Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-30 / 283. szám

KEDD, 1954 NOVEMBER 30. delm8gyér0rszag Rákosi Máiyás elvtárs hazaérkezeit szabadságáról Hétfőn reggel visszaérkezett sza­badságáról Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első titkára. Fogadtatására a Nyugati pályaudva­ron megjelentek: Nagy Imre, Gerö Ernő, Farkas Mihály, Apró Antal, Ács Lajos, Szalai Béla elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis Jó­Esef elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János elvtársak, a Köz­ponti Vezetőség titkárai, Dobi Ist­ván elvtárs, az Elnöki Tanács el­| nöke, Rónai Sándor elvtárs, az I országgyűlés elnöke, Kovács Ist­, ván elvtárs, az MDP Budapesti Pártbizottságának első titkára, Bebrits Lajos elvtárs, közlekedés­és postaügyi miniszter, Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet ülése 9tFeliem az emberiséget a háborúra vágyó új Wehrmacht feltámadásától" Fodor Gábor Kossuth-dijas szegedi egyetemi tanár nyilatkozata a tíéke-Viiiágtanács ülésszakáról Moszkva (TASZSZ) Az európai béke és biztonság kérdésével fog­lalkozó értekezlet első ülését V. M. Molotov, a Szovjetunió küldöttségé­nek vezetője nyitotta meg. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a meghívott államok nem vala­mennyien tartották lehetségesnek a részvételt az európai kollektív biz­tonsági rendszer létrehozása kér­désének megvitatásában, amely kérdés Európa valamennyi népét foglalkoztatja. V. M. Molotov kije­lentette, hogy a jelenlegi helyzetben a béke­Megyénk dolgozói nagy figye­lemrhel kísérték az elmúlt napok­ban a Béke-Világtar>cs stockholmi ülésszakának eseményeit. Fodor Gábor kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, a MTA levelező tagja, a szegedi egyetem profesz­szor a Béke-Világtanács ülésszaká­val kapcsolatban a következőket mondotta: — A Béke-Világtanács minden ülésszaka jelentős a haladó embe­riség számára. Ezúttal különös öröm, hogy a stockholmi tanácsko­zások határozathozatalában részt­vehetett a mi egyetemünk egyik professzora, egy lelkes békeharcos: Szőkefalvi Nagy Béla akadémikus is. A második stockholmi ülésszak határozatai jelentőségükben sem­mivel sem maradnak az első ülés­szak határozatai mögött. Akkor hangzott el az a felhívás, amelynek eredményeképpen a béketábor és a nyugati világ tudósai között meg­indult az eleven kapcsolat és egy­re gyümölcsözőbbek lesznek az emberiség fejlődését szolgáló tudo­mányos megbeszélések. A mostani ha-ározatok az embe­riség teljes pusztulásától és meg­semmisítésétől, egy harmadik vi­lágháború veszélyétől akarnak meg­óvni bennünket. — Az ostromot Budán éltem át családommal és alig pár hete jár­tam Berlinben. Közelről ismertem meg tehát, mit jelent a pusztító háború az emberi élet fejlődésével, a haladással szemben. Irtózom az új háborútól, féltem az emberisé­get, annak tudományát a hábo­rúra vágyó új Wehrmacht feltáma­dásától. — Ebben az évben hazánk tudó­sai több nemzetközi tudományos kongresszuson vettek részt és ép­pen az utóbbi hónapokban indult meg a tudományos érintkezés Nyu­gat-Németország békeszerető, al­kotnivágyó kutatóival. Közülük so­kan szívesen látogatnának el Ma­gyarországra és mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ezek a találkozások minél ha­marabb létre is jöjjenek. Hiszem, hogy ezek a találkozások a Béke­Világtanács határozatainak szelle­mében nemcsak a tudomány, ha­nem a béke ügyét is szolgálják majd. Harminc éve halt meg Puccini Harminc évvel ez­előtt, 1924 november 29-én halt meg Gia­como Puccini, a szá­zadforduló legünne-" peltebb zeneszerzője, kinek művészete az évszázados olasz opc­rakultúra utolsó ma­radandófényű fellob­banását jelenti. Hal­hatatlanságát elsősor­ban az bizonyítja, hogy mind nagyobb visszhangra talál a legszélesebb rétegek­ben, operáiban meg­jelenitett hősei mind több ember szivében kelnek életre, s halá­lának 30. évforduló­ján az egész világ szeretettel és hálával emlékezik meg róla, Adenauer párlja súlyos szavazatveszieségel szenvedett a hesseni és a bajorországi tartomány­gyűlési választásokon Berlin (MTI). A nyugatnémetor­szági Hessenbon és Bajorországban vasárnap tartománygyűlési válasz­tásokat tartottak. A hétfő délelőttig kiadott jelen­tések világosan mutatják, hogy a nyugatnémet választók to­vábbi nagy tömegei fordultak el Adenauer pártjától és újra. felfegyverzési politikájától. Hessenben Adenauer Keresztény Demokrata Uniója 603 ezer szava­zatot kapott, míg az 1953 szeptem­ber 6-án megejtett parlamenti vá­lasztásokon 879 ezer szavazat esett erre a pártra. A Német Szociáldemokrata Párt, amely a választási hadjárat so­rán a párizsi szerződések elutasí­tásáért. valamint a négyhatalmi és összeurópai értekezlet megvalósítá­sáért száll síkra, az 1953. évi vá­lasztások eredményéhez képest je­lentős szavazatszaporulatot ért cl és a szavazatok 42.6 százalékával a legerősebb pártként került ki a vá­lasztásokból. A Német Kommunista Párt, amely a terror é8 a jogtiprás ne­héz viszonyai között vett részt a választási küzdelemben, a legutóbbi választásokhoz vi­szonyítva húszezer új szavazatot szerzett. , A bajorországi választási bizott­ság hétfő délelőttig 195 választási körzet nem végleges eredményét tette közzé. Az összes választókör­zetek száma 202 volt. A nem végleges eredmény szerint Adenauer pártjának bajorországi tagozata, a Keresztény Szociális Unió, amely az 1953. évi parlamenti választásokon a szavazatok 47.9 százalékát szerezte meg. ezúttal csak 38.3 százalékot kapott. A Szociáldemokrata Párt. a Némel Kommunista Párt és több más párt itt is komoly szavazatszaporulatot ért el. AZ ALGYŐI UJ ELET TSZ tag­jai az őszi betakarítás s a szán­tás-vetési munkák elvégzése után egy 12 katasztrális hold nagyságú rizstelep építési munkáit kezdik meg. Ezzel egyidöben — kihasz­nálva a téli hónapokat — egy há­romholdas halgazdaságot is létesí­I tőnek. Uctohiííál föítáhtasztása (7.) Most pedig obsit, amerre a nap süt, ki­telt a koszt, kvártély, világítás. — Hova állítsuk kl az utazási igazol­ványt? — Pesti tanár vagyok, odamegyünk. Nem tet­szik tudni, megvan-e még az Egyetemes Philológiai Közlöny? — Nem, azzal igazán nem szolgálhatok — né­zett rám úgy, ahogy udvarias ember szokott nézni a nem egészen épelméjű emberre, aki nem tudja, mit beszél. Pedig nagyon tudtam én, mit beszélek. Hanni­bál halálát akartam előhozni. Hadd lássa a hivata­los ember, hogy a krimi tatárok közt is a haza di­csőségén dolgoztam én. Hirtelen a homlokomhoz kaptam. O, én mafla! Hát majd itt felejtettem a jegyzeteimet! — Kérem, biztos úr, én tőlem itt elszedtek az alantas közegek bizonyos tudományos; jegyzeteket... — Igen, állítólag tudományos jegyzeteket Par­don, tanár úr, ez csak a tényálladékot feltüntető jegyzőköny kifejezése, eszem ágában sincs kételked­nem önben. — Köszönöm szépen. És a jegyzetek? — Azok felterjesztettek a felsőbb hatóságok­hoz, de nyugtát tetszett róluk kapni, olt van azok Vözt az írások közt, amiket átadtam önnek. Tessék Iá vigyázni, mert annak ellenében fognak vissza­származtatni az irományai. Dia tipegő lábai alatt muzsikált a homok és asszonykám piros szája a nagy hadvezér komor ár­nya felett megsemmisítő győzelmet aratott. — Mehetmük? Sohase hallotta hírét a Halotti Beszédnek a drága, de idegenek előtt, ha zavarba jött, mindig Oháia "J-dienc legénye úgy ragozott, mint a legrégibb magyar nyelvemlék. Azt hi­szem, ez a leg­ragyogóbb érv amel­lett, hogy a Ha­lotti Beszédet olyan tisztelendő magiszter hagyta ránk örökbe, aki nem lótejen nevelkedett, hanem méhsörön. A biztos úr, amint Diát meglátta, a job'okezé­vel negyedívben emelte meg a kalapját, a balkezé­vel pedig rántott egyet a mellénye alján. Nincs az a Hannibál, akit egy magyar vesztegzár-biztos így megtisztelne. Latiatuc feleim, mic vogmuc .., III. Utólag mindig kiderül, hogy a felsőbb hatósá­goknak igazuk van. A közérdeket szolgálták akkor, mikor elszedték tőlem a krimiai jegyzeteket, ame­lyeknek hivatása volt megrázni az ó-kori történe­lem alapjait és alájuk temetni Mommsent és Fer­rerót. Mi lett volna a históriai receptemből, ha ne­kem kellett volna gondjukat viselnem abban a ta­báni kubikulumban, amelybe a Rózsi élelmessége beprotezsált bennünket, mint negyedrendű elkárho­zottakat. (Már úgy értem, hogy albérlőket.) A kubikulum egy földszintes háznak az udvari szobája alatt volt. Bezárni nem lehetett, csak be­csukni, mert nem ajtaja volt, hanem teteje. Azt nappalra kitámasztottuk egy meszelőnyéllel, hogy levegőt raktározzunk bele éjtszakára. Akkor persze le kellett csukni, ha másért nem, már csak azért is, mert erre tették be éjtszakára a konyhából a Bier­huber úr vaságyát, aki menekült méhésztanító volt Torontálból és mint másodalbérlő bírta a szobát. (Az első albérlőt Teramáminak hívtuk: abból élt. hogy másodalbérlőt tartott és kint hált a konyhán a sublótfiókban.) (Folytatjuk) szerető országok nem érhetik be azokkal az intézkedésekkel, amelyeket eddig foganatosítot­tak a béke és biztonságuk biz­tosítására, és hogy erre való tekintettel — a szovjet küldöttség nézete szerint — az európai béke és biztonság kér­désével foglalkozó értekezletnek össze kell ülnie azoknak az álla­moknak részvételével, amelyek az említett meghívást elfogadták. J. Cyrankiewicz, a Lengyel Nép­köztársaság küldöttségének veze­tője és V. Siroky, a Csehszlovák Köztársaság küldöttségének veze­azt a javaslatot, tője támogatta hogy az értekezletet tartsák meg azoknak az államoknak részvé­telével, amelyeknek küldöttsé­ge ígérkezett. Ezzel a javaslattal egyetértettek a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Bulgária, Albánia, Románia és a Kínai Népköztársa­ság küldöttségének képviselői is. Az értekezleten ezután nagy be­szédet mondott V. M. Molotov, a Szovjetunió küldöttségének veze­tője. Üdvözlő táviratok Albánia felszabadulásának 10. évfordulója alttalmából A baráti Albánia felszabadulásé, nak 10«, évfordulója alkalmából Nagy Imre elvtárs, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának el­nöke Mehmet Shehu elvtársnak, az Albán Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének, Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Hadzsi Leshí elvtársnak, az Albán Nép­köztársaság Nemzetgyűlése Elnök­sége elnökének, Boldoczki János elvtárs, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Behar Shtylia elvtársnak, az Albán Népköztársa­ság külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot. Dobi István távirata Tito elnöknek Joszip Broz Titó úrnak. a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság elnökének, belgrád Engedje meg Elnök Ur, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmából jó­kívánságaimat fejezzem ki Jugo­szlávia hős népeinek ós személy szerint Önnek. Kívánom, hogy a szomszédos Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság népei hazájuk építése terén további sikereket érjenek el. DOBI ISTVÁN, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke Fogadás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ). D. Vidics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete november 28­án fogadást rendezett a jugoszláv nemzeti ünnep — a Köztársaság Napja — alkalmából. A fogadáson résztvettek: a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a vezetői, N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. Z. Szaburov, A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, V. T. Lácisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke, N. M. Pegov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, G. F. Alekszandrov, a Szov­jetunió kulturális ügyeinek mi­nisztere, K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, D. T. Sepilov. a „Prav­da" főszerkesztője, V. Á. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyet­tese, V. M. Zimjauyin és L. I. II­jicsov, a Szovjetunió külügymi­nisztériuma kollégiumának tagja, A. I. Gyeniszov a VOKSZ elnöke, I. Sz. Kolesznyikov vezérőrnagy, Moszkva városparancsnoka, a Szov. jetunió külügyminisztériumának fe­lelős munkatársai, valamint a kul­turális élet képviselői. A fogadáson számos Moszkvába akkreditált diplomata, valamint a szovjet és külföldi sajtó tudósítói is megjelentek. A fogadás szivélyes légkörben zajlott le. ( A fémgyűjtés hírei Jól szervezett munkával folyik a feleslegessé vált, szerte széjjel he­verő vas- és fémhulladékok össze­gyűjtése. Az elmúlt héten a szegedkörnyé­ki gépállomások kiselejtezésre ke­rült régi traktorokat és egyéb me­zőgazdasági gépeket adtak át a MÉH-nek. Ezek a 30—40 éve üzem­ben lévő ócska traktorok már nem tudták fejlődő mezőgazdaságunkat jól szolgálni. Sok bajt, gondot és nem utolsósorban lemaradást okoz­tak a gépállomásoknak azért, mert részben ócskák voltak, másrészt pedig a hiányzó alkatrészeket nem tudták pótolni. Ezeket új, korszerű gépekkel váltották fel a gépállo­mások. Eddig a batidai gépállomás 80, az óföldeáki 80, a de.szki 60 és a derekegyházai pedig 30 mázsa vashulladékot adott át a begyűjtő szerveknek. A szállítás nehéz munkájában nagy segítségre volt néphadseregünk, ahonnan két te­herautót adtak a MÉH rendelkező-; sére, hogy a folyamatos szállítást biztosítsák. Többszáz mázsa vas­hulladék került így a kohókhoz. A közép- és általános iskolák to­vábbra is szorgalmasan gyűjtik a vas- és íémhulladékot. A móravá­rosi általános iskolából Sánta László 400 kg, Brötz Tibor 107 kg, Szekszárdi József 47 kg és Turi János 40 kg vasat gyűjtött. A Tö­mörkény utcai leánygimnáziumból Csehó Mária 50 kg vasat. Kerekes Ilona MTH tanuló 136 kg vasat gyűjtött össze az utóbbi napokban. A házfelügyelők közül Ludányi Istvánné Felsőtiszapart 24. szám alatti lakos 153 kg vasat és 10 kg színesfémet, Urbán István Sztálin körút 22. szám alatti lakos 130 kg vasat, Tóth Józsefné Zrínyi utca 10. sz. 75 kg vasat és Bozóki Istvánné Április 4 útja 19. szám alatti ház­felügyelő 40 kg vashulladékot adott át a MÉH-nek. Húszezer négyzetméter szőnyeg és bútorszövet készül még az idén terven felül az Újszegedi Kender-Lenszövö Vállalatnál Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat műszaki dolgozóinak kez­deményezésére a tömlők, ponyvák és más hasonló jutaszövetek mel­lett ezentúl szép kivitelű szőnye­gek és bútorszövetek is készülnek az üzemben — mint arról már hírt adtunk. Eddig tizenkét excenteres és nyüstös ponyvaszövőgépet alakítot­tak át erre a célra, s abból a mult héten megkezdték négy gépen a szőnyeg, három gépen pedig a bú­torszövet gyártását. Az átalakított gépek nagyszerűen beváltak az új­fajta cikkek próbaszövésénél: ed­dig már mintegy ezer méter sző­nyeg és háromszáz méter bútor­szövet került le róluk. A kezdeti biztató eredmények alapján már felajánlást is tettek a dolgozók, hogy ezekből a keresett közszük­ségleti cikkekből minél előbb nagy mennyiségűt küldenek a kereske­delemnek. a lakosságnak, s vállal­ták, hogy a jövő hónapban össze­sen húszezer négyzetméter futó­szőnyeget — és bútorszövetet gyár­tanak december havi tervükön fe­lül. A kenderből készülő szőnyegek a pamutból és műselyemből szőtt bútorszövetek egyaránt tetszető­sek. A szőnyegek kétféle kötéssé! lila-piros, és zöld-oranzs színárnya­latban, a bútorszövetek ugyancsak kétféle kötéssel, zöld és bordó szín­ben készülnek. Az üzem műszaki vezetői már megtették az előkészületeket az úiabbfajta, piros kókusz-szőnveg gyártására is. amihez a jövő év elején fognak hozzá,

Next

/
Thumbnails
Contents