Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-06 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 185. SZAM PÉNTEK, 1951 AUGUSZTUS 6. ARA: 50 FILLÉR SZEGED ÉLEIÉBŐL Új telektulajdonosok Amikor özv. Vincze Lászlóné megkapta a tanácstól az értesítést, hogy 4 forintért négyszögölenként övé lehet a telek, mindjárt a férjére gondolt: — Kár, hogy nem érhette meg szegény — és könnycseppek jelentek meg a szeme alatt. Oda volt írva a papírra, hogy érdeklődni lehet a Tanácsházán a gondnokságon. El is ment. — Magyarázzák meg nekem, hogy ez mit jelent — kérte az ottlévőket — "felépítményes házhely-juttatás". — Maga Újszegeden lakik ugye? — Igen Ott már évek óta. — Szóval azokért a telkekért, amelyeken maguk építettek házat, azokért most már nem kell bérletet fizetni, hanem 4 forintot fizet négyszógölenkint és akkor mindörökre a magáé. — Igen, ezt. már értem — mondta Vinczéné és gyorsan egy kis számolást csinált. Közel 500 négyszögöl a telek, minta kis gyümölcsös van rajta, még kétezer forint sem lesz ... — Részletekben is kifizetheti, egészen a jövő év végéig — mondták neki, mintha kitalálták volna gondolatait. — Így aztán örökre magára írja telekkönyvileg a tanács. Vinczéné nagyon boldog volt. El is mondta, hogy abból a kis kertből él és ekkora kertet nemigen vehetett, volna meg négyszeres áron sem. Azóta már közel ötszázan voltak a tanácsházán ezügyben és örömmel vették át a határozatot az újszegediek, a Béke-telepiek és a többi külterületi dolgozók, akik eddig bérelték a telket a tanácstól — most mindörökre az övéké lett, szinte ajándékként. A kormányprogramm hozta ezt is — így valósul meg a szemünk láttára pártunk politikája: a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás, az életszínvonal emelése. A legközelebbi hetekben már a Petőfi-telepi bérletkerteket vizsgálják felül, amelyeken már építettek házakat a bérlők és juttatják 4 forintos megváltási árért a rajta gazdálkodóknak, Néhány sorban Szegednek a tanácsok újraválasztásakor több tanácstagja lesz. mint eddig volt. Mint ismeretes, az ezévi tanácsválasztások Szegeden is területenként történnek. Szeged új területi bosztósán most dolgoznak, — a területek lakói maguk közül választják majd meg tanácstagjaikat. * A legutóbbi nagyjelentőségű tanácsülésen szó volt Szeged sportéletének megtárgyalásakor a tiszai vízisportról is. Fejleszteni kellene Szeged vízisportját — ezt szeretnék szeged dolgozói. Az Országos Testnevelési Sportbizottság már ígéretet is tett arra, hogy több sportesónakot juttat Szegednek, abban az esetben, ha a tanács ezeknek a sportcsónakoknak megfelelő tároló helyet biztosít. Ennek nagyon örülne valamennyi szegedi és az az öröm most már csak a tanácson, illetve annak felsőbb szervein múlik, hogy valóban mihamarább az ígért sportcsónakoknak a Tiszán megfelelő helyet biztosítsanak. | Jhz augudttud 20. munkav-eJideny (íódeí Faragó Ferencné Sokáig állt felbontva a Bajcsy-Zsilinszki-utca koosiútja — a Vízművek új csöveket helyezett el a föld mélyében. A munkálatokat ezen a területen már befejezték, de bizony az úttest egyik oldala még mindig járhatatlan. Gödrök, kőtörmelékok halmazai akadályozzák a közlekedést. Ideje lenne már, hogy a tanács illetékes osztálya gondoskodna arról, hogy a Bajcsy-Zsil inszki-utcát az ígérethez híven aszfaltozzák, ismét járhatóvá tegyék a forgalom számiára. " * Szeged külterületéinek erdősítési tervében szerepelt a Csongrádi-sugarúit: végén, a körtöltésen húli rész erdősítése. El is ültették az apró kis facsemetéket, amelyek szépen növekednek. Azonban ez a hely kirándulásokra nem lesz majd alkalmas, annyira sűrűn ültették egymásmellé a fákat. Helyes lenne ritkítani, hogy valóban kedves kiránduló helye legyen, majd a lombosodás után ez az új erdő városunk dolgozóinak. Az egészségtelen lakás Kiköltöztek a lakásból. — Végre, sikerült rendesebb lakást kapni — mondták Juhász néninek. a ház tulajdonosának. — Bizony, bizony ez nem is embernek való — helyeselt Juhász néni. Való igaz, alapos rendbehozásra lett volna szükség, hogy emberi lak legyen ezekből a Boszorkány-sziget-utca 7. szám alatti udvari helyiségekből. Dehát nem titok az senki előtt: elég súlyos lakásproblémák vannak még Szegeden, szükség van minden kis zugra, amíg a lakásépítkezések, a tatarozások és felújítások, a kormányprogramm megvalósulása nyomán megfelelő otthona lesz mindenkinek. A lakáshivatal ki is utalta ismét a megüresedett helyiségeket. Amikor Juhász néni a hivatalos írást megkapta, alig várta már, hogy a férje az Uj Elet tszből és fia a Szegedi Kenderfonógyárból hazaérkezzen. — Nézzétek, kiutalták másnak. A család töprengett. Mit csináljanak. Elvégre övék a ház, kellenének. nekik azok a helyiségek. — Szeptemberben meg szeretnénk esküdni — mondta István fia. Nem tudom, hogy kapunk-e majd mi is lakást. — Valamit ki kéne eszelni — határozták el, és megszületett az ötlet. Még az is hozzásegített, hogy az a férj és feleség, akinek kiutalták a lakást, és megtekintették, kijelentették: „Nem megfelelő, nem fogadjuk el, majd várunk másikra". Juhászék szereztek egy tisztif öorvosi bizonylatait arról, hogy azok az udvari helyiségek lakásnak alkalmatlanok, egészségtelenek. Aztán felment vele Juhász néni a Tanácsházára, egyenesen a panaszirodába. — Kérem ezt a lakást kiutalták az én házamba. De ez lakhatatlan. Az előző lakó is azért ment ki belőle. Itt a tisztifőorvosi bizonyítvány róla, akinek kiutalták, azoknak nem kell: egészségtelen. Majdnem egy szuszra mondta el mindezt. Hiába kínálták hellyel, nem ült le. — Jól van nénikém — mondta a panaszt felvevő fiatal Tombácz elvtárs a kiutalási- végzést és a tisztif öorvosi bizonylatot vizsgálgatva — hát most mit akart Zárjuk le a lakást? — Szóval itt az írás, hogy egészségtelen, de... A fiam rendbehozná. Kitapasztaná, szépen kijavítaná, — akadna ott a ház körül még annyi hozzávaló. Mégiscsak az enyém a ház, az én fiam meg aztán nősülni akarna. Nem lehetne neki kiutalni? — Nem tudom. Lehetni talán lehet — nézegette tovább a papirosokat Tombácz elvtárs — Akiknek kiutalták, azok lemondanak róla, a maga fia rendbehozná ... — Rendbe! Ügyes fiú! — vágott szavába lelkendezve Juhász néni. — Tudja szeptemberben esküdnek, hát azt szeretnénk, hogy ott lakjanak a közelben, mert én a Harmat-utca 22ben lakom, két sarokra... — Dc minek ez a tisztiorvosi bizonyítvány akkor? — tűnődött Tombá?z elvtárs, s hirtelen gyanútfogott. — Maguk csináltatták? — Nem ... hát szóval egészségtelen, az a lakás, azt igazolják. — De Juhász néni. Minek kellett ez? Úgyis segítünk a kérésén ha lehet. Juhász néni könnyekre fakadt. — Hova menjek én öregasszony segítségért. Ugy gondoltuk, hát ha így •.. Megcsuklott a hangja, nem mondhatott többet. — Hova menjen? — kérdezte komolyan Tombácz elvtárs. Aztán nem szólt semmit, fogta a telefont, beszélt a lakáshivatallal. Utána közölte: — Töltsenek ki egy kérőívet, tegyenek rá bélyeget, a lakást megkapja a fia. A könnyek elálltak, gyerekes öröm fénylett az öreg néni megtört szemében. — Hova menjünk hálálkodni? A fiamat beküldőm megköszönni... — Nem kell hálálni, köszönni semmit, senkinek. Mi mindent megteszünk, amit lehet. A fia még segít is egy lakásproblémát megoldani. Kijavítja a helyiségeket — csak mindig őszinte, egyenes úton járjanak. Markovits Tibor Mintegy 300 vagon új gabonát őröltek már a Csongrádmegyei malmokban A csongrádmegyei malmok jól felkészültek az idén az új gabona őrlésére. A nagy karbantartást csaknem mindenütt befejezték és ahol szükséges volt, nagyobb átalakításokat végeztek. így például a kisteleki malom átszerelésével lényegesen javították az őrlemények minőségét. A hódmezővásárhelyi malom kéményét meghosszabbították, hogy gyengébb minőségű szénnel is gazdaságosan tüzelhessenek. A megye 6 legnagyobb malma 3 műszakban dolgozik, emellett a kisebb malmok is 2 vagy 3 műszakra térnek át, hogy zavartalanul lebonyolíthassák az új gabona őrlését. A tavalyinál 2-vel több, összesen 42 cseretelep segíti elő, hogy a dolgozó parasztok minél gyorsabban megkapják az új gabonából őrölt lisztet. Bővült a választék is. Búzából a tavalyi 2 féle finomliszt és keverési aránnyal szemben most 3 fajtát készítenek. A megye malmai az idén már mintegy 300 vagon új gabonát őröltek meg. Kélezer könyvei kölcsönöztek júliusban a Somogyi Könyvtár strandkönyvtárából A szegedi Somogyi Könyvtár fiókkönyvtárai közül a nyári hónapokban az újszegedi tiszai partfürdő könyvtára bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Tavaly 8C«00 kötetet kölcsönöztek itt. Az 500 kötetes könyvtárat állandóan frissítik, így mindenki megtalálja az őt legjobban érdeklő műveket. Különösen keresettek az ifjúsági regények, a magyar klasszikusok, a szovjet szépirodalmi művek és a szegedi írók alkotásai. Júliusban kétezer kötetet kölcsönöztek a strandolok, Az Öthalmi-út mentén levő Szegedi Falemezgyárban is minden dolgozó készül az alkotmány ünnepének méltó köszöntésére. Szorgos kezek irányítják a több négyzetméter nagyságú lemezek útjait. Sok lemeztábla vár összerakásra a présgép közelében. A présgépbe sisteregve préselődnek a lemezek és ragasztóanyag illatától terhes a levegő. Nem messze innen. az él-ollónál dolgozik Faragó Ferencné darabösszerakó. Fiatal. barna asszony. A „Zrinyi"-brigád tagja. Egy munkaasztalnál szorgoskodik Balogh Antalnéval. Megszokott. eayforma mozdulatokkal helyezik egymásra a sok félig nedves darab-lemezeket. hogy azokból az élragasztólc egy egész táblát állíthassanak majd össze. Pontos, figyelmes munkát kíván a lemezek összerakása, hiszen nem mindegy saival együtt vállal- 1 az, hogy egy, vagy ták, hogy agusztus j tíz centiméter széles 20. tiszteletére a jú- I a hulladék. A brigád lius havi eredményt • tagjai gondolnak is tartani fogják, ki- j erre. Kifogástalan váló minőség mel- I munkát végeznek. El- lett. Versenyben áll- • mult havi átlagtelje- nak a „Beloiannisz"- I síményük 122 száza- brigáddal. Ma még ' lék volt. Minőségi azok vr-ctnsk. de a • munkájuk is dicsé- ,.Zrinyi"-ek i'gyeksz- I rétre méltó. Faragó- nek, hogy mielőbb * né a brigád legjobb utolérjék és túlszár dolgozója. Munkatár- nyalják őket. I Megkezdődött a mezőgazdasági újítók tapaszlalatáladása az Összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításon Külföldi vendégek nyilatkozatai Áz augusztus 1-én Moszkvában megnyílt Összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításnak hatalmas sikere van. Már a megnyitást követő napon a mezőgazdasági újítók megkezdték tapasztalataik átadását a látogatóknak. A szovjetország legkülönbözőbb részeiből érkezett 20 —30 főnyi parasztcsoportok sorra látogatják a kiállítási csarnokokat. Igen nagy forgalom figyelhető meg a központi csarnoknál, az OSZSZSZK, Ukrajna és a többi köztársaság csarnokainál. A szovjet .látogatókkal együtt tanulmányozzák a kiállítást a külföldi vendégek, akik leginkább a mezőgazdaság gépesítését és villamosítását bemutató pavilon iránt érdeklődnek. Több küldöttség vezetője közölte a „TASZSZ" tudósítójával a kiállításon szerzett első benyomásait; Edward Hopkins doktor, — a Kanadából érkezett küldöttség vezetője, kijelentette: — Az összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításon elénk táruló látvány minden képzeletünket felülmulta. Küldöttségünk egyetlen tagja sem látott ehhez hasonlót. Elképesztettek bennünket a kiállítás méretei, szervezésének tudományos volta, kivitelezése. A kiállítás minden pavilonja, minden része gyönyörű. A svéd küldöttség vezetője Hans Wetterhall, Svédország földművelésügyi minisztériuma mezőgazdasági ügyosztályának igazgatója következőket mondotta: A kiállítás nagy hatást gyakorol hatalmas méreteivel és szépségéve" Pavilonjai páratlanul gazdap" mind az építészeti kivitelezés, mind pedig a kiállított tárgyak változatossága szempontjából. Helyes, hogy a Szovjetuniót alkotó tizenhat köztársaság mindegyikének külön pavilonja van. így lehetőség nyílik arra, hogy a látogatók részletesen megismerkedjenek az egyes köztársaságok eredményeivel és jellegzetességeivel. A pavilonok bemutatják a Szovjetunióban élő népek életének más oldalait is. A gépesítés pavilonja nagyon érdekeltek bennünket. Nagyszámú mezőgazdasági gépet láttunk, többek között olyanokat „ is, amelyek nálunk nincsenek. Ahhoz, hogy részletesebben megismerjük ezt a gyönyörű kiállítást — fejezte be Wetterhall — nem elég egyetlen nap. Meg akarjuk ismerni a Szovjetunió mezőgazdasága különböző ágainak helyzetét, valamint a kolhozok fejlődését tükröző pavilonokat. A Balti Köztársaságok a legfiatalabbak a szovjetországban és így egészen természetes a látogatóknak az az óhaja, hogy mégis merjék, hogyan alakult ott az élet; E köztársaságok kiállítási csarno kai beszámolnak a gazdasági életük fejlődésében végbement hatalmas változásokról, a Balti Köztársaság:-!: új gazdasági ágazatainak eredményeiről. Végeláthatatlan emberáradat hullámzik a kiállítás útjain és terein. A sokezer látogató hosszú órákat tölt a kiállítási csarnokokban, ismerkedik a kolhozrendszer sikereivel, a földművelés és az állattenyésztés mestereinek gazdag tapasztalataival. Szegeden is bemutatják „A rokkától a textilkombinálig" című kiállítást A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Találmányi Hivatal közös rendezésében érdekes kiállítást nyitottak meg Budapesten. A kiállítás, m.nt a címe: »A rokkától a textilkombinátig" mutatja, megismerteti a nézővel a textilipar fejlődésének 20 ezer éves történetét. Szeptember hónapban a kiállítás anyagát Szegedre is lehozzák. Szeged köztudomásúan az ország fontos textilipari központja s ezért itt emiatt is különös érdeklődésre tarthat számot. Bizonyára fokozza majd a kiállítás iránt megnyilvánuló érdeklődést az a körülmény is, hogy a szegedi üzemek helyi anyagokkal (modellekkel, termclvényekkel, fényképekkel stb.) s. a felszabadulás óta eltelt 10 év alatti fejlődésüket dokumentáló adatokkal bővítik a kiállítást. A szegedi látogató tehát áttekintést nyerhet majd Szeged legfontosabb textilipari üzemeinek (Délmagyarországi Rostkikészítő, Újszegedi KenderLenszövő, Szegedi Kenderfonógvár, Textilművek. Ruhagyár) működéséről és fejlődéséről Közreműködik a kiállítás tanulságosabb, eredményesebb megtervezésében és kivitelezésében a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a Textilipari Technikum is. Bőven van vstömag a másodvek'shaz A földművelésügyi minisztérium még egyetlen esztendőben sem biztosított olyan mennyiségű vetőmagot a másodvetéshez, mint az idén. Kölesből, muharból, hajdinából, csumizból, szudáni fűből, tarlórépából, korai tenyészidejű kukoricából és csibehurmagből n számításba vett területe 75 százaiéitóra elegendők a központi készletek. Annak ellenére, hogy a legtöbb megyében a tervezettnél nagyobb területeken vetettek másodszor még további igények k'elé í'ósére is telik, mert a termelök eddig jórészt saját vetőmagjukat használták fel.