Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-14 / 192. szám

SZOMBAT, 1954 AUGUSZTUS 14. 8 DELMRGY (ÍRORSZÁG A beadási kötelezettségét minden termelőszövetkezetnek teljesítenie kel! maradéktalanul A júniusi kormányhatározatok óta termelőszövetkezeteink megerősödtek. Kenyérgabona beadási tervüket nagy többségük időben és könnyen teljesíti. Vannak azonba termelőszövetkezeteink, amelyek kenyérgabona termésátlaga alacsony. A rossz időjárás, vagy elemi kár miatt nem teljesítik kenyérgabonában egészébon beadási tervüket. Kormányunk az ilyen kivételes szövetkezetek tagságának gondján kívánt segíteni. — engedélyezte kenyérellátásuk biztosítása érdekében munkaegységenként 2.5 kg kenyérgabona kiosztását a tagok részére. A kormányintézkedést sok helyen félreértik ós olyan termelőszövetkezetekben is alkalmazzák, ahol erre semmi szükség nincs, ahol a tagság természetbeni ellátottsága biztosított. Ilyen helyeken feleslegesen terhelik a szövetkezeti tagokat adóssággal. Az; mindenki tudja — tudnia kell —, hogy a kivételes esetekben engedélyezett munkaegységonkónti 2.5 kg nem engedmény, csak kölcsön, amit még ebben aa évben vissza kell fizotniök, A beadási kötelezettségét mm: den termelőszövetkezetnek teljesítenie kell maradéktalanul. Erre van is módjuk; ahol nem sikerült a kenyérgabona, sikerült a takarmánygabona. Jó a termés kukoricában, bujgonya^ ban, zabban, — van mivel pótolni a kiesést. És mindenkinek pótolnia is kell nz idei termésből, kukoricából, burgonyából, vagy zabból búzakilógrammban a kenyérgabonából kölcsön, előlegkónt felvett két és fél kilógrammokat. Mindenütt, mindenkivel szem ben igy írja ezt a törvény; aki nem teljesíti az előírt beadási kötelezettségét búzában, rozsban, — mert akármilyen okból nem termett elegendő, — teljesítenie kell takarmánygabonából. Ezért, ahol nem feltótlenül szükséges, kár igénybevenni az engedélyezett Kölesönt — mert ez csak elszámolási terhet, gondokkal járó adósságot, utánjárást jelent a szövetkezet tagjának — átütemezést, felesleges adminisztrációt, terhet az államnak is, — eladósodást a szövetkezetnek. Arról Is hallunk, hogy az így igénybevett kenyérgabonát egyes helyeken hússal kívánnák helyettesíteni. Ezt az állam nem fogadhatja el. ragaszkodik népgazdasági tervünk teljesítése érdekében, hogy minden ilyen kölcsönt kukoricával, árpával, vagy zabbal fizessenek vissza közvetlenül ezek betakarítása utált. Rosszul értelmezik a rendeletet, vagy visszaélnek a kormány gondoskodó szándékával azok, akik a szövetkezeti tagoknak mérlegelés nélkül nem is 2.5, hanem 3 kilogrammokat osztogatnak. Ügy gondolják, hogy hadd főjjön a fejük, mikor, miből fizetik vissza. Nem bírálták körültekintéssel a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét, nem vizsgálták a beadási terv egészét, — azt hitték, hogy a kölcsön visszafizetése a jövő évben is ráér. Még olyan esetek is előfordultak, hogy a kenyérgabona szükséglet megállapításánál nem a cséplésig megkeresett, hanem az év október 31-ig megtervezett munkaegységeket vették figyelembe. A rendelet világosan meghatározza, hogy az átütemezett menynyiség csak a f. évi teljesítésre írható át, — csak a cséplésig megszerzett munkaegységeket lehet figyelembe venni. A nép állama készséggel segít ott, ahol erre szükség van, de mérlegeljék termelőszövetkezeteink vezetőségei alapos gonddal; igénybe kell-e venniök a felajánlott segítséget, van-e erre szükség, érdemes-e, kell-e ott kenyérgabonát juttatnunk, ahol bőséges a burgonya és hüvelyes termés, ahol a | kok készítéséhez" szükséges pamuttermészetbeni részesedés ezekből is elintézhető. Kell-e ott igénybevennünk kölcsönt, ahol nincs kenyérE Isőízben ragyog a Szegedi Kötél és Hálógyár homlokzatán az élüzem csillag Néhány napja csak, hogy a Kötél- és Hálógyár dolgozói tudomást szereztek az örömhírről. A tegnapi nap ünnepi hangulatban telt el. Gyorsan múltak az órák, hamar elérkezett a délután 4 óra, az élüzem-ünnepség pillanata. A gyár kultúrterme kicsinynek bizonyult. Minden dolgozó eljött az ünnepségre, de megjelentek a szegedi nagy textilüzemek képviselői is, hogy osztozzanak a kisüzem dolgozóinak örömében. Az ünnepséget Nagy Jánosné übelnök nyitotta meg. A megnyitó beszéd után Arkael Tibor, az üzem műszaki vezetője beszélt arról, hogyan dolgoztak addig, amíg eljutottak az élüzem cím elnyeréséhez. Beszédében a többi között a következőket mondotta: — A mi üzemünk termékeivel közvetve és közvetlen a dolgozók egyre növekvő igényeit elégíti ki. 1953 júniusa óta a tervben előirányzott kötelezettségeinknek eleget tettünk. 1954-es év azonban komoly feladatok elé állított bennünket. Nem kis feladatot okozott a második negyedévben a gyártási programmváltozás. Dolgozóink 80 százalékát új, az eddigi munkától eltérő munkára állítottuk be. Sok sok munkaórát kitevő kísérletet folytattunk, amíg a gyorsmosózsászüksóg, vagy burgonya, hab, borsó és nyugodtan számításba vehető a jó kukoricatermés? Varrnak területek, ahol a kenyérgabonatermésünk kevesebbet adott, mint amennyire számítunk, de az átlagtermés korántsem olyan, hogy az állam részéből kell kölcsönt kérnünk, ©ladósodnunk. Az állami segítséget csak azok a termelőszövetkezetek vegyék igénybe, amelyek tagsága ezt nem nélkülözheti és vállalni tudják a feltételeket a gyors, még ez évi takarmánygabonában történő visszafizetést. Csak azok vegyék igénybe, akiket a kényszer hajt és kell vállalniok az adósság terheit.. Csak azok. akik a kieső kenyérgabonát természetbeni juttatással rnogf azonnal, vagy a közeli hetekben pótolni nem tudják. Ne adjon hitelt senki az ellenséges hírverésnek, mely szerint a munkaegységenként kivételes esetekben kiadható 2.5 kilókat elengedi az állam. Nem, nem engedi el, visszafizettet} mindenkivel. Adjanak hitelt azoknak a szövetkezeti vezetőknek, akik a gondos gazda eszével mérlegelik; kell-e adósság és akik számításba veszik az állam, a nép egészének érdekeit ie. az olyan gondos gazdáknak, akik lemérik a szövetkezeti tagság helyzetét, számolnak a jövővel is meggondolják szabad-e, becsületes dolog-e terhelni a nép államát. 1 cérnát gyártani kezdtük. Teljesít| ményszázalékaink mindinkább növekedtek. — Vállalatunk termelési tervét természetesen egységben, tonnában két főcikkére bontva kézikötélben 115.2 tized százalékra, a hálógyártási tervét pedig 109.4 tized százalékra teljesítette. Ez azt jelenti, hogy IS.J tized százalékkal több gazdasági kötél árut bocsájtottunk a mezőgazdaság rendelkezésére és 9.4 tized százalékkal nagyobb mennyiségű hálóval adtunk többet mezőgazdasági célokat szolgáló kishalászat! gazdaságoknak. Ezután az anyagköltség alakulásáró, a megtakarításokról beszélt Arkael elvtárs. Elmondotta, hogy a tervezett anyagköltséggel szemben 46 ezer forintos megtakarítást értek el. Ebből 11 ezer forint a kötélverő részlegre, 35 ezer forint pedig a hálókötő részlegre esik. Beszéde további részében ismertette, hogy milyen eredmények tették lehetővé az élüzemség elnyerését. Felhívta a dolgozók figyelmét azonban arra, hogy az új szakasz követelményének megfelelően jó munkát végeztek ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy megpihenhetnek és nincs hiba, amit ki ne kellene javítani. Főként a nyers- és segédanyagokkal való gazdaságos bánásmódra, az új dolgozók nevelésére, azok szakmai képzésére és a versenymczgalom kiszélesítésére hívta fel a figyelmet, mert ez az alapja annak, hogy az élüzemséget megtartsák. Az ünnepi beszéd után Fülöp György, a Len-Kenderipari igazgatóság kiküldötte szólalt fel. Elmondotta, hogy a hálógyár dolgozói becsületes munkájukkal a III. pártkongresszus határozatainak régrehajtását segítették. Majd átadta az üzem dolgozóin.U? az élüzem kitüntetést. Ezután Nagygyörgy Mária elvtársnő, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója kívánt jó munkát és üzeme dolgozói nevében hataln; s virágkosarat nyújtott át. A Jutaíonógyár dolgozói Vidács Istvánrét és Mohács Mihálvnét küldték el, hogy üdvözöljék az élüzem boldog dolgozóit. Sok üdvözlés és nagyon sok jókívánság hangzott el ezen az élüzem ünnepségen. A vidéki textiles üzemek táviratokban fejez,: k ki jókívánságaikat és kívántak további jó munkát az élüzem cíin megtartásáért. Végül a jól megérdemelt jutalom kiosztása következett. A gyár legjobb dolgozói között 4200 forint pénzjutalmat ol tottak ki és az ünnepségeta Kői élés Hálógyár kultúrcsoportijáníJc műsora zárta be. „(Rdvőz&Liiik a r/Ms JCalász tíz cLőLiűzoiC A munkás-paraszt baráti találkozóra készülnek a Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói Vidéki ember, ha Szegedről hall, képzeletében mindjárt megjelenik a paprika. Szeged és a paprika elválaszthatatlan. A nagyállomás mögött a Paprikafeldolgozó ősztől kezdve már messziről piros színben játszik a sok paprikafűzértől. Most a meleg augusztusi napokban kihalt az üzem. A nagy szárítókon nem függ egyetlen egy paprikafűzér sem, a szorgalmasan dolgozó asszonyok, lányok is hiányoznak a gépek körül. Az udvaron egy-két ember a kövezetet javítja, asszonyok seprőkkel kezükben jönnek, mennek. Mintha az augusztusi forró nap megbénított volna itt mindent, úgy érzi az ember. A lakatosműhelyben annál serényebb munka folyik. Ilyenkor nyáron -«az uborkaszezon* alatt a lakatosműhelynek bizony sok munkája akad. A gépeket kell megjavítani. Itt dolgozik a lákatosműhelyben Csermák József, az üzem kultúríelelőse. Az 50-et már elhagyta Csermák bácsi, bizonyítja ezt hófehér haja is. De Csermák bácsi éveit nem lehet így lemérni, mert •VW WVVW WV WVmunkában, ötletben még mindig fiatal. Mindig van valami új ötlete. Azt akartuk barátaink jól érezzék magukat A múlt hónapban történt. A Városi Tanács Népművelési Osztálya értekezletre hívta Csermák Józsefet és Juharos Elemért. Alkotmányunk ötödik évfordulójának méltó megünnepléséről beszéltek ezen az értekezleten. A tanács dolgozói kérték a kultúrfelelósöket, mondják el, hogyan tegyék még színesebbé, még felejthetetlenebbé ezt a napot. Itt született meg a javaslat. *Erre a nagy ünnepre az üzemek hívják meg a patronált tszeket«. A Paprikafeldolgozó • párttitkárával megbeszélték Csermák elvtársék a baráti találkozó apró résziejátszó felelősnek. Most nagyon kevés dolgozója van az üzemnek, csak a gépjavítók találhatók az üzemben. Kevés az ember, de a kultúresoport kevés tagja mind igen lelkes ember. Délután három őrekor fejezik be a munkát, de rocg este tíz órakor is próbálják a bemutatásra kerülő darabokat, táncokat. Már a plakátok is készülnek. Az üzem Rákóczi-utca 11. szám alatti kultúrotthonában, ahol a baráti találkozó lesz, a következő feliratot helyezik el a kapura: *Üdvözöljük a Dús Kalász tsz kiváló dolgozóit* és *Éljen a munkás-paraszt szövet* ség!« Augusztus 21-én, szombaton tíz órakor érkeznek meg a vendégek. Ebéd előtt ismerkedés, fényképezés lesz. Azután következik az ebéd! — Ügy van az, hogy legjobban teit is. Az üzem a bordányi Dús | feloldódnak a nyelvek terített aszSZEGEDI JEGYZETEK Este a szabadtéri színpadon Alig alkonyat után. Még be sem sötétedett, egészen megelevenedett a szabadtéri színpad. Jóval korábban már a hangyaszorgalmú díszletezők, kellékesek elvégezték a maguk dolgát, a színészek felkészülten várakoztak, ki a színpadalatti öltözőkben, ki pedig kint a színfalak mögötti térségen, a fák alatt. Még a koránkelő Hold is megcsodálta a sürgést-forgást, készülődést. Mi lesz itt, hiszen üres a hatalmas nézőtér, csak a kerítésen kívüli fák ágain rejtőzik 2—3 kíváncsi gyerek. i magukban ugyanazt kérdik: — mi lesz itt, Hiszen a plakátokon nincs kiírva, hogy pénteken is lesz előadás! Vedig a zenekar éppúgy Hangol, mint az igazi előadások előtt! A világosítók is ott állnak, okszor megirigyelt he'.yükön! Ahogy öregedett a sötétség, úgy erősödött a színpadi égők páratlan ragyogású gyöngysorra emlékeztető fénye. Sokszor áldás az, hogy az ember eredendő kíváncsisággal jön a világra. Tudni szeretne mindent legyen az js* lentős, vagy jelentéktelen dolog. A fák ágain várakozva kuksoló fiúk is egyre izgatottabbak lettek. Nem a legkényelmesebb fürkésző helyet választották — és mert sehol sem láttak egyet se a szigorú jegyszedő nénik közül, — lekiabáltak egy kékoverálos fiatal férfinak, aki arra haladt: — bácsi! Bácsi mi lesz itt? A díszletmunkás kisideig próbálta a szemét, honnan jön a hang, kitől, de aztán, hogy még sürgetőbben megismétlődött a kérdés, visszaszólt: — főpróba. A Cigánybáró főpróbája. De jó is az embernek, hogy kérdezni tud. Bezzeg a hold hiába kerekedett ki egészen a nagy kíváncsiságtól, hiába kandikál át a lombok között. Kérdezni nem tud. S ha kérdezne is eltévedne a hang a sűrűs csillagok között. Váratlanul megszólal valaki keményen, parancsolóan és a mikrofon viszi a szavakat: — mindenki a helyére, kezdjük. Kezdjük — bólint a karmester , is. Eltelik egy-két perc és szárnyra kapnak a könnyű Strauss melódiák. A ligeti padokon üldögélők és az utakon sétáló párok felfigyelnek a muzsika szívetvyitogató szavára. Most tán még a fák is csendesebben sugdosódnak az örökpajkos széllel. Egymásután peregnek a jelentek és az első felvonás végén a szabadtéri színpad nézőterének utolsó soraiban 3—4 apró tenyér verődik öszsze lelkesen. A kisfiúk megunták a „karzati" helyet, nesztelenül bejöttek, közelebbről látni, hallani. Aztán, hogy senkisem jött, hony elkergesse őket, hálából olyan csendesen voltak, mint még soha. Csak az arcuk. lángolt, szemük csillogott az akaratlan tapsolás miatt. Riad'an fészkelődtek, félig futásra készen, amikor a sötétből egu férfi toppant melléjük. Nem szólt, csak leült a gyerekek mellé. — Bácsi, bácsi kérem ki az a né"í, a7" p p.iná.nylánvt énekli? Kérdezte közelebbhúzódva egv borzasfejű kisfiú — még soha nem láttuk. — Persze, hogy nem. Pestről jött, az operett színházból. — És itt is marad? — Itt hát kisfiam. — Miért?"' A fiúcska egy ideig küzködött a zavarral, de aztán csak kimondta: — mert nagyon szépen énekel. — Igazán tetszik neked? — nevet a nagydarab ember. — Majd megmondom a művésznőnek, jó? A feleletre már nincs idő, csak a bólintásra, mert folytatódik az előadás. A gyerekeket csak a tlz órát jelző gyársziréna riasztotta fel: — Haza kell menni, otthon íny is lesz nemulass. — Nehezen búcsúzkodnak, de útnak indulnak, olyan hangtalanul, ahogy jöttek. Csak a kis bogjashajú lépett vissza félénken: — de megmondja ám a bácsi! A Cigánybáró kedves női főszereplője Harmath Eva, ha tudná, hoov a tegnapesti főpróbán hán'/ embert állított. meg csengő hangjával. ma a Ciaánybáró bemutatóján még szebben, mén szívbőljövőbben énekelne. — 11 — Kalász tsz-t patronálja. Nem nagy tsz a Dús Kalász, mindössze 30 tagja van. Az üzem párttitkára, könyvelője, dolgozói már eddig is sok segítséget adtak a tsz-nek. Az üzemből sok dolgozó járt már a Dús Kalász-bari, de onnan kevesen látogatták meg az üzemet. Most augusztus 21-én, a baráti találkozóra a Dús Kalász dolgozói jönnek Szegedre. — Azt akarjuk, hogy barátaink jól érezzék magukat Itt nálunk — mondja Csermák bácsi. — Készülünk nagyon fogadtatásukra, már minden elő van készítve. „Éljen a munkás-paraszt szövetség" A baráti találkozóra különösen jól fel kell készülnie a kultúrcsoportnak, hiszen ők szórakoztatják a vendégeket. Nehéz dolga van Csermák és Juharos elvtársnak, a színtal mellett — mondja Csermák bácsi —, majd ott alaposan kibeszélgetjük magunkat barátainkkal, mert az ebéden ott lesznek a mi legjobb dolgozóink is. A barátság jegyében Ebéd után kezdődik a kultúrműsor. A tánccsoport két táncot, a színjátszók három egyfelvonásos darabot mutatnak be. Népdalokat Mőszmer Margit énekel, szólótáncot Vincze Éva mutat be. Az üzem fiatal mérnöke, Fárle Lajos harmonikázik, az egyes műsorszámokat a tsz egy-egy dolgozójának ajánlják. — Műsor után a zenekarunk talpalávalót húz és a mi dolgozóink a Dús Kalász tagjaival táncolnak, így terveztük mi — mondja Csermák bácsi — a barátság, a jókedv jegyében zajlódjon le a Paprikafeldolgozó és a Dús Kalász baráti találkozója. Védekezzünk az amerikai fehér szövőlepke és a napraforgószádor ellen A szegődi járás területén elterjedt ég károkat okoz az igon veszedelmes amerikai fehér szövőlepke. Az első nemzedék májustól július közepéig pusztít, majd bábozódni vonul. Lepkéi július első felétől, augusztus közepéig rajzanak. A második nemzedék hernyói július végétől sokszor októberig rágnnk. Majd elvonulnak a fák tövéhez, kéreg repedésbe, faragásokba bábozódni. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés kötelező. Az állam ingyenes növény védőszert biztosított. Akinek a területén van fertőzött fa, az a helyi tanácstól vételezzen fel vegyszert és hajtsa végre a szövőlepke irtását. Vegyszer használata: Holló 10, 1 százalékos arányban kell használni. S ez azt jelenti, 100 liter vízhez 1 liter vegyszert kell használni. A bábozódni készülő hernyó összefogására, a második nemzedék ellen feltétlenül alkalmazandó a szalmaköteges irtási módszer. A np^raí'oTgószódor: yeszedeknee növényi kártevő. Elsősorban a napraforgón élősködik, másodsorban dohányon, csicsókán, kenderen, pohánkán, ritkábban a lucernán, lóherén, burgonyán, paradicsomon és kukoricán olymódon, hogy a gazdanövény gyökereibe bocsátja tápszívóit és tönkreteszi azt. A kis szádor — köznyelven vajfii — 30—35 centiméter hosszú szára egyenes és nem ágazik el. Virágainak pártája sárgásfehér, néha lilésfehér. Védekezés: a vajfü hajtásait ki kell vágni és elégetni mielőtt magot érlelne. A napraforgószádor járásunk területén különösen Kistelek. Baiástya, Csengéié, Pusztaszer, Domaszék, Üllés területén bőven található A kártevők elleni védekezés kötelező. A helyi tanácsok segítsék elő a kártevők irtását, mert az mind az egyénnek és a falunnk, mind az országnak fontos érdeke. B, Papp Győző növényvédelmi agronomus j