Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-16 / 245. szám

SZOMBAT, 1954 OKTÓBER 16. 9 mmwmmsm A Hazafiam Népfront saegedi bimottsága programmjábiI Szegeden épül fel az ország első farostlemezgyára A Hazafias Népfront szegedi bd zotts ágának programmja elmondja, hogy több új üzem létesül Szege­den. Itt épül fel az ország első fa­rostlemez gyára. A farostlemez gyártás népgazdasági szempontból nézve igen nagy jelentőségű, mert iparilag már nem használható ' fahulladékból ugyanolyan, sőt bizonyos tekintetben értéke­sebb falemezt állit elő, mint a hazánkban gyártott rétegelt fa­lemez. Nagy jelentőségű még azért is, mert a magyar ipar eddig a nyu­gati kapitalista országokból impor­tált farostlemezből készítette gyárt­mányait. A farostlemez üzemmel 3—4 millió forint értékű külföldi valutát takarítunk meg azzal, hogy gyártmányainkat a hazai ipar ál­lítja elő. A jelenleg építés alatt álló faxostüzem kapacitását a Sze­gedi Gőzfűrész, a Szegedi Gyufa­gyár és saját üzemünk fahulla­dékfeleslege ki tudja elégíteni, va­lamint a Szegedi Erdőgazdaságnál kitermelt rőzse, gally, amelynek tüzelési értéke Jelentéktelen, hi­szen főképpen nyárfáról van szó. Svédország a második világhá­ború alatt 176 ezer köbméter fa­rostlemezt állított elő egy év alatt, s ennek több mint háromnegyed részét exportálta. Országunkban óriási mennyi­ségben fordul elő farostlemezre alkalmas hulladék a mezőgaz­daságban és a faiparban is. Minden nagyobb bányaműnél any­nyi ácsolási hulladék keletkezik, hogy egy-egy kis farostlemez gyá­rat alapanyaggal elláthat. Az új üzem külföldi tapasztala­tok alapján, de hazai viszonyaink­hoz alkalmazva és hosszú évek so­rán országunkban kikísérletezve új technológia szerint, hazánkban előállított gépekkel dolgozik majd. Ezzel további 5 millió forint érté­kű külföldi valutát takarítunk meg. Az új üzem munkája alapul szolgál majd a többi lemezüzem technológiájának kialakítására. A farostlemez a feldolgozó ipar különböző területein, elsősorban a dolgozók lakásépítésénél padlóbur­kolás és a falburkolás céljaira ki­válóan alkalmas, mert jó a hang­és hőszigetelése. Hazai bútoripa­runk igen eredményesen tudja fel­használni, mert nem nedvszívó, nem reped és nem vetemedik. Jól csiszolható és fényezhető. Közleke­dési iparunk autóbusz karosszéria építésénél, hajóépítésnél és sze­mélyszállító vasúti kocsik belső burkolására hasznosítja a fa­rostlemezt. Ebben igen nagy ex­port-lehetőségeink vannak, A me­leg égővre exportált Ikarusz autó­buszok belső burkolására hőszige­telő tulajdonságánál fogva eddig is alkalmazták a farostlemezt, a megrendelő országok legnagyobb megelégedésére. A Szegedi Falemezgyárban az új üzem építése a minisztérium és üzemünk felsőbb szerveinek min­den támogatása mellett nehézsé­gekbe ütközött, a gépek és külön­leges műszerek beszerzése miatt, üzemünk műszaki gárdája azonban minden lehetőt elkövet, hogy a népgazdasági szempont­ból is és Szeged fejlődésében Is nagyjelentőségű üzem felépül­jön. Farostlemezüzemünk építésénél kez­dettől fogva minden tudásukkal kiváló munkát végeztek Barabás István főmérnök és Egri István főtechnológus. Egri elvtárs egyéb­ként üzemi karbantartó részlegünk vezetője és a gépi felszereléseknél műszaki tudásával nagy segítséget nyújt az üzem vezetőségének. A beruházás adminisztrációs ügyei­nek lebonyolításában Hervai Fe­renc üzemi beruházás-felelős vé­gez jó munkát. A karbantartó részleg szerelésben résztvevő tag­jai is becsületesen helytállnak hogy minél előbb bekapcsoljuk az új üzemet országunk vérkeringé­sébe. Arató István, a Szegedi Falemezgyár igazgatója PÁR 1 ÉLEI Az értelmiség bevonása a pártoktatásba Szegeden Ma nyílik meg a Kamara Bábszínház Ma délután 3 órakor nyitja meg kapuit Szeged fiatalsága előtt a Kamara Bábszínház. A gyerme­kek régi vágya teljesült ezzel, hogy Szegeden állandóan működő báb­színház létesült. A színház megnyitó darabja: „Mackó Mikik kalandjai". A darab három kis mackó életéről szól. A korszerű forgószínpaddal, reflekto­rokkal és zsinórpadlással felszerelt kis színház előadásait a Népművé­szeti Intézet kiküldött rendezője tanította be. Az előadások minden szombaton és vasárnap délután 3 órakor kez­dődnek. A jegyek 2 és 3 forintos árban kaphatóin A Jelentős anyagi befektetésekkel és sok munkával létrehozott új bábszínház megnyitását és első énekes, zenés darabját a szegedi közönség nagy érdeklődéssel várja» Ékszer javításokat is végeznek Szegeden Országszerte nagy problémát je­lentett még két nappal is ezelőtt az ékszerek javítása, mivel csak egy budapesti központ javította azokat. A dolgozók kérésére több vidéki városban, s így nálunk is, Szege­den október 15-től az Országos Kultúrcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat Óra- és Ékszerjavltó boltjai javításokat is végeznek. Az egysze­rűbb javításokat meg lehet várni, a nagyobb javítások pedig rövid időn belül elkészülnek. Városunk lakossága örömmel üd­vözli az új intézkedést. Sveged egyetemeivel, klinikái­val, nagy színházával, sok iskolá­jával az ország egyik jelentős kul­turális központja. Ezt a tényt fel­bótlen számításba kell vennünk, amikor az új párloktatási évet elő­készítjük. Gondolnunk kell arra is, hogyan akarjuk biztosítani an­nak a széles értelmiségi rétegnek marxista-leninista szellemű oktatá­sát. amely Szegeden él. Az értelmiségi dolgozókkal való foglalkozás egyik fontos formája a pártoktatás. A szervezett párt­oktatás keretében tudjuk a marxi­lenini elméletet, pártunk politi­kájának fő elvi kérdéseit a leg­alaposabban megismertetni az ér­telmiségiekkel. Értelmiségieket az elmúlt oktatási évben is bevontunk, pártoktatásba. De csaknem kizáró­lag a párttag értelmiségieket von­tuk be a különböző oktatási for­mákban vagy propagandamunkával bíztuk meg az arra alkalmasakat. Ugyanekkor a pártonkívüliek több­ségét elhanyagoltuk. A pártoktatás során különösen jó eredményeket értünk el eddig is az orvosi pártszervezetekben, így például az SZTK pártszerveze­tének párttörténet tanfolyamán na­gyon magas elvi színvonalon folyó viták alakultak ki — a résztvevők nagy kitartással és szorgalommal tanulmányozták egész évben a bol­sevik párt történetét. Kevésbbó megoldott volt a művészek oktatá­sa s egyes üzemekben a műszaki értelmiség ideológiai képzése. En­nek oka egyrészt az, hogy még ma is számos olyan értelmiségi van, aki csak a szakmai képzést tartja fontosnak, a pártoktatást és a propagandamunkát lebecsüld. Mi pedig nem harcoltunk megfelelően, hogy a szakmai továbbfejlődésük érdekében elengedhetetlenül szüksé­ges ideológiai továbbképzésük, hogy a marxizmus-leninizmus ismere­teinek birtokában szélesebb lesz a látókörük, kezdeményezőbb, mond­hatjuk forradalmibb lesz a tudo­mányos és gazdasági munkájuk. A marxista-leninista ismeretekkel fel­fegyverzett értelmiségi dolgozó job­ban tud irányítani, nagyobb bi­zalommal vannak iránta a dolgo­zók. szívesebben, gyakrabban fel­keresik kérdéseikkel, problémáik­kal, akár politikai problémájukkal is. Másrészt még ma is előfordul­nak olyan esetek, hogy egyes ér­jelmiségieket előképzettségük fi­gyelmenkívül hagyásával túl ala­csony oktatási formába osztanak be, ami természetesen nem jelent szá­mukra komoly fejlődési lehetőséget. Okulva az elmúlt évek tapasz­talatain s figyelembe véve a kon­gresszus útmutatásait, az új okta­tási évben, szélesíteni akarjuk az értelmiség között a marxizmus-le­ninizmus elméleténeik propagandá­ját. A folyó pártoktatás, a kon­gresszus anyagának tanítása mel­lett, mind jobban fel akarjuk hasz­nálni az előadásos propaganda, ankétok, viták lehetőségeit. Ezek felhasználásával jobban figyelembe vehetjük a különböző értelmiségi csoportok szakmai képzettségét, érdeklődési körét. Ezek a formák lehetőséget adnak arra, hogy meg­találjuk a kapcsolatot az értelmisé­giek széles párionkívüli rétegeihez is. így például az orvosok körében nagy érdeklődés mutatkozik a filo­zófiai kérdések iránt. Különösen érdeikli őket a fejlődés elve. A városi párt-végrehajtóbizotlság ez évben lehetővé teszi, hogy uz orvosok és gyógyszerészek közül akiket érdekel foglalkozhassanak filozófiai problémákkal. Hosszabb időközökben vitát rendezünk egy­egy kérdésről. A viták előkészíté­sében és levezelésében segítséget kapunk a filozófiai tanszéktől. Hasonló problémák merüllek fel a. műszaki értelmiség körében is. Velük sem foglalkoztunk megfele­lően. Nem érdeklődtünk a munká­juk során felmerülő problémák iránt s iffy ncm is segítettünk ezek moigoldásában. Mór a kongresszuson, de az azóta eltelt időben különö­sen sok olyan gazdasági probléma merült fel, amelyek helyes megol­dása nagyrészt a műszaki vezetők jó munkájától függ. így a termelé­kenység emelése. önköltség csök­kentése, gazdaságos anyagkihasz­nálás stb. Ezért tervbe vettük, hogy e fontos, alapvelő gazdasági problémákról 3—4 — ankéttal egy­bekötött — előadást tartunk az év folyamán, amelyekre meghívjuk az ipari üzemek műszaki vezetőit. Ter­mészetesen ezeket a kérdéseket nemcsak gazdasági, hanem politi­kai szempontból is megvitatnánk. Ez egyben jó tapasztalaicsere is volna a hasonló típusú textilüze­mek között. Az előadásokat helyi gazdasági szakemberek tartanák. A művészek körében igény van arra, hogy az egyes színdarabokra való felkészülésnél tartsunk elő­adásokat arról a korról, amelyről a színdarab szól, hogy helycsen tudják kifejezni játékukban az író mondanivalóját. Lehetőség szerint segítséget fogunk nyújtani ezen a területen is a színháznak, Az írók és képzőművészek számára most dolgozunk ki egy tematikát, amely­ben figyeleonbevóve az ő problé­máikat. foglalkozni akarunk a nyu­gati és az orosz klasszikus iroda­lom egyes kérdéseivel. Az előadá­sok kidolgozásához segítséget ké­rünk a felsőbb pártszervektől is. A* értelmiséglek ideológiai ok­tatásánál beszélni kell az értelmi­ségi propagandisták munkájáról is. Ebben az évben propagandistáink tíz százaléka értelmiségi. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutattál:, hogy helyes volt az értelmiségi dolgozó­kat ezzel a pártmunkával megbízni. Helyes volt, mert nagy többségük az elmúlt évek során sokat fejlő­dött mind politikai, mind szakmai téren és sok segítséget nyújtanak mint propagandisták a párttagság nevelésében. Van propagandistáink között szá­mos pedagógus, tanár, orvos, mű­vész, mérnök, akiknek munkájában nagy fejlődést tapasztalhatunk ép­pen annak eredményeként, hogy rendszeresen és behatóan tanulmá­nyozzál; a marxizmus-leninizmus elméletét. Például Kedves Andras­né általános iskolai igazgatót, egyik kiváló propagandistánkat, az ezévl pedagógus napon kiváló pedagógus címmel tüntették ki. ö maga gyak­ran mondta, milyen nagy segítséget jelentett számára a pártoktatásban való részvétel. Hasznos volt szá­mára a propagandamunka, d* hasznos volt a munkaterületére is. Igen sok vitás kérdést oldott me;; pedagógus társai körébon, számos tanácsot adott, s ma már rendsze­resen megkeresik kérdéseikkél. Igei komoly dolog ez, hiszen egyáltalán nem közömbös számunkra, hogy gyermekeink nevelői hogyan látnak egyes kérdéseket, mennyire állnaái a marxizmus-leninizmus alapján. De ugyancsak említhetnénk mag Lakó Ferenc műszaki vezetőt, Nagy Sándor főmérnököt, dr. Kallós Ká­rolyt, Várnagy Lajos hegedűmű­vészt s még sokan másokat, akik évek óta propagandamunkát vé­geznek s komoly eredményeket ér­itek el. A szegedi egyetemen dolgozó professzorok, tudományos kutatómunkát végző értelmiségi dolgozók is sok segítséget nyújta­nak a propagandamunkában. Fő­leg az elméleti tanácsadásban, elvi viták rendezésében, konzultációk és tömegpropaganda előadások tartá­sában, anyagok gyűjtésében, feldol­gozásában vesznek részt. A sajtó­ban is rendszeresen írnak cikkeket, pl. a munkás-paraszt szövetségről, a nemzeti kérdésről, a kapitalizmus gazdasági alaptörvényéről, a kapi­talizmus általános válságáról. Vagy pl. Martonyi János pártonkívüli professzort bevontuk Szeged 10 éves fejlődésének ismertetésével kapcsolatos előadás elkészítésébe, helyi anyagok összegyűjtésére. A párí-végrehajtóbiaotteá g megbecsüli ezeknek az elvtársak­nak a munkáját A további ered­mények eléréséhez szükséges azon­ban, hogy a városi párt-végrehajtó­bizottság agit. prop. osztálya az ed­diginél rendszeresebben foglalkoz­zon az értelmiségi propagandisták­kal. Meg kell néznünk, milyen módszerekkel, hogyan végzik mun­kájukat, milyen segítségre szorul­nak. Ez fontos volna azért is, mert hasznos tapasztalatokat is tudnánk szerezni, amelyeket népszerűsíteni, általánosítani tudunk. Simon Béla, a Szeged Városi Párt-végrehajtó­bizottság Agit. Prop. Osztály vezetője Szerdán, október 13-án — mint lapunkban jelentettük is — a ta­nácsháza termében ülést tartott a Hazafias Népfront vasárnap meg­választott szegedi bizottsága. Fog­pótvizsgán!" Kicsit öreg, úgy látszik, (48) „Miért nem az a tök­kelütött Bottyánffy vagy az a léhűtő Hornyán­szky tűnik már el?! Persze, azokat átajnároz­gatják a házitanítók a zavartan elhallgatott az észbekapott, hogy egy diákja előtt túl sokat elárult véleményéből, de hidd el komám, ne­kem ez is nagyon jól esett! Hát még, amikor az iskolafolyosón azt mondta búcsúzáskor: „Te Balázs, kutasd föl a barátodat! És küldd el hozzám. Kell valahogy ezen a bajon segí­teni. Tehetséges az a gyerek!" Laji újabb szavaira nagy boldogság árasz­tott el. Felmerült előttem Udvardi József magyar tanárom korán őszülő feje, okos, szigorú arca. Igaz, biztosan igaz, amit a min­dentudó családi összeköttetések hírforrásai pletykáltak, hogy az öreg „csak egy szén­lapátoló" fia! Sohase hittem volna, hógy fa­nyar szavai, rideg tárgyszerűsége ilyen érdek­lődést rejt a sorsom iránt... Egyszerre a vízen úszó libák hirtelen gá­gogása zökkentett ki bennünket nagy beszél­getésünkből s ébresztett Ismét sürgős tenni­valónkra, amiről közben alaposan elfeledkez­tünk. Ideje volt a dolgunk után látni, mert közben jócskán lehanyatlott a nap a Kis­Körös túlsó partjának villái fölött. A növek­vő árnyékokkal mintha gondjaink, bajaink is újra elborították volna váratlan találkozá­sunk örömét. Mindketten alaposan felkavarva búcsúztunk, s mikor a tetejesen megrakott, zötyögős targoncát a Kis-Körös hídjának pal­lóján toltam, minden inam megfeszült, úgy belefeküdtem a teher taszításába, hogy a ké­sésem miatt fenyegető veszély kisebbé zsu­gorodjék. Szerencsére nem lett nagyobb baj elma­AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE radásomból. Mikor lihegve és csorgó verej­tékkel betaszítottam targoncámat az udvarra, megnyugtató csend fogadott. A műhelyben a szótlan cseléd söpröge­tett még, csak nehezen tudtam kihúzni belőle, hogy a mesterék temetésre mentek és most bizonyosan toroznak. Az öreg Lepénszky halt meg, a paraszt­báró. A hizlalda és lapkiadóvállalat főrész­vényese volt s állandó rendelője Csepkóék­nak. Illendő volt hát a végtisztességen részt­venniök, no meg Misa bácsi ki is használta ezt az alkalmat, hogy pálinkás poharak csen­gése zajában és a halott érdemeinek emle­getése közepette megállapodjék a fényes­csizmás, feszülő fekete lajbis gazdákkal. Min­den ilyen alkalom két-három kiadós rende­lést hozott. Férjhezmenő gazdalányok szoba­bútorai készültek ilyenkor, s nem ám régi­módi parasztholmik, hanem a legutolsó divat szerinti, politúrozott kombinált szekrények, áramvonalas ágyak, egy-két esetben még tá­laló asztalkát is beleszerkesztett a mester a garnitúrába, hogy drágább legyen ... A temetés egyébként — mint utóbb ki­derült — Misa bácsinak új ötletet is adott. Megfogamzott benne a gondolat, hogy a ko­porsókészítés, ravatalozás igen jó üzlet, érde­mes volna ezzel is foglalkoznia. De aztán ez az eszme elhalványodott bele, érdeklődése másfele fordult. Csak a jószágok tartása, disznóhizlalás, tejhordás volt gazdaságának az az ága, amely talán még a (műhelynél is kellemesebben melengette szivetáját. így aztán továbbra is sokat talpaltam a jószágok körül, kora reggel Hétfőtől autóbuszjárat indul Haltyas-telepre lalkoztak a többi között a Népfront szegedi előkészítő bizottsága pro­grammtervezetével, amelyhez szá­mos javaslat hangzott el az ülése­ken is. Bite Vince elmondotta az ülésen, hogy a Hattyás-telepi dol­gozók szeretnék, ha autóbusz in­dulna naponként be Szegedre Haty­tyas telepről, Szegedről pedig Haty tyas telepre. A Népfront szegedi bizottsága, elnöksége is gyorsan megoldhatónak látta ezt s javasla­tára a tanács felvette a kapcsolatot a Szegedi Gépkocsiközlekedési Vál­lalattal, amely már jól intézkedett is. Október 18-ától, hétfőtől kezdő­dően minden munkanapon indul autóbusz Hattyas telepre. A gép­kocsi a szegedi autóbuszállomásról indul a Sztálin körúton, Szt. Há­romság utca, Mátyás tér, Földmí­ves utca, Sárkány utca vonalán Hattyas telepre. Az autóbusz Sze­gedről 7 óra 15 perckor és 13 óra 15 perckor indul. A gépkocsi Haty­tyas telepről Szegedre 7 óra 30 perckor és 13 óra 30 perckor indul. ű népművészeti Intézet Képző művészeti Osztálya még ez év elején grafikai pályá­zatot írt ki a képzöművészkörök és öntevékeny művészek számára. Az intézet most közli, hogy a pályázat beküldési határideje: 1954. novem­ber 15. A pályaműveket a követ­kező címre kell beküldeni: Népmű­vészeti Intézet képzőművészeti osz­tálya, Budapest, I. Corvin-tér 8. II. 22. A pályamunkák oda- és visz­szaküldéséről a pályázónak kell gondoskodnia. A vidéki anyagot utánvétellel küldik vissza. A pá­lyamű tárgya lehet felszabadult' hazánk népének, az üzemi és falusi dolgozóknak élete, valamint hazánk szépségeinek, jellegzetes tájainak ábrázolása, loholtam a csörömpö­lő tejeskandlikkal a „belváros" új lakásai­hoz, hogy a friss kávé idejében belecsurranjon a finom porcelán­csészékbe. Mire a nagyságos asszonyok fel­keltek és ablakredőnyeiket felhúzatták, hogy a reggeli napfény becsorduljon a hálószobába már hetet-hét határon túl jártam. Hordogattam én a tejet reggelente vité? Jánossy Kázmér polgármester úrékhoz ls Egyszer-kétszer alkalmam volt belesni a Kis­Körös partján foglalt villájának egymásba­nyíló szobarengetegébe is. A polgármesteréket különben igen rit­kán láttam. Igazi „nagy emberek" voltak Az úr hatalmasra hízott, méltóságos tartású ötvenes férfiú volt. — Kazi, jöjjön csak ké­rem! — szólalt meg egy kellemetlenül éles hang a rejtett, belső házi szentélyből. Ez a méltóságos asszony lehet, gondoltam mindjárt és eltűnődtem azon, hogy milyen név ls az a Kazi. Aztán utóbb rájöttem, hogy a Káz­mér nevezet csupán csekély történelmi Isme­reteimbe illeszthető bele. s ezzel napirendre tértem a dolog felett. Misa bácsi egy alkalommal kioktatott, hogy a prlgármesterékhez a lehető legtiszte­letteljesebben lépjek mindig be, csendben, gyorsan adjam át a tejet és aztán tapinta­tosan, de sebesen távozzam, jelenlétemmel egy véletlen pillanatra se terheljem a ház kitűnő gazdáit.., Kicsit elhallgatott s még hozzátette: — Aztán, ha úgy adódna, hogy a polgár­mester úr érdeklődne, mi van a Csepkóval. akkor mond ám meg neki, hogy alázatosan tiszteltetem és minden jó kivánok neki! (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents