Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-31 / 205. szám

eifcLMflCYKRORSZfiS Par í elei * 2 KEDD. 1954 AUGUSZTUS 81. Eredmények és hibák a Textilművek 3-as alapszervezetének — Aa életemről ttokat tudnék beszélni, de nem szívesen emlék­szem vissza a régi időkre* ame­lyek nem valami rózsásak voltak... Szüleim földműveléssel foglalkoz­nak.., 1940 óta vagyok a Textil­művek dolgozója. Előbb Lőrincen tanultam, majd itthon a gépek sze­relésénél segítettem. Jelenleg a gyűrűsfonóban dolgozom, jól érzem itt magam és örülök az életnek, a jövőnek. Itt segítenek az elvtársak, pártomat fogják s tőrödnek velem. A családban én leszek az első, párttag.A munkában is igyek­szem. Jó munkámért most kaptam 200 forint jutalmat. Társadalmi munkát a DISZ-ben végzek .., Ezeket mondotta el többek 'kö­zött kissé akadozó szavakkal te­her Irén, a Textilművek gyűuüsfo­nójának fiatal dolgozója az alap­szervezet taggyűlésén, ahol tagje­lölt fel vételét kérte, eddigi életéről." Vele együtt fogadta el a taggyűlés Papdi Jánosné tagjelöltfelvételi ké­relmét is, aki szintén az üzem leg­jobb doígozói közé tartozik, ö a keresztorsózóban dolgozik, s mint munkamódszerátadó, már két éve lanítja dolgozótársait. Szintén 1049 óta van a Textilművekben. Társa-/ cJiilmi munkát mint szakszervezeti Hzalmi végez. Az eimult évben Fehér Irén és Papdi Jánosné is| részt vett pártoktatásban. A tanul-/ lakat jól hálmosítják. Dolgozótár­saik jóviszonyban vannak velük veretik-őket. Misem bizony ítjay ezt; o.bban, mint az, hogy sokan/szó-< laltak fel a taggyűlésen é6 egyön-v tetűen helyeselték felvételüket a pártba, j-. i ta ül . \*\:ájt A Texiilmüteltben az utóbbi! egy évben kezdtek tervszerűbben­foglaltatni a tagjelöltnevelés',mun­ka jávai, a párt ilyenirányú erősí­tésével. Aránylag nem is végzik ezt a munkát rosszul. Átlag min­den hónapban van tagjeKM felvétel „ E munka továbbvitele mellett ter­mészetesen törődnek azzal is, hogy a felvett tagjelöltekkel való fog­lalkozás ne szakadjon meg. Áz újí ? lagjefiütek valamennyien végeznek pniüMiflfcét és még fokozottabban akarnak harcolni a párt célkitűzé­seinek megvalósításáért. Segíteni kell őket e törekvésükben, 94 olyant politikai, társadalmi munka végzé-t séb kett rájuk bízni, amely adott­iaggyűlésén ságaiknak legjobban megfelel. Pap­dinénak például jó szervező képes­ségei vannak. Ezt kell nála tovább­fejleszteni. Lelkes, harcos munkása lesz ő a pártnak Fehér Irénnel együtt, ha nem hagyják őket ma­gukra. A vezetőség beszámolójának ismertetése után a beszámolóban érintett kérdések közül némelyik­hez többen is hozzászóltak. Nagy József művezető elvtárs ismertette az Alkotmány műszak alatt elért eredményeket, s a további felada­tokat, hogy megtartsák első helyü­ket a három műszak versenyében. A mennyiségi terv túlteljesítése mellett elsők lettek a hulladék csökkentéséért folyó versenyben is. 0.11 százalékos hulladékcsökkentés­sel 3.75-ról 3.64 százalékra szorí­tották le a hulladékot. Ezzel is több fonalat tudtak adni. E téren vannak még további lehetőségek minden üzemrészben. Ehhez a kér­déshez szólt hozzá Erdész elv­társnő is. — Ismét kezdődik egy mozgalom üzemünkben — mondotta —, mely­ben, ha résztveszünk, még tovább csökkenthetjük a hulladékot, s ez­zel az önköltséget. Támogatom !Nagy elvtársnak azt a javaslatát, hogy a hulladéknak 3.5 százalékra való csökkentését vállaljuk. Ha nem szórjuk szét az anyagot a gép körül, s ami elhullik, azt össze­szedjük, ezt a csökkentést is el tudjuk érni. így nemcsak az üze­men belül folyó versenyben erő­dítjük meg jó helyezésünket, ha­nem a népgazdaság javát is szol­fgáljuk. Hogy ez elérhető legyen, (szükség van a pártszervezet segít­ségére, politikai munkájára. Többen szóltak hozzá a beszámo­lónak ahhoz a részéhez, mely . a tanácsok munkájával, a tanács sze­repével foglalkozott. Egyetértettek azzal, hogy a tanácsok a dolgozók érdékeit szolgálják. Hiba azonban, hogy egyes tanácsi vezetők vagy alkalmazottak bürokratikusán, ri­degen intézik a dolgozók ügyét. A tőhh kérdéssel való foglal­kozás ellenére is, sőt éppen ezért, a taggyűlésnek számos hibája volt. Ennek egyik oka volt maga a be­számoló. Ahelyett, hogy a beszá­moló a pártszervezet, az üzem munkájával szorosan összefüggő és jelenleg legfontosabb kér­désekkel foglalkozott volna, szinte majdnem mindenről igye­kezett egy keveset mondani, de csak általánosságban. Teljesen rossz gyakorlat az, hogy egy 50 perces beszámolóban foglalkoznak kül- és belpolitikai kérdésekkel, a termelés különböző ágainak problé­máival minden üzemrészt sorba véve, a tömegszervezetek munká­jával, a pártcsoportvezetők és a népnevelők feladatával, a faliúj­sággal és más egyébbel. Ez a mód csak felszínes tárgyalásra ad lehe­tőséget, de eredményt alig hoz, s alig járul hozzá a pártszervezet po­litikai munkájának javulásához. A taggyűlésen jóformán alig esett szó a pártélet eseményeiről, a gyakorlati politikai munkáról. Er­ről a kérdésről maga a beszámoló is csak néhány szóval beszélt — a napi feladatoktól elvonatkoztatva és elszakítva. Hogyan beszéltek volna akkor róla a felszólalók? A napirend helyes megválasztá­sa például ez lehetett volna: ha a termelésben a hulladékcsokkentés ebben a műszakban a főíeladat, akkor csak arról kellett volna be­szélni, s megnézni, ezért mit le­het és mit kell tenni üzemrészen­ként, vagy a leggyengébb üzem­részben. Meg lehetett volna be­szélni azt, milyen gazdasági és po­litikai segítségre van szükség e feladat megoldásához; miképpen végzik feladatukat a népnevelők. Ne beszéljenek egyszerre mindén­ről, Legyen em a példa tanulság minden pártszervezetnek. A tag­gyűléseken vegyék sorba kettesé­vel vagy hármasával azokat a párt­politikai és termelési kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban nehézsé­gek, hibák vannak, vagy ahol új feladatokat kell megoldani. Ezeket mint napirendi pontokat közöljék előre a taggyűlés résztvevőivel, akik így készülni tudnak hozzászó­lásaikkal. Ekkor lesznek a taggyű­lések a kommunisták tanácskozá­sainak legeredményesebb szervei. Ezek azok a leszűrhető tapasztala­tok, melyek a Textilművek 3-as alapszervezetének taggyűléséből ta­nulságul szolgálhatnak. : i Gera József A minisztertanács határozata a tanácsok pénzgazdálkodásáról ' X minisztertanács határozatot hozott a tanácsok pénzgazdálkodá­sának megszilárdításáról ós gazda­sági, illetve pénzügyi hatáskörének ks-élesftésérőL, A tanácsok pénzgazdálkodásában mutatkozó hiányosságok megszün­tetésére a minisztertanács elhatá­rozta: biztosítaná kell, hogy vala­mennyi tanács már a költségvetés tervezésének időszakában, figye­lemmel a népgazdasági tervek irányelveire és éves pénzügyi terv-* számaira.— kifejezhesse a költség­vetéssel kapcsolatos reális igényeit. A tanácsúk végrehajtóbizottságai az egyes költségvetési címek azo­nos rovatai között átcsoportosítást! hajthatnak végre, • 114) -, 1 i A járási és városi tanácsok v ,'grehájtóbizotteágának elnökei a községi és városi kerületi ta­nácsok részére indokolt ese­tekben ötvenezer forint érték­határig póthitelt adhatnak, ha a póthitelt kiadási megtakarí­tással, illetőleg' bevételi több­lettel ellensúlyozzák. A helyi tanácsok végrehajtóbi­zottságal az irányításuk alatt álló • állalatok terven felüli nyereségét, 7. előirányzaton felüli saját bevé­• -leiket, valamint az adóprémiumot raját hatáskörükben — a felsőbb • nács végrehajtóbizottsága enge­r lye nélkül — a minisztertanács 'tat meghatározott szociális,,.kul­t \'ális, valamint város- és község­r 'dálkodásl (kommunális) célokra ) sználhatják fel. A minisztertanács határozata a f vábbiakban intézkedik a tanácsok r nzügyi gazdálkodásának egysze­i ütésére, a költségvetés széttá­rni tságának megszüntetéséről. A tanácsok irányítása alatt mú­' idő helyi vállalatok irányításával I apcsolatban a határozat kimond­ja,' hogy az egyes minisztériumok r. illetékes tanács végrehajtóbi­rattságónak határozata nélkül nem 1 elhatnak át tanácsi kezelésbe és i -m vehetnek minisztériumi Jceae­I be vállalatokat. A helyi vállalatok pénzügyi teryeit a megyei tanács végre­hajtóbizottságának Illetékes szakigazgatási szervei, az ipar­ági pénzügyi tervekei pedig a végrehajtóblzottságok hagyják .11 . jóvá. < ' A .vállalatok pénzgazdálkodási el­járását és nyilvántartását jelentő­sen egyszerűsíteni kell. A határozat kimondja, hogy az adóbevételi terveket a pénzügymi­nisztérium irányszámai alapján a végrehajtóbizottságok állapítják -meg, amelyeket végső soron a mi­nisztertanács hagy jóvá. A végre­hajtóbizottság feladata továbbá: el­lenőrzi a pénzügyi szervezet adó­beszedési munkáját; felülvizsgálja, hogy ez a munka a törvényesség kereteinek megfelel-e; széleskörű politikai munkával mozgósítsa az adózókat az állampolgári kötele­zettségek pontos teljesítésére. A határozat befejező része a szakigazgatási szervek pénzügyi vonatkozású feladatait szabályozza. Kimondja, hogy a pénzgazdálkodási feladatok eredményesebb ellátása érdeké­ben valamennyi operatív pénz­gazdálkodási feladatot — az adóbeszedési feladatok kivé­telével — a pénzügyi osztálytél a végre­hajtóbizottság szakigazgatási szerveinek kell átadni. A szakigazgatási szervek költség­vetési kereteikkel önállóan gazdál­kodnak. A pénzügyi osztályt a pénzgazdálkodásban az eddiginél nagyobb hatáskörrel kell felruház­ni a megyei, járási és városi ta­nácsoknál egyaránt. A pénzügyi osztályok a pénzügyminisztérium és a tanács végrehajtóbizottságá­nak kettős irányítása alatt állanak. A határozat végül kimondja —: A megyei, a járási és a városi ta­nácsok és végrehajtóbizottságaik rendszeresen számoltassák be a te­rületükön lévő más pénzügyi szer­veket (Magyar Nemzeti Bank, Be­ruházási Bank, Országos Takarék­pénztár, Állami Biztosító) vezetőit, ellenőrizzék a törvények, minisz­tertanácsi határozatok és rendeli­tek végrehajtását. R minisztertanács határozata Pedagógiai Tudományos Intézet létesítéséről A minisztertanács határozatot hozott pedagógiai tudományos in­tézet létesítéséről. Az intézet feladata a szociális nevelés és oktatás kérdéséinek tu­dományos feldolgozása, haladó pe­dagógiai hagyományaink feltárása, a szovjet pedagógiai tapaszt ála­tok alkalmazásának kidolgozása, a legkiválóbb pedagógusok módszerei­nek általánosítása, stabil lantervek, .módszertani segédkönyvek kidol­gozása. , . .; A begyűjtési minisztérium jelentése Á begyűjtési minisztérium a ter­ménybegyüjtési versenyben a me­gyék végső sorrendjét szeptember 4-én állapítja meg. A gabonabegyüjtési versenyben az augusztus 27-ig beadott meny­nyiségek alapján a megyék sor­rendje a következő: 1. Pest, 3, Fejér, 3. Komárom, 4. Szabolcs, 5. Nógrád. 6. Békés, 7. Zala. 8. Vas, 9. Somogy, 10. Hajdú, 11. Szolnok 12. Borsod, 13. Heves, 14. Baranya, 15, Bács, 16. Cson­grád. 17. Veszprém, 18. Tolna, 19. Győr. Hirosima lakóinak üzenete az ENSZ főtitkárához Sanghaj (TASZSZ) Horisima la­kossága külön üzenetet intézett Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtit­kárához. Az üzenet a többi között ezeket mondja: — Mi, Hirosima tartomány la­kói, az elsők voltunk, akik saját bőrünkön éreztük, mit jelent az atombomba. Azt kívánjuk, hogy az emberi­ség ne jusson hozzánk hasonló sorsra. Meggyőződésünk, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­te el fogja tiltani az atom és a hidrogénbombát. Lapzártakor jelentik: Megbukott az EVK A -Reuter" hírügynökség hétfő este kilenc óra 15 perckor az alábbi szöveggel jelentette a fran­cia nemzetgyűlés szavazásának eredményét: -Franciaország ma este megölte az európai hadsereg szerződését. A nemzetgyűlés 317:264 arányú sza­vazással úgy döntött, hogy -napi­rendre tér" a ratifikálási törvény­javaslat felett. Ezt a döntést háromnapos v.ia előzte meg a nemzetgyűlésben ar­ról, hogy ratifikálják-e az EVK szerződést, amelyet a hat aláíró nemzet közül négy ratifikált már-, Visszavonták a ratifikálási vita elhulasxtására irányuló indítványokat A francia nemzetgyűlés folytatta az európai védelmi közősség vitáját Párizs (MTI) A francia minisz­tertanács vasárnap este rendkívüli ülést tartott. A tanácskozást egy­ízben megszakították, hogy Men­des-France miniszterelnök megbe­szélést folytathasson a nemzetgyű­lés külügyi bizottságának elnöké­vel. Az AFP értesülése szerint a minisztertanács határozata alapján a kormány felkérte annak a há­rom ügyrendi indítványnak a szerzőit, amelyek a ratifikálási vita elhalasztását javasolták, hogy vonják vissza indítványai­kat. Mint ismeretes, az EVK ellenfelei által benyújtott két ügyrendi indít­vány a vitát meghatározatlan idő­re elnapolta volna, ez egyértelmű lett volna a szerződés "elejtésével-. A harmadik indítvány, amelyet az EVK hívei nyújtottak be, körülbe­lül három hétre szakította volna félbe a vitát, hogy időt adjon a miniszterelnöknek a szerződés töb­bi tagállamaival való tárgyalások újrakezdésére a szerződés módosí­tása céljából. Az elhalasztásra irányuló indít­ványok visszavonása után vasár­nap a késő esti órákban ismét megkezdődött a nemzetgyűlési vita. Elsőnek Lebon volt gaulleista kép­viselő szólalt fel. Hevesen bírálta az EVK-t, amelyet — mint mon­dotta — a legnevesebb francia sze­mélyiségek bélyegeztek meg. »Az európai védelmi közösség — hangoztatta Lebon képviselő — egyesítené Franciaországot az­zal a Németországgal, amely oly gyakran betört orszá­gunkba ... Lebon után René Mayer volt miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre Követelte a szerződés ratifikálását. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németország újrafelfcjy­verzését Franciaország valamennyi szövetségese végre akarja hajtant. Meg kell védeni azoknak a szövet­ségeseknek az összetartását, akiket az atlanti szerződés egyesít. Franciaország — mondotta Mayer — nem folytathat két politikát: egyrészt atlanti politikát, mái­részt olyan politikát, amely e szövetség megszüntetésére ve­zetne. Coste-Floret MRP kép\ iseiő ugyancsak az EVK ratifikálása mellett szállt síkra. Kifejtette, hogyha az EVK-t el is vetnék, a német kérdés továbbra is nap'run­dén maradna. A késő éjszakai órákig tartó \ - a után a nemzetgyüles ülését hétiő délelőttre elnapolták. A DP, a nyugatnémet hírügy­nökség párizsi tudósítója szerint -Párizsi politikai megfigyelők a dolgok jelenlegi állásánál alig ké­telkednek abban, hogy a szavazás végül is megpecsételi az EVK sor­sát". Az angol sajtó érdeklődésének homlokterében a párizsi ratifiká­ciós vita áll. A The Times párizsi tudósítója rámulat arra, hogy Mendes-France vasárnapi be­széde után Párizsban senki sem merne fogadást kötni arrx. hogy az EVK-szerzodést. akár­csak módosított formájában is elfogadják. A Manchester Guardian már az­zal foglalkozik, milyen hatással le­het Olaszországra, ha Franciaor­szág nem ratifikálja az EVK szer­ződést. -Ha az EVK Párizsban megbukik, akkor Olaszországban is el kell ejteni" — írja a lap. A francia Unió erői késleltetik a vietnami hadifoglyok átadását Peking (Uj Kína) Van Tien Dung tábornok, a vietnami néphadsereg parancsnokságának képviselője au­gusztus 25-én levelet intézett Del­iéi! tábornokhoz, a Francia Unió erőinek képviselőjéhez és ebben rá­mutat arra, hogy a Francia Unió erői a megálla­podást sértő eljárásukkal ne­hézségeket támasztottak és kés­leltették a hadifoglyok átadását. előírt időben és az előírt számban a hadifoglyokat. Egyes átadó központokban egy napi munka után négy napig szünetel az átadás. Sok hadifoglyot, akinek neve rajra van az átadásra kijelöltek névjegy­zékén, nem adnak át. Ennek lep­lezésére a Francia Unió erőinek egyes kísérő tisztjei rávettek bizo­nyos hadifoglyokat, hogy más néven . jelentkezzenek. Ennek következté­A Francia Umo erői — állapítja bgn kavarodás és huzavona támadt meg a levél — nem adják át az I az átadásnál. Molnár Antal főesperes, szegedi kerületi esperes az alábbi nyilatkozat közlésére kérte {el a „Délmagyarország" szerkesztőségét A szeged-rókusi plébánia tem­plom oldalán lévő Mária-szobor körüli eseményekre hívták fel a fi­gyelmemet hétfőn délután. Mint ke­rületi esperes, szükségesnek tar­tottam az eset kivizsgálását. A szóbanforgó szobron két, hó­napok óta odahelyezett liliomszár van. Az esőtől és a szobor kezében összegyülemlett esővíztől két friss hajtás keletkezett. A szár tövétől magam is láttam a víz útját, mert azon az oldalon a szár kissé zöl­debb. mint a másik oldalnál: Olyan természetes jelenséggel állunk szemben, amilyen a természetben igen sokszor előferdül. Mint ter­mészeti jelenség lehet talán érde­kes, de semmi esetre sem csodála­tos. Mint érdekességet említhetem meg, hogy már sokszor tspasztal­Mária szobron lévő liliomszárat, kijelentette: -Sajnálatos, hogy ilyen hiszékenyek az emberek. Egypár öregasszony »csodE«-híreszteléséra felülnek, komprcmmiíálják az egy­házat". Molnár Antal főesperes felkérte a szerkesztőseget, hogy nyilatkoza­tát közöljék. Több egyházi vezető is hasonló nyilatkozatot tett. Világos dolog, hogy csodák nin­csenek, az ilyen hamis beá!lítára híresztelést azok terjesztik, ckik minden alkalmat megragadnak ar­ra, hogy félrevezessék az embere­ket. Kriesznoczi János újpesti ir­kos még pénzgyüjtést is szervezett a -csoda" alkalmával. Ez az em­ber büntetett előéletű, kupeekr­dásból él és az összegyűlt pénzt sa­ját céljaira használta fel. A rend­tam elhajított, vagy papirosba be- j őrség idejében leleplezte' a csa ót csomagolt liliomszáron hosszú idő J„,„ • . . után észlelt új hajtást. j Sz^ged d0l«0Zül- műiden jozan­eszű becsületes ember világosan • láthatja, hogy a -rókusi csoda-. Molnár Antal főesperes megvizs- | ámítás, egyszerű jelemig filrema­gálta a rókusi templom meüetti gyarázása,

Next

/
Thumbnails
Contents