Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

ULÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM | SZOMBAT, 1954 JÜLIUS 24. ARA: 50 FILLÉR A kormányprogramm megvalósításáért Egy újítás, amellyel évente millióHaMakarithafunk meg Ha a textilüzem önköltségcsökkentéséről van szó, szinte természetesnek veszi az ember, hogy önköltségcsökkentést leginkább a textilféleségek nyersanyaga, a munka jobb megszervezése, a takarékosság, a szövőgépeken végzett újítások révén érhetnek el. De mint minden üzemben, más jellegű anyagok és gépek is hozzájárulnak az üzemben készült áruk előállításához. Igen helyes, ha a gyár legkisebb sarkában is, legkisebb műhelyében is azon törik fejüket a dolgozók, miként járulhatnak hozzá az önköltségcsökkentéshez, Az Űjszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat kazánházában már több újítást vezettek be, a tüzelés módszerébe, a tüzelőanyagok szállításába és így tovább. Ebben igen jelentős szerepe van Pozsgay Gyula okleveles gépészmérnöknek, a műszaki osztály vezetőjének. Pozsgay elvtárs szívesen beszél eredményeiről, de csak azokról, amelyeket számadatokkal tud alátámasztani. Már több hónapja szárnyra kelt a hír egyik legjelentősebb újításáról. Többen azzal a kéréssel fordultak hozzá, magyarázza meg újítása lényegét, alkalmazásának módját. Az újítást eredményesen alkalmazzák az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál, ezért szívesen beszél róla. . Ismert tény, hogy a vízben oldott állapotban lévő különböző ásványanyagoknak a kiválása, a kazánokban a víz forralása, illetve a gőztermelés közben milyen, gazdaságilag hátrányos és egyébként . is káros következményekkel jár, Értixedek alatt MÓnoi eljárással kísérleteztek a múltban, e káros folyamat megszüntetésére. A vízben levő ásványi anyagok összetételének megfelelően különböző vegyi eljárással, vagy báziscserével próbálták a vízkőlerakódást meggátolni, de ez igen nagy költséget jelentett, vagy csak íjninimális eredményt értek el. Pozsgay Gyula, az Űjszegedi KenderLenszövő Vállalat erőmű telepén hosszabb tanulmányozás után megkísérelte a tölgyfából kivonható csersav adagolását. De ez a kazánban lévő magas hőfok hatására könnyen, hatástalanul elpárolgott. Az utóbbi évben azonban munkatársaival együtt azzal az ötlettel foglalkozott, hogy tölgyfarészeket helyez a kazán vízterébe, abból az elgondolásból kiindulva, hogy . a forralás a tölgyfából csak fokozatosan, bizonyos idő elteltével majd kilúgozza a csersavat, és ezzel úgyszólván folytonos adagolást biztosit. Az első kísérletekre az elmúlt év májusában került sor, amikor az egyik kazánba 20 köbcentiméter tölgyfalécet helyezett el, pántokkal összefogva, hogy az esetleges elúszó fadarabok egyéb zavart .ne okozzanak. A kísérletet, mintegy háromezer üzemóra után, igen kedvező siker koronázta, mert a szokásos 4—5 milliméteres, a kazán és kőfalhoz tapadt igen kevés vízkőréteg helyett 0.5, egyes esetekben 1 milliméteres iszapszerű, mosással, vízsugárral és gyökérkefével könnyen eltávolítható réteget talált. Ez igen jelentős eredmény, mert a vízkő (kazánkő) a hőátadási tényezőt és ezzel együtt a kazán hatásfokát 0.5-től 6 milliméter vastagság között 1—9 százalékig rontja le. Ez arányosan a szénfogyasztással is kifejezhető. Ilyen módszerrel, ha csak 3—4 százalékos szénmegtakarítást is érnek el naponta, akkor is egén* évben több mint sxríxexer forintot takarítanak meg az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál. A kazánkő képzésnek üzembiztonsági szempontból is lényeges hátránya van. Vastagabb vízkőképződés esetén a külső kazán, vagy vízcső falat a rostélyon égő szén lángja és a füstgáz áthevíti, mert belülről vízfűtés nincs. De, ha a vízkőréteg megreped és a repedés mentén víz jut a kazfmíalhoz, a gyors hűtés a kazánlemezben komoly sérülést, esetleg repedést okozhat és ez komoly következményekkel járhat. A vízkőképződés meggátlása tehát nemcsak számottevő tüzelőanyagmegtakarítást jelent, hanem könnyebbé teszi a kazántisztítást, mert a kemény kőréteg helyett vékony és puha iszapréteget kell eltávolítani, ugyanakkor megakadályozhatja a kazánfal repedést, s az ezzel járó komolyabb károkat is. Pozsgay Gyula gépészmérnök, az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat műszaki osztályának vezetője, ezzel az újításával nemcsak az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál csökkentheti az önköltséget, mert ha más üzemekben is bevezetik újítását, évente , nem százezreket, hanem milliókat takaríthatunk meg. Hét (ífítá a Szfytdi J-aUtntzfytyátóaft Féltékenyebben tán még a jövendőbelijét sem őrzi az ember fia, lánya, mint Hegedűs Károly, a Falemezgyár újítási felelőse az üzemben bevezetett újításokat és az újítók neveit. I'cdig hát dolgozó népünket egyre jobban érdekli, hogy más területeken dolgozó társaik frissessége, találékonysága egy-egy munkafolyamatot hogyan egyszerűsít, ezzel nem egyszer időt és jelentős pénzösszegeket takarítva meg. Ismerni akarjuk és büszkék akarunk lenni újítóinkra és ez természetes, hiszen nemcsak az üzem, mindannyiunk közös büszkesége egy-egy sztahanovista, egy-egy újító. Ha valakinek szép hánya van. nem rejti véka alá — tartja egy régi mondás. Mert miért is kellene például elhallgatni Amrik László villanyszerelő nevét, aki évek óta a Falemezgyár egyik legjobb újítója, vagy akár Ottlik István művezetőt, akinek a nevéhez ugyancsak fűződik néhány újítás. Amrik László 33 éves fiatal ember. Már erősen közeledik a délelőtti. műszak vége, mégis r.agy munkában találjuk a villanyszerelő műhelyben. Ott áll a kapcsolótábla alá elhelyezett asztala mellett és dolgozik. Lenn a földön tekercselésre váró vilI-ujjmotorok — tan beHlü'c vagy hat. Drótok, ( iprszek, villanyszerelő szerszámok valóságos kis hadsecege he* 'ver a kezeügyében. 1 — Mikor dolgozik az újításain, hiszen itt temérdek sok a munkai A Falemezgyár többszörös, mindig valami újon barkácsoló újítója elneveti magát. A Néha itt, de legtöbbet otthon. , — Nem fárasztó az? k — Nekem — komolyodnak el a nyílt, kék szemek — ez az életem. Felér minden szórakozással. Az asszony néha jobb szeretné, ha moziba, színházba mennék vele, de aztán, ha valami sikerül, csak azon örül, amin én. Amrik László elektromérnök akart lenni. Egész kisfiú volt még — amint meséli — amikor érdekelni kezdte a villany. Kilenc éves korában aztán, amikor édesapja műhelyében ívtámpát akart szerkeszteni és sikerült is, kirohant lelkendezve, hogy pajtásait behívja. Mig kint járt, elégett a két szénrudacska, meggyulladt az asztal. Ezután hosszú ideig tiltották a szülei a villanytól. Aminf nőtt, növekedett, szülei már nem is bánták, hogy legkedvesebb olvasmányai közölt javarészt elektrotechnikai szakkönyvek foglalnak helyet. Amikor középiskoláit befejezte, 1938ban nem mehetett az egyetemre. Hiába is vitte volna a szivevágya, nem lehetett. Így aztán a vasúinál helyezkedett el. Persze nem volt sokáig nyugta itt sem, 19i3*ban letette az elektrotechnikai vizsgát és pár évre rá villanyszerelő lett. k Három újítással készült el az utóbbi időben. Legjelentősebb a villanymotor leégésének megakadályozására irányuló kísérletei, melylyel ha elkészül, újítása országos jelentőségű lesz. Eddig ezekkel a motorokkal igen sok baj volt. Erős bemelegedés következtében sorozatosan kiégett belsejükben a vörösréz drót tekercsezete. Megjavításuk rengeteg pénzt és időt vett igénybe, nem szólva arról, hogy a kiégett villanymotorok egy időre kiestek a termelésből. Amrik László elhatározását —, hogy segít a sűrűn bekövetkező bajon — tett követte. Szerkesztett egy olyan higany hőmérőt, amely 70 fokos bemelegcdésnél kikapcsolja a motort, amely a lehűlés után ismét munkába állitható lesz. Újításával tehát hosszabb életűvé telte ezeket a nélkülözhetetlen segítőtársakat. Jelentős újításszámba megy a daru. csiga és lemez szerkezeiének újszerű beállítása is, valamint a lemezprés ellenőrizhetősége, amelyet egy óraműhöz hasonló szerkezet beállításával tett lehetővé. Nagy kár, hogy Amrik László nem tanul tovább egyetemen, hiszen államunk megadna minden lehetőséget, hogy megszerezhesse az clektrómérnöki oklevelet. Mosolyog az ilyenfajta biztatáson, de arcvonás sat azt árulják el, hogy sokat gondolkodott már ezen. — öreg vagyok én egyetemre, — szabódik, — van egy kilenc éves fiam, azt tanítgatom, velem dolgozik otthon. Neki biztosan sikerül, amit én csak álmodtam. A Falemezgyár másik újítója, Ottlik István, az előkészítő üzemrész munkavezetője. Munkaterületén eddig sok gondot okozott a körfűrész, ami bizonyos munkaidő után úgy átforrósodott a fűrészpor állandó dörzsölése következtében, hogy a fogazás meglágyult. Ottlik István gondolkodóba esett és rájött, hogy a körfűrész szakaszos fogazásával kiküszöbölődik a melegedés. A fogatlan szakaszokon ugyanis kivágódik a fürészpor, megszűnik a dörzsölés. A másik újítása a fűrészgépek védőburokkal való ellátása, amely meglehetősen egyszerű, de annál jelentősebb, mert az újitás bevezetése óta sokkal kevesebb a baleset. Amrik László és Ottlik István példája bizonyítja, hogy dolgozóinknak valóban szívügyük egy-egy üzemen belül a munka zavartalan menetének biztosítása. Munkaidőn kívül is foglalkoztatják őket a termelékenységet csökkentő zavarok és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ezek megszűnjenek. Igazán méltók az újító névre és az újitólcnak járó megbecsülésre. te. ü -2 . Áz űjszegedi úttörőtáborban Az újjávarázsolt űjszegedi úttörőtáborban vidám életef él ** reggeltől estig háromszáz gyerek. A táborvezető. Borsos László — Szécsi József és Páger Lajos pedagógus ' elvtársak irányítják gondoskodó szeretettel a tábor életéi. Hajtűk kívül, még minden raj élén külön egy-egy rajvezetö egyetemi hallgató vigyáz a pajtásokra és törődik azzal, hogy örömteli legyen számukra a nyár. JCiaatialás a Tjisza partiára A tiszaparti játéktérre futballozni, tornázni megy a II. raj. Az őrség tisztelegve várja meg, amíg kivonulnak a kapun. A legszorgalmasabb sakkozók A tábor terraszán kis csoportokban társasjátékkal szórakoznak a pajtások. Jól megy már a sakk is, néhányan akár versenyen is indulhatnának ... A tepksdveseM szórakozás A legnagyobb öröm a céllövészet. Feszült érdeklődéssel tanulják a pajtások, hogyan is kell célozni a légpuskával. Munkába indul a tábor Kalászgyüjtésre indul a tábor: szerződést kötöttek a közeli tszszel. Kedven? dalukat éneklik és látszik, hallatszik, hegy szívből: »Mint a mókus fenn a fán, Az úttörő oly vidám*. Foto Ucbmann Sétahajó indul vasárnap a Tiszán A Balatoni Hajózási Vállalat hajóállomása felhívja Szeged szórakozni vágyó közönségének figyelmét a vasárnapi sétahajózásra. A sétahajózás sok örömet szerez gyermekeknek, felnőtteknek egy* aránt és megismertet a szép, tiszamenti tájakkal. A sétahajó kellő számú utas jelentkezése esetén vasárnap délután 5 órakor indul a hajóállomásról. Részvételi díj személyenként 4 forint,