Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-09 / 239. szám

OELMDGYIRORSZBG SZOMBAT, 1954 OKTÖBEK 9. A Hazafias Népfront gyűléseinek néhány lapaszfalatáról MEGYESZERTE folynak a Hazafias Népfront nagygyűléseinek előkészületei. A hét folyamán megyénk számos városában és községében tartanak nagygyűléseket. Szegeden és Hódmezővásárhelyen egybekapcsolják a város felszabadulásának tízéves évfordulójával. Helyes tehát számotvetnünk az eddigi népfront gyűlések tapasztalataival azért ls, hogy a pártbizottságok, a pártszervezetek, a tanácsszervek, valamint a tömeg- és társadalmi szervezetek megfelelő aktivitással vegyenek részt a népfront gyűlések politikai előkészítésében, de azért ls, hogy ezekre a nagy; vülésekre valóban mozgósítsák n. pi demokráciánk társadalmának minden dolgozó osztályát s rétegét, a kisemberek százait és ezreit. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy számos községben a népont gyűléseken a dolgozó paraszt )k, parasztasszonyok, fiatalok szép számmal vettek részt. Egyegy községben, például Mindszenten, többszóz résztvevője volt a népfrontjelölő-nagygyűlésnek és nagy lelkesedéssel helyezték bizalmukat a jelöltekbe. Pitvaroson 160 dolgozó paraszt vett részt a nagygyűlésen, közöttük tsz-tagok, egyénileg termelők, kisiparosok, értelmiségiek. Azonban az elért eredméi yek ellenére sem lehetünk elégedettek, mert a tömegek mozgósításáért sem pártszervezeteink, sem tanácsaink, de az egyéb társadalmi szervek sem tettek meg mindent. A cél az, hogy a népfrontjelölőnagygyűlésein az egész falu dolgozó népe vegyen részt, MI AZ OKA a tömegek hiányos mozgósításának? Nyilvánvaló, hogy nem végeztek megfelelő, emberrőlemberre menő, agitációt a párt népnevelői sem, mert nem magyai ázták meg eléggé széles körben a Hazafias Népfront bizottságok megalakulásának és további munkájának jelentőségét az egész falu népére vonatkozóan. Kevés kisgyűlést tartottak a népfrontpolitika tisztázása érdekében. Tapasztalható az is, hogy húzódoznak a kisemberek bevonásától. Mit bizonyít ez? Azt, hogy még mindig nem sikerült megértetni egyes funkcionáriusokkal sem, hogy a Hazafias Népfrontot olyan széles társadalmi mozgalommá keli fejleszteni, amelyben nemcsak a munkásosztály, mint leghaladottabb osztály, hanem a dolgozó parasztság minden rétege, a dolgozó kisemberek, kisiparosok, kiskereskedők, alkalmazottak, háziasszonyok stb. minden rétegét be kell vonni, mert csak így lehet az összes népi erőket népi demokráciánk fejlődésének szolgálatába állítani. Minden olyan megnyilvánulás, amely leszűkítené a népfront mozgalmat, káros, szektáns vonás, amelyet a legrövidebb időn belül le kell küzdeniük párt-, állami és tömegszervezeteinknek. Azt is tisztázni kell, hogy a Hazafias Népfrontra nemcsak a választások idején, hanem azután is gzükség lesz, mert a legszélesebb népi erők mozgósítása nélkül nem lehet megoldani a III. pártkongresszus által megszabott célkitűzéseket: a mezőgazdaság nagyárányú fejlesztését, az iparban a munka termelékenységének emelését, az önköltség csökkentését, a legszigorúbb takarékosság bevezetését minden területen. Nyilván ezeket a feladatokat nem képesek a kommunisták, vagy az eddig aktivizált pártonkivüliek együttesen sem megoldani, ha nem mozgósítják még az olyan dolgozó néprétegeket, kisembereket, akik talán számos kérdésben nem értenek még velünk egyet, de számos feladat megvalósítását viszont helyeslik. Eddig ezeket a kisembereket még nem sikerült bevonnunk, talán éppen azért, mert a népfront mozgalmat az utóbbi időben elhanyagoltuk. VANNAK, akik azt mondják, hogy a népfrontot nem kell alárendelni sem a pártnak, sem egyéb társadalmi szervezetnek. Ez annyikon helyes, hogy nem kell alárendelni a Hazafias Népfrontot egyes szerveknek, azonban helytelen vc'na az az elképzelés, hogy a Hazafias Népfront teljesen független a párt és a kormány politikájától, célkitűzéseitől. Nyilván ezesetben helytelen irányba dolgozhatnának egyes népfrontbizottságok és az ellenség kihasználhatná. Nem titok, hogy a Hazafias Népfront bizottságban résztvesznek a kommunisták is, persze egyenlő félként kezelve n benne a népfront bizottságokban. . De ugyanakkor az új szakasz politikáját a nevelés, a meggyőzés eszközeivel érvényesítenlök kell ott is, támaszkodva a széles pártonkívüli dolgozó tömegekre. A helyi politika kialakításában, a dolgozók aktivitásának kifejlesztésében mennél nagyobb eredmények elérésére kell törekedniük. A NÉPFRONT BIZOTTSÁGOK nagygyűlésein elmondott beszámolókban számos helyen hiányosságok voltak tapasztalhatók. Mik ezek a hiányosságok? Számos beszámoló papirosszagú. Gyakori az olyan eset, amikor minden változtatás nélkül a Szabad Népből vagy a megyei pártsajtóból vesznek át nagyobb részeket a beszámolóba ahelyett, hogy a helyi, sajátos viszonyokra feldolgozva a pártsajtó irányelveit, lényegét állítanák öszsze — főleg helyi anyagok alapján — a beszámolókat. És sokkal konkrétabban, mint eddig jónéhány helyen azt tették. Sok problémát vet fel az élet, s ezeket a helyi problémákat fel kell használni a beszámoló összeállításánál. Megyénk minden városában és községében számos jó helyi kezdeményezés, javaslat érkezett már be a dolgozóktói. A reális javaslatokat feltétlen el kell fogadni. Ezekkel a javaslatokkal foglalkozzanak a beszámolók. Helyes, ha a beszámolók eleven, építő programmot adnak. Most a soronlevő tennivalókkal, a tanácsválasztások munkájával természetesen összekapcsolva. ÖSSZEFOGLALVA: a következő napokban a pártszervezeteknek, az állami és a tömegszervezeteknek a»ra kell törekedniök, hogy a népfront-gyűlésekre a város, a falu, és a tanyavilág egész dolgozó népét mozgósítsák a meggyőző szó erejével, hogy a népfront bizottság tagjait, a megyei és az országos küldötteket valóban a lakosság többsége válassza meg. Ugyanakkor nagy gondot fordítsanak a beszámolók elkészítésére olyan értelemben, hogy a beszámoló is tisztázza a népfront szerepét, jelentőségét, világos és cselekvő utat mutasson az egész dolgozó nép számára. A népfront bizottságok megalakulása ne befejező aktusa, hanem kiinduló pontja legyen a Hazafias Népfront kibontakozásának. Nagy László A SZOT titkárságának határozata a munkaviszonyban nem lévő szakszervezeti tagok rendkívüli segélyéről A racionalizálás és az ipar egyes A segély összege: területeinek átszervezése folytán felszabadult munkaerők elhelyezkedése — népgazdaságunk számos területén jelentkező munkaerőhiány ellenére — bizonyos időt igényel.. A munkaerők egy része a munkaerőirányító irodák segítségével sem tud elég gyorsan elhelyezkedni. Ezért a SZOT Titkársága felhívja a szakszervezeteket, hogy az átmenetileg munkaviszonyban nem lévő tagjaikat rendkívüli segélyben részesítsék. A segélyezés feltételei a következők: Segélyben részesülhet az a dolgozó, akinek munkaviszonya a racionalizálás következtében szűnt meg és aki a) legalább egy éve tagja a szakszervezetnek és erre az időre járó tagdíját hiánytalanul befizette. b) egy évnél hosszabb tagsággal rendelkezik és három hónapnál több tagdíjlemaradása nincs, c) akinél a munkaviszony megszűnése óta legalább hat hét eltelt, . 1 ! c) nyugdíjra nem jogosult. Abban az esetben, ha a) a háztartáson belül legalább egy kereső van, egy alkalomra 250 forint, b) háztartáson belül kereső nincsen, egy alkalomra 500 forint. A segélyezés módja: A segély jogosságának elbírálását és kifizetését az üzemithivatalban szakszervezeti) bizottság végzi, amelyhez a munkaviszony megszűnése előtt a segélykérő tartozott. Az üzemi bizottsághoz a segélykérő dolgozók kellően indokolt írásbeli kérelemmel fordulhatnak. A segély engedélyezéséről, esetleges elutasításáról a kérelmezőt írásban értesítik. . Abban az esetben, ha a dolgozó az üzemi bizottság döntésével nem ért egyet, panaszával a szakszervezet illetékes területi bizottságához, ennek hiányában vidéken a Szakszervezetek Megyei Tanácsához, Budapesten, ha a szakszervezetnek területi bizottsága nincs, a szakszervezet központjához fordulhat. SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANACSA TITKÁRSÁGA Iparcikk áruda nyílik ma Petőfi-telepen A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat a III. pártkongresszus határozatai alapján végzi munkáját a lakosság iparcikkekkel való jobb ellátása érdekében. Ennek megfelelően gyönyörűen berendezett iparcikk ái'udát nyit Petőfi telepen, a IV. utca 16. szám alatt, melyet ünnepélyesen ma délután 5 órakor adnak át Petőfi telep dolgozóinak. Felszabadulásunk ünnepnapjának előestéjén történik ez az esemény, mely régi kívánsága volt Petőfi telep dolgozóinak. Az árudában mindenféle iparcikket — tűzhely, kályha, rádió háztartási dolgok, mezőgazdasági nyersáru, üvegáru, festékek — megvásárolhatnak a telep dolgozói. Ez ismét jelentős mértékben javítja és megkönnyíti a telep dolgozóinak helyzetét. A Petőfi-telepi I. pártszervezet meghívására az áruda ünnepélyes átadása után vállalatunk dolgozói is résztvesznek a telepen ma este rendezendő felszabadulási ünnepségen. Közösen emlékezünk meg városunk felszabadulásának 10. éves évfordulójáról, a felszabadulás óta elért eredményeinkről. Együttesen teszünk fogadalmat is, hogy közös erővel küzdünk tovább újabb eredmények eléréséért, városunk fejlődéséért. Pogány László (Folytatás az első oldalról.) gazdasági, kulturális, szociális kérdéseik megoldásánál is. Ne felejtsék el, hogy az államvezetésnek eltökélt szándéka a mezőgazdasági termelés fejlesztése. De a mostaninál jobb élet eléréséhez az állam támogatása mellett szükség van az ő akaratukra is. Szükséges, hogy részben termelőmunkájuk eredményeinek növelésével, részben okos javaslataikkal, elképzeléseikkel segítsék elő a mezőgazdaság eddig elért színvonalának fejlesztését. Nyilvánvaló, hogy a népfrontbizottságok munkája, a népfront összejövetelek széles utat nyitnak dolgozó parasztságunk előtt az említett kérdések megoldására. Tehát a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából, az egyénileg dolgozók szempontjából is igen nagy szükség van a nemzeti összefogásra és nagyon fontosnak tartom, hogy errevonatkozóan Jó programmokat dolgozzanak ki a népfront bizottságok. — De nagyjelentőségű a nemzeti összefogás a falu szociális és kulturális felemelkedése szempontjából is. A szociális gondoskodást illetően a falu népe nagyon elhanyagolt volt a felszabadulás előtti időkben. A felszabadulás óta nagyon sokat tettünk az elmaradás felszámolásáért, de nem lehet elmondani azt, hogy nincs már ter. nivaló e téren. Lényegesen több van a dolgozó parasztoknak, mint volt, de nem jutottunk még el addig, hogy a szociális gondoskodást teljes egészében az egész népre kiterjesszük. Az államvezetésnek olyan elképzelései vannak, hogy a nemzeti összefogás erejével fokozatosan az egész népre kiterjedjék a szociális gondoskodás. Minden becsületes dolgozó magyarnak éreznie kell azonban, hogy ezt ls csak a termelőmunka fokozásával, a nemzeti összefogás utján tudjuk mindenki számára biztosítani. Hasonló a helyzet a falu kultúrája terén ls. Kulturális téren sem értük még el sok helyen azt a színvonalat, amire pedig minden lehetőségünk megvan. Nagyszerű kultúrcsoportjaink vannak már sok helyen, de van még olyan község, ahol nincs minden rendben. Csak egy példát erre. A felszabadulás előtt Szőnyben, az én falumban hét műkedvelő gárda működött, még munkásműkedvelő gárda is volt — pedig micsoda üldözésbe, ellenállásba ütközött a munkásember, mikor ilyent cselekedett! A felszabadulás után az én falumban nem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek pedig kulturális téren is megnyíltak a dolgozók előtt. Ma, amikor a népművelési minisztérium, a községi tanács segít, s amikor kultúrház van a falun, az én falumban egy kultúresoport sincs. Szerencsére Kisbéren van egy termelőszövetkezet amely kultúrgárdát is, énekkart is szervezett. Ez az egy példa is mutatja, hogy igen sok tennivaló van még ezen a területen s a nemzeti összefogással meg is oldhatjuk ezeket, nagyon szépen tovább fejlődhetünk kulturális téren is. •— Nagyszerűek a célok, érdeme> a legjobb munkával dolgozni a megvalósításukért — fejezte be nyilatkozatát Dobi István. A Francia Kommunista Párt parlamenti áliásfogialása a „londoni vitában' Párizs (MTI). Mendes-France miniszterelnök csütörtökön beszámolt a nemzetgyűlésben a londoni konferenciáról, majd vita indult a beszámoló felett, A vita során a Francia Kommunista Párt álláspontját a londoni békeellenes egyezményekkel kapcsolatban Laurent Casanova fejtette ki. Rámutatva arra, hogy a londoni egyezmények semmibe veszik a francia nép akaratát, többek között a következőket mondotta: Az úgynevezett londoni egyezmények mindenképpen ellenkeznek a francia nemzetgyűlés korábbi döntéseivel. Ugyanakkor szembeszökő módon megszegik azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket Franciaország korábban a Szovjetunióval együtt vállalt és aláirt. Beszédének további során Laurent Casanova utalt a Szovjetunió ENSZ-belí leszerelési Javaslataira és Molotov szovjet külügyminiszter berlini beszédéne. Mi értelme van annak, hogy folyton-folyvást visszautasítunk Franciaország nemzeti érdekeit szolgáló javaslatokat, csak azért, mert a Szovjetuniótól származnak1 Nem igaz és teljes képtelenség azt állítani, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése végzetszerűen szükA szónok pártja nevében azzal fejezte be beszédét, hogy ünnepélyes tiltakozást jelentett be Nyugat-Németországnak bárminő formában történő felfegyverzése és a Wehrmacht újjáélesztésének Londonban kiagyalt politikája ellen. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyi'atkozjta London (TASZSZ). Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára október 7-én nyilatkozatot tett közzé, amelyben felszólítja az angol népet. minden erejével akadályozza meg a NyugatNémetország újrafelfegyverzésére irányuló tervek megvalósítását. Felhívjuk a munkásosztály és a békeharcosok minden szervezetét — hangzik a nyilatkozatban —. hogy október 23-át tegye a Ném etország újraf elfcgyvcrzése elleni országos tüntetés napjává. E napon minden angol városban és községben plakátos felvonulásokat kell szervezni. Minden jóakaratú embernek tömörülnie kell és el kell küldenie delegátusát arra az álalános biztonságért harcoló kongresszusra, amelyet a londoni békeblzottság szervez október 31-én. Ezt a kongresszust a Németország újrafelfegyverzése elleni nagyszabású tüntetéssé kell változtatni. Az idő nem vár. Sürgősen cselekedni kell. Nem tűrhetjük Németország újrafelfegy vérzését. (43) Ebből is kezdtem látni, mennyire érzéketlen a mások baja, nyomorúsága iránt.., Csepkóné nemcsak azért fogta pártját Tóth néninek, mert sajnálta kicsit az öregasszonyt, hanem azért is, mivel útált mindenfajta pazarlást. Olykor hihetetlen mértékben s teljesen indokolatlanul spórolt 9 család hasán. Annyira fogéhoz verte a garast, olyan fukar volt önmagával és családjával szemben is, hogy már attól majdnem kiugrott a bőréből és egészen kivetkőzött magából, ha mást látott pazarolni, idegent, vagy valamelyik szomszédját. Csak a lányainak bocsátott meg olyankor, ha váratlanul drága ruhaanyagot vettek. A ruhán kívül minden egyéb vásárlást ablakon kihajított pénznek minősített. Hogyne bántotta Volna a pénznek ez a Bálint-féle levegőbe szórása ... Tisztántartott ruháiról, szikár termetéről, fanatikus fényű szeméből a legszigorúbb aszkéta természet rítt ki. Utálattal fofdult el mindentől, ami megcsontosodott felfogásával ellenkezett. Misa bácsival ilyen tekintetben nem volt baja, a mester sajnált dorbézolásra fordítani egy fillért is, csak nagynéha történt meg. hogy kirúgott a hámból. Igaz, akkor aztán alaposan. Olyankor esett ez meg vele, amikor pálinkát ihatott potyán, kupec komái, vagv a gazdák kontójára. Akitor két-három féldecitől is megkótyult már, keresztbenéző szemekkel nyúlt belső zsebébe öblös tárcájáért, s nagy dínom-dánomot kanyarított cimboráirésztvevő pártonkívüli dolgozókat, i val. Mikor utóbb ezek hazatámogattált Misa A parancsolgatásról szó sem lehet1 bácsit, parázs haddelhadd kerekedett, Zsofka AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE néni rikácsolva esett szeretett párjának, fújt, fogait mutogatta, mint egy meredtszemű sovány macska, belemarkolt csontos ujjaival Misa bácsi gyér hajába, s úgy ráncigálta az öreget, akár egy kócbábút. Azt hittem, azonmód megöli... Néhány kék folton kívül még se lett semmi baja Misa bácsinak, hacsak annyi nem, hogy másnap kalarábé leves volt az egész család számára az ebéd, mellé egy darab kenyér, semmi más . . . Misa bácsi módfelett útálta a kalarábét, s ebben az egyben híven követte az egész ház, kivéve engem. Én ilyenkor repetáihattam is, nyakig vedeltem magam a kalarábés léből. Elég fura íze volt pedig, mert Zsofka néni minden mérgét belefőzhette, dehát bántam is én, csak étel legyen! Egyre bírhatatlanabb éhség uralkodott el akkoriban rajtam, mert bár egyre szaporodott a munkám, tagadhatatlanul silány volt a koszt. Ugy látszik, az első napok tűrhetőbb ételeit, csalétkül szánták ... Ahogy múltak a hetek, testi éhségemmel párhuzamosan lelki éhségem is nőni kezdett. Rémülten tapasztalgattam. mennyit felejtek az iskolában tanult versekből, a történelem eseményeiből, az olvasott regényekből. Olykor, vasárnapi pihenő időben megpróbáltam felmondani magamban egy régebben tanult latin verset is, vagy történelmi évszámokat, s kétségbeesve kellett tapasztalnom, hogy felejtek rendületlenül... Kelen Gyuszi jól tudhatta, mi bánt, mert egy szombati napon félrehívott s megállapodtunk abban, hogy rendszeresen olvasással fogom eltölteni a szombat délutánokat, s a vasárnapot, amennyire lehet. Ezekről a tervekről s később a regényekről boldogan számoltam be levelemben Tucának, már amikor némi pénzmagom akadt bélyegre. Elmeséltem — legalább papírra vetve, ha már sehogy sem sikerült szíveim indulata szerint hozzárepülnöm, — a regények tartalmát is röviden. Hogy mit írhattam pontosan Tucának, arra már bajos emlékezni. Csak annyit tudok ezekből a levelekből, hogy fiatal tűz, tiszta lobogós bőven akadhatott bennük, mert még akkor is jutott belőlük Tuca arcára pár tüzes rózsa, amikor később összetalálkoztunk. Csepkó Ilonkának is szólhatott valamit Gyuszi, — aki egyébként vidám, 'tiszta tekintetével, nyílt arcocskájával, jócskán kirítt a famíliából, — s ők ketten rendre kezembe nyomogatták a Különös házasságot, a Szent Péter esernyőjét, no meg a Rab Rábit. Két csodálatos könyvet is hozott még rékf-m Gyuszi. Hosszabb elbeszélés volt az egyik: a Konovalov. Gorkij nevű orosz ember írta. Egy különös csavargóról, egy kósza péklegényről szóló lenyűgöző és megrázó mese volt ez, azaz dehogy is mese: csak úgy áradt belőle az élet, esetten vergődő szegánv emberek kavaroglak előttem, szívszorító sa sok bomlottak képzeletem szeme elé, csak úgy borzongott a bőröm, amikor en-"k a könyvnek nekieshettem egy vasárnap d 1után t.. (Folytatása következik)