Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-11 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETgg f A MAI SZAMUNKBÓL! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Pusztamérgesen minden ter­melő teljesítette gabonabeadási kötelezettségét Tanévelőkészítő országos értekezlet A minisztertanács rendelete a választói névjegyzék _ X. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM | SZERDA. 1954 AUGUSZTUS 11. ARA: 50 FILLÉR elkészítéséről A John-ügy súlyos állam­válságba sodorta Nyugat-Németországot Mozi az üzemben Részlet az új KRESZ-ből A bélte és az egység ellenségeinek próbálkozásai Koreában Egy év telt el, amióta Koreában aláírták a fegyverszüneti egyezményt. A koieai íeg/ver.'zünet a hős koreai nép és a dicső­sege/, kínai önkéntesek hatalmas győzelme, az egész demokratikus tábor nagy eredménye volt. Súlyos kudarcot jelentett az Egyesült Al1 .niok kalandorpolitikát folytató agresszív erőinek. A koreai fegyverszünet megkötése világosan bizonyította, hogy a mai nemzetközi helyzetben a vitás kérdések rendezésének egyedül helyes és lehetséges útja: tárgyalások az érdekelt felek között. A genfi értekezlet eredményei az indokínai kérdésben is­mét bebizonyították azt a tényt, hogy nincs olym vitás kérdés, amelyet a béke megszilárdítására irányuló tárgyalások és meg­egyezések által meg ne lehetne oldani. A Szovjetunió vezette békeszerető erők mindent megtesznek a kereai kérdés végleges békés rendezéséért. Egészen más politi­kát folytatnak Koreával szemben az Egyesült Államok agresszív körei. Nincs kedvükre Korea nemzeti egyesítése békés és demokra­tikus alapon — inkább új háborút szeretnének- kirobbantani Ko­reában. Ázsia és az egész világ békéjének biztosítása helyett ók továbbra is a csődbe jutott -erőszak-politikát* folytatják, amely fokozza a nemzetközi feszültséget Ázsiában is, másutt is. Vizsgáljuk meg azokat a lépéseket, amelyeket az Egyesült Államok vezető körei és délkoreai bábjaik az utóbbi időben tettek. Julius 26-án Li Szin Man délkoreai elnök Washingtonba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államok hi­vatalos képviselőivel. A Fehér Ház (az Egyesült Államok elnöké­nek székhelye) által kiadott közlemény szerint ezek a tárgyalások annak a megegyezésnek alapján folynak, amely Dulles, az Egye­sült Államok külügyminisztere és Li Szin Man közt létrejött. Miféle megegyezésről van itt szó? Dulles és Li Szin Man 1953 augusztus 8-án közös nyilatkozatot tett közzé. Ebben kije­lentették, hogy ha a koreai fegyverszüneti egyezmény 60. cikke­lyében meghatározott, Koreával foglalkozó politikai értekezlet ku­darcot vall, akkor az Egyesült Államok és Dél-Korea ••tanács­kozni fog az egységes, szabad és független Korea megteremtésé­nek kérdéséről*, amely -a továbbiakban is az Egyesült Államok külpolitikája gondoskodásának tárgya lesz*. Ennek a zavaros szócsavarásnak igazi értelme napfényre jött, amikor a genfi értekezleten április 26-tól június 15-ig a ko­reai kérdésről tárgyaltak. Kiderült, hogy -az amerikai külpolitika gondoskodásának tárgya* nem a koreai béke megteremtése, nem az ország egyesítése békés és demokratikus alapon, hanem a fegy­verszünet megtorpedózása és a koreai konfliktus kiterjesztése. Ebben a megvilágításban kell szemügyre vennünk azt a lá­zas készülődést a hírhedt -északi hadjáratra*, amelyről Li Szin Man szakadatlanul kiabál. Rendkívüli intézkedéseket tesznek a hadsereg növelésére. Üj sorozási szabályzatot léptettek érvénybe: az eddigi 19—28 év helyett most már 17—32 évig terjed a mozgó­sítási korhatár. Minden 40 éven aluli állampolgár tartalékos (ed­dig a korhatár 36 év volt). Az idősebb férfiak "önkéntesek* köte­lesek lenni. Ezeket az intézkedéseket Van Fleet tábornok, az amerikai elnök személyes képviselője dolgozta ki. Dél-Korea minden vidékére kiterjed a militarizálás. A Ton­jan Thonszin délkoreai hírügynökség jelentése szerint a városok­ban és falvakban húsznapos katonai kiképzésre kényszerítik a fiúkat és lányokat. Nagy arányokat öltött a militarizálás a délko­reai főiskolákon is. Mint Bjon Jon Te délkoreai miniszter nemrég kijelentette, -Dél-Korea hadosztályainak számát a jelenlegi húsz­ról harmincötre szándékozik emelni, legalább háromszorosára akarja növelni légierejét, amely most egyetlen légibrigádból áll és lényegesen meg akarja növelni a délkoreai flottát*. A déikoreai militaristák nem is titkolják, hogy mennyire kell nekik ez a nagy hadsereg. Li Szin Man néhány napja Szöul­ban nyíltan megmondta, hogy ha ez a hadsereg létrejön, ultimá­tumot kell intézni Észak-Koreához azzal a követeléssel, hogy ka­pituláljanak, ha pedig visszautasítják az ultimátumot, a délkoreai csapatok ismét betörnek Észak-Koreába. Az új kalandorháború előkészítése Dél-Koreában az ameri­kai katonai hatóságok közvetlen irányításával folyik. Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett az amerikai hadifelszerelés és lőszer beviteie is Dél-Koreába. A fegyverszüneti egyezmény betar­tását ellenőrző semleges bizottság csehszlovák és lengyel tagjai­nak adatai szerint az Egyesült Államok 177 katonai repülőgépet, sokszáz ágyút, aknavetőt és golyószórót szállított Dél-Koreába. Li Szin Mannak azonban még ez sem elég. Nemrég azt követelte az Egyesült Államoktól, hogy szállítsanak Dél-Koreának nagyszámú lükhajtásos repülőgépet és hadihajót. Az amerikai pórázon vezetett délkoreai bábok most azt han­goztatják, hogy a koreai fegyverszüneti egyezmény — szerintük — automatikusan hatályát vesztette, mert a genfi értekezleten siker­telen maradt a koreai kérdés megvitatása. Bjon Jon Te például a napokban a következőket mondta a délkoreai nemzetgyűlésben: -Dél-Koreát nem köti többé a fegy­verszüneti egyezmény*. A -Koreai Köztársaság« című déikoreai hivalalos la;: ugyancsak azt igyekszik bizonygatni, hogy -a fegy­verszünet nem áll fenn többé, mivel a genfi tárgyalások a koreai kerdés'oen semmit sem nyújtottak.. .* A lap ebből kiindulva azt követeli, hogy azonnal oszlassák fel a fegyverszüneti egyezmény betartását ellenőrző semleges bizottság felügyelő csoportját. Az nmeiikaiak támogatásával a liszinmanisták most sorozatos provo­kációkat követnek el a felügyelő bizottság tagjai ellen. Sót a na­pokban érkezett hír arról, hogy a semleges felügyelő bizottság lengyel és csehszlovák tagjait amerikai katonai táborba szállítot­ták Így akarják megfélemlíteni őket és működésüket lehetetlenné tenni. Világos, hogy az Egyesült Államok agresszív köreinek és délkoreai bábjaiknak cselekedetei a koreai helyzet kiélezését, a fe­szültség fokozását célozzák a Távol-Keleten és az egész világon. Jogosan aggasztja ez mindazokat, akik az ázsiai népek békéjének és biztonságának biztosítására törekszenek. Ezért fogadja a haladó emberiség nagy örömmel a Szovjet­unió kormányának nyilatkozatát a genfi értekezletről. Ez a nyilat­kozat. ismét "rámutat, hogy biztosítani kell a koreai kérdés mi­elöboi megoldását Korea nemzeti egységének, Ázsia és az egész világ békéjének érdekében. SZEGED ÉLETÉBŐL A DÁV dolgozói a kormányprogramm megvalósiíásáért Megyénkben is tervszerűen folyik a villamosí­tás. Mind több és több faluban, községben, állami gazdaságban, tsz-ben gyullad ki a villany, terjesztve maga körül a fényt, kultúrát. Megyénkben ezévben két községet, 5 állami gazdaságot, nyolc tsz-t és egy gépállomást villamosítottak, illetve villamosí­tanak vállalatunk dolgozói. A beruházások értéke meghaladja a kétmillió forintot. Eddig már elké­szült a dorozsmai, felgyői, levelényi és a Csongrád­központi állami gazdaság és a szegedi halgazdaság villamosítása. Ugyancsak bekapcsoltuk hálózatunkba az ásotthalmi Szabadság, a hódmezővásárhelyi Út­törő, a szőregi Petőfi, a ferencszállási Úttörő, a ma­roslelei Kossuth, a szegedi Új Élet és Felszabadu­lás termelőszövetkezeteket és a makói-újvárosi gép­állomást. Augusztus 20 tiszteletére villanyfény gyjul­lad ki Szatymazon és még szeptemberben megépül a hálózat Szikáncs községben is. A DÁV dolgozói tudják, hogy munkájuk milyen nagyjelentőségű a szocializmus megvalósulása útján, éppen ezért vég­zik munkájukat lelkesedéssel, odaadással. Paku Mihály A Könnyűipari Minisztérium ruházati kiállítása Szegeden Már hagyományossá válik, hogy különböző év­szakok divatjait, a gyártásra kerülő újfajta ruházati cikkeket a Könnyűipari Minisztérium ruházati kiál­lítás keretében bemutatja. Szegeden csütörtökön nyílik meg a Horváth Mihály-utca 3. szám alatti képcsarnokban a Könnyűipari Minisztérium ruhá­zati kiállítása, ahol bemutatják a tervező vállalatok által 1955 első félévére készített mintadarabokat. Kiállításra kerül 800 pamut, 280 gyapjúszövet, 150 selyem méteráru, 350 pulóver, 250 cipő, mind, mind különböző stílusban, formában, modellben. A kiállí­tott ruházati darabokat sorszámmal látják el és a látogatók véleménykutató lapot kapnak, amelyre felírják, hogy melyik ruházati cikk tetszik, vagy nem tartják helyesnek a gyártását. A kiállított min­tadarabokból azok kerülnek tömegesen gyártásra, amelyek a dolgozóktól, a kiállítás látogatóitól a leg­több szavazatot kapták. A kiállítás után értékelik a véleményeket és annak alapján kezdik meg a jövő­év elején az iparban a kiállított ruházati cikkek fo­lyamatos gyártását. A kiállítás csütörtökön nyílik és délelőtt 10 órá­tól este 8 óráig tekinthető meg. Megalakult Szegeden a megye elaő kölcsönös segítő takarékpénztára A Szegedi Textilmü­vekben már eddig is számosan kapcsolódlak be a takarékossági moz­galomba, Az üzemben mintegy háromszáz a nyereménybetétkönyvesek száma. Most itt alakí­tották meg a megyében elsőként kedden délután a kölcsönös segítő taka­rékpénztárt, több mint száz taggal. Ugyancsak kedden délután tartotta alakuló közgyűlését a Szegedi Főposta kölcsönös segítő takarékpénztára. Rövi­desen létrehozzák a MAV igazgatóság és a posta­igazgatóság dolgozói is saját segítő takarékpénz­tárukat. , _ , | __ , Augusztus 20 előtt a S2őrme- és BőrruhaKészilö Vállalatnál Dolgozóink a harmadik negyedévre, valamint alkotmányunk születésének évfordulójára szép vál­lalásokat tettek. Most napjainkban feladatunk biz­tosítani, hogy dolgozóink vállalásaikat teljesítsék. A bélelő üzemrészben például már csak­nem minden dolgozó teljesítette, vagy rövidesen teljesíti vállalását. Eredményeiket bizonyítja, hogy a 9-én megtartott termelési értekezleten az üzem kol­lektívája 23 dolgozónak adományozta a sztaháno­vista címet. Vannak köztük már olyanok is, akik hamarosan az oklevelet ís megkapják. Az eredmé­nyek mellett azonban komoly hiányosságok is van­nak. Míg az üzem átlagtermelése jónak mondható, addig egyik üzemrészünk termelése nem kielégítő és ez hátráltatja az egész üzem termelését. A hibák oka elsősorban a munka rossz szervezésében van. Ugyanis ez az üzemrész 1954 júliusában lett sza­lagrendszerre átállítva. Ez idő alatt könnyen lehet átvenni olyan munkamódszereket, amely kialakuló­ban van a szalagosítás folytán. De nem ez történt meg. Fontos feladatunk tehát ennél az üzemrésznél, hogy elsősorban a műszaki vezetés biztosítson segít­séget a meglévő hiányosságok megszüntetésére. Fon­tos azonban az, hogy alapos meggyőző munkával megértessük a dolgozókkal a szalagosítás fontossá­gát, Nagy Sándor Az árvízkárosultak megsegítéséért A 60. Vándordiák előadás rA szegedi Nemzeti Színház csütörtökön es­te 8 órakor az űjszege­di szabadtéri színpadon hatvanadszor játssza Le­hár: Vándordiák című operettjét. Az előadáso­kat eddig 25 ezer néző tapsolta végig. Különö­sen nagy sikere van a „Deres már a határ" cí­mű dalnak, melyet Sza­badi István és Bárdos Anna énekel; a Vándor­diák belépőjének: „Utam muzsikálva járom ., kezdetű dalnak, amelyet a címszerepet játszó Ka­tona András ad elő. Sá­rika és Borcsa — Borcsa és István vidám tánr­kettőseit is minden al­kalommal meg kell is­mételnie a szerepeket alakító Mére Ottiliának, Bányász Ilonának és Rácz Imrének. Kedves kis ünnepség színhelye volt néhány nappal ezelőtt a Mik­száth Kálmán-utca 19. számú ház udvara. Gyerekek és a ház lakói szinte egyforma izgalommal ké­szültek erre a délutánra. Kis szín­padot építettek, székeket helyeztek az udvarra, sőt Ürmös Károly még mikrofont is szerelt fel a kicsi színpadra, hogy a gyenge gyermek­hangok messzire elhangozzanak ezen a délután. A műsoros előadás szereplői úttörők voltak. Gallos Mária, Szabados Zsuzsa, Tatár Emilia, Antal Andor, Bérezi Mária és a többiek mind-mind felnőttek­hez illő komolysággal készültek erre a szereplésre. Az árvízkárosul­tak megsegítésére rendezték ezt a műsoros délutánt, belépődíjat is szedtek, felnőttektől 1 forintot, ' a gyerekektől 50 fillért. A jegyek árából 150 forint gyűlt össze. Ez­zel azonban nem elégedtek meg. A mamák segítségével büffét is állí­tottak fel, ahol friss lángos és hi­deg narancsszörp várta a vásárló­kat. A büffé bevétele 60 forint volt. Ezt is az árvízkárosultaknak ajánlották fel. így tehát a sok kis­gyerek lelkes munkájából és a szü­lők segítségéből 210 forint gyűlt össze. Egy fiatal sztahánovista Megnyerő arcú, csendes be­szédű fiatalember Rácz Ist­ván, a Ruhagyár oklevéllel ki­tüntetett sztahánovistája. A 8-as terem 15. szalagjában dolgozik. Csak nagyritkán néz fel gépéről, a keze irányítása alatt fürgén futkosó munka­darabról. A 8-as terem négy-öt napja kezdett hozzá vattaruhák ké­szítéséhez. Az ilyen változá­sok még az olyan kitűnő sza­lag munkáját is fékezik az el­ső napokban, mint amilyen a 15-ös szalag, amelyet sztahá­novistának neveznek az üze­men belül. Egy-egy új kez­désnél más minőségi szempon­tok, más szalagbeállítás sze­rint kell mennie a munkának. Bereti Magdolna, a Ruha­gyár operátora elmondja, hogy a legutolsó dekádértéke­lés szerint még az átállás előtt a 15-ös szalag átlageredménye 125 százalék volt, addig az átállás első napján a teljesítmény jóval alatta maradt a tervnek. De az át­állás ötödik napján már jelentősen javult a helyzet és a teljesítmény napról-napra növekszik. Az a szorgalom, amely a szalag legifjabb sztahánovistáját, Rácz Istvánt •= aki alig két hónapja gyermekeit, I kapta meg a sztahánovista okleve­let — fűti, nem egyedülálló. Ez a biztosíték arra, hogy az átlagos 125 százalék az átállás utáni időkben sem lesz régi dicsőség. Rácz Istvánról keresve sem tud­nak rosszat mondani a munkatár­sai. Szögi Gyuláné, aki úgy ismeri a szalagjában dolgozókat, mint az anya tulajdon azt mondja róla: — A mai fiatalemberek kö­zött ritkaság az a szerénység, komoly céltudatosság, amely Rácz István magatartását jel­lemzi. A szalag egyre sűrűbben hozza Rácz elvtársnak a keze­munkájára váró darabokat. Fürgén öltöget a villamos­hajtású varrógép. Rácz István 25 év körüli fiatalember. Kis műhelyben tanulta a mesterséget, ott sza­badult fel. aztán bevonult ka­tonának. Leszerelése után, 1953 januárjában került a Ru­hagyárba és azóta egyhuzam­ban itt dolgozik a 8-as terem 15-ös szalagjában, ahonnan már el sem engednék. De nem is kívánkozik el innen; Jó munkájának eredménye­ként ott függ asztala felett a táb­lácska ezzel a tiszteletet ébresztő felirattal: „Sztahánovista dolgozó"; Rácz István átlagos eredménye 190—200 százalék. Üzemeinkben egyre több Rácz Istvánhoz hasonló fiatal dolgozik.

Next

/
Thumbnails
Contents