Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-20 / 170. szám

KEDD, 1951 JÚLIUS 20. •raHsas. i vt DÉLMAGY9R0RSZAG Móra Ferenc öröksége az Egyetemi Könyvtárnak a Móra évfordulóra készített két kiadványa tükrében Ebben az évben több Móraévfordulót ünnepel az ország, s benne különösen városunk. Halálának 20. évfordulója után most születésének 75. évfordulója kínálkozik alkalmul arra, hogy fölelevenítsük élete művét, az utókor emlékezetébe idézzük termékeny élete minden nagy tanulságát. Az Egyetemi Könyvtár egyre szaporodó kiadványai köz-t ebből az alkalomból megjelent két füzet is ezt a cclt szolgálja: hozzájárulni Móra Ferenc szellemi örökségének a tudományban és a közműveltségben való fokozottabb térhódításához. Mindkét kis kiadvány azt célozza, hogy Móra szellemi hagyatéka termékenyítője legyen mai kulturális életünkben. ; Anatole Francé, akire hlalála 30. évfordulóján ugyancsak az idén emlékezünk majd, azt mondatja egyik regényhősével, hogy nem ismer érdekesebb, izgalmasabb olvasmányt, mint egy könyvjegyzéket! A szellemi termést áttekintően összefoglaló katalógus vagy bibliográfia lapozgatása a könyvszerető ember számára valóban iz-/ italommal, kíváncsisággal, szellemi örömmel jár. Mennyivel inkább így van ez, ha egy író élete munkásságát megörökítő bibliográfiát vehetünk kézbe: Csongor Győző „Móra Ferenc munkássága" címmel összeállíttott, szorgalmas fmunkán alapuló alapos bibliográfiája bizonyíthatja. A dolog terméseetö1 fogva még nem teljes,. nem is -. indenben a könyvészeti sza-baoknak megfelelő bibliográfia ez, uiégis alapvető fontosságú mind a Mórával foglalkozó tudományos / ulatás, mind a Móra műveit forgatni készülők számára. Első 16pós ez Móra teljes írói örökségének, oevre-jének számbavételére, i • odaírni munkásságának biblioláflai módszerrel .történő megőröli tésére, s amellett mától kezdve i élkülözhetetlen kalauza mindönkinek, aki Móra írásainak gazdag és mindezideig alig áttekinthetően Ínséges tárházában tájékoztatást,, eligazítást keres. , A bibliográfia 61 tételben sorolja föl az író önállóan megjelent köteteit, elbeszélés gyűjteményeit, regényeit. Mi sem jellemzőbb arra, hogy Móra napjaink kedvelt népszerű írója, mint az, hogy. az utolsó tétel már a kiadvány készülte közben, pótlásként került a bibliográfiába: az elmúlni héten jelent meg; E fölsorolás után betűrendben adja az író novellainak, tárcáinlak, s különféle egyéb írásainak jegyzékét, mindenütt megjelölve lelőhelyüket, akár kötetekbe vannak már gyűjtve, akár meg napilapok, folyóiratok hasábjain, nehezebben hozzáférhetően lappanganak. Éppen ebben yan ennek az összeállításnak nagy gyakorlati jelentősége: pillanatok alatt megtudhatjuk belőle, hogy az író valamely elbeszélését melyik kötetében találhatjuk meg! ! Oe figyelmeztet ls Móra íréi munkásságának ez a tanulságos ö+szefoglalása. Bár, kétségtelenül aokat tett könyvkiadásunk Móra műveinek kiadásai terén, mégsem eleget: máig is napilap hasábjain rejtőzik például az író pompás, harcos antifasiszta kisregénye, a ..Hannibál föltámasztása", amely a magyar irodalom ma újjáéledő fontos műfajának, a szatírának példás hagyománya. 8 bár a bibliográfia éppen eraen a téren nem irodalmi éleit irányitóinak, munkásainak föladata. A könyvtáros Móra Ferenc hasonlóan gazdag örökséget hagyott ráuk, mint az Író, Erro utal Bóday Pálnak Móráról, a Somogyikönyvtár igazgatójáról szóló tanulmánya bevezetőjében a kiadványsorozat szerkesztője, Hencz Aurél is. „Bár nem a mi könyvtárunk élén állt — Írja — szívesen vállalkoztunk arra. hogy e tanulmányt mi tegyük közzé, Sajncs, a Somogyi-könyvtárnak jelenleg kiadványai nincsenek, így e könyvtárnak egyebek között ezért sem állott módjában kegyeletét ilyen formában leróni. De különben is: Móra, a könyvtáros, nemcsak egy könyvtáré, s nem is csupán Szegedé... Móra, a könyvtáros a magyar könyvtártörténet egyik kiemelkedő, haladó és alkotó munkása". Ezt igazolja ez a tanulmány is, amely most új oldaláról mutaitja be számunkra az írót: benne a ku 1 túrpol iti tus, a könyvtárügy progresszív, újításra kész lelkes harcosának arcéle mutatkozik meg. A tanulmány írója a legjobb módszert választotta, amikor magát Mórát szólaltatja meg: számos ismeretlen levelét közli és idézi, amelyekben Móra a legőszintébben vall a könyvtár problémáiról, a Horthy-rendszer alatli reménytelen helyzetéről. modern könyvtári törekvéseinek akkor szükségszerű kudarcairól. Lehetne-e jobban jellemezni Mórának a kora haladó könyvtári irányzatával való egyetértését, mint a háború előtti ország legnagyobb könyvtárosának, Szabó Ervinnek halála alkalmából, ősziinte, minden frázistól mentes, sajátos mórai stílusban írott levelével: „Szabó Ervin halála talán nagyobb veszteség a holnapi Magyarországnak, mint a mainak, de az érte való gyász egészében a miénk, s abból igaz fájdalommal vesszük ki a részünket mi is, akik szerte a vidéken névtelen és kicsi, de hűséges és hivő kubikosai vagyunk annak a kultúrának, amelynek ő építőmestere VOlt." ' i , i | Könyvtári törekvései lözití nagyjelentőségű volt a szegedi munkásság könyvvel való ellátása, Erre is értékes dokumentumokat tár föl a tanulmány, mint ahogyan a belső könyvtári munka modernizálására, a könyvtár tudományos tevékenységének kialakítására vonatkozó számos kezdeményezését ismerteti. E kezdemények egy része a város urainak szakszerűtlen, a kultúra és a könyv iránti érzéketlenségéből fakadó gáncsoskodásai miatt még akkor sikertelen maradt, más része Móra halála után vált megvalósíthatatlanná. A tanulmány most ezeket napvilágra hozva rámutat arra is, a Somogyikönyvtár, e általában Szeged könyvtárügye terén miként vár. megvalósításra Móra öröksége, „Szó volt ugyan arról, hogy itt hagyom a hivatalt és Szegedet is —• írta egyik levelében Móra — igazán szinekúrát kínáltak olyan fizetéssel, mint a Nemzeti Múzeum igazgatójáé — die valahogy immorálisnak érzem, most hagyni itit az intézetet, amikor nagyon bizonytalan, lehet-e embert kapni a helyemre, aki a szeretetemet. is átvegye örökül". Móra tudását, haladó könyvtári törekvéseit, a J .. _ könyv, a kultúra, az emberek irént.oljea, kétségtelenül még sok ti szeretetét örökül hagyta ránk. A legfontosabb mezőgazdasági munkák végrehajtásáról tanácskozott a vasárnapi parasztgyűlés Vasárnap délelőtt parasztgyűlés volt. Szegeden, az alsóvárosi kultúrházban. Az összegyűlt dolgozó parasztok már a gyűlés megkezdése előtt csoportosan beszélgettek a mezőgazdaság mai feladatairól, az aratás, begyűjtés, hordás és a csépléssel kapcsolatos problémákról. A beszélgetés során nem egy dolgozó paraszt elhatározta, hegy mit mond el, s mire kér felvilágosítást a gyűlésen. Sok kérdésre azonban már a beszámoló megadta a választ. A gyűlésen jelen volt a Csongrádmegyei Párt-Végreha j főbizottságtól Hegedűs Imre elvtárs, a mezőgazdasági osztályvezető helyettese. A Szegedi Városi Párt-Végrehajtóbizottság részéről Ladányi Benedek elvtárs első titkár, Vereska András elvtárs titkár, Simon Béla elvtárs, agit.-prop. osztályvezető és Makra Mihály elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője. A tanács részéről megjelent Dénes Leó elvtárs, VB-elnök, Nagy István, Tombácz Imre elvtárs, VB elnökhelyettes és a mezőgazdasági osztály dolgozói. A gyűlés előadója Putnoki Gyula elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja i Központi Vezetősége agit.-prop. osztályának munkatársa volt. A beszámoló először ismertette a felszabadulás óta elmúlt tíz év munkájának eredményeit, melynek legfontosabb eredménye volt a munkásosztály hatalmának megszilárdulása és a munkás-paraszt szövetség szorosabbá válása. Ez az alapja annak, hogy a föld ma a dolgozó parasztoké, az iskolákban a dolgozók, s a parasztok fiai tanulnak és a kormányprogramm után mind szélesebb területen valósul meg a dolgozókról, a parasztságról való gondoskodás. Az, hogy mind több faluban gyullad ki a villany, mind több iparcikk, közszükségleti cikk áll a dolgozó parasztok rendelkezésére, növeli munkakedvüket. Ez megmutatkozik Szeged határában is abból, hogy nincs bevetetlen föld és gondosabban végezték el a növényápolást, mint az elmúlt évben. Példa erre a Dózsa tsz, ahol tavaly 40 kataszteri hold kukoricából 30-at egyszer, vagy egyszer sem kapáltak meg. Ugyanakkor most a 26 hold kukoricavetésüket háromszor megkapálták. Egyéni gazdálkodó dolgozó parasztjaink közül is, hozzájuk hasonlóan, nagyon sokan már háromszor megkapálták kukoricavetésüket. Putnoki elvtárs beszélt a parasztság előtt álló feladatokról, az állattenyésztés további teendőiről, a másodvetés fontosságáról, mely biztosítja a bő téli takarmányozást. Beszélt a dolgozó parasztság kötelességeiről. A szemveszteség nélküli aratás, a géptől való beadás, pontos adófizetés nemcsak kötelessége, hanem érdeke is dolgozó parasztjainknak, mert elengedhetetlenül fontosak a kormányprogramm megvalósításához. Nem engedhető meg, hogy egyes dolgozó parasztok hanyagságból, vagy éppen az ellenség befolyása nyomán ne tegyenek eleget kötelességüknek, mint Simon Vince, vagy Zöldi Lajos dolgozó parasztok. Az élenjáróknak, Lele Antalnak, Ladányi Mihálynak és a többieknek, nem szabad tűrniök az elmaradást. — A munkás-paraszt szövetség további erősítése megkívánja, hogy a városi dolgozókhoz hasonlóan, , a mezőgazdasági dolgozók is mindent megtegyenek a jobb ellátás, az életszínvonal emelkedésének biztosításáért, A beszámoló felhívta a dolgozó parasztok figyelmét, az aratás .és begyűjtés mellett ne feledkezzenek meg a jövőévi kenyér biztosításáról sem, mert a jó termés a mostani jó előkészítéstől, a tarlóhántás becsületes elvégzésétől, a géppel való földmunkálástól függ. Éppen ezért minden dolgozó parasztn,ak érdeke a tarlóhántás, a föld megfelelő előkészítésének mielőbbi elvégzése. ; A beszámoló után dolgozó parasztjaink, termelőszövetkezeti tagjaink egymás utón kértek szót, és beszámoltak munkájukról, elmondták panaszaikat, problémáikat. Vásárhelyi István Baktóban lakó egyénileg dolgozó paraszt beszámolt a Baktóban folyó munkákról. Elmondta, hogy a baktói dolgozó parasztok vállalták az aratás, a cséplés, a beadás határidőre való befejezését. Ezenkivül elmondotta, panasszal fordult hozzá Molnár István Liszt-utcai dolgozó paraszt, akinek törzskönyvezett tehene ellés előtt állt és a közbejött zavarok miatt majdnem elpusztult, mert éppen négy állatorvost kellett végigszaladnia kerékpárral, míg végül ötödiknek, Palotás-állatorvost megtalálta, aki azonnal helyszínre sietve, meg tudta menteni a közel 10 ezer forintot érő állat életét. Több elvtárs foglalkozott, így Gárgyán János és Pataki Sándor a szérűkbe kicsapott baromfik súlyos kártevésével. Gárgyán János elmondta, két-háromszáz darab liba legel kinn a környékén lévő földeken és a keresztekbe rakott gabonában hatalm* s károkat okoznak. | n Szétdúrják, így könnyen beázhatnak és ugyanakkor az is sokra megy, amit elfogyasztanak. Többen foglalkoztak a szérűskert problémáival ls. Vitatkoztak azon, helyes-e, hogy a tanács szigorú intézkedésekkel biztosítja a szérűskertekből a régi, avas szalma kihordását, a szérűskert gondos takarítását. E kérdésre Nagy István elvtárs megadta a választ. Megmagyarázta: tűzrendészeti szempontból elsősorban is dolgozó parasztjainknak és népgazdaságunknak érdeke, hogy a gabona gondos tárolásával megelőzzék az esetleges tűzkárokat. Nagy Sándor elvtárs, az Alkotmá.ny tsz elnöke a gyűlésen mondott köszönetet a Finommechanikai Vállalat és a Köztisztasági Telep dolgozóinak, akik segítségükkel hozzájárultak az aratási munkák gyors elvégzéséhez. Elismerően beszélt Palotás állatorvosról, aki — mint mondta — állandóan a kerületét járja, hogy mindenütt segíthessen, ahol szükség van az orvosi segítségre. A hozzászólók részére részben Putnoki elvtárs. Makra elvtárs, Nagy István elvtárs adta meg a választ. A szalámigyának segítenek a forráskúti Petőfi isz-nek egyéb Móra-írást is rejtenek a izegodl napilapok. Ezeket összegyűjteni, új és új kötetekben olvasó népünk asztalára tenni — hivatása a szegedi irodalom ku tat ásna(k, s a magyar könyvkiadásnak egyaránt. A sokféle válogatás után - úgy érezzük — eljött az ideje Móra Ferenc összes művei egy nagyobbszabású, több érvre tervezett orozatban való kiadásának. Ezt tudományosan: előkészíteni, s a könyvkiadást erre rávenni — aj dolgozo ember! szegedi kultúrpolitika, a szegedi' Könyvtárosok és írók föladata, hogy ez az örökség Szeged és az ország kulturális életéinek áramába eleven, pezedítő, friss vért vigyen. 'A szellemi élet e vérkeringéséből, s benne Móra Fereví; roppant szellemi örökségéből ekkor nyer legtöbbet, akiért Móra élt, dolgozott, akit szeretett és akinek jóságában, munkájában hitt — a PETEK LÁSZLÓ fl Felszabadulás tsz segítsége az Alkotmány tsz-nek A' Szeged-baktói Felszabadulás termelőszövetkezet tagjai elismerésre méltó, derekas munkát vécézték az aratásnál. A szegedi tsz-ek közül nekik volt a legnagyobb darab gabonaföldjük, mégis az erő összefogásával, a munka ckos beosztásával már szombaton végeztek a gabona vágásával. A nagyszerű munkáért, helytállásért dicséret illeti a tsz vezetőit, s minden tagját. A Felszabadulás tsz tagjai az aratás nagy munkájában segítségeié siettek a szegedi Alkotmány tsz-• -r - - • " ...... , -a. nek. Egy napig hét kaszás és hét marokszedő dolgozott az Alkotmány tsz földjén. A Felszabadulás tsz tagjai közül Gera András, Bib'.sz Kálmán, Szili Mihály, Ágoston János, Makra Mihályné és mások segítettek az Alkotmány tsz-ben. . Helyes volt a Felszabadulás tsz testvéri, baráti segítése. A munkákkal előlálló, erős termelőszövetkezetek segítsék is a gyengébbeket. Segítsék a vezetés jó tapasztalatainak, a munka helyes módszerének átadásával is. Forráskút, huszonegynéhány kilométerre fekszik Szegedtől. Ezt ez utat a Szegedi Szalámigyár autója mindennap kétszer teszi meg. Reggel korán indul kifelé, rendszerint 18 munkással, azután viszszatér, hogy itthon az egész napi szállítást lebonyolítsa. Az esti érákban ismét Forráskút felé vezető országúton száguld, hogy haza hozza a munkásokat. Körülbelül egy hónapja, hogy ez mindennap megismétlődik. Csupán, egy hónap, de nincs ls egész annyi, hogy nagy esemény történt a forráskúti Petőfi tsz-ben. A kommunisták taggyűlésre készülődtek, hogy az aratás előkészítésével és egyéb tennivalókkal foglalkozzanak. Ekkor érkeztek éppen a Szalámigyár dolgozói. SOHA JOBBKOR | nem mehettek volna. Ugyanis a termelőszövetkezetnek segítségre volt szüksége az aratáshoz, mert különben a növényápolúsi munkák bizony elmaradtak volna. A gyár munkásaival rögtön meg is beszélték a tennivalókat. Ettől a naptól kezdve az üzemi munkások és a tsz-tagok keze tele volt munkával. Az előkészület sok gonddal járt. A Szalámigyár munkásai, brigádvezetőikkel, Peták Mihály és Borús Ferenc elvtársakkal együtt, kezdettől fogva segédkeztek ebben. így lelt az ígéretből valóság. A növényápoláshoz a városi emberek közül sokan értenek. Különösen, akiknek egy kis darab földjük, kortjük is van. A Szalámigyár önkéntes brigádja mind ilyenekből tevődött össze. Ezért vállalták, hegy ők hozzálátnak a növényápolási munkákhoz, míg a tagok aratnak. Egy ideig a tsztagok segítettek nekik, azonban nem kellett sokat magyarázni, mit, hogyan csináljanak. HAMAR BELETANULTAK a permetezés, herevágás és a szőlő kacosazás munkájában, a kapálásról nem i3 beszélve. Iparkodott mind a tizennyolc munkás, mert az üzemro sem akartak szégyent hozni, meg aztán tudlak, hogy az aratás idejére egyedül maradnak, a tsz-tagok pedig a gépnél segédkeznek. A napok gyorsan teltek. Közeledett az aratás, Egészem jól dolgozott már az önkéntes munkacsapat. A megkapált föld, a permetezett szőlő, a levágott takarmány dicsérte munkájukat. Egyszer azután az elnök, Döme elvtárs azzal fordult hozzájuk: rossz minden gereblyójük és így a gabonát nem tudják mivel összeszedni. De helyiség sincs, ahova a zsákba rakott gabonát tegyék. Sürgős intézkedés kellett. Nem lehetett sokáig halasztani a dolgot. Ilyenkor minden pere drága. Peték Mihály, a szalámi gyáriak csoportvezetője ERŐSÍTÉST KERT az üzemtől. Másnap mégis jelent a gyár kovácsa. Egy egész napot töltölt kinn és a gereblyéket megjavította. Ez hát megvolt. De hova togyók majd a gabonát? — ebben még nem döntöttek. „Helyre kellene hozni a volt Juranovicsféle tanyát" — mondotta az egyik termelőszövetkeaeti tag. Rögtön kaptak a szón ós hozzá is láttak. Sok évvel ezelőtt a tsz földterülete a gazdag Juranovics-osaládé volt. A tanyaház ajtó, kilincs ós zár nélkül állt. Most itt is rendet teremtettek az üzemi munkások segitségéveT. Meszeltek, súroltak, tapasztottak, ajtót, zárat, mindont felszerelitek, hogy az új gabona ragyogó, tiszta helyiségbe kerüljön. Hatalmas szántóterülete van a forráskúti Petőfi termelőszövetkezetnek, amelyből 120 holdat gabonával vetőitek be. A dorozsmai gépállomás kombájnja és aratógópe ennek a mennyiségnek 90 százalékát learatta. A többit a isz-tagob végzik el. Egy részével már elkészültek. Második hete tart az arat,ás. A' családtagok is EGYÜTT DOLGOZNAK a termelőszövetkezet tagjaival. A szalámigyáriak ezalatt Peták Mihály és Borús Ferenc irányításával a növényápolást végzik, mégpedig igen kitűnően. Nem győzik a termelőszövetkezet tagjai dicsérni őket A munka megkönnyítésére szerszámokat is készítettek. Kiskaput, ekekapát, ültetőfát és több más szerszámot. Eddig még a Szalámigyár munkásai állják szavukat és fáradságot nem ismerve dolgoznak. Segítik a mezőgazdasági munkásokat, hogy a III. pártkongresszus határozataínak végrehajtásáért még tevékenykedve szorosabbra fűzzék a munkás-paraszt szövetséget. Készenléti szolgálat az Űjszegedi KenderLenszövő Vállalatnál Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói hétfőn reggel röpgyűlé3t tartottak, ahol elhatározták, hogy munkájukkal segítik az árvízkárosultakat. Az árvíz által veszélyeztetett terület lakosságának megmentésére a vállalatnak 30 férfi dolgozója áll árvízvédelmi szolgálatra készen. Ezek az önként jelentkezett dolgozók technikusok és vasipari munkások, akiknek számára a vállalat biztosítja a mentési munkálatokhoz szükséges szerszámokat, felszereléseket. A dolgozók ezen a héten árvízvédelmi műszakot tartanak, termelésük emelésével, minőségi munkájuk még jobbá tételével is hozzájárulnak az ország erőfeszítéseihez. A kisteleki gépállomás teljesitetfe nyári talajmunka tervét A szerkesztőségbe érkezeit jelentés szerint a kisteleki gépállomás július 13-án már 113 százalékra teljesítette nyári talaj-munka tervét. Ugyanakkor a székkutasi gépállomás a nyári talajmunka terv teljesítésében még csak 1.4 százaléknál tart)