Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

DELMSSGYBRORSZtG VASÁRNAP, 1951. OKTÓBER S. A m n'szlertanócs határozata a kenyérgabonatermelés növeléséről Az ország jövő évi kenyérellátásának biztosítása érdekébon a kenyérgabona vetésterületét már ez év őszén 3.5 millió holdra kell felemelni. A dolgozó parasztságnak, a termelőszövetkezeteknek a kenyérgabona termelésben való érdekeltsége fokozására a minisztertanács az alábbi határozatot hozza: 1. 1955. január 1-től kezdődően az államnak kötelező területi beadásra átadott kenyérgnbona minden mázsája után — beleértve az A-B beadási kötelezettséget, valamint a gépi talajmunka természetbeni díját is — minden térítés nélkül tíz kiló korpát kell a termelőknek juttatni. A korpajuttatás megilleti az állami gazdaságokat és termelőszö. vetkezeteket is. A korpajuttatás módját a begyűjtési minisztérium dolgozza ki és november 30-ig az erre vonatkozó rendeletet hozza a termelők tudomására. 2. A minisztertanács lehetővé teszi, hogy 1955-ben, a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok, kenyérgabona beadási kötelezettségük maradéktalan teljesítése után árpa, zab és kukorica beadási kötelezettségüket is — saját választásuk szerint — részben vagy egészében kenyérgabonával teljesíthessék. Ilyen esetben a begyűjtési törvényben megállapított átszámítási kulcsokat kell figyelembe venni. A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy a takarmánygabona beadás kenyérgabonával való helyettesítését a termelők már az 1955. évi beadási kötelezettségek egyénenkénti megállapításánál vállalhassák Megjelent a Propagandista szeptemberi száma A Propagandista most megjelent ezáma különösen a kongresszusi anyag első témájára való felkészüléshez nyújt segítséget a propagandistáknak. A folyóirat Vértes Imre: „Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozása nélkülözhetetlen segítség a párt politikájának végrehajtásában" című bevezető cikkében elemzi azokat a nagy feladatokat, amelyek a pártszervezeteink előtt állnak, s felhívja a figyelmet, hogy a kongresszus anyagainak alapos ismerete milyen fontos a pártszervezetek előtt álló gazdasági és politikai feladatok megoldásában. Daczó József: „A kommunisták példamutatása" című cikkében az új szervezeti szabályzat alapján elemzi a kommunisták megnövekedett feladatait az új szakaszban. Élesen rámutat az ezen a téren meglévő hibákra s megállapítja, hogy az új seakasz politikája csak a kommunisták áldozatos, példamutató munkája révén lehet eredményes. „Az MDP III. kongresszusa anyagának tanulmányozásához" c. rovatban hozza a folyóirat Pataki Ferenc: „Társadalmunk fejlődésének hajtóerőiről" c. cikkét. A cikkíró vizsgálja a kapitalista és a szocialista társadalom hajtóerői közti gyökeres különbséget, s a szocialista társadalom hajtóerőinek sajátos jellegét. Majd elemzi azt a folyamatot, ahogyan az új hajtóerők a népi demokratikus országokban, így hazánkban is kifejlődnek. Felhívja a figyelmet a cikk az új hajtóerők fontosságára, pártunk politikájának végrehajtásában. Bárányi Gyula: „A Hazafias Népfront szerepe a szocializmus építésében" címmel elemzi a népfrontpolitika fejlődését hazánkban s rámutat, mi tette szükségessé az új Hazafias Népfront létrehozását. A cikk megmutatja a Hazafias Népfront szerepét pártunk politikájának végrehajtásában. Felhívja a figyelmet a népfronttal kapcsolatos szektáns nézetek leküzdésére s rámutat, hogyan, milyen módszerekkel kell a kommunistáknak a Népfrontban dolgozni. „Válasz a propagandisták kérdéseire" c. rovatban közli a folyóirat: Ripp Géza: „Mit jelent a racionalizálás" c. írását. A cikk megmutatja, hogyan függ össze a racionalizálás az új szakasz politikájával, s elemzi azokat az okokat, amelyek a racionalizálást szükségessé tették. Vásárhelyi Miklós cikke: „A nemzetközi helyzet az európai védelmi közösség bukása után" MendesFrance és kormányának politikájával foglalkozik s rövid áttekintést ad arról, hogyan hat az európai védelmi közösség bukása a fő nyugati országok és az USA politikájára. „A propagandamunka tapasztalataiból" című rovatban a folyóirat több cikket közöl a pártszervezetek készülődéséről az új oktatási évre. E rovatban jelenik meg Simon Béla: „Az értelmiség bevonása a pártoktatásba Szegeden" és Földessy József: ..Egy falusi pártszervezet felkészülése az új oktatási évre" c. cikke. Nagy Tibor: „A DISZ Petőfi iskolák vezetésének néhány problémája" címmel a DISZ propagandista különleges feladatairól ír, Gatterer Ferenc: „Hogyan tanitottam meg konferenciám hallgatóit jegyzetelni" című cikkében mondja el jó tapasztalatait a többi propagandistának. A lap „Mit olvasson a propagandista" c. rovatában ismertetést közöl Nagy Imre: Egy évtized, Vlko Cservenkov: Válogatott beszédek és cikkek című művekről. „Népi demokráciánk tízéves fejlődése irodalmunk egyes alkotásainak tükrében" címmel szépirodalmi könyveket ismertet a lap a kongresszusi határozatok feldolgozásához. és azt beadási könyvükbe bevezessék. Ezen túlmenően azonban a ke. nyérgabonának a cséplőgéptől való beadása alkalmával vállalj kötelezettségeken felül is kenyérgabonát adhatnak be a tcrmeilők szemestakarmány helyett. 3. A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy 1954. október 10-től kezdve a termelők árpa. zab és kukorica beadási kötelezettségükből fenn. álló hátralékukat is a fentiek szerint kenyérgabonában adhassák be. 4. Az áilam 1954. október 10-től a beadási kötelezettségen felül állami szabadfelvásárlási áron átadott minden mázsa kenyérgabona után húsz kiló korpát juttat állami áron a termelőknek. A korpa állami árát a szemestakarmányok szabad, felvásárlási árával arányosan a be. gyűjtési miniszter állapítja meg. A minisztertanács felhívja a termelőket, a megyei és járási tanácsokat, helyezzenek nagy súlyt a kenyérgabona termelésének növelésére, teljesítsék a terveket és a vetési munkákat időben, jó minőségben végezzék. N E M Z EJT K O ZI S Z E M L E 4 londoni íl'est End szilében lévő Lancaster Hcusetan Eden brit őrzésben a NATO-nak, mint a Az Írószövetség irodalmi estjével megkezdődött az Ünnepi Könyvhét Szombaton este az írószövetségnek a Bartók-teremben rendezett irodalmi estjével megkezdődött az Ünnepi Könyvhét hazánkban. Az esten jelen volt Darvas József nép. művelési miniszter, valamint szúmos Kossuth-díjas író. A megnyitó előadást Veros Péter Kossuth-dijas. az írószövetség elnöke tartotta. ülési tarlóit a Termelőszövatlrezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács szombaton ülést tartott. Az első napirendi pont a minisztertanács július 27-i határozatában előírt szervezeti ég ügyrendi változtatások megbeszélése volt. Ezt Béres Sándor, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára ismertette. Ezután Dobi István a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke mondott beszámolót a legutóbbi tanácsülés óta a termelőszövetkezeti mozgalomban elért eredményekről és a legfontosabb őszi feladatokról. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót számos hozzászólás követte, majd a Termelőszövetkezeti Tanács elhatározta, hogy csatlakozik a Hazafias Népfronthoz és táviratot küldött a Hazafias Népfront országos előkészítő bizottságának. Az egésznapos ülés Dobi István zárszavával ért véget. külügyminiszter elnökletével kedden megnyílt a kilenc nyugati ország külügyminisztereinek értekezlete, amelynek clsőijendíi feladata — rendezőinek reményei szerint — a nyugati »egységen« ejtett párizsi csorba kiküszöbölése, a francia nemzetgyűlés által eivciett EVK szerződés helyébe pótmegoldást keresése, magyarán: a náci militarizmus teljes szabadjára engedése. A lc.ndcni értekezlet előzménye! világosan azt bizonyítják, hogy az »curúpai egység* kialakulásának elhúzódása rnic'.t türelmetlenkedő amerikai imperializmus most minden eszközzel szájaízénck megfelelő döntést akarja kicsikarni. Dullesnak az EVK francia parlamentben történt elvetését követő európai villámlátogatása, amikor Párizst elkerülve Bonnba utazott, szinte szimbolikus kifejezése volt az amerikai külpolitika útirányának is. Ezt a duliesi tapintatlanságot csak fokozta Grueníher amerikai tábornoknak, az atlanti szövetség európai fegyveres erői főparancsnokának csaknem a lendoni értekezlet előestéjén francia nagyiparos nk előtt elhangzott beszéde, amellyel újabb nyomást akart gyakorolni Franciaországra. Gruenther szembefordult Mendes-France miniszterelnöknek azokkal a javaslataival, amelyek arra irányulnak, hogy egy Nyugat-Német blokk létrehozása esetén vegyék ellenőrzés alá a német csapatkontingcnsekct cs a haditermelést. A francia "rakoncátlankodás* ellen irányított riasztó ágyúzás szerepét töltötte be Eden angol külügyminiszter közvetlen az értekezlet küszöbén elhangzott beszéd1, amelyben kifejtette, hogy "Németországot* szoros kapcsolatba kell hozni* az egyéb nyugati hatalmakkal és kisérletet tett a francia cs nyugatnémet álláspcnt összehangolására. Amint már az előjeleken is lemérhető, a nyugati polgári sajtó méltán nevezte a londoni tanács kozást *a legkritikusabb nyugati értekezletnek*: a kilenc hatalmát éles ellentétek állítják egymással szembe. »A kiilügymisztcrek gondterhelt arccal és sötét gondolatok kai érkeztek meg Lcndonba« — jegyezte meg a Economist, utalva arra, hogy az értekezlet megnyitásakor is még komoly ellentétek mutatkoztak a, különböző álláspon tok között. A tanácskozások résztvevői előtt három emlékirat fekszik: Az angol memorandum, az úgynevezett Edcn-terv, amely azt kívánja, hogy a brüsszeli egyezményt terjesszék ki Nyugat Németországra és Olaszországra, s ennek kapcsán "egyezzenek meg Németországnak a nyugati védelemhez való hozzájárulása tekintetében*, nagyobb súlyt biztosítva az cllen(38) — Azóta is az eszembe vagy, te gyerek! Ember lesz belőled, Andriskám, — súgta a fülembe s egészen közel hajolt hozzám, hogy senki meg ne hallhassa, úgy kérdezte meg: Vigyáznak-e Felegyi bácsiék az iratokra? — Akár a szemükvilágára! — feleltem ragyogva. Nem lehetett sokáig beszélgetnünk, búcsút kellett vennem apámtól. Világos-barna szeme felejthetetlenül simogatott meg utoljára, pajtáskodva ütögetett a vállamra, kezet fogott Csepkóval — de nem tudott rámosolyogni, — s elindult, szívében kettős gonddal. Az enyémmel, meg a családéval. Picikét megharmatozott a szemem, amikor utánanéztem. Ilyen fénylő szemmel vetkeztem neki a munkának. Erőt vettem magamon s meg akartam mutatni Misa bácsinak, hogy nem naplopót fogadott fel. Apámnak sem akartam szégyent hozni a fejére, így aztán olyan hajrába fogtam már a munka legelején, hogy majdnem összeestem ebédidőig. Egy kocsi-szín forrna épületrészt kellett megtisztítanom, s alkalmassá tennem az anyaglerakodásra. Nem volt kis feladat. Az időjárás is nekihevesedett, kánikulai nap pörkölt végig az udvaron a tikkasztott el élőtéleltelent. Misa bácsiék a verandán ebédeltek, mi ketten a hóka-fejű inastárssal a konyhában. A szöszke cseléd is velünk evett volna, ha nem kellett volna a tálalásnál ugrálnia. Mert a mesterné minden félpercben éleset kiáltott: — Bori, jöhet a főzelék! , — Bori, a tűzről el ne feledkezz! — Bori, tégy fel mosogatóvizet! — Bori, egy Villát Ilonkának! Ugyan anyám, van nekem lábam! — mondta Ilonka, a nagyobbik Csepkó-lány, s befutott a villáért. Pedig ezt a legutolsó parancsot en szerettem volna teljesíteni, mert Ilonka régi ismerősöm volt, s kiskoromból kedves emberem. , - 1 1 AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE „ • • • úgy éreztem, összeszakadnak az Inaim." Szép volt Ilonka, s derűs, cikázó, akár a nyári fény. Nem volt olyan szabályos babaarca, mint Verának, tán a szája is széles volt kicsit, de megértő volt, s emberséges. Azon a nyáron végezte a nyolcadik középiskolát s tanárnőnek készült. Engem is amolyan tanárnűsen kezdett faggatni, hogy mi újság a falunkban, mióta ő nem járt arra, s én lelkes érdeklődésére buzgón magyarázgattam volna, ha el nem menesztenek a depóba* Anyag után kellett érdeklődni a depóban, s miután megtudtam, hogy érdemes érte menni, haza siettem. Négykerekű stráfkocsit húztunk a depó felé egy mogorva, vén segéddel, egy Lőrincz nevű gyulai emberrel. A Ferenc József-tér nagykövű, gidres-gödrös legközepében hatalmasakat döccent a stráfkocsi, mikor lucfenyődeszkával tetejesen megterhelve azt, visszahaladtunk. Nekem kellett hálulról tolnom, Lőrincz jószerint csak kormányzott elől a rúddal, nem húzott semmit. Ugy éreztem, összeszakadnak az inaim, mire haza érünk. Ráadásul Lőrincz a depóban nagyot rántott a megvásárolt deszkacsomón, s egy deszka kegyetlen élével ráperdült a lábam fejére, összeszorítottam mégis a fogam, s elhatároztam: ha beleroskadok sem adom fel a harcot, hanem helytállók, s az anyag a helyére kerül... Lőrincz elhúzta 6záját, mikor hátratekintve azt tapasztalta, hogy szakad a verejték rólam. Csendesen, de szúrósan szólt hátra: t — Hát bizony ez nem könyv, meg ceruza! Itt nem lehet a napot lopni! Ugy látszik, már hallott arról, hogy diák voltam, s ez egy cseppet sem tett rokonszenvessé előtte ... Nagyon elkeseredtem ettől a gorombaságtól. mert hiszen helyette is én dolgoztam, nem húzódtam a munkától, nem kíméltem magam — a dicséretül megpirongat! Amint megálltunk az udvar közepén, s Misa bácsi szemügyre vette a rakományt és minket, látva, hogy merő víz az ing a hátamon, megbotránkozva s dühösen förmedt Lörinezre: — A kutyaistenit! Nem gondolja. hogy disznóság így meghajtani ezt a gyereket? Mért nem segített neki? Lőrincz sötét pillantással dörmögött vissza: — Ha naplopásra neveljük, sose lesz belőle ember! (lolutatása következik) Lrasszeii szerződésben. Adenauer memoranduma, amely a megszáll t statútum azonnali megszüntetését 03 Nyugat-Németország szuverenitásának feltétel nélküli megadását követeli és egyben pedig azt kívánja, hagy Nyugat-Németországot egyszerre kapcsolják be mind a brüsszeli egyezménybe, mind az ai'anti szövetségbe, és végül Mendes-France terve, amely hozzájárul ugyan Nyugat-Németország cs Olaszország bevonásához a brüsszeli cgyezn»ny keretében, de ragaszkodik ahhoz, hogy Nyugat-Németország remi'itarizálásának ellenőrzését intézményesen biztosítsák. Tehát — mint a Pravda hasábjain »Megfigyclő« aláírással megjelent cikk világosan megvonja a mérleget: *a londoni értekezleten valamennyein k'sz1 fegyvert adni a nyugatnémet re- ansl zták kezébe, de arra vonatkozólag, hogy milyen módén tegyék azt, nem jött létre köztük megegyezés •. .* Ezen a tényen nem változtatnak azok az cptimisla hangú burzsoá sajlóhangok sem, amelyek az utóbbi napokban "fordulatról*, sőt bizonyos megállapodásokról is szólnak. Dulles amerikai külügyminiszter a tanácskozás résztvevőire gyakorolt nyomást szolgáló nyilatkozata, hogy „az európának nyújtott amerikai segítséget esetleg erősen csökkentik'' — a Reuter szerint — , valószínűleg Anglip szorosabb együttműködése felé lendíti a mérleg nyelvét'. És nyilvánvalóan az amerikai nyomás következménye Edennck az a kijelentése, hogy Anglia kész 1998ig négy hadosztályt és taktikai légierőt Európában tartani. E ..fordulatnak'' kikiáltott nyilatkozatoknál az eddigi megállapodások sem erőteljesebbek. Az AFP szerint az értekezlet résztvevői „elfogadták, hogy a brüsszeli szerződés szervezete melyebb tartalmat kap és politikailag katonailag, valamint gazdaságilag az „új európai építmény" alapjául fog szolgálni. Megállapodtak a fegyverzetnek cs a katonai állománynak a brüsszeli szerződés keretében történő korlátozása és ellenérzése elvében is. „A józan polgári hírmagyarázók ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy a nyilatkozatok és megállapodások csupán elvi jelentőségűek, azonban , konkretizálásra várnak meg olyan problémák, mint a tervbeveit intézkedések végrehajtásának folyama* ta. sőt maguknak az intézkedések* nek az összeállítása". A polgári Sajtó egy részének hírmagyarázói Is világosan látják, hogy bármilyen elvi megállapodást kössenek ls Lon* donban a tárgyaló külügyminiszterek, a végső szót a népek mondják ki. Az európai népek véleményéről némi ízelítőt adhatott az Angol Munkáspártnak hétfőn a scarboroughi Grand Hall színháztermében megnyílt 53. évi értekezlete, amelyen Anglia egyik legnagyobb pártja hozott döntést a nyugatnémet i'ijrafclfegyvcrzés kérdésében. Jellemző, hogy a munkáspárt jobboldali vezetősége félve a német újrafelfegyvérzés politikájának elutasításától. az értekezlet elé terjesztett határozati javaslatában sehol nyíltan nem mondotta ki, hogy helyesli vagy támogatja a felfegyverzést, csupán „Németországnak a közös védelemhez való hozzájárulásáról" kockáztatott meg néhány ködös mondatot, s egyébkent a határozati javaslatot ki* töltötték a kelet-nyugati tárgyalásokra vonatkozó törekvésről és hasonlókról szóló Ígéretek. Rendkívül nagyjelentőségű, hogy az ilyen félrevezető és ködös megfogalmazásban előterjesztett javaslat is csupán igen csekély többséget kapott. A javaslatra 3,270.000 szavazat esett, ellene 3 millió 22 ezer. A negyedmillió szavazati többség csupán számbel'leg látszik tekintélyesnek, a valóságban a szavazás felér a jobboldali vezetőség vereségével. A scarboroughi értekezlet szavazását kommentálva a nyugati megfigyelők azért írnak arról, hogy valójában az Angol Munkáspárt tagjainak 75—30 százaléka a német újrafelfegyverzés ellen foglalt állást. A munkáspárti értekezlet szavazása kétségtelenül kihatással van a londoni értekezletre is. Ebben a megvilágításban még tisztábban látszik a Pravda szcnlefrójának megállapítása: „Bármilyen megoldásra ls jutnak Londonban, egy kétségtelen: a londoni értekezlet részvevői képtelenek lesznek clbarrikádozni a haladásnak azt az útját, amelyen a békéért és biztonságért harcoló népek haladnak. /