Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-17 / 220. szám

PÉNTEK, 1954 SZEPTEMBER 11. 3 DELMHGYRRORSZBG Gyors intézkedést! Undor és iszonyat fogja el az embert mostanában nem egy újszegedi ntcán: egyre több beteg fát láthat, alig van az ilyeneken levél. Csupasz ágaik meredeznek csak, s az ágak közén sűrű pókhálószerű fehér szövedék. Siralmas látvány messziről is, közelről méginkább. Ahol ugyanis még van levél, a háló finom szálain, a levélen, az ágakon százával Utálatos, papmacska-hernyóhoz hasonló férgek nyüzsögnek: az amerikai szövőlepke hernyói. Vékony, puha testüket hosszú, égnekmeredő szőr fedi. Roppant mozgékonyak, hatalmas szájuk nagy harapásai nyomán szemlátomást fogy a zöld. Hallani, ahogy falják, pusztítják a leveleket. Ha megáll az ember, a füle tisztán kiveheti a pusztítás neszét: mintha eső esne, olyan zajt üt ez a telhetetlen habzsolás. Nincs pihenés, megállás: éjjel-nappal működnek a kis szörnyetegek. Amikor "végeznek-". — teljesen letarolva egy-egy fát, akkor fürgén, frissen odébbállnak új zsákmány után. Nincs számukra kerítés, gát, az utcákról bevándorolnak a kertekbe, az eperfákról a kerti gyümölcsfákra, repkényre, mindenre. £s az emberek hagyják... A Népkert-sor szinte végig fehérlik a szövedékektől, amelyet maguk után hagynak. A Kállay-utcában az egyik kert bokrairól kilónyl hernyót lehetne kényelmesen lapátra söpörni és tűzre dobni, de a tulajdonos nem törődik vele! Hosszan lehetne utca és házszám szerint sorolni a helyeket, ahol gondatlanul, felelötlehül szaporodni hagyják a jövő évi termést is veszélyeztető nndok férgeket. Pedig nemcsak a növényekre ártalmasak. Azt mondják, ha ráhullik egy az emberre, darázscsípésszerű fájdalmat okoz. Az utcákon gyerekek játszanak Újszegeden, s a kerítéseken, köveken ott nyüzsögnek a hernyók is. Küldjön a Városi Tanács ellenőrző brigádokat szerte a városba és névszerint szólítsa fel azokat, akik a felhívás ellenére sem kezdték meg az irtást. A Kállay-utcában az egyik kertben példamutató módon Gezarolt szórtak szét, és ugyanazok hozzáláttak, hogy a ház előtti fákról is leégessék a hernyókat. Felszólították erre a szomszédot is, de az azt válaszolta: Semmi közöm az utcai fákhoz! Viszont a kertje bokraival sem törődik, pedig azokon is rengeteg a féreg. Keményen büntetni kell az ilyen magatartást! Az úttörők tavasszal százszázra ültettek el fiatal facsemetéket Ne hagyják elpusztulni azokat! Mozgósítsa a DISZ is a fiatalságot, a Városi Tanács segítségével lássanak hozzá, hogy kiirtsák Szegedről ezeket a hívatlan, szörnyű betolakodókat! SZEGED TÍZ ÉVE CBeJizÁLyetís az ehű izegexli maakáugazgatóoaL A Kenderfonógyárba menet átvágok a Marx-tcren. Balról épülő, hatalmas bérház vakolatlan téglasorai tekintenek rám. Elölte óriásdaru szökik az ógbö s magabiztosan morajlik tova a síneken. Néhány hónap múlva talán éppen a ( velem szembejövő konderfonógyári ,kot téliro 32 utcára hajították, hogy s azt üzenték a kenderfonógyáriaknak, hogy tartsanak ki a végsőkig. Igax, hogy a axírájk csak 5 százalékos béremelést tudott kiharcolni, hogy a munkábaállás ulán retorzió következett s a szervezőSzegeden is felkészüllek a sorsolási tanácsadók a IV. Békekölcsön első húzására A szegedi nagyüzemekben és vállalatoknál, mintegy száz sorsolási tanácsadó bizottság készül a IV. Békekölcsön első sorsolására. A Szegedi Textilművekben az eddigi sorsolásokon a jegyzett kötvényeknek csaknem negyedével már nyertek a dolgozók. Több mint 2300 kötvényt húztak ki, 617 ezer forint értékben. Most a IV. Békekölcsön első sorsolását is nagy érdeklődéssel várják. A sorsolási tanácsadó bizottság már mindent előkészített, hogy két és fél-három óra alatt valamennyi nyertes nevét pontosan megállapíthassák. A bizottság nyolc tagja viszi majd gyorson hírül az üzemrészekbe a boldog nyerők nevét. A Szegedi Kenderfonógyárban is felkészülten várják a sorsolást. Az üzem bejáratánál nagy szerencsekei eket állítanak fel és erre kifüggesztik a nyertesek nevét. Azonkívül a hangos híradón, plakátokon is népszerűsítik őket. A Szegedi Villamosvasút dolgozói készülnek a télre A Szegedi Villamosvasút dolgozói jó munkájukkal iparkodnak megvalósítani, hogy az elkövetkező nagy őszi és téli forgalmat a dolgozók kívánságának megfelelően bonyolítsák le. Utasszámlálást tartanak, a kocsipark észszerű és gazdaságos elosztását a dolgozókkal a helyszínen utazás közben megbeszélik. A dolgozók javaslatait és kérelmét összegyűjtik. A forgalmi és műszaki vezetőség értékeli a javaslatokat és ezeknek megfelelően a szükséges intézkedéseket végrehajtja. A kocsipark észszerű kihasználására, valamint a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében a vállalat dolgozói is elmondták észrevételeiket, javaslataikat. Német I. István, Tombácz József, Simon Nándor, Németh II. István, Lakatos József, Kiss Ferenc és a többiek értékes javaslatokkal járultak hozzá további munkánk megjavításához, az előttünk álló feladatok sikeresebb megoldásához, Vida György Két új iskolát adnak át rövidesen a szegcdi járásban munkásoknak ad egészséges, világos otthont ez az épület. Az üzem kürtje nemrég fújta el a délelőtti műszak végét s hogy a bejárat felé közoledem, egyre sűrűbb tömegem kell magam átvágni. A gyárudvaron játékos nyári szellő üdvözöl a kender enyvesszagú illatával. A gépek zümmögése még akkor is visszaesem g fülemben, mikor Nagygyörgy Mária elvtársnővol, az üzem igazgatójával szemben helyetfogialok az íróasztal mellett. Nagygyörgy Mária elvtársnő 30 évet töltött el e falak között; húsz évet kosorü roboitban és tízet felszabadult hazánkban. Néhány percig mintha a gépzümmögós is az üzem harcos múltjáról ós munkásairól duruzsolna a fülembe. Naglygyörgy Mária elvtársnő 1922-ben, 11 éves korában lepte át a gyár kapuját először. Szedőlányként kezdte, édesanyját váltotta fel. Szüleit megbüntették akkor, mert iskolaköteles létére dolgozni engedték lányukat, S mikor a Horthykorszak népoktatási politikájának teljesen kielégítően elvégezte az elemi iskola ötödik osztályát, egy évvel később már isméit a gyárban volt. A munkaadót persze nem vonták felelősségre, amiért 12 éves prolctárlányt napi 9 és fél órát hajszoltatott félmunkabérért, a művezetőt sem állították törvény elé, ha megverte ezt a munkáslányt kénye-kedve szerint. Egyik sem volt ritkaság abban az időben. — 1928 nyarán — mondja Nagygyörgy elvtársnő — már tűrhetetlen volt a helyzetünk. Sztrájkba lépWink. Tizenhét éves voltam akkor s én is a sztrájkolok sorába álltam. 15 százalékos bérkövetelésünk mellett 7 hétig tartoltunk ki. Nagy volt akkor a munkanélküliség az egész országban, különösen a fővárosban. A gyárigazgató, hogy megragadja a veszett fejsze nyelét, budapesti munkásokkal akarta rendbehozatni a gépeket. Amikor a Szegedre utazó munkások megtudták, hogy sztrájktörőknek akarják őket felhasználni, bár több hónap óta munkanélkül voltak. mégis azonnal visszafordultak A szegedi járásban nincs úgyszólván egyetlen olyan község sem, ahol a felszabadulás óta ne fejlődött volna az általános iskolai oktatás. Államunk számos beruházással, új épületek létrehozásával, a régiek bővítésével teszi könnyebbé a nevelői munkát. A járásban 11 községben vezették be a szakrendszer szerinti oktatást. Sándorfalván a belterületi iskolában természettudományos előadóterem létesült. A balástyai központi iskolánál úszó medence biztosítja a fiatalok sportolását. A közeli napokban két újabb iskolával gazdagodik a járás. A zsombói tanács javaslatára korszerű, kéttantermes iskolát kaptak a községbeli gyerekek. Két tanítói lakás is épült A régi iskolákban tovább folyik majd a tanítás, így itt is lehetővé válik a szakosítás. A modern iskolát úgy építették, hogy a két tanterem egybe nyitható, az igazgatói iroda színpaddá alakítható, így kultúrelőadások tartására is alkalmas. Teljesen új bútorzat, jólfelszerelt szertárak várják a tanuló ifjúságot. Lelkesen készülnek az úttörők a 25-i áitadási ünnepségre. Ebből az alkalomból avatják fel szép nagy zászlójukat is. Rövidesen átadásra kerül az új forráskúti kéttantermes Iskola ls. [ Báiáftpa tyí v mitUt : í Hazafelé menet naponta meg- 3 £ irigyeltem a nótabeli Csap-ut- 8 cát, ahol állítólag minden kis- ' kapuban virág nyílik. A So- 3 £ mogyi-utcában lakom, mégpe- } dig abban a Somogyi-utcában, , amelynek nagyrészéről felszed- 1 ték az útburkolatot, azzal, J Uj vezetőséget választott a Tömegcikkgyártó Kisipari Szövetkezet tagsága A Szegedi Tömegcikkgyártó Kisipari Szövetkezet tagsága a szerdai napon vezetőségválasztó közgyűlést tartott. Itt László Gyula, a KISZÖV által a szövetkezetben megbízott intéző bizottság vezetője ismertette, hogy eddig milyen munkát végeztek. — A szövetkezet 1952 november 11-én alakult 32 taggal — kezdte a beszámolót. — Az akkori alapító ingok közül többen voltak, akik a I czdeti nehézségek elől megfutamodtak és elhagyták a szövetkezetet. A kilépő tagok helyett űj tagokkal erősödött szövetkezetünk NS ha még 1952-ben nem is tudtunk I: edrnényeket elérni, de leraktuk a következő év jó munkájához az alapot. 1953-ban a KISZÖV-től tervszámot kaptunk, amelyet 113.5 százalékra teljesítettünk. Ezévben a nyereségünk 23 ezer 100 forint volt. FlihAl a nvprpspghnl fcwéfii téSZesedés címén 4892 forintot osztottunk fel. Jelentős összeget fordítottunk jutalmazásra, kultúr- és sportalapra, ezenkívül szociális alapra is. Sokan hozzászóltak az elhangzott beszámolóhoz. Az újonnan megválasztandó vezetőségnek pedig javaslatokat tettek a jövőre nézve. Sok sző esett az elkövetett hibákról, Cziner Antalné, a volt elnök és Kovács János, a volt üzemvezető munkájáról, akik nem helyes úton vezették a szövetkezetet. Majd a jelölő bizottság vette át a szót. A vezetőségbe László Gyula, Brinzen Vince, Győrfi József, Krónberger Istvánnét és Kis Andrásnét jelölték. A tagság egyhangúan választotta meg őket. Ezután a jelölő bizottság az ellenőrző bizottságra tett Javaslatot. Ide Szalóki Pált, Olasz Istvánt és Földi Zoltánnét javasolták. hogy majd megcsinálják. Szin- , a benlmaradottakat megfélemlítéssel akarták távoltartani a szák szervezőitől, mégsem érték el céljukat, mert a sztrájk megerősítette soraikat, megsokszorozta számukat. Nagygyörgy elvtársnő is a sztrájk ideje alatt lépte át először a Munkásotthon küszöbét, itt tanulta meg, mit jelent munkásembernek lenni. A gyár hadiüzem korszakában, Riohter százados vadállati terrorja alatt már ott dolgozott a felvilágosító munka élén Agóesi, Kovács, Török, Strack elvtársakkal. Korsós Gizella, Kovács Mária, ördögh Eltelka elvtárgnőkkel egysorban. — A munkások nagyobb része hitt bennünk. Szomjasan várták tőlünk Moszkva híreit a háború alatt s gúnyosan néztek Ric.hler százados hazugságot cs megfélemlítést fröosögő képébe — mondotta Nagygyörgy elvtársnő. — Tudtuk, hogy nem fog sokáig tartani az a gyötrelmes élet g nem csalódtunk. Életünk végéig szívünkbe zártuk a szovjet katonákat, a szovjet embereket, akik megnyitották előttünk a szabad, dolgos élet kapuit g letörölték a könnyeket anyánk, gyermekeink arcáréi. Néhány másodpercig mind a ketten hallgattunk. Aat hiszem Nagygyörgy elvtársnő is arra az először látott vörös katonára gondolt, akinek sapkáján hajnalcsillagot látott s akivel valamennyien találkoztunk. A felszabadulás boldog percei zsongtak szívünkben. Ezután ismét, a gyárról esett a szó. Olyan élete volt Nagygyörgy elvtársnőnek, hogyha arról beszélt, a gyárról kellett beszélnie. — Aa első tTzemi Tanács még 1944-ben megindította a munkáit. Nehéz idők voltak ezek is, de menynyivel mások, mint az előzők. Most már mi fogadtunk el megrendeléseket. 1946-ban már a háború előtti létszámmal dolgoztunk. Mint az ÜB tagjára, a szociális ügyeket bizták rám munkatársaim kezdettől fogva. Élelmiszerünk kevés volt. A munkások részére a kalóriabeszerzés az ón feladatom volt. Rövidesen bölcsődét is szerveztünk, ez ma már 120 gyerek befogadására képes. Vasárnaponként a falukat jártuk s kultúresoportunk, melynek akkor már nagy múllja volt. hamarosan az elsők közé korült s azóta is ott van. Nagyon fontosnak tartom a kultúrmunkát. A tőlem telhető legtöbbet tettem mindig annak érdekében, hogy minél jobbat, szebbet adjunk ezen a téren dolgozóinknak. Nagygyörgy elvtársnő maga is éveken keresztül szavalt, játszott az üzemi csoportban. Kiváló kultúrmunkájáért megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Az tizem életében. a második nagy fordulópont 1948 márciusában törtónt. amikor a vállalatot államosították. Ezen a napon lett a gyár igazgatója Nagygyörgy elvtársnő. — A kinevezésemre előbb hitetlenül néztem, majd megijedtem t®" le. Jobbra-balra fordultam az elvtársakhoz s igyekeztem meggyőzni őket arról, hogy rosszul választottak, hogy nem értek én ehhez, hogy kevés iskolám van.,. Hiába érv oltom — mondja mosolyogva Nagygyörgy elvtársnő. S valóban hiábavaló volt az ijodelem. Jól ismerte a gyárat, megbíztak benne és szerették munkatársai. Egyemberként álltak mellé. Nagygyörgy elvtársnő pedig az igazgatói asztal mellé ült s nekifogott a munkának. Számba vette az üzem értékeit, a termelőkapacitást. a nyersanyagkészletet. Megfelelő helyre irányította a megfelelő embereket. Rövidesen már azon gondolkozott, hogy lehetne a termelés színvonalát emelni. A vállalat fejlődésnek indult vezetése alatt, a termeiéig fokozatosan növekedett. Tervüket minden évben 100 százalékosan teljesítették, s az üzem hétszer vitte el eddig az Élüzem kitüntetést. Nagygyörgy elvtársnőt megválasztották tanácstagnak — bíztak benne, szerették a dolgozók. Az évek múltával azonban érezte Nagygyürgy elvtársnő, hogy nőnek a feladatok, egyre bonyolultabbá Válnak s hogy megfeleljen azoknak. magasabb képzettséget kell nyernie. A gyakorlati tennivalók területén már otthon volt, de itt még ezenkívül sokmindent kellett tudni. Igazán nem fiatalon és csekély előképzettséggel a Gazdasági Műszaki Akadémiára került. — ügy gondoltam — mondja mély meggyőződéssel — vagy képes leszek az iskola padjaiban helyt állni vagy nem vagyok alkalmas a vezetésre. Hatalmas ambícióval, megfeszített, szorgalmas munkával sikeresion fejezte be akadémiai tanulmányait. Két év tett el azóta és Nagygyörgy Mária elvtársnő, aki az első munkásigazgaitók egyike, s ha talán e posztjának kezdetén nem is állt magabiztosan a szakmai kérdések előtt, mégis megállta a helyét, mert kommunista ember, mert szeretik az üzem dolgozói ós biznak benno, mert szakadatlan szorgalommal tanult és mellette állt a párt. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy kiválóan képzett munkásigazgató áll a Szegedi Kenderfonógyár élén, akinek érdemes volt megküzdenie a felszabadulás óta eltelt 10 év alatt a tudásért vívott harcát. Érdemes volt, a jövő egyre boldogabb ós szebb 10 éveiért is. KERÉNYIGYÖRGY te életveszélyes volt az átke lés a „felboncolt" úttesten a J jókora kődarabok hegyén-há- . . tán, nemszólva a porról, amit * l a legkisebb szellő is úgy fel- 3 £ kavart, hogy az emberfiának 1 egyszeriben tele lett szeme szája finom homokszemekkel. Azon tűnődtem már, hogyan t lehetne lehunyt szemmel haza járni munka után, hogy ne lássam szeretett utcánk fel- } fordulását. Ám egy napon, kellemes meglepetés ért. Amint a Le- ) nin-utcából befordultam a Somogyi-utcába látom, hogy hatalmas úthengerlő masina sétál fel alá a bitumennel leöntött köveken. Amikor meg- . állt, az iskolából haza özönlő ' gyermekek ujjongva vették kö- } rül. — Ej no lám! — mondtam « magamban a gyerekek is ' örömmel üdvözlik az Aszfaltút 3 Építő Vállalat munkásait. De ) amikor közelebb értem, láttam ^ meg, hogy az ujjongás a kor- 3 mánykerék mellett bégető gön- J dörszörü birkának szól. Hirtelen nem értettem mit keres a mezők eme állata a városban. Aztán a gyerekek, akik mindig hamarabb tájékozódnak ilyen „szenzációkban", megmagyarázták, hogv a bari az úthengerlőgép kezelőjéé és úqy megy mindenhová a gaz£ dája után, mint a házőrző ku- 1 tya. Kedves látvány. J De az is örömet okoz, hogy } végre elkészül az utcánk, me- . gint szép lesz. J _ (-1-1 3 HÍREK — MA KEZDI MEG AZ APRÓMAGVAK CSÉPLÉSÉT a röszkei gépállomás az alsóvárosi szérűskertben. A cséplőgép három napig dolgozik a szérűskertben: 17-én, 18-án és 20-án. A csépeltető termelők ezen a hárem napon szállíthatják termeivényeiket a szérűskertbe. — AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM TERÉN VÉGZETT KIMAGASLÓ MUNKÁJUK elismeréséért a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának Választmánya kitüntette a Magyar Vöröskereszt szegedi titkárságának több kiváló dolgozóját. „A Magyar Vöröskereszt kiváló dolgozója" kitüntetést adományozta Kerényi Lászlónak, a Ruházati Bolt dolgozójának, dr. Török Lászlónak, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika orvosának, és Erős Istvánnénak, a Textilművek dolgozójának. — ÜZLETEINKBEN FORGALOMBA KERÜLNEK a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott puplin anyagok, gombok, húzózárak, műbőrtáskák is. Ezenkívül lakberendezési textiláruk, búorszövetek, szép függönyök is érkeznek. Első alkalommal most kapunk az NDK-ból műbőr bőröndöket. — A RÖSZKEI LENIN TSZ tagsága nagyobb területet vetett be az idén cukorrépával. Szorgalmas munkájuknak nem ls maradt el az eredménye. Cukorrépa fö'.djiik holdankénli átlagtermése eléri a 260 mázsát. MAGYAR NŐK JANUÁRI ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK határozata alapján a gyárakban, üzemekben, hivatalokban és termelőszövetkezetekben újból meglakulnak az MNDSZ-szervezetek. Az alakulással egyidejűleg ezervezeti életük is megváltozik. Ugyancsak a nőkonferencia határozata értelmében megváltozik a szervezetek vezetése is. Eddig az MNDSZ-szervezetek életét a titkár irányította. A közeljövőben feladatuk még jobb elvégzéséhez elnökséget választanak s így a vezetóg munkáját az elnökség végzi, A megyei, a vároeri ég a járási MNDSZ-szcrvezetek szeptember közepén, a budapesti kerületi szervezetek pedig október 15-től december l-ig választják meg elnökségüket. — A SZEGEDI FALEMEZGYÁRBAN két gépolló érkezett a KAiynyűipari Gépgyártól, Budapestről. Egyiket a jövőhéten felállítják az üzemben. Folyamatban van a szólezőgép szerelése is, amit a Furnér és Lemeemü vektől kaptak. — „A GENFI GYŐZELEM" címmel jeleint meg az Országos Béketanács legújabb külpolitikai füzete. A számos képpel illusztrált kiadványban két Genfben járt magyar újságíró: Méray Tibor és Novofcáczky Sándor számol be a genfi nemzetközi tanácskozás körűiményeiről, az Indokínai fegyverszünet kivívásáról.