Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-17 / 168. szám

SZOMBAT, 1954 JÜLIUS 17. Készülődés a vasárnapi parasz?gyciiésre I-J olnap, — vasárnap — Szegeden, az alsóvárosi kultúrházban — a Mátyás-téren — parasztgyülést tartanak délelőtt fél 10 órá­tól. Meghívott termelőszövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a mezőgazdasági termelőbizottság tagjai vesznek részt a parasztgyűlésen. Megbeszélik a párt parasztpolitikáját. A többi között azt is, hogyan segítette eddig, s miképpen segíti a jövőben a párt a dolgozó parasztok munkáját. Termelőszövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok készülnek a parasztgyűlésre., amehyen Putnoki Gyula elvtárs, az MDP Központi Vezetősége agitációs és propaganda osztálya munka­társa tart beszámolót, 3 DflMIGYSRORSZAG Készülnek a tsz-tagok A szegedi Alkotmány tsz-ből részt vesz a parasztgyűlésen Nagy Sándor, a tsz elnöke, azután Ven­del Józseíné, Gazdag Jánosné és többen mások: Nagy Sándor elmondotta, hogy érdeklődéssel tekintenek a par­rasztgyűlés felé, mert hiszen ott sok fontos, a dolgozó parasztságot érintő kérdésről lesz szó. Az Al­kotmány tsz-ben Is a jó munka nyomán a párt útmutatásával érik el az eredményeket. Minden szegedi tsz-ben készülnek a meghívottak a parasztgyűlésre, Az egyéni gazdák Számos szegedi egyéni gazda is készülődik. Érdeklődéssel tekinte­nek a gyűlés felé. mint például az újszegedi Lakatos Antal is. Ott lesz a parasztgyűlésen a Tolbuchin­sugárúti Katona Pál, élenjáró egyé­ni gazda, a mezőgazdasági terme­lési bizottság növénytermelési szakcsoportjának elnöke. Az egyéni gazdáknak hatalmas mértékben megnőtt biztonság ér­zetük, termelési kedvük. A párt se­gíti őket is a jobb termelési ered­mények elérésében. „Rólunk lesz szó, az csak természetes, hogy ott leszek a gyűlésen" — mondta Ka­tona Pál is. Július 16-tól 23-ig „Munkavédelmi hetei" tartan ak a Szegedi Villamosvasút dolgozói A Szegedi Villamosvasút dolgo­zói július 15-éa röpgyülésen tár­gyaltéi meg a Szegedi Kenderfo­nógyár dolgozóinak felhívását, amely munkavédelmi hét rendezé­sére hívta fel a szegedi üzemeket. A röpgyülésen a dolgozók lelkesen csatlakoztak ehhez a felhíváshoz és vállalták, hogy július 16-tól 23­ig munkavédelmi hetet rendeznek a „balesetmentes üzem ós forga­lom" érdekében. L Vállaljuk, hogy tisztasági versenyünket megerősítjük. A cél az, hogy a munkaterületünket szeb­bé és tisztábbá legyük. Ennek ér­dekében a következőket tesszük A forgalmi kocsik tisztántartá­sáról jobban gondoskodunk. A kocsiszín takarító személyzete az ablakok jobb tisztántartásán kí­vül a villamoskocsik egyéb beren­dezéseit is tisztán tartja (padok, mennyezet). A forgalmi dolgozók is ügyelnek a kocsik tisztántartá­sára. Felhívják az utazóközönség figyelmét, hogy ne szemeteljenek a kocsikban és a megállóhelyeken, hanem a papírgyűjtő ládákba dob­ják belo a hulladékot. „, 14U, A végállomásokon lévő váróhe­lyiségek, de különösen a központi megállónál lévő fedett várakozót és környékét tartják a legnagyobb tisztaságban. A műhelyekben és a raktárakban is fokozottabb gon­dot fordítanak a takarításra. A tervszámokat és az anyagokat úgy helyezik el, hogy azok a műhelyeik­be való közlekedést ne akadályoz­zák, nehogy a szcrte-széjjel heverő anyag balesetet idézzen elő. 2. A balesetmentes forgalom le­bonyolítása érdekében a következő intézkedést tesszük: Ügyelünk a kocsik pontos Indí­tására. A kalauzok figyelmeztetik az utasokat, hogy a kocsikban el­helyezett fogantyúkat használják. A kocsivezetök is ügyelnek arra, hogy balesetmentesen vezessenek. A gyakorlott kocsivezetők átadják munkamódszereiket a kevésbbé gyakorlottaknak a balesetnélküli vezetés érdekében. 3. A Szegedi Villamosvasútnál a havi szemlén észlelt balesetelhárí­tási hiányosságokat határidőre megszüntetjük. 11 t ! 1 Vida György Jelentés a Szegedi Textilmíívekből A Bureveszinyik mozgalom bevezetésének eredményei Állami Áruház Szegeden A Belkereskedelmi Minisztérium július elsejével egy áruházi köz­pontot létesített Szegeden, a volt Napsugár Áruház helyén. E sze­gcdi központi Állami Áruház mellé fióküzletkén} a Lenin-utcá­ban lévő Szivárvány Áruházat ée a Hódmezővásárhelyen már meg­lévő állami áruházat jelölte meg. Ml, az új Állami Áruház dolgozói megígérjük vásárlóközönségünk­nek, hogy megszüntetjük eddigi hibáinkat és nagyobb szorgalom­mal dolgozunk azon, hogy kielé­gítsük a vásárlóközönség igényeit mind áruval, mind gyors, pontos kiszolgálással. Rövidesen több szomszédos üz­lethelyiséggel bővítjük eladóterün­ket. Célunk az, hogy bővítsük áru­ink választékát, harcolni fogunk az árukeresletnek megfelelő termelés­ért, a minőség megjavításáért. Fehér Jenő Az üzemekben eddig — ha az egyes dolgozók munkáját értékel­ték — csak a normaszázalékot és a termelési terv teljesítését nézték meg. Nem gondoltak arra, hogy ezekből a számokból kiindulva egy­egy dolgozó munkájából meg lehet állapítani az önköltség alakulását is. A Szegedi Textilművekben .— a fonódák között elsőnek — még az elmúlt év decemberében elkez­dődtek a kísérletezések az önkölt­ség rendszeres értékelésére. A szov­jet Burevesztnyik Cipőgyár szám­viteli dolgozóinak példáját használ­ták fel a kísérletezésekhez. A cél az volt, hogy nc túladmi­nisztrálva, hanem a meglevő adatokkal mérjék az önköltség alakulását. Hosszú ideig, egészein áprilisig el­húzódott a kísérletezés, de végül is a sok munka sikerrel járt. A Bu­revesztnyik Cipőgyár munkásainak kezdeményezéséből kiindulva most a termelékenység alakulása és a hulladékképződés figyelembevételé­vel személyenkint is vizsgálják, mi­lyen önköltségi eredményeket ér el egy-egy fonónő. A gépeken elhe­lyezett táblákon a dolgozóknak is tudomására hozzák, hány forintos megtakarítással segítik az egész gyár önköltségcsökkentését. A Bureveszlnyik-mozgalom beve­zetése igen fontos szerepet tölt be most a III. pártkongresszus hatá­rozatainak végrehajtásában. Lehetővé teszi, hogy a fonodá­ban minden egyes dolgozó meg­tudja: mi a feladata a fonal ol­csóbb előállítása érdekében. A fonónök egyenkint is résztvesz­nek a termelékenység növelésével, a hulladék minimumra csökkenté­sével abban, hogy a kongresszus határozatait tettekre váltsák. A Szegedi Textilművekben Berta Mária gyűrűsfonó dolgozik jelenleg a legjobb önköltségi eredménnyel. Június hónapban 14 forint 53 fillér a megtakarítása 100 kilogramm fo­nálnál. Ez más szóval kifejezve annyit jelent, hogy 100 kilogramm fonál kifonási költségét 6.6 száza­lékkal tette olcsóbbá. Berta Má­ria két gépet kezel. Egyszerűen ab­ban rejlik munkájának eredménye, hogy szereti, gondozza gépeit. Nem is hibás soha egyetlen orsója sem, mert azonnal kijavíttatja őket. Ész­szerű beosztással dolgozik. Mű­szakváltás előtt elvégzi gépein ' a tisztítási munkákat. A teljes 8 órát tehát kötözésre és az előfonál cserélésére tor­díthatja. Ezzel az eljárással megszüntette a kapkodást, amelynek következté­ben nagymennyiségű hulladék ke­letkezik. Az övé jóval a tervezett 4.10 százalék alatt van: mindössze 2.95 százalékot tesz ki. A 62—64-es gyűrűsfonó gép má­sik két fonónője még nem ér el ilyen kiváló eredményt. Fehér Irén az üzemben a negyedik helyet fog­lalja el önköltségcsökkentési ered* ményével. Molnár Etelkának azon* ban erősebben kell küzdenie. Nála is van javulás az önköltség alakú* lásában, de amit a termelékenység emelésével elér, azt lerontja a ma* gas hulladékszázalék. Nem is cso* da, ha sok hulladék keletkezik. A műszakváltáskor a jelzés pillanata* ban ér mindig gépeihez, amikor társa már távozni készül. Ilyenkor azután egyszerre akarja végezni az előfonalcserét, a szálak kötözését és a gépek tisztítását. Molnár Eta ta­nuljon Berta Mária példájából, aki nem sajnálja a fáradtságot és váltás előtt előkészíti gépeit a napi munkára, hogy nyugodtan dolgozhasson. A Burevesztnyik-mozgalmat be* vezették a Szegedi Textilművek* ben. Ez még kezdeti lépés, a moz* galom bevezetését tovább kell fej* leszteni, tökéletesíteni. Ennek leg* fomtosabb feltétele, hogy minden fonónő, miután megismerte, mely költségek alakulására gyakorolhat befolyást figyelmesebb munkájával, valóban kötelességének érezze sz önköltség csökkentését. Kötelessé­ge ez a fonodában minden dolgo­zónak, hiszen ha olcsóbb fonal ke* rül a szövődékbe, onnan is olcsób­ban jut az árudákon keresztül a vá* sárlókhoz. Éld emes többet törődni a péntek-brigáddal Készülnek a Jufaátugyár fiataljai az Alkotmány ünnepéle A szövőgépek csattogó vetélői szinte versenyeznek egymással. Za­juk betölti az egész termet. Néha — alig észrevehetően — halkul a szüntelen csattogás, ezt azonban csak a zajhoz szokott fül veszi észre. Ezek a pillanatnyi szünetek jelzik, hogy egy-egy gép megállt. A szövőnő igazít a vetélőn, telire cse­réli az üres csévéket* Néhány má­sodperc csupán az egész és újra működik a gép. A Tüskös testvé­reknél, Gábor Ilonánál, Vidács Margitnál és a péntek-brigád többi tagjainál is így történik ez s nem másképp. A péntek-brigád 11 ifjú szövő­nője azonban mintha valahogyan más lenne, mint régebben. Arcuk­ról leolvasható, hogy valami olyan történt velük, ami bántja őket. Az üzem minden dolgozója elismeri, fürgeségben az egész üzemben nem akad párjuk, munkájuk minősége is kifogástalan. Munkájukkal legyőzték a leg­utóbbi tíz nap is az Idősek pén­tek-brigádjának tagjait. Mun­kájukban tehát nincs hiba. Mégis mi bántja őket? Sokáig úgy látszik, nincs erre magyarázat. Beszélgetés közben azonban mégis kiderül néhány probléma. Gábor SZEGEDI JEGYZETEK Egy könyvtár külső munkatársa Á napokban kint jár- könyvet a Népkönyv­tam U j-Petöfi-telepen, a tári Központ szeretet­negyvenharmadik utcá- tel küldi buzgó, derék ban. Hónom alatt vmunkádért. Kérlek, sze­tem Móricz Zsigmond resd továbbra is a egyik regényét. Vittem könyvét, ezt a kis könyv­Tóth Marika aktívának tárunkat, s váljék be­a Népkönyvtári Központ löled majd ha felnőssz, kötetforgalom ajándékát, A gyepes ut cában akácok alatt li­bák, csirkék, — a könyvtár előtt egy vil­logó szemű kölyök sal­langos karikással. Az MNDSZ patronál­ta Somogyi Könyvtár­fiók tiszta szobájában javában folyik a köl­Mig megnyugszik az dem, ő mi lesz, mi akar ünnepelt, a ' könyvtár- lenni, kezelővel beszélgetek. — Vidáman felnevet, Elmondja, hogy jelenleg vállat von, mint aki tele 96 tagja van a könyv- van nappal, örömmel, tárnak. A könyvállo- játékkal, élettel. De az­mány 500 darab. Havi tán elkomolyodik. 380. In- — Majd, ha végeztem igazi könyviáros. kább szépirodalmi mű- az általánossal, meg­A kislány reszkető veket keresnek, de szé- mondom. Még nem tu~ kézzel nyúl a könyvért, pen „fogy" az ismeret- dom. aztán csendesen elsírja terjesztő anyag is. Nagy Közben egyre jönnek magát. Mindannyian segítséget ad az érdek- az olvasók, néhány gye­Ilona, a péntek-brigád vezetője amikor megszólal — csupa panasz ömlik ajkáról. — Nem törődnek velünk — mondja —. Egy évvel ezelőtt, ami­kor megalakult a brigád és csak hatan voltunk, sűrűn emlegettek bennünket. A fényképünket is ki­tették a falitáblára. Most meg nem látják, hogy milyen eredményeink vannak. Tizenhármán voltunk, de kettő távozott közülünk. Az fáj tehát a péntek-brigád tagjainak, hogy háttrébe szorul­tak. Nem serkentik őket az üzem ve­zetői még jobb munkára. Pedig egyedüliek az egész megyében, mi­vel máshol péntek-brigád nem ala­kult. Miért hanyagolták el őket? — ez most a kérdés. Erre Nagygyörgy Imre elvtárs, az üzem diszpécsere válaszolt. . — A gyárban rajtuk kivül még sok brigád van. Nem lehet csak mindig velük törődni. Azután a fe­gyelemmel is baj van náluk. Ezt megértik a fiatalok. Valóban nem lehet mindig csak őket di­csérni. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy hetekig hallgassanak ró­luk. Fegyelmezetlen is akad köz­tük, való igaz. de a fegyelmezetlen­kedő a termelés növelésével, szor­galmas munkával igyekezett hely­rehozni hibáját} így tehát nem jogos az, hogy egy ember hibája miatt az egész brigádot háttérbe szorít; ják. A vezetőség, ha meghallgatná a fiatalokat, akik lelkesen beszélnek terveikről, munkájukról, látnák, érdemes velük foglalkozni, bizto­san számíthatnak rájuk a terme­lésben. Gabonás zsákok tömegét készi­tik a Jutaárugyárban. Megkezdő­dött az aratás, az új gabona szállí­tásánál sok zsákra van szüksége dolgozó parasztságunknak. A pén­tek-brigád is több zsákszövetet akar adni, ezért elhatározták, is­mét 13 főré emelik a brigádtagok számát. Már ki is szemelték az új tagokat. Sokan azt gondolnák, a legjobb ifjúmunkás szövőnőkkel egészítik ki a brigádot. Ez termé* szetes is lenne és mégsem ezt tet­ték, A gyengébbek közül Veres Ibolyát és Juhász Júliát választot­ták, akik jelenleg alig érik el a száz százalékot. — Ez nem baj mm hangoztatja Gábor Ilona, a brigádvezető —, megtanítjuk mi és ők is hamarosan a legjobbak közé tartoznak. A péntek-brigád a jövőben ' is minőségi árut akar gyártani. E cél elősegítésére felújítják a versenyt az idősek péntek-bri­gádjával. Eddig is versenyben volt a két hri* gád. Sokszor keményen harcoltak egy-egy százalék emeléséért. Égy j idő óta azonban közömbösen nézik egymás eredményeit. Az idősebb szövőnők egészen természetesnek tartják, hogy a fiatalok jobb ered­ményt érnek eL Nem gondolnak arra, hogy ők gyakorlottságukkal túltehetnének rajtuk és így a fia­taloknak nagyobb lenne a verseny­kedvük. A fiatalok terve tehát kész és a terv valóraváltásával akarják kö­szönteni Alkotmányunk ünnepét. Ahhoz azonban, hogy ez sikerül­jön az üzem és a DISZ vezetőségé­nek több segítséget kell nyújtania munkájukhoz, Küzdelem az ár ellen a Duna alsó folyásá n kívánságaiT — Hagyják meg ezt a hallgatunk. Valaki felkiált: — Éljen! Marika erre már ne­• - vetve fut a padhoz, egy- . . csönzés. Vagy tíz-tizenöt két t,arátnöje mindjárt helyiseget könyvtárnálc gyerek. meg négy-öt átöleli, s nézik, milyen illetékesek. Jó teru­asszony válogat a köny- is az ajándék-könyv, vekben. ( Szeghegyiné, Hangosan monaja az könyvtárkezelő alig gyö- egyik: Rózsa Sándor a zi a beírást. Ragyogó iovát ugratja. feketeszemű, elérik le- _ Nézd Me u ran ányka tíart rendet a lödőknek a mezőgazda- rek a küszöbre ül, ott sági szakirodalom, olvas. Nem birja ki ha­— Mik a tapasztalatai, záig. De meg ez a könyvtár itt kint, olyan, mintha egy nagy, rop­pant barátságos családé volna. Az akácfák alatt let közepén van, amel- a libáia régi kertes leti még sok tagot aka- házak, a gyepes utak, rok beszervezni, — ez az — igen, békés, nyugodt, egyetlen könyvtár a szép sarka ez Szegednek, környéken. Ugy hallom. Elmegyek a könyv­el akarják venni a tárból, további jó mun­hemzsegő gyermekhad- ami* a bácSÍ mon' könyvtártól ezt a helyi- kát kívánok. ban. Átvizsgálja a be­hozott könyveket, segít kiadni, — de ha egy kölcsönző megy kifelé, már az ajtónál van. s ellenőrzi, hogy tényleg rendben van-e minden. Ugy látom, ez a kisle dny Szeghegyiné ö' az, Tóth Marika. Átadom neki az aján­dékot: — Kedves Marika, e séget. Másik kivánsá- A sarokról visszané­Marika magához szo- nom az, hogy több szép- Zek, a lépcsőn áll Mari­rítja a könyvet. Latom, irodalmat kérek, most szinte meghalna Ezután félreülök Ma­érte, nem, dehogy adja rikával, megkérdezem, most oda. Még megmu- hány éves, mióta csi­talni sem. nálja ezt a munkát. Az asszonyok megle- — Tizenkettő vagyok. jobb- pödötten és elismeréssel hetedik általános. Egy néznek Marikára. Arcuk- éve vagyok aktíva a ra van írva a szeretet, könyvtárban. Aztán el­meg az, hogy lám, nem mondja, hogy édesapja a feledkeztek meg erről az Hangszerkészítő Válla­„allívúról". let vezetője. Megkér­ka, kezében tarlja könyvet. Hazafelémenet elgon­dolom, micsoda rettene­tes utat kellelt megten­nie ennek a könyvnek is, hogy boldogsággá váljék egy kis munkás­lány kezében. De most ott van, az ö vé. VINCIÉ ANDRÁS Fejér megyében az áradás főleg í Adony, Iváncsa, Ercsi és Rácalmás községek környékét veszélyezteti. A járási tanács időben intézkedett, úgyhogy a gabonatermés 90 száza­lékát már betakarították, bizton­ságba helyezték. A s ina telepi állami gazdaság négy-ötszáz holdját elöntötte a víz, gabonában azonban kár nem esett, mert a honvédség segítségével gép­kocsikkal időben elszállították a termést. Vasárnap hatvan gánti bányász jelentkezett önkéntes árvízvédelmi munkára. A Vízügyi Igazgatóság úgy intézkedett, hogy a bányászok elsősorban a tolnai szakaszon nyújt­sanak segítséget, mert ott a leg­nagyobb a veszély. A sztálinvárosi hajóállomás kör­nyékére beszivárgott ugyan a víz, de a lakásokat még nem érte el. A MÁV, az építőipari vállalat és a tanács dolgozóit, valamint a mélyépítő vállalat irodáit mégis biztonságosabb helyre költöztették. A kikötőben a munka zavartala­nul folyik tovább. A bácsmegyei szakaszon péntekre virradóra to- aratják, vabb emelkedett a Duna szintje. Hartán a nyúlgát egyik szakaszán átszivárgott a víz. A megfigyelők azonnal jelentették az esetet, úgy­hogy a lakosság a honvédek segít­ségével megakadályozhatta a be­törést. Dunaegyházán az erdőgazdaság és a solti gépállomás vontatókat és lovasfogatokat küldött a hely­színre s eddig mintegy 100 hold termését hordták be a veszélyez­tetett területekről. Közben szünet nélküli erősítik a töltést, hogy a kapásokat is megóvják a víztől. Száz méteren már elkészült a 150 centiméter magas új gát. A tolna­megyei szakaszon sem szünetel a küzdelem, A szakemberek a Duna külön­böző szakaszain rádión érintkeznek egymással. Nem érte készületlenül a víz a mohácsi Béke termelőszövetkeze­tet sem, amelynek gabonaföldjei egy kilométer hosszan a folyópart közelében húzódnak. 50 holdnyi veszélyeztetett búzájukat szerdától

Next

/
Thumbnails
Contents