Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-05 / 210. szám

VASARNAP, 1954 SZEPTEMBER 5. DÉLMUGYBRORSZfiG Hűtlen asszonyok OLASZ FILM A LEGUTÓBBI FILMFESZTIVÁLOK egyik örömmel és elismeréssel üdvözölendő érdekessége, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok filmóriásai mögé szorosan felzárkózott a nyugati országok haladó filmgyártásának néhány nagyszerű alkotása. Különösen a haladó olasz filmgyártás fejlődött sokat az utolsó kéthárom év alatt. Az általunk is ismert olasz filmek bátran és sokoldalúan mutatják be a háborúutáni olasz életet. Az eddigieknél nehezebb feladatra vállalkoztak a "Hűtlen asszonyok" című film írói, amikor az uralkodó osztály életén keresztül mutatják be az erkölcstelen, becstelen, nyomorúságos Olaszországot. A két rendező (Steno és ' Mario Monicelli) Róma belső negyedeibe visz el bennünket, s itt indítja el a film történetét. ROMA EGYIK MILLIOMOSA, egy sajtgyáros akar túladni feleségen, — fiatalabbat akar. Ehhez hűtlenségi bizonyítványokat keres felesége ellen, hogy a bíróság a nő bűne miatt mondja ki a válást. Osvaldó, a magánnyomozó iroda munkatársa veszi kezébe "az ügyet", munkába kezd, s ténykedései közepette találkozik hajdani szerelmesével, — Háború előtt már menyasszonyával, — aki egy előkelő angol úrhoz, Mr. Rogershez ment feleségül. A férje mellett boldogtalan Liliana újból viszonyba kerül Osvaldőval, akit férjének unokatestvérként mutat be. A Lilianával való kapcsolaton keresztül ismeri meg Osvoldó az előkelő asszonyok "lelki" titkait. A sajtgyáros felesége valóban csalja férjét, mégpedig a sofőrjével. Megvannak a váláshoz szükséges hűtlenségi bizonyítékok, csakhogy ezeket Osvaldó most már nem adja oda a férjnek, — 7,snrolja velük a nőt. Hasonló bizonyítékok birtokában zsarolja a többi hölgy-előkelőségeket is, s ebből él fényűzően. Eddig egyszerű, szinte hétköznapi a történet, mindennapi hűtlenségi kalandok, — a rendezők nagy érdeme, hogy apró művészi fogásokIcai eddig is érdekfeszítővé s amellett hol látszólag szinte közömbösen, hol szatirikusán leleplezővé tudták tenni. A még magánnyomozó-segéd Osvaldó nyomorúságos albérleti szobájában a szegények negyedében, — s Mr. Rogers nagyszerűen berendezett luxuslakásában egymást váltó jelenetek megdöbbentő erővel ábrázolják a "mélység" és -magasság" ellentétét. OSVALDÓ ZSAROLJA az előkelő hűtlen asszonyokat, autót vesz, feljár a szép Lilianánoz .,. S itt kezdődik a dráma ... Elvész Liliána gyémántnyakéke. Mr. Rogers Cerar inára, a kis szobalányra gyanakszik, s elküldi. Liliana tudja, hogy Cesarina ártatlan, de csak anynyit segíthet rajta, hogy beajánlja egy másik előkelő helyre. S itt megint lopás történik, pénz tűnik el. A vádlott — Cesarina, ki lehetne más, hiszen az estélyen "csak úri hölgyek" vettek részt, s Cesarina őrizte retiküljeiket. A kis cselédlány hiába bizonyítja ártatlanságát, minden ellene szól. Az öngyilkosságba menekül... A film itt éri el első igazi magasságát, s ezentúl sehol nem esik, drámaibbnál drámaibb jelenetek következnek... A kis cselédlány holttestét szállító halottaskocsit egyedül vőlegénye kíséri — kerékpáron, néhány szál virággal kezében ... Lula, az egyik szépasszony bevallja Lilianának, hogy ő lopta el a pénzt, hogy a zsaroló Osvaldót kielégítse. Liliana eddig is hitt a kis cselédlány ártatlanságában, s most lelkébe markol a vád: Osvaldó! Osvaldó, a régi szerelmes, a vőlegény — Osvoldó a tolvaj, Osvaldó a gyilkos, az ártatlan kis Cesarina gyilkosa!... A nyomozó szobájában találjuk együtt az egész társaságot. Itt van Osvaldó, a zsaroló, a sajtgyáros, felesleges feleségével, Mr. Rogers, Mrs. Taylor — akinek a retiküljéből eltűnt a pénz. — Lula, és a többiek. Kényelmetlen helyzet? — A, dehogy ... Hiszen nem történt semmi, nincs semmi hiba, nem lopott senki, senki nom hűtlenkec ett, senki nem zsarolt, senki nem -kart túladni feleségén... Senki... Hogy is tehettek volna ilyet «ilyen» előkelő asszonyok, "ilyen" közisnert és köztiszteletben álló férfiak? ... A felső tízezer látszat-becsületét, jellemességét, erényét, erkölcsét nem lehet megsérteni... Elméleti szinvonalunk emelésé* segíti elő az AMGMMGÁLTATÁS S Liliana maga marad vádjaival és önvádjaival — amik nem elegendőek az eljárás megindításához. Mit tegyen szegény szerencsétlen asszony? Lelövi a régi szerelmest, s most már megindulhat az eljárás! MEGRÁZÓ, REÁLIS DRÁMA! S csak növeli realitását, hogy nagyon emlékeztet a Montesi-ügyre... A bün és ravaszság ezer szálával összefűzött uralkodóosztály nem engedte lerántani a leplet a miniszterfattyak és államtitkárok látszaterkölcséről és látszatbecsületességéről. A "Hűtlen asszonyok" írói és rendezői meg merik ezt tenni, S ez a leleplezés legalább olyan hatású, amilyen lehetett volna a Montesiügyé. Zseniálisan kidolgozott a hajdani szegény lánynak, Lilianának a jelleme. Liliana, miután a még becsületes szerelmes, Osvaldó, elmegy katonának, majd hadifogságban van, kénytelen íérjhezmenni a gazdag angol úrhoz. Házassága azonban nem hoz neki boldogságot, megutálja azt a világot, amelyben él, — s a cselédlány iránt érzett szeretetében, — s Osvaldó iránt érzett megújuló szerelmében szegényes — de tisztességes — múltját keresi. S ez a tisztesség, becsületesség iránti vágyakozás nagyobb az Osvaldó iránt érzett szerelemnél. Amikor megtudja, hogy Osvaldó zsaroló, s Osvaldó az oka — közvetve — Cesarina tragikus halálának, bátran leleplezi Osvaldót, s vele együtt az egész rothadt olasz felső-réteget is. S ez a leleplezés annál is inkább meggyőző, mert egy olyan nő szájából hangzik el, aki maga is ennek a rétegnek az életét élte. May Britt nagyszerű Liliana alakítása e bonyolult női jellem igazi megértését és átélését bizonyítja. Élethűen és megrázóan játsza Anna Maria Ferraró a kis cselédlány, Cesarina gyönyörűen és mély lelki együttérzéssel megrajzolt szerepet. De nagyszerű művészi teljesítményt nyújtanak a film többi szereplői, a haladó olasz film nagyjai, valamennyien. A rendezők három tökéletes képsorban mutatják meg leginkább igazi, nagy tehetségüket. Az egyik: az estély résztvevőinek állóképpé merevedő jelenetekben való bemutatása, a másik: Cesarina vallatása, az a lelki nagyság, amiről az egyszerű kis cselédlány itt tanúbizonyságot tesz, s amivel meggyőzi a nyomozót is ártatlanságáról, s harmadik: az utcára kigördülő halotlasautó s az utána kerékpározó vőlegény megdöbbentő jelenete. KISEBB HIBÁJA a filmnek az erőltetett kezdőjelenet a magánnyomozó szobájában s a befejező jelenetben a riporterek tolakodása. Teljesen rossz viszont a szinkron. Néhol a képek sem teljesen tiszták, — de ezek a hiányosságok mit sem vonnak el a film nagyságából, éles, szókimondó és igényesen művészi leleplezéséből. A haladó olasz filmművészet jó úton halad. Nagyszerű bizonyítéka ennek a "Hűtlen asszonyok". Petrovácz István Így élek a termelőszövetkezetben Elmondta: Hegedűs Ferenc, volt 14 holdas középparaszt lakó Szőke Márton egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, jó ismerősöm, kért tőlem 1 mázsa búzát kölcsön, vetőmagnak. Szives-örömest siettem segítségé, e, Szőke Marionnak, ARCA BARNA, szaja felett , kicsi, nyírt bajusz és szürke szeme derűsen, magabiztosan csillog Nem idős, nem is középkorú, — de meglett ember. A sorsáról beszél, csak győzze az ember jegyezni, így mondta el életét: Hegedűs Ferencnek hívnak, 1952. augusztusaban 14 holddal léptem be a szegcdi Felszabadulás termelőszövetkezetbe. Igaz, amikor beléptem még voltak kétkedések bennem: jól csinaltam-e? Múltak a hónapok s meggyőződtem róla: a magam életének jobbrajordulásáért helyes volt a lépésem. Az idén is szép jövedelmet húzok a közös gazdaságunkból. Igaz, én mint növényteimelő, mindig rendesen kijártam a földre, nem hanyagoltam a munkát. Ezidáia előlegként 8 mázsa 70 kiló búzát, 2 mázsa 80 kiló árpát, 4 mázsa 70 kiló zabot, és 340 kéve herét is hazavittem, A here egész takaros kis kazal. A május l-ig elért munkaegységeimre — évközi előlegként — 1900 forintot kaptam. Jut még jócskán pénz és lesz még körülbelül 1 kiló búza is egységenként. Az év végéig egészen biztos, hogy munkaegységeim száma eléri az 560-at. Mert már most több, mint 500 az egységeim száma. Ügy számítjuk mi, hogy egy egységre mintegy 4 kiló kukorica, és 14 deka cukor is jut. Egy kis számadással akárki megállapíthatja, hogy mennyi cukrot és kukoricát szállít a tanyámhoz, haza hozzám, szövetkezetem kocsija Az év végéig elért egységekre — persze egységenként — az a számításunk, hogy 2 kiló krumplit is hazavihetünk. Ez is szép mennyiségre rug, s kerülhet abból is a piacra. BECSÜLETEMRE mondhatom, hogy szövetkezetemben jobban élek, mint egyéni gazda koromban. Ha a tsz-emtől Icapott természetbeni járandóságot is pénzre számítanám át, akkor a havi keresetem nem lenne kevesebb, mint 1403 forint. Ebben egyáltalán nincs benne a háztáji föld hozama. Mert mi csak azt számoljuk, amit a közösből kapunk. Persze számit ám nagyon a háztáji gazdaságunk is. Szép a kukorica a háztáji fcldcmKépünkön: Hegedűs Ferenc Teruska nevíi kislányával (Llebmann Béla felvétele. Fényk. Szöv.) 11 zsák krumplit is felszedtem. Baktóban lakom, ott a tanyám Deltát a közösben eljutottam már odáig, hogy a régi tanyát új otthonnal cseréljem majd fel. Közelebb a városhoz, a városban — nem a határban — új házat építek. Nyolcezer téglát már meg is vettem, akárki megnézheti. Vettem már ablakokat is. A háztáji gazdaságomban tehenem, két borjúm, két hízóm, egy anyaicocám is van. Igaz, hogy az anyakocát mostanában vásároltam. A tsz-tagok persze tarthatnak háztáji gazdaságukban birkát is. Nekem is van 10 darab birkám, ha már itt tartunk elmondom azt is, hogy tanyám udvarán több mint 50 csirke kapirgál és van még 24 liba, meg 10 kacsa is. Szép új holmikat: ruhafélét, lábbelit kap az én kedves kiesi lányom, a Teruska Takarosan öltözhetünk: feleségem és én. CSAK EESZELEK ARRÓL is, hogy az őszi zárszámadáskor motorkerékpárt is szándékozom venni. Őszintén szólva a feleségem kívánsága ez. Miért ne járhatnánk mi motoron? Csak jó dolog az! De sokszor eszembejutott, évekkel ezelőtt nem lelt volna olyan merész tervem, mint most: új ház építése, motcrkcrckpár vásárlása, így élünk, ilyen a sorunk a tszben minékünk. Tavaly is, aki szorgalmasan dolgozott meglelhette a számítását. Az elmúlt év óta erősödött, jobban áll a szövetkezetünk. Nékem is, még tavalyról S mázsa ógababen és róla, a háztáji földről már r.ám megvan. Tavaly a Eaktiban mert megtehettem. Nem szépítgettem en minaazt, amit elmondottam. Ha netán valaki saját szemével U meg akar róla győződni, nagyon szívesen vendégül látom és elbeszélgethetünk. A tanyám ott terül el Baktóban és azon a részen bárki megmondja, hogy hol lakik a iszcsés Hegedűs Ferenc. Persze a termelőszövetkezetben is elbeszélgethetünk. Megnézhetik a tulajdon szemükkel az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt társaim, hogy milyen a munka a közösben. A központi tanyánk nem messze a kövesúthoz. Baktóban. Szabó D. Ferenc és Czirok Illés bácsi ki akart lépni a szövetkezetből. De aztán jól megforgatták, hányták-vetették és csak úgy döntöttek — tsz-ben maradnak, mert ott több a jövedelem, mint az egyéni gazdáíkodásban. Nem állítom én azt, hogy nincs hiba, meg baj még minálunk. De azokat meg tudjuk szüntetni és képesek vagyunk arra, hogy növeljük eredmenyeinket; a helyes gazdálkodás, szorgalmas munka nyomán. Mert még távolról sem használtuk ki a szövetkezeti gazdálkodás lehetőségeit. TERVEZZÜK, hogy 50, vagy 100 holdon új rizstelepet létesítünk ezévben. Ezt a tervünket is megvalósítjuk. Elvetettük már az őszi árpát is, mert hisz' a korai vetés, több termést hoz. Kérdhetné valaki, meg vagyok-e elégedve? Meg! De még többet altarunk elérni, mert lehet a közösben, A környék egycr.i gazdái érdeklődéssel figyelik a szövetkezetem munkáját és azt, hogy milyen a jövedelem Tőlem is érdeklődnek. Most még fontolgatnak, hogy belépjenek-e vagy sem a tsz-be. Ez nem hiba, hiszen 1952-ben én is így csináltam. Persze, aki az eszére hallgat, nem hibázza el a döntést, amely egyedül rajta á.L Életről ts munkáról sokat beszélt még Hegedűs Ferenc. Aztán indult, hogy a munkaltözi szünetben karjára kapja, megcirógassa kicsi lányát: Teruskát. (14) IV. MÉCSVIRÁG A SZIVEM FELETT 1. A citrusfa levelestül ágastul . .. Klsangyalom. elválunk mi egvmástuf ügy e.válunk, klsangyalom egymástul. mint a csillag fényes ragyogásátul . . . Hazafelé tartottunk Janival a rekkenő levegőjű szombat délutánon. Az ilyen halottas hangulatra semmi okunk nem volt: Kincses bácsit a mezőgyáni felcser, Békészki Mátyás sínbsrakta — s a szombateste és a vasárnapi szabadidő is előttünk ragyogott gazdagon. a remény színében, — s mi mégis szomorú dalt fütyültünk, ráadásul hamisan ... Jani engem is kivetett a dallamból, olyan igyekezettel s erővel, minden érzését kiárasztva fújta: . . . mint a csillag fényes ragyoságátúl... Sejtettem, hogy Nyéki Verontól búcsúzhatott el ilyen fájdalmasan Jani, — s ő, csudálatoskép, nem is tagadott ezegyszer semmit, hanem olyat ütött öklével a kormányra, hogy labdaként emelkedtem fel a vázon: — A betyáriskoláját, öcskös, mindjárt visszafordítom a gépet! — Azt merd megtenni! Rögtön belevágom a bicskát a gumiba! Jani most elsiklatta a füle mellett ezt a szemtelenül fölényes hangot,s elérzékenyülve sóhajtotta: — Kiskomám, az istenfáját, még gyalog is visszamennék, ha nem szágyelném! — Hat csak eredj, ha olyan nagyon odavagy, de akkor vissza se gyere soha a faluba, mert Bazsa kikaparja a szemed! — Bánja a nehézség Bazsát! — csapott ismét a kormányra Jani. — Cicázik az emberrel évekig, meresztgeti azt a nagy szemit, hegy csak úgy sistereg az ember yére, oszt AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE „Megálltam meredten .. . Bazsa volt." a végin meg se lehet csókolni tisztességesen! Ebből nyilván láttam, hogy Nyékiák házatáíán bizonyos csókok is előfordulhattak. Ezért rágja hát az avas ann-ira Janit! Hát, igaz, ami igaz: életerős fir.trlember nem lehet évekig szemmereszgetásrel jóllakatni. Jani sincs fából! S a megkóstolt almát, különösen, ha jóízű, nagyon nehéz félretenni. Mégis, oly különös az ember, ha fistol. hogy amikor üde és ragyogó cirmosalmát lát meg a szomszédkertben, elérhetetlen-magasban, —» még a megkezdettet is hajlandó elhajítani, s minden erejét összeszedve ágaskodik a másikért ... Jani is ilyen magasban-gingallózó almát pillanthatott meg, amint felbukott a falunk tornya a délibábos remegés mögül, mert elhallgatott a „citrusfával", s úgy megtaposta a pedált, hogy lobogott a hajunk balé. Jól is esett egy kis szembslevegó, egyébként a fejünk csattant volna széjjel a perzselő sugarakban. A falu alatt, fénylőlevelű tengeriföldek között surrogott a kerékpárgumi, Jani lefékezett hirtelen, merőn nézett jobbfelé, s amúgy is vérpiros arca kezdett kékbejátszani, túláradó örömében: — Ügy nézem, öcskös, azok Bazsáék ott, a kunyhónál!... Csakugyan, két lányszoknya tarkállott tőlünk vagy 150 méternyire, a Kertaljiék földjetáján. Idébb Kertaljai Pista, Bazsa kamasz-öccse kapálgatott. Pistát tisztán fel lehetett ismerni, hanem a lányokat — vagy asszonyokat — elmosta a nyári fények villódzása. Jani megesküdött volna arra, hogv Bazsát látja, ezért a kormányt habozás nélkül egy arratartó, elhanyagolt dűlőútra fordította. Csak pár méternyit mentem vele, az utunkat-álló laputorsok között, aztán leugrottam. Nem akartam magam összeráztatni, s különben is negy volt a mehetnékem hazafelé. " "eg keTett fürdencm otthon, s dfszbavágni magam rz alkonyodáskor kezdődő mulatságra. Gyalogosan céloztam hát meg a Hr írisz-utca akácsorát Hátulkötött pettyes kendőben iparkodott \Tla!- szembe velem, ringó járással s batyut lóbálva. Megálltam meredten, s még a szám is látva maradt egy percre: Bazsa volt!