Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-15 / 218. szám

SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 15. A tanácstörvény tervezet vitája a Szegedi Tudományegyetemen 3 DÉLMOGYflRORSZfiG A Szegedi Tudományegyetem dol­gozói, tanárai, kutatói és hallgatói is megvitatták a tanácstörvény ter­vezetet. Mintegy százötvenen jöttek össze ez alkalomból az egyetem auditórium maximumában. Martonyi János rektorhelyettes, az államigazgatási jogi tanszék ve­zetője, a vitaülés előadója részle­tesen ismertette a törvényterveze­tet, s a többi között a következő kiegészítő módosító javaslatokat tette: A 6. paragrafus (4) bekezdésének h) pontjában, valamint az 54. pa­ragrafusban foglaltak szerint a ta­nács szakigazgatási helyi szerveit a törvény keretei között és a minisz­tertanács határozata alapján álla­pítják meg. Bár ebben a kérdés­ben feltétlenül szükség van az irányelveknek a minisztertanács által való lefektetésére, mégis fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a minisztertanács által ki­adandó határozatnak a szakigazga­tási szervek létesítésére nézve meg­felelő rugalmassággal kell rendel­keznie és nem kellene egyes taná­csi fokozatokra merev szabályokat felállítania. Lehetőséget kell engedni arra, hogy pl. az egyes megyékben, vagy városokban a szakigazga­tási szervek kiépítése bizonyos eltérésekkel történjék. Az 55. paragrafussal kapcsolat­ban helyes lenne annak kimondása, hogy a szakigazgatási szervek belső felépítésére és működésük szabá­lyaira vonatkozó szabályzatok ki­adása előtt a szakigazgatási szervet irányító miniszterek hallgassák meg legalábbis a megyei tanácsok­nak a véleményét. Az előbbi 6. paragrafus (4) h) pontba fel kellene venni azt is. hogy a tanács — az országosan megállapított irányelveknek meg­felelően, illetőleg a szükséghez ké­pest a felsőbb szervek jóváhagyá­sával — vállalatokat és egyéb szerveket létesíthet, vagy szüntet­het meg. A tanácstagok kötelességéről szóló 27. paragrafusban kifejezet­ten ki kellene mondani, hogy a ta­nácstag legalább kéthetenkint fo­gadóóráikat köteles tartani. Vagy már ebben a törvényben, vagy a tanácstagok választásáról készülő jogszabályban ki kellene mondani. hogy az Országgyűlés (Népköztársaság Elnöki Tanácsa), illetőleg az illetékes tanács egyes tanácstagok helyének betöltése ese­tén az új választást meghatározott időn belül (pl. 30, vagy 60 napon belülre) köteles kitűzni. A 4. paragrafus (2) bekezdésében foglalt felsorolást helyes lenne ki­egészíteni azzal, hogy a fővárosi, a megyei és a közvetlenül az Elnöki Tanács alá rendelt városi tanácsolt végrehajtóbizottsági tagjainak meg­választását, illetőleg visszahívását az Országgyűlés, illetőleg a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa hagyja jóvá. Ezek felett ugyanis más 'ta­nács nincs és így a 6. paragrafus (4) bekezdés d) pontjában említett ióváhagyás ezt az esetet nem öleli fel. Martonyi János professzor elő­adása után számos hozzászólás, több új javaslat hangzott el. A vi­tában a jogi és a többi kar tanára, a különböző intézetek számos dol­gozója mondotta el véleményét a törvénytervezetről. A többi között felszólalt Buza László akadémikus, a jogi kar pro­fesszora. örömmel üdvözölte a tör­vénytervezetet, amely megvalósulá­sa után a tanácsok eddigi működé­sének számos hiányosságát kikü­szöböli. — Igen nagy jelentőségű —mon­dotta —, hogy ennek a tervezetnek megvalósítása még szorosabb kap­csolatot eredményez a tanácsok és a dolgozó nép között. Azonban egy­két módosítással még jobbá, ponto­sabbá lehetne tenni a tervezetet. A jogszabályok különböző fa­jai között a szövegben világos különbséget kell tenni. A jelenlegi szövegezés néhol hely­telenül egy síkra helyezi a taná­csok jogszabályi tartalmú rendele­teit a határozatokkal, amelyek formájában a tanács — mint tes­tületi szerv — intézkedik. Viszont a 36. paragrafus (2) bekezdése . a végrehajtó bizottság általános ér­vényű határozatairól szól. — A törvény fogalmi köre sem azonos az összes jogszabályok fo­galmi körével, ezért helyes lenne, ha a 6. paragrafus (3) bekezdés d) pontja nemcsak a törvények meg­ismertetését és az állampolgárok­nak ezek betartására való nevelését tenné a tanács kötelességévé, ha­nem a többi jogszabályokét is. Kalmár László egyetemi tanár, az Akadémia levelező tagja felszó­lalásában javasolta, hogy a tanács­tagi hely megüresedése esetén ki­vántos lenne intézkedni arról, hogy a meghatározott időn belül megtartandó választásig vala­mely szomszédos választó kerü­let tanácstagja lássa el a meg­üresedett választókerület kép­viseletét. Az Országgyűlést, illetőleg _ a Népköztársaság Elnöki Tanácsát a 4. paragrafus (2) bekezdés i) pontja értelmében megillető joggal kapcso­latban javasolta, hogy Szegedet vegyék ki a megyei tanács működési köréből és rendeljék közvetlenül az Elnöki Tanács alá. Ez az egyetem dolgozóinak is fon­tos érdeke, mert úgy nem kellene számos kérdés elintézése miatt Hódmezővásárhelyre utazni. E javaslathoz örömmel csatlako­zott Compa Miklós, a fizikai inté­zet tudományos dolgozója, aki szá­mos példát említett arra, hogy másfél méteres deszka kiutalá­sa s más hasonló ügyben is Hód­mezővásárhelyre kellett utaz­nia a megyei tanácshoz. Pólai Elemér egyetemi tanár a törvénytervezet 47. paragrafus (1) bekezdésében helytelennek tartja azt a kitételt, hogy a végrehajló bizottság munkájáért "elsősorban* a végrehajtó bizottság elnöke fele­lős. Szerinte a felelősségiben ilyen fokozatokat megállapítani nem le­het és a 48. paragrafus úgyis rész­letesen megállapítja a végrehajtó bizottság elnökének teendőit. Ezért javasolja, hogy hagyják ki a 47. paragrafus (1) bekezdését. Indítványát a vita során felme­rült többi javaslattal együtt helye­selték a gyűlés résztvevői és meg­szavazták a Hazafias Népfront Elő­készítő Bizottságához való továbbí­tásukat. Túlteljesítették termelési tervüket, prémiumot is kapnak a Dózsa tsz munkacsapatai A Hazafias Népfron!- megalakításáról Martonyi János professzor, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettesének nyilatkozata — Népünk történetében — kü­lönösen a felszabadulás óta — számtalanszor bebizonyosodott, hogy csak egységben, az egész nép ere­jét összefogva tudunk nagyot, ma­radandót alkotni. A minden eddi­ginél szorosabb nemzeti egység megteremtését célozza a Hazafias Népfront megalakítása. — A magam munkaterületét néz­ve három szempontból tartom kü­lönösen nagyjelentőségűnek a Ha­zafias Népfront létrehozását. Elő­ször — mint a tudomány képvise­lője — nagyjelentőségűnek tartom azért, mert az újabb lehetőséget nyújt arra, hogy a tudomány em­berei most már teljesen kiléphes­senek tudományos elzárkózottsá­gukból, közelebb kerüljenek a gya­korlati élethez, jobban megismerjék a más területen dolgozók minden­napi problémáit, s segítsenek ezek megoldásában. Másodszor — mint egyetemi tanár — nagyjelentőségű­nek tartom azért, hogy az ifjúsá­>-)t ebben a szellemben, az össze­fogás, a nemzeti egység szellemé­ben neveljük. Harmadszor — mint az államigazgatási jog professzora — tulajdonítok nagy fontosságot a Hazafias Népfront létrehozásának, mert azon keresztül szocialista ál­lamigazgatásunk munkájába még szélesebb rétegeket tndunk bevonni. — Nekünk, egyetemi tanároknak, s a tudomány munkásainak az a kötelességünk, hogy kapcsolódjunk be, s szívvel-lélekkel vegyünk részt a Hazafias Népfront mun­kájában. Javaslatainkkal, tetteink­kel segítsük munkáját, növeljük a nemzet erejét, gazdagítsuk népün­ket. — Megkezdődött a paprikaszüret a röszkei határban. Olyan a falu, mintha piros virágdíszbe öltözött volna. Piros paprikafűzérek díszí­tik a parasztházak elejét és kör­nyékét. A dolgozó parasztok elége­detten figyelik a szép termést, ál­talában közepes termést takaríta­nak be és reményük van arra, hogy a hátralévő szedések is jól fi­zetnek, ha a korai hideg idő riem gátolja meg a beérést. Tavaly, amikor a vetésterveket ismertette a Dózsa tsz vezetősége a tagokkal, azt is elmondta nekik, hogy ha a tervezett mennyiségnél többet termelnek, prémiumot is kapnak az osztalékon felül. Ez az ígéret nem ment ki a tagok fejé­ből, sok szó esett róla. így aztán mindenki tisztán látta, hogy pél­dául ha búzából többet termelnek, mint a tervezett 8 mázsa, akkor azoknak, akik a búzatermelés mun­kájában munkaegységet szereztek, a többlet 25 százalékát adják pré­miumként. Ez a tudat már tavasz­szal tettre serkentette a növény­termelő brigád tagjait is. A kemény tél miatt nem sokat ígért a búzavetés. Nem álltak azonban meg a tsz tagjai a gabo­natábla végén tétlenül, hanem Bör­csök József, a növénytermelő bri­gád vezetőjének tanácsára a hó ol­vadásakor fejtrágyázták a gabonát. Amikor a tavaszi nap megpirította a földet fogasoltak, jó] fellazították a talajt. Az eredmény nem maradt el. Cséplés után mindenki öröm­mel hallotta, bogy 9.64 műxsát fixetett a búxa. A prémiumot cséplés után ki is osztották: 2,43 kg búzát azokra a munkaegységekre, amelyeket a bú­za munkálataival szereztek. Brezs­nyik György például 185 kg, Bör­csök József 154 kg, Gémes Pál 129 kg búza prémiumot kapott. Nem csak búzából kaptak pré­miumot a növénytermelő brigád tagjai, hanem az eddig betakarított termények közül zabból és burgo­nyából is. 2.10 mázsával több zabot termeltek holdankint mint ameny­nyit terveztek, így 6.20 kg zabot osztottak ki a zabtermelés munká­jában szerzett munkaegységenkint prémium címén. A burgonyánál mutatkozott meg legjobban az igyekvő és szorgal­mas munka eredménye. Két mun­kacsapat: Gémes Pálé és id. Retkes Józsefé végezte ezt a munkát 2—2 holdon. Gémes Pál munkacsapata más módon művelte meg ezt a két holdat: először ekével töltötték, az­tán még egyszer töltögették ka­pával. 62 máxsás termésátlagot értek el burgonyából. Id. Retkes József munkacsapatával csak egyszer töltögetett ekével. Az ő két holdjukon 56 mázsa volt a termés, de még ez is több, mint a tervbe vett burgonyatermés. A prémiumot természetesen a termés szerint kapta a két munkacsapat: Gémes Pál csapata 17.70 kg, id. Retkes József csapata pedig 12.50 kg burgonyát kapott a burgonya­termesztés munkájában szerzett munkaegységenkint. A növénytermelési brigád tagjai az eddig prémiumként kapott ter­ményeket a jó gazda büszkeségével vitték haza. Most a rizs cséplésé­hez fognak, amely szintén jó ter­mést ígér. Ugy számolgatják, hogy prémiumot kapnak még cukorré­pából, kukoricából és napraforgó­ból is, mert a termés így ígéri. A Dózsa tsz-ben nem csak a nö-i vénytermelési brigád tagjai vé-i geznek jutalmat érdemlő jó mun­kát. A kertészet is jó jövedelmet hozott a tsz-nek: már most túlhaladta a 100 exer forintot a kertészeti jövedelem a tervezett 76 ezer forint heiyett« Az állattenyésztési tervet is túltel­jesítették már. Fischer Ferenc ál­latgondozó jó munkáját dicséri, hogy anyakocánkint 10—11 darab malac a fialási átlag, a tervbe vett 7 darab malac helyett. Év végén állapítják majd meg, hogy Fischer Ferenc hány kismalacot vihet ha­za a jó munka jutalmaként. Az ígéret tehát nem maradt üres szó. Helyesebben nem is ígéret ez, hanem így írja elő az alapszabály, Az eddig kiadott prémiumok új münkalendületet adtak a tsz min­den tagjának. A rizs aratásában például mindenki részt vett, hogy minél hamarabb és szemveszteség nélkül betakaríthassák a termést. Tudják a tsz tagjai, hogy a terven felüli termésből ők is megkapják az aratásban szerzett munkaegysé­gekre a prémiumot. De nem csak a prémium számít. Mindannyian tudják, hogy a több-bői több is jut. Ez vezeti a Dózsa tsz tagjait, ezért tervezgetnek, beszélgetnek már most arról, hogy jövőre mit és hogyan termelnek majd, hogy még nagyobb legyen az osztani való és a prémium is. • (N. M.) 5 9 Földkóstolók" az Országos Mezőgazdasági Kiállításon (Kiküldött munka társunktól) BUDAPEST különösen forgalmas ezekben a napokban szeptember tobzódó forrósága ellenére is. Mi­csoda embertömeg hömpölyög a le­veleit hullató Ullői-út fái alatt, a Nemzeti Színház környékén vagya Dózsa György-út tágas sétányain! Mindenki — szinte kivétel nél­kül — a kőbányai lóversenytelep felé tart, ahol a város és a falu népe találkozik most egymással. Hát még mennyi ember található az 53 holdas csodavárosban! Ezt csak az tudja igazán érzékelni, aki maga is ott van. Jellemző például, hogy a villamosszerelvények húsz másodpercenként követik egymást a Fiumei-úton. A KIÁLLÍTÁSON különösen sok látogatója van a hatalmas növény­termesztési pavilonnak. Ebben a pavilonban működik szeptember 26-ig az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet talajlabora­tóriuma is Mihály Józsefnek,_ a szegedi laboratórium technikusá­nak irányításával. Ok az úgyneye­| zett "földkóstolók*, akik megvizs­gálják a termelőszövetkezetek, egyéni gazdák talajmintáit és ott nyomban szakszerű tájékoztatást adnak arról: milyen műtrágya vagy milyen növény termesztése előnyös azon a bizonyos földterületen, hogy minél jobban megjavuljon a talaj minősége. ^ HOGYAN DOLGOZNAK a*föld­kóstolók"? Éppen Balcsai György, a madocsai legeltetési bizottság el­nöke ad át néhány zacskó földet a Minőségvizsgáló Intézet kutatóinak. Az ősszel 25 hold legelőt akarnak megjavítani. Megragadják az alkal­mat és tanácsot kérnek: milyen eljárás segítségével tudják tervü­ket legjobban végrehajtani. A kis zacskókban levő porrátört, száraz állapotú talajmintákat Mi­hály elvtárs először is porcelán dörzscsészékbe teszi, majd az egyik pikszisben lévő földhöz vizet önt és addig hígítja, míg a talajminta pépállapotba kerül. Ezt szaknyel­ven "fonalszakadási állapotnak* nevezik. Az egyik föld több vizet SZEGEDI JEGYZETEK Egy áruda a város szélén — Hányadik meg- messze is van a vd- het már ismerni. Eu­dllá a Sertéshizlaldát rostál — senkinek — kérdezi a tájékod nem volt szívügye ez zatlan utas a kalauzt aa üzlet. Nem vál­Dorozsma felé menet tozott a helyzet ak­a villamosban. — Ne kor sem, amikor a féljen semmit, szólok, kültelki árudákat a De különben is meg- KISKER-től átvette érzi a szagáról — számé és munkatár­sa. Hernádi Fercnc­né nagyon vigyáz­nak ragyogó kis áru­dájukra. Szeretik már ezt az árudát és al­kalmazottait a kör­nyéken. Látszik a forgalmukon is. Mirv a Föld. Szöv., egé­hangzik a válasz. No, szen 1953. decembe­ez tagadhatatlan. A réig. Akkor került den hónapban 100 finom bécsiszeletnek, ide Huszár József- százalékon felül tcl­sült bordáknak ele- r.é, az áruda jelen­ven állapotban és legi vesailíje. Elö­nagy tömegben rop- szőr elrémült a ren­pant kellemetlen ii- detlenségtöl, szenny­lata van. így van ez töl. A berendezés bú­Szegeden is. 'A Szegedi Sertés­toraira vastagon padt a piszok, jesítik a tervüket, i Az egykori legyes­csárdában ezen a nyáron már csak mu­tatóba akadt légy. ta- is úgy került be, hogy nagyon szemfüles volt és be­röppent véletlenül, amikor nyilt a szú­az hizlalda közvetlen üvegek maszatosak szomszédságában ta- voltak, a helyiség n­lálható a Földmű- deg, hideg, nem le­vesszövetkezet 5-ös hetett fűteni egész idlós ajt,5 Ti, számú árudája. Azt télen. (A fűtés még van és rend A lehetne hinni, hogy ma sem oldódott a közelség miatt az meg). A rémülettel lzUseSenA_^ l?™*' árudábaan is kelle- azonban mire sem metlen levegő ter- lehet jutni. Huszár­on rendezték el. Sen­ki nem mondhat már alapján jeng, rajzanak benn né tehát a „magad "'Y^01 T™*^ a legyek, egyszóval, uram> ha szolgád —!.,„„ J hogy nem a tetszetős nincs" elv árudák közé tartozik. felOVü Amikor még a Kis- ját és elkezdett kereskedelmi Válla­lat kezelésében volt ez az üzlet, „legyes mondanak. M ég a felgyűrte a ruhája új- Panaszkönyvben is 'iuíjo. dicseret található; ta­karítani. A környék akik az ideig csak hálás vevők Írták be. Példamutató, jó lakói, munkát végeznek a Földművesszövetkezet ták, hogy a külterü­leti üzletekben, mos­csárdának", „büntető végszükségből for- 5-ös árudájának dol­boltnak" nevezték. Az dúltak be az árudá- gozái. Bebizonyitot­került ide dolgozni, hamarosan nagy akinek volt valami a változást tapdsztal­rovásdn. Iszonyod- tak. Lassan új arcú- toha környezetben is tak tőle az alkalma- lata alakult ki az lehel igényesnek len­zottak, igyekeztek árudénak s ma, — ni, tehet minél hamarább sza­badulni innen egységes vélemény kereskedni. — szerint — rá sem le­kultúráltan '(-s-a-) tud magába venni, a másik keve­sebbet. Ennek segítségével tudják a kutatóintézet dolgozói megállapí­tani a talaj kötöttségi értékét. A laboratórium másik dolgozója ezalatt egy úgynevezett Scheibler­készülék segítségével a talajminta mésztartalmát határozza meg. Egy harmadik kutató viszont komplikált erektromos készülékbe, úgynevezett lángfotóméterbe teszi a harmadik zacskó tartalmát. . A készülék acetylén és sűrített leve­gő segítségével elporlasztja a ta­lajoldatot. Utána meggyújtja s az gáz alakjában égni kezd. A láng képe bekerül egy fotócellába, majd onnat tovább jut egy tükrös gal­vanométerre s az egy fokbeosztásos skálára vetíti a láng képét. A ta­lajban levő különböző vegyi anya­gok különböző színű lángokkal ég­nek és különböző helyen: jelennek meg a fokbeosztásos skálán. En­nek a segítségével könnyen megál­lapítható, hogy a bizonyos talaj­mintában milyen kémiai anyagok találhatók. A laboratórium munkatársai a talajminták só- és mésztartalmán kivüi megvizsgálják a föld kénha­tását, majd kötöttségi fokát, szó­datartalmát és tápanyag gazdagsá­gát is. Ezekután részletes szakta­nácsot tudnak adni, hogy a vizs­gálatra beküldött föld milyen javí­tásra szorul s milyen növény ter­mesztésére a legalkalmasabb. A madocsai legeltetési bizottság elnö­ke is gazdag tapasztalatokkal tér­het haza, mert a laboratórium dol­gozói ellátták minden szaktanác3­csaL — ÜGY TUDJUK: vasárnap Csongrád megye termelőszövetke­zetei és egyénileg gazdálkodó pa­rasztjai látogatják meg a kiállítást — mondja Mihály elvtárs. — Sze­retnénk, ha a csongrádmegyeiek sem mulasztanák el ezt az alkal­mat és sokszázan hoznának föld­jükből talajmintát. Mi a vizsgála­tot teljesen díjmentesen vé­gezzük. Csak az a kérésünk, hogy a termelőszövetkezetek, az egyéni gazdák az agronőmusok segítségé­vel földjük több pontjáról hozza­nak mintát. Ha mélyebb rétegeket is meg akarnak vizsgáltatni, akkor egy helyen a 30—40 centiméteres rétegekből is vegyenek földet. Hegy honnan valók a földminták, azt szintén pontosan tüntessék fel a kis papírzacskókon, mert csak így tudunk igazán szakszerű tanáccsal szolgálni. CSONGRÁD MEGYE termelő­szövetkezetei és egyéni gazdái, amikor felutaznak Budapestre, hogy megtekintsék a mezőgazda­sági kiállítást, minél nagyobb számban vigyenek talajmintát a Minőségvizsgáló Intézet talajlabo­ratóriumába. Mert a kormánypro­gramm sikeres végrehajtásához az is lényegesen hozzátartozik, hogy a talajjavítás, az öntözés, a gyümölcs, a szőlő, az erdőtelepítés előtt meg­vizsgáltassák talajuk minőségét mezőgazdasági szakembereinkkel". Vass György

Next

/
Thumbnails
Contents