Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-10 / 266. szám

:AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 266. SZAM SZERDA, 1954 NOVEMBER 10. MAI SZÁMUNKBÓL: ISMERJÜK MEG AZ ÜJ TANÁCSTÖRVÉNYT (2-es oldal) A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK JEGYZÉKE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKHOZ (2-es oldal) FEGYELEM ÉS MINŐSÉG (3-as oldal) ÁRA: 50 FILLÉR PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ASPIRÁNS FELVÉTELRE * (3-as oldal) { Zöldségtermelés Szegedem A Hazafias Népfront szegedi bizottsága programjában sze­repel a város zöldséggel és főzelékkel való ellátásának fokozott felkarolása. Ez nagyjelentőségű lépés azon a vonalon, ahol — az eredmények ellenére is — a dolgozók ellátása olv' sok kívánni­valót hagyott maga után és annyi gondterhes napot okozott a hiányok pótlása. Megállapíthatjuk, hogy amióta a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelent, jelen­tős javulást tapasztalhattunk Szeged zöldségfélékkel való ellátá­sában. A párt és a kormány gazdaságpolitikai irányelvei, célkitű­zései nyomán napvilágot látott intézkedések és utasítások elhárí­tották a termelés fejlesztését gátló okokat, óriásit nőtt a dolgozó parasztok termelési kedve. A nyújtott anyagi és egyéb segítséggel pedig biztonságos alapjait helyezték le a termelésnek. Ennek nyomán ebben az évben jobb volt az ellátottság zöldborsóból, zöldbabból, káposzta-féléből, dinnyéből és paradicsomból. Ez nagy­ban hozzájárult a városi lakosság megelégedettebb életéhez, a ter­melők jobb életviszonyainak megalapozásához. Természetesen az eddig elért eredményeket korántsem mordhatjuk kielégítőeknek. Karfiolból, gyökérfélékből, spárgából, csemegekukoricából és gombából a szükségletet fedezni közel sem tudtuk. Amiből pedig bőven termett, mint például a csemegepap­rika, abból a fajta és a termény minősége nem mindig felelt meg a követelményeknek. A túlzott árhullámzással pedig sem a vá­sárlók, sem az eladók nem lehettek megelégedve. Amint látjuk, bőven van- tehát megoldásra váró probléma az ellátásban, bár a termelésben kétségtelen eredményekről is be­szélünk. A Hazafias Népfront szegedi bizottsága programja a város­ellátás keresztülvitelét — a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt­és kormányhatározat alapján — reális, meglévő és megvalósítható alapokra tervezi, mert épít Szeged város és környéke mezőgaz­dasági dolgozóinak egyre fokozottabban megmutatkozó termelési kedvére, szakértelmére, a meglévő egyéb termelési adottságokra, a termelő berendezésekre, a rendelkezésre álló, jól munkálható talajra és a termést nagyban fokozó helyi öntözési lehetőségekre. A Hazafias Népfront a kormányprogram megvalósítása kapcsán a sikeres termelés érdekében minden erőt mozgósítani kíván a termelők szaktudásának emelésére, a korszerű gazdálko­dási módok elterjesztésére," és anyaggal, termelési eszközökkel tá­mogatja őket. Szeme előtt lebeg, hogy az eddigi városellátási ered­mények hathatós fokozásához, a növekvő zöldségfogyasztási íge­nyek kielégítéséhez kiterjedten kell beállítani az üvegalatti ter­melést. Ezért a melegágyi termelés felkarolása és fokozása mel­lett, a hajtató házak építőit is támogatja. Végeredményben az év miinél nagyobb részében friss zöld­ség és főzelékfélét kíván biztosítani mind a városi, mind a falusi lakosság ellátására, i Szervezetünknek szüksége van fehérjékre, zsírokra, ola­jokra, szénhidrátokra, szervetlen sókra. Ezeket szervezetünk fo­gyasztott terményeinkből veheti fel, nagy mértékben éppen a zöld­ségfélékből. Ezeken felül a jó egészség fenntartásához nélkülöz­hetetlen vitaminokat is nagyrészt éppen zöldségféléink fogyasz­tása biztosítja. Ezért kívánatos egyéb táplálékaink mellett az ed­diginél fokozottabb mértékű főzelékkel való táplálkozás. Dolgozóink tudják is ennek fontosságát. Ebből ered, hogy a zöldségfogyasztás egyre szélesebb körben terjed és az igények­mind a mennyiség, mind a minőség iránt fokozódnak. Ezeket a fokozódó igényeket kell termelőinknek a Hazafias Népfront szegedi bizottsága programja alapján tervbe vett és fel­ajánlott segítséggel a dolgozók megelégedésére ellátni, hogy az ellátottság eredményeként a fogyasztók megelégedettebb életét biztosíthassák és a termelők kiegyensúlyozottabb árakon értéke­sítve terményeiket, jelentős bevételekre tegyenek szert. Fogyasztó és termelő találja meg egyaránt számítását, táplálékát; ennek kö­vetkeztében jó egészségét, munkaképességét, jövedelmét, vég­eredményben mindazt, amit a kormányprogram biztosítani kíván: magasabb életszínvonalát. Ha figyelembe vesszük Szeged város korszerűsített kon­zervgyárát is, valamint exportunk igényeit, újabb hatalmas bizo­nyítéka tárul elénk annak, hogy Szeged megyei tanácsi jogú vá­ros mezőgazdasági dolgozói jó úton járnak, amikor a Hazafias Népfronthoz csatlakozva, annak célkitűzéseit magukévá téve maxi­mális mennyiségű termény előállítására törekszenek. Ez az útja életszínvonalunk további emelésének. A mintegy 400 katasztrális hold zöldségtermő terület nö­velése nélkül, ugyanazon a területen kell megtermelni a nagyobb szükséglet ellátásához kívánt mennyiségeket és a maximális ter­méseredmények eléréséhez igénybe kell venni a dolgozók számára isndezett — ismereteket és szaktudást terjesztő előadásokat. A magas terméshozamot biztosító őszi mélyszántáshoz szükségesek a gépállomások szántó gépei — ezeket is igénybe kell venni. A ta­laj tápanyagainak gazdagításához meg kell oldani a korszerű trá­rvakezelést és a termés fokozásához műtrágyát, nemesített vető­magot kell használni. Jó magágyat készítsenek a szabadbani ve­téshez, melegágyat a korai termeléshez a dolgozók. Fogjanak ösz­sze és több gonddal ápolják a kiültetett palántákat, használják fel a helyi vizeket, öntöző-berendezéseket a termelés fokozására. Vessenek másodterményeket a korán lekerülő zöldségfélék után, tároljanak télire minél több főzeléknek alkalmas terményt, hogy e'érjék a kormányprogram célját; termelő és fogyasztó megelége­dett életét, életszínvonalának egyre fokozódó emelkedését. Piros István, tanár Szeged és a szegedi járás életéből Két jelentós újítás a Fémipari­és Finommechanikai Vállalatnál Sok-sok újítás születik a Fémipari- és Finom­mechanikai Vállalat munkatermeiben, amelyek különösen a közszükségleti cikkek gyártását gyor­sítják meg. Heraszika János többszörös újító olyan vágóhengert tervezett, amely a merőkanalak nyelé­nek vágását óriási mértékben meggyorsítja. Kohn Jenő esztergályos acélból pontosan elkészítette a két egymással szemközti hengert Hajdú Rezső pe­dig beállította: egy műszak alalt 200 ezer merő­kunál nyelet tudnak vele vágni! Heraszika Jánosnak és Fogas Jánosnak igen értékes újításuk az új nádszövőgép. Most késziil üzemben és az előzetes tervek szerint 800 négyzet­méter nádtáblát tudnak majd vele szőni a MEZŐ­KER ládákhoz egy műszak alatt- az eddigi 20 négy­zetméter helyett. A Szegedi Kovács-Bognár KSZ a dolgozó parasztok szükségleteinek kielégítéséért A Szegedi Kovács-Bognár Kisipari Szövetke­zet munkájával a dolgozó parasztok, a lakosság szükségleteinek kielégítését segíti. Rövid idő aln.it 17 gazdasági kocsit, 2652 különböző kéziszerszámot készítettek el, illetve adták át. Nemcsak kocsikat, szerszámokat, hanem redőnyöket is készítenek, A kisipari szövetkezet kováosműhelyeiben Ja­vítja a dolgozó parasztok kocsijait, végzi a lovak patkolását is. A szövetkezeti tagok versenymozgal­ma legújabb szakaszában Kovács Lajos, Gémes János, Gémes István, Radován Sándor és Hara­mász András brigádja érte el a legjobb eredményt. KISS ILONA levele nyomán Munkában a népfrontbizottságok a szegedi járásban Alig több mint egy hónapja, hogy a szegedi járás községeiben is megalakultak a Hazafias Népfront­bizottságok, s legtöbb helyen mái­munkához láttak. Gyálarét terme­lőszövetkezeti községben legalább három éve nem javították a falun keresztülvezető kövesutat. A nép­front-bizottság tagjai felkerestek szomszédaikat, s megkérdezték tő­lük, segítenek-e a műút mellett felgyülemlett földet elhordani, az árkokat kitisztítani. A gyálaréti dolgozó parasztok szívesen vállal­ták a társadalmi munkát, s már hozzá is láttak a másfél kilomé­teres útszakasz rendbehozásához. Vecsernyés János, a Komszomol termelőszövetkezet brigádvezetője a DISZ-fiatalokkal arra is vállalko­zott, hogy fásítják a sportpályát és pótolják az utcákban hiányzó fá­kat. A napokban érkezett a köz­ségbe 500 darab facsemete, amit rövidesen elültetnek. A Hazafias Népfront gyálaréti bizottságának programjában szerepel a gyalog­járók rendbehozása is. Ennek alap­ján még az idén salakkal borítják a község kikövezetlen járdáit. Mórahalmán vásártér épül Mórahalom község dolgozó pa­rasztjai a kormányprogram óta je­lentősen gyarapították gazdaságu­kat, növelték állatállományukat. Az idén a községben legalább ezer sertéssel és csaknem kettőszáz szarvasmarhával van több mint ta­valy ilyenkor. A szabadpiaci érté­kesítést azonban nehezítette az, hogy a községnek fenállása óta nincs vásártere. Ezért nem is tart­hattak állatvásárokat. A község népfront-bizottsága és a termelési bizottság nemrég közös megbeszélést tartott. Elhatározták: j teljesítik a mórahalmi gazdák régi I kívánságát és létrehozzák a vásár­teret. Kiszámították, hogy ehhez 800 akácoszlopra, néhónyszózméter drótra és sok dolgos kézre van szükség. Elsőnek Kopasz Szilvesz­ter, a népfront-bizottság elnöke, Kószó István, Szűcs János és a termelési bizottság több más tagja ajánlották fel segítségüket. Az el­határozás nem maradt üres szó, és most Tanács Imre tanyájában •— amely a legközelebb fekszik a léte­sítendő vásártérhez — gyűlnek az akácoszlopok. Szabó István dolgozó paraszt öt akácfával járul hozzá a terv megvalósításához. Már több mint száz azoknak a dolgozó pa­rasztoknak a száma, akik felaján­lották segítségüket. Még az idén el akarják készíteni az új vásárteret, amely mellett mázsaházat is építe­nek. A mórahalmi gazdák már tudják, Kogy az általuk létesítendő vásártéren az 1955-ös évben négy ] kirakodó ée hat jószágvásárt tarta­nak, Kijavítják ax üllés-forráskúti föfdutat Forráskút község dolgozó pa­rasztjai kérték a tanácstól, hogy töltesse fel az üllés—forrásküti négykilométeres föld utat. Ezen na­ponta két-háromszáz szekér is meg­fordul, ilyenkor ősszel gyakran be­ragad a nagy sárba. Ez a munka nem szerepel a tanács költségveté­sében, a népfront-bizottság mégis elhatározta, hogy eleget tesz a ké­résnely Pár nap múlva befejezik a behordást s akkor hetven dolgozó paraszt közös erővel viszi majd az útra a szikes földet. Ha ezt ledön­gölik, olyan kemény és tömör lesz, hogy biztosan lefolyik róla a víz. A munkákat maga a népfront-bi­zottság elnöke, Kómár Kálmán irányítja majd. Lajkó Iván, Fodor Mihály, a termelési bizottság tag­jai és társaik segítenek neki. A Debreceni „Kossuth Lajos" Tudományegyetem rektora „Afrikai emlékek" címmel előadást tart Szegeden A Társadalom- és Természettu­dományi Ismereteket Terjesztő Társulat és a Magyar Földrajzi Társaság szegedi osztályának kö­zös rendezésében november 12-én Afrikai emlékek címmel földrajzi előadást tart Szegeden Kádár László professzor, geográfus ku­tató. Az előadó európai hírű föld­rajztudós, akinek a homokmozgás­ról és az ennek során kialakuló formákról szóló tanításai az egész tudományos világban elfogadottak. Tudományos megállapításainak anyagát az egész Európára és Északafrikára kiterjedő kutató­utazásai alkalmával gyűjtötte egybe. Az Afrikai emlékek az egyiptomi utazások, a Libial és Nubiai sivatagban töltött idők tu­dományos eredményeiből és az ott folyó életből adnak ízelítőt. Afrikai emlékek eímű előadását Kádár professzor pénteken. no­vember 12-én délután 5 órakor tart­ja a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Kultúrotthonában (Vö­rösmarty utca 5.). Az előadást vetített képek kísérik, azonkívül bemutatásra kerül az előadás után A piramisok országában című szí­nes nagyfilm is. Jegyek elővételben kaphatók a TTIT megyei titkárságán, Horváth Mihály utca 3. II. e., vagy u Köz­alkalmazottak Szakszervezetének Kutúrotthonában. Papp Illésné vásárol. .. Készül a zárszámadás a szegedi Dózsa terme­toszövetkezetben is. S nemcsak a nagy család ieszi mérlegre egy év munkáját, számotvetve az eredményekkel és hi­bákkal, „Egyéni zár­számadások" is készül­nek arról, hogy mire jutottak. meglelték-e a számításukat. Papp Illésné egyszerű tsz-tag, olyan, mint a többi. Férje traktoros a gépállomáson. Két gyer­mekük: István és Mária iskolás. Az asszony jól megállta a helyét a te­henészetben is és mun­kaegységeinek száma 343. Asszony létérc de­rék dolog ez! Kapott is meglehetősen búzát, burgonyát, készpénzt és más egyebet is. Ö ugyan nem dolgozott az öt hold­nyi rizsföldön, mert a tehenészetben volt. de teljes szívből örült an­nak, hogy először , a szegedi földön, náluk hozott termést. Munka­egységeire 17 kiló 70 de­ka rizst kapott. — Negyven kiló rizst, aztán terményt 's ad­tunk el — beszél az asszony saját számve­tésükről. — Az uram­nak, magamnak takaros lódenkabátokat vásá­roltunk, aztán ágyne­műt. Ünneplő cipőket is vettünk. mert az is kellett. Persze a gyere­kek is kaptak ezt is, azt is. Mindezt, amit el­soroltam, nem, az uram keresetéből vettük ám, hanem annak egy részé­ből, amit a tsz-ben ke­restem. Szeretek vásá­rolni s a tsz zárszáma­dása ulán is veszek majd új, szükséges hol­mikat. Gondolkodik kicsit és aztán nem büszkén, ha­nem örömmel sorolja el, hogy rádió is szól már otthonukban és új var­rógépe is van. „Régen vágytam már rá s most vehettük meg". Elmúlt évekre pillant vissza. Olyan évekre, amikor csak gond volt életükben s oly' ritkán szökött anyukra az öröm derűje. A múltról igy beszél az asszony: — Negyvennégy előtt napszámba jártunk az urammal. Jópár évet katonának is kellelt len­nie, elvitték. Én baj­lódtam a pici gyerekek­kel és majdnem úgy vol­tam, mint a kivert ku­tya ... Most nem pa­naszkodhatunk. Vannak terveink s gondunk is akad. De nem kenyér­gond ez, — masabb, mint a régi, Uj szobabútort sze­retnének, ahogy mesé­li. Nem megy könnyen a bútor megvásárlása, de nem elérhetetlen. Papp Illésné és a férje munkájuk után elér. nek majd oda, hogy ott lesz az új bútor a laká­sukban is. „Mert csak bízunk abban, fhogy jobb lesz". A rizstelepre kerül megint a szó. Tudja Papp Illésné is, hogy jövőre már nem öt hold­ról, hanem 45 holdról arathatják a rizst. Már meg is van szántva a rizstelep egy része. Mi­re eljön a rizsvetés ide­je, persze, hogy készen lesznek a csatornák is. — Kell a rizs s örülök is annak — jelenti ki Pappné, hogy jóval na­gyobb területen ter­mesztjük, több is jut majd az egységre, meg a köznek. Később igy fejezi ki számvetését; „Mink jól zártuk a: évet, előbbre jutottunk". Igaz, még iöbbet akarnak. A mun­kán, a helyes gazdálko­dáson múlik, hogy újabb lépést tegyenek előbbre a még jobb élet útján...

Next

/
Thumbnails
Contents