Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-22 / 224. szám

91LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t / ..... A MAI SZAMUNKBÓL: FELSZÓLALASOK AZ MDP CSONGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉN (3-as oldal) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA II tanácsokról szóló törvényjavaslat vitája az országgyűlés keddi ülésén A z országgyűlés keddi ülését tíz órakor nyitotta meg Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai. Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügy miniszter, Zsofinyec Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter. Bognár József belkereskedelmi miniszter; Szobek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter. Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Harrer Ferenc beszéde Az ülés első napirendi pontjaként Harrer Ferenc képviselő, a jogi bizottság előadója ismertette az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, —• Az országgyűlés jelen ülésszakának célja és tárgya a tanácsok új szervezetének megteremtése. A tárgyalási rendünkben szereplő mindhárom törvényjavaslat erre vonatkozik. A tanácsokról szóló törvényjavaslat tartalmazza a helyi tanácsok új szerkezetét és működési rendjét, a választási törvényjavaslat a vele összefüggő választási rendelkezéseket, a most előttünk fekvő törvényjavaslat pedig a Magyar Népköztárasaság Alkotmányának azokat a módosító rendelkezéseit foglalja magában, amelyek a tanácsi törvény céljának — a tanácsok továbbfejlesztésének és megerősítésének — megvalósítására magába az alkotmányba foglalandók — mondotta, A helyi tanácsok alkotmányunknak, a népi demokrácia alkotmányának legalapvetőbb és legsajátosabb elemei — hangsúlyozta Harrer Ferenc, majd arról beszélt, hogy: — Az új kormányprogrammban kifejezésre jutó politikai fordulat, amely a nép életszínvonala emelésének célkitűzésével e cél megvalósítására elsősorban a helyi tanácsokat tette hivatottakká, sőt ezért felelősekké is, szükségképpen felvetette a helyi tanácsok szervezetének reformját, amely csak hatáskörük tágításának és önállóságuk fokozásának szellemében történhetett. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat eszméje a tanácsok államhatalmi jellegének kidomborítása, amely egyfelől a tanácsok hatáskörében és jogi helyzetébén, másfelől a Népköztársaság Elnöki Tanácsának szerepében jut kifejezésre. Harrer Ferenc ezután ismertette a módosító rendelkezéseket, majd befejezésül leszögezte: — Az országgyűlés mostani törvényerejű alkotásának az . a korszakalkotó jelentősége, hogy a tanácsokat államigazgatási síkról valóban államhatalmi síkra emeli és ezzel megszilárdítja a népi demokráciát, a * nép uralmát a közéletben. Az előadó végül kérte a törvényjavaslat elfogadását. Ezután az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta, Pongrácz Kálmán előadói beszéde Az országgyűlés ezután a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át. A javaslat előadója Pongrácz Kálmán, a-Budapesti Városi Tanács elnöke volt. A most benyújtásra kerülő új tanácstörvény-javaslat — hangsúlyozta Pongrácz Kálmán — pártunk III. kongresszusán és a tervezet széleskörű megvitatása során elhangzottak figyelembevételével olyan szervezeti és működési formát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk további fejlődést érhessen el. Ezután rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendők tapasztalatai bizonyítják: a széles alapokon nyugvó demokratikus egységnek sem a tanács, sem tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. A Népfront helyett a tanácsok nem tudták kellőképpen magukhoz vonzani a dolgozók legszélesebb tömegeit. Ezért hangsúlyozza a javaslat általános rendelkezése, hogy a tanácsok a Hazafias Népfrontra támaszkodva a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A Hazafias Népfront, ez a kialakulóban lévő hatalmas méretű tömegmozgalom összefogja az ország egész lakosságát és széles nemzeti egységet teremt. A Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata már most a tanácsválasztásra való felkészülés időszakában kidomborodik. Eddig hiányosság volt az, hogy a tanácsok és a más tömegszervezetek között nem volt megfelelő az együttműködés, a közvetlen kapcsolat. A Hazafias Népfront mindezeket a szervezeteket tömöríti "és ennek kapcsán közelhozza azokat egymáshoz, megteremti előfeltételét annak, hogy a közös célok elérésében közös munkát fejthessenek ki. [ A továbbiakban elmondta: a törvénytervezet élénken foglalkoztatta az ország lakosságát. Több mint ötezer javaslat érkezett a törvénytervezet kiegészítésére és módosítására. | — A Hazafias Népfront országos előkészítő bizottsága ezeket a javaslatokat feldolgozta. — Az az érdeklődés, amelyet . a törvényjavaslat készítése kiváltott, arra mutat, hogy a mos újra választásra kerülő tanácsok munkájában a Hazafias Népfront keretébe tömörített dolgozók közvetlenül tevékenyen fognak résztvenni. Az űj tanácstörvény világosan, részletesen megszabja a tanácsok feladatait és biztosítja, hogy valóban a tanács legyen a terület gazdája, valóban vezesse a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, előmozdítja a lakosApró Antal elvtárs beszéde Az első hozzászóló Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese volt. A közelmúltban országunk életében két nagyjelentőségű belpolitikai kérdés került előtérbe — mondotta bevezetőben —: az egyik a Hazafias Népfront megalakítása, amellyel tovább akarjuk szélesíteni népi demokratikus államunk alapjait. szorosabbra fűzni a hazafias erők összefog'Ját, a másik az országgyűlés mostani ülésszakán megalkotásra kerülő új tanácstörvény és választási törvény, amelynek alapjár. november végén megtartjuk a tanácsválasztásokat. Mindkét belpolitikai célkitűzés megvalósítása természetesen szorosan összefügg a nemzetközi helyzettel a béke megszilárdításának feladataival, gazdaságpolitikánkkal, az ország előtt álló egyéb feladatokkal és mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésévei, amely a dolgozó nép jóléte alakulásának alapja. Apró Antal ezután ismertette a nemzetközi helyzetet, majd hangsúlyozta: A békeszerető magyar nép ebben a nemzeiközi helyze'ben kötelességének tartja még eiszántabban harcolni a békéért, a népek közötti békés együttműködésért. Ezért kíván részt venni az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységében is. Apró Antal ezután arról beszélt, hogy a párt júniusi határozata és a kormányprogramm óta hogyan fejlődik népgazdaságunk. Június óta egymillióhatszázezer dolgozót érintő béremelési intézkedést hajtottunk végre — mondotta. — 1953 június óta mintegy másfélmilliárd forintot fordítottunk béremelésre. Ezeknek a béremeléseknek egy teljes éwr* vonatkoztatott ság életszínvonalának emelése céljából a közegészségügyi, kulturális és a szociális feladatok megoldását — hangsúlyozta, majd a továbbiakban az állandó bizottságokról beszélt. Pongrácz Kálmán ezután az új tanácstörvény néhány új rendelkezését Ismertette. — Az új tanácstörvény megalkotása — mondotta befejezésül — nagy lépést jelent előre a szocialista államéletünk fejlődése tercn. Az új tanácstörvény megalkotásával országgyűlésünk egy olyan jogszabályt hoz létre, amely alkotmányunk rendelkezései alapján tovább erősíti népi demokratikus államunkat. Jogalkotásunknak ez az új műve méltán gazdagítja azokat az eredményeket, amelyeket országgyűlésünk eddig elért. A tanácsoknak, mint a helyi hatalmi és igazgatási szerveknek a Hazafias Népfrontra támaszkodva tovább kell fejleszteniük népi demokratikus rendszerünket. Ehhez biztosít határozott alapot a most benyújtott új tanácstörvény-javaslat. Ezt a jogi bizottság letárgyalta és módosításokkal elfogadta. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a tanácsokról szóló törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el. költségkihatása kettő milliárd forint. Most a nyugdíjak újabb szabályozására vonatkozó törvényerejű rendelettel egy olyan — eddig meglévő — hiányosságot számolunk tel, amely elsősorban a munkában kiöregedett dolgozók százezreinek életkörülményeit lényegesen megjavítja. A felemelt nyugdíj lehetővé teszi, hogy az öregek, amikor elérik a nyugdíjjogosultságot, elhagyhassák munkahelyüket és megérdemelt nyugalomba menjenek. Családjuk, hozzátartozóik számára is nagy segítség a nyugdíjak felemelése, mert sok terhet vesz le vállukról. Az új nyugdíj-megállapítás egyben újabb bizonyíték arra is, hegy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Amit a kapitalizmus hosszú évtizedekig nem tuTEGNAP DÉLBEN NYlLT MEG A TÜZÉP ÜJlTO KIÁLLÍTÁSA , (3-as oldal) VÁNDORÚTRA KELTEK A FEHÉRTÓI REZERVACIÓ LAKÓI (3-as oldal) I dott megoldani, az öregekről való gondoskodást, azt népi demokráciánk megoldotta. Ugyanakkor köztudomású, hogy az előbb felsorolt, több mint kettő milliárd forintot kitevő , évi bér, fizetés és nyugdíjemelések végrehajtása közben — a fogyasztási cikkek árai 8.3 százalékkal alacsonyabbak lettek, részben az árleszállítások, részben pedig a szabadpiaci árak csökkenése folytán. A megnövekedett reálbér tükröződik a fogyasztási adatokban is. Egy év alatt a kiskereskedelmi forgalom 23.2 százalékai, ezen belül az élelmiszer 12.2, az iparcikkek forgalma pedig 38.4 százalékkal emelkedett. Különösen növekedett a parasztság vásárlóereje. A falvakban erősen megélénkült a földművesszövetkezeti boltok forgalma, ami elősegítette a mezőgazdaság jobb áruellátását, a falu és város közötti árukapcsolat erősítését. A kiskereskedelem — a kormányprogramm óta — átlagosan 32 százalékkal több árut adott el. Ezen belül a falusi szövetkezeti boltok forgalma még nagyobb mértékben, 38 százalékkal emelkedett. Még sok esetben nem tudjuk kielégíteni a lakosság megnövekedett igényeit. A falvakban és a városokban különösen az építőanyagok iránt nőtt meg a szükséglet. i A parasztság megnövekedett termelési aktivitásához már sok gépet és szerszámot adtunk, de még mindig hiány mutatkozik ekében, vetőgépben, vasvillában és egy sor apró mezőgazdasági szerszámban. Intézkedéseket készítünk elő az ipari cikkek minőségének megjavítására. A mezőgazdaságnak nyújtóit segitség éreztette j'ó hatását a tavaszi és nyári munkákban összegezve az eddig elért eredményeket, Apró Antal hangsúlyozta: Az ipar vezetőinek — az 1955. évi lervek elkészítésénél és azok végrehajtása során — fontos kötelessége lesz, egyrészt a meglévő kapacilás maximális kihasználásának biztosítása a lakosság jobb áruellátása és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében, másrészt olyan intézkedések kidolgozása és következetes keresztülvitele, amelynek eredményeként minél több gyár állítható át a lakosság szükségleteit kielégílő iparcikkek, valamint mezőgazdasági kisgépek és szerszámok gyártására. Gyáriparunk első félévi tervét ~ a télokozta súlyos nehézségek ellenére — 101.1 százalékra teljesítette. Jelentősen megnövelte az ipar a közszükségleti cikkek gyártását. Ugyanakkor' nagymennyiségű gépet, szerszámot adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Ez év első hét hónapjában 1837 traktort, 1395 traktorokét, 719 cséplőgépet, 485 vetőgépet, 518 kultivátort, 37.660 mezőgazdasági kisgépet, hatszorannyi műtrágyát, kétszerannyi rézgálicot biztosítottunk a mezőgazdaságnak, mint aiz előző években. Ez a nagyarányú segítség éreztette jó hatását a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákban, amelyeket dolgozó parasztságunk példásan végzett el. Köszönet és elismerés jár mindenekelőtt munkásosztályunknak a mezőgazdaságnak nyújtott nagyarányú és sokoldalú segítségért! Az új kormányprogramm célkitűzésének megvalósítása, a lakosságnak több és jobb áruval való ellátása csak a munka termelékenységének további növekedése, a termelési költségek további csökkentése, a pazarlás megszüntetése útján érhető el. A minisztériumoknak, az üzemek vezetőinek fontos kötelessége, hogy azokat a hiányosságokat, amelyeket az önköltség és a termelékenység alakulásánál látnak, minél hamarabb megszüntessék. Fontos szerepük van ebben az üzemek igazgatóinak, akiknek jogkörét a kormány a közeljövőben lényegesen kiszélesíti. Most, amikor már nagyjából le tudjuk mérni az elmúlt gazdasági év mérlegét, megállapíthatjuk, hogy pártunk és államunk sok segítsége érezteti jó hatását a mezőgazdasági termelés fejlesztésere hozott — tavaly decemberi — határozatok végrehajtásában. Szemléltető példája ennek a mezőgazdasági kiállítás is. De ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a határozat végrehajtása terén még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Így, annak ellenére, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkát dolgozó parasztságunk az előző évekkel szemben az idén sokkal jobban végezte el, a föld termőerejének régebben elhanyagolt állapota, valamint a kedvezőtlen időjárás jelentős mértékben hátrányosan befolyásolta a gabonafélék. de különösen a búza és a rozs termésátlagát. A holdankénti termésátlag növelése egyik elsőrendű feladata egész népgazdaságunk fejlesztésének. A másik fontos terület, ahol elmaradásunkat meg kell szüntetni: a szarvasmarhatenyésztés. Sertésállományunk több mint egymillióval gyarapodott, a baromfiállomány lényegesen növekszik, mind nagyobb a piaci felhozatal is. Minden lehetőségünk megvan arra. hogy termelőszövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó parasztságunk jobban használja ki az állatnevelés, az állathízlalás jövedelmező voltát. Ezt segíti elő a kormánynak az az intézkedése, amellyel a hízottmarha árát jelentősen felemelte. Az állattenyésztés fellendítésére jó lehetőséget ad az a körülmény is, hogy kapásnövényeink a gonrjosan végzett kapálás és gyomirtás eredményeként jó termést adnak. Az elért eredmények világosan mutatják, hogy dolgozó parasztságunk bizalommal van a párt és a kormány új politikája iránt s erejét nem kímélve dolgozik a mezőgazdaság továbbfejlesztéséért. Köszönet és elismerés Jár dolgozó parasztságunknak azért a nagy erőfeszítésért, amelyet a magyar föld terméshozamának növeléséért, az eredményesebb és jobb gazdálkodásért tesz. Annak ellenére, hogy a kalászosokban a vártnál gyengébbek a terméseredmények, dolgozó parasztságunk többsége becsületesen, a törvény szellemének megfelelően egyenesen a cséplőgéptől teljesítette az állam iránti kötelezettséget. Vannak természetesen olyanok is, akik az állam iránti kötelezettségüket — bár annak eleget tudnának tenni — nem teljesítik, kibújnak a törvényes kötelezettségek alól. Ilyenekkel szemben a törvény szigorával fogunk eljárni. Külön keli megemlékeznünk arról, hogy az elmúlt év alatt termelőszövetkezeteink nagy többsége megerősödött, jó termelési eredményeket ért el s így tagjainak kielégítő jövedelmet biztosít. Nem véletlen, hogy a dolgozó parasztok körében sok szövetkezetünk ma már népszerű és az elmúlt hetekben megyénként többszáz egyénileg gazdálkodó kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe és a tavaly kilépett tagok közül is sokan visszalépnek. Dolgozó parasztságunk előtt most új nagy feladatok állnak, az őszi szántás-vetés és betakarítási munkák időben és jó minőségben való elvégzése. Az utóbbi esztendők tapasztalatai azt bizonyítják és az idei tapasztalat is arról győz meg bennünket, hogy dolgozó népünk bőséges kenyérellátásának biztosítása érdekében emelnünk kell a kenyérgabona vetésterületét és már az idén ősszel a búza és (Folytatás a második oldalon)