Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-30 / 257. szám

SZOMBAT, 1954 OKTÓBER 30. „Egyetértettünk a közös célban i hazánk felvirágoztatásában" Buza László egyetemi tanár nyilatkozata a Hazafias Népfront országos kongrcss zusáról 3, 0El&81GY8RÖRSZfte Visszatértek otthonukba a Haza­fias Népfront országos kongresszu­sának küldöttei és újból elfoglal­ták helyüket az üzemben, a szán­tóföldeken, intézeteinkben. Haza­tértük alkalmával dolgozóink sok szeretettel fogadták őket. Küldöt­teink most széles körben ismertet­ni fogják a kongresszuson elhang­zottakat és a kongresszus szelle­mében megjelölik a legközelebbi feladatokat. Buza László akadémikus, a sze­gedi egyetem tanára szintén a me­gye küldötteként vett részt az or­szágos kongresszuson. Hazatérve az alábbiakat mondotta: — A Hazafias Népfront országos kongresszusa rendkívül mély ha­tást tett rám. Amire eddig nem igen volt alkalmam, most elbeszél­gethettem, személyes ismeretséget kötöttem sok, különböző foglalko­zású emberrel. Örömmel állapítot­tam meg, hogy ezek a különböző foglalkozású, gyakran különböző világnézetű emberek egy dologban egyetértettek: a közös célban, ha­zánk felvirágoztatásában, a népjó­lét emelésében, s ami mindennek alapja, a béke megvédésében. — Én, mint a nemzetközi jog professzora, különösen nagy jelen­tőséget tulajdonítok annak, ami a kongresszuson ország-világ előtt nyilvánvalóvá vált: az egész ma­gyar nép egységesen támogatja kormányunkat abban a követelé­sében, hogy Magyarországot ve­gyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. — Most is — mint a kongresz­szuson elhangzott felszólalásomban — még egyszer hangsúlyozni kí­vánom, hogy a magyar értelmiség, amelynek tagja vagyok, teljes oda­adással, szívvel-lélekkel támogatja, segíti a Hazafias Népfrontnak az egész nemzet felemelkedését szol­gáló célkitűzéseit. ószentívánon a tavalyinál már csaknem ötszáz holddal több búzát vetetlek A szegedi járás déli kötött-talajú részén fekvő Kübekháza és még néhány község elmaradt kenyér­gabona vetési terve teljesítésében. Ezeknek a falvaknak lakói példát vehetnek a szomszédos Öszent­ivánról, ahol az egész község ösz­szefogott, hogy biztosítsák a jövő évi bő termést. Az elmaradt községek és Öszent­iván talajviszonyai megegyeznek. Ószentívánon. mégis már 1529 hold búzát, rozst vetettek, csaknem 500 holddal többet a tavalyinál. A mi­nisztertanácsnak a kenyérgabona­vetésterületének növeléséről szóló határozata óta száz holddal növel­ték a községben a búza eredeti vetésterületét Az ószentivániak szívesen tették ezt azért is, mert a beadás teljesí­tése után kapott korpa hasznos lesz majd állataik takarmányozá­sához. Kiss Illés középparaszt pél­dául, aki a tavalyinál egyharmadá­val vetett több búzát, mintegy 300 kilogramm korpa juttatására szá­mít. Ez elősegíti tehene félévi jó takarmányozását. A jó eredmény mégis elsősorban a jól dolgozó termelési bizottság­nak köszönhető, amelynek tagjai dülőnkint ellenőrzik az őszi mun­kákat. Javaslataikkal, tanácsaikkal elősegítik, hogy ne csak a vetéste­rület, hanem a holdankinti termés­átlag is növekedjék. Felvilágosító szavuknak elsősorban azért lett fo­ganatja, mert a termelési bizottság tagjai — Hódi Mihály és Ábrahám Péter mintagazdákhoz hasonlóan — elsők á szántás-vetésben épp­úgy, mint az új módszerek alkal­mazásában. A községben nem ke­rült csávázatlan vetőmag a földbe. A dolgozó parasztok a talajerő­pótlás fontosságát is megértették. A tavalyi háromszázhuszonöt hold­dal szemben 1009 holdat istálló­trágyáztak, s most 25 mázsa péti­sóval segítik elő a kikelt gabona erősödését, I szegedi lárás fiataljai jó eredményeket érnek el a silózási versenyben A DISZ Központi Vezetősége és á földművelésügyi minisztérium országos silózási versenyre szólí­totta a fiatalokat. A szegedi járás fiataljai ifjúsági napokon is be­széltek a silózási versenyről, s lel­kesen elfogadták azt. Hogy meg­értették a silózás jelentőségét, azt az eredmények is bizonyítják. A szegedi járásban 40 DISZ alap­szervezet csatlakozott a silózási ver­senyhez és 25 ezer 775 köbméter siló készítését vállalták. Megígér­ték a fiatalok, hogy 3900 köbméter siló elkészítéséhez „felkutatják" a takarmányt. A szegedi járásban 411 fiatal vesz részt a silózási ver­senyben. A legjobb eredményt eddig a deszki Kossuth tsz érte el, ahol a silózási tervet jóval túlteljesítették. Igen jó eredményt értek el a le­velényi állami gazdaság algyői üzemegységének fiataljai is, Rendet cs csorvci átvevőhelyefeen 1 Az MDP Központi Vezetőségé­nek legutóbbi ülése is világosan megállapította, hogy jottányit sem térünk le a júniusi útról. A júni­usi politika végrehajtásában van­nak kiemelkedő eredmények, de számtalan helyen az új szakasz po­litikájának végrehajtásában nem vagyunk eléggé következetesek, el­nézzük a pazarlást, a rossz mun­kaszervezést, szemet hunyunk a huza-vona, a Pató Pál munka fö­lött is. Csórván is vannak komoly ba­jok — az átvevő helyeken is. Néz­zük meg ezt sorjában. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak sikerült úgy ••meg­szervezni a munkát*, hogy a paprika átvételénél félnapokat állnak az egy- és kétfogatos szekerek. A közelmúltban 40 szekér és 70 ló állt egy délelőtt az átvevő he­lyen. Október 22-én délelőtt 11 órakor még 78 iga állt az átvevő helyek előtt. Volt olyan termelő, mint például Bite Balázs, Tandari József, Fodor János, Király Já­nos, akik már reggel 6 órakor ott álltak az átvevő hely előtt, de rqég 11 órakor sem vették át tőlük a paprikát. A rögtönzött röpgyűlésen — amelyet a párt tartott —' el­mondták a termelők: "-Sajnos így van ez már egy hónapja, pedig sok a munka, szántani, vetni kellene, de itt fecséreljük el a drága időt. Miért nem lehet már 6 órakor megkezdeni az átvételt?* S ezért is gyengén halad a búza­vetési terv teljesítése! Az átvevők a reggeli vonattal, 9 óra 45 perckor érkeznek és fél li­kőr kezdik a munkát. Igazuk van a dolgozó parasztoknak. A napon­ként várakozó emberek jószágaik­kal többszáz hold földet munkál­hattak volna el, ha nem kárhoztat­Henry Fielding emlékülés a Tudományegyetemen Henry Fielding emlékülést tart a Szegedi Tudományegyetem böl­csészkari békebizottsága és kultúr­otthon-bizottsága ma délután 5 órai kezdettel a diákklub Dugonics tér 12. szám alatti helyiségében. Az ülésen Pósa Péter egyetemi ad­junktus emlékezik meg a nagy an­gol író halálának 200. évforduló­járól. Az ülésen részleteket olvas/­nak fel Fielding műveiből, és egy­korú angol dalokat adnak elő. A rendezőség az emlékünnepélyre minden vendéget szívesen lát. 15 darab kocától 85 darab malacot 1144 kilogramm súllyal leválasz­tottak és így a leválasztási átlag .13.5 kilogramm. Vojnárovitz László föállatte­íiyósztö, Mélykútiné mellett ülve, a jelentéskészítésnél azt mondotta: — Erzsike, ez kevés lesz és ke­vés lóvét kapunk. Vojnárovitz szavára ^élykútiné a malac súlyát darabonként 1 ki­lóval „megemelte". Igy lett a 85 darab malac még hamisabban 1229 kilogramm súlyban leválasztva. A vezetők, hogy az őket meg nem illető prémiumhoz hozzájussanak, kénytelenek voltak bércsalást is el­követni azáltal, hogy a „papiron" leválasztott nem létező malacok darabszáma ós súlya után bért fi­zettek ki". i Ez található Lónyi József föl­jegyzésében. Arra viszont Székely Imre elvtárs adott választ beszél­getésünk során, hogy Kovács Fe­renc igazgató a csalások útján havonta 509-600 forint prémium­hoz, Győrfi Lajos, az első számú telep kulákszármazású vezetője, az igazgató „haverja" 300—400 fo­rint, továbbá az igazgató klikkjé­hez tartozó Szekeres Sándor ós Vojnárovitz László állattenyész­tők is havonta 200—300 forint prémiumhoz jutottak. *Betven ember sorsa -- Dohát miért nem jelentették ezeket a vállalat becsületes dol­gozói az illetékes szervekhez, hogy intézkedtek" volna ezekben az ügyekben? — tettem fel a kérdést Székely elvtársnak. — Hiába tettünk mi minden* — válaszolta. — Ha az Élelmiszer­ipari Minisz'érium sertéstenyészté­si és hizlalás! főosztályától le­jött valaki az felkereste Kovács igazgatóikat. Együtt kimentek a telepekre és a küldött nem be­szélt a munkásokkal, hanem elsimí­tott mindent. Aki pedig szólt, bí­rálta az igazgatót, nemsokára megkapta a felmondó-levelet. Ez­évben körülbelül 70 embert „to­vábbított el" az igazgató hazug jegyzőkönyvek, koholt vádak alap­ján. És most a racionalizálás lep­le alatt az „utolsó csapást" mérte Kovács igazgató ellenfeleire: a becsületes pártonkívüliekre, kom­munistákra akik a hibákat osto­rozták, akik tudtak viselt dol­gaikról. 4> igaagaié) és klikkje Milyen ember hát ez a Kovács igazgató és mik a viselt dolgai? Mint sertésgondozót, a párt igaz­gatói iskolára küldte és így ke­rült Szegedre vállalatvezetőnek. Hivatalba lépésekor két tábort ta­lált az üzemben: az egyik a be­csületes dolgozóké, a másik a nép­ellenes, ellenséges egyéneké volt. Kovács az utóbbiakhoz csatlako­zott. Az üzemi pártszervezet se­gítségére sietett, de szembefordult a párttal és mégjobban körülvet­te magát azokkal, akik véglegesen a dolgozók „kinyírása" útjára vitték. Kik ennek a klikknek a tagjai? Dr. Domonkos Sándor, a válla­lat esze, Kovács igazgató jogta­nácsosa, akit a Szegedi Járásbíró­ságtól népellenes magatartásáért rúgtak kl. Kovács Ferenc igazga­tó titkárnője: Gyuris Klára, egy szegedkörnyéki kuláklány, akinek apja a kuláklista megszűnésével vált „dolgozó paraszttá". A klikk tagja Szekeres Sándor kizárt párt­tag, most főagronómus; Márton Dezső, a főkönyvelő helyettese, aki 1400 forint fizetést kap és „rnagy:r királyi" pénzügyi fő­előadó volt; H. Szabó Pál, a nép­ellenes uszításáról híres „Makói Hírek" kisgazdalap főszerkesztője, volt, most munkaügyi osztályveze­tő 1500 forintos fizetéssel; Oláh Zsigmond, a szőregi telep vezető­je, aki a demokráciában js ült, múltjáról pedig nagyon furcsá­kat beszélnek. És még egy figura: Tóth I-mre kizárt párttag, most beruházási előadó, párttitkokat árult el. Ez hát Kovács Ferenc igazgató, vagy ahogy a dolgozók nevezik, „Terror Ferus" környezete. És ő? A vállalat pénzén utazott el Bu­dapestre a londoni 6:3-as győztes m;gyar csapat fogadására; egy társvállalati gépkocsinak 40 liter benzint adatott ki Krasznai Ist­ván raktárossal, hogy egy nőt fel­szállíthassanak Pestre; új esőkö­penyekkel látta el a felsőbb szer­vek embereit, hogy jobb színben tündököljön előttük. Kovács Ferenc szeretett tündö­kölni mint „igrzgató" is. Táblát festetett a dolgozókkal, amit a kerékpárjára szereltetett azzal a felírással, „igazgató". Aztán igy szólt: — Ezután legalább a kerékpá­romnak is lesz becsülete, mert en­gem sem a villamoson, sem az autóbuszon nem kezelnek úgy, mint egy igazgatót. És még egyet: amikor értesült, hogy az első számú telepről 23 süldő eltűnt — ami máig sem ke­rült meg —, belenyugodott abba, hogy a sertéshizlaldái kocák alól leválasztott 21 makeot áthozzanak az eltűntek helyébe. Amikor Szé­kely Imrét, az állatnyilvántartót mégis kiküldte az eltűnt malacok ügyének ellenőrzésére, Győrfi La­jost az első számú telep vezető­jét előre megbízta, hogy amint Székely kimegy, dobják ki a telep­ről. Ez meg is történt! ják őket tétlen várakozásra. Lám, ilyen elevenen "támogatja* a Pap­rikafeldolgozó és a Terményfor­galmi a szántási, vetési tervek tel­jesítését, az új szakasz politikájá­nak megvalósítását! Ideje volna már felszámolni az ilyen "szerve­zést* és elfogadni, hogy az őszi munkák időszakában az igásállatoknak az eke és ve­tőgép előtt a helyülq nem pe­dig órákon át az átvevő helyek előtt rostokolni. Rossz képet, mutat Csórván a különböző termékféleségek beadá­sa. Egynéhány számadat erre vo­natkozóan az október 22-i álla­potoknak megfelelően. A kukorica­beadási tervet 50 százalékra, a bur­gonyabeadást 52 százalékra, a ser­tésbeadást 17.4 százalékra, a nap­raforgóbeadást 5 százalékra, a to­jásbeadást 43.2 százalékra, a ba­romfibeadást 23.3 százalékra telje­sítették. Oka ennek a felvilágosító munka gyengesége is, de ezzel együtt komolyan gátolja a beadási tervek teljesítését a helyi és sze­gedi járási földművesszövetkezet, a Terményforgalmi Vállalat gyatra munkája. Az átvevők durvák a dolgozó parasztokkal, indokolatlanul 0iem vesznek át terményeket, órákig váratnak magukra, a panaszosokat letorkolják, így *támogatják» a munkás-pa raszt szövetséget, a júniusi poli­tika *végrehajtását». Október 22-én Farkas Imre, Né­meth Szilveszter, Laczi János, Bé­nák János dolgozó parasztoknak — ki tudná felsorolni valamennyi ne­vét — nem vették át a naprafor­góját. "Hozza holnap, jobban szá­rítsák meg, nem elég tiszta stb.* indokokat mondtak. Igen talá'ó Volt az egyik termelő megjegyzése erre vonatkozóan: "Lassan már azt akarják, hogy minden ricaszemeO ki is szidolozzunk*. Igen, az orrukig nem látó nagy­képű bürokraták azt gondolják, hogy funkciójuknál fogva <2«m i egész parasztsága ki van szolgál­tatva az 6 kényüknek, kedvüknek. Tévednek az átvevő bürokra­ták! Nem a parasztok vannak az átvevőkért és funkciójuk­ért, hanem az átvevők a pa­rasztokért. De csak addig maradnak átvevők — az átvevők, amíg becsületesen, odaadóan, kivételeket nem téve végzik munkájukat. Csak addig — ós egy percig sem tovább —, amíg a munkás-paraszt szövetség elvé­nek, az új szakasznak megfelelően dolgoznak. Ha nem tudnák az át­vevők, hát megmondjuk: azért van funkciójuk, mert a dolgozó parasz­tok termelnek s egyre többet kí­vánnak termelni, hogy teljesítsék állammal szembeni kötelezettségei­ket, s bőven jusson termék a sza­badpiacra. Több figyelmet, nagyobb megér­tést kell tanúsítani Csórván a dol­gozó parasztok ügyei jránt. Tűrhetetlen az az állapot ls. hogy a földművesszövetkezet csak délelőtt 11 óráig ad olajat. Akinek már fél 12-kor veszik át a­napraforgóját, annak már »níncs módjukban* kiadni az olajat a fö'.dművesszövetkezetieknek. Az ilyen és ehhez hasonló észszerűtlen munkaszervezés joggal háborítja fel a lakosságot. A helyi párt- és tanácsszervek is törődjenek többet a dolgozó pa­rasztok ügyes-bajos dolgaival. Kér­lelhetetlenül harcoljanak az új sza­kasz politikáját, a gondtalan ele­tet akadályozó helytelen intézkedé­sek, a huza-vona, a bürokrácia el­len is. Siklós Sándor Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz meg akar]a őrizni elsőségét a november 7 tiszteletére folyó versenyben Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz az ország termelőszövetkeze­teinek november 7 tiszteletére, falyó versenyében — a mii niszterium legutóbbi értékelése szerint — megszerezte az el­sőséget. ' Teljesítették fogadal­mukat: úgy köszöntik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom év­fordulóját, hogy a tavalyinál jóval nagyobb területen vetettek kenyér, gabonát. A szövetkezetieket több évi ta­pasztalatok győzték meg arról, hogy különösen a futóhomokos ásotthalmi föld csak akkor fizet jól, ha októberben vetnek. Tavaly például holdanként há­rom mázsával termett több rozs azon a földön, ahol már ok­tóber elején elvetettek. A novemberi vetés nem tudott idejében megerősödni és a tavaszi Tudott arról is, hogy ötször­hatszor mérlegelik a nehezebb sú­lyú malacokat — a kisebbeket egy­szer sem —, hogy nagyobb le­gyen a leválasztási átlag; tudott arról, hogy ezrek, tízezrek úsznak el a gondatlan bérelszámolás, a népvagyon felelőtlen kezelése folytán; hogy egyes embereknek hónapokon keresztül időbért is fi­zettek és teljesítménybért is. Nem intézkedett megfelelően az elmúlt évi helytelen silózás következté­ben tönkrement 110 ezer forint értékű silótakarmány ügyében, a 41 ezer 552 forint értékű pálinka eltűnése ügyében, a 9900 forint értékű megfagyott takarmányrépa ügyében. És még lehetne tovább sorolni a listát. Példás iníéakedéseket várunk Ez hát Kovács igazgató veze­tői tevékenységének néhány igaz vonása. Elszakadt osztályától be­lekerült az ellenség hálójába, har­col a párt, a kommunisták, a nép­vagyon pazarlóit ostorozó párt­tagok ellen és most a „racionali­zálás" leple alatt hasonszőrű tár­saival, népellenes személyekkel tölti fel az elbocsátottak helyét. Nem hiába akasztották rá a „Ter­ror Ferus" megszégyenítő jelzőt. Eddig az volt a jelszó a Szegedi Sertéstenyésztő Vállalatnál: ki a kommunistákkal, a becsületes pár­tonkívüliekkel a SERNEVÁL terü­letéről. Most újabb jelszónak kell érvényesülnie: ki az ilyen igaz­gatókkal és az ilyen vezetőkkel üzemeinkből. Az elbocsátott kommunisták, pártonkívüliek várják, hogy az il­letékes szervek igazságosan, példá­san intézkedjenek — a legsürgő­sebben. szélhord ca homok hátráltatta fej lődését. Most, a kedvező időjárást ki­használva, október első napjaiban elvetették 560 holdon a rozsot és 75 holdon a búzát. Igy nemcsak a vetéssel végeztek idejében, t meg­teremtve a jövő évi gazdag ter­més alapját, hanem eleget tettek a minisztertanács felhívásának is. A tavalyi 42 százalék helyetl, az idén összszántóierú'ctük 53 százalékán vetettek kenyérga. bonát. A vetés már kizöldüli és 6—8 centiméter magas. A vetéssel együtt végeztek 304 holdnyi szőlőjük szűrecelésével is. Már csak a takarmányrépa beta­karítása van hátra. Nagyon igye­keznek ezzel a munkával is, min­den tag kinn dolgozik a földön. Továbbra is meg akarják őrizni az elsőségüket, hogy majd a zárszám adási ünnepségen egész évi mun­kájuk után járó jó jövedelemmel együtt átvehessék a legjobb ter­melőszövetkezetet megillető zász­lót is. TÖTJI JÓZSEF. A megnövekedőit termelési kedv jeíen'cs javulást hozott Szeged burgonyaellátásában Szeged lakói örömmel tapasztal, ják, hogy az idén bőségesen kap­ható üzletekben jóminőségű és ol­csó burgonya. Az elmúlt három hónap alatt ötször csökkent a vá­rosban a burgonya ara és most a tavaly 3.60 forint helyett a Gül­baba és Rózsa 1.80, az Ella és más­fajták 1.40 forintos kilogrammon, kénti árért kaphatók. Naponta érkeznek az ország kök lönböző részéből, főleg a Nyírség­ből a burgonyát szállító vonatok, de emellett jelentós az a mennyi­ség, amely Szeged környékéről gyűlik a MEZÖKER.hez. Míg ta­valy félév alatt 97 vagonnal, az idén 157 vagonnal szállítottak szer­ződésre a környékbeli tsz-ek, egyé­nileg dolgozó parasztok. A dolgo­zó parasztság megnövekedett ter­melési kedvét jól mutatja Ószent­iván példája. Nem sajnálták a fá­radtságot, az egész területet istál­lótrágyázták és a tavalyi három­mal szemben négyszer kapálták, töltögették. A fészkes trágyázás, az egy fészekbe két szem vetőmag ültetése és más fejlett agrótechnl­kai módszer alkalmazásának ered­ményeként átlagosan a tavalyinál 15 mázsával többet takarítottak be holdankint. Míg az elmúlt évben 21. az idén 55 vagonnal szállítot­tak a MEZÖKER-nek, emellett 920 mázsás beadásukat is tellesítették már. Egvedül a MEZÖKER-nek átadott burgonyából több mint egy­millió forint bevételhez jutott a község dolgozó garagztséga, \

Next

/
Thumbnails
Contents