Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

VASÁRNAP, 1954 JŰ1ÉIUS 11. DÉLMUGYÜRORSZAG a búza.. Beérlelte a dúsölö magyar nyár az éltető és érlelő magot... Kinn a határban vidám nótaszó jár, gépek dohognak és kasza suhog. £s dől a búza, ez a szőke tenger, kévékbe szökken minden dús kalász, mint aki harcra kelt a végtelennel a napbarnított ember úgy csatáz: szinte elvész a búza-óccánban, kicsinek látszik, de roppant erős, mert összefognak tizen, buszán, százan, s a határtalan mezőn győzve-győz. Es dől a búza, megtelik a magtár, az asztalunkra jut majd friss kenyér: beérlelte a dúsölő magyar nyár — hát nem félünk, ha enni,kér a tél. * y , Gurszky István „Mégiscsak meg lesz az ezerötszáz" Szívvel, lélekkel dolgoznak a Szegedi Kéziszerszámgyárban a pártkongresszus határozatainak megválás.tásáért r - Megfoglak! i — Úgyse birsz. i — Nemi 'Azzal már szalad is az udvarba az egyik gyerek a másik után. Versenyfutás körben az udvarban, aztán ki a nyitott kapun át az utcára. Egy teherautó éppen a ház előtt halad .., Csak az utolsó pillanatban sikerül az elől futó gyereknek megállni és elkanyarodni a járdán. Persze, ott tovább folyik a fogócska. A hancúrozó életvidám gyerek meg sem ijedt. De nem úgy édesanyja, akinek ereiben a jelenet láttán megdermedt a vér. S es így megy tnindennap. Ott van közvetlen a ház mellett az 'Autófuvarozási Vállalat. Egymást követik az utcán a teherautók és hiába mondják, kérik, parancsolják a gyereÁ kapu — nyiWa és csukva keknek: „A'e menj, ne szaladgálj az utcára, értedU" Érti is 6 abban a pillanatban, de a hév, s a nyitott kapu elragadja, — Tartsuk csultva a kaput — javasolták a Marx-tér 9. számú házban többen a házmesternek. — Kérem, az évek óta nyitva van. — Na de most itt van ez a sok gyerek ... — Azelőtt is volt. — De itt van mellettünk a TEFU... — Vigyázzanak a gyerekekre. — Hogy vigyázzunk, mindig fogjuk a kezüketl Ha csukva volna a kapu, akkor nem tudnának olyan könnyen kiszaladni. A vita heves volt, de nem birtak zöldágra vergődni. Két anya bement a tanács panaszirodájára segítségért. Ki is mentek a tanácstól a házba, s beszélgettek a lakókkal, a házmesterrel, Legnehezebb volt a házmestert meggyőzni arról, hogy ha évek óta nyitva is volt a kapu, most azonban azt szeretnék a lakók, hogy csukják be. Ezért be is kell csukni, A házmester végre kapott a jó szón, de lzétkedve hozzá tette: — És én csukogassam majd mindenki utáni Persze, igaza van: jön valaki a házba, vagy megy el, nyitva felejti a kaput ... — Majd úgy is figyeljük, észre veszszük, ha nyitva marad és becsukjuk mi — vállalták a lakók. S a probléma megoldódott. A kaput mindig becsukják, az anyák nyugodtabbak, s a gyerekek nincsenek kitéve óvatlan veszélynek. (— markovits —) Eötvös-inga készül az Eötvös Lóránd geofizikai intézetben Az Eötvös Loránd geofizikai intézetben a felszabadulás óta most készül az első Eötvös-inga. Az olaj- és szénkutatásnál igen jelentős műszer első példányának szerelése befejezéséhez közeledik s a minta alapján már a sorozatgyártáshoz szükséges rajzok is készülnek) Oka van annak, ha egy üzem nem tudja teljesíteni a tervét. Ezer ága-boga van a hibának, ami meggátolja a dolgozókat abban, hogy szaktudásuk legjavát adhassák munkájukba. Ezzel vált magyarázhatóvá, de távolról sem felmenthetővó a Szegcdi Kéziszerszámgyár lemaradása, az első tervnegyedben. Sem a Kéziszerszámgyár dolgozói, sem az üzem műszaki vezetői nem nyugodtak bele adósságukba. Az üzem termelékenységét jelző grafikon már a harmadik pártkongresszus tiszteletére folyó munkaverseny idején merész Íveléssel szökelt a magosba, bizonyítva ezzel, hogy a kéziszerszámgyáriak törlesxtenl akarnak adósságukból. A kongresszus után sem lanyhult, inkább forrósodott ez az igyekezet. Már jóval előbb felmérték, hogy lemaradásuk okozója az egy éve i dolgozó fogórészleg, amely az | anyagot, a kovácsolt vasat egy bu| dapesti testvérvállalattól kapta. | Itt, Szegeden nehéz eldönteni, hogy a testvér üzemet mi gátolta a szerződés szerinti pontos szállítás teljesítésében, de hogy a Kéziszerszámgyár nem kapta pontosan az anyagot, az biztos. Nem állt meg a munka, de nem ls ment a maga rendjón. A pártkongresszus határozata: — olcsóbbat és jobbat — egyaránt megmozgatta a műszaki vezetőket ós szakmunkásokat. Magad uram. ha szolgád nincs, — tartja a közmondás. A kéziszerszámgyári, ak ezzel a tudattal láttak a dologhoz. Céljuk az volt, hogy az üzemen belül minden lehetőséget feltárjanak és felhasználjanak. Egyetlen húsz tonnás présüket beállították pró basorozat gyártásra. A kovácsoló műhelyben fáradhatatlanul zuhogtak a kalapács ütések. Bebiztosították magukat a kéziszerszámgyáriak: ha nem jöu a kovácsolt-vas Pestről, akkor se kelljen leállniok a fogó gyártással. Ez az első lépés, amely az anyaghiány felszámolásáért történt, azt eredményezte, hogy az üzem fogónként egy forint 30 filléres megtakarítást ért el. Ez naponként igen komoly összeget tesz ki. Kérték, hogy Szegedre helyezzék az ország fogószükséglete ellátásának teljes feladatát. Hiszen itt, Szegeden több mint kétszerannyi fogót készítenek el műszakonként, mint Budapesten. S ami még ennél is szebb eredmény: a fogók házi készítésével jelentősen csökkent az előállítási költség. A megtakarítás éves viszonylatban 222 ezer forint. A mennyiség mellett a minősége is javul az üzem készítményeinek. A dolgozók kifogyhatatlanok az ötletekből, újításokból, mplyok londítökerekoi minden munkának. Eddig a fogószárak köszörülését háromnégy dolgozó végezto el. Egy csiszolókő 500 forintba került ós két-három naponként váltani kellett. Beállítottak egy forgódobot a fogószárak köszörülésére, amely egy embor kezelése mellett elvégzi négy csiszoló munkáját, akiknek szakképzettségükre az üzem más területein nagy szükség van. Időt, pénzt és munkaerőt takarítottak meg a forgódob felszerelésével. Csütörtökön érkezett a kis forgádob mellé még három nagyméretű, üzembe helyezésük napokon belül megtörténik. A fogókar koptató dobok üzemeltetésével évente 12.000 forint megtakarítás várható. Nemcsak a fogók, a csapszegvágók készítésénél is újult a munkafolyamat, amennyiben most két univerzális marógép ülőkés segítségével két perc alatt marja egysíkba a csapszegvágó pofákat. Eddig ez a munka darabonként 7 —8 percet vett igénybe. Hasonlóképpen gépi erővel végzik a ferdefejű fogók élezését is. Az önköltség csökkentési tervben első helyen áll a fogórószleg kisüzemi kapacitásának nagyüzemmé való fejlesztése. Ennek érdekében a fogógyártó üzemrészeket a közeljövőben sokkal jobb anyagellátásban részesítik. A jövő hónapra szalagrendszcr indítását tervezik. Most, július hónapban megteremtik a szalagrendszerben folyó munka előfeltételeit és augusztus elsején megindul a nagyüzemi termelés. Pántya főmérnök és a Kéziszerszámgyár műszaki dolgozói állandóan kísérleteznek; — mivel tudnák növelni üzemünk teljesítőképességét. — Munkájukat nagyban elősegítik az itt dolgozó szakmunkások javaslatai, akik szeretik üzemüket, szakmájukat és az üzemen belül bármilyen területen megállják helyüket, mint például a sztahánovista Papdi János, akinek átlagteljesítménye 200 százalék. Pántya főmérnök szerint: — Lélek kell a vasas szakmához, mert amit lélektelenül csinál az ember, abban nincs sok köszönet. Dolgoznak is a szerszámgépgyáriak derekasan, lélekkel, lelkesedéssel. Jól tudják, hogy ax eredmények nem sxületnek könnyen, mint ahogy nem tűnnek el maguktól a napi termelőmunka kisebb-nagyobb akadályai seaa. Egyetlen akarattá kovácsolódvS kell dolgozniok, hogy valósággá válhasson a jelszó: „Többet és jobbat". Mihályi Géza ifjúmunkás egy öttonnás présen dolgozik. Amikor Pántya elvtárs nemrég egyik reggel odaállt a gyorskezü fiú mellé, hogy: — Géza fiam nekem ebből a munkadarabból ma 1500 kell — a fiú hitetlenkedv® csóválta meg a fejét. — Nem lehet azt főmérnök elvtárs. De aztán, hogy egyedül maradt gépével és hármasával, négyesével jöttek a vörösen izzó fogók, már tíz óra fele nevetve üdvözölte az udvaron átsiető mérnököt. — Mégiscsak meglesz az ezerötszáz! — Na, ugye megmondtam. Csak egy kis akarat kell. Valóban, csak egy kis akarat kell. Ha a Kéziszerszámgyár szép nekiiramodása nem lassul, a harmadik tervnegyed végén nemhogy adóssága nem lesz, de az élenjárók között üdvözölhetjük, I - 11 A püspökladányi szikkísérleti állomás az őszi mezőgazdasági kiállításon bemutatja európai hírű kísérleteit Az őszi mezőgazdasági kiállítás egyik érdekességének Ígérkezik az Erdészeti Tudományos Intézet püspökladányi szikkísérleti állomásának bemutatója az európai hírű kísérleteiről. Az intézet szakemberei húsz éve kutatják hazánkban a szikesek fásítási lehetőségeit, vizsgálják a különböző sziktartalmú talajok vízgazdálkodási viszonyait, a fafélék vízigényét és sziktűrő képességét. A kiállítás anyaga ismerteti a ró* gebbi kísérletek tanulságait és a legújabb eredményeket, a kutatómunka „belső titkait". III; r * ; p1 gy napon különös vendégünk érkezik. Támolyog, mint a részeg; szemei rémülten siklanak le és föl a tárgyakon, embereken. Mintha azt figyelné, hogy honnan csap le rá a veszedelem, amelynek közeledtét ösztönösen érzi, Az őrmester megkérdi: /' — Hogy hívják kérem? — Tucakov, — súgja alig hallhatóan, miközben egész testében remeg. — Tán csak nem fázik — kérdezi az Őrmester; — Nem —- feleli kurtán a jövevény és Jobbra-balra kapkodja a fejét. — No, hát ne legyen úgy megijedve, s— mondja neki — itt már nem bántja senki. Mennyi az ideje? — Nem tudom — mondja a különös Vendég s mintha fájdalom hasítana a testébe, felnyög: i . u — Jaj, jaj;!, r' •— Ejnye no, — lepődik meg az őrmester. — Hát miért hozták ide nekem betegen? Odaát van a kórház — és ujjával a börtön másik szárnya felé mutat, arra, ahol a bűnözők osztályai vannak. — Nem beteg, — mondja furcsa hanglejtéssel a jövevény és sírásra ferdült szájjal megismétli: — nem beteg;:: — Nem értem — vonja meg a vállát az Crmester és segítségkérőn néz felénk. Horváthot keresi, az osztály írnokát. Tovább kísérletezik: — Hát jól van, ha nem beteg, annál Jobb. A neve Tucakov. De, hogy lehet, hogy ihem tudja, mennyi ideje van ...? A kasztanak .:— bőgi el magát " a jövevény és a hangja, mint á megkínzott állaté. — Akasztanak — ismétli artikulátlan hangon. A szó úgy bugyog elő torkából, mint fuldoklóból a segélykiáltás. — Ördögöt — mondja bosszúsan az őrmester. Mosolyog, aztán hirtelen mérges lesz. — Mit beszél itt össze-vissza? Részeg, vagy mi az ördög? Akasztják, — jó vicc. Itt már nem akasztanak senkit.:: — Hány éve van hát? — kérdi most már szigorúan. —• Nem tudom, — mondja a kérdezett & vázzá a fejét, aztóo újból előtör, belőle KEGYETLEN Részletek Vadász Ferenc a kétségbeesett kiáltás: — jaj, akasztanak! ;:: — Horváth, Horváth! — kiáltja az őrmester. Jöjjön csak kérem, mert én nem boldogulok. Valami nincs itt rendjén — mondja és a homlokára mutat. Nagy füzettel a hóna alatt elősiet a hívásra Horváth Imre és kíváncsian nézi a jövevényt. — Valami idegenféle — mondja magyarázóan Németh őrmester, aztán félrehúzódik. — Na, ml a baj? — kérdi barátságos hangon, mosolyogva Horváth. — Honnan valók vagyunk? — Zombor mellett — feleli a jövevény és reszket, mint a hideglelős. — Zombor mellett? — ismétli Horváth meglepetten. — Szerb? — Horváth — mondja csendesen és megismétli a nevét: — Tucakov István. •— Jó, — szól Horváth lassan és bólint •— most sikkor azt mondja meg nekem Tucakov István, hogy hány évre van elítélve és miért.: s — Nem tudom, — mondja Tucakov és felnvög — jaj.;: ]Nem tudja? — Horváth csodálkőzik. — Az hogy lehet? Itt egyetlen olyan ember sincs, aki ne tudná, hány évet varrtak a nyakába. Egyiknek többet, a másiknak kevesebbet, de mind tudja, hogv mennyit. És azt is tudják, hoty miért. Ezek itt mind politikai elítéltek. Én is az vagvok és biztosan maga is az. ha egyszer idehozták. Ne féljen, nem bántja itt senki. Látja, na, nézze. — felénk mutat széles mozdulattal — milyen jókedvűek itt ezek a legények. Nem búsulnak ezek egy csöppet se. Na, ne vágjon maga se olyan agyonrémült ábrázatot, — biztatja barátságosan — talán csak éntőlem nem fél? — Félek, jaj, akasztanak — súgja Tucakov és zokogni kezd. — Szegény ember, — mondja Horváth is magát valaki félrevezette, Akit akasztaESZTENDŐK szegedi börtönnaplójából nak, azt nem hozzák ide. Akit idehoznak, annak néhány évig itt nyugalma van. Amíg , itt van, addig biztosan nem akasztják fel. Különben, ha tényleg nem tudja, mire ítélték, hát majd úgyis megtudjuk mindjárt, ha maga után küldik a törzslapját. Addig kérdezek még egy-két dolgot magától, aztán elmehet a zárkájába lefeküdni. Ugy látom, alaposan fel van zaklatva. Biztosan kiimerültek az idegei.:: Amikor az őrmester ellép onnan, Horváth mellének szögezi a kérdést: — Hova tartozik? Kommunista? A jövevény arca falfehérré válik és vacog, fogai összeverődnek. Védekezőn emeli a kezeit maga elé és hisztérikusan kiáltozza. Nem, nem! Jaj..; — Mit nem? — kérdezi most már szenvtelen, hideg nyugalommal a hangjában Horváth? — Fasiszta? — Nem! — kiáltja Tucakov és kezével eltakarja a szemét. — Nem! — Hazafi? — kérdi Horváth halkan. — Feleljen, nekünk tudnunk kell. hogy ki jött közénk, barát, vagy ellenség. — Nem! — kiáltja Tucakov. —• Nem .:: Horváth mérges lesz. Megfogja a jövevény karját és szótagolva mondja: — Ember, hát válaszoljon rendesen. Mitől fél? Vannak itt fasiszták is, kommunisták is. Mondja meg maga is, hogy micsoda, aztán..: Nem kérdezgetem tovább. — Semmi, — nyögi keservesen Tucakov — semmi. Én semmi. Engem akasztanak ..: Dörrenve csapódik be új lakónk mögött a zárkaa jtó. A rokkák mellett sokáig találgatjuk, ki lehet, mi lehet ez a furcsa ember. Talán úgy megkínozták, hogy meghibbant belé — gondoljuk és kíváncsian várjuk, hogy az adatait leküldjék az irodából. Akkor majd mindjárt kiderül, hogy mi van a füle mögött. Horváthnak nyújtja át az őrmester a Tucakov adatait tartalmazó kartonlapot. w Nemsokára megtudjuk, mi áll rajta| "[Negyvenhét éves, pásztor. Büntetése „legfelsőbb kegyelmi elhatározás folytán" halálbüntetésről átváltoztatott tizenöté vi fegyház. Bűncselekménye: Lázadás, állaimfelforgatás, szabotázs..: — Szegény Tucakov István, nem csoda, ha elvesztetted az eszedet — gondoljuk magunkban. — Amit a Kémelhárító Osztályon kaptál, az biztosan tíznek is sok lett volna. — Ügylátszik, mégis a mi emberünk, — mondja Horváth — de valami baj van a kréta körül. Óvatosak legyünk elvtársak, a barátunk legfelsőbb kegyelmi elhatározásból menekült meg az akasztófától. Igen, ez valóban elegendő ok, hogy óvatosak legyünk. Még csak az imént zárult be mögötte a zárkaajtó és már zörög, dörömböl. Takó elhúzza a reteszt és kinyitja a kis csapóajtót: — Akar valamit? — Mikor akasztanak? Takó zavarba jön és nem tudja mit szóljon. Hm. Magát,::: hogy mikor akasztják? Magának Horthv kegyelmet adott Már nem akasztják fel. •— De maguk .;, — Kik? — Maguk.:) maguk mikor akasztanak? — Nem értem ;:: — Engem mikor akasztanak? — Ismétli Tucakov csökönyösen. Takó megvakarja a fejebubját. f ó ember, én nem tudom, hogv J maga miről képzelődik. Mi, akik Itt a maga közelében élünk, kommunisták vagyunk. Magyarok, de nem ellenségei magának. Mi a fasizmus ellenségei vagyunk. Nom bántjuk mi magát. Sőt, ha valamire szüksége van, csak forduljon hozzánk. Amivel lehet, segítjük ;:: — Én tudom, hogy maguk fognak felakasztani — mondja Tucakov és újból sírni kezd. — Mikor ...? Jaj.:: Takó bezárja a csapóajtót. Dühös. Ez bolond szegény. — mondja — avagy ki tudja ;.. Az ördög érti, hogy mit akar folyton azzal az akasztással. 4-'. (Folytatjuk), I