Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-02 / 155. szám

/ • > > V YILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 9 Üzeinbehelyeziék a Szovjetunióban ' az első atomenergiával működő ipari viilanyleleps! A Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye Moszkva, június 30. (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa közleményt adott ki arról, hogy iizembehclyezték az első atomener­giával működő ipari villanytelepet. A közelmúltban — mondja a azóta áramot ad a környező vidék ipara és mezőgazdasága számára. A villanytelep turbinája nem szén, vagy más fűtőanyag elége­tésével működik, hanem az urán atommagjának hasításával nyert AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA közlemény — a Szovjetunióban a szovjet tudósok és mérnökök erö­atomenergiávaL Az atomenergiával működő vil­X. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM I PÉNTEK, 1951. JÚLIUS 2. ARA: 50 FILLÉR Auzuszlus 20 méltó megünnepléséért, a nyári munkák sikeréért: A szegedi Bózsa fisz versenyre hivta a város termelőszövetkezeteit X szegedi Dózsa termelőszövet­kezet a város határában lévő ter­melőszövetkezetek kongresszusi ver­senyében az első lett, — elismerő oklevelet kapott. A kongresszus után a Dózsa tagjai fokozottabb lendülettel láttak munkához, s vé­gezték, végzik a növényápolást is. Szerdán este a Dózsa termelőszö­vetkezetben közgyűlést tartottak. Asszonyok) ég férfiak gyűltek össze, hogy meghatározzák a soron követ­kező legfontosabb teendőket. Na­gyon fontos, hogy az aratás meg­kezdéséig gyommentessé tegyék n földjüket. Elhatározták hát, hogy a kukoricát mégegyszer megkapál­ják. A lucernát másodszor is le­kaszálják, de nem feledkeznek meg a, fűszerpaprika földjükről sem, alt is elvégzik a soros kapálást. A Dózsa ts« földjén rohamosan érik az őszi árpa, búza. Néhány nap múlva aratni lehet. A növény­ápolással együtt megbeszélte a köz­gyűlés az aratás, betakarítás, és a beadás kérdését is. A gabonái a dorozsmai gépállomás kombájnja és aratógópe is vágja majd, de 13 kézi kaszás is szorgoskodik azért, hogy szemveszteség nélkül végez­aék el az aratást. Nem kis feladat a nyári munkákat sikerre vinni, Qp- helyes munkabeosztással, a csa­lfa tagok munkában való részvé­telével az előttük álló feladatot jól végre tudja hajtani a Dózsa tsz tagsága. j ­A közgyűlés foglalkozott az ásott­halmi Szabadságharcos termelőszö­vetkezet tagságának versenykihí­vásával. Az ásotthalmiak a nyári munkák sikeréért vetélkedésre hív­ta Csongrád megye valamennyi ter. melőszövetkezetét. A közgyűlés ha­tározott: „Csatlakozunk az ásotthal­mi Szabadságharcos tsz versenyki­hívásához". Egyben pedig a Dó­zsa tagjai a szegedi viszonyokat, adottságokat figyelembe véve, kö­zelgő nagy ünnepünk, augusztus 20. — Alkotmányunk születése napja tiszteletére versenyre hívták ki városunk valamennyi termelőszö­vetkezetét. Ebben a versenyben is elsők akarnak lenni, igyekeznek is, hogy úgy legyen. A közgyűlés megszövegezte a versenykihívást és pontjait, miután közösen megvitat­ták azt. A versenyfelhívás pontjai Alkotmányunk ünnepének tiszte­letére a szegedi Dózsa tsz kihívja Szeged város termelőszövetkezeteit aratási, behordási, cséplési és be­gyűjtési versenyre. A versenypon­tok a következők: 1 Az aratás időben és szem­veszteség nélküli betakarítás érdekében a búzát viaszérésben, az árpát sárgaérésben az aratás meg­kezdésétől számítva 8 napon belül elvégezzük. O A hordást és a cséplést az aratás befejezésétől számítva hat napon, belül elvégezzük. A szalma- és a pelyvakazlakat a cséplés után azonnal rendbetesz­szük és le is kötjük. O Az állam iránti kötelezettsé­*-*• günknek, — úgy, ahogyan azt kell és a rendelet is előírja — egyenesen a cséplőgéptől teszünk eleget. A kenyér- és takarmányga­bonát azonnal szállítjuk a begyüj­tőhelyrc. A Aratás után a tarlóhántást a learatott összkalászos terüle­tén azonnal elvégezzük. Nagy gon­dot fordítunk a másodvetésre is, mert az elősegíti a jószágok ta­karmánnyal való ellátását. Éppen ezért a másodvetési tervünket ara­tás után 48 órán belül elvégezzük. A közgyűlés nevében: ZINA MIKLÓS, a Dózsa tsz elnöke 'A" Dózsa tsz kezdeményezése nyo­mán induljon — és indul is — ne­mes vetélkedés a 6zegedi termelő­szövetkezetek között, a nyári mun­kák sikeréért. A gondosan, időben végzett munka nyomán erősebb és gazdagabb lesz a termelőszövetke­zet, — újabb lépést teszünk előre a párt és kormány mezőgazdasági határozata megvalósításának útján JHunkdsok a qÁptiiLúmcuGíi A DOROZSMAI GÉPÁLLOMÁS udvarán már egymás mellett sora­koznak a kijavított cséplőgépek, várják az indulást. A szerelőcsar­nokban még szorgos munka folyik: az utolsó simításokat végzik a cséplőgépeken. Váradi János még igen fiatal a gépállomáson. 1954 február 24-én érkezett Szegedre, Budapestről két társával, Király Jánossal és Fe­renczi Sándorral. Amikor leszálltak a szegedi pá­lyaudvaron, Váradi elvtárs alapo­san körülnézett, életében először volt Szegeden. „Ez hát Szeged" — mondta. Ez lesz új lakóhelye. Két társa szegedi, nem kellett kérde­zősködniük. Felültek a villamosra, elindultak új munkahelyükre. A dorozsmai villamoson a há­rom barát nem beszélt, az utat fi­gyelték. Mélyeket lélegeztek, jól esett a friss levegő. Eddig mind hárman Budapesten dolgoztak, s most traktorosnak jelentkeztek. Hogyan határozták ezt el? Vá­radi János így mondja el: — Jött a felhívás, hogy lehet menni mezőgazdasági munkára, s mi elhatároztuk, hogy falura me­gyünk. Ezt közöltük pártszerveze­tünkkel, majd rövidesen megkap­tuk az értesítést, hogy a dorozsmai gépállomásra helyeztek bennünket. KEGYETLEN HIDEG VOLT, amikor a három barát Dorozsmára érkezett. Itt az igazgató, az új fö­gépész szeretettel fogadták a trak­torosnak jelentkező elvtársakat. Megmutatták nekik a gépállomást. A három elvtárs még nem dolgo­zott mezőgazdaságban. A gépállomás vezetősége ezért úgy határozott, hogy iskolára küldi a jelentkezőket. A három barát a csanádpalotai traktorvezetői isko­lára került. Itt igyekeztek elsajátí­tani a traktorvezetés művészetét. Kiállták a próbát kiváló eredmény­nyel végeztek. Közben nyár lett. A három traktoros a munka zömére érkezett a gépállomásra, az aratás, a cséplés idejére. Közben Váradi elvtárs családja is megérkezett. Most már Dorozs­mán laknak. Először szokatlan volt, különösen feleségének az új környezet, a nagy kert, a jószágok. Ma már jól érzi magát. A kertben gondosan ápolja növényeit, jószá­got nevel, férjének segít kapálni a háztáji földön. — CSAK AZ A BAJ — mondja Váradi elvtárs — hogy nincs kerí­tésünk, igy a jószágtól nem igen tudjuk megvédeni kertecskénket és nincs ól, ahol jószágot lehetne tar­tani. A két Váradi fiú, Jánoska és Laci nagyon szeretik a falusi éle­tet. Már el is felejtették a zajgó nagyvárost. Itt egész nap szabad­ban játszathnak. Olyan egészsége­sek is, mint a makk. De nemcsak a gyerekeknek, ha­nem édesapjuknak és a két új traktorosnak is jót tesz a falusi le­vegő. Bőrük barna, izmaik erőtől duzzadnak. Pár hete, hogy hazaérkeztek a traktoros iskoláról. Most cséplő­gépeiket javítják. — Bizony kicsit félve indulnk a munkának — mondja Ferenczi elvtárs, traktoros — mert az is­kolán az elméleti részét megtanul­tuk a traktorvezetésnek, most ( jön a gyakorlati rész. A gépállomáson dolgozó elvtársak sokat segítenek munkánkban, mi is igyekszünk azt legjobban elvégezni. A trakotorosok és a főgépész, Erős József sok segítséget adnak az új traktorosoknak A gépállo­máson bizony nincs minden a rend­jén a munkafegyelem terén. Van­nak hanyag traktorosok is. A há­rom új traktoros, aki eddig ipari munkás volt, megszokta a rendet és a fegyelmet az üzemben és most igyekeznek a munkafegyelmet ja-, vítani a gépállomáson. Más problémák is vannak. Nincs minden kombájnok gyertyája, nin­csenek meg a tavalyi rudasfák és 24 pelyvahordó hiányzik. Ezek fel­tétlenül szükséges kellékei a csép­lésnek. Most a főgépész azon dol­gozik, hogy ezeket a hiányzó kellé­keket valahonnan beszerezze, mert enélkül nem minden gép indulhat csépelni. Váradi elvtárs, mint tapasztalt DISZ-vezető — Budapesten DISZ­titkár volt — a gépállomás DÍSZ­titkárával teremtett kapcsolatot, annak a munkáját segíti. A DOROZSMAI GÉPÁLLOMÁ­SON 32 cséplőgép, öt aratógép és a három kombájn munkára készen áll. Dicséret illeti ezért Erős Jó­zesf fögépészt, aki szintén új em­ber a gépállomáson Január 20-án jött ide a Hódmezővásárhelyi Gép­javító Vállalattól. — Nagyon nehéz a munkánk, de bizom abban, hogy csak ez az év lesz nehéz, mert mindent megte­szünk a munkafegyelem megszilár­dításáért — mondja Erős elvtárs. Ma már elindult az első cséplő­gép. Olajos magvakat csépel. Re­méljük, hogy a dorozsmai gépállo­más munkáján meglátszik majd a gévállomásra került ipari munká­sok lelkes, becsületes munkája. (j. zs.) Megyeszerte hatalmas érdeklődés előzi meg a vasárnapi szegedi repülőnapot Szeged 50 kilométeres körzetéből 50 százalékos utazási kedvezmény A Magyar Repülő Szövetség jú­lius 4-én, vasárnap repülőbemuta­tóval egybekötött nagyszabású ej­tőernyős napot rendez a szegedi közforgalmi repülőtéren. Az ejtőernyős nap rendkívül változatos műsorszámokból áll. A MRSZ érdemes sportolói legjobb tudásukat mutatják be ezen a na­pon. A szegedi fiatalok is jól fel­készültek, hiszen saját városukban kell bebizonyítaniok, hogy érdemesek arra a megtiszteltetésre, amit a köznyelv adományozott nekik: a -legbátrabb sportolók--. Az ejtőer­nyős számokat motoros műrepülés és vitorlázó bemutató tarkítja. Szeged 50 kilométeres körzeté­ből 50 százalékos kedvez­ménnyel utazhatnak a dolgozók a vasárnapi repülőnapra, „ Makóról 4 óra 28-kor és 6 óra 11­kor indul vonat. Vissza 17 és 18 órakor. Hódmezővásárhelyről pe­dig 6.20-kor indul a vonat, visz­sza 15.21-kor és 19.21-kor. A makói járatot 7.80-as áron vehetik igény­be a dolgozók, míg a vásárhelyi járatot oda-vissza 7 forintért. A szegedi nagyállomásról a MAV 5 különvonatot indít a repülőtérig; ezenkívül a zavartalan közlekedést biztosítják az autóbuszok és villa­mosok sűrített járatai is. A szegedi vendéglátóipari üze­mek jól felkészültek erre a napra. Megfelelő étel- és italmennyiséget biztosítanak a közönségnek. Az ejtőernyős nap előtt és uV>n a legjobb szegedi kultúresoportok szórakoztatják . a közönséget. feszítéseivel sikeresen befejezték az első atomenergiával működő ipari villanytelep tervezésének és építésének munkálatait. A villany­telep hasznos kapacitása 5009 ki­lowatt. 1954 június 27-én az atom-vil­lanytelepet üzembehelyezték, és lanytelcp üzembchclyczésével fon­tos lépés történt az atomenergia békés felhasználása terén. A szovjet tudósok cs mérnökök most azon dolgoznak, hogy 50.000— 100.000 kilowattos atomenergia­elektromos erőműveket létesítie­nek. Képek a_ szovjet életből A termés betakarítása rH j A Szovjetunió déli kerületeiben megkezdődött a termés beta­karítása. A kombájnok, traktorok és tehergépkocsik kimentek a me­zőre. A gépállomások gépkezelői felajánlásokat tesznek, hogy kivá­lóan végzik a betakarítási munkát. M. Braga ismert kombájnvezető, a Szocialista Munka Hőse, a -Hruscsov—kolhoz (Ukrán SZSZK, Her­szon terület) mezőin az őszi árpát takarítja be. A képen: M. Braga (baloldalén) és T. Galagan agronőmus meg­vizsgálják az őszi árpát betakarítás előtt. Ahol a moszkvai dolgozók nyáron pihennek Moszkva. A Szovjet Hadsereg Központi Házának parkja. ' Szovjet gyerekek nyári üdülése A képen: Ifjú természetbarátok az Oriehnvo-7i.,v,„ lerületj közelében lévő úttörőtáborban, _ urjenovo ZuJevc (Moszkva-

Next

/
Thumbnails
Contents