Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-20 / 197. szám

PÉNTEK, 1954 AUGUSZTUS 20. níLMlGYiRÖRSZSS Az Újszegedi Kender-lenszövőgyár dolgozóínak levelei a falvak dolgozóihoz A Tápéi Ady Endre tsz dolgozóinak Alkotmányunk évfordulója alkalmával szeretettel köszöntünk ben­neteket és további jó munkát kívánunk. Mi, üzemi dolgozók is min­den erőnkkel azon vagyunk, hogy hazánk e nagy ünnepét méltókép­pen ünnepeljük meg. Felajánlásaink során igen szép eredmények szü­ettek. Dolgozóink egymást túlszárnyalva igyekeznek azon, hogy vál­lalásukat, amelyet Alkotmányunk ünnepének tiszteletére tettek telje­sítsék, sőt túlteljesítsék. Néhány példa erről a nemes vetélkedésről. Komáromi Mária ifjúmunkás vállalta, hogy termelési átlagát 127 szá­zalékra emeli és 140 százalékot ért el. Molnár Erzsébet ifjúmunkás 144, Lehóczki Mihályné 170 százalékos teljesítményt értek el és mind­annyian 100 százalékos minőségű árut gyártottak. Gulyás Hona például íz elmúlt hónapban öt alkalommal érte el a sztahánovista szintet. Szabó Angéla ifjúmunkás szintén. Meleg Ferencné négyszer, Sebők Mária háromszor. De sorolhatnánk tovább dolgozóink neveit, akik öt­éves tervünk sikeres végrehajtásáért, időelőtti befejezéséért harcolnak a gépek mellett. Ti ugyanakkor a mezőkön a termésért, az ország kenyérről és hús­sal való ellátásáért dolgoztok és tudjuk azt, ha sikerre akarjuk vinni népünk nagy ügyét, akkor továbbra is váll-váll mellett kell harcolnunk, dolgoznunk a békéért, a szocializmusért pártunk vezetésével és irá­njn'tásával. Kommunista üdvözlettel: az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat l-es alapszcrvezelének dolgozói Az ötóyes Terv tsz asszonyainak ,fffzzétck széjjel q&ndjai raját, h&qq szép, úreqséq leqqen a jutalma tc Levelemmel kereslek fel benne­teket, hogy ezzel is közelebb kerül­jünk egymáshoz most, augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén, amikor megvitatjuk elért eredmé­nyeinket. Nagy utat jártunk te az­óta, amióta Alkotmányunk a nólc ogóról és kötelességéről paragra­fusokat foglal magában. Ma min­denütt találkozunk asszonyokkal, a gyárvezetésben, a traktorokon. Szép a feladatunk. Példamutató munká­val építeni a jövőt gyermekeink számára. Én úgy írok nektek, asszonytár­sak, mint üzemünk népnevelője és MNDSZ titkára. Az Ujszegedi Ken­derben dolgozom 1952 óta és ami­kor a szövőgép mellett vagyok, ha a közösségi munkát végzem is, mindig úgy érzem, erősítem vele népi demokráciánkat. Ha összehasonlítom a multat a jelennel, akkor érzem az elmúlt tíz év nem mult el hiába. Nagy mér­földet jártunk be. Mi, városi és fa­lusi dolgozók jó) dolgoztunk. Be­| szédesen igazolják ezt a napközi otthonok, a beiskolázások és az, hogy ma már a nőknek nemcsak a főzőkanál jut. Bizonyítja ezt a munkánk, amit folytatni szeret­nénk mi kettős erővel s eree példa lesz az augusztus 20-i kettős ünnep, amikor találkozóval köszöntjük Al­kotmányunk ünnepét. Szeretném, ha többszőr találkoz­nánk és a pártnak a jelszava nem csupán címletes lenne, hogy hoz­zuk közelebb a falut a városhoz. Ha problémáink lesznek, közös erővel talán sikeresebben megold­hatnánk. Arra kérlek, ti keltesse­tek több baromfit, magam pedig 120 százalékos átlagteljesítéssel, 100 százalékos minőségi munkámmal erősítem ezt a barátságot. Szabadság! Helmly Gézáné, az Ujszegedi Kender-Lenszö­vő MNDSZ titkára A deszki gépállomás traktorosainak Nagy ünnepre készül az ország, augusztus 20-ra, Alkotmányunk születésnapjának évfordulójára. Népünk apraja-nagyja büszkén és bol­dogan idézi újra, meg újra szabad életünk alaptörvényének, Alkot­mányunknak bevezető mondatait. Magyarország népköztársaság, _ a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Alkotmányunk évfordulója kemény országépítő munkában ta­lálja dolgozó népünket, élén pártunkkal és kormányunkkal. Napról­napra kemény harcot vív azért, hogy újabb sikerekkel tetézzük a sza­badság tíz éve alatt elért eredményeinket, hogy városainkban cs fal­vainkban tovább növekedjék a jólét, tovább javuljon a dolgozók anyagi helyzete, hogy hazánkban egyre szebbé, tartalmasabbá váljék az élet. Népünk ma jobban cl, mint. bármikor ezelőtt. Különösen tavaly június óta értünk el fontos eredményeket. Ha csak kezdeti eredmé­nyeknek is tekintjük ezeket, mégis .jelentősen javították az egész lá­bossá? anyagi helyzetét. A fejlődés sokféleképpen lemérhető a város és falu lakóinak jobb öltözködésén, az általában nagyobb piaci felho­zatallal, a színházak és mozik zsúfolt nézőterein és még ezerféle módon. Az üzemi munkások egymással versenyre kelnek az alkotmány napi munkás-paraszt találkozókra s keményen küzdenek tervük telje­sítéséért, a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért. I egyen az Alkotmány finnepe a munkás-paraszt szövetség napja, le­ttyen ez a nap eltéphetetlen barátságunk jelképe. Szabadság! KONKOLY KAROLYNÉ, az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat stoppolónője Nagyszertí, érdekes lesz az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Budapesten az Országos Mező-, hogy a sorrakerülő kiállításon so gazdasági Kiállítás és Vásár szép- ha nem látott kiállítási anyagok tember 11-én nyitja meg kapuit. A kiállításon 460 termelőszövetkezet, 50 állami gazdaság, több mint 600 egyénileg dolgozó paraszt mutatja ije termeivényeit, állatállományát. 46 gépállomás is részt vesz a kiál­lításon. Eddig a kiállításoknál sok kép és sok írott szöveg volt a pavilo­nokban. A most sorra kerülő ki­állításon sok minden mozgásban lesz majd. Mind az állattenyésztés komplex gépesítése, mind a nö­vénytermelés gépei működésben lesznek bemutatva. A Szovjetunió és a népi demokráciák bemutatják mezőgazdasági gépiparuk gyárt­mányait. A látoeatóknak a kiállítási anya­gok megtekintésén kívül sokirányú szórakozási lehetőségeik is Jiesznek. A mozikban egész napon át a leg­kitűnőbb és tanulságos szakfilmek is bemutatásra kerülnek. A sza­badtéri színpadon fővárosi színé­szek adnak majd gazdag és válto­zatos műsort. Számos érdekes lovasbemutató is szórakoztatja majd a megjelen­teket. 200 ugrólóval is tartanak be­i tatot. A látogató közönség előtt " -ó"zi kurucai, a 48-as honvédek hű jelmezekben elevenednek ,'Í Túlzás nélkül lehet mondani, műsorszámok lesznek. Ott lesz a kiállításon például a herczeghalmi állami gazdaság idős,* 32 éves Bá­rány nevű tehene, amelynek ez év májusában lett borja. Az anyjá­val ott lesz a szép kisborjú is. Tanulságos és szórakoztató elő­adások, kongresszusok, tapasztalat­cserék, mind segítenek bővíteni majd a látogató közönség tudását. A kiállításra — mint ismeretes — 50 százalékos vasúti kedvez­ménnyel lehet utazni. Felhávás Az Országos Rendőrkapitányság elrendelte Szeged város és járás területén a személyi igazolványok­hoz szükséges fényképezést. Felhí vom a város 16 éven felüli lako­sainak figyelmét, hogy folyó lfó 22­től a Lenin-u. 7., IClauzál-tér 8., Széchenyi-tér 7., Sztálin-krt. 46. sz. alatti műtermekben fényképezés végett szeptember 30-ig jelenjenek meg, minden nap reggel 7-től este 19 óráig. 50 főnél többet foglalkoztató üze­mek, vállalatok, hivatalok stb. dol­gozói részére a felvételek a mun­kahelyen lesznek elkészítve. A városi és járási cszí 'íy VEZETŐJE „Nyúljatok bele a teli ember­életbe — ahol megmarkoljátok, mindig ott a legérdekesebb." Viszonylag apró panasz nyomán indulunk Szőregre — s darázsfé­szekbe nyúlunk. Szőregre érve, az útelágazásnál megállunk s áz egyik ház előtt ácsorgó parasztoktól meg­kérdezzük, hol lakik Karácsonyi Jánosné? — Az, akit a patikaházból kila­koltattak? — S hosszan, felhábo­rodva beszélik, hogy ez milyen embertelen, igazságtalan dolog volt. Hogy az egész falu vélemé­nyét közlik-e, vagy éppen olya­nokkal akadtunk össze szőregi tar­tózkodásunk első pillanatában, aki­ket valami érdek fűz ehhez az öregasszonyhoz — ezt nem tudjuk. Majd kiderül. Kartícsonyi Jánosné 63 éves öregasszony. Vagyona, csa­ládja nincs. Van egy nevelt lánya, akit hatéves korában vett ki a menhelyből, felnevelte, férjhez­arila, de áz nem törődik vele. 37­ben a bank elárverezte a házukat, 40-ben meghalt az ura. Most tél óta kap utána a vasúttól nyugdí­jat. Ebből él. meg a munkájából. Szőregre, Deszkre, Újszegedre régi ismerős családokhoz jár szappant főzni, tarhonyát készíteni, takarí­tani, már amilyen munkát adnak neki. összeaszott, összeesett, so­vány, csuparánc anyóka, a húst meg a szépséget már régen lerág­ták róla az évek. A köz­ség támogatására még soha nem szorult, igaz, hogy a község sem túlságosan törődött vele. Egészen az utóbbi időkig. De abban sem volt sok köszönet. — Mi történt tulajdonképpen? A sok ellentétes állítás seprőjé­ről nehéz lefejteni az igazság tisz­ta borát. A tény, amit semmiféle szó megcáfolni nem tud, a követ­kező: A szőregi gyógyszertár épülete­ben van egy csomó mellékhelyi­ség, itt lakott 1952 óta Karácso­nyiné, egy körülbelül kétszer két méteres szobában. A régi gyógy szerész, Bíró Tibor és fiatal fele­sége semmi panasszal nem volt rá, kölcsönösen békén hagyták egy­mást. Május elején új gyógysze­rész. költözött a lakásba Mórahal­máról: Székács István, a felesége, meg a huga. Már az első napokban kiderült, hogy az öregasszony útban van. Három hét múlva Karácsonyinénak hoztak egy idézőt a tanácsházáról. Szö­vege — ha megbízható az emlé­kezete — valami ilyesmi volt: a patikusnak jogában áll az udvar­ból kilakoltatni, mert a gyógyszer­tárban robbanékony anyagokat tartanak — ő így mondta: „robbé­kony" — és „ellenőrzőnek" kell ama bizonyos szoba. Tizenöt napon belül megfellebbezheti a járási ta­nácsnál, ha nem fellebbezi meg, akkor foglalja el azt a szobát, amit a tanács kiutalt a számára. Mielőtt letelt volna a 15 nap, Karácsonyiné bement a Szőregi Tanácsra s Bessenyei elvtárs, a tanácstitkár megírta a fellebbezést Karácsonyiné nevében. De Székács gyógyszerész is írt a Járási Ta­nácsra hosszú levelet, azzal a cél­lal, hogy a fellebbezést utasítsák el. Ügy is történt. Ám Karácso­nyiné nem akart költözködni. Ma­kacsságból és mert nem értette, miért zaklatják, miért kell neki ezt a kis zugot elhagynia és mert az új „lakást" a Petőfi-utcában utalták ki neki Dobai Istvánéknál, egy olyan volt hentesüzletben, amelynek nincs ablaka, nincs ké­ménye és cement a padlója s egyetlen vastag ajtaja az utcára nyílik. De a tanács sem volt rest: május 6-án, a legnagyobb dolog­időben elküldte a községi kocsit a kisbíróval, a kocsis és a patikus felrakták az asszony szegényes hol­miját, elvitték a Petőfi-utcába. Karácsonyiné pedig a Rigó-utcá­ban Szóráth Lajos hatholdas pa­rasztnál húzta meg magát. Az emberek általában nem szen­tek — még azok sem, akikkel va­lami igazságtalanság történik. Ka­rácsonyiné sem az, viszont érde­mes egy fontos dolgot már most megjegyezni: a hosszú vizsgálat so­rán egyetlen egyszer sem kaptuk hazugságon. Nem viselkedett egé­szen helyesen azonban ö sem. Pél­dául nem akarta átvenni az idé­zést Simon Mihály 24 éves, VB. elnökhelyettessel be­szélünk. Fiatalember, nem sok ér­zéke van még az öregekhez. Ami­kor megkérdezzük, hogy miből él ez az öregasszony, vállat von. — Nem dolgozik sehol. — Mit gondol elvtárs, a maga anyja hol fog dolgozni P3 éves ko­rában? — Az sehol, mert majd eltar­tom. Karácsonyinét el akartuk he­lyezni szociális otthonban, de nem ment el. — Ezért kellett a patikából ki­lakoltatni, mert nem ment szociá­lis otthonba? — Nem, hanem a patika állami ház, ott idegenek nem tartózkod­hatnak. — Eddig tartózkodhattak? — Kell az éjjeli szolgálatra egy inspekciós szoba. — Eddig nem kellett? — De kérem, mi a járástól kap­tunk papírt, hogy lakoltassuk ki. Kezd bonyolult lenni az ügy. Eddig nem volt semmi baj, most mennyi minden összejött. Most — mióta Székács István az új gyógy­szerész. Nincs ez összefüggésben vele? Megkeressük. Negyven év körüli, símamodorú ember. Amikor megmondom, honnan jöttem s hogy beszélni akarok vele, Szé­kács végtelenül sajnálja, hogy ezt a néhány embert még ki kell szol­( gálnia, de addig is a felesége tes­sékeljen be a szobába, beszéljen velem s még az instrukciót is megadja neki: — Csak ügyesen, anyukám, ügyesen, rögtön megyek. :.-: Ügyesen .:: bogáncs a szó, megragad a fejemben, annál is in­kább, mert még azt sem tudja, miért keresem. Ügyesen, ügyesen — az igazság ügyetlenül elmondva is igazság. Hosszú lenne részletesen meg­írni azt a beszélgetést. Lássuk csak a lényeget: — miért kellett az öregasszonynak elköltöznie in­nen? Székács a következőket felelte: 1. Mert ez állami épület, a Gyógyszertár NV kezelésében van, itt nem lakhatnak idegenek. 2. Mert a patikát a Gyógyszer­tár NV fejleszteni fogja, szükség van arra a helyiségre is. 3. Mert az ő helyettesének nin­csen lakása. Márpedig fontosabb egy ügyeletes szoba, mint egy 83 éves öregasszonynak a nyugalma. Ilyen nagy faluban kell az éjsza­kai inspekciózás. 4. Mert a Járási Egészségügyi Osztály dolgozója, Zalányi elvtárs, egészségügyi okokból tartja szük­ségesnek az asszony elköltözését, s azt is mondta, hogy ez a Kará­csonyiné végtelenül veszedelmes asszony s ő, már mint Székács, ilyen ajtók és zárak mellett nem vállalja a gyógyszerért a felelőssé­get ..: Közel a határ, ugye és él­hordaná a kulákoknak, meg a ki­telepítetteknek a mérget..: Már pedig a pártkongreszus és az Al­kotmány .. -. Már a rendőrség is figyelteti — ő a gyógyszerész hív­ta fel rá a figyelmet, hogy ez a 83 éves öregasszony bizonyosan az ellenség kezére dolgozik. Adatok, bizonyítékok nincsenek, de vannak megbízhatatlan és ellenőrizhetet­len mende-mondák. És hosszan so­rolja, hogy Sintér János, meg Bár­kányiné, meg ki, mikor, mit mon­dott az öregasszonyra. Zúg a fejünk ettől a rágalomzá­portól. S az jut eszünkbe: rágal­Felvé!©! a zenemű vésze!! szakiskolába Szeptember 4-én, szombaton dél­előtt 9—12-ig és délután 3—C-ig pótfelvétel lesz a zeneművészeti szakiskolában. Jelentkezni lehet ének, zongora, hegedű, gordonka, fúvós, ütő, hárfa, zeneszerzés-elő­készítő és karvezetés-előkészítő tanszakokra. A felvett növendékek még aznap kötelesek beiratkozni. A felvételhez születési anyakönyvi ki­vonat, önéletrajz, valamint az ed­digi iskolai és zenei tanulmányok­ról szóló bizonyítvány szükséges. mazz, rágalmazz, majd csak ragad belőle valami! Az egésznek az volt a kicsengése, hogy úgy mondjam: az eszmei tartalma, hogy Karácso­nyi Jánosné azzal, hogy a gyógy­szertár épületében lakott és onnan kifették, a közegészségügy fejlődé­sét akarta aláásni Szőregen, Cson­grád megyében és az egész ma­gyar népi demokráciában. Nem tréfálok. Dr. Székács Isti ván gyógyszerész szavait idézem. Beszéd közben folyton a járási tanács egészségügyi osztályára és a Gyógyszertár NV megyei köz­pontjára hivatkozott. Az ő meggyő­ződéstől átfűtött és frázisoktól át­itatott szavai után sem érezzük fe­leslegesnek, hogy megkeressük az említett szerveket. Farkas Sándor a Gyógyszertár NV megyei igaz­gatója sokat tud mondani. Nézzüia csak: í. A szőregi gyógyszertár épülete nem a vállalaté, hanem a tanácsé, sőt a legújabb rendelet értelmében, míg idegenek laknak benne, nem is veheti a vállalat kezelésbe. 2. A Gyógyszertár NV nem fej* leszteni, tágítani akarja a szőregi gyógyszertárat — hanem tatarozni, Ez pedig nagy különbség. Ehhez nem új szobára, csak új ajtókra, zárakra, meszelésre van szükség, Arra a különálló mellékhelyiségre, ahol Karácsonyiné lakott s amely most is üresen áll, egyáltalán sem­mi szülcség nincs, legfeljebb tüzelőt tárolhat benne Székács. 3. A szőregi gyógy szertárosnak r.incs helyettese, s a közeljövőben nem is lesz. Míg Székács kétheti szabadságon volt, járt ki Szegedről egy gyógyszerész helyettesíteni, akinek tényleg szüksége lett volna az „ügyeletes szobára", de ő nem olyanra vágyott, mint Karácsonyiné szobája. S ha Székácsban lett vol­na egy szikra kollégiális érzés, adott volna a saját pompásan be­rendezett kétszobás lakásában a kollégájának arra a néhány napra helyet. Az „ügyeletes szobára" a jövő esztendeig, míg Székács újra nem megy kétheti szabadsága, egyáltalán nincsen szükség. Székács érveinek 4. pontját Zalányi elvtárs a sokat idézett járási főorvos cá­folja meg. Zalányi elvtárs — Szé­kács kérésére — kiment Szőregre és valóban eléggé elhanyagolt álla­potban találta az öregasszony szo­báját, És valóban kijelentette, hogy ha „emberségesebb" szobát tudnak szerezni neki, akkor költöztessék at oda. Ez az a bizonyos „egészség­ügyi ok"; de ez — Zalányi elvtára szerint — egészen mellékes indok­ként szerepelt Karácsonyiné kilakol­tatásában. Azt pedig, hogy Kará­csony iné „veszedelmes asszony"; ő egyáltalán nem mondta, nem is mondhatta, Széltácsnak, mert nem ismeri Karácsonyinét, nem is be­szélt vele, mindössze annyit tud ró­la, amennyit magától Székácstól hallott, Ugy látszik, Székácsnak kényel­metlen volt egy udvarban lakni egy öregasszonnyal. Azért tetette ki. Ugy látszik. Miután Székács min­den hazugsága, hamis érve romba­dőlt, mint egy kártyavár, legalábbis ez az egyetlen logikus magyarázat­Egyéni, önző érdekeiért harcolt egy öregasszony ellen — s ráadásul eh­hez a járási tanácsot és a Gyógy­szertár megyei központot használta takarónak. Eszköznek pedig a he­lyi tanács egyes vezetőit. A tanács a dolgozó népé. A ta­nácselnök tulajdonképpen minden asszonynak a fia és minden ember­nek az apja egy faltíban. Simon Mihály elnökhelyettes 24 éves fej­jel igen nagy felelősséget hordoz a vállán. Érthető, ha esetenkint hi­bát követ el. Ebben az esetben hi­bát követett el, mert hagyta magát félrevezetni Székács önző és ravasz ürügyei által, de nagyobb hiba az, hogy Karácsonyinénak nem szer­zett megfelelő lakást s általában az egész ügyet úgy intézte, hogy az nélkülözte az emberiesség nyomait is. Neki és minden elvtársnak, aki a dolgozó nép ügyeivel, bajaival foglalkozik, a figyelmébe ajánljuk a költő szavait: e síró öregasszony az anyátok, űzzétek széjjel gondjai raját, hogy szép öregség legyen a jutalma, s mosoly lengjen a tisztes ráncokon, mikor magát süttetni a kispad,a kiül tavasszal a zengő napon. GALGÓCZI ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents