Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

r PENTEK, 1954 JÜLIUS 9. ~~ DÉLIHGYIlRORSZflG ZÁPTOIÁSOK Piaci jelentés Kübekházáról A címről ítélve, azt hinné az ember, a kübekházi piacon árul­ják a záptojásokat. De nem árul­ják, hanem történeteket szőnek hozzá, mások bosszantására. A piac ebben a faluban korán kez­dődik, de korán is véget ér. Ha öt órakor érkezik az ember, még korán jött, de fél 6-kor már elkésett a piacról. Rövid félórás találkozó színhelye a főtér. Van­nak, akik azért jönnek ide, hogy eladjanak, mások, hogy vegye­nek, ismét mások pedig azért, hogy pletykát kavarjanak, előre kitervezett, alaposan megfontolt pletykát, helyesebben mondva, rágalmakat szórjanak. A tyúktojásról sok szó esett az utóbbi hetekben Kübckházán. Irt róla az újság, beszélt róla a rádió. A történet úgy kezdődött, hogy egyesek elhanyagolták a beadás teljesítését. S amikor az elmaradók között említették ne­vüket, gyorsan teljesítették be­adási kötelezettségüket. Akadtak azonban olyanok, akik rossz szemmel nézték ezt a pálfordu­lást, különösen, akik szándéko­san hátráltatták a begyűjtés tel­jesítését. így történt, hogy aztán még sem nyugodtak. A piac sok mindenre jó. Arra, hogy lebe­széljék az asszonyokat a tojás teljesítéséről, de — mint utóbb kiderült —, arra is jó, hogy meg­rágalmazzák élenjáró, példamu­tató, az állam iránti kötelezett­ségüket becsületesen teljesítő dolgozó parasztokat. Egyszer csak hogy, hogy nem, szárnyra kelt a hír: Balogh Pál­né záptojással teljesítette1 be­adási kötelezettségét. Mire Ba­loghnéhoz is eljutott a hír, már mindenki beszélte. Hiába igye­kezett végére járni, megkeresni a rágalmazót, nem tudta meg­fogni. Az szépen a háttérben ma­radt. Nem jutottak el messzebb, csak addig, hogy a piacon hallot­tuk, a piacon mondták. így lett a becsületesen teljesítőből rágal­mazott. A multheti piacon a ráérők, a pletykakeverők, köztük az állam, a dolgozó nép ellenségei is, új szöveggel kezdték a régi nótát. Most a falu egy másik részére, az újtelepre dobták át hálójukat. Itt is akadtak a kiagyalt rága­lomnak szószólói, olyanok, mint Berta Jánosné, Kovács Józscfné, akik fújják a nem maguk által gyártott rágalmakat, s mindig hozzáteszik bölcsen: «a piacon mondták, a piacon hallottuk". Dc hogy kitől, vagy kiktől, arra már -nem emlékeznek". Most itt kezdték ki rágalmaikkal az élen­járókat. Egyesek már addig men­tek, hogy az utcán is kiabáltak különböző megállapításokat, amelyekre aztán később -nem emlékeztek". Könnyű nekik — mondják az élenjárókra, a tojás­beadásban példamutatókra —, hisz záptojást adnak be. így akarják lejáratni rágalmaikkal a példamutató dolgozó paraszto­kat A helyi pártszervezet már fel­figyelt az aknamunkára, s nép­nevelőivel igyekszik felvilágosí­tani az ellenség által megtévesz­tett dolgozó parasztokat, de mind­emellett igen helyes lenne, ha a tanács és az illetékes állami szervek is határozottan utána néznének és ha szükséges, ér­vényt szerelve a tövényességnek. eltávolítanák ezt a begyűjtési terv teljesítésére tapadó féket is. Hírek a Szovjetunióból Tizennégy üzent épül Csurbaj-Nur bányászliakótelep határában épül Kazahsztán legna­gyobb aszfalt- és betongyára; Ez egyike a legnagyobbaknak a 14 építőanyagipari gyár között, ame­lyet a karagandai szénimedencében a közeljövőben üzembehelyeznek. Az aszfalt- és betongyár szom­szédságában fafeldolgozó kombinát és vasbetongyár épül. Ez utóbbi el­ső gyártmányait — vasbetongeren­dáklat és födémlemezeket, épület­vázakat — ősszel már küldi is a karagandai bányák építőinek; A legnagyobb új építkezés a be­loglin-discsenkszki téglagyác, ahol gázégős alagútkemencékben égetik majd a téglát Ha ezt a gyárat üzembehelyezik, úgy az évi tégla­gyártás 50 millió darabbal növek­szik meg. Az új építőanyagipari üzemek építésére több mint 170 millió ru­belt irányoztak elő; Ujabb turkmén városokba vezetik be a gázt 'Egyre szaporodik azoknak a turk­mén városoknak és lakótelepeknek a száima, ahová bevezetik a gázt így például Nyebit-Dagban, az olajbányászok városában a lakások 70 százalékába bevezették a gázt, Valamennyi közétkeztetési üaem, kórház, iskola és több ipari üzem már gázzal fűt A közeljövőben to­vábbi 2500 lakás kap gázt Most készítik Krasznovodszk gázvezeté­kének terveit; Uj élelmiszeripari gyárak az Altáj-vidéken Aa Altáj-vidéken gyors egy­másutánban helyezik üzembe az új élelmiszeripari gyárakat Nem­régiben kezdte meg munkáját a kamisini vaj- és sajtgyár, amely­ben az összes munkafolyamatokat teljesen gépesítették; Hamarosan megkezdi a gyártást a troiaki és maralihinszki vaj- és sajtgyá^ összesen 15 teljesen gé­pesített, új élelmiszeripari gyár épül most az Altáj-vidéken, ezen­kívül 30 meglévő tejfeldolgozó üze­met rekonstruálnak. Barnaulban húskombinát és édes­ipari üzem épül. Rijszkben mo6t szerelik a gépeket az új húskon­zervgyárban. Villanyvezeték üvegcsövekben Az épületekben vagy szabadon vezetik a villamosvezetéket, vagy pedig rejtve: ebonit-, illetve acél­csövekben; A szabadon maradó ve­zeték rontja a szoba képét, idővel meglazul és lelóg, a szigetelés tönk­remegy, a vezetéket gyakran kell cserélni.; A rejtett vezeték termé­szetesen nem látható, megbízha­tóbb, mint a másik, élettartama • zinte korlátlanul nagy. A rejtett \ ezetéket a követlkzőképpen készí­t k: a falba, vagy mennyezetbe be­vésett árkokba csöveket helyeznek el. Azután ezeket a csöveket elfe­5 ig gipsszel, a falat vagy mennye­- :tet vakolják és a csövekben be­•zzák a vezetéket, amelyet szük­ség esetén ki is lehet cserélni. A rejtett vezetéknek minden kéz­zelfogható előnye ellenére egy lé­r /eges hibája van: az ebonit- és az acélcsövek igen drágák. Kiszámítot­t Jc, hogy átlagosan a lakás egy­r.égyzetméterére rejtett vezeték esetén kb. 4 kiló acélcsövet hasz­nálnak fel, úgyhogy a nagy házak szükséglete sok tonnát tesz ki. V. M. Szorobrajkov mérnök ja­vasolta, hogy használjanak üveg­e-öveket a rejtett vezetékhez. Az ;g jó szigetelőanyag, nincs ki­teve az idők folyamán különböző rombolóhatásoknak, s sokkal ol­csóbb az acélnál vagy guminál. Elő­ször a legkülönbözőbb kísérleteket végezték, hogy megállapítsák, fel­használhatók-e az üvegcsövek villa­mosvezetékekhez. Kiderült, hogy az üvegcsövek elég hajlékonyak és szilárdak, e tulajdonságaik jóval túlszárnyalják az építészeti előírá­sokat. De ez még nem elegendő. Más kérdések is felmerültek: nem reped-e meg a cső felmelegedés esetén, amikor a benne lévő veze­téken keresztül nagyerejű áram ha­lad? Megvizsgálták ezt is. Olyan áramot bocsátottak a vezetékbe, hogy a csőben a hőmérséklet 120 fokra emelkedett. A csöveknek semmi bajuk nem történt. De mi lesz rövidzárlat esetén? Rövidre zárták a csőben lévő veze­téket. Puskalövéshez hasonló dör­renés hallatszott. A vezeték átégett, de a cső épségben maradt. így te­hát az üvegcsövek kiállták a if gap­rólékosabb és legszigorúbb vizsgá­latokat is. Az építővállalatok idén 2 millió méter üvegcsövet használnak fel az új házakhoz. Ezáltal 5 ezer tonna acélt és 3 millió rubelt takarítanak tnefe •"• * Közös értekezleten beszélték meg a megye állami és tanácsszervei a betakarítással és gabonabegyüjféssei kapcsolatos tennivalókat Szerdán Hódmezővásárhelyen a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga megyei értekezletet tartott a ga­bonabetakarítással és begyűjtéssel kapcsolatos munkák megbeszélé­sére. Az értekezleten Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács vb elnöke mondott beszámolót. — Ritkán történik meg, hogy a megyei tanács ilyen nagy létszám­mal értekezletet tartson. De a ga­bonabetakarítás, valamint a be­gyűjtés eredményes, jó elvégzése megkívánja, hogy ilyen népes érte­kezlet előtt fejtsük ki elgondolása­inkat és így hozzuk összhangba kü­lönböző szervek feladatait — mon­dotta Papp elvtárs. Mindannyiónk közös feladata a betakarítás Ezután hangsúlyozta, hogy ilyen nagyarányú feladat elvégzése nem egy-két embertől függ, hanem a megyében dolgozó minden szerv jó munkájától. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a betakarításhoz cs begyűjtés­hez nemcsak jó termésre, nem­csak gépekre, nemcsak munka­erőre van szükség, hanem jó kedvvel dolgozó emberekre is. Nem tudnak az emberek kedvvel dolgozni akkor, ha valamibe indo­kolatlanul hiányt szenvednek, vagy ha meg is kapják, amire szükségük van, de az nem jó, legyen az szer­szám, közszükségleti cikk, élelmi­szer vagy éppen a bánásmód. Nem alakul ki a beadási készség önkén­tessége, ha akár a tanácsainknál, akár a különböző gazdasági szer­veink valamelyikénél a termelővel Igazságtalanul bánnak, vagy nem időben intézik ügyeit. Majd arról beszélt Papp elvtárs, hogy a begyűjtés eredményes tel­jesítése a községekben, városokban dől el. Éppen ezért a községi és városi tanácsok érezzék át, hogy területükön az ő kötelességük a betakarítás, begyűjtés megszervezése és el­végeztetése. Nekik kell elsősorban a helyi párt­szervezet segítségével a tanácsta­gokra, tömegszervezetekre, terme­lési bizottságokra és a példamutató dolgozó parasztokra támaszkodva elvégezni a szemveszteség nélküli betakarítást, majd így folytatta. a megyei tanácselnök: — Községi tanácsaink a jó dűlő­felelősi hálózat működtetésével ér­hetik el, hogy időben mozgósíthat­nak olyan gabonák aratására, ame­lyek megértek és tulajdonosaik ha­logatják az aratást. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a pártszervezetek segítségével el kell érni, hogy ne legyen egyet­len olyan termelő sem, aki nincs tisztában azzal, hogy mi a köteles­sége a gabonabegyüjtés idején. Fel­világosító munkával kell elérni, hogy ... i >, a minisztertanácsi határozatnak megfelelően a csépléstől számí­tott 24 órán belül minden ter­melő teljesítse állam iránti kö­telességét, de akik ezek után sem értik meg a törvény sza­vát, azokkal szemben haladék­talanul alkalmazni kell a tör­vényes rendelkezésekben elő­írt büntetést. Papp elvtárs a továbbiakban fel­hívta a figyelmet arra, hogy a me­gye területén egyes községekben je­lentős jég- és vízkár keletkezett. Mód van arra, hogy a károsult te­rületek után a beadási kötelezett­séget mérsékeljék. Minden körül­mények között biztosítani kell, hogy július 15-ig mindazon termelők beadási könyvén és nyilván­tartási lapján keresztülvezes­sék a mérsékléseket, akik ko­moly elemi kárt szenvedtek, hogy a cséplést követően ne le­gyen akadálya annak, hogy a termelők mérsékelt beadási kö­telezettségüket a cséplőgéptől teljesítsék. Jó jelenlőszolgálatot Ezután arról volt szó, hogy a cséplés és gabonabegyüjtés idősza­kában igen fontos feladat a hiba­mentes jelentőszolgálat, hogy min­denkor látható legyen: melyek azok a területek, ahol lemaradás van és segítségnyújtásra van szük­ség. A cséplési eredményeket még a kiállítás napján el kell juttatni a községi begyűjtési hivatalhoz. Ügy­szintén a felvásárló vállalatnak is kötelessége a vételijegyeknek le­adása még azon a napon, amikora felvásárlás történt. A községi be­gyűjtési megbízottak viszont a hoz­zájuk megérkezett vételijegyeket 24 órán belül könyveljék' el. A megyei tanácselnök a továb­biakban arról is szólt, hogy a be­takarítás időszakában nem szabad megfeledkezni az esedékessé vált élőállat-, tej-, tojás- és baromfibegyüjtési ter­vek maradéktalan teljesítéséről sem, majd a gépállomások, a termény-* forgalmi vállalat, az egyes nagyke­reskedelmi vállalatok, az egészség­védelem és népmüvelés feladatai­ról szólt, mert ezeknek tevékenysé­ge közvetve, vagy közvetlenül szo­ros kapcsolatban áll a betakarítás­sal, elősegíti, vagy hátráltatja a népgazdaságunk szempontjából döntő láncszemnek minősített me­zőgazdasági feladat, a betakarítás és gabonabegyüjtés megoldását. Befejezésül viszont arról szólt az előadó, hogy támogassák a taná­csokat a pártszervezetek a betaka­rítási és begyűjtési verseny szer­vezésében, a községi, városi vezetők, párt­funkcionáriusok, tanácstagok pedig az állam iránti köteles­ség példás teljesítésével te­remtsék meg az erkölcsi alap­ját annak, hogy joggal megkö­vetelhessék tanácsaink minden­kitől az állam iránti kötelesség teljesítését. Papp elvtárs beszámolóját szár mos hozzászólás követte és vaUte mennyi az aratás, cséplés, begyüj­tés problémájával foglalkozott. Értékeljék rendszeresen a versenyt? Az értekezleten több kritika hangzott arról, hogy sok a ver-i senykihívás, azt sem tudják már, hogy melyikhez is csatlakoztak. , A legtöbb verseny azonban nincs is értékelve. E kritika elhangzása el­lenére is újabb versenykihívások történtek az értekezleten. A be­gyűjtési hivatal tömörkényi veze­tője versenyre hívta ki a megye összes községét az évi állat és ál­lati termékek augusztus 20-ig való 80 százalékos beadására és ugyan­csak augusztus 20-ig a gabonane­műek badásának 100 százalékos tel­jesítésére. Még számosan szóltak hozzá. Pél­dául az algyői és a szegvári tanács vb elnökei a kenyér minőségét ki­fogásolták. Legyen a kenyér jobb és kielégítő, annyi, amennyire ép­pen szükség van — hangsúlyozták, A községi tanács már többször felhívta a sütőüzemi vállalatok figyelmét a kenyér nem kielé­gítő minőségére, de eddig még semmi javulás sem mutatko­zott. Végül a hozzászólásokra Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács vb elnöke adott választ, 'Sejzélgeth egy kitüntetett amoimL — Doktor Varga Miklós adjunk­tust keresem. — Tessék, én vagyok. Magas, kissé hosszúkás arcú, sötéthajú, negyven év körüli férfi. ,— Gratulálunk kitüntetéséhez. 1 Óh, köszönöm szépen — mondja szerényen és mosolyogva. Hellyel kínál •— az íróasztala mellett. A lakás berendezéséből nem látszik, hogy rendelő is — kis fotelek, nagy ernyős álló lám­pa a szoba díszei. Ide nem kell hófehér vizsgálóasztal, orvosi mű­szerszekrény — a barna biítorok megnyugtatóak, otthonos érzést keltenek. Idegorvos rendel itt délutánon­ként. Most éppen szabadságon van. — Család is vanl — Hogyne. Kettő. Miklós tizen­négy éves, Izabella tizenegy. Ki. tűnő tanulók. Erre büszke vagyok. És nagyon szeretem az iskolát, ahol tanulnak. — Nekem — mondja — ha sze­rényen is, de megvolt a lehető­ségem a tanuláshoz. Értelmiségi családból származom. Apám tiszt­viselő volt Gyulán. Gyorsan hozzáteszi: Végtelenül jól esett ez a megbecsülés ... Igazán nem is gondoltam•, hogy ilyen figye­lemmel kísérik munkánkat. Hang­súlyozni akarom ugyanis, hogy az Ideg- és Elme Klinika összes dolgozóinak együttes munkáját, az orvosok és ápolók szorgalmát ju­talmazták az én személyemen ke­resztül. — Klinikánk évről-évre fej­lődött. Sok probléma van, na­gyon sok kérdés megoldásán dol­gozunk. Az egészen elméleti pro­blémákat a gyakorlati kérdések­kel együtt oldjuk meg, a végső cél: az emberen való segítés érde­kébeti. — Az emberen való segítés jpytfékáiuljmk lő célja, Kormát nyunk új programmja, amely ép­pen az emberekről való fokozott gondoskodást tűzte ki főcélul, ho­gyan segíti munkájátT Varga doktor ar\?a fokozott 'ér­deklődést árul el, s a j kérdésre azonnal felel. — Nagy segítséget jelent. Még 19i5-ben Huszár professzor kez­deményezte, hogy a kimenő be­tegek további gondozását biztosít­suk. Igyekeztünk együttműködni a szociális gondozókkal, az űze­tnek szar. pol. felelőseivel, hogy megfelelően történjék a betegeit munkába való elhelyeaétte. Nem egyszerű dolog, hogy egy ember milyen környezetben él, mit csinál, milyen hatással van rá munkaterülete, s ő hogyan tud­ja kifejteni képességeit; mindezek különösen femtosak az idegbetegek­nél a gyógyulás érdekében ... Varga adjunktus lelkes hévvel magyaráz: — Bizony kezdetben nehezen ment a kimenő betegek elhelyezé­se. A kormányprogramm megje­lenése óta azonban jelentősen jobb a helyzet. A Ruhagyárból pél­dául legutóbb telefonáltak a kli­nikára, mit csináljanak, milyen munkakörbe helyezzék a 'beteget, így is kell ezt csinálni mindenütt. Persze, ennek még nagyon a kez­detén vagyunk. Sokat, nagy szeretettel beszél munkájáról, hivatásáról, — ti­zenöt éve az Idegklinika dolgo­zója. Még hetvenhárom éves édesapja is segít: orosz szak­könyveket, Pavlov munkdit for­dította magyarra. Varga doktor kerékpárral jár a két munkahelye: az Idegklinika kisépüléte és a Pulcz-utcai intézet között. — Egységes szép épület kellene — említi meg, mint fő problé­májukat. — A kettős elhelyezés miatt az oktató, kutató munka, a betegekkel való gondos foglalko* zás sok felesleges energiát vesz el tőlük. 'A betegek Budapest alól. Baja, Békéscsaba körzetéből is idejárnak, vagy ide. utalják be őket. A további jobb munka, az eredményesebb gyógyítás ér­dekében nagy szükség lenne egy ideggondozási intézetre, ahol úgy ellátnák a gyógyuló betegeket, mint a tüdőbeteg gondozó intézet­ben. Jól képzett gondozónői há­lózat kiépítése, — a jövő feladata... Kintről, az előszobából a gye* rekek zaja hallatszik. Az édesapa szeme felcsillan. — Megyünk nyaralni. Most há­rom napig otthon voltunk Gyulán, most meg elviszem őket Tihany­ba. Még sohasem látták a Bala­tont. — S mit szólt az édesapja, a klinikán a kartársai, a felesége, a gyerekek a kitüntetéshez1 — Mindenki nagyon örült. Többet nem mond. Csak m o* solyogva idenyújt egy kék dobozt. Benne egy zöldkoszorús jelvény közepén ezüst felírással: „Érdemes orvos". MARKOVITS TIBOB Közlekedési balesefelhárítósi kiállítás nyílik Szegeden A Belügyminisztérium Csongrád­megyei Főosztálya és a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Főigazgatósága közlekedési balesetelhárítási kiál­lítást rendez Szegeden. A volt Ti­sza-szálló földszinti termeiben már elhelyezték a képeket é» július 10-én, szombaton délben 12 óra­kor ünnepélyesen nyitják meg. A kiállítás nagyon tanulságos és ez­ért július 10-től 25-ig reggel 9-től este 9 óráig tartják nyitva, hogy mindenki megtekinthesse. Belépés díjtalan,

Next

/
Thumbnails
Contents