Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-20 / 248. szám

SZERDA, 1954 OKTÓBER 20. 3 ICLMRETHRORSZÍG Kommunisták az élre az új szakasz politikájának megvalósításáért '(Folytatás a második oldalról.) a falun dolgozó kommunisták leg­központibb feladata. Ugyanakkor gondoskodni kell a kapások beta­karításáról, helyes tárolásáról, fő­ként állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben. Fontos feladat az állattenyésztés fejleszté­se, hozamának növelése érdekében, hogy ne hagyjunk elveszni egy szál takarmánynak, silónak alkalmas növényt sem. Felelősségteljes mun­kát kíván a pártban, a töimegszer­vezetekben, de különösen a taná­csokban és a begyűjtési apparátus­ban dolgozó kommunisták részéről, hogy maradéktalanul begyüjtsük a kapásnövényeket, ezzel egyidőben teljes egészében teljesítsük sertés­és más állatból és állati termékek­ből az állam iránti kötelezettsége­inket. Ezt el kell érni felvilágosító szóval és ahol az nem használ, ér­vényt kell szerezni a népi álla­munk törvényeinek. Fol kell hívnunk a megye építő­Ipari vállalatainál do'gozó kommu­nista vezetők figyelmé* arra a fe­lelősségre, amely rájuk hárul a megye mezőgazdasági beruházásai­nak kivitelezésében. Mindent kö­vessenek el annak érdekében, hogy a mezőgazdasági építkezéseknél mutatkozó huzavonát megszüntes­sék. A mezőgazdaság megsegíté­sében fon'tog feladatok hárulnak azokra az üzemekre és kisipari szö­vetkezetekre, amelyek a mezőgaz­daság részére termelnek gépeket és felszereléseket, mint a makói gépgyár, Ilmvhelyi mérleggyár. Véget kell vetni annak, hogy megyénkben egyes gazdasági veze­tők a feladatok megoldása helyett sokszor tohotetlenkednek, mindent felülről várnak, ngyanakkor nem tárják fel őszintén és nyíltan pro­blémáikat, sem a pártszervek, sem a dolgozók előtt, ezáltal nem is használják fel útmutatásukat és segítségüket. Amellett, hogy gaz­dasági vecetőinlmek nagyobb ön­állóságot biztosítunk és megköve­teljük tőlük az öntevékeny munkát, ugyanakkor az eddiginél jobban kell alkalmaznunk a felelősségre­vonást a felelőtlen, hanyag mu­lasztásokért. A vezetés megjavítá­sához tartozik, hogy a feladatok végrehajtásánál ne várjunk min­dent felülről. Az iparban, a mező­gazdaságban és az állami életben dolgozó vezetők a mostaninál sok­kal jobban támaszkodjanak a he­lyi erőforrásokra. Bátor kezdemé­nyezésekkel, a helyi erőforrások feltárásával is segítsék hozzá pár­tunkat é« kormányunkat az új szakasz politikájának sikeres meg­valósításához. A népgazdaságunk egyes terü­letein lévő komoly nehézségek leküzdésére harcba kell lendíteni megyénk párttagságát. Ennek ér­dekében el kell érnünk, hogy me­gyénk egész párttagsága egysége­sen értelmezze pártunk politiká­ját, kiálljon e politika mellett, ne engedje meg annak semminéven nevezendő elferdltését. Alapvető­en meg kell változtatni a pártha­tározatok végrehajtásával szemben tapasztalható helytelen viszonyt a párt minden szervében, állami és gazdasági életünk minden terüle­tén. Meg kell erősíteni a pártfe­gyelmit, nem szabad eltűrni a párthatározatokhoz való formális viszonyt, mindenkitől el kell vár­ni, hogy következetesen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Külön hangsúlyozzuk, hogy alap­vetően meg kell javítani kommu­nisták példamutatását megyénkben. A kommunisták mutassanak jó példát a termelőmunkában, a munkafegyelemben, az állampol­gári kötelezettségek teljesítése és a kormányhatározatok végrehajtá­sa terén. Mindenekelőtt a vezetők, párt- állam) és gazdasági funkcio­náriusok járjanak elől jó példá­val. Nagy gondot kell fordítani a pártélét fellendítésére az egcsz párttagság aktivizálására. Ez úgy érhető el, ha a vezetők a helyszí­nen adnak segítséget a helyes mód­szerek kialakításához, a közvetlen elvégzéséhez, szervi pártélet fellendítéséhez, Nagy gondot kell fordítani falusi pártszervezetek munkájának megjavítására az egységes falusi pártaktíva létrehozására, a kom­munistáknak a tömegszervezetek és tömegmozgalmak körében elsősor­ban a Hazafias Népfrontban vég­zett munkájára a párt köré a be­csületes pártonkívüli dolgozókból álló aktíva kialakítása végett. Elvtársaki Az iparban és a me­zőgazdaságban előttünk álló köz­vetlen feladatokat, a tanácsválasz­tásokat csak úgy tudjuk sikeresen végrehajtani, ha valóraváltjuk a pártnak ae* a jelszavát, hogy „Kommunisták az élre az új sza­kasz politikájának megvalósításá­ért!" A megye kommunistái men­jenek ki a tömegek közé. A ta­nácsválasztás jelenlegi szakasza a jelölő gyűlések szervezése és leve­zetése a különböző bizottságok létrehozása és működtetése jó al­kalom a párttagság aktivizá'úsá­ra, a tömegek körében végzett politikai munka kiszélesítésére. Fel kell számolnunk a megye pártszerveiben még egyes helyeken megmutatkozó bürokratizmust. Ehelyett a tömegek körében vég­zett mindennapi politikai munkát kell a pártmunka fő módszerévé tenni. El kell érni, hogy nemcsak a kampányok idején, hanem ál­landóan a vezetők legyenek azok, akik a párttagsággal együtt szün­telenül magyarázzák a tömegek körében pártunk politikáját, moz­gósítanak annak végrehajtására. Ezt várjuk minden kommunista vezetőtől most. amikor pártunk Központi Vezetőségének határoza­tát nyilvános taggyűléseken, kis­gyűlés eken, népnevelőé rt ekezl ete­ken és a legkülönbözőbb politikai megnyilvánulásokon meg kell ma­gyarázni a párt minden tagjának, megyénk egcsz lakosságának. Elvtársak! Azt hiszem bátran ki­jelenthettem a Központi Vezetőség itt jelenlévő tagjai előtt, hogy aktívaülésünk mind n résztvevője egyetért a Közponli Vezetőség ha­felndatok fározataival, egységesen támogatja az alap- | azf legjobb tudásával minden erejével kész kivenni részét an­a | nak végrehajtásából. Ugyanakkor a harmadik negyedévi önköltségcsökkentési tervet 2.0 szá* zalékkal túlteljesítettük. Az eredmények annak köszön­hetők, hogy a pártszervezettel és szakszervezettet együtt elő­re megvizsgáljuk, hogy előre­láthatóan hol lesznek nehézsé­gek a terv végrehajtásában és ide összpontosítjuk az erőt. A hozott határozatokat nap mint nap ellenőrizzük az üzemben. Krizsán elvtárs árra hívta fel ezután a figyelmet, hogy rendkí­vül fontos, hogy a párttitkár szak­mailag képzett legyen, mert akad­nak olyan műszaki vezetők, akik egves nehézségek megoldására jó kifogásokat mondanak.. Befejezésül pedig Krizsán elvtárs arról beszélt, hogy az új technológiai eljárások be­vezetése nem szívügye a fel­sőbb vezetőségnek. Egy újítás alkalmazásával a Sze­gedi Jutaárugyárban évente más­félmillió forintot megtakarítottak, az iparigazgatóság mégsem törődik azzal, hogy ezt a módszert más üzemekben ls elterjessze. Minden kommunista feladata : harcolni a párt határozatainak megvalósításáért A beszámoló feletti vitában ezen­kívül még 38 elvtárs jelentkezett felszólalásra, azonban az aktívaér­tekezlet úgy döntött, hogy az idő előrehaladtára tekintettel a vitát lezárja. Ábrahám Antal elvtárs, a megyei pártbizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az elvtársak, akiknek felszólalására A párt segítségével le tudjuk küzdeni a júniusi politika útjában álló akadályokat hónapra szóló verseny indult, amelynek fő célja a termelékeny­ség növelése és az önköltség csök­kentése volt. Ezzel a versenymoz­galommal egyetértettek a szegedi üzemek pártszervezetei, gazdasági vezetői és mégis az tanasztalható, hogy — például az Autójavítóban — a 100 forint béralapra eső ter­melési értéket csak 90.1 százalékra 'eljesftették. A téglngvári egyesütés üzemeiben közel 30 millió téglával adósak, mégsem indítottak széles­körű versenvt a vezet"k a dolgo­zókkal összefogva e lemaradások megszüntetésére. Az a veszteség, 'mely Csongrád megyében az ipar­ból származik, mintegy 70 száza­lékban a szegedi üzemek vesztesé­geiből adódik. A jobb eredmények, a siker érdekében a jövőben a sze­gedi párt-végrehajtó bizottságtól kezdve az alapszervezetekig meg kell követelni a határozatok végre­hajtását. Ladányi elvtárs a siker feltételét abban látja, hogy előbb minden párttaggal meg kell értetni a Központi Vezető­ség határozatát és azután min­den egyes pártonkívüli dolgo­zóval. \ párttagoknak nap mint naP magvarázniok kell a párt politiká­ját és nem szabad tűrniök, hogy bárki is a helyes politika végre­hajtását akadályozza. — A felszabadulás óta'eltelt esz tendőkben kemény harcokat vívott mór meg a párttagság győztesen, eredményesen. A Központi Vezető­ség útmutatása alapján a dolgozó tömegekkel összefogva a párt most is sikerrel vívhatja meg a népjólét. emelésének harcát — mondotta be- j nem került sor, javaslatukat és fejezésül a szegedi pártbizottság véleménviiket juttassák el a me­első titkára. ] pyPi pártbizottsághoz. Kuszin Miklós elvtárs, a DISZ Németh Károly elvtárs, a megyei megyei bizottságának titkára fel- pártbizottság első titkára a kérdá­szólalása után Török László elv- sekre válaszolva többek között társ, a szentesi járási pártbizott- megemlítette, hogy kormányunk a ság első titkára szólalt fel. j különböző rendszerek békés A vita következő felszólalója együttélése lehetőségének politiká­Horváth Márton elvtárs, a Köz- ját folytatja. Igyekszik kiépíteni ponti Vezetőség tagja, a Szabad gazdasági és kereskedelmi kapcso­Nép szerkesztőbizottságának veze- latait minden országgal. Ezért ami­tője volt, akit Forgó László elvtárs, kor Jugoszlávia a Magyarországgal a vásárhelyi pártbizottság első tit- való kapcsolata rendezésére haj* A beszámoló utáni vitában első­nek Forgó István elvtárs, a makói járási tanács elnöke szólalt fel. Ezután Simon Lajos elvtárs, a szegedi járási pártbizottság titkára, a gépállomások problémáival fog­lalkozott. Örömmel jelentette be, hogy a kisteleki gépállomás őszi tervét már 100 százalékig teljesí­tette. Ezután rátért arra, hogy a gépállomásokon levő fegyelmezet­lenségnek, a társadalmi tulajdon nem becsülésének oka a pártszerve­zetek gyenge munkájában keresen­dő. A dorozsmai gépállomáson ta­pasztalta, hogy a párttaggyűlés ha­tározatáról megfeledkeznek. A po­litikai munka gyengeségét befolyá­solja, hogy a szegedi járás több gépállomásán nagyon kevés a párt­tag traktoristák száma, pedig min­den gépállomáson vannak olyan kiválóan dolgozó traktoristák, akik­nek felvételével erősíteni lehetne a gépállomási pártszervezeteket. — A traktoristáknak számos el­gondolkoztató javaslatuk van, ame­lyekre fel kell figyelni — hangsú­lyozta. — Meg kell vizsgálni azt a javaslatot ts, hogy nem helyesebb lenne-e már most, az idő javával megkezdeni a cséplőgépek javítá­sét, nem pedig a télen. Ugy gon­dolom. hogy ezzel jelentős önkölt­ségcsökkentést is lehetne elérni. Javaslat a félévas tervidőszakra Felszólalásában ugyancsak több javaslatot említett meg Sugár Miklós elvtárs, az Újszegedi Ken­der-Lenszövő Vállalat főmér­nöke. Felvetette: helyes len­ne az iparban a negyedéves tervidőszak helyett féléves ter­veket készíteni, hiszen az a tapasztalat, hogy most a negyed­éves tervek végrehajtásának első hón:pja a kezdés, az indulás ne­hézségeivel telik el, a harmadik hó­nap pedig c hajrával a lemaradás bepótolásáért. Nyugodt termelő­munka jóformán egy hónapig fo­lyik. Véleménye szerint a féléves tervidőszak megvalósításával az anyagigénylést és anyagelosztást is tervszerűbbé lehetne tenni. — Helytelennek tartom — mon­dotta —. hogy az ipari termékek minőségének megjavítását mi az ellenőrök, főellenőrök és a fő-fő­ellenőrök, inján akárjuk megjavíta­ni. Véleményem szerint a MEO lét­számot feltétlen csökkenteni kell, hiszen ez a sok ellenőr leveszi a fe­lelősséget az osztályvezetőkről és a főmérnökről. A minőségért való fe­lelősséget' az alsóbb vezetőkre is ki kell tprjészteni. Ezulari bírálta a káderelosztás tcrvszerűtlenségét. Elmondotta, hogy két szakembert kaptak, akik­re nem lett volna szükségük, ugyanakkor néhány hét múlva uta­sítást kaptak két szakember elbo­csátására, A párttagok jobb tájékoztatásának kérdéséről Sugár elvtárs után Szilárd János elvtárs, a Szegedi Tudományegye­tem pártbizottságának titkára arról beszélt, hogy a Központi Vezetőség legutóbbi ülése után sok olyan elv­társ kapcsolódott be a pártmunká­ba, aki régóta nem vett részt a pártépítésben. Rámutatott arra is, hogy a Szegedi Tudományegyetem kommunistáinak körében nagy megelégedéssel fogadták a Közpon­ti Vezetőség határozatát, amely sze­rint a jövőben a pártaktívát rend­szeresen tájékoztatják minden fon­tos kérdésről. — Az elmúlt években óriási erőt jelentett a kommunistáknak, hogy mindig tudták mit miért csinálnak. Az utóbbi időben azonban neim tá­jékoztatták kellően a párttagokat és ez sok bizonytalanságra adott okot. Még a legutóbbi időkben is előfordult, hogy már széltében­hosszában beszéltek az egyetemen az ösztöndíjak új rendszeréről, hol­ott az ezzel kapcsolatos rendelet még meg sem jelent. Ezután Szilárd elvtárs több kér­désben — közte a Jugoszláviával való kapcsolatunk ügyében — kért választ, majd arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a szegedi egyeteme­ket, kutató intézeteket fokozottab­ban be lehetne vonni a megyében előttünk álló ipari és mezőgazdasá­gi termelés kérdéseinek megoldá­sába. A vitában ezután Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke szólalt fel. mnjd Ladányi Benedek elvtárs, sze­gedi városi pártbizottság első titkára. Minden nap mérjük le mit (ellünk népünk érdekében — Mi, szegedi kommunisták, a Központi Vezetőség határozatával és a megyei pártbizottság értékelé­sével teljes mértékben egyetértünk. Egyetértenek ezzel a munkások, a parasztok és az értelmiségiek is, valamint a kispolgári elemek nagy többsége is. A Központi Vezetőség határo­zata döntő jelentőségű lépés az életszínvonal további emelésé­hez. Ez a határozat bizonyítja a júniusi politika életrevalóságát; bizonyítja azt. hogy a Központi Vezetőség az életszínvonal további emelése mel­lett foglalt állást és elutasította azokat a nézeteket, amelyek le akarták téríteni a pártot erről a helyes útról — mondotta Ladányi elvtárs, majd rátért arra, hogy a Központi Vezetőség legutóbbi ülé­sén megállapította, hogy milyen hi­bákat követett el az elmúlt ötne­gyedévben és nekünk is az a kö­telességünk, hogy ehhez hasonlóan mi is állapítsuk meg hibáinkat. — Minden nap mérjük le, hogy mit tettünk aznap az élet­színvonal emeléséért. Arra kell törekednünk, hogy elér­jük a dolgozók körében is, hogy minden reggel számot vessenek: mi az, amit nem végeztem el, bár elvégezhettem volna. Ezután arról beszélt, hogy a siker nagymértékben rajtunk múlik. El­mondotta, hogy a tanácsválasztás előkészítése idején Szegeden négy kára követett. A határozatok ellenőrzésének eredménye Forgó elvtárs után Balogh István elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyár párttitkára felszólalásában bírálta a megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolóját, amely keveset fog­lalkozott az alapszervezetek hely­zetével. Orbán László elvtárs, me­gyei ügyész a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról szólt, majd Krizsán Ferenc elvtárs, a Szegedi Jutaárugyár igazgatója' el­mondotta, hogy minek köszönhetik kiváló termelési eredményeiket. — A mi üzemünk a harmadik negyedévi tervet 114.4 százalékra teljesítette és termeivényeinkkel szemben minőségi kifogás nem volt. landóságot mutatott, kormányunk rendezte ezzel az országgal is kap­csolatát. A pártépítéssel kapcsolatban el­hangzott felszólalásokra vála­szolva ismételten hangsúlyozta a mindennapi tömegmunka fon­tosságát. '«— A vitában elhangzott hozzá­szólásokból kitűnik, hogy mind* azokkal rendelkezünk, amelyek a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásához szükségesek. A maga területén minden kommu* nista kövessen el mindent ennek a politikának a végrehajtásáért. Az legyen a jelszó: Kommunisták az élre az új szakasz politikájának megvalósításáért! — fejezte be zár­szavát Németh elvtárs. (A megyei pártaktíva résztvevői hosszantartó meleg tapssal éltették a pártot.) ÜZEMI HÍRADÓ Elaludt a Zsédely-mozgalom a Szegedi Ruhagyárban „Jobbminőségű árut készítünk" — ez a mondat olvasható a Szegedi Ruhagyárban a november 7-i fel­ajánlásokban. A 3-as teremben dol­gozó Kohajda-szalag felajánlása így hangzik: „A tervet minden nap öt százalékkal túlteljesítjük és 100 szá­zalékos minőséggel dolgozunk". Zsemberi szalagvezető Kocsisné szalagját hívta ki versenyre a mennyiség, a tisztaság és a minő­ségi eredmény tartásának figyelem­bevételével. Q Vállalásuk azt mutatja, hogy szí­vükön viselik a ruhagyáriak a ter­mékek minőségének javítását. A gyakorlati tapasztalat azonban mást bizonyít. A minőségi eredmé­nyek szalagonként nem mindig emelkednek, sőt ha hosszabb időre visszamenőleg nézzük, ingadozás látható. Pedig jónéhány hónappal ezelőtt Zsédely elvtárs maga szám­talan útmutatást adott az üzem dolgozóinak, hogyan lehet, hogyan kell tartós javulást elérni a munka minőségében. A tapasztalatcsere után értek is el eredményeket, szé­pen javult a minőség, ma azonban inkább csak beszélnek a minőség javításáról, de keveset tesznek érte. A november 7-re tett vállalások zöme is csak megszokásból tartal­mazza a száz százalékos minőség megtartását. Az üzemben nem harcolnak a vállalások valóraváltásáért. A Zsé­dolgozók közül sokan már el is fe­lejtették, mi is a Zsédely-mozga­lom. Az újonnan bekerült munká­sok meg nem is hallottak róla. Ezért van, hogy a 8-as vagy a 9-es terem dolgozói csak ennyit tudnak mondani: „Szem előtt tartjuk és •megtartjuk a mozgalom célkitűzé­seit". Valójában pedig nem is is­merik a mozgalmat. A munkadarabok minőségének társadalmi ellenőrzése nem a leg­népszerűbb feladatok közé tartozik, pedig elengedhetetlen feltétele an­nak, hogy a hibákat időben ki tud­ják javítani, necsak akkor vegyék észre azokat, amikor már teljesen elkészülte munkadarab. A november 7-i felajánlások teljesítéséért, a minőségjavítás megvalósításáért fogjanak eredményesen munkához a ruhagyári dolgozók. Élesszék újjá a Zsédely-mozgalmat, ismertessék meg minden dolgozóval annak cél­kitűzéseit, és a minőség javításának fontosságát. Gazda-mozgaíom a Cipőipari KSZ-ben Mindenben a legszigorúbb taka­rékosságot kell alkalmazni, így ér­hetjük el termékeink önköltségé­nek csökkenését. Ezt hangsúlyozta a Központi Vezetőség határozata is. Az „Április 4 Cipőipari Szövct­kezct"-ben megértették a Központi Vezetőség határozatát. Gondos gazda módjára bánnak a rendel­kezésükre álló hőranyaggal. Az utolsó centiméterig igyekeznek felhasználni. A felsőrészek és talp szabását is úgy végzik, hogy minél kövesebb legyen a hulladék. Nem pazarolják a hulladékanya­got som. Kétszer is átválogatják a szemetet, nehogy abba használha­tó bőrdarab kerüljön. A szövetke­zet tagjai tudják, hogy a szigorú renddel amit az anyaggazdálkodás­ban teremtettek, az elkészített ci­pők árát teszik olcsóbb dely-mozgalom, amely elősegítené j sok elkészítéséhez kitűnően tudják a jobb' aru készítését, nem fejlődik. ! használni a hasznos hulladékot Sehol nincs errevonatkozó felhívás I Gazda Géza elvtárs kezdemény*, vagy eredményt hirdető tábla. A zóso régen meghonosodott a szö­vetkezőiben. Nemcsak a hulladék bőranyagot hasznosítják, hanem az importszögek élettartamára is vi­gyáznak. Ebből naponta több szá­zat használnak fel s perszo előfor­dul az is, hogy elgörbül belőle jó­néhány. Ezeket kiegyenesítik és újra, dolgoznak vele. Érdemes megemlíteni, hogy a fárahúzóknál csaknem minden dolgozónak a fi­ókjában van egy bádogdoboz. Eb­be gyűjtik össze a tompavégü, drága importszögot. VígU István­nál és szomszédjánál már megtelt cz a kis bádogdoboz. Nagyszerű eredményt érnek el hónapról-hónapra a szövetekzetben. A felszabadulási műszakban na­ponta 183 pár cipőt is gyártottak. November 7 méltó megünneplésére keszulnok most és sokan úgy ha­tároztak, hogy felszabadulási mű­szakra tett vállalásaikat megújít­ják. Ezzel akarják segíteni a Köz* ponti Vezetőség határodénak vég* reh ajtósát ^ •

Next

/
Thumbnails
Contents