Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-30 / 231. szám

VTLÁG PROLETARJAliFGYESÜLJETm i AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 231. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1954. SZEPT. 30. ARA: 50 FILLÉR Propagandistáink feladatai A november 1-én meginduló oktatási év különlegesen szép és megtisztelő feladat elé állítja propagandistáinkat. A különlegesei) szép feladatot az adja, hogy ez évben — az önálló tanulás kivételével — minden oktatási formában a harmadik kongresszus anyagát tanulmányozza párttagságunk, azokat a határozatokat, amelyek népünk legégetőbb kérdéseire adnak választ, amelyek hazánk szocialista építésének új, nagyszerű célkitűzéseit tartalmazzák. A Központi Vezetőség 1953. október 26-i határozata megállapította, hogy pártunk propagandamunkája a felszabadulás óta eltelt időkben jelentősen fejlődött. Biztosítottuk, hogy párttagságunk nagyrésze megismerje a marxizmus-leninizmus alapjait. Propagandamunkánk elősegítette a párt eszmei egybeforrottságát, aipárttagság és a dolgozó tömegek mozgósítását a hatalomért, folyó .harcra, majd a szocializmus építésére. A határozat megállapította azonban azt is, hogy az eredmények mellett súlyos hiányosságok is merültek fel és a felszabadulás óta elért fejlődés ellenére pártpropagandánk elmarad párttagságunk marxista-leninista nevelésének követelményeitől. Pártokta'ásunk és pártpropagandánk hiányosságaiban megmutatkoznak a júniusi határozatban feltárt hibák, amelyeknek egyik főoka: pártunk ideológiai munkájának elmaradottsága, az alkotó elméleti' munka elhanyagolása. A III. kongresszus megmutatta a hibák kijavításának útját és módját. Ennek sikeres megoldásában nagy szerepe van a propagandistának. Ebben az oktatási évben el kell végre érnünk, hogy a pártoktatás és az elméleti kérdésekkel való foglalkozás a pártmunka előterébe kerüljön. Hogy ez sikerüljön, elsősorban a propagandistáknak rendszeresen képezniök kell magukat, emelni kell az elméleti színvonalat és gyarapítani kell a módszertani ismereteiket. Sokszor beszéltünk már a marxista-leninista elmélet elsajátításáról. Mit is jelent ez? -A marxista-leninista elmélet elsajátítása egyáltalán nem azt jelenti, — mondja a Párttörténet —, hogy kívülről megtanuljuk tételeit és következtetéseit, és görcsösen ragaszkodjunk mindenegyes betűjéhez. A marxista-leninista elmélet elsajátításának első feltétele az, hogy megtanuljunk különbséget tenni az elmélet betűje és lényege között. A marxista-leninista elmélet elsajátítása annyit jelent, hogy elsajátítjuk ennek az elméletnek lényegét és megtanuljuk alkalmazni a forradalmi mözgalom gyakorlati Kérdéseinek eldöntésénél, a proletariátus osztályharcának különböző viszonyai között. A marxista-leninista elmélet elsajátítása azt jelenti, hogy tudnunk kell az elméletet a forradalmi mozgalom új 'tapasztalataival gazdagitani, tudnunk kell fejleszteni és előbbrevinni, nem riadva vissza attól, hogy az elmélet lényegéből kiindulva egyes tételeit és következtetéseit, amelyek már elavultak, az új történelmi helyzetnek megfelelő új tételekkel és következtetésekkel helyettesítsük. A marxista-leninista elmélet nem dogma, hanem a cselekvés vezérvonala." A kongresszusi anyag tanítása eddig soha nem látott lehetőséget nyújt alapszerevezeteink részére is, hiszen ugyanazokat' a kérdéseket fogjuk tanítani, amelyek ma mindenütt a pártmunka előterébe állanak. Propagandistáinknak meg kell értetni haílgatóikkal pártunk parasztpolitikáját. Meg kell tudni magyarázni, hogy az a politika, amelyet most folytatunk, nem parasztpolitika, hanem olyan politika, amellyel kijavítjuk gazdaságpolitikánkban eddig elkövetett hibákat és előtérbe helyezzük a dolgozók életszínvonala emelésének, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának kérdéseit. Az állami és a munkafegyelem kérdéseinél is az eddiginél jobban kell hangsúlyozni propagandistáinknak a kérdés fontosságát. Persze ehhez szükséges, hogy a propagandista is tisztában legyen legfontosabb feladatainkkal. Propagandistáinknak őszintén meg kell mondani, hogy az életszínvonal emelésének fontos előfeltételei vannak. Így elsősorban a munka termelékenységének emelése, az önköltség csökkentése, takarékosság az anyaggal, munkaerővel, munkaidővel egyaránt. A munka- és bérfegyelem megjavítása hasonlóan fontos feladat. A kongresszusi anyag élő mindenkihez közelálló anyagot tárgyal. Olyant, amelyről napról-napra beszélünk. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy foglalkozások túlságosan leszürkülnek a gyakorlati kérdések megkezdésére. Propagandistáinknak vigyázni kell arra, hogy minden elméleti kérdést meg tudjanak magyarázni. Az álamigazgatás és a'tanácsok feladatai című anyag a marxista államelmélet alapvető tanításaiból indul ki, s olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket tagságunk túlnyomó többsége nem ismer. Ezért ennek tanítása megköveteli propagandistáink alapos felkészülését, a marxizmus-leninizmus alkotó tanulmányozását. A propagandistáink meggyőző érvekkel mutassák be a marxizmus-leninizmus elméleti tételeinek elválaszthatatlan kapcsolatát a párt gyakorlati tevékenységével, a szocializmus országunkban való felépítésével, a nemzetközi küzdő téren a szocializmusért, a demokráciáért, a békéért, a népek biztonságáért vívott harccal. Meg kell tudni mutatni ebben a harcban felszabadítónk cs nagy barátunk, a Szovjetunió szerepét. A módszerek alkalmazása terén fontos feladata propagandistáinknak, hogy megszüntessék a pártoktatás keretében sok helyen meghonosodott iskolai magolást, betűrágást. A szemináriumokon, konferenciákon a vezető szépen, magyarosan, szabatosan beszéljen. Egyszerűen, sallar.gmentesen és érthetően fejtse ki mondanivalóját. Erről a kérdésről a Kcmintern VII. kongresszusán Dimitrov elvtárs a következőket mondotta: »• Amikor írsz, vagy beszélsz, mindig arra az egyszerű munkásra gondolj, akinek téged megkell értenie, felhívásodnak hitelt kell adnia és téged készséggel követője kell, gondolnod kell arra, hogy kinek a számára írsz, vagy beszélsz." Kongresszusi anyag tanítása elősegíti, hogy propagandistáink még fontosabb helyet töltsenek be pártunk soraiban. Eddig is nagy és megtisztelő volt a feladat, most azonban a kongresszusi anyag tanításával ez a felelőség még növekedett. Nem utolsó sorban az ő munkájuktól függ, hogy hogyan sikerül a kongresszus határozatait győzelemre vinni. A lelkes propagndistáinkat ismerve, nem kétséges, hogy ezt a feladatot is sikeresen fogják teljesíteni. Lakó Ferenc MAI SZAMUNKBÓL: Csökkentsük a termelés önköltségét 1 Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottságának közleménye Szeged dolgozói közül többen Javaslattal fordultak az elmúlt napokban a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottságához Kérték, hegy ne október 3-án, hanem október 10-én tartsák meg a választói nagygyűlést Szegeden. Ezzel kapcsolják össze a Hazafias Népfront szegedi bizottsága tagjainak megválasztását Szeged nagy ünnepével, városunk felszabadulása 10. évfordulójával. A Hazafias Népfront szegcdi előkészítő bizottsága a város dolgozóinak kérését teljesítve úgy határozott, hogy október 10-én délelölt 9 órára liívja egybe a választói nagygyűlést Szegeden, a Klauzái téren. Ezen a gyűlésen választják majd meg a helyi Hazafias Népfront Bizottság tagjait és a küldötteket az országos Népfront kongresszusra. Szeged valamennyi dolgozója készüljön a nagygyűlésre, vegyenek részt városunk lakói minél nagyobb számban az október 10-cn délelőtt tartandó nagy seregszemlén. Vonuljanak szervezetten a Klauzál térre és ott egységesen válasszák meg a Hazafias Népfront szegedi bizottságának tagjait es jelöltjeiket az országos kongresszusra. A Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága nevében TOMBACZ IMRE, a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottságának elnöke Békekölcsön! jegyeznek Szeged és a szegedi dolgozói Jusson el az igaz szó a f-sz minden tagjához! o4 &ékeJió£cdÁnie^áéd né&ány. tapadttalata. at 1l{ Siet Un4en járás Szerda reggel. Esőfelhők lógatják a lábukat a szegedi égen de azért ez nem tartja vissza a munkától az. alsóvárosi Uj Élet tsc tagjait. Mennek a földre, hogy szüreteljék a szegedi föld híresneves fűszerpaprikáját s mielőbb befejezzék a kukorica törését is. Kint a földön Hajdú Józsefné, Bozsó Ferencné, Tanács Jánosné és móig több asszony, férfi hajol az elevenen zöld paprikabokorhoz — szedik a csöveket, a „portéka" zsákokba kerül s kocsival viszik a rókusi átvevőhelyre. fMfiúkadtulíeteiSket bosszantja, hogy a beváltó nem adott elegendő zsákot s ez lassítja a paprikaszedést, illetve a szállítást is. Helyén való kívánságuk a pnprikabejyáltólól; segítsék őket a szedés, szállítás munkájában elegendő zsák biztosításával. A tagok kedvére kukoricát is mértek már — előlegként. A szeptember l-ig elért minden egységre 9 kilót adtak. Bite Szilveszternek is jól megpakolt kocsival vitték a r.'tezt — 47 mázsa kukoricát. Ki többet, ki kevesebbet jussolt, aszerint, mennyi a munkaegysége. Így igazságos ez. Farkas György házához 27.50 mázsa kukoricát szállított a szövetkezet fogata. Találó az Uj Élet tsz tagjaira is, hogy van mit apritaniok a tejbe, a szorgalmas, becsületesen végzett munka után. Bite Szilveszter, Farkas György, Lovászi Márton brigádvezető is az elsők között jegyezte a békekölcsönt. Lovászii Márton mondotta a velovaló beszélgetéskor. „Az odaarló munka mellett forintjaimmal is elősegítettem, hogy könnyebb sorban éljünk. Nem rossz helyre kerül a kölcsönadott pénz s nyomában is több lesz a gép, több és olcsóbb a ruházati cikk". Igaz ez is! De a kölcsönadott forintok hozzájárulnak ahhoz is, hogy a Hazafias Népfront szegcdi előké. Szí tő bizottsága programmja megvalósuljon s villamos járjon majd Alsóvároson is. A termelőszövetkezet öt kommunistája: Nagyi József, Savanya Miklós, Hallai Mihály, Csiszár Antal, Bozsó 'Ferenc elsőként jegyez, te a békekölcsönt. Ez és a jegyző oártoukíriilick igaz hazaszeretetből fakadó példája azonban nem közismert. A mindennapok szorgos munkájában, olt künn a {öideken dolgozó nem is kevés tsz-taghoz uer.i jutott el az igaz szó, a kölesön-jegyzésről, jelentőségéről s arról, mennyire' érdeke az az egyénnek is — több ruhafélét, lábbelit akarnak és tegyük hozzá, szeretnék, ha olcsóbb is lenne. A kölcsönadott, forintok segítségével _ fejlesztjük a könnyűipart is; ez több lábbelit, ruhafélét jelent s a több termeléssel együtt segíti az olcsóbbodást. Kérdhetné valaki, azok. akik nem jegyeztek, tán nem akarják a jobb sort? Do igenis akarják. És a hazájukat is szeretik. A hiba ott van, hogy nem beszélgettek velük sem a tsz kommunistái, sem pedig vezetői a kölcsönjegyzésről. Pedig az okos, igaz szavakból értenek az Új Elet tsz tagjai. Egy példát erre: Lovászi Márton szerdán délelőtt a szemerkélő esőben felkereste Csiszár Miklóst, aki a szövetkezeti darálóban munkálkodik s aki még nem jegyzett békekölcsönt. Beszélgettek: munkáról, jövedelemről és aztán Csiszár Miklós kijelentette: „Az csak természetes. hogy jegyzek békekölcsönt. Majd megbeszélem a feleségemmel, hogy mennyit jegyezzünk, de nem akarok én kimaradni". Nagy Sá.ndor, a tsz jószággondozója. Neki is meglehetősen jut részesedés. Kukoricát 33 mázsát jussolt előlegként. Békekölcsönt nem jegyzett. Oka: még nem jutottak el hozzá. Nagyi János, Kiss Ferenc és még többen nem jegyeztek. Szóltak-e hozzájuk, beszéltek e egyénileg velük? Nem! Bizonyosra vehető pedig, hogy a gondtalanabb holnapokért ők is szivesen adnák forintjaikat, Hía. ától uáiianának v-eiük és világosan megláthatnák, miért a kölcsönjegyzés. Szerdán Nagy Sándor, az Alkotmány tsz-ből Árendás György, n Felszabadulás tsz-ből és Zina Miklós a Dózsa tsz-ből elment az az Uj Élet tsz-be, hogy segítsenek a felvilágosító munkában, ök hárman is nemcsak beszélnek a jegyzésről, de példát is mutatnak. Nagy Sándor feleségével együtt 400 forintot jegy. 2»lt. A kétkedők erről meg is győződhetne!:, mert hiszen ott az igazolás erről a zsebben. Az Uj Elet tsz vezetői, kommunistái s azok akik már jegyeztek, segítsenek megértetni az igazságot a békekölesönről minden tsz-taggal. Ezután bizton remélhető, hogy az Uj Élet tsz-ben is valamennyi fcig jegyez békekölcsönt. (m. s.) Jelentés kél szegedi üzemből A SZEGEDI TEXTILMŰVEK dolgozóinak 96 százaléka jegyzett Ütődik Békekölcsönt tegnap délig. A lejegyzett összeg 2900 forinttal túlszárnyalja az elmúlt évi jegyzést. A jegyzők között példát mulatott Gulyás Rózsa sztahanovista gyűrűsfonónő: 950 forintos fizetéséből 600 forintot jegyzett. Fogas Imrénc, a kártoló dolgozója 700 forintból 400 forintot, Szekeres Lajos villanyszerelő 1400 forintból 800 forintot, Turi Sándcr, a lak&tosmiihcly művezetője 1400 forintból £00 forintot jegyzett. A SZEGEDI KENDERFONÖGYAEBAN 687 ezer 250 forintéi jegyzett az üzem dolgozóinak í'l L százaléka. Minden dolgozó jegyzeit Ötödik Békekölcsönt a Foltozó és Javító ksz-ben A Foltozó és Javító Ksz dolgozói is becsülettel megálltak helyüket a békekölcsön jegyzésben. Gyűlnek a szívből adott forintok: örömmel jegyeznek, szivesen adjak forintjaikat a dolgozók, özv. Tóth Jánosné, aki már 63. életévét töltötte GZ évben, 7C0 forintos fizetéséből 400 forintot adott kölcsön hazánknak. „400 forintot jegyzek — mondotta. — Nagyon boldog vagyok, hogy ennyi idős létemre közel 800 forintot keresek. Köszönettel fogadom az állam gondoskodását is, mert ha mar nem tudok dolgozni, akkor is szép nyugdíjban részesülök". Senki sem akar adósa maradni országunknak. Tudják, hogy forintjaik százszorosan visszatérülnek majd. s ki tudja még nyerhetnek is szép összegben a most jegyzett kölcsönnel. A ksz dolgozói közül élenjártak a kölcsönjegyzésben még Czakó Károlyné és Kispáter Jánosné 550—550, Karsai Ignác és Meznerits László 600—600, valamint Fenyvesi Józsefné és Tóth Jánosné. A Kisipari Szövetkezet dolgozói befejezték jegyzésüket, s összesen 9300 forinttal járultak hozzá a bcác forintjaihoz. fi jegyzésben példamutató dolgozó paraszton Gyálaréten a Komszomol tsz-ben nagy munkában vannak a tago':, de mégis a községben elsőként jegyeztek békekölcsönt. Idős Gyu István 300 forintot, Csipak Ar-J . pedig 200 forintot jegyzett. Bencze Kálmán egyénileg dol zó paraszt 8,holdon gazdáikod' Szívesen jegyzett 300 forintot ( , azt mondotta: „A kölcsönadót: i rintjaim is hozzájárulnak ohh ::, hogy több mezegazdasági gé""' kapjon a falu, s több legyen az iparcikk is Gyálaréten". Nógrádi Ferenc hatholdrs gyákréti egyéni gazda 250 forintot jegyzett, hálából azért a sok cetíí.-"" '" t amit eddig az állam eío'/ a*Vl •-' nak, \ r