Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-05 / 184. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 AUGUSZTUS 5. ÖÉLM5G YfRGRSZÍG 3. Kolozsvár — fl Román Népköztársaságban jár; Haladás futballcsapatának naplójából — A GYORSVONAT lassan, zajtalanul indult ki a bukaresti állomásról. Július 23-a volt. Délelőtt. A csapat az utolsó mérkőzésére indult Kolozsvárra. Ismét feltünedeztek a petróleummezők tornyai. Közben az eső szitálni kezdett. Ismét előbukkantak a Kárpátok hatalmas csúcsai, mint az érkezés alkalmával, tán egy héttel ezelőtt, a kora hajnalon. Hatalmas hegycsúcsok a vonat felett, a mélyben pedig a felhők. A vasúti sín együtt kanyarog itt a kocsiúttal, s mélyebben folyó hegyi patakokkal. A hegyoldalakban a régi grófi lakok is látszottak. Ezek most többnyire szanatóriumok vagy a dolgozók, üdülőhelyei lettek. A megváltozott élet jelei eljutottak a hatalmas hegyek mélyeibe, rengetegeibe is. A kolozsvári állomáson az eddigieknél is nagyobb lelkesedéssel fogadták a csapatot. A sportvezetőség, a város polgármestere máivárta az este 8 órakor érkező vonatot. A köszöntő beszédet a kolozsvári úttörők mondták — magyarul. Kedves és mel^g baráti fogadtatás volt ez, nagyon sok körülállónak könnyezni kezdett a szeme. Az állomáson rengeteg magyar gyűlt össze és mind igyekeztek a csapat közelébe kerülni, hogy legalább egy-egy szót válthassanak a csapat tagjaival. A vendégszeretet is felülmúlt minden eddigit. Még óhaját is igyekeztek ellesni a magyar csapatnak, annyira szívélyesek és kedvesek voltak. KOLOZSVÁR SZÉPSÉGE mindenkit rabul ejtett. A történelmi emlékek varázsa, a gyönyörű táj felejthetetlen élmény volt. Mátyás király emlékét őrző épületek és emlékek, az európai hírű botanikus kert, az egyetemek épülete szép látnivalónak bizonyult az idegenek számára. Mindenütt magyar szó. És ne csodálkozzunk, ha az első téma Kolozsvárott is a világbajnoki labdarugó mérkőzés volt. Meglepő a kolozsvári magyarok tájékozottsága hazánk kulturális életéről, filmszínházaink műsorát, új drámáink tartalmát és előadási helyét szinte jobban ismerték, mint mi. Kolozsvár sportélete is rengeteget fejlődött az utóbbi években. Gyönyörű sporttelepe van a kolozsvári cipőgyárnak. (A volt Dermata sporttelep). A főiskolai női tornászcsapat itt készült elő a budapesti FVB-re. Csodálatosan szép a fenyőkkel körülvett egyetemi sportpálya is festői látványosságával. Mérkőzését a Georgiu-Dej sportpályán játszotta le a csapat. (Ez a pálya a harmadik legnagyobb pályája Kolozsvárnak.) A nagy befogadóképességű pálya zsúfolásig megtelt az érdekes sportesemény alkalmából. Az ellenfél most újra a FVB-ra készülő utánpótlás válogatott volt — természetes, hegy most már teljes felerősítésben — akinek egyben ez volt az utolsó erőpróbája is. A győzelmet a frissebben ós erőteljesebben játszó utánpótlás válogatottnak sikerült megszereznie a már kissé fáradtabban játszó Haladással szemben. (3:1). De a mérkőzés a nagy iram miatt mindvégig érdekes és szép volt. A sportélet vezetői 150 személyes banketten búcsúztak el a magyar csapattól. Mindkét csapat vezetősége hangsúlyozta, hogy ez a találkozás a kölcsönös baráti és testvéri megismerés és megbecsülés jegyében zajlott le és a béke megerősödésének az ügyét is szolgálta. Helyeslésre talált az a gondolat is, hogy a jövőben még fűzzék szorosabbra kapcsolataikat a kolozsvári és temesvári egyetemi NB l-es csapatok és a többszöri találkozások alkalmával terjedjen ki a verseny az atlétika területére is. AZ UTOLSÓ NAP városnézéssel, levélírással, sétával telt el. . A szépségben és tapasztalatokban gazdag idő elrepült. Este még a Feleki-tetőre ment a csapat, onnét nézte Kolozsvár tündéri szépségét, a kigyúló lámpák fénykoszorúját, rózsákhoz hasonló csillogó láncát, fgy búcsúztak el Kolozsvártól, a figyelmes és gondos román barátoktól, a gondtalan és kedves napoktól, Bánfalvi József A zákányszéki „csoda66 nyomában Nagyösszegü jutalmakat lüzött ki kormányunk a begyűjtési verseny győzteseinek Az idén annak érdekében, hogy a gabona begyűjtési versenyben a járások, a községek, a városok és a termelőszövetkezetek azonos feltételekkel indulhassanak, megváltoztatták a versenyelbírálás rendszerét. Az új versenyfeltételek szerint a járásokat, városokat, községeket és a termelőszövetkezeteket három kategóriába osztották. Járások: első kategória: 50 ezer holdig, második: 50—80 ezer holdig harmadik: 80 ezer holdon felül. ' Városok: első kategória: 8000 holdig, második: 8—15 ezer holdig, harmadik: 15 ezer holdon felül. Községek: első kategória: 3000 holdig, második: 3—8 ezer holdig, harmadik: 8 ezer holdon felül. Termelőszövetkezetek: első kategória: 500 kh-ig, második: 500— 1000 kh-ig, harmadik: 1000 katasztrális holdon felül; Ennek megfelelően az országos versenyben helyezést érhet el a 6 legjobb járás, 6 legjobb város. 9 legjobb község és 9 legjobb termelőszövetkezet .a két elsőnél 2—2, a két utóbbinál kategóriánként 3—3 jöhet számításba); Ezenkívül megyei helyezést érhet el a megye legjobb járása, legjobb községe és legjobb termelőszövetkezete. A gabonabegyüjtési versenyben az első megye elnyeri a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját és elismerő oklevelét. A második és harmadik megye, a 3 első járás, a 3 első város és a 3 első község tanácsának végrehajtó bizottsága megkapja a begyűjtési miniszter és a közalkalmazottak szakszervezetének vándorzászlaját és elisme-ő oklevelét. A második helyezett 3 járás, 3 város és 3 község tanárának végrehajtó bizottsága pedig a begyűjtési miniszter és közalkalmazottak szakszervezete elismerő oklevelét nyeri el. Jelentős pénzjutalmakat tűzött ki a kormány a gabona begyűjtési versenyben. Az első megye 50.000, \> második 30.000. a harmadik peFig 20.000 forint pénzjutalmat kap. k járások közül az I. kategóriában az első 6000 forint, a második 1000 forint jutalmat. a II. kategóriában az első 8000 forint, a másod:k 7000 forint jutalmat, a III. ka<-góriában pedig az első 10.000, a második 9000 forint jutalmat kap. A városok közül az L kategóriád ban az első 5000, a második 4000, a II. kategóriában az első 6000, a második 5000, a III. kategóriában az első 7000, a második pedig 6000 forintos jutalmat kap. A községek közül az I. Kategóriában az első 4000, a második 3000, a harmadik 2000 forintot, a második kategóriában az első 4500, a második 4000. a harmadik 3000 forintot, a III. kategóriában az első 5000, a második 4500, a harmadik 4000 forint jutalmat nyer el. A termelőszövetkezetek közül az I. kategóriában az első 6000, a második 5000, a harmadik 4000, a II. kategóriában az első 9000. a második 7000. a harmadik 5000 forintot, a III. kategóriában az első 12.000, a második 10.000, a harmadik 8000 forintos jutalmat kap. A megyei helyezések jutalmazása: az első járás 4000 forint, az első község 2000, a második 1500, a harmadik 1000 forintot kap. Ha a járás, a község vagy a tsz országos jutalmat ér el. részére a magasabb országos jutalmat kell kifizetni és a megyei jutalmazásban a versenyben utána következőt keli részesíteni. Megyénként a legjobb termelőszövetkezet 3000, a legjobb DSZszervezet 1000, a legjobb két úttörő szervezett 1000—1000 forint jutalmat kap. A dolgozó paraszt sári versenyének jutalmazására 900.000 forintot fordítanak, amelvből 39.000 forint Csongrád megye dolgozó parasztjait illeti meg. A versenyszakasz lezárása után az első öt megye a helyezési sorrend szerint külön jutalmat is kap. Az első megye 70, a második 50, a harmadik 35, a negyedik 25, az ötödik 20 ezer forintot. A gabonabegyüjtési verseny, amely alkotmányunk ünnepére folyik, az augusztus 31-én estig elért eredmények alapján kerül kiértékelésre. Ezenkívül az alkotmány ünnepe tiszteletére folyó állat- és állatitermék begyűjtési verseny győzteseit is jutalmazzák. A legjobb három megye 30 és 25. illetve 20 ezer forintot kap. Jutalmat kap az ország 6 legjobb járása, 3 legjobb városa, 9 legjobb községe és 9 legjobb termelőszövetkezete is. A megyén belüli versenyben az első járás 3000, az első község 2000 07 első termelőszövetkezet pedig 2500 forintos jutalmat kapá Messzire hallatszik, s zöld pázsitú tanyaudvarokon, akácos dűlőutakon át oly' békességesen szárnyal a harangszó Zákányszéken. Megszokott ez már ezen a tájon is, ahol túlnyomó többségben egyszerű, szorgalmas és becsületes emberek élnek. Süppedő homok a falu 11 ezer 800 holdnyi határa, amelyben szerteszét 946 tanyaház falai magasodnak. öröm szemnek, szívnek az embermagasságnyi kukorica, a tarlóba vetett már bokrosodó krumpli. a gyümölcsöskertck. Igaz, jégverés is volt a határ egy részében és jelentős károkat, fájdalmat okozott. Do az elmúlt, s az emberek előre néznek, a semmittevés, sopánkodás helyet; cselekednek. Az ezer arcú élet új és új kérdéseket hoz Zákányszáken is. Csendes, viruló a vidék, s látszatra nem is sejteti: sok minden történik itt. Küzdelem is folyik a maradi gondolkodással és az ellenséggel szembon. Ssélpííl néni meséli házuk előtt, ahol sok színű virág pompázik. A minap a szőlőt kaparták Csiszár Jánossal, az Alkotmány tsz földjén. Munka közben Csiszár János elújságolta Szélpál néninek: — Csodát láttok ... A Jtzus megjelent a fellegek között é3 hát beszéli ez is. az is a faluban, hogy „valaminek jönni kell". Az asszony olmosolyogta magát és hitetlenkedve csóválta a fejét. Csiszár János, ez az egyszerű, de becsületes ember továbbra is erősítgette: beszélik, mondják a „csodát", melyet le is fényképeztek. Ö a „csodát" olyan embertől hallotta, aki még a fényképet is látta. Gyűrűzött tovább a „csoda". A látomást a faluban egyik-másik omber — az igazat megvallva — hajlandó elfogadni, vagy mint megtörtént eseményt továbbadni. Hogyan keletkezett ev. a „csoda?" Senki nem látta, akivel beszéltünk, csak hallotta, hogy mi történt a fellegekben. De porhintésre jó, s akik kiagyalták, megnyergelték az egyszerű emberek vallásos hitét, a vallásszabadságot. — tudatosan, céllal. A „valaminek jönni kell" megállapítás . nyugtalanítja az egyszerű embereket. Aki pedig nyugtalan, az rosszabbul is dolgozik, vagy egyik-másik, a „nekikcseredettebb" nem törődik semmivel. Az ellenségtől, a kulákoktól, a klerikális reakciótól indult cl a „csoda" keltése, hogy ezzel is megpróbálják visszavetni egyes emberek munkáját is. Államunk biztosítja a vallásszabadságot. De meg kell mondani, liogy a vallás leple alatt nem lehet támadást intézni a becsületes emberek munkája ellen. Nevetséges állítás az égi csoda, vele együtt annak a lefényképezése. Különleges fényképezőgép lehetett az, amely éppen kéznél volt, hogy „megörökítse" a nagy eseményt. Szélpál néni is tudja, hogy kik és miért állnak elő a „fellegbeli csodával" most, amikor javában áll a cséplés. Régebben azt beszélték, hogy öttömösön * a Szűz Mária járt. De aztán nyilván arról is kiderült, semmisem volt igaz belőle. Gyakran feltűnik a faluban, kint a határban a magas, fekete ruhás, szemüveges Ördögh Julcsa kulákasszony. aki különben Szeged, Pusztaszeri-utca 8. sz. alatt lakik. Ö volt az, aki elmúlt év őszén kenetteljes szavakkal arra próbálta rávenni Kaczur Károly elvtársnak, a Kossuth tsz elnökének feleségét az isten) emlegetve: beszéljen férjével, hogy ne „politizáljon" annyit. Nem hallgattak rá. S ördögh Julcsa átszellemült arccal a templomot bújja. Mászkál a faluban, s ot) van helyben 77 kulák, akik kaphatók „csoda" keltésre. Fegyvertáruk a legkülönbözőbb. A falu egyik határrészén olyan hír keletkezett: minden ember szabaduljon meg jószágaitól, értékeitől, tegye pénzzé, amit csak tud, mert két- három hónap multán mindenkinek be kell lépni a termelőszövetkezetbe. Nincs mit tagadni, hogy ez az ostoba hír is több egyénileg dolgozó parasztot nyugtalanított. S nzt is célozta: ne tegyenek eleget állam iránti kötelezettségüknek, mert nem érdemes, hiszen két-három hónap elteltével úgvis be kcil tépni a szövetkezetbe, akkor meg mindegy. Csányi Sándor középparasztot is nyugtalanította ez a hír. O is igen beseületes, szorgalmas ember. Élenjár a mezőgazdasági munkákban, nz állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Nem tudott azonban nyugodni, Mi tót . ág igazság? _t=j gyötörte ez a kérdés nappal, s tán még éjszaka is. Az egyik este elindult a pártszervezet vezetőségének egyik tagjához, hogy elmondja néki bizalommal kérdését, s megtudja az igazságot. Meg is tudita... Az MDP III. kongreszszusa is félreérthetetlenül és egyértelműen kimondotta: a szövetkezetbe való belépés önkéntes. Az lép a szövetkezetbe, aki akar, senki) nem kényszerítenek arra. Felvetődhet az a kérdés, ezt tudni kellett volna Csányi Sándornak is. Sejtette ő ml az igazság, de az ellenség úgy érvelt: igaz, a kongreszszus kimondotta, hogy önkéntes a szövetkezetbe való belépés, do az csak akkor volt, most megváltozott. Csányi Sándor hite, bizalma erősödött a pártban, amikor megtudta a helyi pártvezetőség tagjától, hogy mi az igazság. Ismert kulák a faluban Lengyel Béla. Ügyesen, nagy körültekintéssel maga mellé állította Maróti Lajost, a község volt begyűjtési megbízottját. A Lengyel tanyában megvendégelték Maróti Lajost, aki szívesen sétálgatott az alkonyatban a kuláklánnyal. Járt ki a kuláktanyára. A vége az lett, hogy Maróti Lajos meghamisította a kulák begyűjtési lapját, könyvét és -törölt* belőle jelentős mennyiségű beadási kötelezettséget. Tevékenységét leleplezték, s számot kell majd adnia róla. Ott a falu 77 kulák ja közül a másik; a 319 szám alatt lakó Szögi Imre. Hogy, hogynem, most elsősorban felesége, de ő maga is felcsapott jehovistának. Mondhatná valaki, ha ehhez van kedve, csinálja. Eddig ez mondjuk rendjén is volna. De a jehovista összejövetelek Szögi Imre kulák tanyaházánál az *ájtatossággal» együtt valamiféle kisgyülések is, tele ámításokkal, különböző híresztelésekkel. Igaz, néhány egyszerű ember is résztvesz Szögi Imre kulák tanyájában a jehovista összejöveteleken. Kitűnő alkalom ez a kulákfamiliának arra, hogy hálójába kerítsen egyes rendes, becsületes, de gcndolkozási módban elmaradó embereket. Eddig a Ssiigi família katolikus vallású volt s szép tanyaházuk szobája falán ott függtek a szentképek. Most az *igazhitű-. szenleskedő kulákasszony viszi a szentkéneket a piacra és eladja. Nem Zákányszékre jár vele, hanem Dordányba. Ügy véli a kulák familia, hegy saját sötét céljaik érdekében jobb jehovistának lenni, mint római katolikusnak. A szikár kulákasszony el is járogat még a távoli szomszédokba is, hogy az "igazhitre" híveket toborozzon magának, s odacsaljon embereket hozzájuk a tanyába, a minden héten csütörtökön tartandó "ájtatosságra-, helyesebben a vele együtt járó politizálásra. Hogy miképpen politizál a kulák — az nyilvánvaló. Szöginé járt Ördögh Sándorélcnál, dolgozó parasztoknál is, hogy hát álljanak ők is a jehovisták sorába. ördögh néni a sok kenetteljes beszédre ment is volna, meg nem is a jehovisták közé, ahol a többi között a semmittevő csodavárásra tanítanak. A kulákasszony egyre csak makacskodott ördöghéknél és távozóban egy füzetet hagyott ott, hogy olvasgassák. Szorgalmas, jó gazda Nyári József bácsi, kivel egy sorban dolgozik a felesége is. Környékezték már őket is, de hiába. *Nem kell nekünk az a sok csacsiság. Aztán leülhetünk mi akár 2 napra is egy sarokba és imádkozhatunk kenyérért, nem lesz az, ha nem műveljük a földet. Nem várjuk mi a csodát!- — úgy mondták. A Szögi kulák familia: férj és feleség "szervezési körútján- sokat sejtetően a beszédbe oda-oda szúr egy mondatot: a mi időnk még nem jött el, de majd eljön. Beszélik, hogy a Szögiéknél tartptt jehovista összejövetelekre Mórahalom felől is érkeznek vendégek •— azok *a lelkipásztorok-. Szögi kulák különben jó párszáz forint adóval tartozik, pedig jobban tenné, ha a jehovista füzetek vásárlása helyett az adót fizetné. A tanácsházánál mondták el, hogy a kulákok mult évi adóhátraléka mintegy félmillió forint. Ideje lenne itt is rendet teremteni. Beadás terén is jelentős a kulákok tartozása. A közel 50 holdas Vass Géza kulák 8 mázsa 97 kiló sertéssel, 50 kiló baromfival, 60 kiló tojással. Szögi Imre, a jehovi3la kulák 470 liter tejjel tartozik. És sorolhatnánk a többieket is. Igaz, van jónéhány dolgozó paraszt LS, aki elmaradt az állat és állati termékek beadásával. Király Szilveszter módos középparaszt, • még-s elhanyagolja állam iránti kötelezettségét. Az úgynevezett csorv; i részen lakik. S bizony mondogaiják is ott többen: ha a kulák nem tesz eleget állam iránti kötelezettségének és a módos Király Szilveszter is hanyagol, akkor mi is így teszünk. Ez is mutatja, hogy a dolgozó parasztok kívánsága: követeljék meg a kulákoktól, a hátralékosoktól kötelezettségeik rendezését. Négy éve már. hogy egy kulákbanda meggyilkolta Kiss Imre elvtársat, a község volt párttitkárát. Vér festette azt a földet, amelyet szeretnek a zákányszéki dolgozó parasztok. A falu kommunistái, az öntudatos dolgozó parasztok szembeszállnak az ellenséges mesterkedésekkel. De még sok a javítanivaló munkájukban, hogy a legeldugottabb tanyákba is eljusson az igaz szó. A Szegedi Járási PártVégrehajtóbizottságnak az eddigieknél sokkal jobban kell segíteni a zákányszéki pártszervezetet. ... Csendes, viruló a vidék s látszatra nem sejteti: sok minden történik itt. (-y. —r.) A vasutas kultúrcsoport sikeres előadása Szombaton és vasárnap este mutatta be a MÁV „Petőfi Sándor" kultúrotthonában a vasútas dolgozók kultúresoportja a „Cérta'.dói vásár" című zenés vígjátékot. A darab 1350 táján játszódik Certaldó nevű olasz, városkában. A Boeaccsio novella átdolgozásából készült mű szatirikusán mutatja be a kor uzsorásait és a nípbutító papokat, ugyanakkor megmutatja a nép erejét is. A vasútas dolgozók kultúrcsoportja nagy feladatot vállalt, amikor a Certaldói vásárt tűzte műsorára. A szereplők megoldották a nagy feladatot. Tudásuk legjavát mutatták be. A darab minden egyes szereplője: Kenderesi Sz. Pál, Halmai Béláné, Vajda Béláné, Kiss Gyula, Tóbiás Zoltánná, Kőszeghi Pál, Barbacsi József, Hoffmann László. Nagy Attila. Pósta Erzsébet, Nagy Ibolya, dicséretet érdemel. Szuppé zenéjét a Szegedi MÁV szimfónikus zenekar kitűnően tolmácsolta Siroki Gyula karnagy vezetésével. A kitűnő díszlet Szőke Győző, a MÁV képzőművészeti iskolája vezetőjének munkáját dicséri. A „Petőfi Sándor" Kultúrotthon vezetősége a vasárnapi előadás bevételét az árvízkárosultaknak juttatja el,/ * Az új lakóházépitési módokról tar ollak előadást a MTESZ-ben Az Építőipari Tudományos Egyesület Szegedi Csoportja rehdezésében 1954. évi július hó 30-án Sebestyén Gyula elvtárs, az Építésügyi Minisztérium műszaki főosztályának vezetője „Lakóépületek építése nagyelemekből" címmel előadást tartott. Az előadás ismertette azokat- az új műszaki megoldásokat, amelyeket a lakásépítésben Magyarországon a következő években meg kell honosítani és amelyek a Szovjetunióban már széles körben elterjedtek. Az előadás foglalkozott a nagy falblokkokból, falpanelekből és előregyártott vasbetonelemekből készített többemeletes vázas szerkezettel épülő lakóház-rendszerekkel. Ismertette azokat a kísérleti építkezéseket, amelyek jelenleg folyamatban vannak, vagy előkészítés alatt állnak Budapesten, Salgótarjánban és más városokban! E kísérleti építkezések között szerepelnek többemeletes városi lakóépületek, valamint előregyártóit nagyelemű., földszintes lakóházal: is. Az űj építési módok jelentősen csökkentik az építkezés munkaigényességét, meggyorsítják az építkezések ütemét, az építési folyamat jelentős részét az építkezés helyszínéről átviszik telepített előregyártó üzemekbe és így hozzájárulnak a télen-nyáron megszakítás nélkül való építkezés megvalcSÍTÁSÁHOZIy W • - •> V-, - -