Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-10 / 214. szám

I PÉNTEK, 1954 SZEPTEMBER 10. 3, OELMRGYARORSZBG A tanácstörvény tervezetéről A tömegek és a tanács kapcsolata A Hazafias Népfront Országos | adatok végrehajtásába való bekap Előkészítő Bizottsága által nyilvános vitára bocsátott új tanácstörvénytervezet a helyi tanácsok fejlődésének nagyjelentőségű állomása. Az 1950. I. tanácstörvény adott elsőízben igazán módot arra, hogy a dolgozók kezdeményezően, tevékenyen bekapcsolódhassanak a helyi államhatalom gyakorlásába, az országos és helyi érdekeket egyaránt szolgáló párt- és kormányhatározatok végrehajtásának előmozdításába, a helyi vállalatok, a kereskedelmi hálózat tevékenységének ellenőrzésébe. Az első tanácstörvény biztosított elsőízben jogot a választóknak, hogy a fogadóórákon közvetlenül érintkezhessenek a tanácstagokkal és ott elmondhassák bírálatukat panaszaikat — kezdeményező javaslatokat tehessenek. Már az első tanácstörvény alapján működő tanácsok munkája nyomán bebizonyosodott, hogy a helyi tanácsok rendszere leginkább megfelel a dolgozók érdekeinek. Legalkalmasabb a bürokrácia fokozatos felszámolására, nagy tömegek mozgósítására, ugyanis a tanács az államhatalomnak nemcsak a helyi végrehajtó és rendelkező szerve, hanem egyben a legnagyobb tömegszerv is. Ennek igazolására egy-két példát kívánok bemutatni a szegedi tanács munkájából. A második világháború következtében Szeged utcáiról, tereiről úgyszólván eltűntek a fák. A tanácstagok a lakosság bevonásával rövid idő alatt több mint 30.000 fát ültettek el. Ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy Szeged utcáin, terein és legelőin egyre több és több fa zöldül ismét. Vagy gondoljunk az iskoláinkra, melyeknek csinosítását nagymértékben elősegítették az Oktatási Állandó Bizottság aktívái. Az újonnan tatarozott lakóházakai; szocialista megőrzésre maguk a lakók vállalták. Több mint 10 km hosszú útszakasznak megfelelő út salakozását, vagy kikövezését segítette elő társadalmi munkával az érdekelt lakosság. Ilyen kövezés] munka folyt legutóbb Újszegeden a Hargitai-utcában, a Garam-utcában és jelenleg Mihályteleken. Tanácstagjaink közül sokan végeztek és végeznek felvilágosító munkát az állam iránti kötelességre nevelés terén. Komócsin Antal, Bálint Jánosné, Pozsár József tanácstagok a begyűjtési terv teljesítéséért, ifj. Fodor István, Nagygyörgy Mária, Fodor Antalné tanácstagok az önkéntes adófizetésre való nevelésben mutatnak jó példát. Meg kell említeni pedagógus tanácstagjainkat is: dr. Szeghy Endre, Gallé László, Ördögh Mátyás és a többiek, akik valamennyien a közművelődés területén fejtenek ki hasznos, jó munkát. A példamutató, legjobb tanácstagok több mint 6000 aktívát mozgósítanak állandó bizottságaikon keresztül a különféle gazdasági, kulturális és szociális feladatok megvalósítására, mint például Bárdos Miklós, Zöldi Imréné, Fogas Illésné, Markos Károly tanácstagok. Az új tanácstörvénytervezet, mely a tanácsok munkájának eddigi tapasztalatai alapján született meg és magában foglalja pártunk III. kongresszusa által elfogadott irányelveket, további lehetőségeket teremt a tömegeknek az állami íelTermelési értekezletek a Szegedi Textilművekben csolására. Megfogalmazza a helyi tanácsok felépítésére, működésére és feladataira vonatkozó alapél'/eket. Méginkább biztosítja a dolgozók széles rétegének az államhatalom gyakorlásában való részvételét. Könnyebbé, rendszeresebbé teszi a tanácstagoknak választóival való érintkezését és így a társadalmi inunkák .szervezését, a különféle vállalatok és szervek ellenőrzését, a tanács és a lakosság közötti kapcsolat kiszélesítését. Nagy fejlődés a tervezetben javasolt kerületi alapon történő személy szerinti választási rendszer, melynek alapján a tanácstag egy-egy meghatározott terület gazdájává válik, de ugyanakkor a helyi tanács illetékességének területén az egész lakosságot érintő ügyekben is eljárhat, kezdeményezhet és véleményt nyilváníthat. Cselekvő módon kapcsolódhat az egész város, vagy község területének továbbfejlesztésébe; lakóházépítés szorgalmazása, helyi szükségleteket kielégítő vállalatok létesítésének előmozdítása, a tanács helyi tervének, költségvetésének megállapítása, általában a lakosság életszínvonalának emelése * céljából a különféle gazdasági, kulturális és szociális feladatok megoldásában való közreműködésével. Az új tanácstörvény tervezetnek még sok új, fejlődést előmozdító vonása van. A szegedi üzemekben, intézményekben, tsz-ekben és tömegszervezetekben megindult a vita, amelyben a dolgozók mindjobban bekapcsolódnak és személyes tapasztalataik alapján tett javaslataikkal járulnak hozzá a tanácstörvény létrehozásához. Az új tanácstörvény a vita során az egész dolgozó nép kollektív alkotásává válik. A beérkezett javaslatok száma bizonyítja, hogy a tanácstörvény tervezet vitára bocsájtása nagyon is hasznos volt a jó törvény megalko" tása szempontjából, hiszen a tervezet készítői nem pótolhatják egész dolgozó népünkből sugárzó a'kotóerőt. A készülő törvénynek a lakosság által történő megvitatása a magyar történelemben hosszú időn keresztül ismeretlen volt, hiszen az ország fenntartását biztosító dolgozó népnek még a választásban való részvétel sem jutott osztályrészül, nemhogy a törvényalkotás. Változást ebben is a felszabadulás hozott. Elsőízben a készülő Alkotmány előzetes megvitatásába kapcsolódtak be a dolgozók százezrei. Ezt követte most az új tanácstörvény tervezet megvitatása. A vitákon kétségtelenül érződik még, hogy a törvényalkotásban való közreműködés új terület, alig 10 éves népi demokráciánkban. A mult nehéz láncai nagyon is bevésődtek életünkbe, semmint, hogy annak nyomai máról holnapra el tudnának tűnni. Mégis az egyre fokozódó érdeklődésből, a viták egyre emelkedő színvonalából világosan látszik, hogy élni tudunk a szabadságunk adta lehetőséggel. A vita mind jobban tömegméretűvé válik. Tegyenek mind több és több hasznos javaslatot Szeged dolgozói, mondják el véleményüket az új tanácstörvény tervezetről. Mison Gusztáv, Szeged Városi Tanács vb. titkára A havonta megtartott termelési étekezleteken a Szegedi Textilművek dolgozói megtárgyalták az előző hónap eredményeit és azt, hogy mit kell tenniök az elért eredmények tovább fokozásáért. A szerdán tartott termelési értekezlet volt az első, amióta a hulladék csökkentéséért mozgalom indult az üzemben. Az üzemrészenként megtartott termelési értekezletek fő tárgyát képezte az, hogyan lehet az önköltséget és a hulladékot tovább csökkenteni. Augusztus hónapban szép eredményeket értek el a Textilművek dolgozói a tervteljesítésben és a hulladék csökkentésében. Ahhoz azonban, hogy az eredményeket továbbra is tartani tudják, minden dolgozónak szívügye legyen a nyersanyaggal való gondos bánásmód és a gondos gépkezelés. A gyűrűsfonóban — de az egész üzemben is — eddig gyakran dobálták a parkettra a nemes hulladékot, amelyet azután összesöportek és a söpredékkel együtt a szemétbe dobták. Jelentős mennyiségű anyag veszett így kárba és ez növelte a fonal árát. Jelentősen megdrágítja a fonal előállítási költségét az is, hogy a segédanyagokkal felelőtlenül bánnak. Sok hozzászólásból kitűnt, hogy a leszedő ládákat és az anyaghordó kosarakat dobálják. Tehát élettartamukat rövidítik. A nemes hulladékot gyakran összekeverik a söpredékkel, abba sokszor almacsutka, dinnyehéj, de még csavar, sőt orsószíj is kerül. A műszaki segítség hiánya is drágítja a fonal előállítását. Ha a dolgozó számára nem teremtik meg a kellő műszaki feltételeket, akkor hiába igyekszik a fonónő többet termelni, kevesebb hulladékkal. A hozzászólások nagy része kitért erre a problémára és kérték a műszakiakat, hogy a gépeken meglévő hibákat javítsák ki. A Textilművek dolgozói közül szép számban termelnek sztahánovista szinten, de az előírt követelményeket gyakran a hulladék emelkedése miatt nem tudják teljesíteni. Ez a dolgozók szerint a géphibákból adódik. Ezért tegyenek meg mindent a gépes dolgozók és a műszakiak is, hogy a gépeknek gondját viseljék, hogy a következő értékelésnél ezért r.e legyen vissza* esés a sztahánovista szinten dolgo* zók számában. A Textilművek dolgozói az el* mult termelési értekezleten el ha* tározták, az önköltség és a hulladék további csökkentésével olcsóbbá teszik az előállított fonal árát. Az éves tervet pedig 8 nappal a határidő előtt, december 23-án befejezik. Ehhez az szükséges, hogy szeptember havi tervüket 104 százalékra teljesítsék, a fonal szakítási egyenlőtlenségét pedig átlagosan a 13 százalék alatt tartják. Vállalták, az előírt anyagnormákat 0.3 százalékkal túlteljesítik. A megtartott termelési értekezletek eredményessége abban mutatkozik, hogy a dolgozók nem takargatták a termelést gátló hibákat, hanem azokat bátran feltárva mondtak bírálatot saját és dolgozótársaik munkájáról. A következő termelési értekezletek legyenek a mostanihoz hasonlóak, mert csak az őszintén feltárt hibák felszámolásával tudnak továbbra is eredményes munkát végezni. ;i.« I ;» . Egy este a Szegedi Erőműben A SZEGEDI ERŐMŰ udvarán levő szénhegyek körvonalait sötétség burkolja be. De hamarosan kigyúl a fény, s eltűnik a sötétség. A kazánház épületének ajtajában időnként egy-egy dolgozó jelenik meg a friss levegőn. Az udvaron a szerteágazó keskenyvágányú sínpárokon több irányból derékig vetkőzött dolgozók tűnnek fel, amint a szénnel megrakott teli csilléket tolják. Elsőnek Csűri János csilléje fut be, utána a többi, szép sorjában. Csűri János, mikor csilléjével a kazánház ajtajához ér, megáll, hogy lélegzetet vegyen és megtörölje izzadó homlokát. Közben az ajtóban megjelenő Gensztenensz Károly főfűtőnek szól. — Károly bátyám ma jól kijutott a melegből, ugye? A nap már. lement, mégis nagy a meleg. Vájjon mennyit mutat a higany. Károly bácsi mielőtt megadná a választ, szokása szerint alaposan meggondolja, aztán így válaszol. — Hogy mennyit mutat? Délben kint 28, bent a kazán mellett 40 fok. Kint egy kicsit hűvös már a levegő, de még mindig felül van i 20 Celzius fokon. — HA NEM LENNE olyan meleg, mindjárt jobban menne a munka — beszél tovább Csűri János. — Még van mit csinálni, alig haladtuk túl a 100 csillét és 135-öt vállaltunk. Ennek pedig meg kell lenni, sőt túl is akarjuk szárnyalni. Közben beérkezik a többi csille is. Következik az ürítés. A fekete szénszemek egymást megelőzve görögnek a széntároló garatba. A kiürült csilléket a szénhordó brigád tagjai még ki is kaparják, nehogy egy szemet is visszavigyenek. Megürültek a csillék, A brigádvezető a falon elhelyezett fekete táblához lép, amelyen már több fehér krétával írt vonalat húztak. Mindegyik fegy-egy csillét jelent és most újabb néggyel szaporodott. — Hánynál tartunk már, — kérdi -Simon János, az egyik brigádtag. A brigádvezető számolja s végül kijelenti: — Éppen 120. Még 15 kell s teljesítettük vállalásunkat. De meg kell ám nyomni a gombot, mert mindjárt itt lesz a váltás — így beszél a brigádvezető. TANÁCS TÓNI, aki eddig csalt 1 hallgatott, most közbeszól: — Ne félj János, meg is lesz. Azzal fogja az üres csillét, újabb rakományért indul. Vele a többi Jprigádtag is. Kis ideig minden elcsendesedik* csak a gépházban működő gőzturbinák egyenletes zúgása hallatszik. Az udvaron a távolabbi széniiegyek mögül a szénhordó brigád lapátjainak zaja vegyül az est csendjébe. Az óra mutatója közeledik a váltás idejéhez. Befejeződött a műszak. Kezdődik a másik éppoly lendülettel, mint az előző, mert mindegyik brigádot az a cél fűti, hogy a vállalt kötelezettséget teljesítse, VÁLTÁS UTÁN a Csuri-brigád mielőtt hazamenne, rövid megbeszélést tart. Másnap termelési értekezlet van, s ezen újabb vállalást akarnak tenni a III. negyedév sikeréért. Mi mást válljanak, mint azt amit augusztus 20. tiszteletére tettek. 140 százalékos átlagukat 5 százalékkal emelik. Ezenkívül a brigád minden tagja eléri a sztahánovista szintet. % Misán György I raktárak készen állnak a rizs átvételére A Terményraktározási Vállalat Szolnok, Hajdú és Békés megyei, rizstárolásra alkalmas, fapadozatú raktárai kitakarítva, fertőtlenítve várják a termést. A rizs tisztításához készen állnak a rosta-szelelőgépek. A rizs rendkívül gyorsan magába szívja a nedvességet, ezért számolnak azzal, hogy ha az aratás és a cséplés idején csapadékosabb lesz az időjárás, raktározás előtt a termés egy részét szárítani kell. Éppen ezért valamennyi hőléges szárítógépet kijavították és beszerezték a fűtéshez szükséges kokszot és szenet. Újfajta vajköpülők készülnek A Háztartási Eszközök- és Bádogárugyárban elkészültek az újfajta vajköpülő tervei. A tervek szerint az eddiginél sokkal tetszetősebb, könnyebben kezelhető lesz, mert vas helyett alumínium öntvényből készítik a felső részét. Emellett a minőséget is javítják, mert szerkezetét úgy állítják öszsze, hogy köpülés közben ne akadjon és ne zörögjön. Több edényt gyártanak Az utóbbi hónapokban sokkal több zománcozott, horganyzott és csiszolt edényt gyárt a Budafoki Zománcedénygyár, mint azelőtt. Három hónap óta hetenként egy vagon edénnyel jut több vidéknek, rnjnt régebben. A szükségletek felmérése után szállítási tervet dolgoztak ki és ennek aiapján naponta egy vagon edényárut küldenek a v.'déki elosztóhelyekre. Termelési bizottságaink — az őszi munkálatokért ÓSZENTIVÁN KÖZSÉG területén működő 36 tagú termelési bizottság lelkiismeretesen, szívvellélekkel segítette a tavaszi és a nyári munkák mielőbbi befejezését. Különösen nagy segítséget nyújtottak dolgozó parasztjainknak az aratás, a behorúás és a cséplés munkáinál. Állandóan ellenőrizték a cséplőgépek munkáját, segítettek a hibák kijavításánál. Lelkes munkájuknak köszönhető, hogy a cséplés az aratás befejezése után három héttel végetért. A termelési bizottság igen nagy segítséget nyújtott az őszi szántási és vetési munkák megszervezéséhez is. Minden gépnek meg van a saját dűlője, ahol folyamatosan dolgozhat. A kapásnövények betakarításához felmérték a fogaterőt, — ezáltal nem lesz hiány ezen a téren sem. A termelési bizottság tagjai a mélyszántás, a trágyázás ég a vetőszántás érdekében felvilágosít* munkát végeznek. A dűlők beosztását továbbra is fenntartják és mindegyik bizottsági tag ellenőrzi a munkákat is. Bízunk abban, hogy termelési bizottságunk lelkes munkája hozzásegíti községünket ahhoz, hogy az öszi mezőgazdasági munkákat szintén elsőnek fejezhessük be járásunk területén. KISS ANDRÁS yb,-elnök TÁPÉ KÖZSÉG mezőgazdasági csoportja a termelési bizottsággal és az állandó bizottsággal j karöltve azon dolgozik, hogy jól előkészítse az őszi szántást-vetést és a dolgozó parasztságot idejében mozgósítsa az őszi vetésterv határidőre való teljesítésére, A szántás mellett igen fontos az is, hogy mindenki tisztított és csávázott magot vessen a földbe. Elegendő csávázószerről és csávázó felszerelésről gondoskodás történik. Ugyanakkor a mezőgazdasági osztály előre gondoskodik arról is, hogy a vetés zavartalan legyen. Ezért számbavette a vetőgépeket. Nemesített vetőmagról is gondoskodik a végrehajtó bizottság, hogy az kellő mennyiségben álljon dolgozó parasztságunk rendelkezésére, emiatt ne legyen fennakadás. Sok hasznos időf vett el Tápén az is, hogy az eladásra szánt sertést, marhát a szegedi vágóhídra kellett eddig hajtani. Ehhez járult még az állatok súlyvesztesége is. A tanács közreműködésével Molnár János állatfelelős elintézte, hogy az állatokat most már Tápén veszik át. CSENDES. PÁLNÉ SZEGEDI JEGYZETEK Berenc Ferenc virágai — Budapesten Hosszú idő, türelmes munka, hozzáértés, szív kell hozzá, hogy a kis dugványból — virág fejlődjön, amely szépségéküldték és pár nap- ti Vállalat — Berenc pal ezelőtt értesítés Ferenc és brigádjájötf: szeptember 9-ére nak virágai már feljuttassanak fel Bu- érkeztek Budapestre a mezőgazdasági kiállítás díszére.1 Berenc Ferenc pedig maga is felutazik, hogy a virágok elrendezésénél, ápolásánál segitkezzen — dapestre 40 darabol a virágok közül — vei örömet okoz az kiállítják őket. embereknek. „Aki a Nagy gonddal csovirágot szereti, rossz magolták be a féltön ember nem lehet" — nevelt virágokat. A mondja a közmon'lás Begónia Bex — a beés Berenc Ferenc na- gonia királya ezernyi őt bízta meg a bri gyon szereti a virá- színben pompázott, a gád vele, hisz az got. Nem fiatal riár nap átvilágította le- idős munkás nagy és azt a több évtized veiéit: szemetgyü- hozzáértése. gondosalatt szerzett sok- nyörködtetö látvány, sága, türelmessége sok tapasztalatot a Berenc Ferenc és bri- mellett szívét-lellcét gádja nevelte őket: egy kis darab levélrészből, amelyet apró erecskék szőttek át, növekedett meg ily szépre egy-egy cserép virág, mint egy-egy remekmű. A kertészkedésben most bőségesen hasznoiitja. Brigádjával a Szegedi Keriészeti Vállalat melegházaiban sok-sok érdekes virágot nevelt — ajándékként kedveskedtek velük a névnapokon, születésnapokon a szerető fér- figyelmes jek, feleségek, gyer- szülötte adta a munkába, hogy a kiállításra kerülő virágok gyönyörködtessék a látogatókat. Kitüntetés az a tény, hogy a Kertészeti Vállalat egy egy remekműve ott Ficus Elasztika mély- sorakozhat a nagy zöld színű levelei, a alapossággal, gonddal. gondozás szeretettel elkészült abból is mezőgazdasági kiálcsak ezeket a különlegesen szép virágokat nevelik az új szegedi kertészeiben. Már tizczcr cilcliimekek, rokonok, is- csomagoltak pár .-\ve- lításon: a szegedi merősök. És amikor réppel. És Polyanthes munka dicséretére meghallották Beren- Tuberosét — külön- válik. Persze nemcék, hogy ősszel mc- leges tubarózsákat is zőgazdasági kiállítás küldtek, cserepeset nyílik Budapesten — és szálasat. Egy nagy ők is készültek reá. kosárba rakták őket, Mintegy két hónap- selyempapírba cso pal ezelőtt pedig le- magolták, széna közé, men növekedik, bivivélben értesítették a hogy meg ne sérül- bóznak a gyönyörű minisztériumból a jenek, ne törődjenek, nagyvirágii szekfük vállalatot, hogy küld- a virágok fölé vesz- a melegágyak egész jenek mintapélda- szőböl védőrácsot ké- sorában, hogy ezoksziteltek és az egé- kai majd Szeged dolszet vastag csoma- gozói kedveskedhetgolópapírral boritol- scnc'- szerelteiknél:, iák be, barátaiknak. A Szegedi Kertésze- m. T nyokat, azokból a virágokból, amelyekkel részt akarnak venni a kiállításon. A mintapéldányokat fel-