Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-18 / 169. szám

MTÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t M »*"* • A MAI SZAMUNKBÓL? AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 169. SZAM VASÁRNAP, 1954 JÚLIUS 18. Szegeden is megkezdődött a gyűjtés az árvízkárosultak megsegítésére - Farkas Mihály elvtárs kitüntetése Rákóczi Szegeden — megemlékezés a fejedelem Szeged alá érkezésének Í i 250. évfordulójára _ A vas szülőházában )'• A Borforgalmi Vállalat megkezdte a 200 forintos termelési előlegek kifizetését Iszákosság a francia gyermekek körében ARA: 50 FILLÉR Nők a nyári munkákban A mezőgazdaságban dolgozó asszonyok, nők, most a nyári munkákban a férfiakkal együtt, velük egy sorban tevékenykednek. Azon fáradoznak az asszonyok, nők is, hogy a féltő gonddal, szeretettel vigyázott gabonát — vagy ahogy vidékünkön is hívják: az életet — mielőbb szemveszteség nélkül betakarítsuk. Szeged és a szegedi járás termelőszövetkezeteiben az asszonyok ott voltak a tavaszi munkáknál, a növényápolásnál, s nem hiányoznak a nyári munkákból sem. De az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztasszonyok is férjük után szedik a markot, Kora reggeltől egészen a nap nyugtáig. Hosszan, oldalakon át lehetne sorolni azoknak a dolgozó parasztasszonyoknak, nőknek a nevét, akik a hétköznapok egyszerű hősei. Megbecsülés és szeretet jár minden dolgozó nőnek, — minden dolgozó parasztasszonynak is. Édesanya Pataki Józsefné, a szegedi Táncsics termelőszövetkezet tagja. Az elmúlt esztendőben 276 munkaegységet teljesített. Az idén sem akarja alább adni. ö előtte a gabonát Móra Antal vágta, s az asszony a markot szedte. De hogy pihenjen a kaszás, Pataki Józsefné is vágta a gabonát. Ugyancsak a Táncsics tsz-ben dolgozik Móra Antalné is. S ő is ott az aratásnál. Gyerekei vannak, s neveli azokat is, úgy, ahogyan szerető édesanyának kell. Vagy a gyálaréti Komszomol tsz-ben, Terhes Edéné kormánykitüntetett tsz-tag, aki már ebben a gazdasági évben több mint 200 munkaegységet teljesített. A kisteleki Felszabadulás tsz-ben és mindenütt a szegedi járás és Szeged szövetkezeteiben ott vannak a nagy munkában az asszonyok, a nők. Nem is egy helyen a tsz-ekben olyan asszonyok, nők is bekapcsolódtak a nyári munkákba, akik egyébként nem dolgoztak a közös gazdaságban. A Szeged-alsóvárosi Üj Élet tsz-ben Bullás Károly két lánya segítette a szemveszteség nélküli aratást. Az egyénileg dolgozó parasztasszonyok is szeretettel nevelik gyermekeiket, gondoskodnak róluk, de a munkából sem hiányoznak. Szegeden például a Béke-telepi Széli Józsefné, a Petőfi-telepi Perneki Ferenc, az alsóvárosi Fekete földeken lakó Csányi Sándorné segítette férjét a nagy munkában. Gépállomásainkan is ott találhatók a nők. Traktorral, aratőgéppel mentek ki a szövetkezetekbe és a tagság megelégedésére végzik a munkát. Agronómusok adnak segítséget a szövetkezeti gazdaságoknak, egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy a sorra, rendre következő munkákat a legjobban elvégezzék. A deszki ötholdas Birkás Ilona dolgozó parasztasszony szép példáját adta a hazaszeretetnek, a kötelességtudásnak. Minden évben elsők között jár, akik teljesítik beadási, adófizetési kötelességüket. Volt ógabonája, nem várt az új termés elcsépléséig — ez évi gabonabeadási kötelezettségének ógabonából tett eleget. A nők, az asszonyok a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon jól dolgoznak. Nem mondható el azonban, hogy nincs javítani való több helyen az irántuk tanúsított magatartáson. Sajnos, még most is előfordul, hogy itt vagy ott a tsz-ben, gépállomáson, nem elég udvariasan beszélnek a nőkkel. Vagy a gyermeknevelés kérdéseiben rideg magatartást tanúsítanak velük szemben. Nyilvánvaló, hogy az asszonyoknak meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy gyerekeiket nevelni tudják, s a háztartásra is gondot fordíthassanak. Számos jó tapasztalat van ilyen vonatkozásban, de nem mindenütt van ez így. A mezőgazdaságban dolgozó nők is nyilván megérdemlik és teljes joggal várják el, hogy rendesen, udvariasan beszéljenek velük, * , A mezőgazdaságban dolgozó nők a kemény munkával teli napokban sokat tesznek családjuk és az egész nép derűsebb életéért. Tsz-ekben és gépállomásokon kerüljön is mindazoknak a nőknek a neve a dicsőségtáblára, akik egész tevékenységükkel, a munkában való helytállásukkal rászolgáltak arra. A legöntudatosabb, a munkában élenjáró és tsz-ben dolgozó asszonyok, — asszonytársaik körében vigyék sikerre: a tsz-ben dolgozó minden nő elérje ebben a gazdasági évben a 200 munkaegységet. A mezőgazdaságban dolgozó nők bátran mondják meg a hibákat, hiszen amint az eddigiek is mutatják, sok jó hasznos javaslatot tudnak tenni. Tartanak a nyári nagy munkák. Szerte Szegeden és a szegedi járásban is, gyárakban és földeken helytállnak az asszonyok, nők. Az egész nép szeretete, megbecsülése kíséri őket. Nagy sikere voli a szegedi újságírók Móra-esijének Budapesien Szombaton este Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Sztálin-úti székházában számos újságíró és érdeklődő jelenlétében tartották meg a szegedi újságírók Móra Ferenc születésének 75. évfordulója alkalmából rendezett emlékestjüket. Móra Ferenc j szegedi újságírói tevékenységét i nagy érdeklődés mellett ismertette cd íztqtdl járásban 17 ifjáiáqi araié briqád dolgozik A szegedi járásban a DISZ fiatalok segítenek a ny-íri munkákban. A fiataloknak a DISZ vezetőségi tagok mutatják a példát. A nyári nagy munkákat a szegedi járásban 17 ifjúsági aratóbrigád segíti. Zsombó községben pé'dául Polyák György községi DISZ-íitkár, a vezetőség többi tagjával összefogva, három árvának: a Gábor testvéreknek levágta két hold kalászosát. A zsombói DISZ fiatalok Szombaton reggelre apad! a víz a magyar Ouna felső szakaszán, a helyzet azonban változatlanul súlyos A szegedi dolgozók gyűjtést indítottak az árvízkárosultak megsegítésére Végig a Duna magyarországi szakaszán, de különösen az északi szakaszon hősi munka folyik. Mi itt. Szegeden is aggódva less ük a híreket, együtt érzünk és segítséget küldünk a szorongatott vidék lakosságának. Népünk összeforrottságának tanúbizonysága, hogy eddig egyetlen ember nem esett áldozatul ennek a természeti katasztrófának. Pártunk és kormányunk vezetői, a helyi vezetőkkel együtt irányítják a nagyszerűen helytálló lakosság, hős honvédeink és az odasereglett segítőerők küzdelmét a pusztító ár ellen. Az árvízvédelmi kormánybizottság intézkedései Budapesten és a veszélyeztetett megyékben a legnagyobb pontossággal hajtják végre a minisztertanácsnak az árvízvédelemmel kapcsolatos rendeleteit. A minisztertanács intézkedéscinek végrehajtását külön kormánybizottság irányítja, amelynek vezetője Eajczi Kálmán vízügyi főigazgató, árvízvédelmi kormánybiztos, tagjai Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Vas Zoltán, a minisztertanács titkárságának vezetője és Varga András, a helyi tanácsok titkárságának vezetője. Ez a bizottság rendelkezik a kormány által rendelkezésre bocsátott anyagokkal, gépekkel, munkaerővel, ahol szükséges, gondoskodik a honvédség és a segítségünkre siető szovjet csapatok bevetéséről, irányítja az árvízvédelem munkáját. I |», inti - l*M l«bf»"Jl«' Á minisztertanács külön is utasította az összes minisztereket, hogy az árvízvédelemmel kapcsolatos feladatokat a maguk munkaterületén soronkívül hajtsák végre, s ezek a feladatok minden más munkát megelőznek. A veszélyeztetett megyékben és a fővárosban is megszervezték a védelem szervezett irányítását. Minden dunamenti megyében és a fővárosban a tanácselnök irányításával árvízvédelmi bizottság működik, amelynek tagjai a megyei párt-végrehajtóbizottság kiküldötte, az illetékes vízügyi igazgatóság vezetője, valamint a honvédelmi és a belügyminiszter megbízottja. A bizottság utasításait a megyén belül mindenki köteles végrehajtani. A megyei árvízvédelmi bizottságok, amellett, hogy idejében gondoskodnak megfelelő központi segítség készenlétbe helyezéséről, kötelesek messzemenően mozgósítani a helyi erőket. A bizottságok, még a közvetlen veszély beállta előtt munkacsapatokba szervezik a veszélyeztetett területek munkaképes lakosságát, ellátja őket szerszámokkal, és adott esetben igen rövid idő alatt a leginkább veszélyeztetett pontokon vonják öszsze az előre készenlétbe helyezett anyagokat, gépeket ég a megszervezett munkaerőt. Minden megyei árvízvédelmi bizottság az árvíz előrelátható tartamára írásbeli védekezési tervet készít és naponként megbeszéli a tennivalókat. Azokon a pontokon, ahol különösen nagy veszély várható, jól előre elkészítik a veszélyeztetett községek vagy községrészek kiürítésének tervét, gondoskodnak az áttelepített lakosság szálláshelyeinek kijelöléséről, megfelelő ellátóbázisok felállításáról. A gyermekeket, asszonyokat, öregeket még a közvetlen veszély beállta előtt biztonságba helyezik. A községi tanácsok útján ugyancsak megszervezik az állatállomány és a mozgatható értékesebb termények és ingóságok biztos helyre szállítását. A helyi szervek munkáját a miniszterek közvetlenül is segítik A közlekedés- és postaügyi miniszter a veszélyeztetett pontokra jelentős mennyiségű vasúti, közúti és vízijárművet von* össze, és megszervezte a közlekedési eszközök és földmunkagépek fokozatos és tervszerű átirányítását a Duna felső szakaszáról a győr— budapesti, majd a budapest—mohácsi szakaszra. A belkereskedelmi miniszter a kijelölt központokban nagymenynyiségű élelmiszer- és takarmánykészleteket vont össze. Az egészségügyi miniszter megerősítette a dunamenti mentőállomásokat, készenlétbe helyezte a védekezéshez szükséges gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket. A Magyar Távi rali Iroda munkaiársának jelentése a felső Duna-mentéről Nagy Pál elvtárs, a "Délmagyarország" szerkesztőbizottságának vezetője, majd Bányász Ilona, Miklósy György és Kovács János, a szegedi Nemzeti Színház művészei arattak sikert Móra Ferenc novelláinak és verseinek előadásával. A műsoros est után a szegedi újságírók és művészek baráti találkozón vettek részt a budapesti újságírókkal és vendégekkel. és az úttörők most köszöntő brigádokat szerveztek, hogy a beadásban első dolgozó parasztokat rígmusokkal, nótával köszöntsék majd. Deszken, amikor a Kossuth tsz fiataljai beérett gabonatáblájukat learatták, nem tették le a kaszát, hanem levágták özv. Temesvári Györgyné gabonáját is. Ezzel a munkájukkal a deszki DlSZ-fiatalok újabb megbecsülést szereztek maguknak. A magyar Duna felső szakaszáról érkező jelentések szombaton hajnalban arról számoltak be, hogy a Rajka—Győr—gönyüi vonalon a Duna lassan apad. Rajkánál 12, Gönyünél 7 cm-rel süllyedt a Duna szintje, míg Győrnél az eddigi maximumhoz mérten hat centivel apadt. A helyzet azonban változatlanul komoly, mert a roppant nyomásnak ellenálló gátak több helyen vizesednek. A biztató apadás ellenére komolyabb javulás ezen a szakaszon valószínűleg csak két nap múlva várható. Péntekről-szombatra virradóra nehéz, küzdelmes éjszakát töltött el a felső-Duna mentén elterülő városok és falvak lakossága. A Magyar Távirati Iroda munkatársa az éjjel meglátogatta a Szigetköz árvízsújtotta területeit és tapasztalatairól az alábbiakban számol be: A Szigetköz északi csücske néhány méterrel az átlagos talajszint fölé emelkedik. Ez a magyarázata annak, hogy az itteni helységekben — bár a helyzet komoly — korántsincs olyan veszély és vízkár, mint a két Duna-ág között lévő többi községben. A csehszlovák határ közelében, Rajkán a szombatra virradó éjszakát talpon töltötte a falu lakossága. A töltés alján több helyen szivárgott a víz, ez ellen védekeztek a község dolgozói. A község határában nemcsak a gátakon folyik lázasan a munka. A rajkai dolgozó parasztok versenytfutnak idővel, árvízzel és a nehéz körülmények ellenére is levágják és betakarítják gazdag gabonatermésüket. Az elmúlt nap Dunakilitinél történt gátszakadás súlyosbította a helyzetet a mosonmagyaróvári gátakon. Mosonmagyaróvárt nem fenyegeti közvetlen veszély, sőt az éjszakai vízmérések azt tanúsították, hogy az ár emelkedése megállt. Mosonmagyaróvárott ezekben a napokban tízezer, a Szigetköz községekből kitelepült lakos kapott ideiglenes otthont. Győr felől állandóan áramlik az élelmiszer a menekülteknek. Amíg az első segítség meg nem érkezett, addig a város saját készletéből osztott a bajbajutottaknak. Míg a Szigetköz magasabban fekvő északi csúcsán hősies erőfeszítéssel dolgoznak a gátakon, másutt újabb községeket kellett kiüríteni. Dunakilitin — ahol pénteken a nagyerejű gátszakadás történt — szombatra virradóra végrehajtották a kiürítési rendelkezéseket. Ugyancsak szombaton hajnalban hagyták el házaikat Horvútkimle lakói is. A Szigetköz déli részében elterülő Kinszigeten a növekvő veszély láttán péntek reggel megkezdték a kiürítést. A lakosság egy része otthagyta a gátakat, hogy felkészüljön a kitelepülésre. Ezekben az órákban történt, hogy Sarolta-Pusztánál partot szakított az ár, s a község felett megjelent az árvízdúlás fenyegető réme. A legveszedelmesebb órákban szovjet műszaki csapatok termettek a falu gátjain, s azonnal óriási felkészültséggel láttak a baj elhárításához. Szovjet utászok emelték a gátat a tomboló víz elé. Délután három órakor magyar utászok érkeztek és vállvetve küzdöttek a vész ellen a szovjet katonákkal. Éjjel 11 óráig tartott a verejtékes tusa a vízzel s végül is győzött a bátorság, a segítőkészség és a férfias helytállás. Kunsziget felől elmúlt a fenyegető veszedelem s a hatóságok felfüggesztették a kiürítési rendelkezéseket is. A szombatra virradó éjjelen nehéz órákat élt át Győr lakossága. Sorra érkeztek a jelentések, hogy a Kis Duna, a Rába és a Rápca győri szakaszain a gátak alól alattomosan szivárog a víz. A város jóelőre felkészült a veszélyre. Pénteken a délutáni órákban — amikor elrendelték a rendkívüli állapotot — több mint tízezer férfi ragadott lapátot, ásót és kapát, hogy kiálljon a gátakra. így történt, hogy a hömpölygő áradat éjszaka sem találta gazdátlanul a védelmező vonalakat. Az árvízvédelem egyik legnehezebb őrhelye volt a Kis-Duna révfalui gátja. Itt erősen szivárgott a víz. Nagyteljesítményű teherkocsik hordták a homokot és kővel rakott uszály is érkezett a veszélyeztetett szakaszra. Fáklyák vörös fényénél, reflektorok fénysugarában keménykötésű férfiak hordták a homokzsákokat, de ott szorgoskodtak közöttük a ncgyszázegyes ipari tanuló iskola lelkes fiataljai is. Mire a hajnal ráköszöntött az árral ostromlott városra, megfáradt arcú férfiak álltak győzelmesen a gátakon. A víz apadt, Győr városa ezen az éjszakán is megbirkózott az árral. Kemény küzdelem az áradó Dunával a Háros-szigetnél Szombat hajnali jelentés szerint a Duna vízállása 781 centiméter Budapestnél. Az árhullám még nem érte el csúcspontját. A Háros-sziget melletti Hárosi Falemezműveknél 20—25 centit emelkedett a víz péntek este óta. Nagy volt a veszély. A Duna partján többezer rönkfa, nagymennyiségű deszka és egyéb faanyag van. A víz már elöntötte a sziget nagyrészét s a gyár alacsonyan fekvő részeit is fenyegette. Péntek reggel a gyártelep alsó végén, a budatétényi "Béke" termelőszövetke-, zet földjén először egy, majd több helyen átszivárgott a töltésen a víz. Az üzem vezetősége úgy ha' rozott, hogy pénteken és szomi ton leállítja a termelést s mindenki a gátra! Péntek reggel óta megfeszített mmkaval dolgoztak s este tízre betömték az első átszivárgást Este in órától reggel hatig tovább erősítettek ezt a szakaszt s most itt mintegy negyven méter hosszú-->ban — két méter széles, másfél {Folytatás a második oldaloti.)