Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-21 / 171. szám

SZERDA, 1954 JÚLIUS 21. 3 DÉLMBGYBRORSZÍG Csongrádmegyei műszaki szakemberek Győr árvizsuiiotta kornyékének segítségére sietlek Győr, július 20., kedd. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése. Éjfél elmúlt. A Vízügyi Igazgatóság szegedi épületének második emelétén gumicsizmás férfiak gyülekeztek. Közben a telefon csengett. — Elindultak már Szentesről? Igen, el. — Vásárhelyről mikor indultak? — Még éjfél előtt. Mindjárt itt lesznek. Le is ment mindenki az utcára, s egymás után érkeztek autón Csongrád megyéből: gátőrök, technikusqjc, mérnökök. Harcba készültek — o háborgó Duna ellen. Kell most a segítség. az utánpótlás a helyi védelmi szerveknek, parasztoknak, katonáknak, munkásoknak, fiataloknak, asszonyoknak . . : Tíz MÁVAVT kocsi indult el Szegedről keddre virradó hajnalban 46 emberrel. Budapesten bizony többször utána néztek a járókelők a MÁVAUT kocsinak, amelynek oldaláról ezt olvasták: „Szeged—Újszeged" Budapestről az Országos Vízügyi Igazgatóság Győrbe irányította a kis csoportot. Elláttak bennünket élelemmel, szalonnával, finom gyulai kolbásszal. Az alföldi emberek szemének jól esett látni az úton a hegyes vidéket. Az út az élet pezsgését mutatta\y/ hol arattak, hol lakásépítők hajladozó alakjai tűntek fel és Dorogon drótkötélen függő szenescsillék alatt robogtunk el. Tokodnál tűnt fel először az árvíz: egy-két félig összeomlott vályogház a város határában, több udvarban a kiáradt Duna mosta a lakások lépcsőjét. S ahogy közeledtünk Győrbe, egyre több autó, dömper tűnt fel. S hogy dolgoztak Almátfüzitőn, a töltésen! Továbbmenve szovjet katonák szorgoskodtak, a kocsiban ülők felálltak, úgy figyelték munkájukat. Közben a csongrádmegyeiek egyre türelmetlenebbek lettek: sose érünk oda... A nyolcszáz szegedi vasutas, akik vasárnap mentek el az árvízvédelemre és az az ötven vízügyi szakember — aki már korábban eljött, ugyan hol lehet?... Már biztosan dolgoznak, a töltéseken •.. Hosszú a Duna, nehéz a munka, s erős az újjászületett magyar nép... Tizenkét órai út után érkeztünk Győrbe. Senki sem sajnálta a fáradtságot, az 500 kilométeres utat: segíteni akarnak. Most azonban itt Győrben, ahol az autók tömege áll készenlétben, s nótaszóval indulnak ki csoportok a legnehezebb helyekre, pihenni irányítottak bennünket. De bármely pillanatban értesítést kaphat az ideérkezett hét csongrádmegyei mérnök. 15 technikus. 24 gátőr, hogy Dunakilitire, vagy Ásványráróra kell menni... M. T. Sándorfalva dolgozó parasztjai az árvízkárosultakért Sándorfalván vasárnap rendes, havi tanácsülést tartottak. 'A nyári időszakban még soha nem jöttek annyian össze a tanács megbeszéléseire. A 81 tanácstagon kívül még 210-en jelentek meg, hogy megbeszéljék a nyári mnnkák kérdéseit, egyben közösen megvitassák, hogyan járulhatnak hozzá a Duna-mentén lakó népek árvízzel szembeni hősies küzdelméhez. Egymást követték a felszólalások, javaslatok azért, hogyan lehetne a nyári munkákat eredményesebbé tenni, miként tehetnének az árvízkárosultakért. Farkas Sándor mégy holdas dolgozó paraszt, tanácstag, a rárósszérüi cséplő csapat vezetője, vállalta, hogy szemveszteség nélkül dolgozik. „A mi vidékünket is érte elemi csapás: jég-, vízkár, de mi ez ahhoz képest, amit a Szigetközön lakók elszenvedtek. Segítsük hősies küzdelmüket azzal is, hogy tehetségünkhöz képesj küldjünk számukra termésünkből gabonát". — mondotta a többi között Farkas Sándoir. Lényegében azonos tartalommal beszélt Balázs József VB.-tag is. A gépállomási dolgozók elmondták, hogy szombat este háromezer forintot adtak a károsultak javára- A cipész kisipari szövetkezet dolgozói is gyűjtenek. Csányi Antal ötholdas dolgozó paraszt bejelentette, hétfőn reggel teljesiti tavalyi gabonából ezévi beadását. A cséplés után pedig azonnal küld gabonát a károsultaknak. Korthencz Sándor, Farkas András, Darázs József ós mások ígérték, vállalták, hogy búzát küldenek a károsultaknak. A Rózsa Ferenc tsz tagjai is megteszik a maguk hozzájárulását azért, hogy segítsék az árvízsújtotta vidék lakóit. Végül is papírra vetették érzéseiket. A többi között ezt írták: „Súlyos csapás nehezedett sokezer Duna-menti dolgozóra. akik csendes, békés otthonaikat kellett, hogy elhagyják... Mi, sándorfalvi dolgozó parasztok jó munkánkkal is kívánjuk a nagy csapást enyhíteni. Ezért megfogadjuk, hogy tervünknél öt nappal hamarabb befejezzük a cséplést és attól számított 24 órán belül maradéktalanul eleget teszünk gabonabcadási kötelezettségünknek. A cséplési helyeken segélyezési központokat állítunk fel és valamennyien juttatunk terményeinkből az árvízkárosultaknak. "" r r' I .« 'Az egész ország segíti az árvízkárosultakat. Köztük ott vannak a sándorfalvi dolgozó parasztok is. S jelenthetjük, hogy a vasárnapi tanácsülésen írásba foglaltak teljesítését megkezdték. A szegedi MEZÖKER nagymennyiségű élelmiszert szállított az árvízsujtotta vidékek lakóinak A szegedi MEZÖKER dolgozói is mindenit megtesznek azért, hogy a maguk területén segítsenek az árvízsújtotta vidék dolgozóinak. Fokozeák a begyűjtést, gyorsítják a szállításokat. Néhány nap alatt nagymennyiségű élelmiszert szállítottak a Duna-mentére. Három nap alatt 420 mázsa fejeskáposztát, 217 mázsa zöldbabot, 1008 mázsa burgonyát, 160 mázsa uborkát, 310 mázsa kelkáposztát, 627 mázsa karfiolt és 430 máz6a paradicsomot küldtek. A szegedi MEZÖKER nagymenynyiségü gyümölcsöt is szállított, a víz által elborított vidékek lakóinak. Almát három vagonnal, sárgabarackot két vagonnal, és vegyes gyümölcsöt hiét vagonnal szállítottak. A szegedi MEZÖKER dolgozói ezzel egyidőben biztosítják a helyi szükségletek ellátását is és jelentős export kötelezettségeket is vállaltak. Valter Ferenc elvtárs, kiváló munkás, a rakodó brigád vezetőjének javaslatára a szegedi MEZÖKER dolgozói árvízvédelmi műszakot tartanak. A műszak alatt csökkentik a rakodási időt, a vagonokat hamarabb indíttatják el, így is segítik bajban lévő dolgozó társaikat. Az árvízvédelmi műszak alatt számottevő összeg gyűlt öszsze az árvízkárosultak javára. Segítség a kiibekházi Sarló-Kalapács tsz-nek A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói közül 35—40 fő indult tegnap délután fél 3-kor Kübekhézára a Sarló-Kalapács termelőszövetkezetbe aratni. A dolgozók között ott voltak az üzem vezetői és a kultúresoport tagjainak jelentős többsége. A dolgozók tegnap délutáni munkájukkal is elősegitették, hogy a csoport minél előbb learassai a még talpon álló gabonáját. Mari folklorista expedíció A MARI ASZSZK nyelvi, irodalmi ós történeti kutatóintézete expedíciót szervezett a mari folklor gyűjtésére. Az intézet jelentós munkát végzett. Nemrégen közzétette „A mari nép közmondásai és szólásmondái" című gyűjteményt. Nagy Tudományos értéke van a korábban megjelent „Mari népdalok", „100 keletmari dal" című gyűjteménynek és más folklorisztikai müveknek. Szeged dolgozói segítenek az árvízsujtotta területek lakosságának Szeged dolgozói is átérzik az árvízsujtotta területek lakóinak nehéz helyzetét. Figyelemmel kísérik azt a hősi munkát, amelyet, a pusztító ár megfékezésére kifejtenék. Szeged messze van a Duna veszélyeztetett vidékeitől, s így közvetlenül a mentési munkákba n?m tudnak bekapcsolódni a dolgozók, de a termelésben való helytállásukkal bebizonyítják, együtt harcolnak a gátakon lévőkkel. A többtermelés mellett mozgalom indult el üzemeinkben, hogy anyagilag is segítsenek az árvízsújtotta területek lakóinak, s összegyűjtött forintjaikkal is hozzájáruljanak az árvíz által lerombolt házak újjáépítéséhez, a lakosság megsegítéséhez. génként és elhatározták, csatlakoznak az ipari üzemek dolgozóihoz, fokozottabb minőségi munkát végeznek és résztvesznek az árvízkárosultak anyagi megsegítésében. Eddig 1000 forintot gyűjtöttek a különböző üzemrészekben. Solymár Istváqné DAV SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR A-Szegedi Kenderfonógyár dolgozói röpgyűléseket tartottak, ahol elhatározták, munkájukkal és anyagi segítségükkel sietnek az árvízkárosultak megsegítésére. Már szombaton délután megkezdődött a gyűjtés. Az eddigi gyüjté3 eredménye 18.521 forint, ezenkivül mentési munkálatokra jelentkeztek 103-an, akik készenlétben várják az intézkedést. Megható volt a gombolyíló osztály egyik dolgozójának, Ruhmannénak a felajánlása, aki az alapszervezet vezetőségéhez ment és bejelentette, hajlandó egy paplant párnával és huzattal az árvízveszély elől elmenekült gyermekeknek felajánlani. Az üzem többi nötagjai is különösen a gyerekekre gondolnak nagy szeretettel és elhatározták, a kiürített falvak gyermekei közül 30-at Szegedre hívnak, akikről majd ők gondoskodnak. Ez a kezdeményezés mind szélesebb visszhangra talál a dolgozó anyák közt és egymásután jelentkeznek, hogy ók is vállalnak egy-egy gyereket arra az időre, mig vissza nem áll a rend az árvízsújtotta területen. , a mii ía _ | HUNGÁRIA VÁLLALAT | A Hungária Vállalat dolgozói .az árvízvédelem fontosságát átérezve, röpgyűlést tartottak üzemrészleA Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál is tegnap délelőtt megindult a gyűjtés az árvízkárosultak megsegítésére. Eddig 3400 forint gyűlt össze. Az összeg azonban szinte óráról-órára emelkedik. Az üzem minden dolgozója hozzá akar járulni forintjaival a bajbajutottak megsegítéséhez. Tyrza Mihály 150, Velcsov Ilona 100, Selymes Ferenc 80 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. Dobó Géza |SZÖVÖIPARI TECHNIKUM | A Rost-Pamutfonó és Szövóipari Technikum vezetősége, tanárai és dolgozói, átérezve az árvízsújtotta lakosság helyzetét, segítségként gyűjtést indítottak. j Bálás István vát, hogy ha szükség lesz rájuk, bármelyik percben indulhassanak a megjelölt helyre. Doktor Lajos I'ODOR-TELEP BEKEBIZOTTSAGAI Fodor-telep békebizottságai július 24-én, szombaton este 7 órai kezdettel a Fodor-telepi Tátra-téren (rossz idő esetén a pártházban) műsoros estet rendeznek az árvízkárosultak javára. A Szegedi Jutaárugyár és a Szegedi Cipőgyár kultúresoportjai felajánlották közreműködésüket, ók is hozzá akarnak járulni a árvízsújtotta területek megsegítéséhez. HlREK AZ ÜZEMEKBŐL í Városunk üzemei dolgozóinak kezdeményezésére megindult. a pénzgyüjtés az árvízkárosultak megsegítésére. A Szegedi Textilművek dolgozói hétfőn és kedden .12 ezer 753 forintot, a 65/1. Magasépítőipari Vállalat dolgozói 10.000 forintot, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat munkásai hétfőp délelőtt 2098 forintot adtak össze, hogy ezzel is segítséget nyújthassanak az árvízkárosult területeknek. SZEGEDI ECSETGYAR A Szegedi Ecsetgyár dolgozói, értesülve hazánk területén pusztító árvíz okozta károkról, az otthonaikat elvesztett dolgozók megsegítését hazafias kötelességüknek tekintették és számukra gyűjtést kezdeményeztek. A gyűjtésből egy emberként vették ki részüket a dolgozók és a műszakiak. Nagy volt dolgozóinkban a segíteni akarás, rövid idő alatt 2485 forintot gyűjtöttek öszsze, hogy ezzel is segítsék az árvízsújtotta vidékek lakóit. Segíteni akarásukat mutatta az is, hogy kormányunk felhívására 46-an jelentkeztek árvízvédelmi munkára készenléti szolgálatra. . A jelentkezők között elsők voltak üzemünk DISZ-fiataljai, akik egy héttagú DISZ-brigádot alakítottak. A jelentkezett dolgozók készenlétben várják kormányunk hívó szaFOLTOZÓ ÉS JAVÍTÓ KSZ | A Szegedi Foltozó és Javító Kisipari Szövetkezetnél hétfőn reggel munkába érkezve Gombos Jánosné, az MNDSZ tagja lelkesítő és megható szavakkal fordult a szövetkezet dolgozóihoz. Javasolta, adjuk össze mi is forintjainkat, amely a többi üzemek összeadott forintjaival együtt komoly segítséget jelent majd a nehéz helyzetben lévő dolgozóknak. A szövetkezet 27 dolgozója félóra alatt 500 forintot adott össze. Mes* kál Sándorné 50 forintot, Fenyvesi Józsefné 30-at, Gombos Jánosné, Kispéter Jánosné, Bárkányi Ferencné, Kenderesi Józsefné és a többiek 15—20 forinttal járultak hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. A dolgozók munkájukkal is hozzá akarnak járulni e terület lakóinak megsegítéséhez és vállalták, hogy augusztus 20-ára tett vállalásukat három százalékkal túlteljesítik. A Szegcdi Foltozó és Javító KSZ dolgozói Csépelnek Mihályteleken és a dolgozó parasztok a géptől teljesítik beadási kötelezettségüket Szeged, mihályteleki határrész július 20. kedd: A mihályteleki határrészen lévő első típusú Szabad Tisza tsz tagjai és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok már a kora reggeli órákban kocsijaikkal szakadatlanul kezdték hordani a gabonát a földekről, — a cséplőkhöz. A röszke! gépállomásról már kora délelőtt készenlétben állt az öt cséplőgép. hogy megkezdje a munkát. Délfelé járt az idő, amikor feldörögtek a cséplőt meghajtó traktorok motorjai, e az első zsákokba ömleni kezdett az árpa. Mert először az árpát csépelik. De ma már — amikor e sorok megjelennek, — bűzaszemekkel telnek majd a zsákok. Megkapó látvány és a festő ecsetjére kívánkozik a kép. A hordást mintegy 120 kocsival végző mihálytelki gazdák, a derék traktoristák, meg a cséplő munkások. Minden cséplőnél ott vannak a népnevelők, s'van szavuk — legyen is — a csépeltetőkhöz. Borbás Imre cséplő munkacsapatánál például Lovár Péter, Ábrahám János és Szalma Antal a népnevelő. Meglátogattuk őket, beszéltünk velük, örömmel adták tudtul, hogy Gulyás István, mint valamennyien, akiknek gabonáját elcsépelték, egyenesen a géptől vitték a magtárba az állam jussát. Annál a cséplőnél, ahol Kalmár Ferenc a felelős vezető és Sándor Ferenc cséplő munkacsapata dolgozik, legelőször kezdték a munkát. Ez a gép is a Szabad Tisza tagjainak csépel. Kispál Józscfnak, Csiamangó Mihálynak, Börcsök Miklósnak, Varga Józsefnak is elcsépelték az árpáját. A teli zsákokat kocsira pakolták, s először a raktárba indultak a kötelességet teljesíteni. Varga Vince bácsinak is elcsépelték az árpáját. Az ő árpa beadása 118 kiló. Amikor a gabonát kocsijára rakta ezt mondotta: — Innen egyenest a begyüjtőhelyre megyek, nem haza. Minek járjon az ember kétszer. De ami fő, jó tudni, hogy a kötelesség teljesítve. Ha a búzámat elcsépelik, akkor az államunknak járó részszel is egyenest a raktárba indulok a géptől, úgy, ahogyan kell. Sokfajta öröm van a cséplőgépnél, hiszen nagy dolog az, amikor az óvott, féltett gabona a zsákba kerül. Ott volt az öreg Széli Ferenc bácsi, aki bizony már a 70 éven is túl jár. Szociális kedvezménybein részesül, nem is kellett neki egy deka árpát sem bevinni. Kerékpárjával ott volt a szérűskertben Szekeres Mihály bácsi, a szérűskerti bizottság őszhajú elnöke. örömmel mutatta meg, hogy a dolgos mihálytelkiek milyen szépen rendbe tették, kitakarították a szérűskertet. Igaz, a szérűskertben ezelőtt krumpli volt, mintegy öt vagonnal kaptak termést róla. Az öreg SzekeTes Mihály bácsi is úgy vélekedett: — Hát az csak természetes, hogy az állam részét, a beadást a géptől teljesítjük. Most a fiaim hordanak, s tudjuk, hamarosan a mi gabonánkat is csépelik. Ábrahám András cséplő mun* kacsapata, — annál a gépnél, ahol Engi József a cséplő felelős vezetője —* is szorgos a munka. Fürge keoek adogatják a kévéket az etetőnek. Jönnek, egyre Jönnek a kocsik, hozzák a gabonát, hogy csépelni tudják. Igyekeznek a cséplő munkások, meg is érdemelik, hogy a mihálytelki gazdáktól meleg ebé* det kapjonak. Akik kedden csépeltek, egyenest a géptől vitték a begyüjtőhelyre a beadásba előirt gabona mennyiséget. De ez nem jelenti azt, hogy mos<t már megy minden magától, mint a karika csapás. Szükség van az igaz, emberi felvilágosító szavakra, hogy kivétel nélkül minden mihálytelki gazda az elcsépelt és kocsira rakott gabonájával előszpr a raktárba menjen és teljesítse beadási kötelezettségét. Ma már a búzát csépelik, s az állam iránti kötelezettséget teljesí* tők gyorsboadási prémiumot is kapnak. ... Szüntelenül jönnek a gabonakévékkel megrakott kocsik. Búg a cséplő. Dörög a meghajtó motor. Javában áll a csáplés. ím. s.) Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás miatt egyévi és nyolchónapi börtön Bodnár István taktaharkányi lakos, a helybeli "Alkotmány* tsz volt elnöke 1953 nyarától 1954 júniusáig súlyos visszaéléseket követett el a tsz kárára. A termelőszövetkezet nevében általa értékesített sertések vételárát a valódinál alacsonyabb összegben, a vásárolt borjúk árát pedig magasabb öszszegben tüntette fel az általa kiállított nyugtákon. A szerencsi járásbíróság Bodnár Istvánt társadalomi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás miatt egyévi és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, 3 évre eltiltotta a köz| ügyek gyakorlásától és kötelezte sz (okozott kár megtérítésére. i