Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

WtLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága A Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága szombaton délután ülést tartott. Az ülésen megvitatták a Hazafias Népfront szegedi prograimntervezetét, melyet széleskörű vitára !>oesájtanak. Elkészült ezen az ülésen a javaslat a Hazafias Népfront szegedi bizottsága tagjaira. A javaslatot az október 3-án megtartandó szegedi Népfren t-nagygyüiésen terjesztik megválasztásra Szeged dolgozói elé. A Hazafias Népfront előkészítő bizottsága az ülésen részletes tervezetet dolgozott ki Szeged felszabadulása 13. évfordulója megünneplésére. X. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM \ VASÁRNAP, 1954 SZEPT. 20. 1 ÁRA: 50 FILLÉR — ••mii —— s a Hazafias Népfront szegedi bizottsága programmtervezete Közeledik hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója. Hazánk fölszabadult népe az elmúlt tíz esztendőben hatalmas utat tett meg. Erről mondotta a Központi Vezetőség beszámolójában Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusán: ezeréves történelmünk folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint ez alatt az egyetlen évtized alatt*. Ez a mélyreható változás végbe ment Szeged életében is. Szeged volt az első nagy város hazánkban, amelyet a győzelmesen előretörő Szovjet Hadsereg felszabadított és tíz esztendeje, hogy városunk felszabadult népe a békés, szabad fejlődés, építés, alkotás útjára lépett. Az elmúlt tíz esztendő a szegedi nép alkotóerejének is számtalan eredményét hozta felszínre. Eredményeink alapja, hogy élni tudtunk a Szovjetuniótól kapott szabadsággal, és minden erőt összefogva végeztük országépítö munkánkat, . Népünk történelmének számos példája bizonyítja, hogy nemzetünk akkor volt igazán erős, amikor nagy történelmi feladatok megvalósítására egyesítette erőit. Szabadságharcaink tanulságai is azt mutatják, hogy népünk szabadságának és jólétének ügye akkor győzedelmeskedett, amikor minden becsületes magyar együtt harcolt, együtt dolgozott a haza szabadságáért, függetlenségéért, a nép jólétéért és boldogulásáért. E történelmi tanulságok tudatában hívták egységbe, szólították közös frontba népünk legjobbjai, a magyar kommunisták nemzetünket már a II. világháború idején, a fasiszta megszállás alatt. Ezért hívták életre a magyar nép fasisztaellenes erőiből a Magyar Frontot, majd ennek folytatásaként a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, amely éppen Szegeden öltött testet a felszabadulás első heteiben. Mindkettő széles nemzeti összefogás alapját teremtette meg. Céljuk a magyar függetlenség kivívása és I. megvédése, országunk szabadságának, békéjének és békés építésének biztosítása volt. A felszabadult országban, népünk építő és alkotó erőinek szélesebbkörű összefogása érdekében alakult meg a Magyar Függetlenségi Népfront. Történelmünk, népi demokráciánk fejlődése új szakaszba érkezett. Ebben az új szakaszban jön létre a Hazafias Népfront, amely a munkásosztály vezetésével, a dolgozó parasztság, az értelmiség, a dolgozó kisemberek még szélesebb összefogására épül, az új történelmi szakasz nagy feladatainak megvalósítására. E nagy feladatok elvégzését tűzi ki célul Népfront programmunk. Megvalósítása érdekében városunk minden dolgozójának ereje teljes latbavetésével kell közreműködnie. Hazafias Népfront programmunk megvalósítása nagy előrehaladást jelent azon az úton, amely városunk dolgozói anyagi jólétének megteremtéséhez vezet. Szeged: fejlett mezőgazdasággal rendelkező könnyűipari bázis nog iskolában működik napközi ügyünk fejlődésének beszédes b! otthon. Most épül a központi kony. zonyíttka, hogy a felszabadulás ha a napközi otthonos tanulók ét- előtti 10 százalékról 5.2 százalékra keztetésére. Az általános iskolás csökkent a csecsemőhalálozás, ifjúság nyári üdültetésére mintegy Tíz esztendővel ezelőtt népünk 200 ezer forintos költséggel kor- felszabadalt a szellemi elnyomás szerű gyermeküdülőt létesítettünk alól is. Nemcsak az iskolák, oktaláDjszegeden. gi intézmények nyíltak meg a dolA dolgozók egészségvédelme te- gozók és gyermekeik előtt, hanem rén messzemenően érvényesült a kulturális intézmények sokasánépi demokráciánknak az az alap- ga is. Városunk múzeuma, könyv, elve, hogy legfőbb érték az ember, tárai, színháza és filmszínházai új Egészségügyi téren közel 10 mii- közönség, a dolgozók tömegei előtt lió forintot fordítottunk beruhá- nyíltak meg. Üzemeinkben azóta zásra. Felépült az új gyermek- komoly eredményt elért kultúrcso. klinika, a lebombázott épület he- portok létesültek é« rendszeres lyén, ezenkívül Rókuson külön gyer- előadásokkai szolgálják a dolgozók mek poliklinika létesült. A kór- szórakozását, művelődését. Virágházi ágyak száma 140 százalékkal zásnak indult népi kultúránk és növekedett. Sokkal szélesebbkürű a tehetséges népi művészek egész munkát fejt ki a Tüdőbeteg Gondo- sora került felszínre. Felszabazó Intézet. mint a felszabadulás dult városunkban ma már a kulelőtt. Jelentősen fejlődött az túra is valóban a népé. üzemorvosi hálózat. A felszabudu- Felszabadulásunk tizedik évforiás előtt csupán két üzemben volt, dulóján elmondhatjuk, hogy a ma pedig 9 üzemben folyik állandó Magyar Dolgozók Pártja vezetéorvosi rendelés. Az ötszáznál ki- sível Szeged dolgozói a város sebb létszámú üzemeket körzeti történetében példanélkiil álló ered. orvosok patronálják. Egészség- menyeket értek el. Szeged iparának, mezőgazdaságának kereskedelmének, kultúrájának és egészségügyének fejlődése terén egyaránt hatulmas eredmé. nyekre tekinthetünk vissza. A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével végzett alkotómunkánkkal, a be. csületes szegedi dolgozók tömegeinek széleskörű összefogásával értük el sikereinket. Szeged ipara a felszabadulás előtt elmaradott volt. A Magyar Kommunista Párt országépitő programmja nyomán a hároméves terv végrehajtásával helyreállítottuk a háború pusztította szegedi üzemek régi kapacitását, korszerűsítettük üzemeink egy részét. Az ötéves terv pedig alapjában megváltoztatta a város jellegét: mezőgazdasági városból könnyűipari bázissá fejlődött Szeged. Nagyszerű alkotás hirdeti munkásosztályunk és városunk dolgozóinak munkalendiiletét, pártunk és kormányunk segítőkészségét, a Szovjetunió támogatását: a Szegedi Textilművek Európa egyik legkorszerűbb üzeme. A Vágóhídon nagyteljesítményű és korszerű hűtőházat építettünk. Fejlesztettük és korszerűsítettük a Konzervgyárat, n Szegedi Kenderfonógyárat, az Újszegedi KenderLenszövő Vállalatot, a Ruhagyárat, Jutaárugyárat és kisebb üzemeinket. Üzemeink beruházása felszabadulásunk óta meghaladja n 150 millió forintot. Ebből közel 20 millió forintot fordítottunk üzemi munkavédelmi. egészségügyi, szociális és kulturális beruházásokra. Üzemeink egész sorában létesítettünk öltözőket és fürdőket, üzemorvosi rendelőket, porelszívó berendezéseket, üzemi konyhákat és ebédlőket. Nagy ütemben folyt nagyüzemeinknél a bölcsődék létrehozása. Bölesődehálózat nagyüzemeinknél a felszabadulás előtt teljesen hiányzott, ma 351 férőhely van újonnan létesült bölcsődéinkben. Jelentős összeget fordítottak a szegedi vállalatok kulturális célokra is. Kultúrtermeket, klubhelyiségeket, könyvtárakat, sportpályákat, üdülőket létesítettek, korszerűsítették, színpaddal látták el meglévő kultúrtermeiket. A mezőgazdaság is jelentős fejlődést ért el Szegeden a felszabadulás óta. Az elnyomott, kiuzsorázott parasztság is a felemelkedés útjára lépett, miután megszabadult a munkásosztály segítségével a földbirtokosok, kulákok, bankok uralmától. Pártunk a kisparasztok és az agrárproletárok között osztotta fel az úri város 70 ezer holdnyi birtokát. A parasztság ezután sem maradt magára: a felszabadulás óta 22 millió forintot fordítottunk Szeged mezőgazdaságának. fejlesztésére, Pártunk és kormányunk messzemenő támogatását élvezték az elmúlt években termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink egyaránt. Nemesített vetőmaggal, műtrágyával segítettük elő növénytermelésünk hozamának emelkedését. Állatállományunk 1945. óta hatszorosára növekedett. Korszerű mezőgazdasági gépek, traktorok, kombájnok, kultivátorok; fűkaszálógépek végzik városunk határában a mezőgazdasági munka nehéz fizikai részét. Mezőgazdaságunk fejlődésének, a dolgozó parasztság jóléte gyors növekedésének útját a közös gazdálkodás teremtette meg. Erőteljes fejlődésnek indult Szegeden is a termelőszövetkezeti mozgalom, amely müvelés alatt álló földterületünk 30 százalékára terjed ki. A nagyüzemi termelés útjára tért termelőszövetkezetekben egyre inkább kibontakoztak a közös gazdálkodás előnyei. Uj gazdasági épületek: silók, magtár alt, hizlaldák, ólak, istállók, melegágyi kertek; öntözőtelepek létesültek. Jelentős mértékben bővültek dolgozó parasztságunk kulturális lehetőségei. Fejlődő kereskedelem, közlekedés Iparunk és mezőgazdaságunk fejlődése kereskedelmünk növekedését vonta maga után. Kereskedelmünk széles hálózatán keresztül juttatja el városunk dolgozóihoz iparunk és mezőgazdaságunk termékeit. 132 magánkereskedő mellett 76 népbolt, 15 gyümölcs- és zöldségbolt, 26 ruházati bolt, 15 italbolt, 25 vegyes kisáruda, 10 étterem, 8 cukrászda, villamossági, háztartási, üveg, sport, illatszer és egyéb szaküzeletek egész sora gondoskodik a szegedi lakosság növekvő igényeinek kielégítéséről. Városunk kereskedelmének fejlesztésére eddig 8 és félmillió forintot fordítottunk. Nagyarányú volt az elmúlt évtized alatt helyi közlekedési hálózatunk növekedése. A múltban elhanyagolt és elmaradott városi közlekedésünket a város dolgozói érdekeinek, figyelembevételével fej" lesztettük. Villamosvasút vonallal kapcsoltuk Szegedhez a szomszédos Kiskundorozsmát. Üj vonalat és járatot létesítettünk a gazdasági vasútállomás és a Marx-téri piac között is. Újjáépített hidunk és a rajta átvezető villamos kapcsolja városunk vérkeringésébe Újszegedet. Gyorsabbá is tettük a város villamosforgalmát: hurokvágány épült a két vasútállomásnál. Másfélmillió forintos beruházással növeltük városunk járműparkját, Petőfi-telepre és Tápéra autóbuszjáratot létesítettünk, rendszeressé tettük és sűrítettük az autóbuszforgalmat Szeged és több környező községek között. Városfejlesztésre a fenntartási költségeken kívül 15 millió forintot fordítottunk. Számos utcát és teret aszfaltoztunk, parkosítottunk és hoztunk rendbe. A burkolt járdák területét 3 ezer négyzetméterrel, a burkolt úttestek területét 155 ezer négyzetméterrel növeltük 1945 óta. II. Új üzemekkel, üzemrészekkel, szociális létesítményekkel gyarapszik Szeged ipara Növekvő kulturális és sport lehetőségek, széleskörű egészségvédelem A felszabadult városban új, ha. talmas lehetőségek nyíltak a dolgozók művelődésére és gyermekeik továbbtanulására. Az oktatás és népművelés terén az egyetemi építkezésekkel együtt közel 20 millió forintot ruháztunk be. A legtöbb iskola, óvoda igen rossz állapotban volt a felszabaduláskor és népi demokráciánknak nagy áldozatot kellett hoznia, hogy biztosítsa a tanítás zökkenőmentességét. Legnagyobb eredményünk azonban hogy az iskolákban, az egyetemeken döntő többeégben a dolgozók, munkások, parnsztok és értelmiségiek gyermekei tanulnak. A felszabadulás előtt alig 5 százaléka volt a munkás- és parasztszármazású hallgatók száma a szegedi egyetemen, ma pedig a hallgatók közel 60 százalékát teszik ki. Az egyetemi oktatás kiszélesítését és színvonalának emelését szolgálta az új épületrész, a Békeépület megépítése több mint 6 millió forintos költséggel. A középiskolai oktatás fejlesztése érdekében új iskolatípusok létesültek, melyekben előtérbe került az ifjúság politechnikai képzése. Ennek érdekében kéezült több mint 800 ezer forintos költséggel az Építőipari Techuikum műhelye és több mint 600 ezer forintos költséggel a Textiltechnikum műhelye. A legnagyobb fejlődést általános iskolánk fejlesztése terén értük el. 21 új tantermet nyitottunk felszabadulásunk óta és többi között 350 ezer forintos költséggel teljesen újjáépítettük a Dugonicsutcai általános leányiskolát s rendbehoztuk 250 ezer forintos költséggol a Madách-utcai iskolát. a Dózsa György általános iskola pedig egy egész épületszárnnyal bővült. Mindezeken felül hatalmas összegeket fordítottunk az iskolák korszerűsítésére, bővítésére. A fölszabadulás előtt az alsóoktatási tanintézmények mellett napközi otthonok egyáltalában nem működtek. Ma Szegeden 10 általaEredményeink továbbfejlesztése, városunk dolgozói jólétének állandó növelése, kulturális színvonalának emelése a Hazafias Népfront legfőbb törekvése. Ezek elérése érdekében a Hazáfias Népfront szegedi előkészítő bizottsága az alábbi célokat tűzi maga elé. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa iparunk fejlődésének irányvonalát elsősorban a dolgozók közvetlen szükségleteit szolgáló iparágak fejlesztésében jelölte meg. Városunk ipara egészében véve könnyűipari jellegű. Fontos tehát, hogy az elkövetkező évek során üzemeink kapacitását és termelékenységét növeljük, különös tekintettel a dolgozók közvetlen szükségleteinek kielégítésére. Nagy üzemeinket új üzemrészekkel bővítjük és meglévő gépi berendezéseiket újakkal egészítjük ki. Fejlesztjük nagyüzemeink szociális és munkavédelmi célokat szolgáló létesítményeit és berendezéseit is. Nagyszabású beruházásokat végzünk városunk legtöbb üzeménél, sőt több új üzemet is létesítünk. Rókuson a Dorozsmai műút mellett épül fel az Épületelem Előgyártó Vállalat, Gáztöltő Vállalat és a Szervestrágyagyüjtő Vállalat granuláló telepe. A Szegedi Textílműveket szövő üzemrésszel bővítjük ki. Szegeden épül fel az ország első Farostlemezgyára. Ez a gyár a Szegedi Falemezgyár üzemrészeként, a Gyufagyár, a Lemezgyár, Ládagyár halladékanyagait dolgozza föl. Ezáltal nagymennyiségű külföldi nyersanyag behozatalát takarítjuk meg. A Jutaárugyárban a fonóüzem bővítésével lehetővé tesszük, hogy a jelenleg két szakmányban működő szövőüzem három szakmányra térhessen át. A Szegedi Kenderfonógyárban, Szegedi Ruhagyárban, Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál olyan átszervezéseket hajtunk végre, amelyek növelik a munka termelékenységét és csökkentik az önköltséget. Textiliparunk mellett nagyarányú fejlődés vár élelmiszeriparunkra is. A Szegedi Konzervgyárban gyümölcslégyártó üzemrész épül, napi 3 vagonos termelőképességgel. Emellett külön savanyítórészleg létesül. Kibővítjük a fözelékgyártó üzemrészt is és termelőképességét a jelenlegi négyszeresére, a paradicsomkészítmények mennyiségét pedig a jelenlegi kétszeresére emeljük. A Szalámigyárban ugyancsak jelentős fejlesztést hajtunk végre. A nyersanyaggal való takarékos* ság és a készáru helyes tárolása, valamint szállítása érdekében a Szegedi Kenderfonógyár részére 150 vagon befogadóképességű alapanyagraktárt építünk, a Konzervgyárnál pedig a meglévő raktáron közel 2 ezer négyzetméteres bővítést hajtunk végre. A dorozsmai állomással összekötő iparvágány kiágazásaiba bekapcsoljuk a Szegedi Ruhagyárat, Jutaárugyárat, Falemezgyárat és a műút mentén épülő új üzemeket. Emellett az iparvágányt hurokvágányosítjuk, hogy a szállítást sjökkenőmentesíthessük. Javítjuk városunk üzemeiben a munka- és egészségvédelmi berendezéseket. Fedett üzemrészt létesítünk a Konzervgyárban a ládaszegezők részére. A szociális létesítmények egész sorát építjük fel üzemeinkben. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál közel 4 miliő forintos költséggel építenek ezer fő részére központi öltözőt és fürdőt, üzemi konyhát, ebédlőt, valamint modern bölcsődét. A Falemezgyárban félmillió forintos költséggel épül fel az új kultúrterem filmvetítő berendezéssel, színpaddal, hozzá kapcsolódik a fürdő, öltöző, a sporthelyiségek, ebédlő, A Szegedi Textilműveknél önálló üzemi konyha és a meglévő bölcsőde mellé napközi otthon épül. A Jutaárugyárban korszerű bölcsőde és napközi otthon felépítése bizonyítja a munkások szociális körülményeiről történő fokozott gondoskodásunkat. Üzemeink fejlődése, valamint felépülő új üzemeink többezer új munkavállaló részére biztosítanak munkalehetőségeket. Helyiipari üzemeink fejlesztése, gépi berendezéseinek kiegészítése és bővítése céljaira az elkövetkező négy év alatt mintegy 13 és félmillió forintot ruházunk be. Ennek keretében korszerű mosódat létesítünk városunkban, fejlesztjük a Seprőgyárat, Ecsetgyárat. a Divatszabóságot, a nyomdaipari, fémipari és egyéb vállalatokat. Gépesítjük a Köztisztasági Vállalatot. Növeljük a Szegedi Gázművek kapacitását: István-telepet és több telepet bekapcsolunk a város gázellátásába. Tovább fejlesztjük városunk kisipari termelőszövetkezeteit, anyagellátással támogatjuk a magán kisiparosokat. Üjra életre hívjuk és hagyományaihoz méltó támogatásban részesítjük városunk jellegzetes iparágait: a szegedi papucs és halbieska készítő ipart. (Folytatás a 2^.oldalon)