Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

VASÁRNAP, 1931 OKTÓBER 31. DÉLMUGYaRORSZAG •ftadmti /míím , HIMNUSZ A BÉKÉRŐL Te tünde fény! futó reménység vagy te, forgó századoknak ritka eke: zengő szavakkal s egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyűléptű béke! Szólnék most újra, merre vagy? hová tűntél e télből, mely rólad papol s acélt fen szívek ellen, — ellened! A szöllőszemben alszik így a bor, ahogy te most mibennünk rejtezel. , Pattanj ki hát! egy régesrégi kép kísért a dalló szájú boldogokról; de jaj, tudunk-é énekelni még? Ö, jöjj el már te szellős március! most még kemény fagyokkal jő a reggel, didergő erdők anyja téli nap: leheld be zúzos fáidat meleggel, s állj meg fölöttünk is, mert megfagyunk e háborúk perzselte télben itt, ahol az ellenállni gyönge lélek ( tanulja már az öklök érveit. Nyarakra gondolunk s hogy erdeink, majd lombosodnak s bennük járni jó, és kertjeinknek sűrű illatában fáján akad a hullni kész dió! s arany napoknak alján pattanó labdák körül gomolygó gombolyag, ' gyeregsereg visong; a réteken zászlós sörényű, csillogó lovak száguldanak a hulló nap felé! s fejünk felett majd surrog és csivog a, fecskefészkektől sötét eresz! Igy lesz-e? Igy! Mert egyszer béke lesz. ö tarts ki addig lélek, védekezz! 1938 Megkezdődött az 1955. évi sertéshizlalási és baconsüldő neve'ési akció Tíz éve halott Radnóti Miklós A lakosság jövő évi jobb hús-és zsírellátásának biztosítása érdekében a Csongrádmegyei Allatforgalmi Vállalat megkezdte az 1955. évi sertéshizlalási és bacon-nevelési akciót. Szerződést köthetnek termelőszövetkezetek a közös állományokra, ezenkívül a tsz-tagok háztáji jószágaikra, valamint az egyéni termelők. A sertéshizlalási akcióban leszerződ tethetők 40—100 kilogramm közötti süldők. Az állatokat legalább két hónapi hizlalás után, de hat hónapon belül a vállalatnak át kell adni. Az átvételi ár az április l-e előtt átadott sertésnél 126— 140 kilogrammonként 18 forint, 141 kiló és ezen felüli súlyú sertések után kilogrammonként 20 forint. Április 1-től augusztus 31-ig történő átadás esetében az átvételi ár 126—140 kilós sertés esetében kilogrammonként 20 forint, 140 kilogrammtól kilogrammonként 22 forint. A bacon-nevelési akció keretében leszerződtethetők 40—80 kilogramm közötti súlyban lévő süldők. A sertéseket legalább két hónapi tartás után. de hat hónapon belül 90— 110 kilós súlyban kell átadni. Az átvételi ár április l-e előtti átadás esetében kilogrammonként 18 forint, augusztus 1 és augusztus 31 között kilogrammonként 20 forint. Mindkét akciónál a termelőszövetkezetek és termelőcsoportok a közös állományból leszerződött sertések után sertésenként 600 forint készpénz-előleget kapnak. Az egyéni termelők sertésenként 400 forint előleget kapnak. Az akció iránt érdeklődők az áüatforgalmi vállalat járási kirendeltségein, illetve a községi és városi felvásárlónál kaphatnak bővebb felvilágosítást, valamint itt köthetik meg a szerződéseket is. ÉT*íz éve ilyenkor gazdag aratúsa volt a halálnak. Történelme legszomorúbb hónapjait élte hazánk legnagyobb része. Szerencsések voltak azok a városok, melyek, mint Szeged is. már az új élet felépítésének első lépéseit próbálgatták a szovjet katonák megértő támogatásával. De hazánk fővárosában, az ország északi részén, meg Dunántúlon a józanság utolsó szikráját is elvesztett fasiszta hóhérlegények tomboltak s járták haláltáncukat, mielőtt a történelem rágördítette a sírkövet a huszonöt esztendős Horthy-fasizmus. a négyszázesztendős német gyarmati sors rendszerére. Az utolsó órái; élő germán imperializmus — mint négyszáz év alatt annyiszor — ki akart irtani a Duna-Tisza táján mindent, ami szép, ami szabad és ami magyar. Ennek a fékevesztett tombolásnak esett áldozatul annyi más között Radnóti Miklós is. Halála pontos napját nem ismerjük. Csak utolsó versének dátumát tudjuk. A vers kéziratát a költő viharkabátjában találták, amikor feltárták az abdai tömegsírt. E vers megírásának napja 19ií. október 31, valószínű, hogy ezen a napon gyilkolták meg. Harmincöt esztendős volt. enynyi évben jelölte meg hetedfélszáz esztendeje a nagy olasz költő az emberi élet útjának felét. Magyar költők közül kevésnek jutott enynyi is osztályrészül, Balassi, Petőfi karddal a kézben, a szabadságért vivott harcban vesztette fiatal életét, Csokofiait. József Attilát az embertelen rendszer hajtotta korai halálba. Radnóti Miklós halála is hősi halál, az emberiség leggaládabb ellenségei pusztították el, de szinte élete utolsó pillanatáig nem tudták kiütni kezéből a tollat. Életműve és halála: vád és tiltakozás az elembertelenedett világ ellen. JD adnóti Miklós lírája szervcsen illeszkedik irodalmunk fejlődésébe. Lirai költészetünk legnagyobbjai a Habsburg-gyarmatosítás és az elnyomó uralkodó osztályok ellen harcoltak, Radnóti Miklós az imperialista zsoldban álló fasiszta rendszert ostorozza. József Attila mellett Radnóti Miklós költészete fejezi ki legkövetkezetesebben az antifasiszta harc problémáit. Radnóti Miklós 1909-ben született Budapesten. Árva gyerek volt. nagybátyja üzletembert szeretett volna faragni belőle, de a költőt nem téríthette el választott útjától. A Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karán készül a tanári pályára. Egyik alapító tagja a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. A Kollégium tagjai fiatal. írók, művészek és tudósok, akik életüket a nép szolgálatának akarják szentelni, A fiatalok járták a szegedkörnyéki tanyavilágot, hogy közvetlen kapcsolatban legyenek a nép életével. mindennapi problémáival. Kiadványsorozatukban jelent meg többek között Radnóti Miklós doktori diszszertációja is Kaffka Margitról. Bár az uralkodó rendszer mindent elkövetett, liogy tanulmányai elvégzését megnehezítse, — a Bölcsésztudományi Kar iratai között megtalálták elutasított kérvényét, melyben lialgdékot kér tandíjának kifizetésére — kitűnő eredménnyel végezte el az egyetemet, „summa cum laude" fokon szerzi meg a doktori címet. Az is jellemző az akkori rendszerre, hogy ennek ellenére sem kapott tanári állást, s versei tiszteletdiján kívül magántanítványok tanításából és más alkalmi munkákból szerezte meg az élete fenntartásához szükséges anyagi eszközöket. Első verseskötetei az 1930-ban megjelent „Pogány köszöntő" és a következő esztendőben kiadott „Újmódi pásztorok éneke". Ezt az utóbbi kötetet az ügyészség elkobozta és Radnóti ellen vádat emeltek. A per iratai fényt derítenek arra a rosszindulatú és korlátolt ostobaságra, mellyel a Horthyrendszer hatóságai nézték az irodalmat. Ezekben a kötetekben különben még sok az elvontság. a lázadás egyelőre elsősorban formabontó törekvésekben jelentkezik. Ahogyan erősödik a német nyomás, fokozódik az országon belül a fasizmus előretörése, úgy tisztul, erősödik a költő hangja is, A harmincas évek erősödő külső és belső osztályharca tudatosítja benne, hogy állást kell foglalnia. A természeti és szerelmi idill helyét, mely eleinte központi témája volt, elfoglalják az osztályharc, s a fasizmus elleni nemzetközi harc témái, Felismerhető ez a fejlődés már „Lábadozó szél" című kötetén is, de tiszta, mélyen emberi hangja a harmincas évek közepétől megjelent műveiben éri el csúcsait. Az „Újhold", a „Járkálj csak, halálraítélt!" és a ..Meredek út" jelzik e fejlődés állomásait. A második világháború kitörése utáni embertelen terror kényszermunkára hurcolta el a költőt. A szerb hegyek között szenved sorstársaival együtt, majd 1944 őszén, az előrenyomuló szovjet csapatok elől menekülő németek magukkal hurcolják, s a Dunántúlon agyonlövik. Utolsó verseiben megdöbbentő képet rajzol arról az elálhtiasodásról, amelybe a fasizmus sodorta az embereket. A második világháború alatt írott verseit „Tajtékos ég" címen 1946ban adták ki. Radnóti Miklós költészetében, különösen élete utolsó éveiben, központi szerepet foglal el a fasizmus elleni harc. Felismeri, hogy ez a harc nemzetközi méretekben folyik. Felháborodik a Kína elleni japán agresszión, együttérez a KuKlux-Klan terroristái állal meggyilkolt amerikai néger költővel, szíve együtt dobban a Spanyol Köztársaság szabadságáért harcoló néppel. Leíró verseit is a fasizmus elleni harc szolgálatába állítja. „Törvény" című verse a téli táj rajzába szövi bele a biztatást, hogy a szabadság előbb-utóbb diadalmaskodik, akármilyen erők állnak is vele szemben: Mert fagy készül itt. utána hull a hó majd s alákerül kegyetlen a földi mozgalom, de bujdos ott s egy hajnalon az új Ki kidugja tőrét. Törvény ez, eddig ér; erős a tél, de sűrű lázadás tör majd belö.e föl tömötten . . . Ez a jövőbe vetett rendíthetetlen hit követeli meg a költőtől, hogy küzdjön a hitlerizmus szennyes „új európai rend"-je ellen, és megmutassi, a fasiszták teremtette világban élni sem érdemes: Látod-e esteledik s a szögesdrót tal beszegett, vad tölgykerítés, barak oly lebegő, lel szívja az este. Rabságunk keretét elereszti a lassú tekintet és csak az ész, csak az ész. ez tudja, a drót feszülését. Látod-e drága, a képzelet itt, az is igy szab.-dul csak, megtöretett testünket az álom, a szép szabadító o'.dja lel és a fogolytábor hazain du' ilyenkor. Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok Szerb'a vak tetejéről búvó honi tájra. Búvó otthoni táj! O, megvan-c m ég az az otthon? Bomba sem érte talán? s van, m int amikor bevonultunk? És oki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert Is? . . — írja „Hetedik Ekloga" című nagy költeményében. TTtolsó lehellctéig kitartott a harcban. Ehhez a harchoz az adott számára erőt, hogy — polgári származása ellenére — megtalálta a munkásmozgalmat, egynek érezte magát a munkásosztállyal. Hitte és vallotta, hogy a fasizmus sötétsége után el kell jönnie a szocializmus boldog jövendőjének, PÓSA PÉTER, egyetemi adjunktus Politikai könyvvásár november 1—15 November 1—15 között könyvvásárok lesznek, ahol elsősorban az oktatáshoz szükséges könyveket árusítják. Célja az, hogy könnyebben hozzájussunk a tanulásunkhoz szükséges könyvekhez. Felad'tunk az elméleti munka megjavítása, minthogy az új szakasz a dolgozó nép fokozott közreműködését és aktivitását követeli meg. Az elméleti munka megjavítása ugyanakkor elősegíti a pártpolitikai munka fellendítését is. (59) Annak is híre jött, hogy a rákövetkező szombaton Irázi Gabi retteneteset mulatott a dübögőben. A borjúra való pénzt itta el, amit Erzsi néném rakosgatott össze a bábáskodásból, meg a Gabri fia munkája után. De ezzel aztán, úgy látszik ki is tépte szívéből a szerelem gyökereit, mert mikor vasárnap estefelé összetalálkozt k a kútnál Janival, nem villant a fokosa és nem folyt a vér, hanem Gabi átölelte Jani vállát: — Nem haragszom rád, Janikám! Legyetek boldogok Bazsával. Csak az időt sajnálom, amit hiába töltöttem. Az elkövetkező napokban a rokoni és baráti szívek csodát műveltek. Szinte az egész Újtelep szegénysége összefogott, hogy csakugyan legyen valami a tervezett esküvőből és mulatságból. Janota Jani bácsi egy kopott díványnak a rugóit reperálgatta meg kétnapi szorgalmas munkával, — s a fiataloknak ajándékozta. Ő maga szállította el Csabáról egy vásáros kocsiiára kéredzve, jó héttel az eskövő előtt. Nagyanyám s Kertaljai néniék az edényekbe segítettek bele, összeadva a legszükségesebbeket. Mivel Pali bácsi nem ismerte falunk szokásait, nem vállalta el a násznagyságot. Jani aztán Bazsa nagybátyjához, ibneses Károly bácsihoz fordult, akinek jócsk4* benne gyakorlata. Az öreg Kincses néhánv héttel azelőtt tápászkodott fel a betegágyból, s legidősebb fia, csakhogy rz apja újra kedvet kaphasson az élethez, valahonnan megszerezte azt a bizonyos, régóhajtott birkát. az öreg meggazdagodásának ,első lépi'sejét". Rosszkor találta az apját megajándékozni vele. Az öreg ugyanis annyira megbvült a megtiszteltetésnek, hogv a násznagyAZ £LSÖ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE ságra hét határra szóló gavallériával válaszolt: felajánlotta a lakomára a birkát... S minden nap új meglepetést hozott s dagasztotta Jani lelkes nekibuzdulását, amint láthattam, mellette serénykedve Tar Bertiék tágas szobáiban. Nekem kiválóan jött a lakodalmi hangulat is, a piktorkodás is, mert legalább elfoglalhattam valamivel magam, nem éreztem, hogy haszontalan vagyok s céltalanul nyűgösködök az enyéim nyakán. A Csepkó ház emléke se kínzott minden percben. Hogy mi lesz a sorsam, arra keveset gondoltam. Szándékosan iparkodtam erről megfeledkezni és szerencsére a lakodalmi • előkészületek, a sürgés-forgás ebben is segített. XIII. NE FELEDD A TIÉIDET 1. Az első hó beszitálta a háztetőket, az út megkeményedett rögeit s a tócsák becserjedezett színét. Bepettyezte az ütött-kopott kucsmákat, megült a fatetökön s lassan fehér sapkát húzott a kajla szárkúpokra és szalmak'zlakra. A falu megcsendesedett. Fülledt és szomorú téli életét csak a kocsmazaj és a lakodalmak zenebonája vidámította meg kicsit. Bali tiszteletes immár c z ádventi igéket harsogta. Kamondi 'próbacsendőr kemény lépéseinek zaját nem nyelte már el sem n nyári por, sem az ősz sara. Lilára fagyott képpel, feltűzött szuronnyal, változatlanul rótta az utakat és óvta a rendet. Az én Jani bátyám dolgozott talájj legtöbbet ezekben a napokban az egész faluban. Még az utolsó enyhe napokon befejezte minden felvállalt szobafestő-munkáját, majd fatönköket termelt ki az Erzsébet-kertben, füstölőt csinált a jegyzőéknél, megfoltozta a viharban megsérült községháza-tetőt és kibővítette a disznóólat Bajomi Lőrincéknél. Mikor aztán semmi munka nem akadt házonkívül, nálunk meg Bazsáéknál barkácsolt egész napokon át sötétedésig. Lócát faragott ügyes kézzel s egy szörnyen ütöttkopott sublótból konyhai polcot fabrikált. Én sokat segítettem neki s jól láttam, hogy széles jókedvébe nagy adag hetykeség is belévegyült: — Öccse — mondta egy alkalommal — olyan lakzit csapunk, hogy a fél Újtelepet meghívjuk rá! — Miből, Janikám? — kérdeztem kétkedéssel. — Ne búsulj, hékám, van itt pénz — ütögetett büszkén kifoltozott bekecsére. Persze nem kellett különösebben bonyolult számvetés ahhoz, hogy megállapítsam. Janiból a szerelmes ember határtalan optimizmusa beszélt. Más alkalommal, mikor megpihentünk kissé az Erzsébet-kerti fatönkök kicsákányozása közben, hátratolta verejtéktől csapzott haján micijét s így szólt: — Idehallgass, komé! Ha megint lesz ácsmunka és rendesen keresek, oda építek takaros házat, ni! A daráló mellé, kertlábbal apámékhoz. A belvilága kisebb lesz, mint a Tar Bertiék házáé, de a beosztása jobb lesz, én mondom! S felhúzom egyedül. Majd sóhajtott egyet: — Látod, evvel az erővel, amivel itt a földet döngetjük, emeletes házat is felrántanánk ... _ _ í£fiM<?fása következik) E cél elérése érdekében valamenynyitinknek tanulnunk, olvasnunk kell. Hazánkban sok olyan jó könyv jelent meg, amelyek hozzájárulnak tudásunk gyarapításához. Hogy csak néhányat említsünk. Bármelyik oktatási formában elengedhetetlen a marxizmus-leninizmus klasszikus tanításainak ismerete. Márpedig nem érthetünk meg egyetlen elméleti kérdést sem Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanításainak ismerete nélkül. Ahhoz, hogy elsajátítsuk a marxizmusleninizmus tanításait, feltétlenül forgatnunk, tanulmányoznunk kell ezeket a könyveket. A klasszikusokon kívül sok más könyv is rendelkezésünkre áll. Hazánk viszonyainak ismeretéhez, elemzéséhez nagy segítséget nyújt Rákosi elvtárs munkáinak tanulmányozása vagy Nagy Imre műveinek ismerete. Rákosi elvtárs munkái!, Nagy Imre „Egy évtized" című nemrégiben megjelent könyvét megtaláljuk a könyvvásáron. Nagymértékben hozzájárul ismereteink gyarapításához és a falusi pártmunka megjavításához például Dobozy ..Pártmunka egy nyírségi termelőszövetkezetben" című könyve vagy a „Virágzó mezőgazdaság. jómódú nép" című cikkgyűjtemény. Az említett és más könyvek nemcsak a tanulásban segítenek bennünket, hanem megtanuljuk belőlük az országunkban és a nemzeti téren felmerülő kérdések helyes elemzését. E könyvek olvasása növeli elméleti tudásunkul és elősegíti, hogy biztosan tájékozódjunk az egyes elméleti és gyakorlati kérdésekben. Erre gondolva nézzünk körül a könyvvásáron és vásároljunk a könyvekből Bjnélali színvonalunk emelésit segíti elő az MmZOLtiiTATÁS