Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

A MAI SZAMUNKBÓL} József Attila költészete Az amerikai irányítás alatt álló délkeletázsiai szerződés — agresszív jellegű szövetség Elsőévesek az egyetemen Elkészült az újszegedl víztorony Ma: Szegedi Haladás— Budapesti Dózsa NB l-es labdarugó mérkőzés i AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM I SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 8. I ÁRA: 50 FILLÉR 7TLÁG PROLETÁRJAI EGYTSŰTJETE1KJ Tettekre serkentő évforduló (M. T.) Amikor — közel tíz esztendővel ezelőtt — az első hős szovjet katona átlépte Szeged halárát, a háború fojtó légköre ölelte át a várost. A felszabadulás első perceiben a horthysta csendőruralom nyomasztó béklyója alól mint a rügyek úgy pattantak ki a szivek: felszabadultunk! Béke lesz! És felébredt a város. A felszabadító hadsereg harcosai hidat ácsoltak a Tiszán — a régit elpusztította a háború. Kinyílt a színház kapuja, a Kommunista Párt munkára, újjáépítésre, tettekre szólító plakátjai megjelentek Szeged házainak falán, földosztásról beszéltek az emberek — és pár hónap múlva a föld a dolgozó parasztoké lett. 'S mire a májusi nap aranyló sugarai a rádió, az újság, a dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmét hirül adta s a béke ujjongó öröme töltött be testet, lelket az egész világon — városunkban már több mint fél éve folyt az újjáépítés. Tíz esztendő telt e! Évforduló közeledik — egy értizedről emlékezünk meg, olyan tíz esztendőről, amelyre büszke lehet mindéin szegedi dolgozó. Rég elfelejtett érzés a rettegés a holnaptól s a Széchenyi-téri szovjet emlékművek előtt évről-évre tisztelettel és mély hálával adóznak Szeged polgárai a hős szovjet harcosoknak, akik vérüket hullatták szabadságunkért. Élni tudtunk szabadságunkkal. Szegedi munkáskezek emelték ki a Tisza mélyéről az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat gépeit, hogy azokat helyrehozva megkezdhessék a munkát. Az ország nagyszerű hídépítői a keszon mélyén a Tisza vize alatt építették az új híd alapjait. Európaszerte beszélnek ma már a Szegedi Textilművekről: ezernyi vívmánya van a mi új életünknek, Szeged tíz esztendejének. Hány kísérlet, hány izgalommal telt fáradságos hét, hónap fűződik a szegedi tudósok munkájához, amíg világszerte jelentős kutatásaik sikerrel fejeződtek be? Megszámlálhatatlan Szeged gyáraiban a munkás hőstettek száma. Az erősödő termelőszövetkezetek a bizonyítékai annak, hogy a kollektív gazdálkodás boldogabb, gondtalanabb életet 'biztosít — az egyre terebélyesedő munkás-paraszt szövetség az az erő, amely az elmúlt tíz esztendő alatt a párt vezette győzelmeket kovácsolta. A dolgozó nép fiai vannak néphadseregünk tisztikarában. Bölcsődék egész sora áll a szegedi dolgozó édesanyák gyerekeinek rendelkezésére. Mindez az elmúlt tíz esztendő gyümölcse. Családok ezrei tengődtek, nyomorogtak 1944 október 11 előtt — most az egykor elnyomott munkás férfiak-asszonyok mellén kitüntetések csillognak, a családnak több tagja dolgozik, s jobb, sokkal jobb, szebb az élet. A nők gyárakban, a közlekedés irányításában, a villamosokon nagyszerűen megállják helyüket — ebbe sincs ma már semmi furcsa. Az új zeneiskolába több mint 600 gyermeket írattak be ebben az esztendőben Szeged dolgozói — holott azelőtt a régi zeneiskolába csak a kiváltságosok gyermekei járhattak. Művelődnek, tanulnak, emberesednek a mi fiataljaink. Nagy nap előtt áll Szeged dolgozó népe: közeledik Szeged felszabadulásának tizedik évfordulója. A Szeged Városi Párt-Végrehajtóbizottság felhívással fordult Szeged dolgozó népéhez, hogy méltóan készüljön felszabadulásának megünneplésére, kiemelkedő munkasikerekkel tegye emlékezetessé október 11-ét. "Szeged hazafias erői fogjanak össze — mondja a felhívás —, hogy felszabadulásunk ünnepe méltóképpen kifejezze városunk dolgozóinak háláját, felszabadítónk, a békeszerető Szovjetunió iránt, őszinte ragaszkodását népi demokratikus rendszerünk szervezője és vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja iránt". Az ország dolgozói nagy eseményre készülnek: tanácsvá'asztásokra. A tanácsok négyéves munkája megmutatta Szegeden is, hogy sokra képes a dolgozó nép választotta államhatalmi szerv, ha azoknak tagjai a dolgozók soraiból kerülnek ki. Amikor a tanácsok munkájáról, az űj tanácstörvénytervezetről beszélünk, vitázunk — Szeged tíz esztendejéről és az utóbbi évek eredményeiről is szólunk, fejlődésünkről, hibáinkról. A törvényhozás mély demokratizmusa, a hibák bátor feltárása, a vélemények szabad kifejtése nem lett volna lehetséges, ha tíz esztendővel ezelőtt nem adta volna kezünkbe szabadságunkat a hős szovjet nép. Ünnepeljük felszabadulásunk tizedik évfordulóját a munka újabb hőstetteive! ünnepi műszakokkal. Tegyük emlékezetessé október 11-ét azzal is, hogy bátran, öntevékenyen elősegítjük az új tanácstörvény létrehozását hozzászólásainkkal, javaslatainkkal, bírálatainkkal, az eredmények méltatásával. Készüljünk felszabadulásunk évfordulójának nagy napjára — emlékezzünk Szeged tíz évére — és ez az emlékezés tettekre serkentsen. A termelőszövetkezetek életéből Vetik az őszi árpát az Alkotmány tsz-ben A kötelező tűz és jégbiztosítás a dolgozó parasztok érdekét szolgálja 1952-ben lépett életbe a kötelező tűz- és jégbiztosítás. Az elmúlt idő is bebizonyította, hogy a kötelező biztosítás elsősorban a dolgozó parasztok érdekét szolgálja. özvegy Szili Andrásnénak — aki Röszkén, Tanya 155. szám alatt lakik — tűz pusztította épületét. Az Állami Biztosító özv. Szili Andrásnénak 13 ezer 220 forintot fizetett ki. Nagy fontosságú a kötelező biztosítás a jégkárosultak részére is. Megyénkben csupán az őszi kalászosokat ért jégkár következtében az Állami Biztosító az egyéni gazdáknak 6 millió 102 ezer 819 forintot fizetett ki. A biztosítottak túlnyomó többsége időben fizeti a biztosítási díjat, mert jól tudja: a kötelező biztosítás az egyén és a közösség érdekéért való. A befizetett biztosítási díj tűzkár, vagy jégverés esetén sokszorosan visszatérü! A kártérítési összeg nagy segítség a dolgozó parasztoknak. Uövzkii Uicek A Lenin tsz-ben elkészült az új, nagy istálló, amelybe hamarosan a villanyt is bevezetik. Az istállónál új ártézikút is van. A röszkei gépállomás dolgozói iszi munkákra indultak. Az előtíiik álló feladatok sikeres elvégzőiéért a legutóbbi üzemi értekezleVikön a traktoristák versenyre hívk k ki egymást. Az üzemi értekezzen különben a gépállomás igazA szegedi Alkotmány termelőszövetkezetben jól fizetett az őszi árpa. A következő évben is jó termést akarnak aratni és ezért minden munkát időben kívánnak végezni. A vetőimagvakat gon. dosan előkészítették, kitisztították és csávázták. Hétfőn reggel pedig a dorozsmai gépállomás Lanz-Buldog traktorával és 32 soros vetőgéppel indult ki Dávid János a földre. A megszántott volt lenföld helyén kezdték el vetni az őszi árpát. László Károly, a tsz egyik tagja a vetőgépet kezeli. Másik két tsz tag: Kalmár József és Csonka Vincze pedig a műtrágyát hordják a földre. Nagy Sándor elv. társ, a termelőszövetkezet elnöke a következőket mondotta: — Jól elmunkált föld. be vetjük az őszi árpát is. Itt az ideje a vetésnek és mi nem késlekedünk, mert saját tapasz, talatunkból tudjuk, hogy a korai, gondos vetés mázsákban jelentkezik majd. A korai vetésű őszi árpa is 2—3 mázsával többet ad holdanként. Az Alkotmány termelőszövetkezetben jól haladnak a vetéssel. Ma — szerdán — kora délelőtt már 21 holdon föld. be kerül az őszi árpa magja. A „víznyomta" földön már megkezdődött a kukorica szedése is. Krisztin Pál, Bálint András és családja, aztán mások szedik a kukoricát. A „víznyomta" földről is holdanként 22 —25 mázsás kukoricatermést várnak. A többi kukoricaföld, holdanként töibb, mint 30 mázsás termést ad. Több tsz tag háztáji gazdaságában is megkezdték a kukoricaszedést. Az Alkotmány tsz tagjai a közös föld után megkezdték kukorica beadási kötelezettségük teljesítéséit is. Hétfőn 47 mázsa kukoricát vittek a begyűjtőhelyre. Most lépett be az Alkotmány tsz-be Mészáros József és Jó járt Erzsébet, mert meggyőződtek arról; jó sorukat meglelik a közös gazdaságban. Csiszár Mátyásné, aki régebben kilépett a tsz-ből, most újból visszatért. A környékbeli egyénileg gazdálko. dó dolgozó parasztok érdeklődéssel figyelik a tsz munkáját, eredményeit, A tudomány segítsége a tszeknek "A szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársai 10 termelőszövetkezetnek adnak segítséget a helyes gazdálkodáshoz. Az intézet kutatói, illetve tudományos munkatársai valamennyi szegedi termelőszövetkezetet látogatják. A szegedi Felszabadulás és Táncsics, továbbá a szatymazi Szabadság termelőszövetkezetek patronálását a kísérleti intézet négy tagból álló brigádja végzi. A brigádban növénynemesítő, növénytermelő, agrokémikus és egy gazdasági szakértő van. A négytagú brigád a patronált termelőszövetkezettel rendszeres kapcsolatot tart. Növénytermelési, állattenyésztési és üzemszervezési kérdésben szaktanácsokat és javaslatokat adnak. A szegedi Felszabadulás tsz-ben tartott major fejlesztési terv kidolgozásánál az intézet és kísérleti gazdasága két tagja vett részt. Javaslataikkal segítettek abban. hogy az okszerű nagyüzemi gazdálkodás céljainak mefelelően készüljön el a majorterv. A szegedi termelőszövetkezetekben javaslatokat tettek az intézet munkatársai a helyes vetésforgó kialakításához is. Az intézet tsz-eket patronáló valamennyi tagja megjelent azon az értekezleten is, amelyen a termelőszövetkezetek 1951 —55 évi vetésterve elkészítését tárgyalták. Az intézet munkatársai segítenek a termelőszövetkezeteknek az üzemtervek, állatállomány fejlesztési és értékesítési tervek elkészítésében is. A termelőszövetkezetekben. különböző ankétokon és másutt az intézet munkatársai ezidáig már az egyes kérdésekről 55 szakelőadást tartottak. A szegedi mezőgazdasági termelési bizottságban a kísérleti intézet két munkatársa tevékenykedik. A paprikalermelcsi szakbizottságban az intézettől három tudományos munkatárs dolgozik. Segítettek létrehozni a fűszerpaprika öntözésével kapcsolatos terveket is. Készülődés a vetésre, kukoricatörésre Szorgalmas munka fo-1 lyik a gyálaréti Komszomol tsz földjén. A tagok az őszi munkákat jól és időben sorra, rendre végzik, öt gép dübörög a tsz földön — szántanak. A termelőszövetkezet tagjai felkészültek az őszi árpa elvetésére. A vetőmagot kitisztították, csávázták és elkészült a jó vetőágy is. Még ezen. a héten megkezdik az őszi árpa vetését, természetcsen a gépek segítségéve! ötven holdra vetnek őszi árpát. A tagság közül többen a kendert lombozzák és kötik. A kender is megfelelően fizetett. Szépen kizöldült már az új herevetés is — a heremagot mintegy két hete vetették e! Az őszi munkákat, okos beosztással, tervszerűen végzik, hiszen csak így lehet biztosítani az eredményeket. Az erőket helyesen vonják össze a kukoricatörés idejére s esszéi együtt természetesen a szárvágásra. A következő hét elején hozzákezdenek a kukorica töréséhez. Gondosan művelték kukori-< cájukat. s amikor csak szükséges volt, kapálták. A becsületes, jó munka nem marad ' eredmény nélkül. A Komszomcl termelőszövetkezetben a kukorica holdanként megadja a 30—35 mázsás termést. A kukorica törése, illetve a szár levágása után a gépállomás traktorai nyomban megkezdik a szántást — a kukoricaföldön. Szegedi termelőszövetkezeti tagok látogatása Hajdú-Bihar megyéken gatója a nyári munkákban legjobb eredményeket elért traktoristáknak díszokleveleket is adott át. A röszkei határban is érnek, pirosodnak a fűszerpaprika csövek. A termés általában kielégítőnek mutatkozik. A Lenin tsz-ben holdanként 30—35 mázsás fűszerpaprika termést várnak. Tapodi Gyula levelező Jól öltözöitt, mosolygós arcú férfiakkal, asszonyokkal megtolt autóbuaz robogott végig szombaton a korareggeli órákban a szentesi országúton, majd Cserebökényen áthaladva bekanyarodott a szarvasi Öntözési és Talajjavítási Kísérleti Intézet bikazugi gazdaságának udvarába. Harminchárom szegedkörnyéki termelőszövetkezeti paraszt tapasztalatcserére indult a hajdú-biharmegyei Földes község határában elterülő Rákóczi termelőszövetkezetbe. Az út első felét — a szombati napot — arra szán4ák, hogy tanulmányozzák az öntözéses gazdálkodást. Főleg a rizstermelés iránt tanúsítottak igen élénk érdeklődést. Ez érthető is, mert a Szeged-vidékiek most akarnak ennek a növénynek termesztésével foglalkozni. Szinte véget nem érő volt a jól bevált rizstermelés} módszerek iránti érdeklődés: melyik a legmegfelelőbb talajelőkészítés? Hogyan kell árasztani? Mi módon történik az aratás? Ugyanilyen élénken érdeklődtek a svéd állványon és a finn nyárson történő szénaszáritási módszerekről, az öntözéses kukorica termesztésről és nemesítéséről, az öntözéses szántóföldi gazdálkodásról; egyszóval: mindarról, amit a gazdaságban látni és tanulni lehetett. Az első kérdés csaknem mindenütt azonos volt: — Van-e kilépő a termelőszövetkezetiből? ... Pillanatra meghökkent, csodálkozó szemmel néztek a vendégekra. s hangtalanul feltették a kérdést, mielőtt válaszoltak: hogy' lehet ilyet kérdezni? Azután meggyőzően jött a válasz: nincs. Érthotő, hogy ez iránt, érdeklődtek először, mert például a szegedi Uj Élet termelőszövetkezet tagjai közül érkezett 14 vendégből 10 kiakar lépni a tsz-bő! De a Táncsicsból is jöttek olyanok, akik ott akarják hagyni a biztos megélhetést nyújtó közös gazdálkodást a bizonytalan „egyéni"-ért. Jámbor István elvtárs, a Rákóczi termelőszövetkezet elnöke röviden ismertette a megalakulástól megtett — és 1953. október l-ig elég nehéz — utat. Jelenleg 3162 holdon gazdálkodik a 350 család 420 taggal. Hogy milyen eredménnyel, azt bizonyítja az, hogy az elmúlt évben az egy munkaegységre eső természetbeni juttatás pénzértéke 47 forint 50 fillér volt. így érthető az, hogy 13 tagúk vásárolhatott új házait, mert a tavaly kiosztott 60 vagon búzából még most is bőven van a tagoknak. Meglepő dologra találtak a vendégek. Csaknem minden tagnak — még az elnöknek is — dolgozik a felesége. Először hitetlenkedtek, de hamarosan meggyőződtek arról, hogy ez tényleg így van. Igen nagy eltérés van a szegedkörnyéki ég a debrooenvidóki talajok minősége között. A beszélgetések során kitűnt, hogy a Rál kóczi termelőszövetkezet tagjai | a női munkaerő bevonásával rossz minőségű talajoi} is termelnek olyan kukoricát, mint a szegedkörnyékiek. ahol csak férfi munkaerő dolgozik. A látogatásnak, az ebéd ntáni baráti beszélgetésnek váratlan eredménye lett. A vendégek közül számos termelőszövetkezeti tag. akik már jóval ezelőtt bejelentették kilépési szándékukat, most egymás után vonták viszsza azt, mert saját szemükkel meggyőződtek arról, hogy lehet eredményesen gazdálkodni, csak szívvel-lélekkel kell dolgozni. Továbbra is az övék az a föld) amit bevittek a szövetkezetbe, csakháf közösen müvelik. Elsőnek Savanya Pá! az Uj Élet termelőszövetkezet tagja semmisítette meg előző szándékát. Hosszas töprengés után kijelentette: döntöttem, veletek maradoh elvtársak. S jöttek utána a többiek. Paragi József, a Felszabadulás tsz tagja, Bite Szilveszter — aki 24 mázsa gabonát kapott ez évben, mégis ki akart lépni — és Bodor Antal, az Uj Élet-bői szintén kijelentették: továbbra is közösen gazdálkodunk, mert láttuk van értelme. Biczó Antal arcán látszik, hogy erősein gondolkozik, ö még nem lud dönteni. Érthotő ez, hiszen kifelé húzza a föld, a magántulajdon, befelé viszont az eredményesebb gazdálkodás, a gondtalanabb élet vágya. Nehéz a kettő között — egyelőre — választjani. Ha majd jól megfontolta a dolgot, bizonyára helyesen dönt. Moha Benedek