Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-26 / 201. szám

falÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK í r. S MAI SZÁMUNKBÓL} AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 201. SZAM I CSÜTÖRTÖK 1954 AUGUSZTUS 26 szovjet kormány jegyzéke Egyesült Államok kormányához „Élüzem 1954" rL knlákság — osztályellenségünk A tuniszi kérdés a francia parlament előtt Déryné unokái A Szegedi Juhász Gyula Szabad Egyetem ARA: 50 FILLÉR ••••••••••••••••••••••••••A* A íermelőszovetkezetek pártszervezeteinek fontos feladatai Szeged és a szegedi járás termelőszövetkezetei is az elmúlt év ősze óta a hehézeégek legyőzése után erősödtek, fejlődtek, — helyesebben gazdálkodtak. A szorgalom, a jó munka nyomán szépen jut az egységekre pénz és természetbeni járandóság. A szegedi Dózsa termelőszövetkezetben például az elmúlt évben minden munkaegységre 2.38 kiló búza jutott. Most 315 kiló jut minden munkaegységre. Ezzel együtt 2.43 kiló búza jár prémiumként azokra az egységekre, amelyeket a búzatermelésben szereztek a tagok. Évközben 5.15 forintot osztottak ki minden egységre. Szépen lpsz ezután is természetbeni és pénzjárandóság. Meg kell mondani azt is azonban, hogy több termelőszövetkezetben hibák mutatkoztak a gazdálkodásban, a munkafegyelemben, s így bizony nem bő a járandóság. A szegedi ötéves Terv tsz-ben is jóval több a tagság jövedelme, ha nincsenek komoly bajok a gazdálkodásban, a munkafegyelemben, s nem fordul elö a közösvagyon >Csáki szalmájaként* való kezelése. De a ma még gyenge eredményeket elérő termelőszövetkezetekben is adva a lehetőség a bajok megszüntetésére. Nem kétséges, hogy a párt segítségével és útmutatásával úrrá lehetnek — és lesznek is — a nehézségeken. A termelőiszövetkezetek pártszervezeteinek sokirányú a tennivalója. Segíteniük kell az őszi betakarítás, a nyári, majd az öszi mélyszántást és vele együtt az őszi kalászosok időbeni elvetésének sikerét. Itt az ideje a következő gazdasági év tervének öszszeállítására. Ennek lelkiismeretes és helyes elvégzésétől is függ a következő év jövedelme, a közös vagyon gyarapítása. A tsz pártszervezetei az öntudatos, a közös ügyet szívből szerető partonkívüliekkel együtt folytassanak tevékenységet azért, hogy minden tag megértse: a jólét forrása a közös gazdaságben végzett munka. Nyilvánvaló, hogy becsületes munka, helyes gazdálkodás nélkül nem lehet jó a jövedelem a szövetkezetekben. Hiba, hogy jó néhány tsz tag nem a háztáji gazdaságot tekinti kiegészítőnek, hanem a közös gazdasagot. Pedig ezzel sajátmagának okoz kárt. A szegedi ötéves Terv tsz-ben például a közös öntözéses kertészetben nem volt korai uborka, de a háztáji kertekből jutott a piaera. Persze a hiba ott van., hogy a közösben nem termeltek sem korai uborkát, sem koraá zöldségnövényeket. Pedig ha termelnek, akkor sokszáz forint jövedelemhez jutnak így is. Megtörtént — sajnos — az ötéves Terv tsz-ben, hogy az egyik napon csupán négyen vettek részt a munkában. A termelőszövetkezetek kommunistái és öntudatos tagjai munkálkodjanak azért, igaz, meggyőző emberi szavakkal: szilárduljon a; munkafegyelem és ezzel együtt erősödjön a szövetkezeti demokrácia. A kommunisták és velük egyisorban a pártonkívüli népnevelők vázolják minden szövetkezeti tagnak, milyen eredményeket értek el, s milyen gazdag lehetőség áll előttük. Beszélgessenek arról is, mennyi volt a jövedelem az elmúlt évben, s mi a részesedés most. De beszélni kell az esetleges nehézségekről, s megmondani azt is: a munkafegyelem gyengeségéből, a nem megfelelő gazdálkodásból milyen bajok származnak. A közös vagyon óvása és védése minden öntudatos szövetkezeti tag kötelessége. Ezen a téren is vannak még hiányosságok. A népnevelők szavai nyomán és segítségével lássa meg tisztán minden tag: a közös vagyonnal való törődés, annak gyarapítása része az egyén jövedelmének. Ha több a közös vagyon, ha rendbentartott a gazdasági felszerelés, az esek jobb gazdálkodáshoz, jobb jövedelemhez vezethet. Pártszervezeteink kommunistái, a népnevelők, — azok az emberek, akik oly' hősiesen és derekasan helytálltak a nehéz időkben — beszélgessenek el az egyes termelőszövetkezetekből kilépni szándékozókkal. Nem helyes álláspont az: ha ki akarnak lépni, hát menjenek, tr>i nem törődünk velük. Igen is foglalkozni, törődni kell a kilépni szándékozókkal. Megmondva nekik az eredményeket, nem elhallgatva a hibákat sem. Természetesen erőszakot nem szabad alkalmazn1', csak meggyőző, felvilágosító szót. A gyálaréti Komszomol tsz tagja marad továbbra is Almási Péter, mert eltépte kilépési nyilatkozatát. Több tsz-ből a kilépni szándékozó tagok megváltoztatnák szándékukat, csak valamitéle helytelen «-szégyenérzetből* nem teszik. A kommunisták segítsenek a helytelen >• szégyenérzés* leküzdésében. Világosan meg kell mondani: nincs abban semmi szégyelnivaló, sőt dicséretes, ha az ember elismeri, hogy elvétel te a lépést, s megváltoztatta szándékát. Fordítsanak gondot tsz pártszervezeteink, a szövetkezetek tagjai arra, hogy tartalmasabb, elevenebb legyen a kapcsolatuk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal. Beszélgessenek el velük, hívják el őket látogatásra a közös gazdaságba. Ha kell, segítsék őket munkájukban, például gazdasági felszerelés kölesönadásával is. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok figyelmmel kísérik a termelőszövetkezetek munkáját. A jól dolgozó termelőszövetkezetekbe nem kétséges, hogy új tagok állnak majd az ősszel. Nem rossz sor az egyéni gazdáké, de még jobb az élet a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben. A szövetkezetbe való belépés önkéntes! Minden egyéni gazda maga dönti el, hogy a régi, vagy az új úton akar-e jámi. Az ellenség a legkülönbözőbb módon igyekszik akadályozni a dolgozó parasztok helyes útra való találását. Egyik-másik tszben ennél vagy anj^él a tsz tagnál is meglelhető az ellenség mesterkedésének hatása. Pártszervezeteink világosítsák fel ezeket a embereket a kulákok, egyéb ellenséges elemek mesterkedéseinek céljáról, s zúzzák rzét a hazug híreket. A további gazdagodás számos lehetősége áll Szeged ós a szegedi járás termelőszövet kezetel előtt is. A tsz-ek kommunistái járjanak az élen a még meglévő bajok megszüntetéséért, « tsz erősítéséért folyó harcban. A nép jólétéért TFTTTTTTTTTNM R?F T F TTT*T T T TT TT Szeged jobb vízellátásáért _ A Szegedi Víz- és Csatomaműyeknél az augusztus 20-ra indított munkaverseny befejezése Után M komoly eredmények születtek. Szerdán adták át az Újszeged, Orsovai-utcában 18.550 forint költséggel készült közkifolyót. Befejezték a felsővárosi Tó. utcában 250 folyóméter hosszúságú cső fektetését és közkifolyó megépítését. Most Móravárosban a Gép-, Hajnal- és Harmat-utcákban kerül sor' a csőfektetés és nyomós kifolyókutak elkészítésére. Hamarosan közkifolyót létesítenek az újszegedi Szövő-utcában is. A kutak bevezetéséhez felhasznált összeg 75.580 forintot tesz kj. Városunk lakosságénak jobb vízellátása érdekében mindent megtesz a Víz- és Csatornaművek vezetősége, de ugyanakkor megkívánja azt is, hogy a közkifolyókra úgy vigyázzanak a varos lakossal, mint sajátjukra. Kormányprogrammunk megjelenése óta nagyban javult dolgozóink szükségleteinek kielégítése, a Szegedi Víz- és Csatornaművek dolgozói is hozzá járultak ehhez. Csak a helyi szükséglet kielégítésére készítenek cipőt Az Április 4. Cipőipari .Szövetkezet is eddig zömében a Közületeknek dolgozott. A lakosság jobb eliátasa erdekében augusztus hónapban már csak a helyj szükségletek kielégítésére készítenek cipót. Az átállásnál, — ami természetes is — némi visszaesés mutatkozott, de a terv teljesítését ez nem veszélyezteti. A Cipőipari Szövetkezetben gazdacsizmákat és férfi hosszúszárú cipőket gyártanak, hogy a esős ősz és a tél beálltával ne legyen íennakadas ha a kereslet növekedik. A dolgozók készülnek a szövetkezeti vezetőség-, választásokra, munkaversennyel akarják ünnepelni ezt az alkalmat. Szép eredményeket értek el alkotmányunk évfordulójának tiszteletére indított versenyben, felajánlásaikat teljesítették, és mo6t a közelgő vezetőségválasztás alkalmával igyekeznek olyan munkafelajánlásokat tenni, amely elősegíti majd az átállás nehézségeinek leküzdését. Városunk lakossága meg van győződve arról, hogy a szövetkezet dolgozói megállják helyüket s mire a nedves, hideg ösz beköszönt, mindenki megtalálja a szaküzletekben a részére szükséges csizmát vagy téli zárt cipőt, Szépen fejlődik a másodvetés a szegedi járásban A szegedi járás termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai ez évben számottevően több másodnövényt vetették, mint tavaly. A tarlóba vetett takarmányfélék a szegedi járásban az elmúlt heti kiadós eső hatására mintegy 25—30 százalékkal íjagyobb termést Ígérnek. A kiskundorozsmai József Attila tsz másodnövényként vetett kukoricája az elmúlt néhány nap alatt 15—20 cm-t nőtt. A tsz-ben úgyszámítják, hogy a másodnövényekből 75—80 köbméter silót készítenek. Igy is elősegítik állataik féli takarmánnyal való ellátását. A kisteleki Felszabadulás tsz rövid tenyészidejű kukoricája — ha még ,-gy esőt kap — holdanként megadja a 6—8 mázsát. Több kukoricát tudnak osztani majd munkaegységenként, mert a másodvetés után nines beadási kötelezettség. A kisteleki egyénileg dolgozó parasztok mintegy 300 holdnyi rrjásodvetésű burgonyája — amelyet már feltöltögettek — holdanként 15—20 mázsás terméssel 'biztat. fl Szegedi Ruhagyár dolgozd! nem akarják készületlenül fogadni Szeged felszabadulásának 10. évfordulóját A Szegedi Ruhagyárban az Alkotmány tiszteletére indított munkaversenyből a párosverseny kezdeményezője, az A. műszak került ki győztesen. Az üzem bejáratánál ez a felirat fogadja a belépőt bizonyítékául annak, hogy a Ruhagyárban ügyelnek az arra illetékesek, hogy a termelésben példamutatók nevei Játható helyre kerüljenek. Itt olvashatjuk, hogy az A. műszak 107 százalékos mennyiségi és 98.74 százalékos minőségi, termelés mellett szerezte meg az elsőséget és nem volt könnyű dolga, mert nem sokkal maradt mögötte a B. műszak sem 101.2 százalékos mennyiségi és 98.63 százalékos minőségi termeléséyel. A ruhagyári dolgozók egyre jobban szívügyüknek tekintik a munka megszervezésére, zavartalansága biztosítására irányuló problémák megoldásét. Augusztus 19-én éppen ezért megalakították az első sztahanovista kört, amelynek feladatát röviden így jelölték meg: összefogni az újítókat, megbeszélni, átadni a termelés folyamán szerzett tapasztalatokat, munkamódszereket. A sztahanovista kör kéthetenként ül össze, mindig keddi napokon. Elnökségében a műszaki dolgozókon kívül sztahanovista szakmunkások foglalnak helyet, olyanok, mint Erdélyi Albert, Áron József, Mucsi László és még sokan- mások. A sztahanovista kör megalakulás sa és a még egyelőre csupán papíron látható határozat, hogy a Ruhagyár minden üzemrészében meg kell tartani a termelés: értekezleteket szeptember 10-ig, arra enged következtetni, hogy a Szegedi Ruhagyár dolgozói nem akarják készületlenül fogadni Szeged felszabadulásának tizedik, évfordulóját. Készülődnek az újabb munkaverseny megszervezésere. Gabonaosztás a szegedi Új Élet tsz-ben A Szeged, alsóvárosi Uj Élet tszben az augusztus egyig elért minden munkaegységre négy kiló hct. ven deka búza Jut. Négy kiló 30 deka búzát már kiosztottak az egységekre. Képünkön: Bité Szil vesz. tor búzajárandósága egy részét mérik a mázsán. A Bite családnak a tsz fogata 24 mázsa 85 kiló gabonát szállít haza. Az UJ Élet termelőszövetkezet tagjainak a tsz fogata szállította haza a gabonajárandóságot. A szorgalmas, becsületes munkának negvan a jutalma. Képünkön: hazafelé indul a kocsi a járandósággal, Uíbmann Bála felvételei Fényk. Szöv.