Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-21 / 171. szám

&ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK 9 ^4m**MmitmwM«*»mf*mmM«MMMmM»H««M«M«MMM*«»ttm«tM«H „ A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM I SZERDA, 1954 JÜLIUS 21. ARA: 50 FILLÉR Csépelnek Mihályteleken és a dolgozó parasztok a géptől teljesítik beadási kötelezettségüket Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás miatt egy évi és nyolc hónapi börtön Kádár György Kossuth-díjas festőművész grafikai kiállítása Árvízvédelmi kormánybiztosság jelentése Szeged dolgozói segítenek az árvízsujtotta területek lakosságának Csongrád megyei műszaki szakemberek Győr árvízsujtotta környékének segítségére siettek Cséplőtöl való beadással az ország kenyeréért Szegeden és a szegedi járás falvaiban felbúgtak a cséplőgépek. A féltve és gonddal őrzött gabonaszemek a zsákokba hullanak. A termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a cséplés megkezdésével elérkeztek legfontosabb kötelezettségük; kenyérgabonabeadásuk teljesítésének idejéhez. »A géptől a begyüjtőhelyre visszük a gabonát úgy, ahogyan kell!« — terjed a hazaszeretet, állam iránti kötelezettség, kötelességtudás, e jelszava. A dolgozó parasztok a gabonabeadás géptől való teljesítésével városért és faluért egyaránt sokat tesznek. A gabona géptől való beszállításával a- maguk részéről a legfontosabbat adják; az ország kenyeréért, a népjólét, az életszínvonal emeléséért. Vájjon ki az a becsületes dolgozó ember, aki nem akarja, hogy tovább haladjunk előre az igazán szép emberi élet útján?! S a dolgozó paraszt, amikor állama iránti kötelezettségét teljesíti — a maga javát is szolgálja. A gondolkozó dolgozó paraszt előtt világos, hogy államunk a begyűjtött készletekből látja el az ipari munkásokat, a nem földműveléssel foglalkozókat kenyérrel. Azokat a különböző foglalkozású embereket is, akik a városban élnek, s dolgozó parasztszülők gyermekei. Az állam a begyűjtött készletekből tartalékol is, hogy esetleges szűkösebb esztendőben se legyen hiány, elemi csapás esetén vetőmagkölcsönt tudjon adni a gazdáknak. A begyűjtött állami készletek egy részéért cserébe fontos nyersanyagokat — vasércet, nyersgumit, kisgépeket, bőrt és más egyebet — hozunk be külföldről. Mindez az egész népért — benne a dolgozó parasztokért is történik. Jól tudja és helyesen tudja például Lakatos Antal újszegedi egyéni gazda is: a gabonabeadás a dolgozó parasztok részéről a többi között hozzájárulás ahhoz is, hogy tovább fejlődjék a mezőgazdaság, több legyen számára a kisgép és más egyéb. Szeged és a szegedi járás népe, dolgozó parasztjai is féltő aggodalommal figyelik az ország hősi küzdelmét, amelyet az árvíz ellen vívnak a Duna-menti helységek lakói és segítségükre siető katonáink, üzemi munkásaink. A hősi példa, a lankadatlan küzdelem az ár ellen a dolgozó parasztokban is mélyíti a kötelességtudást, a helytállást a maguk területén. Sándorfalva dolgozó parasztjai is elhatározták, hogy a tervezettnél öt nappal hamarabb, augusztus 13-ra befejezik a cséplést és augusztus 14-re maradéktalanul eleget tesznek gabonabeadási kötelezettségüknek. A csorvai Kiss Imre termelőszövetkezet már teljesítette egészévi gabonabeadási kötelezettségét. A szegedi Táncsics, Alkotmány tsz • péntekig teljes egészében eleget tesz évi kenyérgabonbeadási kötelezettségének. A dolgozó parasztoknak van miből teljesíteni a gabonabeadást. Megfelelő a termés és az állam jussának bevitele után a jó gazdáknak szépen marad feleslegük. Jelentősen csökkent a tsz-ek, egyénileg dolgozó parasztok beadási kötelezettsége. A begyűjtés új rendje, amely három évre szól, teljesen méltányos és igazságos. A szegedi Táncsics tsz-nek például a múltévhez viszonyítva ezévre mintegy két vagonnal csökkent a búza beadása. Ebben a gazdasági évben körülbelül egy kilóval több búzát oszthatnak a munkaegységekre, mint a mult évben. Bodó Géza Szeged, Felsővárosi feketeföldek 87. szám alatt lakó középparasztnak 1953-ban 1026 kiló volt a búzabeadása. Ezévben 400 kilót kell bevinni — 626 kilóval kevesebbet, mint az elmúlt évben. De természetesen a búzához hasonlóan jelentősen csökken az árpa-, kukorica-, burgonyabeadás is. Az állam iránti kötelezettség teljesítése után a dolgozó parasztok búza és egyéb feleslegeiket szabadon értékesíthetik a piacon. A beadás csökkentése és a számos egyéb kedvezmény a dolgozó parasztok részére törvény. Senki azt meg nem szegheti. De nemcsak a jogok, a kötelezettségek is törvények. Az ellenség igyekszik nehezíteni a gabonabeadást, zavart előidézni. Azt is suttogja: «Nem kell egyenesen a géptqj^ vinni az állam részét a begyüjtőhelyre*. Vagy: -A hátralékot úgyis elengedik*. Erről szó sincs, a beadást teljesíteni kell. Rosszul jár az, aki elhanyagolja beadása teljesítését, közvetlenül a géptől. Elesik a jelentős gyorsbeadási prémiumtól. (A július hó 24-ig átadott kenyérgabona és takarmánygabona után mázsánként 5 forint, a július 25-től 31-ig átadott termények után mázsánként 3 forint a gyorsbeadási jutalom.) A hanyagokat a helyszínen elszámoltatják, s ezzel együtt tíz százalékkal felemelik beadásukat. A beadás sikere jórészt függ a felvilágosító munkától is. Ezért a kommunisták, népnevelők, s öntudatos dolgozó parasztok, elsők között a cséplőmunkások legjobbjai segítsenek abban, hogy minden dolgozó paraszt géptől vigye a begyüjtőhelyre a gabonát. Nem kerülheti el figyelmünket az sem, hogy a raktáraknál gyors legyen az átvétel. A begyűjtési állandó bizottság tagjaira is szép és felelősségteljes feladat vár. A begyűjtési hivatal dolgozói, illetve a falvakban a begyűjtési megbízottak sokat tehetnek— és kell is, hogy tegyenek — a beadás sikeréért. Tanácsainknak keményen őrködniök kell azon, hogy a törvényeket mind a jogokra, mind a kötelezettségekre megtartsák. A beadást becsülettel teljesítő, hazájukat szerető, az egész nép javáért munkálkodó dolgozó parasztok elvárják, hogy keményen lépjenek fel a mulasztókkal, nemtörődömökkel, az ellenség megnyilvánulásaival szemben. Mindannyiunk közös, nagy ügye az ország kenyerének biztosítása, a népjólét emelése. Már ezekben a napokban kezd kibontakozni a beadási verseny. Versengenek a szegedi tsz-ek, de a mihályteleki egyéni gazdák is az elsők akarnak lenni Szegeden. Pártszervezeteink, tanácsaink, begyűjtési állandó bizottságaink segítsék a nemes verseny sikerét, hogy minél eredményesebb legyen. Szeged és a szegedi járás dolgozó parasztjai az államunknak járó gabona géptől való beszállításával is mutassák meg, — mint már annyiszor megmutatták — becsülettel teljesítik kötelességüket. •"Géptől a begyüjtőhelyre!- — ez legyen mindenütt a jelszó: . a nép kenyeréért, további előrehaladásunkért. R Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi Népgazdasági Terv második negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1954. második negyedéivbon a következő adatok jellem zik: Ipar A gyáripar 1954. második negyedévi teljes termelési tervét 104 százalékra teljesítette. A negyedévi terv jelentős túlteljesítéséhez nagymértékben hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny. A második negyedévi terv túlteljesítésével a gyáripar első negyedévi lemaradását behozta: az első félévi tervet 101.1 százalékra teljesítette. 1954 második negyedévében az egész gyáripar 4.4 százalékkal, ezen belül a könnyűipar 8 százalékkal, az élelmiszeripar 17 százalékkal termelt többet, a nehézipar 0.8 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1953 második negyedévében. Az egyes minisztériumok iparvállalatai 1954 második negyedévében teljes termelési terviikot a következőképpen teljesítették: a kohó- ós gépipari minisztérium 102 százalékra, a nehézipari minisztérium 104.3 százalékra, a könnyűipari minisztérium 106 szíu zalékra, a földművelésügyi minisztérium 106.7 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium 105.1 szá6zalékra, az építésügyi minisztérium 96.1 százalékra, közlekediésés postaügyi minisztérium 107,8 százalékra. Számos termelési eszköz, mezőgazdasági gép- és közszükségleti cikk termelési tervét túlteljesítették: így pl. kőolajból, hutaalumlniumból, durvalemezből. foszforműtrágyából, gyalugépből, boronából, fogatos vetőgépből, fogatos fűkaszálóból, rádióból, peniciltiniből, pamutszövetből, gyapjúszövetből, kötöttáruból, női cipőből, gyermekcipőből, férfiöltönyből, péksüteményből, cigarettából többet termeltek, mint amennyit a terv előírt. Nem teljesítették a szén, az acélnyersvas, a martinacél, a timföld, a gőzmozdony, az autóbusz, az aratócsóplőgép, az égetett tégln, a talpkruppon, a fehérnemű, a gyermekkabát, a munkaruha, a pamutharisnya, a margarin, a szalonna. a kolbászfélék, a sajt stb. második negyedévi termelési tervét. Az ipari minisztériumok nem teljesítették második negyedévi exportkiszállítási tervüket, különösen nagy a lemaradás a kohó- és gépipari minisztérium vállalatainál. Az általában kedvező mennyiségi eredmények mellett a termékek minőségének megjavítása, a termelési költségek csökkentése, az anyagitakarékosság, a termelékenység elmelése terén a vállalatok többsége nuéig nem ért el megfelelő eredményt. Különösen a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek, továbbá a ruházati és cipőipari teTmékek minősége nem egy esetben kifogásolható. ző. Bár az időjárás télen és kora tavasszal rosszabb volt, mint az 1952/53-as gazdasági évben, mégis a nagyobb vetésterület, a műtrágya fokozottabb használata és a jobb ápolás eredményekónt a kalászosok össztermése előreláthatólag eléri a mult évit. A szocialista gazdaságok terméseredményei gahonanemüekbdl általában ez évben Is jobbak, toint az egyéni gazdaságoké. A mezőgazdaság . 1954. első félévében 1379 darab traktort kapott, — ezek több mint fele — részben kultivátor ós aratógép vontatására alkalmasak. Az új gépek legnagyobb részét a gépállomások kapták. A gépállomások nagyrészo azonban nem használta fel kielégítően a gépeket; a gépi kapálás tervteljesítésében részben a kedvezőtion időjárás, részben a munka nem kielégítő megszervezése miatt lemaradás van. Az állami gazdaságoknak nem sikerült a megfelelő munkaerőt biztosítani, s ezért a növényápolási munkák végzésében lemaradtak a termelőszövetkezetek és az egyémi gazdaságok mögött. Az állatállományunk jelentősen gyarapodott. Sertésállományunk kiheverte a mult évi rossz takarmányhelyzet következményeit, március óta közel 1,000.000 darabbal növekedett. Az egyéni gazdálkodók tenyésztési kedve a jó terméskilátások hatására is fokozódott. A megnövekedett anyaállománynak több mint fele vemhes, így a sertésállomány további növekedése várható. Közlekedés Mezőgazdaság A párt- és kormány 1953. december 23-i határozata után ez év tavaszán a lakosság élelmezésére szánt növényekből többet vetettek, minit a mult évben. A kenyérgabonából télen kipusztulj területeket tavaszi búzával pótolták. A kenyérgabona vetésterülete 6.9 százalékkal, a burgonyáé 18.4 százalékkal volt nagyobb, mint 1953ban. A szálastakarmányok vetésterülete 16.1 százalékkal nőtt. Egyes szerződéses növényekre, — lenre, kenderre, dohányra — kevesebb szerződést kötöttek mint amennyit a terv előírt. A tiszalöki duzzasztómű özembehelyezéso lehetővé telte, hogy a rizs vetésterületét 53.5 százalékkal, az összes növény öntözött területét mintegy 30.000 holddal növeljék. Július első napjaiban országszerte megkezdődött az aratás és a cséplés, a munkák szervezettebben, jobb technikai felkészültséggel folynak, mint tavaly. A kalászosok várható terméseredménye kedveÁ vasút 1954. második negyedévi áruszállítási tervét 99.4 százalékra teljesítette. A személyforgalom mult évhez viszonyítva emelkedett; vasúton kb. 2 millióval, távolsági autóbuszon, kb. 7 millióval többen utaztak, mint 1953 második negyedévében. áruforgalom Az új kormányprogramon végrehajtásának első esztendejében nagymértékben emelkedett a lakosság vásárlóereje. A kiskereskedelem — beleértve a vendéglátóipart és az üzemélelmezést is — 1953 második félévében 21 száza- j nyegében. lékkai, 1954 első negyedévében 23 százalékkal, 1954 második negyedévében pedig 29 százalékkal több árut adott el, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszereladás egyes cikkekből jelentősen (pl. édesipari árukból 72 százalékkal, vajból 36 százalékkal, tojásból 32 százalékkal) emelkedett Több fontos cikkből — köztük sertéshúsból, egyes fűszerfélékből, sörből, szikvízből, jégből, — az állatállomány multévi kedvezőtlen alakulása és egyes idényiparok nem megfelelő felkészülése miatt nem tudták teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A városi piacokra jóval több árut hoztak fel a termelők, mint tavaly; az egyes cikkek piaci ára csökkent: így a megfigyelt városok piacain pl. a sertészsír 22 százalékkal, a füstöltszalonna 17 százalékkal, a vaj 14 százalékkal, a tojás 24 százalékkal, a zöldségfélék közül pl. a sárgarépa 37 százalékkal, a zöldbab 17 százalékkal, a karalábé 8 százalékkal olcsóbb volt. mint 1953. második negyedévében. A hús. a gvümölcs, valamint egyes zöldségfélék piaci ára azonban magasabb a tavalyinál. 1954 második negyedében a szocialista kiskereskedelem 56 százalékkal több iparcikket adott el, mint 1953. második negyedévében. A dolgozók a fontosabb ruházati cikkek közül pl pamutszövetből több, mint 6 millió négyzetméterei, gyapjúszövetből közel 1.2 millió négyzetméterrel, selyemszövet-j bői 456.000 négyzetméterrel, férfikabálból 52.300 darabbal, női kabátból 55.100 darabbal, gyermekkabátból 40.800 darabbal, férfiöltönyből 112.200 darabbal, női ruhából 74.300 darabba], gyermekruhából 365.400 darabbal, férfi cipőből 178.100 párral, női cipőből 293.500 párral, gyermekcipőből 406.400 párral, ruházati cikkekből összesen 1200 millió forinttal vásároltak többet, mint 1953. második negyedében. Különösen sok tartós fogyasztási cikket vásárolt a lakosság, pl. rádióból több, mint kétszerannyit, motorkerékpárból közel másfélszerannyit, varrógépből közel ötször annyit, edényáruból több. mint másfélszer annyit adott el a kereskedelem, mint 1953. második negyedében. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1953. decemberi határozat alapján jelentős mennyiségű mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba: az első félévben a kereskedelem pl. 14.400 ekét, 14.400 boronát, 9500 lókapát, 1300 sorvetőgépet, 6900 permetezőgépet adott eti A gépipari termelés késedelmes átállítása miatt egyes cikkek jórészt csak a második negyedévben kerültek forgalomba. A parasztság 1954; első félévben mezőgazdasági szerárukból közel .kétszeresét, műtrágyából többszörösét, növényvédőszerekből kb. két és félszeresét vásárolta a tavalyi mennyiségnek. Bár iparcikkekből jóval többet adtak el, mint tavaly, a lakosság áruellátása nem volt kielégítő. A kereskedelem munkáját megnehezíti, hogy a rendelkezésre álló árualap még nem minden tekintetben felel meg a vásárlók jelentősen megnövekedett igényeinek. A lakosság áruellátása egyes cikkekből nem mindig folyamatos, a kereskedelem nem elég következetesen érvényesíti az iparvállalatokkal szemben az áruk minőségére vonatkozó jogos követelményeket és a rendelkezésre álló árukat számos esetben nem a keresletnek megfelelően osztja el. Beruházások — építkezések A beruházások volumene a kor* mányprogrammnak megfelelően csökkent. A beruházások 1954. éves tervének teljesítésében lemaradás mutatkozik. A beruházások megoszlása 1954; első felében a mult év hasonló idő" szakához képest nem változott léAz építőipar tervszerű munkáját gátolta a nagyarányú munkaerőhiány. Részben a munkaerőhiány, részben a felkészülés hiányosságai miatt az építőipar az 1954. második negyedévi termelési tervéből csak 96 9 százalékot valósított meg; Az átcsoportosítás vontatott végrehajtása következtében nagyobb lemaradás mutatkozik a mezőgazdasági és az egészségügyi építkezések 'erén. Szociális és kuHurális eredmények A negyedév folyamán javult a dolgozók kulturális és szociális ellátottsága. Bővült az egészségügyi hálózat; A negyedév végén 3200-al. 6 százalékkal több volt a kórházi ágy, mint 1953. második negyedévében. 1953. azonos időszakához viszonyítva a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 12 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 14 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negvedév folyamán 1109 új férőhellyel, 6 százalékkal bővült. Az általános iskolák VIII. évfolyamaiban ez évben több mint í-szor annyi tanuló vévzrít, mint '937—38-ban és 12 százalékkal többen tettek érettségi vizsgát, mint tavaly. A férőhelyek számm az álfalánós iskolákban a szükséglet alatt maradt. Az egvetómekre és [Folytatás a második oldalon.} A