Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-17 / 246. szám

oelmugyürorszag VASÁRNAP, 1934 OKTÓBER 17. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete a racionalizálással kapcsolalos létszámcsökkentés során eibocsátotl dolgozók helyzelének könnyítéséről A létszámcsökkentés során elbo­csátott dolgozóknak az új munka­körben való elhelyezkedéssel járó átmeneti nehézségek csökkentése érdekében a Minisztertanács a következőket rendeli: 1. (paragrafus) 1. Annak a dolgozónak a részére, akinek munkaviszonyát az 1954. évi október 16. napja után a ra­cionalizálással kapcsolatban fel­mondással megszüntetik, a vállalat (hivatal, intézmény) a felmondási illetményt kétszeres összegben kö­teles kifizetni. 2. Annak a dolgozónak a részé­re. akinek munkaviszonyát a raci­onalizálással kapcsolatban az 1954. évi július hó 1. napja és október hó 16. napja közötti időben tör­tént felmondással szüntették meg és az 1954. évi október hó 16-án munkaviszonyban nem áll — ké­relmére — köteles a vállalat a már korábban kifizetett felmon­dási illetménnyel azonos összeget kifizetni. A dolgozó azt, hogy el­helyezkedni nem tudott, a munka­könyv felmutatásával igazolja. 2. (paragrafus) Annak a dolgozónak a részére, akit az 1954. évi július hó 1. napja után a racionalizálás végrehajtása érdekében alkalmazotti munkakör­ből alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyeztek, illetve he­lyeznek át, a vállalat köteles egy­szeri bérkiegészítésként az áthe­lyezést megelőző hónapban elért teljes kereset és az új munkahe­lyén az első hónapban elért teljes keresetete közötti különbözetet ki­fizetni. S. (paragrafus) 1. A racionalizálás miatt történt felmondás esetén a dolgozó mun­kakönyvébe -Felmondás a vállalat részéről. a racionalizálás miatt* be­jegyzést kell írni. 2. A jelen rendelet hatálybalé­pése előtt racionalizálás miatt tör­tént felmondás esetén a dolgozó kérelmére a vállalat köteles a munkakönyvbe történt bejegyzést az 1. bekezdés szerint módosítani. 4. (paragrafus) A munkaviszony folyamatosságát — ideértve a társadalom biztosí­tás területét is — nem szakítja meg az 1954. évi július hó 1. nap­ja után a racionalizálás miatt tör­tént felmondás, feltéve, hogy a dolgozó munkaviszony megszűné­sétől számított hat hónapon belül elhelyezkedik. 5. (paragrafus) 1. Az 1954. évi július hó 1. napja után a racionalizálással kapcsolat­ban történt felmondás esetén a dolgozó, illetőleg igényjogosult csa­ládtagja a betegségi biztosítás foly­tán járó szolgáltatásokra a táp­pénz kivételével — valamint a csa­ládi pótlékra újabb elhelyezkedé­sig, legfeljebb azonban a munka­viszony megszűnésétől számított hat hónap elteltéig továbbra is ugyanúgy jogosult, mintha mun­kaviszonyban állna. Nem alkal­mazható ez a rendelkezés akkor, ha a dolgozó nyugellátása alapján e szolgáltatásokra jogosult. 2. A betegségi biztosítás szolgál­tatásaira való jogosultság megszer­zése szempontjából az 1. bekez­désben megjelölt időt nem lehet munkaviszonyban töltött időnek te­kinteni. 6. (paragrafus) 1. A jelen rendelet 1., 2. para­grafusának intézkedéseiből eredő költségeket a vállalat béralapjá­nak terhére kell elszámolni. A má­sodik paragrafusban említett bér­kiegészítést, ha a dolgozót más vál­lalathoz helyezték, az áthelyező vállalat köteles kifizetni. 2. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A DISZ Központi Vezetőségének felhívása a magyar ifjúsághoz a fémgyűjtésben valá részlvételre Ifjúmunkások dolgozó paras*!­fiatalok, diákok, últörők! Ismét vasat, színesfémei kernek a kohók, ismét várja az ország lelkes munkátokat! A miniszter­tanács határozata értelmében ok­tóberben gyártakarítást, majd no­vemberben fémgyüjtő hónapot tar­tunk. Ifjúságunk találékony és ötletes munkája hagyományossá vált az eddigi fémgyűjtések során s a fiatalok az ócskavas és színesfém soklízczer tonnáit adták népgaz­daságunknak. Száz és száz olyan traktor szántja már a földeket, amelyeknek nyersanyagát ifjú­munkások. diákok ós parasztfiata­lok, úttörők adták népünknek. Most ismét, mint n múltban any­nyiszor, szükség van az ifjúi lel­kesedésre és talpraesettségre. Ah­hoz. hogy meglévő gazdasági ne­hézségeinket lcküzdjiik s népünk jólétét lankadatlanul fokozzuk, iparunknak jelentős mennyiségű nyersanyagra van szüksége. Az elheverő ócskavas és színes­fém összegyűjtésével elő tudjuk se­gíteni. hogy több gépet és több közszükségleti cikket tudnak ké­szíteni gyáraink. A DISZ Központi Vezetősége fel­hívással fordult hozzátok, magyar fiatalokhoz: szívvel-lélekkel ve­gyetek részt a fémgyűjtő hónap nagy munkájában. Lépjenek ne­mes versenybe a megyei, járási bizottságok a városok ós kerüle­tek, az iskolák, intézmények és ipari tanuló intézetek, üzemek és falvak DISZ-szervezetei. A DISZ Központi Vezetősége értékes aján­dékokkal jutalmazza a legjobb fémgyűjtő fiatalokat és a szerve­zeteket. Szülessen ezer és ezer új ötlet a fémgyüjtő hónap során. A DISZ­szervezelek karoljátok fel a fiata­lok és úttörők kezdeményezéseit, lelkes fáradhatatlan munkával vi­gyék győzelemre a fémgyüjtő hó­nap ügyét. Dolgozó Ifjúság Szövetsége I Központi Vezetősége A Francia Kommunista Párt központi bizottságának határozata a német militarizmus feltámasztása elleni népi nemzeti küzdelemről Párizs (MTI) A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottságának ülésén a Casanova beszámolójáról megindult vitában felszólalt töb­bek között Maurice Thorez, a párt főtitkára is. Thorez kijelentette: Igenis lehetséges a londoni ha­tározatok megbuktatása és a német militarizmus feltámasz­tásának megakadályozása. — Hangoztatta annak szükségessé­gét, hogy a kommunista és szocia­lista munkások teljes akcióegység­ben nagyobb erővel folytassák har­cukat, mint valaha, az összes de­mokratikus erők egyesítése érde­kében. A vita befejeztével a Központi Bizottság határozati javaslatot fo­gadott el, amelyben hangsúlyozza | annak szükségességét, hogy a francia nép folytassa a har- j cot, hogy elkerülje a halálos veszélyt, amely a nemet mili­tarizmus újjászületésével fe­nyegeti az országot. Jacques Duclos záróbeszédében elemezte a párt feladatait a jelen­legi politikai helyzetben. Hangsú­lyozta: nagymértékben megvan a lehetősége a tömegek mozgósításá­nak, hogy megakadályozzák a né­met militarizmus feltámasztásának új formuláját. Befejezésül Duclos megismételte, amit a XIII. pártkongresszus Thorez ajánlott a tagság figyelmé­be: "Munkára fel a munkásosztály egységéért! Munkára fel az ösz­szes nemzeti és demokratikus erők egyesítéséért, ami záloga a politi­kai változásnak, amelyet az ország követel!" Wilson amerikai hadügyminiszter felháborító kijelentései (MTI) Wilson, az Egyesült Álla­mok hadügyminisztere (aki had­ügyminisztersége előtt a General Motors autótröszt elnöke volt) saj­tójelentések szerint Detroitban, ahol a legnagyobb az amerikai gép­kocsiipart sújtó munkanélküliség, még az amerikai nagytőke egyik vezető alakjának szájából is meg­döbbentő tapintatlansággal nyilat­kozott a munkanélküliekről. -Nagyon rokonszenvezem azok­kal, akiknek helyzetében vá­ratlan változás állt be — mon­dotta. — De mindig jobban szerettem a vadászkutyát a ház­őrző ebnél. Tudniillik azt, ame­lyik c'megy és keres magának ennivalót, nem pedig ül az ól­ban és várja, hogy etessék". Ez a gúnyos pökhendiség érthető felháborodást keltett az egész or­szágban. Még a két nagy amerikai szakszervezeti szövetség jobboldali vezetője is szükségesnek látta til­takozni az ellen, hogy a hadügy­miniszter kutyákhoz hasonlítja a munkásokat. Reuther, a CIO elnöke Eisen­hcwerhez intézett táviratban követelte, hogy Wilson vonja vissza nyilatkozatát, vag.7 mond­jon le. Eisenhower elnök •zépítgetni próbálván a dolgot, Denveri nyara­lójából sürgősen védelmébe vette hadügyminiszterét és kijelentette: »A kormány nemzetünk össíes ál­lampolgárainak méltóságát tiszte­letben tartja s törődik jólétével*. A londoni "Daily Mail* a tör­téntekkel kapcsolatban megálla­pítja, hogy Wilson nyilatkozata so­kat ártott a Köztársasági Pártnak most, a választások előtt. Párizsban letartóztatták a „L'Humaniié" ellen elkövetett merénylet négy tettesét Párizs (MTI) Egy héttel ezelőtt fasiszta merényletet követtek el a Francia Kommunista Párt központi napilapjának épülete ell.en. Egy fa­sisztákból álló csoport megtámadta a *L'Humanité Dimanche» teher­autóját, amelyen a lap példányszá­mait akarták elszállítani. A rendőrség pénteken este letar­tóztatta a merénylet négy tettesét. Kiderült, hogy egyikük Darnand, háborús bűnös fia. Darnand a há­ború idején a fasiszta milícia egyik vezére volt. A letartóztatottak kö­zött szerepel egy ismert kommu­nistaellenes szervezet tagja. A szervezet a második világháború­ban együttműködött a Hitler-ban­dákkal. i A „Vjesnik" című lap a londoni értekezlet határozatairól Belgrád (TASZSZ) A -Vjesnik* című horvát lap hangsúlyozza: az európai biztonság problémájának és a német kérdésnek az -európai vé­delmi közösség* létrehozása útján és a londoni határozatok segítségé­vel való megoldása -nem felel meg sem az európai biztonság közvet­len érdekeinek, sem olyan politika megteremtésének, amelynek végső célja a német kérdés tényleges megoldása és az európai feszültség j enyhítése*. A lap rámutat arra, hogy a lon­doni határozatokban -neíiéz olyan elemeket találni, amelyet! a szük­séges módon és pozitívan járulná­nak hozzá az európai btkéhez és konszolidációhoz*. NEMZETKÖZI SZEMLE A szovjet-kínai megállapodásról Néhány napja az a megállapodás áll1 az egész világsajtó érdeklődésé­nek középpontjában, amely Pe­kingben jött létre a Szovjetunió kormányküldöttsége és a népi Kí­na kormánya között. Méltán foglal­koznak most éppen ezzel, mint a nemzetközi elet egyik legkiemelke­dőbb eseményével, hiszen az em­beriség egyharmadát kitevő két nagy nép megbonthatatlan barát­ságénak és együttműködésének újabb megpecscteléséről van szó. A két baráti nép képviselői megálla­podtak abban, hogy a Szovjetunió kivonja csapalegységeit az eddig közösen használt Port Arthur ha­ditengerészeti támaszpontról és azt minden felszerelésével együtt a Kí­nai Népköztársaságnak adja át; úgyszintén teljésen kínai kézbe mennek át az 1950-ben és 1951-ben alakult vcgycstársaságok; megálla­podtak két ii 4 fontos vasútvonal építésében Kina és a Szovjetunió között; megállapodtak a két ország közötti tudományos, műszaki együttműködésben. S mindezek I. stetözéseként a Szovjetunió 520 millió rubel hosszúlejáratú hitelt nyújt Kínának cs segítséget ad to­vábbi 15 ipari vállalat építéséhez. Már a puszta felsorolás is a kát hatalmas ország növekvő barátsá­gának impozáns képét nyújtja. Ez a megállapodás a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között 1950-ben létrejött barátsági, szö­vetségi és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megerősítését, elmélyí­tését és kiszélesítését jelenti; s ez­ért l'ontos tényező nemcsak a Tá­vc'-Kelct. hanem az egész világ békéjének biztosítása szempontjá­ból. Á Szovjetunió és Kina 800 mil­lió lakosának egységes fellépése a béke mellett a nemzetközi poron­don — olyan erő. amely elkerülhe­tetlen kudarcra ítéli a háborús ka­landorterveket. A két kormány ál­lástfoglalt az Egyesült Államok Kína-ellenes támadó politikájával, ezen belül Taivan amerikai meg­szállásával és a Csang Kaj-sck­féle klikknek nyújtott támogatásá­val szemben. A közös nyilatkozat síkraszáll Korea békcs egyesítésé­nek mihamarabbi megoldása mel­lett. Mindez mutatja, hogy a két ha­talmas nép teljesen egységes az imperialista háborús politika pro­vokációs kísérleteinek visszaveré­sében. Ez az egyezmény növeli a Kínai Népköztársaság tekintélyét és súlyát azáltal, hogy a hatalmas szovjet állam még fokozottabb mértékben, mint eddig, teljes ere­jével ott áll a népi Kína nemzet­közi követelései mögött, beleértve a Taivanra vonatkozó jogos és tör­vényes igényét is. A legelvakuUabb amerikai hábo­rús köröknek a szovjet-kínai egy­ség ilyen újabb demonstratív meg­nyilvánulásának hideg zuhanyára volt szükségük, hogy kijózanodja­nak a szojvet-kínai -egyenetlensé­gekre" alapított vágyálmaikból. E kijózanodás szükségességére int a tekintélyes londoni lap, a -Times" is. -A nyugati hatalmak — ir.ia — ne ringassák magukat semmiféle illúziókban e szövetség tartósságát illetően". Az amerikai Washington Post pedig a Szovjetunió és Kína barátságának és együttműködésé­nek jelentőségével foglalkozva odáig megy, hogy felhívja a nyu­gati hatalmakat: -Saját létiik ér­dekében" teremtsenek hasonló együttműködést egymás között. Ah­hoz azonban, hogy ezt nyugati hatalmak meg tudiák tenni, az kel­lene, hogy például s.3 Egyesült Ál­lamok megszüntesse a, parancsol­gatás és a zsarolás politikáját -szö­vetségeseivel" szemben, lemondjon angliai, franciaországi, olaszországi, izlandi, japáni stb. haditámaszpont­jairól és általában ezen országok többségének katonai megszállásá­ról. Mindezeken kívül még az is elkerülhetetlenül szükséges volna, hogy az imperialista hatalmak be­szüntessék a világ újrafelosztásá­ért, a piacokért és a nyersanyag­források kirablásáért egymás kö­zött vívott ádáz harcot. Ha az im­perialista hatalmak mindezt meg tudnák tenni, megteremthetnék egymás között a szovjet-kínaihoz hasonló együttműködést — akkor azonban az imperialista hatalmak nem lennének imperialista hatal­mak ... Washington Pcstnak ez a vágya­kozása a harmonikus együttműkö­dés után nem utolsósorban azok­nak a sorozatos kudarcoknak a kö­vetkezménye, amelyeket az Egye­sült Államok diplomáciája az utóbbi időben elszenvedett, a többi között ?. Távol-Keleten is. Csak nemrégiben kísérelte meg az Egyesült Államok, hogy első­sorban a Kínai Népköztársaság va­lamiféle -bekerítésére" agresszív délkeletázsiai tömböt hozzon létre. Az Egyesült Államclt genfi elszi­getelődése után azonban ismét megmutatkozott, hogy az ázsiai né­pek többsége nem támogatja a há­borús paktum politikáját. Az ázsiai népeknek sokkal inkább megfelel az a politika, amelyet a mostani szovjet-kínai megállapo­dás állít ezzel szembe: a békcs együttműködés politikája. Ez a po­litika nyilvánvalóan széleskörű visszhangra talál Ázsiában s a két nagy nép megbonthatatlan szövet­ségének és barátságának ereje gi­gantikus mágnesként tömöríti ma­ga köré Ázsia és az egész emberi­ség legjobb erőit, a nemzetközi fe­szültség csökkentéséért, a békés egymásmelleit clés elvének való­raváltásáért, a nemzeti független­ségért vívott harcban. Nagy nemzetközi jelentősége van a Pekingben létrejött megállapo­dásnak abból a szempontból is, hogy utat mutat olyan megoldatlan és bonyolult probléma rendezésé­hez, mint a japán kérdés Különösen figyelemreméltó a kö­zös nyilatkozatnak az a passzusa: -A két kormány azt a kívánságát fejezi ki, hogy lépéseket tesz a Ja­pán iránti kapcsolatok normalizálá­sa céljából cs kijelenti: Japán tel­jes támogatásra fog találni abban a törekvésében, hogy politikai és gazdasági kapcsolatokat teremtsen a Szovjetunióval és a Kínai Nép­köztársasággal éppúgy, mint teljes támogatásra fog találni minden olyan lépése, amely békés és füg­getlen fejlődése feltételeinek bizto­sítására irányul". A két kermány tehát elérkezett­nek látja az időt a Japánt érintő kapcsolatok rendezésére. Ezt a kö­rülmény indokolja, hegy miként egész Ázsiában, Japánban is új helyzet van kialakulóban. Érdemes rövid visszapillantást vetni ennek előzményére, s az új helyzetet elő­idéző erjedési folyamat néhány té­nyére. A koreai háború kitörésekor Ja­pán még az amerikai anyahajó sze­repét játszotta. Az amerikai érde­kek szolgálatában feltámasztott japán imperializmus azonban egy­re elégedetlenebb a rákényszerílett hátrányos helyzettel. A koreai há­ború alatt a .japán gazdasági élet­nek adett amerikai injekció hatása gyorsan elmúlt. Feltárult a san­franciscói külön békeszerződéssel Japánra kényszeritett gyarmati helyzet elviselhetetlen súlyossága. A japán gazdaság minden ágában: az iparban, a mezé+f.sdaságbc.n, a pénzügyi életben és a kereskede­lemben egyaránt sokasodó válság­jelek a mutatói annak, hogy mit jelent Japán számára elszakítása ősi nyersanyagbázisától és piacától, Kínától. 1 Japán ma csak Ameriki engedé­lyével és felügyelete aláit keres­kedhet. Ennek következménye, hogy külkereskedelmi deficitje 1953-ban már 529 millió amerik ri dollár volt. A nyugati sajtó ma már egé­szen világosan arról ir, hogy ha Japán gazdasági életében a jelen­legi irányvonal tovább tirt, bizo­nyosra vehető az összeonilás. A japán közvélemény mind szé­lesebb körei követelik független po­litika folytatását, valamiiit a Szov­jetunióval és Kínával való normá­lis kapcsolatok kiépítését és általá­ban a külkereskedelem minden ol­dalú fejlesztéjét. A -Mainici" eimű befolyásos burzsoá lap nemrégiben ezt írta: -Mcst, amikor olyan ha­talmas változások mennek végbe a világkereskedelemben. Japán, ha nem áll résen, könnyen hoppon maradhat... A kommunista orszá­gokkal való kereskedelem Japán számára életbevágó szüségszerií­ség". A kérdés politikai oldala termé­szetesen Japán szempontjából leg­alább olyan jelentős, mint a gaz­dasági. Japán joggal tarthat ugyanis attól — ha továbbra is va­kon követi az amerikai háborús politika diktátumait —, hogy az Egyesült Államokkal együtt, an­nak gyűlölt csatlósaként, teljesen elszigetelődik az ázsiai országok többségétől. Éppen ezért érthető, hogy — mint a tokiói -Hokkaido Szimbun" jelentette -a Japánhoz való viszonyról szóló szovjet-kínai közös nyilatkozat nagy visszhan­got keltett Japánban. Az üzleti kö­rök többsége... a't a kívánságát fejezi ki — tudósít tovább a japán lap —. hogv ezt a nyilatkozatot használják fel Japánnak a Kínai Népköztársasággal és a Szovjet­unióval való diplomáciai kapcsola­tok rendezésére". Ez a visszhang is arról tanúsko­dik. hogy a mostani szovjet-kínai közös nyilatkozat a Japánban ki­bontakozó függetlenségi törekvé­sek újabb nagy lehetőségeit nyi­totta meg. ' |

Next

/
Thumbnails
Contents