Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-18 / 195. szám

SZERDA, 1954 AUGUSZTUS 18. LEVELEZŐINK ÍRJÁK iS DM5GYSRBRSZÉG „Posíás" a Ruhagyárban A TV. békekölcsön kötvények kiosztása megkezdődött az üze­münkben, három élenjáró dolgozónak munkaközben; ünne­pélyes keretek között nyújtották át a köt­vényeizet. Zúgtak a gépek, serényen dol­goztak a kezek és halomról-halcnnra gyűltek a szállításra kész aruk: belépett a hatalmas terembe egy parányi lenszőke hajú, kékszemű pos­tás ruhába öltözött kis fiúcska, a bölcső­de egyik tagja, s egy csokor virággal a ke­zében, harsány han­gon, kedves rigmus­ban egyenként üdvö­zölte a három kitűnő dolgozót: Spang Ilo­nát, Szele Gyutánét és Áron Józsefet, a VIII. és IV-es terem dolgozóit. Az üdvözlés után a kicsiny postás biztos kézzel vette ki oldal­táskájából a kötvé­nyeket és mosolyog­va adta át gazdáinak. Megkapó kép volt a hatalmas termek­ben, a zúgó gépek, szorgos dolgozók, óriás halomban fekvő anyagok között ez a parányi kis ember­palánta, ki mosolyog­va nyújtotta át az üzem dolgozóinak megbecsülését és sze­retetét, a csokor vi­rágot — és vele együtt a kötvényeket. Domonkos Margit, a Szegedi Ruhagyár dolgozója Kte5nct a kúl ja vitásért — It érj iák hozzák rendbe a gyalogjárdát Is Köszönetemet fejezem ki a Dam­janich-, Árvíz-, öthalom-, Puskás­utca és a Körtöltés-sor lakói nevé­ben a Szegedi Víz- és Csatorna­művek dolgozóinak. Ezekben az utcákban levő kutakat bejelenté­sünk után rövid idő alatt megjaví­tották. Amíg ezek a kutak állan­dóan csöpögtek, az erre lakóknak tömegesen kellett várni a kútnál vízre, vagypedig több-százméter távolságra el kellett menni víz­ért. Ezt az állapotot szüntették meg a Víz- és Csatornaművek dolgozói. I A Lehel-utca és a Damjanich­utca sarkán lévő kút is elromlott Ezt is rendbehozták a Vízmű dol­gozói. Azonban a hiba kijavításá­hoz a gyalogjárót is fel kellett bon­tani. Ez rendben is van, de ott a hiba, hogy a kiásott cső visszara kása után a gyalogjáró köveit csak visszadobálták. Emiatt járhatatlan itt a gyalog­járda. Ezt a járdát pedig sürgősen rendbe kell hozni, mert járhatat­lan és könnyen baleset adódhat itt. Németh István Műsoros-est a* árvízkárosultakért A Vakok Szövetsége, a 66/1. Építőipari Vállalat és a II. számú Közkórház kultúresoportja sikeres műsoros estet rendezett a Magyar­Szovjet Társaság Horváth Mihály-utcai székháza nagytermében. Az est teljes bevételét az árvizlcárosultaknak juttatták el. A lelkes kultúr­csoport minden egyes tagja tudása legjavát nyújtotta. A Vakok Szövetsége részéről Jáksó László elvtárs szavalata, Eszényi Irén éneke, valamint Varró István hegedűszámai voltak 'egy­aránt megkapóak és élvezetesek a közönség számára. Szép tudásról ictt tanúságot a II. sz. Közkórház színjátszó- és tánccsoportja. Az elő­adott magyar és román népi táncok, táncbetét az „Állami áruházból", szavalat és harmonikaszámok. : mind,, a II. sz .Közkórház kultúreso­portja sikeres munkáját tülcrözte. Kusz Jenő Egy újítás, amely nekünk nem hasznos Nem lehet két és hárompéldá­nyos szállítókönyvet kapni. Ezt egy újításnak köszönhetjük. Az újítás szerint olyan előnyomásos könyvet készítenek, melyekben a bentmaradó példány mind a két' oldalán ki van használva. Ez a könyv nagyszerűen megfelel a nép­boltoknak, de nem felel meg a zövetkezeteknek és sok állami vállalatnak. Nekünk ugyanis két illetve három példányos szállító­könyvekre van szükségünk. Az or­szágos használatra elrendelt 4 pél­dányos szállítókönyvekben abban az esetben, ha 3 példányra is van szükség, 3 oldal üresen marad, minden egyes számozott oldal után. Ez az újítás a mi viszonylatunk­ban nem jelent papírtakarékossá­got. A kisipari szövetkezetekkel és más állami vállalatokkal karöltve arra kérjük az illetékeseket, ké­szítsenek számunkra 2, illetve 3 példányos előnyomás nélküli szál­lítókönyveket. Szabó Erzsébet NIVÖ Ksz Táncruhák vannak, csak a táncosok hiányoznak A szegedi Szőrme- és Bőrruha­készítőben is, mint sok más sze­gedi üzemben megalakult a szín­tótszó és tánccsoport. Még 1953-ban 1 tótént, hogy a kultúríelelős kéré­- ere a vállalat minden igénynek megfelelő táncruhát és egyéb szük­séges felszerelést vásárolt körülbe­lül 15 ezer forint értékben. Kezdetben a színjátszók és a láncosok is nagy lelkesedéssel dol­goztak és igen szép eredményeket < rtek el. A 8 tagú tánccsoportunk <te a 12 tagú színjátszó csoportunk nemcsak a mi üzemünk dolgozóit < -sorakoztatta, hanem számos más üzem és hivatalnál is sikeresen vendégszerepelt. ICultúrgárdánk jelenleg az alkot­mányunk megünneplésére készül, helyesebben csak készülne. Ebből a készülődésből azonban könnyen megállapítható, hogy egyes szemé­lyek — köztük a tánccsoport fele­lős Dancsó Irén is — vagy meg sem jelennek, vagy nem DLSZ-fiata­lokhoz illő magatartást tanúsíta­nak a táncpróbákon. Stászné elv­társnő, a kultúríelelős sem végzett komoly munkát és nehéz munká­jára hivatkozva le is mondott. így ideiglenesen Martonné elvtársnő vette át, de sajnos, ezideig ő ?em találta meg az ifjúság megnyeré­séhez vezető utat. A DISZ vezetőségnek komolyabb segítséget kell nyújtani ahhtz, hogy üzemünkben megjavuljon a kultúrmunka. A táncosok és a színjátszók példát vehetnének ze­nekarunk jó munkájáról. Nagy Sándor Példamutatóan készülnek augusztus 20 megünneplésére a Szeged 2. Posta dolgozói Szeged 2. Posta dolgozói a mi­nőségi munka megjavításáért har­colnak Alkotmányunk ünnepének ' iszteletére. Ezekben a napokban még fokozottabb figyelmet fordíta­nak a minőségi munkára, amit ver­senyvállalásuk is bizonyít. A ver­senyt Tóth Jenő mozgópostás in­dította el az elmúlt szabad pártnap alkalmával. Itt javasolta dolgozó­társainak a verseny elindítását, amelyhez mindannyian lelkesen csatlakoztak és máris szép eredmé­nyek születtek. Július hónapban 1 ésés egyáltalán nem fordult elő l vatalunknál s az ötperces mozga­i.mban minden dolgozó részt vesz. A minőségi munkában alsók között vannak, példát mutatnak a rovato­lásnál Békési Pál, a mozgoposta­kezelőknél Tóth Jenő, Csonka Fe­renc és Várakozó Sándor járnak az élen. A raktárosok közül Ceg­lédi János, Törő Lajos és Bálint Antal emelkedik ki jó munkájával. A felvételnél Fábián Mihályné, a csomagrakodóknál Pócz Nagy Já­nos, Csányi János, a kézbesítők kö­zül Farkas Kálmán, Elek Lajos, Vince Imre mutat példát jó mun­kájával. De fel lehetne sorolni csaknem a posta minden dolgozó­ját. mert mindannyian jó munká­val, példamutatóan készülnek au­gusztus 20 mi'tó megünneplésére. Kovács Mihály A Bite család 24 mázsa 85 kilő gabonája Gabonaoszlás az Uj Élet tsz-ben BŰZÁSZSÁKOKKAL megrakott kocsik zörögnek a macskaköves úton. Az egyik kocsin, a zsákok te­tején Bullás Imre, Szekeres Antal, Battancs János és Bodó Sándor ül. Valamennyien a Szeged-alsóvárosi ÜJ Élet tsz tagjai és most viszik haza gabonajárandóságukat. Sorban kapja minden tag a jus­sát; aszerint, hogy mennyi egysé­get ért el. Búzából az augusztus l-ig szerzett minden munkaegység­re négy kiló hetven deka jut. Har­minc dekát egységenként már min­denki megkapott, most négy kilót mérnek, s később pedig — október l-ig — megkapja minden tag még a negyven dekát, egy-egy egységre. Ezzel együtt — az. augusztus l-ig elért minden egységre — negyven deka árpa és hatvan deka zab is jár. Háromszor kaptak évközben előleget a tagok. A június 30-ig elért minden egységre nyolc forin­tot. Biczók Istvánnak is zsákbakerül járandósága. Most búzából 15 má­zsa 76 kilót kap. De az összes bú­zajárandósága 18 mázsa 53 kiló. Ha­zavihet — és visz is — 3 mázsa 94 kiló takarmány gobonát. Ebből egy mázsa 67 kjló 60 deka árpa, a többi pedig zab. Biczók István tehát a jú­lius végéig teljesített 394 egységé­re több mint húsz mázsa gabonát szállíthat haza. Évközben pontosan 2848 forint 60 fillér pénzelőleg ütötte a markát. De lesz még já­randóság. Az egységekre még jut 5—6 forint között pénz, aztán ter­mészetben szépen kukorica, burgo­nya, szalma és más is. Igaz, hogy Biczók Istvánnak a munkaegység szerzésben segített felesége s kicsit t i fia is, mégpedig az aratásnál. A eleség a markot szedte férje után, a fia pedig kötelet terített. BECSÜLETTEL meg kell mon­dani, van olyan tag, akinek több, s van olyan is, akinek kevesebb a já­randósága, mint Biczók Istvánnak. Itt van Balogh István, ez a zömök, erős, őszülőhajú ember, öblös hang­ja messzire hangzik, amint zsörtö­lődik: — Kevés jut nekem, micsoda dolog ez. Ezért dolgozhatott az em­ber — és csóválja a fejét. Ügy néz ki, mintha nyugtalanítani akarná a többieket. De azok csöndben van­nak, nem veszik át a -hangját*. Mert a mostoha időjárás ellenére megelégedésre jut gabona, a mun­kaegységekre. Mi hát a baja Balogh Pista bácsinak? Az fáj neki, hogy »csak« hat mázsa 60 kiló búza és 165 kiló takarmánygabona a járan­dósága. Keveselli, de azt már elfe­lejti, hogy hónapokon át a paprika­be váltóba járt dolgozni, nem a tsz­be. Semmi oka nincs hát a hangos­kodásra. Nyilvánvaló kevesebb munkáért • kevesebb is jár. Dobó Lajos bácsinak — akinek a felesége az aratásban és a kapálás­ban is segített — 288 egységére 13 mázsa 53 kiló 60 deka a búza járan­dósága. Árpát és zabot összesen 2 mázsa 88 kilót szállít Haza. — Én mint középparaszt léptem a szövetkezetbe és nyugodt lelkiisme­rettel mondhatom, megfelelő a jö­vedelmünk. Nem is gondoltuk, hogy a rossz idő után ennyi lesz a ga­bonajárandóság. Szóval nem va­gyunk mi elesett emberek és iga­zán jósorom a közösben megtalá­lom, — s bólint rá fejével. Egy hold háztáji földjén — amint újságolja — szép a kukorica és a burgonya. Három sertése röfög az ólban és van egy tehene is. Nem fél a munkától ezután sem: vihar­ban és napsütésben hű a szövetke­zetéhez. CSENDES SZAVÜ, fekete Icala­pot viselő ember Bite Szilvészfer. Meg kell hagyni, szorgalmas cs fe­lesége, fia is segítette a tszt-t, hogy rendre elvégezzék a soronlévő mun­kákat. A felesége nagy gonddal ne­velte a fűszerpaprika palántáit, fia pedig, mint munkakönyves tag munkálkodott. Bite Szilveszter fe­lesége és fia segítségével 436 mun­kaegységet szerzett. Búza járandó­ságuk húsz mázsa 49 kiló. Kocsira raktak és hazaszállítottak ebből 17 mázsa 44 kilót. A Bite-család ré­szesedése takarmánygabonából 4 mázsa 36 kiló — árpából és zabbóL A járandóságuk tehát 24 mázsa 85 kiló gabona. Szépen kapnak még pénzt és más egyebet is. Évközben sem volt pénzgondjuk, mert hiszen kaptak több mint négyezer forin­tot. A háztáji gazdaságban Bite Szil­veszternek egy tehene, egy üszője és két süldője is van. Egy hold a ház­táji területe — szép benne a kuko­rica és a krumpli. Persze jól hoz a kasszába az is pénzt. Szóval tehe­tős emberek Bite Szilveszterek. Nappal és este is tanakodnak: ho­gyan és mint csinálják. Mert Bile Szilveszter hónapokkal ezelőtt be­adta a kilépési cédulát. — Ki njegyen-e a csoportból ? — ezt kérdezzük tőle egyenes szóval, kertelés nélkül. Sóhajt egy na­gyot és csendes a szava: — Hogy beadtam a cédulát, az még nem jelenti azt, hogy elme­gyek. — Végig simítja homlokát. — Majd még jól megfontolom ., Szóval, hogy beadtam a cédulát — ismétli — attól még bennmaradha­tok. Szavaiból az árad: szereti a tsz-t és "kimenési* szándékánál most erőteljesebb: bennmaradok. Kezdje elölről a régi úton? Miért? Hiszen szép jövedelmet húzott a tsz-től. Évek óta egy volt a szövetkeze; tel a jóban és a bajban. Most menjen, amikor a fellendülés útján járnak? Ezek is megfordulnak a fejében. Szilveszter bácsi, fontolja meg jól a dolgot: szívével, eszével. Ha megteszi ezt, — és megteszi .- bi­zonyosan nem hibázza el a dön­tést. KOCSIRA KERÜL az ő gabonája is és indul véle hazafelé. Megpakol­va búzászsákokkal a szekér. Jelzi az is: a szorgalom, a jó munka ju­talma nem marad el. És távolodik a szekér a rajtaülő Bite Szilveszter­rel.., Mérik tovább a részt, az Üj Élet tsz-ben. Fordulnak a kocsik még akkor is, amikor eljő az alko­nyat. i (morva y) A szegedi diákok szépen rendbehozott iskolákban kezdik meg szeptemberben a tanulást A Gutenberg-utcában két iskola is van, mind a kettő általános is­kola, annyi közöttük a különbség, hogy az egyikbe fiúk, a másikba lányok járnak. Évközben az isko­lák környéke gyermekzajtól, ka­cagástól hangos. Az iskolák kör­nyékén lakó emberek megszokták a kedves zajt, s bizony a hosszú nyári szünetben hiányzik is. Némák és kihaltak a szegedi is­kolák. Legalább is kívülről ez lát­szik, de beüli, a falak mögött an­nál serényebb munka folyik. Az ember, ha benyit a lányisko­la nagy kapuján mindjárt észreve­szi, hogy itt valami változás tör­tént. Bizony történt; A falak csak úgy ragyognak. De a levegőben teijengő mész és festékszag is el­árulja mindjárt, hogy itt nagy írunka folyik, A folyósok csendesek, egyetlen egy ember sem látható. Padok, székek összerakva várják, hogy elrendezze őket valaki. A fo­lyosó kőkockái még meszesek. Itt egy nagycsomó lehullott lefejtett vakolat, ott vedrek, seprők áll­nak. Az első emeleten dolgozik Klára­falvi János, az iskola hivatalsegéd­je, a meszelés, festés után rávár a tantermek, folyosók rendbehozása. Vizsgák után azonnal megkez­dődtek a munkák — mondja Klá­ra íalvi elvtárs — most már rövi­desen befejezzük. A- folyosók fala hófehér, a fa! alsó szegélyét most festi a Vegyes­ipari Vállalat két dolgozója, Ke­mendi András és Páczi Mihály. Szép, világosszürke olajfestékkel. — Vállalatunk augusztus 20-ra vállalta — mondja Páczi elvtárs — hogy befejezi a szegedi iskolák rendbehozását. Már eddig az én csoportom a Csongrádi-sugárúti, a móravárosi iskolánál végezte el a festési munkálatokat. Tervünk az volt, hogy agusztus 20-ra befejez­zük ennél az iskolánál is munká­kat. Tervünket túlteljesítettük. Augusztus 20-a előtt hét nappal [ befejeztük ezt az iskolát és most i az újszegedi iskolához megyünk. | Az is kész lesz augusztus 20-ra. — Sok munkánk van egy-egy iskolánál — folytatja Páczi elvtárs —, itt 16 osztálytermet, 3 hosszú folyosót, szertárat, torna- és rajz­termet, igazgatói irodát, nevelői szobát, az igazgató lakását s a hi­vatalsegéd lakását meszeltük be. Nagy segítséget nyújtott gyors munkánkhoz Ábrahám László elv­társ, a részlegvezetőnk. Sohasem voltunk anyagszűkében, minden mindig időben már itt volt. Bizony sok munkát kívánt az a 16 terein, szertár, folyosó meszelé­se, de a meszelés utáni rendbeho­zás sem kis munka. És ez Klára­falvi elvtársra és Havalix Bélára vár, — Ez az osztály már teljesen kész — nyit be Klárafalvi elvtárs a VIII. osztályba. A falak hófehé­rek, a fal alsószegélye az osztályok­ban világos drapp, a padozat szép fekete, frissen van olajozva, a nagy ablakok ragyognak, a padok, az asztal, a tábla szépen lesúrolva várja szeptember elejét, az új is­kolai év kezdetét. A fizikai szertárban is nagy a rend. Az óriási üvegszekrényekben szépen sorakoznak a kísérleti esz­közök. Itt is minden ragyog a tisztaságtól. Klárafalvi János sorba büszkén mutatja meg a már rendbehozoifc termeket, s nagy szeretettel be6zél az iskola kis lakóiról. — Nagyon szeretem a kislányo­kat. Ezek olyan szelídek, olyan jók, nem úgy, mint a fiúk. Már 38 éve vagyok iskolánál, 1917-ben mint fűtő kezdtem, majd hivatalsegéd lettem a Radnóti Miklós gimná­ziumban. Most három éve kerül­tem ehhez az iskolához. Nem rég­óta vagyok itt, de a kislányokat nagyon megszerettem; Ez a nagy szeretet fűti át Klára* falvi elvtárs munkáját. Augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére be­fejezi a takarítást. Azután egy ki­csit pihen és majd várja a „lá-« nyait", Szeptemberben a szegedi diákok gyönyörűen rendbehozott iskolák­ban kezdik meg a tanulást. Min­den diák, aki belép szeptember­ben az iskola kapuján, gondoljon azokra a dolgozókra, — az iskola hivatal segédjére — akik szorgal­mas munkájukkal széppé varázsol­ták iskolájukat. Kultúr- és sportműsor leszi változatossá Szegeden az augusztus 20-i ünnepi programmol Alkotmányunk napján nagy­szabású kultúr- és sportműsorban gyönyörködhetnek Szeged dolgozói. Az ünnep előestéjén, augusztus 19-én este 8 órakor az újszegedi úttörő tábor a ligeti játszótéren műsoros tábortüzet rendez. Augusztus 20-án reggel a szegedi zenekarok ébresztik a dolgozókat. Ezen a napon lesznek a munkás­paraszt találkozók. Szeged üzemei nagy szeretettel várják a falu dol­gozóit. Kitűnő ebéddel vendégelik meg barátaikat, majd az üzem kul­túresoportja szórakoztatja a vendé­geket. Augusztus 20-án este 7 órai kez­dettel az újszegedi szabadtéri szín­padon a Szegedi Nemzeti Színház ünnepi műsort ad. Műsoron a leg­szebb opera, és operettdalok sze­repelnek. Augusztus 21-én este fél 8-kor az újszegedi szabadtéri színpadon a VTSB rendezésében szegedi ze­nekarok és kultúresoportok, üzemi kórusok, városi balettiskola, üzemi tánccsoportok és színjátszók adnak színes műsort. Tizenöt tonna, a Német Demokra ihus Köztársaságba! érkezett élelmiszer; oszioliak ki a sztrájkol* miinchsni fémtan munkásoknak sztrájkvezetőség azonnal szétosz­München (ADN) A sztrájkoló müncheni fémipari munkások va­sárnap hatalmas lelkesedéssel fo­gadták azt az öt teherszállító gép­kocsit, amely harmincezer font élelmiszert hozott nekik a Német Demokratikus Köztársaságból, az ottani dolgozók szolidaritási ado­mányaképpen, A? adományt a totta a sztrájkolók között. A teherszállító gépkocsikat, a Német Demokratikus Köztársaság­ba való visszatérésükkor, nem sok­kal a demarkációs vonal előtt nyu­gatnémet rendőrök tartóztatták tel és a kísérő személyzet öt tagját is­meretlen helyre hurcolták,

Next

/
Thumbnails
Contents