Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-22 / 224. szám

SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 22. 3 A páxi leitekbe szólítja fel a kommunistákat és az egész dolgozó n^pet Felszólalások az MDP Csongrádmegyei Pártbizottságának ülésén Tegnap délben nyílt meg a IÜ2ÉP űitló Kiállítás Lapunk tegnapi számában kivonatosan közöltük a Csongrádmegyei Pártbizottság legutóbbi ülésén elhangzott beszámolót. A beszámolót vita követte. Elsőnele Nagy Károlyné elvtársnő,, az MNDSZ megyei titkára szólalt fel. Bírálatot gyakorolt a megyei párt-végrehajtó bizottsága felé azért, hogy nem vonják be kellően a tömegszervezeteket s a dolgozókat a párt előtt álló feladatok megoldásába. Hangsúlyozta, hogy a dolgozó nők problémáival sokkal többet kell törődni. A múltban többször előfordult, amikor javaslatot tett a nők között végzendő munkával kapcsolatban, hogy a nők hangulatáról tájékoztatta a megyei párt-végrehajtó bizottságát „asszonyproblémának" minősítették ezeket a fontos kérdéseket. Ladányi Benedek elvtárs, a Szeged város pártbizottságának első titkára arról számolt be, hogy 100 aktívát küldtek a pártalapszervczetek segítségére. A pártbizottság tagjai is segítenek az alapszervezeteknek a párt előtt álló feladatok megoldásában. Körülbelül 380 kisgyűl ést és 42 előadást tartottak a tanácstörvény tervezettel kapcsolatban. Bírálatot gyakorolt az élelmiszeripari minisztériumi szervek felé a zsírelosztással kapcsolatban, továbbá beszélt arról, hogy a szegedi nemes paprikatermelés viszszaeeett és ennek a fontos kérdésnek a megoldásához hatékonyabb segítséget, kárt a megyei párt-vógrehajté bizottságtól, de a földmüvelésügyi minisztériumiéi és személyesen Matolosi elvtárstél. Gulyás Ferenc elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke az új nyugdíj rendeletről és a munkaverseny kiszélesítésének jelentőségéről beszélt. Malolcsi János elvtárs felszólalása X vita során felszólalt Matolesl János elvtárs, a Központi Vezetőség titkára is. A párt Központi Vezetősége nevében üdvözölte Csongrád megye pártbizottságát és kommunistáit. Felszólalásában elemezte a III. kongresszus határozatának alapján az ólért eredményeket s apókat a gátló körülményeket, amelyeket a további fejlődésünk útjából el kell távolítani. Beszélt arról. hogy dolgozó népünk helyeali a III. pártkongresszus célkitűzéseit a azokat a módszereket is, amelyekkel e szép, felemelő torveket el akarjuk érni. Nagy célkitűzésünknek — » népjólét további emelésének —• legfontosabb eszköze a mezőgazdasági termelés gyors fel* lendítése, hogy több legyen a kenyér, a hús és a zsír. Népünk látja, hogy nem üres Ígérgetéseikről van szó. A párt tőitekre szólítja fel a kommunistákat, az egész dolgozó népet. E célkitűzések megvalósulásán minden kommunistának, minden becsületes embernek dolgoznia kell, ha azt akarjuk, hogy meg is valósuljon. Szólt arról Maíolcsi elvtárs, hogy Csongrád megyében ls az áruforgalom 40.3 százalékkal növekedett ezévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A jólét növekedésének biztató Jele ez. Nőtt a dolgozók igénye, másként élnek mint tíz-húsz évvel ezelőtt. Az árleszállítás következtében 2.1 milliárd forinttal többet takarítanak meg a dolgozók. De a szerződéses termelés és i adócsökkentés is <nagy kedvezmény al dolgozó parasztoknak. A kormányprogramm végrehajtásának következtében nőtt az életszínvonal. Ezek az eredmények nem hatástalanoik, nem véletlen, hogy a dolgozó parasztság termelési kedve így megnövekedett. Igaz. hogy vannak még a közszükségleti cikkek gyártása terén komoly hiányosságok, de e hiányosságokat csak jobb, olcsóbb, selejtmentes többtermeléssel lehet kiküszöbölni. Matoícsl elvtárs aláhúzta, hogy népgazdaságunk egészségesen fejlődik. Az ellenség kifejezetten bizonytalanságot akar a dolgozó nép körében. Mit kifogásolt Hiba talán, hogy iparunkat átállítjuk a közfogyasztási cikkek gyártásárat Hogy a parasztságnak több gépet, mezőgazdasági szerszámokat gyárt ezentúl az iparunk? Hiba, hogy 50 ezer mázsával több műtrágyát vásároltak az idén a dolgozó parasztok, mint tavaly? Ezek éppen nem az ellenség érvelését bizonyítják, hanem fordítva. Mi azt választottuk, hogy csökkentjük a beruházásokat. kevesebbet építkezünk, a nép életszínvonalát tovább növelve megyünk előrel ' A létszámcsökkentésről szólva elmondta Matolcsi elvtárs, hogy az önköltség csökkentésének cs a termelés növelésének fontos feltétele az elburjánzott bürokrácia megszüntetése, mert ez gúzsbaköti a dolgozók kezdeményezését. Minden dolgozó helyesli ezt, mert ez károsan hat népgazdaságunk további fejlődésére. Helyeslik a lctfeámcsökkentóst, helyeslik azt, Jogy a párt szembeszáll a pazarlással, nem engedi sárbataposni a nép pénzét. Helyes, hogy a párt ÍIT. kongreszszusa elhatározta a felduzzadt államapparátus csökkentéséi. Hozzásegít ez ahhoz, hogy a termelésbe irányítsuk a munkaerőt, ahol a munkaerőhiány gátolja a termelést. Sok helyen ninog elég ember, aki kapát, vagy csákányt fogjon. Az elbocsátottak kőzűl a jóindulatú emberekkel megértően kell bánni, segíteni kell az elhelyezkedésükben. As ellenség hiába snt«og a munkanélküliségről, nlnos igaza.; mert az Iparban, a bányában, építkezéseken, a mezőgazdaságban és egyebütt sok munkáskézre van szükség. Az Ipar problémáiról ls beszélt Matolcsi elvtárs. Nagy hiba <— mondotta többek között —, hogy drágán termelünk. A béralap nő, a termelés meg nem. Az Íróasztalok mellett sok az ember. E gátló akadályok leküzdésén kell dolgozni az ipar területén nagyobb önállóságot adva a vállalatvezetőknek, hogy a helyi adottságokat jobban figyelembevéve tervezzenek és dolgozzanak az üzemekben, A pártszervezetek pedig tekintsék az iparban a munka' fegyelem megjavítását egyik legfontosabb feladatuknak. Drágán termel a mezőgazdaság is Van olyan állami gazdaság, amelyik 4 forintért állít elő egy liter tejet, 2.50—3 forintért egy tojást. De általában drágán termel az egész mezőgazdaságunk, nemcsak az állami gazdaságok. Ha van is egyes termelvén yeknél árolcsóbbodás, ha vannak is eredmények a mezőgazdasági termelésben látnunk kell, hogy elmaradás van a kenyérgabona termelésénél. Ha nem tudunk ezen változtatni, nem tudjuk az egész népgazdaságot fellendíteni. A gabonatermelésben való lemaradás egyik oka az állattenyésztés alacsony színvonala. Nem tudjuk a földet kellően megtrágyázni, a talaj termőerejéből többet használnak el a növények, mint amit trágyázással visszakap . a termőtalaj. Ezen feltétlenül változtatnunk kell. Most az őszi vetések idején mindent meg kell tennünk azért, h'gy jól megalapozzuk a jövő évi U'imést, megfelelően előkészítsük a taiajt, jó vetőmagot használjunk. Az állattenyésztéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a szarvasmarha tenyésztést ls meg kell javítani. Most nagy lehetőség van erre, mert a szarvasmarha tenyésztési árát a kormány felemelte. Érdemes a dolgozó parasztoknak szarvasmarhára is hizlalás! szerződést kötniök. A párt és az állam legfontosabb feladata most a mezőgazdaság fejlesztési határozat végrehajtása. Keményen harcoljunk a pazarlás elten Matolcsi elvtárs példákkal bizonyította, hogy milyen 6úlyos gátja a nép életszínvonala emelésének a pazarlás. Többek között utalt arra, hogy számos területen milyen nagy az anyagpazarlás. Az ipari üzemekben sok anyag megy veszendőbe, mert már a munka Irányításánál hanyagság, nemtörődömség van. Mindemellett sok a 6elejt — mondotta, — Vaskézzel véget kell vetni a pazarlásnak. Azt sem birhatja az állam, hogy a munkaruhákat nem kimélik. Számos indokolatlan helyen és esetekben is használják a dolgozók. Sok visszaélés van a munkaruhákkal. Túl sok a táppénzcsalás is. Számos dolgozó az államtól kapott betegsegélyen kapálja meg a kukoricáját Hogyan akarjuk a nép jólétét emelni, ha indokolatlanul, jogtalanul súlyos milliárdokat fizetünk ki. Olyan sokrétű feladatok állnak a párt előtt, airii nem könnyű, de nem lehet semmi okuk Csongrád megye kommunistáinak a passzivitásra, 6Őt most növekednie kell a kom* munisták felelősségérzetének.. Csongrád megyében sok harcos katonája van a pártnak. Munkájukról ezelőtt a párt Központi Vezetősége elismeréssel szólt, úgy kell dolgoznlok Csongrád megye kommunistáinak, hogy ez megint így legyen fejezete be felszólalását Matolcsi elvtárs. Még számos hozzászólás hangzott el, s végül a megyei pártbizottság végrehajtó bizottság beszámolóját, kiegészítve a felszólalásokkal elfogadta, és a feladatok végrehajtását Illetően határozattá emelte. Országos TÜZÉP szakma újítási kiállítás nyílt tegnap délben a szegedi TÜZÉP kultúrtermében (Varutca 2. szám). A kiállítást dr. Berényi János, a belkereskedelmi minisztérium TÜZÉP igazgatóságának főkönyvelője nyitotta meg. Beszplt az újítási mozgalom jelentőséjéről, arról, hogy az elmúlt másról év alatt többszáz újítást nyújtattak be a TÜZÉP-telepek dolgozói, amelyek bevezetése könnyebbé teszi a dolgozók munkáját s növeli munka közbeni biztonságukat. Ezt mutatja egyébként a kiállítás anyaga is, amely sok szegedi dolgozó által készített újítást is mutat be. Kiállították Simon Béla elvtársnak, a szegedi TÜZÉP igazgatójának újítását az uszályok kirakásának gépesítésére. De láthatók a kiállításon az egész ország TÜZÉP telepei dolgozóinak elkészített újításai is. Többek között van egy kerekeken gurítható mi' zsa modellje, amely megkönnyíti az egyik helyről a másikra való mozgatást. Ez az újítás legtöbb helyen felhasználható, ahol, mint például a terményraktárakban, változtatni kell a mázsák helyét. Igen jelentős Forbáth Béla újítása .is, aki fűrészporszárító berendezést készített. A szárítóberendezés az egyébként levegőbe menő füst kalóriájával szárítja a fűrészpor!, amelyből az alágyujtót készítik. Ez az újítás egymagában 800 ezer forint megtakarítást eredményez majd. Sok munkavédelmi újítás is látható a kiállításon. A kiállítás két hétig lesz nyitva, délelőtt 10 órától este 7 óráig. Az érdeklődők, akik újat szeretnek alkotni, bizonyára sok új ötletet merítenek a kiállítás anyagából munkájuk területén való újítások elkészítéséhez. „Ezüstkalászos mezőgazdasági tanfo!yam"-ok indulnak A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat előírja, hogy a téli mezőgazdasági tanfolyamokat be kell illeszteni az állami szakoktatás szervezetébe. A földművelésügyi miniszter ennek alapján utasítást adott kl az „Ezüskalászos mezőgazdasági tanfolyam"-ok megszervezésére. Eszerint a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóságai az állami, kísérleti és tangazdaságok, termelőszövetkezetek, továbbá az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára, a helyi igényeknek megfelelően, növénytermelési, állattenyésztési, vagy kertészeti tanfolyamokat szervezhetnek. A hallgatók az alapvető mezőgazdasági szakismereteken kívül megtanulják az új agro- és zootechnikai eljárások gyakorlati alkalmazását is. A tanfolyamra férfiak és nők egyaránt felvehetők, ha 18. életévüket betöltötték. A tanulmányi idő két éven át, évente a téli időszakban négy-négy hórap. Az oktatás november 15-től március 15-ig hetekint kétszer három órás elméleti és gyakorlati foglalkozásból, ezt követően pedig nyári termelési feladatokból áll. A foglalkozási időt úgy kell meghatározni, hogy az a termelőmunkát ne akadályozza. A második év végén eredményesen vizsgázott hallgatók bizonyítványt kapnak, amely feljogosítja őket az „Ezüstkalászos földműves" cím és az ezüstkalászos jelvény viselésére. A tanfolyamon az oktatás Ingyenes. Vándorútra keltek a fehértói rezerváció lakói A Szeged melletti 700 holdas fehértói védett terület vándormadarai megkezdték a költözést. A rezerváció felett egyre több átvonulást figyelnek meg Beretzk Péter kiváló ornitológus, a biológiai tudományok kandidátusa és munkatársai. A madarak tízezrei keltek vándorútra. Búcsút mondott nyári tartózkodási helyének a Fehértó kéj legjellegzetesebb költő madara a gulipán és a gólyatöcs. Az augusztus végén úlrakelt sirályok — a külföldi madármegfigyelő állomások jelentései szerint — már a Földközi-tenger partjain tanyáznak. Miközben a Fehértó lakói délebbre vonulnak, északról állandóan érkeznek átvonuló madarak. A sarki parifutó nevű madár, amely nyáron az északi sarkvidék hidegebb tájain költi tojásait, a napokban érkezeit a védett területre. A hidbg idő beálltával még délebbre vándorol. Mintegy két hét múlva várják az orosz tundrákról a vadlibák érkezését, amelyek kedvező Időjárás esetéin nálunk töltik a telet. Ugyancsak ittmaradnak a nádak között meghúzódva a kékcinegék, az ökörftemek, nl nádi sármányok és a Fehértó más állandó lakói. A ruházati ipar új anyagai Zilahy Márton előadása Ruházkodásunkban az ősidők óla használatos anyagok (gyapjú, kender, gyapot stb.) mellett napjainkban egyre nagyobb tért hódítanak műanyagok. A műanyagokkal szemben kezdetben idegenkedés mutatkozott a fogyasztók részéről — hozzátehetjük, hogy nem is ok nélkül — és sokan úgy gondolták, hogy a háborús évek elmúltával ezeknek nem is lesz jövője. Ujabban azonban olyan eredményeket ért a vegyiipar a műanyagok gyártása, a technika pedig a felhasználása területén, hogy ma már például a nylon és perion néven korközismert műanyagok széles ben népszerűek és keresettek. Éppon ezért nemcsak a szakemberek. hanem minden dolgozó érdeklődésére számot tarthat Zilaliy Márton budapesti műegyetemi tanár, a textil-technológiai lanszék vezetőjének előadása, amelyet „A ruházati ipar új anyagai" címmel tart Szegeden, szeptember hó 24ón, pénteken délután 6 órakor. Az előadást a TTIT és az MSZT közösön rendezik ós hasonló tárgyúi filmek vetítésével kötik össze. Az előadás helye az MSZT nagyterme, Horváth Mihály-u, 3. ez, fdsz. (28) Leveli törzsőrmester cugoscipője egyre közelebbről ropogtatta a salakot a hátam mögött, • éreztem, hogy a papírdarabok verítékemtől nedvesen tapadnak bőrömhöz a szívem táján. Csuromvíz lettem félperc alatt Éreztem: nem gyerekjáték, amibe belecsöppentem, s ki kell tartanom, ha belepusztulok is! Mégis, alig tudtam a lábamon állni, a horgasinam minduntalan össze akart csuklani, mintha zsenge fűzvesszőből lenne. Mi volt a kísérteties világú, éjféli temetőcsatangolás ehhez a pokolkínja helyzethez képest! Scha nem éreztem olyan félelmet, soha olyan tehetetlennek, s erőtlennek nem tapasztaltam magam, mint azokban a percekben... A fejemet hirtelen megszorította egy súlyos tenyér hátulról, Majd Leveli hüvelykujjának barátságtalan bütykét ls élvezhettem: könyörtelenül nyomott barackot a fejemre: — Hogy ityeg a fityeg nagylegény? Igaz-e, hogy lányok után tekeregsz? Nem felelhettem. m»»t elperdültem a fecnire nyomott baracktól, s reszkető lábern megcsúszott egy nagyobb salakdarabon. Hasravágódtam, fejjel a kertajtó felé, s az iratok kicsapódtak ingem hasítékán. A szívverésem is elállt. Szerencsémre csak a nyakamtájáig esett a papírcsomó. Előrehúzódzkodtarn s mellemmel eltakarva hátrasandítottam. A csendőr nem nézett felém. Ettől minden erőm visszanyertem. Jobbkezemmel visszacsúsztattam az írást az ing alá, a korc közelébe s könnyedén ugrottam talpra. A talpam égett a rohanhatnéktól, mégis komótosan poroltam le nadrágomat, kinyomkodtam térdemből a AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE meghasadt bőr alól a piszokkal kevert vércseppeket, s látszatra nyugodtan indultam a kapu felé. Arról meg" voltaim győződve, hogy valamit sürgősen csinálnom kell az iratokkal, nem maradhatnak a bugyrom begyében. Könnyen lehetséges, hogy nem véletlenül toppant be hozzánk Leveli: sohse szokott átvizitálni hozzánk, csak a cselédjük ugrott át néha anyámhoz, répáért, petrezselyemért. Anyám minden szomszédnak ingyen mérte a zöldséget abból a kevésből is, s jó vastag murkot rángatott ki a földből, ha Lupsánék jelentkeztek érte, — hanem Leveliéknek pénzért számította, s gondosan kiválasztotta a leghitványabbakat... No, most biztosan nem répára éhes Leveli, hanem... hanem talán épp az ismeretlen fiatalemberre. Azért pedig nagy kár lenne! Micsoda tűz lobogott annak a szemében, micsoda hangja van, ha felolvas! S milyen büszkeség, határtalan boldogság, hogy tettem valamit én is érte, s az enyéimért, a szegény emberekért, akiknek a lelke úgy szomjazza az igaz szót, mint a puszta kiszikkadt füve, összerepedt földje a zivatart... A zivatar meglepetésszerű gyorsasággal közeledett,' s a fejem felett készült kitörni. Zúgó forgószél habart a szememba-számba port-pernyét, pévát-szalmaszálat. A nap hirtelen a hömpölygő felhők mögé menekült a szél előL Az égen hordóként görögtek a fellegek. Két tintafekete borral telt hordó öszszegördült felettem: dörgött. összecsattant abroncsuk nagyot szikrázott: villámlott . i . Hohó, azt már nem várhatom meg, amíg a hordók megrepedt oldalából száz sugárban zuhog a nyakam közé az a bizonyos tinta-bor! Valamit tenni kell sebesen! De mit? Odaadjam Tucának, hogy rejtse el az öreg körtefa odvába? (Mert ennek a versnek olyan hely kell, hogy tovább lehessen olvasni a szegénységnek!) Rábízhatom-e Tucára ezt a roppant titkot? Milyen jó lenne, ha Ilyen nagy közös titkunk lenne Tucával, milyen jó lenne kipróbálni, hogy mekkora lélek van egy ilyen lányban!... Dehát... való-e épp ezekkel az iratokkal kísérletezni? Nem lehet! Nagyobb dolog ez annál, hogy hűséget próbálgassunk vele! „Hova hát? A föld alá nem rejthetem! Hopp, dehogyis nem! Előre, a csordakúthoz!" Egy kiszáradt, gémtelen ágasú pusztai kút oldalában, egy vájatban rejtegettük pár éve a „bandánk" perselyét. No, az most se rossz hely! Nyakam közé kaptam a lábam s megeredtem, mint a táltos! N2gyot villámlott megint. A vakító fénynél Tucát pillantottam meg a nádtetős kicsi ház roggyadt tornácán, amint nevetve inieget, s miközben kékbejátszó fekete hajfonatát a szél tépdesi, kiált is valamit nekem, Ugy tettem, mintha vak és süket lennék. „Ha megharagszik, ha nem — gondoltam — iszkolni kell a kúthoz, mégpedig egyedül", (Folytatása levetkezik)