Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-23 / 173. szám

PÉNTEK, 1954 JÚLIUS 23. Szakmai tudásukat az álszivárgások megszüntetésében hasznosítják a csongrádmegysiek a Duna mentén 3 DÉLMAGYflRORSZSG Győr, 1954. július 22. csütörtök. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése. Kószó Pál és Szalma Bálint szegedi gátőrök, akik tizedmagukkal vettek részt Révfala védelmében — valamennyien csongrádmegyeiek — nagy kom olyan magyarázták a kedden Győrbe érkezett megyebelijeiknek: — Éjjel-nappal dolgoztunk. A ránkbizott gát szilárdan állt, dehát nem is a töltés volt a hibás, hanem mintegy 20 méterre a töltéstől az egyik helyen egy karvastagságnyi buzgár (a víz felbuzogott) keletkezett. Gyorsan el akarták tömni, kerülni a veszélyt, de percek alatt derékvas tag sárgára szélesedett a buzgár és hiába tettek meg mindent a védők, a víznyomás lefelé tört az átázott töltés alá. A gát megroggyant, kapu keletkezett, rövid negyedóra alatt zúgva ömlött a ,. — Aztán mentettünk és jól tudjátok, most a gáiszakodásokat szovjet katonák, csehszlovák segítséggel honvédeink és az itteni dolgozók megfeszített munkával tömik el. Fontos feladat hárul a csongrádmegyei vízügyi szakemberek készenlétbe helyezett várakozó csoportjára. Győr mellett a Nagy- és a Kis-Duna áradása miatt a Rába és a Marcal hatalmasan megduzzadt. A kis folyókban a gátszakadáskor visszafelé folyt a víz, amely most is még igen magasan mossa a töltéseket. Több helyen kisebb-nagyobb átszivárgások keletkeztek, különösen Koroncónál. Erre a területre kellett sietni csoportunknak, hogy biztosítsuk a veszélyeztetett töltéseket és a Rába—Marcalköz 60.000 holdas területét megmentsék az áradástól, amely a vízszivárgások miatt kellő óvintézkedés hiányában bekövetkezhet.. Autóra ültünk. Bárom kis csoportra osztották az egyik részleget — a többiekre egy másik terület hasonló védelme vár — és körbe a Marcal és a rábai gálakon elhelyezkedtek. Több hasznos szakmai tanácsot adtak az ottlévő védelmi dolgozóknak és most járják a töltéseket. figyelik az átszivárgásokat, hogy veszély esetén azonnal intézkedjenek. Mintegy 19 km-es szakasz van rájuk bízva. Habár mindkél veszélyes folyó apad, az éberség elsőrendű feladat ezeken az átázott töltéseken és a csongrádmegyeiek szívvel-lélekkel figyelnek, dolgoznak most az elkövetkezendő napokban, hogy az árvízveszély végleg elháruljon Győr városa alól. Egyébként azt is megtudtuk, hogy a szentesi védekező csoport, akik tegnap autón utaztak el Győrből Tökölre mentek segíteni a védelmi munkálatokhoz. Az ár délre húzódik, de a csongrádmegyei vízügyi szakemberek a még veszélyeztetett Duna mentén helytállnak. M. T. Őrjárat a szegedi szérűkön Szeged dolgozói segítik az árvízsujtotfa területek lakosságát LEVELEZŐINK ÍRJÁK A VAS- ÉS FÉMIPARI SZÖVETKEZETBEN Kocsis Vilmos, Szűcs Béla és Gilde Ferenc kezdeményezésére . az .árvízkárosultak megsegítésére gyűjtést indítottunk. Szerdán 100 dolgozó 3300 forintot ajánlott fel. Ézt az összeget már továbbítottuk is; A dolgozók nemcsak ezzel a pénzöszszeggel, hanem munkájuk jó elvégzésével, a munkapadok, melletti helytállással is segítik az árvízkárosultakat. Sokan jelentkeztek , a szövetkezetből készenléti szolgálatra. Ök bármikor készein állnak arra, hogy a helyszínre utazzanak s kivegyék részüket a meniési munkákból. Dobó József AZ ELSŐ SZEGEDI SZABÖIPARI SZÖVETKEZET dolgozói július 21-én tartott röpgyűlésükön elhatározták, hogy .'ők is csatlakoznak a többi üzenjek kezdeményezéséhez és tehetségükhöz mérten hozzájárulnak az árvízkárosultak megsegítéséhez. Vállalták a dolgozók, hogy terven felüli termelésük egy műszakra eső munkadíját ajánlják fel. A javaslatot a tagság egyhangúlag elfogadta. Azok a dolgozók, akik nem termelő munkában vannak, egynapi keresetüket ajánlották fel. Tóth Ferenc A VILLAMOSVASÚT dolgozóinak is körülbelül 70 százaléka jelentkezett, hogy önként felajánlja forintjait az árvízsújtotta lakosság megsegítésére. , A gyűjtés eredménye szinte órárólórára változik. Eddig 2819 forint gyűlt össze. Vida György A SZEGEDI ERÖMÜ dolgozói hétfőn reggel az árvízkárosultak megsegítésére gyűjtést kezdeményeztek. A gyűjtésben élenhaladtak a karbantartó részleg dolgozói. Tőlük indult el a gyűjtés kezdeményezése is. E részleg beszélte meg elsőnek, hogyan tudnának segíteni az árvízsujtotta terület lakosainak. Egy nap alatt 500 forintot gyűjtöttek össze. Az üzem többi részlege is csatlakozott a karbantartók kezdeményezéséhez. Szűcs Antal kőműves például 30 forintot adott, ugyanakkor felesége is 20 forinttal járult hozzá a bajbajutottak megsegítéséhez. Komócsin Balázs 30, Pozsár József 30, Filák Ignác 30, Kutasi Michel .30 forintot adott az árvízkárosultak megsegítésére. Eddig 1595 forintot gyűjtöttek a vállalatnál. A Vörös Október karbantartó brigád az anyagi segítségnyújtás mellett munkája termelési átlagának napi egy százalékos emelését vállalta. Misán György AZ ÚJSZEGEDI LADAGYAR dolgozói a napokban röpgyűlést tartottak. Elhatározták, adománvaikkal ők is támogatják az árvízsujtotta lakosságot. A dolgozók szívesen adják forintjaikat a gyűjtőknek s eddig 2610 forintot adományoztak. Az üzem dolgozói ezenkívül csütörtökön árvízvédelmi műszakot tartottak, amelynek eredményeivel is kifejezésre akarták juttatni együttérzésüket az árvízsujtotta vidék lakosaival. A vállalat DISZ-fiataljai nemcsak a gyűjtésben jártak élen, hanem a DISZ-vezetőség jó példája nyomán önként jelentkeztek árvízvédelmi készenléti szolgálalfa. A jelentkezők közt elsők voltak Lebák Sándor, Bata Imre, Horváth Sándor, Krasznavölgyi Gyula. Sípos Gynla Szeged, július 22. csütörtök: A tanácsháza elől indulunk, az Autóközlekedési Vállalat „kis Tátrájával", amely egykor személygépkocsi volt, s mos* apró teherautó. A cél: megnézni, hogyan folyik a cséplés néhány helyen. Fürgén fut a kis Tátra ce nemsokára feltűnik a felsővárosi szérű. Körülötte akácosok állnak őrt. Kévékkel megpakolt kocsik jönnek. Még néhány igazítás a villannyal hajtott cséplőgép aztán indul. Nehéz volt a kezdet. Durúzsol a villanymotor és zsákba ömlik a gabonaszem. Gaál Mihály a gép felelős vezetője, ez a nyurga, szőkés-barna fiatalember már mosolyog. Jóleső boldog érzés az, ha rendben van minden. A cséplő vadonatúj magyar Emag gyártmányú. Nincs vele semmi különösebb hiba, de a karbantartás eléggé nehéz. A pelyvafúvó úgy van szerkesztve, hogy csak nagy nehézségek árún lehet zsírozni. Kifogásolja is ezt Gaál Mihály. Odajön Gaál Mihályhoz a cséplőmunkások vezetője: Kapás Imre. Alacsony termetű, javakorbeli férfi, vadonatúj kék ruháján szalma darabok. Elkerülhetetlen ez a cséplésnél. Arról is beszélgetnek, hogy mennyi gabonát eresztenek le a gépen. A napi normá 106 mázsa. De ők nem igen akarják adni 150 mázsán alul. „A mi bandánk dolgos emberekből áll. Megyen itt majd a munka" — így mondja ezt Kapás Imre. Különben a cséplőmunkások domaszékiek. Elcsépeli a gép Csányi Sándor bácsi búzájáit is. A zsákokat kocsira rakják. Ott van Csányi Sándor felesége is. Jókedélyü, szorgalmas asszony, évek óta példát mutatnak a beadásban. — Már indulunk is és visszük, ami az államnak Jár — szól Csányi Sándorné és nevet, hogy elővillant fehér fogsora. Az elmúlt esztendőben öt mázsa gabona volt a beadásuk. Most 3 mázsa 80 kilót kell bevinni. A Nyíl-utca 9. szám alatt lakó Szabó Sándor bácsi búzája is elcsépelten a zsákokba kerül. Nagy, magávalragadó öröm oz. — Mondja is: „Megfelelő a termés". Egy holdon szerződéses fűszerpaprikát termel. Jelentős e terület után a beadási kedvezmény. Az egy hold fűszerpaprika kéé holdat mentesít a gabona beadástól. így ezévre, mindössze 197 kiló búzát kell bevinni — annyi a beadás. — Viszem hát akkor... — és indul a raktár felé... A felsővárosi szérűn ott másik cséplőgép is. De áll, pedig nagy szükség lenns a munkájára. Farkas Ferenc, ez a zömök fiatalember, a gép felelős vezetője, olajos karjával feltolja fején sapkáját. Nem tudja, nekikeseredésében káromkodjon-e. Nagyon bántja, hogy nem dolgozhat. — Minek vagyok én itt, dísznek!! Az ember szégyeli magát, hogy nem csinál semmit. Minek irányítottak ide, minek! Farkas Ferencet a dorozsmai gépállomás vezetői még kedden délelőtt átirányították a szegedi Felszabadulás tsz-ből, gépével együtt. Ott tarlószántást végzett. Kedd dél óta, szerda délután 2 óráig semmit nem csinált. Hiába várta a cséplőmunkésokat. Bíztatták őt, hogy a cséplőmunkások hamarosan odaérkeznek, de sok óra elmúlt, s nem jöttek. Ez bántja Farkas Ferencet. Ez az eset is mutatja, hogy a munkabeosztásnál, irányításnál, komoly bajok vannak. Egy ember, egy cséplő és egy traktor, sok órahoeszát kiesett a munkából. A felsővárosi szérű után ellenkező irányban haladunk a hódmezővásárhelyi beton-úton. Az Alkotmány tsz-hez olyan tíz perc múlva érkezünk. A központi tanya öles udvarán ott áll már a takaros asztag. Ott a cséplő és a villanymotor is, amely hajtja. De Gyuris Mihály cséplő-csapata a zöldfüvön, a fák alatt üldögél. Ej. de nagyon kínos ez nekik. Nem is tetszik. Dolgoznának dk szives örömest, de nem tudnak, a villanymotor vezetékével, a póznán lévő biztosítékkal baj van. Reggel óta várnak, s már 11 óra elmúlt. Megpróbálnak indulni. Azon az oszlopon, omelyen a kapcsoló van, sisteregve tűz szalad, zárlat lesz. A MEGYEVILL két dolgozója mindent elkövet, hogy kijavítsák a hibát. De az oszlopon a biztosítékot * DÁV-nak kell kijavítani. Az emberek megteszik a magukét, de a hiba ott van, hogy nem jó az előkészítés, s ezért az irányítók fele* lősek. Az óramutató fél 1-et jelez. Áll még a villanycséplő. Az Alkotmány tsz egy másik tanyájában is ott a cséplő, a cséplőmunkások. Csak éppen meghajtó erőgép nincs. Elment a tápéi rétre. De aztán intézkednek, hogy legyen erőgép a cséplöhöz. De addig ki tudja mennyi óra telik el! Az embernek önkéntelenül is eszébe jut: Felsővároson az egyik cséplőnél nincsenek cséplőmunkások, miért nem jöhetett el onnan a meghajtó traktor az Alkotmány tsz-be! 1 Do nem dolgozott sem a felsővárosi szérűn, sem az Alkotmány tsz-ben a gép. Rendszerb* lenségre, kapkodásra mutat ez. Nehéz, bonyolult feladat helyesen, okosan elosztani a munkát, de amik történtek, azok alapvető bajok, el kellett volna kerülni. Kifutunk a „kis Tátrával" a tanyaudvarról és dűlőúton, tarlókon át haladunk, hogy megnézzük* hogyan dolgozik az aratógép. Mert még 15 hold zabot kell levágni az Alkotmány tsz-ben. Áll az aratógép. Csak a vadonatúj nagyszerű Lanz-Bulldog traktor motorja jár, A vonórúddal van valami baj. Nagy Sándor elvtárs, a tsz elnök felszisszen. Sok a teendő, adódnak a problémák. De úrrá lesznek a bajon. S a „kis Tátra" vezetője: Biró András elvtárs, akin tiszta nadrág ós tiszta ing van, odamegy a Lanz-Bulldog-hoz, kulcsokat vesz kezébe és segit a traktorosnak megcsinálni a vonórudat, hadd menjen az aratógép. Könyékig olajos a karja, nadrágját, ingét lepi a por. Mit számit az. Izzadtságcseppek gördülnek le az arcokon. Melegen tűz a nap. De aztán elindul az aratógép, Része van abban Bíró Andrásnak is. Egyszerűen, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, úgy adott segítséget, s szerzett vele örömet, S az emberek hazaszeretete, akarata, kemény helytállása legyőzi a nehézségeket. I 1' ;J " 'morva]/) Nyar a szegedi mozikban Nem csökkent a mozik látogatottsága: a sok jó film vonzza a közönséget A nyár a szabadba vonzza az embereket, még az idei nyár is. A szegedi mozik mégis zsúfolva vannak. Az előadás előtt már nem igen kapható jegy. Telt ház előtt pereg a „Halhatatlan melódiák" című film a hetedik napon is. Járjuk végig a filmszínházakat: milyen közönségsikerük van, milyen új filmek várhatók, hol merül fel kívánság, panasz? A yStudaxUáq mátúí-an Tóth elvtárs, az igazgató a követ kezőket mondja: — Harmincnégyezer látogatóra , ván mindig telt ház előtt megy. A — Ebben a moziban nem kerül sor tatarozásra? — Ez az, amit nem tudok megmondani. Szükségünk lenne rá. 180 ezer forintunk van erre a célra, de egyik vállalat sem vállalkozik elvégezni a munkálatokat, A 7-áldt+a-m.Mú kisebb a Szabadság-nál. — Mi 33 ezer látogatót terveztünk erre a hónapra — mondja Nagy István igazgató. — Eddig majdnem 27 ezren látogatták meg előadásainkat. A „Halhatatlan melódiák" — úgyszól Éjszakai műszakot vállaltak a cséplőmunkások az algyői tangazdaságban 'Az algyői tangazdaság dolgozói, határidő elölt fejezték be az aratást, Megkezdődött a cséplés. Eddig 300 mázsa árpát adtak be gyorsbeadás keretében és július 25ig újabb 300 mázsa búzát szállítanak be. A mielőbbi betakarítás érdekében a cséplőmunkások a gépeknél éjszakai műszakot vállaltak, — írja Lele András levelezőnk. A traktorosok is két műszakban dolgoznak a tangazdaságban és pár nap alatt 126 normálhold tarlót hántottak fel. Keddig 36 katasztrális holdat másodnövénnyel be is vetettek. Különösen Herold Lajos és Tornyai József traktoristák dolgoznak jól. A gazdaságban a napokban mintegy 60 dolgozó 200—300 forint prémiumot kapott u jó munkáért. Annak ellenére, hogy még a, fogatosok is jelentkeznek növényápolásra, amikor niviss fogatos munkájuk, mégis a tangazdaság lemaradt a kertészeti és a szántóföldi kapásnövények ápolásában. Berta Péter párttitkár irányításával azonban a pártszervezet a cséplés időszakában is arra törekszik, hogy a növényápolásban lévő lemaradást bepótolják, számítottunk e hónapban. Ez a szám szerepel e havi tervünkben is. Eddig azonban — harmincnyolcezer ember nézte végig műsorainkat. Pedig öt előadás kiesett más műsorok miatt. Harmincnyolcezer ember — ez több mint százezer forintot jelent és ma még csak 22-e van! — Melyik filmnek volt a legnagyobb közönségsikere? — kérdezzük. — A Schubert-filmnek. Egy hét alatt majdnem 16 ezer látogatónk volt. De a Szürke fény és a Kegyetlen tenger előadásait is sokan látogatták. Most egy izgalmas cseh film került műsorunkra, a Kémek a vonaton. Kísérőműsorként pedig egy magyar film a Mojszejevmai napig tíz és félezer ember nézte végig. De nem sokkal maradt el mögötte a Sziciliai vérbosszú sem. Sajnos az idei nyár nem kedvezett nekünk a Kert-moziDan. Többször kavarodás volt amiatt is, hogy vájjon a kertben vagy az épületben tartjuk a második előadást. Most egy nagy táblán kifüggesztjük ezt mindig az előadások előtt. Egyébként előcsarnokunk kicsi s nálunk gyakorta torlóJás van emiatt. Szeretnénk kibővíteni az előcsarnokot, aztán majd a kertmozi színpadát felépíteni..: de ezek távolabbi tervek. Most egyelőre tető kellene a mozira. Már tervben is van — körülbelül 65 ezer forint: — Reméljük megvalósul — búcsúzunk el Nagy elvtárstól, s átmegyünk a együttesről. Aztán A kis Muk tör- /JI- - st •/)/) i./i -g-s tünete jön majd, Hauff - a nagy- CdMag-iiitrumriKatSA. sikerű Kőszív szerzőjének -- új me- j sefümje. A jövő hónapban pedig úi olasz és osztrák filmek — Puccini és az Arlberg expressz. Mikor láthatjuk az új magyar filmeket? Az új magyar filmeket a Magyar Filmhét keretében mutatjuk be Szegeden is. Augusztus végére szeptember elejére várható bemutatásuk. Jön majd a Rokonok című film, a Simon Menyhért születése — Dé'-v Tibor foreatókönyvéből és az Életjel című film, melyben a szegedi Barsi Béla is játszik és amely a Karlovy-Vary filmfesztiválon is hatalmas sikert aratott. Egyesek szerint ez eddig a legjobb új magyar film. Itt Bordás Ferencné elvtársnő — a mozi igazgatója — válaszol kérdéseinkre: A terv 31 ezer fő. Eddig 25 ezren nézték meg a filmeket. De itt csak 4—5 napig megy egy-egy film. Persze — mondja — mi most repriz-műsort adunk — amíg a kertmozi működik. Aztán jön majd a mi idényünk: újra preimier-műsorokat láthat közönségünk. — Hogy melyik volt a legsikeresebb film? Mind hiszen majdnem mindig telt ház előtt játszunk. Ugy látszik — teszi hozzá elmosolyodva — ezt a mozit különösen szereti a közönség. — Milyen filmek lesznek műsoron a közeljövőben? — Most a Trubadur megy. A szegediek szeretik a zenét s a film nagyon szép. Én azt hiszem, hogy most még nagyobb sikerünk lesz. Aztán majd az Emberrablók-at s a Három sürgöny című francia filmet pergetjük. De addig még, vasárnap, a Forró szívekből matiné is lesz, <— Persze ezt a mozit nemrég alakították újjá, azért szereti a közönség különösen::; — Igen, — bár egy kis hiba van. Nem jól készítették a tetőt és beázott a fal. De már meg is ígérte a Vegyesipari Vállalat, hogy helyrehozza ezt a hibét a jövő héten: Remélem — betartják a szavukat; — Van-e valami kívánsága a mozinak? — kérdezzük* — Nekünk? Nekünk nincs. Majd ha premierek lesznek, még nagyobb közönség jön, bár most is csak azt mondhatom, hogy a szegediek szeretnek szórakozni. De talán a közönségnek lehet val^pii kívánsága... Azt kérdezzék meg inkább, jó? Beleegyezünk és elbúcsúzunk egymástól, (- th) Magyar népművészeti kiállítás nyilt meg Is'anbuiban A napokban mintegy 200 meghívott jelenlétében magyar népművészeti kiállítás nyílt meg Istanbulban. A kiállítás megnyitása alkalmából Adnan ötüken, a török kultuszminisztérium szépművészeti osztályának vezérigazgatója ós dr. Nafi Tamer, Istanbul kormányfőhelyettese mondott beszédet. A kiállítás látogatói nagy elismeréssel nyilatko?tak a kiállítás anyagából,