Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-26 / 280. szám

PÉNTEK. 1954 NOVEMBER 2fl. Előre a júniusi úton! Partelet * Móraváros, Kormányos-utca Az alábbiakban két olyan nép-1 nevelő tapasztalatairól lesz szó, I akik hosszabb idő óta nem végezlek területi munkát. Bizony, el lehetne mondani ezt sok pártmunkásról, akik korábban nehezen tudták volna elképzelni napjaikat anélkül, hogy a város üzemeiben, a lakónegyedekben vagy a külterületen ne keresték volna, ne bogozták volna dolgozótársaik ügyes-bajos dolgait. Ezek a látogatásolt gyakran eredményeztek meghitt emberi kapcsolatokat és egy-egy fonalát, szálát jelentették annak a hatalmas köteléknek, amelyből a párt és a tömegek egysége fonódik. És mennyire fontos a bizalomnak minden egyes szálacskája! Hiszen nem könnyű a múltban nem egyszer csalódott, gyakran szűk családi és baráti körükbe zárkózott emberek szivéhez és értelméhez férkőzni. Bizony, itt nem használ a frázisokkal való házalás, az előre betanult formulák piktorsémája, a még oly sugárzó hurráoptimizmus, de a panaszkodókkal való együttsírás sem. Értékes és tartós kapcsolat, népnevelőt és a meglátogatottakat egyaránt gazdagító találkozás, szíves, feszélyezettség* és hivatali merevség-nélküli légkör akkor alakulhat ki, ha a legáltalánosabb, az egész emberiséget érintő kérdésektől hazánk problémáin át az egyéneket lekötő személyes ügyekig mindent hozzáértéssel, kertelés nélkül és a dolgozótárs őszinte segítő szándékával vitatunk meg. Mindezt, persze, egyetlen látogatással még a legjobb népnevelő ls csak ritkán ért el. Elmondható, hogy az eredményes népnevelőmunka a párt iránti szeretetnek, a sokoldalú tudásnak és az emberségnek egyik próbaköve. Miért maradtunk mégis sokan távol ettől a munkától, illetve miért szűkítettük le tevékenységünket munkahelyünkre? Ebben kétségtelenül szerepe volt általános politikai hibáinknak a kormányprogram előtt, utána pedig a végrehajtásban mutatkozó akadozásnak De nemcsak erről van szó. Mi is elszoktunk a kevéssé mutatós »apró"-munkáktól, a közvetlen munkahelyünkön kívüli élet aktív formálásának igényétől; elmondhatjuk József Attila után szabadon, hogy miközben szivünkre vettük az ország gondjait, restek voltunk a vállunkra venni dolgozótársaink hétköznapi gondjainak terhóből. i ' ,i j)i Erről beszélgettünk, amikor az elmúlt vasárnap csípős, napfényes reggelén kiballagtunk Móravárosba. Nem minden aggodalom nélkül gondoltunk közben arra, hogy alaposan "kiestünk" a területen folyó népnevelőmunkából; de ugyanakkor jóleső biztonságérzetet adott, hogy a pórt legutóbbi útmutatásaira támaszkodhatunk. Október óta pontosan látjuk országunk helyzetét s a teendőket is. Vájjon sikerül-e egy-két dolgozótársunk vasárnapit szavazását meggyőződéses választássá formálni? Kormányos-ulca 4. Tudtuk, hogy n «terep» nem könnyű. Nyugdíjasok, dolgozó kisemberek élnek az utcában. Szilvágyiékhoz visz először utunk. Szilvágyiné idősebb asszony; a vasárnapi ebédet főzi. Leánya két gyermekével foglalatoskodik. A fogadtatás udvarias, de tartózkodó. Először Szilvágyiné enged fel. Talpraesett, okos és igen tájékozott aszszony. Férje évtizedek óta nyugdíjas vasutas. Asszony-lánya pedagógus, évek óta a Lemezgyár napközi-otthonának vezetője. Szilvásviné szavaiból kiderül, hogy a családi összefogás biztosítja — ha nem is gond nélkül — megélhetésüket. Családi probléma van bőven. Ennek ellenére nem zárkózunk el a közügyektől. Ott voltak a lölögyűlésen. ismerik a jelöltet. '' riyeslik a kerületi tanácsok íel'ítását, mert azok közelebb kerülhetnek a dolgozókhoz. Szép ' :gnyilvánulása Szilvágyinénak, b-gy először az utca lakóinak régi, izös panaszáról szól: az egészség1 óen, nyitott szennyvízlevezető f kokról. Pedig ők abban a szer-ncsés helyzetben vannak, hogy I zuk előtt már befödték a csatorr ó i Közös sérelem az is, hogy tavp.sz tói-őszig a piacnapokon egészf -gtelen porfellegek lepik el az utrát: heti kétszeri locsolással csökkenteni lehetne a port, ahogyan ez ; Rebben meg is történt. Nem nagy dolgok ezek, mégis az egész körryék egészségének és hangulatárak alakulása függ tőlük. A tarács és a megválasztandó tanácstag figyelmébe ajánljuk mindkét kérdést. A fiatalasszony, Hatvani-. né, fáradtnak látszik, talán kicsit szomorú is. Nem kis gond gyermekeinek nevelése — férje távol van — s bizony nem könnyű a napközi-otthon vezetése sem. De munkájáról s a napközi-otthonról mégis szívesen szól: az üzemtől minden támogatást megkap, szépen fejlődött is a lemezgyári gyermekek második otthona. Azt is elmondja, hogy a kielégítetlen szükséglet férőhelyek tekintetében még mindig nagy. Ezek a tények. S ezekből is látszik, hogy Szilvágyiék el tudnak tájékozódni mai helyzetünkben. Életük tükrözi dolgozóink életének nehézségeit, de oszthatják azt a nagy reményt és bizalmat is, hogy felemelkedésünk útjára léptünk. Miből látszik ez? Nem nagy szavakból, de abból, hogy Hatvaniné már öt éve megszakítás nélkül helytáll munkájában, abból, hogy Szilvógyiné gondos, takarékos háziasszonykér® kormányozza a kis háztartást és abból is, hogy nem zárkóznak el a közösség ügyeitől. Ha nem mondták volna, akkor is tudnánk: vasárnap bizalmat szavaznak a tanácstag-jelölteknek. Bizonyára sokat is várnak tőlük. Kormányos-utca 6|b. Az első meglepetés. Persze, mi nem vártuk azt, hogy mint ismeretleneket a keblükre öleljenek. De Várady elvtárs — enyhén szólva — fölöslegesnek ítéli az első pillanatban látogatói buzgalmunkat. Energikusan közli, hogy vasárnap leszavaz, tudja is, hogy miért, és az erről való fecsegés kölcsönös időrablás. Lehetséges, hogy korábbi agitációnk elsekélyesedése is tükröződik Várady elvtárs hűvösnél is hűvösebb magatartásában. De hamarosan szót értünk és végül az udvarról a belső szobában találjuk magunkat. Egyelőre ő beszél s mi figyelmesen hallgatjuk, mert szavai nyomán megvilágosodik, hogy milyen lehetőségeket biztosít valamennyi dolgozóréteg megnyerésére a népfront-politika. Várady Mihály kisiparos volt, jól felszerelt kis kelmefestő-műhellyel. Műhelyét államosították, de szorgalma és szakmai tudása nem rozsdásodott be. A Patyolat Vállalat dolgozója lett és szenvedélyes munkaszeretete, energiája meghozta a maga gyümölcsét: ma már sztahánovista és szakmájának kiváló dolgozója. Jogos büszkeséggel mutatta kitüntetéseit és az elismerő okleveleket. Fia is megtalálta a helyét: a Textilművek megbecsült értelmiségi dolgozója. Várady elvtárs dicsérően emlékezett meg munkatársairól, elmondta, hogy jó egyetértés, becsületes légkör jellemzi munkahelyét. Nagyon erős fogódzkodók ezek jelenünkbe és jövőnkbe. Mégis, hiba volna azt gondolni, hogy Várady elvtárs ma már problémátlan, teljesen megelégedett ember. Visszasajog még egyszeregyszer „önállóságának" multbavesző emléke. Ez természetes is és nem is feltétlenül megbélyegzendő, hiszen Várady elvtárs esetében ma már új, igazabb életformája a lényeges. a jellemző. Hiszen minden idegszálával összeforrt üzemének érdekeivel, életével, tehát a nép Tettekkel, jó A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgozói lelkesem munkálkodnak a tanácsválasztások tiszteletére tett vállalások teljesítéséért. Tudjuk mi azt, hogy mit jelent fejlődésünk útján a tanácsválasztás. S ezért jó munkával is készülünk a nagy napra. Szövetkezetünk vas-szerkezeti részlegének dolgozói brigádonként tették meg vállalásaikat. Hajnal József brigádja vállalta, hogy az üzem készülő lágyító kemencéjét az eredetileg tervezett december 2-i határidő helyett a tanácsválasztásig elkészítik. Márkus Mátyás brigádja azt ajánlotta fel, hogy határidős munkájukat december 1 helyett november 27-re átadják. Farkas Béla brigádja azt vállalta, hogy a Borforgalmi Vállalat részére készülő 250 literes "Boyler* kazánt december 1 helyett november 27-én átadják. A géposztály dolgozói azt a felajánlást tették, hogy a Szegedi Gőzfűrész részére készülő körfűrész asztalokból tíz darab helyett 12 darabot készítenek el november 28-ra, Megígérték azt is, határidő érdekeivel és életével. Szenvedélyesen foglalkoztatja például a Patyolat rentabilitásának kérdése. Más dolog, hogy van egy-két jogos sérelme, amit lehet és kell orvosolni. Ócska, összetoldozott-foldozott házát (az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy valamikor mellékjövedelmet jelentett ez számára) minden különösebb indok nélkül államosították. Ez sem volna nagyobb probléma, hiszen ezzel — mint mondotta — elvetette gondját. Azt azonban méltánytalannak érzi (úgy véljük, nem alaptalanul), hogy a ház legmagasabb lakbérét reá rótták ki. Várady elvtárstól való távozásunk egészen más hőfokon történik, mint megérkezésünk. Barátságban válunk el egymástól. Jártunk a házban még Koponovicséknál is. A fiatal házaspár az együttes életkezdés gondjaival küzd: konkrét kérdésekben szorulnak segítségre. A népnevelőnek itt közvetítő szerepe lehet. A megkeresett illetékes szervek jóvoltából Koponovics elvtársat a mostaninál megfelelőbb munkahelyre osztják be. Felkeressük Ércköviéket is. A férfi higgadt, józan, őszinte ember. A felszabadulás előtt katona-altiszt volt, most a Baromfibegyüjtő dolgozója. Az elmúlt évek nem voltak problémamentesek számára, de jó munkája, ügyszeretete, becsületes viszonya fiainak politikai fejlődéséhez, akik párttaggá lettek, átsegítették a nehézségeken. Örömmel üdvözölte a kormányprogramot azért is, mert a jelenben kifejtett munka fokozottabban esik latba az elbírálásnál. Befejeztük látogatásunkat. Kisembereknél voltunk, akik nem kevés nehézséggel küszködnek, de valamennyien látják munkájuk értelmét, egyre inkább megtalálják helyüket fejlődő új életünkben. Ezért bizalmat érdemelnek s e bizalomra hasonlóval felelnek. Érlelődik bennük a népfront jelentőségének tudata s a tanácsválasztásokban felismerik pártunk és kormányunk új, hatalmas erőfeszítését a dolgozók ügyének jobb, eredményesebb intézésére. És felismerik azt is, hogy az érem másik oldala saját aktív részvételük a közügyek intézésében. Igy készülnek a vasárnapi választásra. II pártszervezetben Visszatérve a pártszervezet helyiségébe röviden beszámolunk népnevelő-utunkról. S ekkor érezzük, hogy háromórás politikai munkánk során mennyire mögöttünk állott a pál tszervezet és vezetősége. Az elnök és a titkár elvtársaknak elmondjuk tapasztalatainkat és válaszaikból kiderül, hogy mindenkit személy szerint ismernek, a terület minden ügyénekbajának tudói. És ez elárulja, hogy a pártszervezet gazdája és gondviselője a rábízott kerületnek. A politikai munkások jártak már kint előttünk is és utánunk is járni fognak. Mi pedig elhatároztuk, hogy az újra felvett fonalat nem ejtjük el többé. Karácsonyi Béla—Székely Lajos munkával... előtt készítik el á 15 csilléhez szükséges alkatrészeket. A tömegcikk osztály dolgozói egyénenként tettek felajánlást. Hodács János vállalta, hogy november 28-ig megtervezi az exportfóző leperemezéséhez szükséges szerszámokat és azokat el is készíti azért, hogy az osztály ezévi tervét határidő előtt fejezhesse be. Básthy Gábor ígéretet tett arra, hogy november 28-ig 2500 lámpatű helyett 3000 darabot készít el. Értékes felajánlást tett még Bodó József, I.örinc István, Varga Dénes, Földházi Ernő, Balogh Antal, Maróti Ferenc, Stelczner Mária, Solymosi Lajos, Csendes Lajos, Boldizsár Sándorné. Tarján Károly és Nagy Sándor is. A fogóosztály dolgozói vállalták, hogy normájukat egységes 10 százalékkal emelik, s javítják a minőséget. A Vas- és Fémipari Kisipari Szövetkezet dolgozói tettekkel, jó munkával készülnek a tanácsválasztásra, aztán november 28-án szavazunk a Hazafias Népfront jelöltjeire. Horváth Ferenc Még fülünkben cseng a júniusi párthatározat és a kormányprogram bátor, új hangja, még előttünk van a III. kongresszus határozata az emberről való fokozottabb gondoskodásról — máris reményteljes új távlatokat tárnak "lénk a Központi Vezetőség októberi ülése és a minisztertanács nagyfontosságú határozatai. Az új szakasz politikai törekvéseinek leglényegesebb célja: dolgozó népünk életviszonyainak megjavítása. Ez a központi kérdés döntő módon megváltoztatja szociális munkánk eddigi irányvonalát is, és az eddiginél lényegesen nagyobb és fontosabb szerepet juttat egész társadalmunknak. A város hosszú évek óta vajúdó egyik legsúlyosabb szociális problémája a csökkent munkaképességűek megfelelő munkábahelyezése. Ennek a nehéz és kínzó kérdésnek megoldását tűzte napirendre a Hazafias Népfront Szegedi Bizottsága, amikor programjába vette a Szociális Fgolalkoztató megszervezését. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága teljes erővel dolgozik a feladat megoldásán. Kötelezi az a tény, hogy Szeged területén sokszáz és többezer azoknak a nyugdíjas vagy nyugdíjtalan öregeknek, fogyatékosoknak és gyógyult betegeknek, rokkantaknak és gyógyintézetekből kikerült fiataloknak a száma, akik nem dolgoznak vagy fizikai és szellemi képességeiknek nem megfelelő munkát végeznek. Gondoskodni kell róla és lehetővé kell tenni, hogy ezek a csökkent munkaképességűek, fogyatékosságuknak megfelelő módon kapcsolódjanak be a termelőmunkába. Arról is gondoskodni kell, hogy azok a két vagy többgyermekes anyák, akik kisgyermekeik gondozása miatt máshol nem tudnak munkát vállalni, otthon legyenek megfelelően foglalkoztatva. Feladataink ezen a téren igen komolyak. Figyelembe kell venni, hogy az öregek és csökkent munkaképességűek között sok olyan asztalos, bádogos, cipész, szabó és egyéb szakember van, akiket csak különleges körülmények között tehet célszerűen foglalkoztatni. Nagyrészük jelenleg nem dolgozik, pedig lakosságunk fogyasztási és szolgáltatási szükségleteit az eddiginél lényegesen jobban és gyorsabban kell kielégíteni. A csökkent munkaképességűek megfelelő foglalkoztatásával tehát máshol nom dolgozó jelentős új termelőerő kapcsolódik be a produktív munkába. Ezáltal jelentős új termelési érték is létrejön. Bővül a helyi és globáVéső és kalapács egybeolvadó za- I jától hangos a Szegedi Erőmű ka-' zánház épületének terme. A Vörös Október karbantartó brigád napok óta végzi igen fontos munkáját a vízlágyító berendezésen. Fontos ez a munka, mert a gőz előállításának egyik nagyon jelentős része a tökéletes vízlágyítás, azért. hogv szennyező anyag ne kerüljön be a kazán táplálására szolgáló tápvízzel. A vízlágyítás nagy szerepet tölt be az energia terme'ésben, s így a karbantartási munkát nem évente, hanem három hónaponkint végzik. A munka elvégzése nem mindig egyforma, függ a vízkő lerakodás mértékétől. Gyakran előfordul, hogy a lerakódott vízkő vastagsága eléri a 3—4 centimétert. Jól kell hát dolgozni, mert a szinte megacélosodott vízkő nem egykönnyen takarítható le. A fontos munkát már hosszabb idő óta Filák Ignác és háromtagú brigádja lis árualap, gyorsul a lakosság felé irányuló szolgáltatások forgási sebessége. Végül pedig, fokozódó mértékben szélesedik a helyi hulladék-, selejt- és nyersanyagok felhasználási bázisa és feldolgozó kapacitása. De ennek nemcsak a lakosság látja hasznát. A munkábahelyezendő többezer fogyatékos, öreg vagy rokkant életkörülményeiben is döntő javulás fog bekövetkezni, ha a segélyezettekből é6 gondozottakból — dolgozók és keresők lesznek. A párt kiadta a jelszót: előre a júniusi úton! A Központi Vezetőség októberi határozata teljes szélességében megvilágította ezt az utat. Most elsősorban rajtunk, társadalmunk minden tagján a sor, hogy ezen az úton járni tudjunk. A kormány messzeható és szerető gondossággal egyengeti ezt az utat. A minisztertanács az elmúlt hetekben több nagyfontosságú intézkedést hozott, melyeknek alaphangját minden esetben az emberről való fokozottabb gondoskodás nemes törekvései jellemezték. A nyugdíjtörvény végrehajtási utasítása, a tanácsok gazdasági megerősítéséről szóló minisztertanácsi határozat — a többi között — olyan eszköz, amellyel, ha okosan gazdálkodunk, szebbé, kellemesebbé válik életünk. Most elsősorban rajtunk, az egyszerű emberek tízezrein a sor, hogy ezekkel az'eszközökkei bánni tudjunk. Szebbé, kellemesebbé tenni életünket! Enyhíteni a közelgő tél várható nehézségein — ezek a gondolatok hatnak át bennünket, amikor hozzákezdünk egyik legnagyobb szociális problémánk: a csökkent munkaképességűek célszerű foglalkoztatása feladatainak megoldásához. A Hazafias Népfront Szegedi Bizottsága november 22-én megkezdte a szervezés előkészítő munkálatait. A szegedi Szociális Foglalkoztató lesz az országban az első olyan intézmény, amely kizárólag az öregek és csökkent munkaképességűek foglalkoztatására alakul. Felhívjuk az ebben a munkában leginkább érdekelt öregeket és csökkent munkaképességűeket: jöjjenek ötleteikkel, javaslataikkal és elgondolásaikkal. Jöjjenek, hiszen ez a szociális intézmény elsősorban nekik készül. Jöjjenek, minél számosabban, hogy termékeny, közös munkával együtt haladhassunk a Hazafias Népfront zászlaja alatt — előre a júniusi úton! Sas István végzi, mindig jó eredménnyel. Ha kint mínusz 3—4 fok hideg van, akkor is benn, a készülék belsejében 30 fokos a meleg. De végzik a munkájukat. Ha vastag is-a vízkő, minden esetben túlszárnyal jók az előző javítási munkák eredményét. A mostani karbantartási munka egybeesik a tanácsválasztások tiszteletére folyó ünnepi műszakkal. A karbantartó brigád vállalta, hogy a műszaki feltételek biztosításmelleit túlszárnyalják az előző karbantartási eredményüket s nem 30 munkaórát takarítanak mss?. henem negyvenet. Becsülettel teljesítették, túlszárnyalták vállalásukat, a karbantartásnál 108 órát takarítottak meg. A sikeresen befejezett munka után a brigád újra vállalást tett. S ígérték, hogy a tanácsválasztási műszak ideje alatt a 150.3 százalékos eredményüket megtartják. Misán György A Pedag ógitti Főiskola Fnek- Zene tanszékének hangversenye A Szegcdi Pedagógiai Főiskola Ének-Zene tanszéke 27-én, szombaton este 7 órakor hangversenyt rendez a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében. A hangversenyen közreműködnek aa Ének-Zene tanszék tanárai, Kézdi Erzsébet, Kiss Jenöné, Madáesy Lászlóné, Mészáros Emma. Garamszegi József. Beile Ferenc. Műsorukban praeklajszszikus és romantikus szerzők ének-, zongora-, hegedűdarabjai szerepelnek. A hangverseny műsorában jelentős helyet foglalnak el a. Főiskola Nőikarának és Vegyeskarának számai, melyek között az énekkari irodalom különböző korszakainak művei szerepelnek, régi, eddig ismeretlen madrigálok, Bartók, Kodály, mai magyar zeneszerzők Bárdos, Szeghy, Vavrlnccz művei. A hangversenyre belépőjegyek a Főiskola Ének-Zene tanszékén és a helyszínen kaphatók. 108 munkaórát takarított meg az Erőmű karbantartó brigádja