Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-08 / 238. szám

PÉNTEK, 1954 OKTÓBER 8. 3 DELMüGYRRORSZfiG A Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága október 10-én délelőtt fél 10 órakor nagygyűlést rendez a Klauzál téren A nagygyűlés szónoka: Farkas Mihály, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára OKTÓBER VOLT... Október volt... Vad szél söpörte szét a rőt avart borzongó fák alatt. Már bontogatta szürke üstökét Szeged felett a lomha alkonyat. Csend volt, de olykor bíbor lett az ég, ágyúk torkából füstös láng csapott, tompán dörrent közel s a messzeség s megzörrentek a bezárt ablakok. Félkilenc volt — vagy féltíz?, elszállt belőlem a percek nyoma, de most is látom: a Sugár-úton megjelenik az első katoua. Nem tudom. Vállán köpeny, kezében fegyvere, csizmája nyomán szikrát ver az út s a pincénkbe vígan kiáltja le, hogy mi is megértsük: »Vojná kaput!* V GURSZKY ISTVÁN Szombaton délután ünneplik a szegedi kórház fennállásának 145. évfordulóját A vasutas dolgozók becsülettel helytállnak az őszi forgalomban látogatás két szegedi pályaudvaron A Szegedi Városi Tanács Kórháza dolgozói október 9-én ünneplik meg városunk felszabadulásának 10. évfordulóját ée egyben a kórház alapításának 145. évfordulóját js. Ezt az ünnepséget a Tolbuchin sugárúti II. számú részlegben tartják meg október 9-én délután 4 órakor. Szorgalmasan készül a kórház minden dolgozója az ünnepségre. Kiállítást is rendeznek, melyen fejlődésében mutatják be a kórház történetét, 200 éves írásokat, régi kórházi számadásokat és egészségügyi jelentéseket, a régi Vtpotály megsárgult iratait. Grafikonok és fényképek szemléltetően mutatják majd be a kórház fejlődését; a felszabadulás óta eltelt 10 év alatt egy- négy osztályra tagozódó kis kórházból nagy intézet lett. A kórház dolgozói ezzel az ünnepséggel dokumentálni akarják a felszabadulás évfordulóját, hogy lelkesen végzik munkájukat a szocializmust építő országunkban, hogy minél jobban védelmezhessék dolgozótársaik egészségét. Szeged felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából Szegeden szerepel az Állami Népi Együttes A Magyar Állami Népi Együt- , személyszállító autóbusz tes ebben az évben is mint fennállása óta többször, körülutazta az országot, hogy meglátogassa a vidéki városokat és műsorával szórakoztassa a dolgozókat. Most Szeged felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából ismét ellátogat városunkba a Magyar Állami Népi Együttes, hogy hétfőn délután fél 6-kor és este fél 9 órakor a szegedi Nemzeti Színházban bemutassa új műsorát. Közel kétszáz taggal — művészés műszaki személyzettel — érkehozza a szereplőket, két öttonnás pótkocsis teherautó pedig a kellékeket. A műsor két és fél órás. A legnagyobb sikerű számok közül a tánckar az „Első szerelmet", a zenekar a „Széki muzsikát", az énekkar a „Tréfás házasítót" mutatja be, A műsor túlnyomó része új számokból áll: az ének-, zene- és táne. kar bemutatja a „Mátkakérést", a tánckar a „Vistai legényest", az énekkar a „Duda nótát", a zenekar a Hunyadi nyitányt — és még zik az együttes Szegedre. Négy több új műsorszámot. A szegedi tsz-ek is készülnek a Népfront vasárnapi nagygyűlésére A szegedi termelőszövetkezetek tagjai is készülődnek a Hazafias Népfront előkészítő bizottsága vasárnapi nagygyűlésére és Farkas Mihály elvtárs beszéde meghallgatására. A termelőszövetkezetekben is felszabadulási hetet tartanak, Szeged felszabadítása 10. évfordulója méltó megünnepléséért. Csütörtökön — tegnap — szinte egész nap eset az eső, de azért akadt benti munka is a szövetkezetekben. Az Alkotmány tsz-ben a burgonyát is válogatták és csávázták a vetőmagot. A vetési munkát akadályozta az eső. De eddig már az Alkotmány termelőszövetkezetben mintegy 20 hold búzát vetettek el. Az Alkotmány tsz tagjai is közösen, együtt jönnek a vasárnapi nagygyűlésre. Nagy az érdeklődés és Nagy Sándor elvtárs, az Alkotmány tsz elnöke azt mondotta: „Mindannyian ott leszünk a nagygyűlésen." Az egymással párhuzamosan futó sínpárok messze a Tiszapályaudvar épületei mögé nyúlnak. Az acélsí neken szinte szünet nélkül gördülnek tova és érkeznek meg a zárt vagonok — áruval telve. Itt bonyolódik le Szeged teherforgalmának jelentős része. Az őszi idényben 15—20 százalékkal is megnövekedett itt a fogalom. Az érkező árut gyorsan ki kell rakni, hogy ugyanazokba a kocsikba a szállítandó árut elhelyezhessék. így tudják csak a kocsiforduló időt csökkenteni és a kocsiparkot jól kihasználni a vasutas dolgozók. A forgalmi szolgálattevő irodájába reggel jelentés érkezett a Rendező-pályaudvarról. A jelentés így szólt: „47 kocsi érkezik. Tíz órára ott van". Csonka József, a forgalmi szolgálattevő intézkedett, hogy készenlétben várják az érkező vagonokat. Nem is volt hiba. A rakodás minden zavar nélkül megtörtént. áiát ntfeJdiink át átuJiitahxUódat. 3 óra helyett 2 óráig tartott — mondja Csonka elvtárs. — Uj áru kerül most a kocsikba. A negyedik vágányon már várakozik néhány ilyen áruval megrakott vagon. A külső raktámoki iroda mindig népes. A felek itt tudakolják meg, jött-e árujuk, vagy azt, hogy mikorra várható az érkezése. A telefon állandóan cseng — hol a MEZÖKER-től kérdezik, mitarra jöhetnek az árut átvenni, hol másik vállalat érdeklődik. A raktárban készségesen válaszolnak mindenkinek. A külső raktárnok Molnár Ferenc bácsi. Kerékpárral járja a Tiszapályaudvar hatalmas területét. Jelen van a vagonok felnyitásánál, ellenőrzi, hogy a rakodás rendben történik-e — ügyel arra, hogy ne akadályozzák a forgalmat. A hosszú kocsiutat a Tiszapélyaudvaron két oldalt vagonok szegélyezik. A legszélsőkbe a Téglagyári Egyesülés munkásai rakodnak. A másik oldalon a MEZŐKER autója fordul éppen. Távolról a vonat füttyjelét hozza a szél. — „A rendezőn tolatnak" — jegyzi meg a közelben valaki. Innen messze esik a Rendezőpályaudvar, de a vasutas egy jelzésből, egy füttyből megtudja, mi történik a szomszédos állomáson. Az acélsínek elvezetik az embert a Rendezőpályaudvarra. Még oda sem ér, ezer látnivaló köti le a figyelmét. Egy hatalmas, csillogótestű mozdony lassan halad a vágányokon, fekete füstfelhőt engedve a felhős ég felé. Néhány nyitott vagont húz maga után, amelyek később, mikor lekapcsolják őket a mozdonyról, csattanva vágódnak a többihez. Közben kiáltás hangzik. — Alsóra! — kiáltja Lekrinczki László, vontatási szolgálattevő, akit egyelőre eltakar a kocsisor. Sipos Antal térfelvigyázó amikát meq&attfa, a, kíáiiádi, t&ytán ny-ói a ieiejóniia^lóután s az I. sz. őrházat hívja. A jelentkezéskor csak azt mondja: „alsóra!" Ebből már tudja az egyes őrházban szolgálatot teljesítő Bálint elvtárs, hogy a 403-as váltót kell igazítani. — A beérkezett kocsikat szétkapcsoljuk és előkészítjük őket az 5]-esre — mondja egy lélekzetvételnyi szünetben Lekriczki elvtárs. — Ez a szerelvény 16 óra 40 perckor indul — folytatja tovább — Budapestre a Ferencvárosi pályaudvarra igyekszik. A most „szétszedett" kocsikat a legközelebbi vonattal továbbítjuk. Egyrészét Tiszára, a többit tovább Vásárhely és Makó felé. A munka sürget, nincs idő hoszszú beszélgetésre. Lekrinczki elvtárs kezében a zászló magasba lendül. A mozdonyvezetőnek int, hogy szabad az út, mehet a 6zélső vágányra. Kis idő múlva a pöfögő tartalék" — így nevezik a vontatáshoz itthagyott mozdonyt — ismét visszafut a váltón és a többi kocsikért indul. Ugy megy minden, mint a karikacsapás. Kell is, mert ha időben nem gondoskodnak a kocsik szortírozásáról, akkor a beérkezőket nem tudják fogadni. A rendezőn dolgozik Karlócai Sándor kocsimester, ..Érdemes vasutas". A szovjet tolatási módszerekre tanítja a vasutas dolgozókat, de ha szükség van rá, brigádjával más állomásokra is elmegy tanítani, — EaZm a {Mfafom. — magyarázza Karlócai Sándor —• de azért helytállunk. A szovjet módszer azt is szolgálja, hogy mw nél gyorsabban elvégezzük a tolatást. Közben mellettünk elhúz a „tartalék". Egész kocsisort visz magával. Egy vasutas kapaszkodik a mozdony lépcsőjén rúddal kezében, Ezzel kapcsolja szét a vagont és a mozdonyt. így könnyebb és biztonságosabb a munka. Az erős forgalom látszik a Rendezőpályaudvar épületén belül is. A távíró kopog, a telefonkészülék cseng, az előjelentő is egymásután mondja az állomásoknak, milyen áru várható. Most Veresné teljesít szolgálatot és éppen Dorozsmát hívja: — Halló! Az 50201 csöves kukoricát hoz a Sertéshizlalónak, a 122571 ingóságot Komáromi Antal nevére. Ez a pályaudvaron marad. 15—16 óra között érkezik az áru. Leteszi a hallgatót, majd később Tiszapályaudvart hívja. A 213773+4 szén, Pécsbánya Rendezőpályaudvarról a TÜZÉPnek, a 173+15 láda a Göngyöleg Ellátó Vállalatnak, a 434824-es fa a TÜZÉP-nek. 15 óra után megy le. Ezzel befejezi ezt a jelentést, s a következő állomásnak jelent. így megy ez egész napon át. A Rendezőpályaudvaron, a Tiszapályaudvaron az őszi forgalom idején sok a munka. A vasutas dolgozók becsülettel helytállnak az őszi forgalom sikeréért. RIKK JÚLIA A szegedi járásban 31 darálómalom működtetési engedélyt adtak ki Mintegy másfél év óta 31 darálómalom működtetési engedélyt adott ki a szegedi járási tanács. Á darálótulajdonosok az őrlés utáni vámmal szabadon rendelkezhetnek és ez is ösztönöz sok olyan darálótulajdonost üzemének megindítására, akik eddig szüneteltették a darálók működését. Szeptemberben nyolc darálótulajdonosnak, köítüla a kübekházi Bénák Ferencnek, n pusztamérgesi Schmidt Antalnak adtak ki engedélyt. Ezeknek a működése azért előnyös, mert . a késes és a kalapácsos darálóval lehet szálastakarmányt, napraforgófejet, kukoricaszárat is darálni. Négy bizottság foglalkozik a londoni kilenchatalmi egyezmény gyakorlati alkalmazásával Az AFP hírügynökség beszámol arról, hogy négy bizottság foglalkozik a londoni kilenchatalmi egyezmény gyakorlati alkalmazásával. Az AFP ismerteti a bizottságok feladatait. A négy bizottság a következő: (42) Azt sejtettem, hogy olyan, mint a birkózó Czája, bajosan leszek, mert a napi hajsza, az esti elfoglaltság, a kevés alvás állandó levertséget, nyugtalanító fáradtságot eredményezett, — mégis buzgón forgolódtam továbbra is a különböző feladatokban. Ha csak szikrányi gorombáskodást is tapasztalok Misa bácsitól, a bennem gyülemlő megfáradások bizonyosan vad ellenállásban robbannak ki. Mivel azonban Misa bácsi fokozatosan kedveskedett, tovább gürcöltem, s az álmosság, a tagjaimat elárasztó, ólomszerüen nehéz fásultság mindennaposán úrrá lett rajtam. Minden lelkierőm össze kellett szednem, hogy Kelen Gyuszi magyarázataira és kezére figyeljek, amint nagy türelemmel a szerszámokkal való bánásra, s a bemérésekre, asztalos számolásra tanítgatott, ha bent leheltem a műhelyben. Mérhetetlenül többet tanultam Gyuszitól, mint akár az inasiskolában, akár a többiektől! O foglalkozott velem a legkitartóbban a segédek közül, no meg — kellemes csalódásomra — Lőrincz! Rám-rámripakodott ugyan, ha nem ugrottam a szavára idejében, s eléggé félvállról, látszólagos flegmává!, magyarázgatta a simító- és duplagyalu, a körfűrész hasznát, kezelési módját, ám mégis olyan alapossággal, hogy könnyen a fejembe futott és kezemre ragadt, amit mondott és mutogatott. Néhány hét multán, egy alkalommal — csodák csodája! — el is mosolygott kicsit (csak úgy nyikorgott bele a berozsdásodott állkapcsa!) és cigarettával kínált: — No, sodorj egyet! De nehogy rákapj, mert akkor kecsketúrót osztogatok! S eredj ki, nehogy ránkgyújtsd az egéez szakramentett AZ ELSŐ PRÓBA írta: DÉR ENDRE Megilletődve, óvatosan vettem kezembe a kopott dóznit, akár valami szent tárgyat... Lőrincz soha senkit meg nem kínált dohánynyal! Az első cigaretta kísérleteken túljutottam már akkor, s nem sok hajlandóságom volt arra, hogy rendszeresen füstöljek, — mégis boldogan sodortam egy idétlen-nagy rudat s Lőrincz-módon eresztve ki orromon a füstöt, rámosolyogtam az öreg szaktársra, akinek fakéreg-érdes arca emberséget s szakadozott inge meleg szívet takart. Emberség dolgában a többiekre se lehetett különösebb panaszom. Tóth Bálint, a boszorkányos gyorsasággal forgolódó békési legény nem szólt ugyan sokszor hozzám, s cseppet sem volt fögondja, hogy én is otthonos legyek a szakmában, ám nem is ugráltatott. Eléggé szótlanul, csikkel a szájasarkán, eres, inas karokkal úgy végezte a maga dolgát, mint egy jólműködő gép. Hangossá csak szombat esténként vált, amikor heti robotjának bérét italra költötte a „Kék Macska" nevű mulatóban. Ilyenfajta baj is csak azokon a szombatokon fordult elő, amikor Bálint megtörtte3tű, beteges édesanyja nem tudott átgyalogolm Békésről, hogy a fizetést idejében magához vegye. Ilyenkor — Csepkóné lármás tiltakozása ellenére — személyesen Bálintnak ad*a át Misa bácsi a járandóságot. A legény bevette magát a „Kék Macskába", a borostás állú csavargók, nekikeseredett bakák, hamiskártyások, as fuvarosok cifrahírü csárdájába s hajnaltájt csorgó verejtékben fürödve, csapzott hajjal, bamba tekintettel csuklott az ivó padlójára, akár egy rongyzsák, Ivótársa, egy állandóan italos, de sose tökrészeg fiákeres szedte fel ilyenkor s feltámogatta a foltos középkori tákolmányra, mely előtt girhes lovacska lógatta szomorú fejét. Az áldozatkész cimbora víg kurjongatással vágott lova kiálló bordáira, s a csendes éjszakában átbandukolt magatehetetlen komájával Békésre. Bálint olykor-olykor, egy-egy döccenőre észhez horkant aléltságából, s rezes hangon bőgte bele az éjszakába következetesen ugyanazt a dalt: Bogyó, bogyó, szőlő bogyó, Mért lett kadarka belőled?..* Már nem volt mai legény Bálint, nagyon szeretett volna megnősülni, családot alapítani, de csupa olyan nővel akadt össze, akik csak jámborságát, hiszékenységét használták ki, s pénzét csalták el, A rendesebbje félt hozzá menni, egyrészt részegeskedéséről tudva, másrészt a bizonytalan elhelyezkedés, és minden igyekvés ellenére nevetségesen sovány kereset miatt. így aztán harmincegyedik életévében is Panyó Pannikkai vigasztalgatta magát Bálint, meg kadarkával. A szaktársak — sőt maga Csepkóné is — azon igyekeztek, hogy miné] kevesebbet „vigasztalhassa" magát, s hogy Tóth néni minél biztosabban és idejében juthasson a pénzhez. Misa bácsit teljesen hidegen hagyta, mit csinál Bálint a keresetével, s hogyan süllyed a züllésbe, miképp rontja az egészségét. Őneki csak az volt a fontos, hogy hétköznap bolondra dolgozza magát a legény, minél több hasznot hajtva a Csepkó-vállalatnak. (Folytatása következik) 1. Az atlanti szövetség tizennégy országának képviselőiből és a nyugatnémet szakértőkből álló munkicsoport, amely „A NATO szerkezeti módosításait tanulmányozza Nyugat-Németország esetleges felvételével kapcsolatban". Ez a bizottság a párizsi Chaillot-palotában ülésezik. 2. A londoni értekezleten résztvett kilenc hatalom képviselőiből álló munkacsoport. Ez a módosított brüsszeli szerződés katonai szempontjainak gyakorlati alkalmazásával foglalkozik, azaz megszabja a nyugatnémet „hozzájárulást, megállapítja a tagállamok maximális haderejét, a fegyverellenörzési ügynökséggel, a rendőrségi és belvédelmi erőkkel tartja a kapcsolatot. E bizottság, amely a francia külügyminisztérium épületében ülésezik, szerdán tartotta első taggyűlését 6 két albizottságot létesített. Az egyik albizottság a katonai létszámmal, a másik pedig a felszerelések kérdésével foglalkozik. 3. A brüsszeli szerződés állandó bizottsága. A bizottság londoni egyezmények politikai szempontjainal; gyakorlati alkalmazását tanulmányozza. A bizottságba október 7-én bekapcsolódnak Nyugat-Németország és Olaszország képviselői is. 4. A három nyugati hatalom németországi főparancsnokaiból és a nyugatnémet szakértőkből álló bizottság. Ez a munkacsoport azt tanulmányozza, „milyen módosításokat kell tenni a bonni egyezményben, hogy megszüntethessék Nyugat-Németország megszállási státuszát." i