Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-04 / 183. szám

V DtLMüGYflRORSZfiG SZERDA, 1954 AUGUSZTUS 4. PARTELEI A kereskedelmi vállalatok, helyiipari és kisipari szövetkezetek pártszervezeteinek feladatairól A minisztertanács határozata az árvízsujtotta lakosság megsegítéséről A KERESKEDELMI és helyi­ipari vállalatoknak — ide tartoz­nak a kisipari szövetkezetek is napjainkban felelősségteljes felada­tuk. van. A lakosság áruval való jobb ellátását, mindennapi szük­ségleteinek kielégítését kell szol­gálniok. E vállalatok közvetlen vagy közvetve a legszorosabb kap­csolatban vannak a társadalom minden tagjával, naponta érintkez­nek a dolgozókkal. Sokszor az ő munkájukon keresztül mérik le az emberek helyzetük javulását, élet­körülményeik változását. A kere­sett cikkekkel való pontos kiszol­gálás, a rendelések felvétele, az elvállalt munkák időbeni kifogás­talan elvégzése növeli e vállalatok tekintélyét s egyben erősiti népi demokráciánk Iránti bizalmat. Munkájukkal a szocializmus építé­sét, a népjólét emelését szolgálják. Ebből adódik a kereskedelmi, a helyiipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek pártszervezeteinek jelentősége, tevékenységük fontos­sága. Olyan politikai és ellenőrző munkát kell végezniük, melynek segítségével vállalatuk és szövet­kezetük dolgozói a párt politikájá­nak megfelelően, a kormánypro­gramm szellemében végzik munká­jukat. Ezt várják tőlük dolgozó­társaik, ez eredményez elismerést és megbecsülést részükre. A párt és a kormány segítséget ad fel­adataik megoldásához s a dolgo­zók egyetemes érdeke azt követeli, hogy szívvel-lélekkel, jó akarattal munkálkodjanak hivatásuk betöl­tésén; A HELYIIPARI és kisipari szö­vetkezetek pártszervezeteinek el­sősorban a termelés ellenőrzésében és segítésében van fontos felada­tuk. Ügyeljenek arra, hogy terüle­tükön a párthatározatok szellemé­ben menjen a termelőmunka. El­sősorban fogyasztásra kell termel­niük, a lakosság részére. A keres­kedelmi szervekkel való megbeszé­lés alapján úgy állítsák össze ter­vüket. hogy a keresett fogyasztási cikkek gyártásával növelni tudják a helyi árualapot. Dicsérendő mó­don teszi ezt a női szabó, a tö­megcikkeket gyártó és a papucsos kisipari szövetkezet. Ezek a szö­vetkezetek teljes egészében közvet­lenül a lakosság fogyasztási igé­nyeinek kielégítésére termelnek. Tanulmányozzák és ismertessék meg a dolgozókkal, a szövetkeze­tek tagjaival a pártszervezetek mindenütt az ide vonatkozó párt­határozatokat s végezzenek politi­kai tudatosító munkát ennek meg­felelően a dolgozók között. Értes­sék meg velük, hogy például a szö­vetkezeteknek nem az a céljuk, hogy nagyobb szakmai tudást és begyakorlást nem kívánó szalag­munkát végezzenek, hanem min­denekelőtt az, hogy a magyar kéz­műipar hírnevét erősítve azokat a darabokat készítsék s adják a ke­reskedelemnek, amelyet a fogyasz­tók várnak. Több és jobb minősé­gű bútort, cipőt, tűzhelyet stb. Ez az igazi munka a kisipari szövet­kezetekben, ez szolgálja a fejlő­dést. Ennek legyenek harcosai a pártszervezetek. A területi adottsá­gokat és a szükségleteket figye­lembe véve a vezetőkkel, a tagok­kal közösen tárgyalják meg a ten­nivalókat, egyeztessék ösSze a la­kosság és a szövetkezetek tagjainak érdekeit s ennek megfelelően dol­gozzanak. A kereskedelmi pártszervezetek­nek is meg vannak a maguk fő feladataik. Ezt mutatja számukra többek között a Szervezeti Sza­bályzat 33. pontja is, mely ki­mondja: „;;. a fogyasztókat köz­vetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és árudák pártszerveze­teinek jogában áll ellenőrizni az üzem, a gazdaság, illetve a válla­lat igazgatójának, vezetőségének tevékenységét". Kísérjék figyelem­mel ezek a pártszervezetek és el­lenőrizzék a beszerzést, az áruk mi­nőségét és a kiszolgálást. Ellenőriz­zék. hogy az egyes árudákat a ke­resletnek megfelelően lássák el áruval. Különös figyelmet kell, hogy fordítsanak az eladók nevelé­sére, hogy azok udvariasan és pon­tosan szolgáljanak ki mindenkit. Előfordul ugyanis, hogy a vásárló dolgozókra olyan cikkeket akarnak ráerőltetni, amelyre annak nincs szüksége. De megtörténik az is, hogy a kereskedelembe nem való A minisztertanács határozata az általános iskolák fejlesztéséről A minisztertanács határozatot ho­zott az általános iskolák fejlesztésé­ről. A határozat kimondja: *Az ál­talános iskolai hálózatot 1960-ig le­hetőség szerint úgy kell továbbfej­leszteni, hogy a szakrendszerű ok­tatás kiterjesztésével minden feLső­tagozati tanuló (falusi és tanyai, valamint városi egyaránt) szak­rendszerű oktatásban részesülhes­sen". j A határozat értelmében azokon a helyeken, ahol a la­kosok, illetve a gyermekek szá­ma alacsony, a felsőtagozati (V—VIII. osztályú) gyermekek részére központi iskolákat kell szervezni. Gondoskodik a határozat arról, hogy az általános iskolák jelenlegi helyzetén sürgősen javítsanak. Az eredetileg oktatási célt szol­gáló és jelenleg más közületi célra használt épületeket azon­nal vissza kell adni rendelteté­süknek, vagy helyettük a ké­sőbbiek folyamán más épületet kell adni. A minisztertanács határozata értel­mében az iskolaépítkezésekre és ta­tarozásokra úgy kell megfelelő ka­pacitást és anyagot biztosítani, hogy a munkálatokat még az iskolaév kezdete előtt be lehessen fejezni. Az általános iskolák felszerelésé­nek megjavítására az új tanterv­nek megfelelő felszerelési és beren­dezési normákat kell összeállitani, s biztosítani kell az iskola részére készült felszerelések és berendezé­sek megfelelő minőségét. A társa­dalmi úton született, u. n. "szer­1 árfejlesztő munkaközösségek* munkájának fellendítése és kiter­jesztése érdekében a minisztertaná­csi határozat előírja, hogy az ipari minisztériumok a felhasználható hulladékokat adják át tanszergyár­tás céljára. A természettudományos oktatás alapelveit szem előtt tartva, az iskolák közelében fekvő terü­leten 400 négyszögöl gyakorló­kertet kell az iskolák rendelke­zésére bocsátani. Erre a célra elsősorban a régi is­kolai földeket kell visszaadni. A pedagógusok helyzetének meg­javítása érdekében a határozat ki­mondja, hogy a pedagógusoktól más célra elvett szolgálati lakásokat vissza kell adni, vagy cserével kell pótolni. Ennek a határozatnak a végrehajtásáért elsősorban a helyi tanácsok felelősek. A szolgálati lakások visszaadá­sán kívül az iskolaépítéssel egy­időben megfelelő számú neve­lői lakás építéséről és a pedagó­gusok igényének a családi ház építési akcióban való kielégíté­séről is történt rendelkezés. A tanyai és a falusi pedagógu­sok életszínvonalának emelése ér­dekében a határozat kimondja, hogy számukra, kívánságuknak megfelelően, egy-két holdig terjedő mezőgazdasági ingatlant kell kony­hakert céljára használatba adni. elemek kiszolgálás közben a szo­cialista kereskedelem hitelét rontó magatartást tanúsítanak. Nem egy­szer egy-egy elejtett szóval csak­nem észrevétlenül agitálnak, de nem a népi demokrácia mellett. A napokban például a Lenin-utcai nagy Csemegében zsíros tepertőt vásároltak. A ládában szép szelet tepertők voltak, s az eladó meg­kérdezte kiszolgálás közben, hogy bőröset vagy bőr nélkülit adjon-e. Erre valaki megjegyezte: „Milyen jó, hogy így lehet válogatni", — mire az eladó visszaszól, hogy igen, most lehet, de nem tudom, a télen majd lehet-e? .;; Ez nem véletlen dolog. így igyekeznek egyesek két­kedést ébreszteni az emberekben a párt politikája iránt a helyett, hogy a választék bővülését az igazság­nak megfelelően, előremutatóan ér­tékelnék, mint a párt fő célkitűzé­sének, az emberről való gondosko­dásnak egyik jelét. PÁRTSZERVEZETEINK tartsák szem előtt, hogy a mi viszonyaink között a kereskedelem a szocializ­mus építésének egyik fontos lánc­szeme, a dolgozók életszínvonala emeléséinek egyik fontos eszköze. De nemcsak ez, hanem a dolgozók nevelésének egyik területe is. Itt igen sok ember megfordul, velük való érintkezés ée helyes irányú beszélgetés kiszolgálás közben, hasznos a párt számára. Ezért arra kell nevelni az e területen dolgozókat, hogy e tekintetben is hasznosan segítsenek. Elérhető ez úgy, hogy javítják itt a politikai munkát a pártszervezetek elsősor­ban saját dolgozóik között. Nem­különben fontos a kereskedelmi pártszervezetek erősítése tagjelölt­felvétel útján. Ali ez a ksz-ekre is. Vegyék fel tagjelöltnek azokat a jószándékú. iparkodó dolgozókat, akik kitűnnek példás munkájuk­kal és magatartásukkal, akik a szo­cialista kereskedelem jóhírnevéért dolgoznak és társadalmi munkát is végeznek. Vannak ilyen dolgo­zók o kereskedelemben, csak vá­logassák ki őket és foglalkozzanak velük. Erős és jól dolgozó kereske­delmi pártszervezetek a szocialista kereskedelem további fejlődését, a párt politikájának gyorsabb meg­valósítását jelentik. O. J. A minisztertanács legutóbbi ülé­sén az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság javasla­tára határozatot hozott az árvíz­sújtotta lakosság megsegítéséről. Utasította a kormánybizottságot, hogy a legnagyobb árvízkárt szen­vedett győrmegyei lakosság épüle­teinek helyreállitásához szükséges segélyekre begyült pénzadomá­nyokból 10 millió forintot bocsás­son a megyei tanács rendelkezé­séré. Egyidejűleg az állami költség­vetésből hosszúlejáratú hitelek folyósítására tíz millió forintot utalt ki. Az állami hitel kamat­mentes. A helyreállításra folyó­sított kölcsön törlesztési ideje 10 év, az újjáépítésre folyósított kölcsönt pedig 15 év alatt kell visszafizetni. Az árvízkárosultaknak nyújtandó ingyenes segély és hosszúlejáratú hitel mértékét a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága állapítja meg. A segély és a kamatmentes hitel aránya egy-egy tanács terü­letén általában 50—50 százalék, de a tanács végrehajtó bizottsága — indokolt esetben — egyes árvízká­rosultaknak a segély és a hitel igénybevételét ettől eltérően 20— 80 százalékos arányban is engedé­lyezheti. A minisztertanács intéz­kedett, hogy a helyreállításhoz szükséges építőanyagok az árvíz­sujtotta községekben rendelkezésre álljanak. Az állatállomány szAlastakar­mánnyal való ellátása érdekében a minisztertanács az egész ország te­rületére kiterjedő másodvetési ak­ció szervezését határozta el. — Az akció keretében a kormány ked­vezményesen biztosítja a talajmun­ka elvégzését és a másodvetéshez szükséges vetőmagvakat.­A minisztertanács felhívja a ter­Az árvízkárosul lak részére foiyá pénzgyüjlés eddigi eredménye Az árvízkárosultak megsegítésére folyó pénzgyűjtés augusztus máso­dikáig megyénként a következőkép­pen alakult: Baranya 111.756, Bács-Kiskun 164.778, Békés 343.901, Borsod-Aba­új-Zemplén 1,013.383, Csongrád 501.448, Fejér 221.870, Győr-Sopron 205.167, Hajdú-Bihar 285.643, Heves 224.478, Komárom 115.425, Nógrád 548.796 Pest 231.046, Somogy 249.95L Szabolos-Szatmár 202.758, Szolnok 277.759, Tolna 50.734, Vas 266.817, Veszprém 459.718, Zala 148.733, Budapest 4,876.126. A pénzgyűjtés eredménye au­gusztus harmadikán délig 11,800.000 forint. melőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy minél nagyobb számban vegye­nek részt ebben az akcióban és ezzel is segítsék az árvízkáro­sultakat. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők részére az órvíz­sújtotta területen a talajelőkészí­tést, az őszi szántás-vetést a gép­állomások — a károsodás mérté­kétől függően — kedvezményes fel­tételek mellett végzik eL A termelők az őszivetésű ke­nyér* és takarmánygabona vető­magot a kár nagyságához mérten díjtalanul, illetve az új termésből visszaadandó csere útján kapják az államtól. A kormány biztosította a talajerő fokozásához szükséges mű­trágyát is és vásárlásához hitelt folyósit a termelőknek. A minisztertanács határozata ér­telmében az árvízsujtotta lakosság jelentős begyűjtési kedvezmény­ben részesül: a növénytermelésben 50 száza­lékot meghaladó kár esetében el kell engedni a termelő egész évi beadási kötelezettségét; ötven százaléknál kisebb károsodás esetén a beadási kötelezettség — a károsodás mértékének megfele­lően — arányosan csökken. Az árvízkárosultak terhére 1954. évre kivetett adókat (beleértve a házadót is), továbbá a kötelező biz­tosítási díjakat a károsodás mérté­kének megfelelően törlik. A termelőszövetkezetek épületeik helyreállításához, az állatkárok pót­lásához, valamint a tagok részére munkaegység juttatásához segélyl és állami hitelt kapnak s vetőmag és állati takarmány kölcsönben is részesülnek.­Cseréljünk őszi nemesített vetőmagot A gabonafélék terméshozamának növeléséhez elengedhetetlenül szük­séges a jóminőségű vetőmag. Ez­ért a minisztertanács elhatározta, hogy az idén a tavalyinál sokkal több másod- és harmadfokú sza­porítású nemesítetf őszibúza-, rozs-, és ősziárpa vetőmagot bocsát a termelők rendelkezésére. Másod­fokú szaporítású nemesített vető­magot (elitmag másodévi ntán­termése) a megyei mezőgazdasági osztály által javasolt termelőszö­vetkezetek kaphatnak vetőmagter­melő parcelláikra. Harmadfokú szaporítást pedig azok a termelő­szövetkezetek és egyéni termelők, akiknek területét a megyei mező­gazdasági osztály kijelölte vető­magfelújításra. A nemesitett vetőmagot azo­nos fajú és mennyiségű szok­vány termény ért cserélik ki. Azok a termelők, akik nem ren­delkeznek azonos fajú csere­terménnyel — az érvényben lé­vő búzát — számítási kulcs alapján — másfajú kenyér­vagy takarmánygabona ellené­ben is megkapják a nemesitett vetőmagot. A vetőmag előállításának, tisztí­tásának. vasúti szállításának költ­ségét az állam viseli, A másodfokú szaporítású ne­mesített vetőmagot a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tályain már most, a harmad­fokú szaporítású nemesített ve­tőmagot pedig a községi taná­csoknál augusztus 7-től 22-ig lehet igényelni. Nemesített őszibúzából 100 kiló, rozsból és ősziárpából pedig 90 kiló igényelhető katasztrális hol­danként. A vetőmagcserét a megyei ter­ményforgalmi vállalatok bonyo­lítják le. Az akcióban résztvevő termelőszövetkezeteknek közvetle­nül szállítják a vetőmagot. Az egyéni termelők cseretermény el­lenében a helyi terménybegyüjtő­nél kapják meg a nemesített vető­anyagot. A vetőmagcserében való részvétel önkéntes. Nylon anyagok szövése A Budapesti Adria Selyemszövő­gyárban hosszas kísérletezés után megkezdték a nylon-anyagok szö­vését. Szövése sokkal könnyebb, mint a selyemfonalaké, mert nem szakadozik el. Az elmúlt negyed­évben 8000 méter nylon fehérnemű­anyagot szőttek, júliusban pedig 4400 méter adtak át a kikészítő­üzemnek. A gyár harmadik ne­gyedévi tervében már 17.800 méter nylonanyag gyártása szerepel. PLOESTI autóbuszon körülbelül egy órai távolságra van Bukarest­től. Csapatunk szálláshelyéről így csak a délutáni órákban indult el. Az előző napok nagy forrósága is alábbhagyott már. Az út ezáltal kellemesebbé vált a gyorsan szá­guldó autóbuszon. A terület, amelyen az út ke- tetlen értékű terület felfedezése.az Romániai képeslapok 2. Ploesti resztülvezetett, teljesen sík. Leg­nagyobb érdekessége természeti szempontból a Znagovi tó. Régi. és híres kirándulóhely ez a vidék. Bu­karest népszerű hétvégi pihenőhe­lye. Szállodák és vendéglők sora várja itt az érkező utast. Valami­kor a régi-világ urai jártak ide és szórakoztak villáikban. Ma már azonban a dolgozó nép üdül a hűs hullámokban és gyűjt erőt a továb­bi munkához. A tó körülbelül 25— 30 kilométer nagyságú. Épp olyan kedves és szép hely, mint a mi Ba­latonunk vidéke. Nyár-délutáno­kon karcsú hajók füstje száll a zöldeskék vízről és a part mellett tarka tömegben vitorlások és csó­nakok libegnek. A román evezős és vízi versenyeket is itt szokták tartani; meg azt is mondják, hogy itt van a vízi-sportok előkészítő tábora is. A Znagovi-tó utáni vidék szin­tén hatalmas mező. Öriási petró­leum-mező. Ameddig a szem ellát, a széles területen ezer tornyocska meredezik az ég felé. Az utika­lauz mondta, hogy e felbecsülhe­- A Romín Népköztársaságban járt Ha'adás futballcsapatán^ naplójából — A romok azonban már eltűntek. A várost azóta újjáépítették. Lakóhá­zait és üzemeit is. Ma már egy teljesen modern város látható a régi helyén, s az épületek között néha úgy érzi az ember magát, mintha egy svájci kisvárosban járna. A HALADÁS ELLENFELE a Piacara volt, amely megerősített csapattal állott fel — különben a román labdarugóbajnokság negye­dik helyezettje. Nagy szeretettel és baráti meleg­séggel fogadták a magyar csapa­tot, amikor megérkeztek. A hatal­mas stadion zsúfolásig megtelt. Még a szomszédos vidékekről is jöttek nézők a mérkőzés színhe­lyére. A gyönyörű, zöldfüves pályán mindkét részről nagy izgalommal kezdődött a mérkőzés. Itt azonban a közönség már nem volt olyan tárgyilagos, mint Bukarestben. Mindenáron hazai győzelmet akart. A Flacara pedig jól reagált az óri­ási biztatásra és dacára a játék kiegyenlített voltára, a Flacara állatoknak "köszönhető*. A mező gyönyörű szép füvét nem volt haj­landó a csorda legelni. Ekkor meg­vizsgálták a füvet és felfedezték annak olajtartalmát, s így máról­holnapra híres vidékké válott Plo­esti és környéke. A kutak ma is bőségesek, kiapadhatatlanok. Még a Prahovának is olyan a vize, mint­ha valaki olajjal keverte volna ösz­sze. AZ OLAJMEZÖK központja Plo­esti. Itt vannak a finomítók, a feldolgozók. Ide fut össze a mező ezernyi vezetéke és csöve. A város lakossága pedig ebből él. A fino­mítókban és különféle üzemekben dolgozóik. Más már az ő helyze­tük ifi a felszabadulás után a ma­guk i/íai lettek és nem a tőke ki­zsákmányoltjai. A város a világháború alatt szin­te rommá lett. Ploesti fontos kato­nai célpont volt s napjában álta­lában három-négy bombatámadást vezettek ellene, hogy a hadsereg üzemanyagellátását lehetetlenné te­gyék, csatársorának határozottsága el­döntötte a küzdelmet: 2:l-es félidő után a Haladás 3:l-re vereséget szenvedett. A legérdekesebb epizód azonban a játék után játszódott le. Egy idegen férfi kopogtatott be a csa­pat öltözőjébe. A férfi egy svájci mérnök volt és üzleti úton járt Ro­mániában. Az öltözőbe azért jött be, hogy kezetszorítson a magyar futballistákkal, ö egyike volt azok­nak az embereknek, akik végig­nézték a magyar csapat valameny­nyi világbajnoki mérkőzését. Mint szemtanú azt mondta: az volt a svájciak egybehangzó véleménye, hogy a magyarok a labdarúgás leg­nagyobb mesterei és művészei a világon. Amikor a magyarok el­vesztették az utolsó mérkőzésüket, ő is sírvafakadt, azért, mert nem a legjobb csapat nyerte meg a vi­lágbajnoki címet. A magyar együt­test — szerinte — elsősorban a fá­radtság győzte le. A MAGYAR CSAPATOT még sokáig éljenezte a nagyközönség, amikor az autóbuszba beszállt és lengette zsebkendőjét, amikor in­dult visszafelé, Bukarestbe a ko­csi. Az országútra pedig lassan ho­mályt hintett az este s a petróle­um-mezők tornyai, mint halvány árnyak bóbiskoltak a messzeség­ben. Bánfalvi József

Next

/
Thumbnails
Contents