Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

A MAI SZAMUNKBÓL} József Attila költészete Az amerikai irányítás alatt álló délkeletázsiai szerződés — agresszív jellegű szövetség Elsőévesek az egyetemen Elkészült az újszegedl víztorony Ma: Szegedi Haladás— Budapesti Dózsa NB l-es labdarugó mérkőzés i AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM I SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 8. I ÁRA: 50 FILLÉR 7TLÁG PROLETÁRJAI EGYTSŰTJETE1KJ Tettekre serkentő évforduló (M. T.) Amikor — közel tíz esztendővel ezelőtt — az első hős szovjet katona átlépte Szeged halárát, a háború fojtó légköre ölelte át a várost. A felszabadulás első perceiben a horthysta csendőruralom nyomasztó béklyója alól mint a rügyek úgy pat­tantak ki a szivek: felszabadultunk! Béke lesz! És felébredt a város. A felszabadító hadsereg harcosai hi­dat ácsoltak a Tiszán — a régit elpusztította a háború. Kinyílt a színház kapuja, a Kommunista Párt munkára, újjáépítésre, tet­tekre szólító plakátjai megjelentek Szeged házainak falán, föld­osztásról beszéltek az emberek — és pár hónap múlva a föld a dolgozó parasztoké lett. 'S mire a májusi nap aranyló sugarai a rádió, az újság, a dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmét hirül adta s a béke ujjongó öröme töltött be testet, lelket az egész vi­lágon — városunkban már több mint fél éve folyt az újjáépítés. Tíz esztendő telt e! Évforduló közeledik — egy értizedről emlékezünk meg, olyan tíz esztendőről, amelyre büszke lehet mindéin szegedi dolgozó. Rég elfelejtett érzés a rettegés a holnap­tól s a Széchenyi-téri szovjet emlékművek előtt évről-évre tisztelet­tel és mély hálával adóznak Szeged polgárai a hős szovjet harco­soknak, akik vérüket hullatták szabadságunkért. Élni tudtunk szabadságunkkal. Szegedi munkáskezek emel­ték ki a Tisza mélyéről az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat gépeit, hogy azokat helyrehozva megkezdhessék a munkát. Az or­szág nagyszerű hídépítői a keszon mélyén a Tisza vize alatt épí­tették az új híd alapjait. Európaszerte beszélnek ma már a Sze­gedi Textilművekről: ezernyi vívmánya van a mi új életünknek, Szeged tíz esztendejének. Hány kísérlet, hány izgalommal telt fáradságos hét, hónap fűződik a szegedi tudósok munkájához, amíg világszerte jelentős kutatásaik sikerrel fejeződtek be? Meg­számlálhatatlan Szeged gyáraiban a munkás hőstettek száma. Az erősödő termelőszövetkezetek a bizonyítékai annak, hogy a kol­lektív gazdálkodás boldogabb, gondtalanabb életet 'biztosít — az egyre terebélyesedő munkás-paraszt szövetség az az erő, amely az elmúlt tíz esztendő alatt a párt vezette győzelmeket kovácsolta. A dolgozó nép fiai vannak néphadseregünk tisztikarában. Bölcső­dék egész sora áll a szegedi dolgozó édesanyák gyerekeinek ren­delkezésére. Mindez az elmúlt tíz esztendő gyümölcse. Családok ezrei tengődtek, nyomorogtak 1944 október 11 előtt — most az egykor elnyomott munkás férfiak-asszonyok mellén kitüntetések csillognak, a családnak több tagja dolgozik, s jobb, sokkal jobb, szebb az élet. A nők gyárakban, a közlekedés irá­nyításában, a villamosokon nagyszerűen megállják helyüket — ebbe sincs ma már semmi furcsa. Az új zeneiskolába több mint 600 gyermeket írattak be ebben az esztendőben Szeged dolgozói — holott azelőtt a régi zeneiskolába csak a kiváltságosok gyermekei járhattak. Művelődnek, tanulnak, emberesednek a mi fiataljaink. Nagy nap előtt áll Szeged dolgozó népe: közeledik Szeged felszabadulásának tizedik évfordulója. A Szeged Városi Párt-Vég­rehajtóbizottság felhívással fordult Szeged dolgozó népéhez, hogy méltóan készüljön felszabadulásának megünneplésére, kiemelkedő munkasikerekkel tegye emlékezetessé október 11-ét. "Szeged haza­fias erői fogjanak össze — mondja a felhívás —, hogy felszaba­dulásunk ünnepe méltóképpen kifejezze városunk dolgozóinak há­láját, felszabadítónk, a békeszerető Szovjetunió iránt, őszinte ra­gaszkodását népi demokratikus rendszerünk szervezője és veze­tője, a Magyar Dolgozók Pártja iránt". Az ország dolgozói nagy eseményre készülnek: tanácsvá­'asztásokra. A tanácsok négyéves munkája megmutatta Szegeden is, hogy sokra képes a dolgozó nép választotta államhatalmi szerv, ha azoknak tagjai a dolgozók soraiból kerülnek ki. Amikor a ta­nácsok munkájáról, az űj tanácstörvénytervezetről beszélünk, vi­tázunk — Szeged tíz esztendejéről és az utóbbi évek eredményeiről is szólunk, fejlődésünkről, hibáinkról. A törvényhozás mély demo­kratizmusa, a hibák bátor feltárása, a vélemények szabad kifej­tése nem lett volna lehetséges, ha tíz esztendővel ezelőtt nem adta volna kezünkbe szabadságunkat a hős szovjet nép. Ünnepeljük felszabadulásunk tizedik évfordulóját a munka újabb hőstetteive! ünnepi műszakokkal. Tegyük emlékezetessé október 11-ét azzal is, hogy bátran, öntevékenyen elősegítjük az új tanácstörvény létrehozását hozzászólásainkkal, javaslatainkkal, bí­rálatainkkal, az eredmények méltatásával. Készüljünk felszabadu­lásunk évfordulójának nagy napjára — emlékezzünk Szeged tíz évére — és ez az emlékezés tettekre serkentsen. A termelőszövetkezetek életéből Vetik az őszi árpát az Alkotmány tsz-ben A kötelező tűz és jégbiztosítás a dolgozó parasztok érdekét szolgálja 1952-ben lépett életbe a kötelező tűz- és jégbiztosítás. Az elmúlt idő is bebizonyította, hogy a kötelező biztosítás elsősorban a dolgozó pa­rasztok érdekét szolgálja. özvegy Szili Andrásnénak — aki Röszkén, Tanya 155. szám alatt la­kik — tűz pusztította épületét. Az Állami Biztosító özv. Szili András­nénak 13 ezer 220 forintot fize­tett ki. Nagy fontosságú a kötelező biz­tosítás a jégkárosultak részére is. Megyénkben csupán az őszi kalá­szosokat ért jégkár következtében az Állami Biztosító az egyéni gaz­dáknak 6 millió 102 ezer 819 forin­tot fizetett ki. A biztosítottak túlnyomó többsé­ge időben fizeti a biztosítási díjat, mert jól tudja: a kötelező biztosí­tás az egyén és a közösség érdeké­ért való. A befizetett biztosítási díj tűzkár, vagy jégverés esetén sok­szorosan visszatérü! A kártérítési összeg nagy segítség a dolgozó pa­rasztoknak. Uövzkii Uicek A Lenin tsz-ben elkészült az új, nagy istálló, amelybe hamarosan a villanyt is bevezetik. Az istállónál új ártézikút is van. A röszkei gépállomás dolgozói iszi munkákra indultak. Az előt­íiik álló feladatok sikeres elvégző­iéért a legutóbbi üzemi értekezle­Vikön a traktoristák versenyre hív­k k ki egymást. Az üzemi értekez­zen különben a gépállomás igaz­A szegedi Alkotmány termelőszövetkezetben jól fizetett az őszi ár­pa. A következő évben is jó termést akarnak aratni és ezért minden munkát időben kívánnak végezni. A vetőimagvakat gon. dosan előkészítették, ki­tisztították és csávázták. Hétfőn reggel pedig a dorozsmai gépállomás Lanz-Buldog traktorával és 32 soros vetőgéppel indult ki Dávid János a földre. A megszántott volt lenföld helyén kezd­ték el vetni az őszi ár­pát. László Károly, a tsz egyik tagja a vetőgépet kezeli. Másik két tsz tag: Kalmár József és Csonka Vincze pedig a műtrágyát hordják a földre. Nagy Sándor elv. társ, a termelőszövetke­zet elnöke a következő­ket mondotta: — Jól elmunkált föld. be vetjük az őszi árpát is. Itt az ideje a vetés­nek és mi nem késleke­dünk, mert saját tapasz, talatunkból tudjuk, hogy a korai, gondos vetés mázsákban jelentkezik majd. A korai vetésű őszi árpa is 2—3 mázsá­val többet ad holdan­ként. Az Alkotmány terme­lőszövetkezetben jól ha­ladnak a vetéssel. Ma — szerdán — kora dél­előtt már 21 holdon föld. be kerül az őszi árpa magja. A „víznyomta" földön már megkezdő­dött a kukorica szedése is. Krisztin Pál, Bálint András és családja, az­tán mások szedik a ku­koricát. A „víznyomta" földről is holdanként 22 —25 mázsás kukorica­termést várnak. A többi kukoricaföld, holdanként töibb, mint 30 mázsás termést ad. Több tsz tag háztáji gazdaságában is megkezdték a kukori­caszedést. Az Alkotmány tsz tagjai a közös föld után megkezdték kuko­rica beadási kötelezett­ségük teljesítéséit is. Hétfőn 47 mázsa kuko­ricát vittek a begyűjtő­helyre. Most lépett be az Al­kotmány tsz-be Mészá­ros József és Jó járt Er­zsébet, mert meggyőződ­tek arról; jó sorukat meglelik a közös gazda­ságban. Csiszár Mátyás­né, aki régebben kilépett a tsz-ből, most újból visszatért. A környék­beli egyénileg gazdálko. dó dolgozó parasztok ér­deklődéssel figyelik a tsz munkáját, eredmé­nyeit, A tudomány segítsége a tszeknek "A szegedi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet munkatársai 10 terme­lőszövetkezetnek adnak segítséget a helyes gaz­dálkodáshoz. Az intézet kutatói, illetve tudomá­nyos munkatársai vala­mennyi szegedi terme­lőszövetkezetet látogat­ják. A szegedi Felszabadu­lás és Táncsics, továbbá a szatymazi Szabadság termelőszövetkezetek pat­ronálását a kísérleti in­tézet négy tagból álló brigádja végzi. A bri­gádban növénynemesítő, növénytermelő, agroké­mikus és egy gazdasági szakértő van. A négy­tagú brigád a patronált termelőszövetkezettel rendszeres kapcsolatot tart. Növénytermelési, állattenyésztési és üzem­szervezési kérdésben szaktanácsokat és javas­latokat adnak. A szegedi Felszabadu­lás tsz-ben tartott major fejlesztési terv kidolgo­zásánál az intézet és kí­sérleti gazdasága két tagja vett részt. Javas­lataikkal segítettek ab­ban. hogy az okszerű nagyüzemi gazdálkodás céljainak mefelelően ké­szüljön el a majorterv. A szegedi termelőszövet­kezetekben javaslatokat tettek az intézet mun­katársai a helyes vetés­forgó kialakításához is. Az intézet tsz-eket pat­ronáló valamennyi tagja megjelent azon az érte­kezleten is, amelyen a termelőszövetkezetek 1951 —55 évi vetésterve el­készítését tárgyalták. Az intézet munkatársai se­gítenek a termelőszövet­kezeteknek az üzemter­vek, állatállomány fej­lesztési és értékesítési tervek elkészítésében is. A termelőszövetkezetek­ben. különböző ankéto­kon és másutt az intézet munkatársai ezidáig már az egyes kérdésekről 55 szakelőadást tartottak. A szegedi mezőgazdasági termelési bizottságban a kísérleti intézet két mun­katársa tevékenykedik. A paprikalermelcsi szak­bizottságban az intézet­től három tudományos munkatárs dolgozik. Se­gítettek létrehozni a fű­szerpaprika öntözésével kapcsolatos terveket is. Készülődés a vetésre, kukoricatörésre Szorgalmas munka fo-1 lyik a gyálaréti Komszo­mol tsz földjén. A tagok az őszi munkákat jól és időben sorra, rendre végzik, öt gép dübörög a tsz földön — szánta­nak. A termelőszövetkezet tagjai felkészültek az őszi árpa elvetésére. A vetőmagot kitisztították, csávázták és elkészült a jó vetőágy is. Még ezen. a héten megkezdik az őszi árpa vetését, termé­szetcsen a gépek segít­ségéve! ötven holdra vetnek őszi árpát. A tagság közül többen a kendert lombozzák és kötik. A kender is meg­felelően fizetett. Szépen kizöldült már az új he­revetés is — a herema­got mintegy két hete vetették e! Az őszi munkákat, okos beosztással, terv­szerűen végzik, hiszen csak így lehet biztosí­tani az eredményeket. Az erőket helyesen von­ják össze a kukoricatö­rés idejére s esszéi együtt természetesen a szárvá­gásra. A következő hét elején hozzákezdenek a kukorica töréséhez. Gon­dosan művelték kukori-< cájukat. s amikor csak szükséges volt, kapálták. A becsületes, jó munka nem marad ' eredmény nélkül. A Komszomcl termelőszövetkezetben a kukorica holdanként megadja a 30—35 má­zsás termést. A kukorica törése, il­letve a szár levágása után a gépállomás trak­torai nyomban megkez­dik a szántást — a ku­koricaföldön. Szegedi termelőszövetkezeti tagok látogatása Hajdú-Bihar megyéken gatója a nyári munkákban legjobb eredményeket elért traktoristáknak díszokleveleket is adott át. A röszkei határban is érnek, pi­rosodnak a fűszerpaprika csövek. A termés általában kielégítőnek mutatkozik. A Lenin tsz-ben hol­danként 30—35 mázsás fűszerpap­rika termést várnak. Tapodi Gyula levelező Jól öltözöitt, mosolygós arcú fér­fiakkal, asszonyokkal megtolt au­tóbuaz robogott végig szombaton a korareggeli órákban a szentesi országúton, majd Cserebökényen áthaladva bekanyarodott a szarvasi Öntözési és Talajjavítási Kísér­leti Intézet bikazugi gazdaságának udvarába. Harminchárom szeged­környéki termelőszövetkezeti pa­raszt tapasztalatcserére indult a hajdú-biharmegyei Földes község határában elterülő Rákóczi terme­lőszövetkezetbe. Az út első felét — a szombati napot — arra szán­4ák, hogy tanulmányozzák az ön­tözéses gazdálkodást. Főleg a rizstermelés iránt ta­núsítottak igen élénk érdeklő­dést. Ez érthető is, mert a Szeged-vidé­kiek most akarnak ennek a nö­vénynek termesztésével foglalkoz­ni. Szinte véget nem érő volt a jól bevált rizstermelés} módszerek iránti érdeklődés: melyik a leg­megfelelőbb talajelőkészítés? Ho­gyan kell árasztani? Mi módon történik az aratás? Ugyanilyen élénken érdeklődtek a svéd állványon és a finn nyár­son történő szénaszáritási módsze­rekről, az öntözéses kukorica ter­mesztésről és nemesítéséről, az ön­tözéses szántóföldi gazdálkodásról; egyszóval: mindarról, amit a gaz­daságban látni és tanulni lehetett. Az első kérdés csaknem mindenütt azonos volt: — Van-e kilépő a termelőszövet­kezetiből? ... Pillanatra meghökkent, csodál­kozó szemmel néztek a vendégek­ra. s hangtalanul feltették a kérdést, mielőtt válaszoltak: hogy' lehet ilyet kérdezni? Azután meg­győzően jött a válasz: nincs. Érthotő, hogy ez iránt, érdeklőd­tek először, mert például a szegedi Uj Élet termelőszövetkezet tagjai közül érkezett 14 vendégből 10 ki­akar lépni a tsz-bő! De a Táncsics­ból is jöttek olyanok, akik ott akarják hagyni a biztos megélhe­tést nyújtó közös gazdálkodást a bizonytalan „egyéni"-ért. Jámbor István elvtárs, a Rákóczi termelőszövetkezet elnöke röviden ismertette a megalakulástól meg­tett — és 1953. október l-ig elég nehéz — utat. Jelenleg 3162 hol­don gazdálkodik a 350 család 420 taggal. Hogy milyen eredménnyel, azt bizonyítja az, hogy az elmúlt évben az egy mun­kaegységre eső természetbeni juttatás pénzértéke 47 forint 50 fillér volt. így érthető az, hogy 13 tagúk vá­sárolhatott új házait, mert a ta­valy kiosztott 60 vagon búzából még most is bőven van a tagok­nak. Meglepő dologra találtak a ven­dégek. Csaknem minden tagnak — még az elnöknek is — dolgozik a felesége. Először hitetlenkedtek, de hamarosan meggyőződtek ar­ról, hogy ez tényleg így van. Igen nagy eltérés van a szeged­környéki ég a debrooenvidóki ta­lajok minősége között. A beszél­getések során kitűnt, hogy a Rá­l kóczi termelőszövetkezet tagjai | a női munkaerő bevonásával rossz minőségű talajoi} is termel­nek olyan kukoricát, mint a sze­gedkörnyékiek. ahol csak férfi munkaerő dolgozik. A látogatásnak, az ebéd ntáni baráti beszélgetésnek váratlan eredménye lett. A vendégek közül számos termelőszövetkezeti tag. akik már jóval ezelőtt bejelen­tették kilépési szándékukat, most egymás után vonták visz­sza azt, mert saját szemükkel meggyőződtek arról, hogy lehet eredményesen gazdálkodni, csak szívvel-lélekkel kell dolgozni. Továbbra is az övék az a föld) amit bevittek a szövetkezetbe, csakháf közösen müvelik. Elsőnek Savanya Pá! az Uj Élet termelőszövetkezet tagja semmisí­tette meg előző szándékát. Hosszas töprengés után kijelentette: döntöttem, veletek maradoh elvtársak. S jöttek utána a többiek. Paragi József, a Felszabadulás tsz tagja, Bite Szilveszter — aki 24 mázsa gabonát kapott ez évben, mégis ki akart lépni — és Bodor Antal, az Uj Élet-bői szintén kijelentet­ték: továbbra is közösen gazdál­kodunk, mert láttuk van értelme. Biczó Antal arcán látszik, hogy erősein gondolkozik, ö még nem lud dönteni. Érthotő ez, hiszen kifelé húzza a föld, a magán­tulajdon, befelé viszont az eredményesebb gazdálkodás, a gondtalanabb élet vágya. Nehéz a kettő között — egyelőre — választjani. Ha majd jól meg­fontolta a dolgot, bizonyára helye­sen dönt. Moha Benedek

Next

/
Thumbnails
Contents