Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

jfJLÉG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK t A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közős értekezleten beszélték meg a megye állami és tanácsszervei a betakarítással és gabonabegyüjtéssel kapcsolatos tennivalókat Piaci jelentés Kflbekházáról Hírek a Szovjetunióból , A fűszerpaprika termelés időszerű kérdései Dankó Pista emlékest lesz Szegeden Közlekedési balesetelhárítási • kiállítás nyílik Szegeden f X. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM PÉNTEK, 1951 JÜLIUS 9. ARA: 50 FILLÉR Arató egyéni gazda Szeged határában Szeged, "Alsóvárosi Feketeföldek 150. szám. Ott lakik Csányi Sándor egyéni gazda családjával. Ilyenkor — a nyári nagy munkák idején — a gazda, felesége és a lányuk különösen kinn a földeken: kora reggeltől napszálltáig. A gabonatáblában őszhajú paraszt ember vágja a rendet. A melegen tűző nyári napban megcsillan a kasza. Megállás nélkül lép előre. Nyomában tarka fejkendős aszszony halad, hajladozva. Markot szed, s mögötte egy másik nő, —„a lányuk: Rózsi lépked. Kévékbe köti a gabonát, kötelet fon. Csányi Sándor és családja aratja az árpát Egy kis fehér kutya: a Csöpi, hol a gazdájához, hol annak feleségéhez elátogat- el, majd a kedvenc letelepszik a dűlőút menti akácfa tövébe, ott vigyáz a vizeskannára, meg a lerakott ruhákra. Munkáról, az életről beszélgetünk az egyéni gazda családdal. Feljebb tolja fején a kalapját Csányi Sándor és azt mondja: — Nagy a kedvünk a munkához. Szeretjük, tán úgy, mint még soha, a földművelést. Hogy miért? Az ember munkálkodásának hasznát látja. Igazán méltányos a csökkentett beadás, ,az adó is. kevesebb. No és aztán — folytatja és felesége bólogat hozzá Képünkön: Csányi Sándor szegedi egyéni gazda vágja a megérett őszi árpát. Felesége a markot szedi utána —' jó dolog az is, hogy a beadás három évre szól. Előre tervezhetünk. Csend. Hallgat, s gondolkozik a Csányi család. Jó gazdák ők. Tervező emberek. Sertésbeadási kötelezettségüket, baromfi-, tojásbeadásukat egész esztendőre teljesítették. Kaptak is a sertés gyors beszállításáért kukorica-kedvezményt. Nemcsak az idén, hanem máiévek óta az elsők között vannak Szegeden, akik példát mutatnak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. — Mert ugye csak úgy haladhatunk előbbre, ha minden gazda megteszi a kötelességét — kezd beszélni talpraesett szavakkal a gazda felesége —. A munkások a gyárakban cipőt, ruhát, gépeket is gyártanak a "tanyasiaknak". Ellátásukhoz nekünk kell segítséget adni, i | : J Arról is beszél aztán a gazda és a felesége: amint a gép az ő gabonájukat csépeli, a legelső dolguk lesz, hogy a gép farától a gabonabeadási kötelezettségüket teljesítsék. "A rendelet is úgy szól, hogy a géptől kell vinni a gabonát a begyűjtő helyre, Az állam csak úgy tud többet adni, ha mi Is adunk neki". Nem rossz dolog a szabadpiac. Jó a gazdának, jó a munkásnak. Ügy is igyekeznek Csányi Sándorék, hogy jusson ez is, az is a piacra. A gazdaasszony nyolcvan darab csirkét és negyven kacsát is nevel. Szépek. Az ólban malacok is vannak. Szépen ad tejet a két tehén. Tejbeadását csak az egyik után kell teljesíteni. Mert A Magyar Irók Szövetsége közgyűlésének második napja az új begyűjtési rendelet előírja, \ nak. Csütörtökön reggel a budapesti városi tanács váciutcai termében folytatódott a Magyar írók Szövetségének közgyűlése. A délelőtti ülésen folytatódott a vita Darvas József beszámolója felett. Az első felszólaló Szabó Pál Kossuth-díjas író azokról a változásokról beszélt, amelyek a magyar faluban a korimányprogramm óta végbementek. Valahányszor lemegyek á falumba, olyan változást tapasztalok, hogy alig tudom figyelemmel áthidalni azt az időt, amely alatt nem voltam otthon. — Amikor én időről-időre megláttam ennek a változásnak a különböző állomásait és próbáltam ennek itt-ott hangot adni — mondotta —, bizony nemcsak kritikusaim egy része vonta ezt kétségbe, de még az írók is —, hogy nincs ilyen nép, nincs ilyen lány ,.. Itt van a zsebemben egy fénykép, a debreceniektől kaptam. Egy parasztlányt, termelőszövetkezeti tagot ábrázol; japán blúzban, szandálban és szépen vezeti a lovat a tengeriföldeken. Elvtársak! Ilyen változások vannak és rendkívül sok ilyen lány, ilyen Molnár Eszter és Hajdú Klári van, a mi gyermekeink így járnak és így dolgozhogy minden második és azt követő tehén után nincs beadás. A gazda elmondja azt is, hogy aratás után elvégzi a tarlóhántást, sőt vet másodnövényeket is, így is elősegíti a jószágok takarmánnyal való ellátását. S már aratnak tovább. ' Sürget a munka,, Dobó István csoportvezet " Városunk iszivétől kissé távolabb esik az a terület, ahol az Besetgyár van. Sokan talán nem is tudják, hány szorgos kézen megy keresztül például egy iskola-ecset, amíg a fehér rajzlapra festhetnek vele. Ebben a gyárban dolgozik tizennégy éves kora óta Dobó István többszörös újító. 1936ban került az üzembe. Kisfiú volt még akkor. Kazánfűtőnek alkalmazták. Az évek múltak. Sokszáz mázsa fűtőanyaggal táplálta a mindig éhes gyomrú kazánt. Nehéz munkát végzett, megedződött benne. Később a famühelybe került, majd az ecsetkötöbe, ahol a •mult évben jelvényes sztahánovista lett. Dobó István sok hasznos újításával könnyítette meg a munkafolyamatokat, j. . Ez év februárjában az ecsethüvelyek gyártására készített egy újítást, 'Az ecsethüvelyeket ugyanis eddig Pestről kapták. Előfordult az, hogy az üzem tervszerűsége sokszor rosszul alakult, azért, mert nem azokat a. nagyságú ecsethüvelyeket kapták meg. amit kértek. így természetcsen nem tudták összhangba hozni a munkát. Ezért a közelmúltban áttértek a lyoni és lapos lalckecsethüvelyek üzemen belüli gyártására. így olcsóbb, mint rendelésre, kivitelre is szebb. Természetesen mindig azokat gyártják, ami a terv szerint szükséges. A hüvelyek üzemen belüli gyártása óta nem történik Ynár meg az, hogy valamilyen nagyságszámú ecsetet nem készíthetnek el a hüvelyek hiánya miatt. Dobó István ma már a hüvelygyártó részleg csoportvezetője. Legfrisebb újításával — amelyet február 15-én vezettek be, kétszeresére emelte a lapos lakkd:sethüvelyek gyártását. Ezáltal teljesitmélye 235—240 százalék között mozog, s havi fizetése is többször megközelíti az 1800 forintot. Újításával a lapos lakkecsethüvelyek „utolsó simításainak" idejét csökkentette. Az újítás bevezetése előtt ugyanis az ecsethüvelyt hoszszabb ideig kellett a formán kalapálni, amíg megkapta c.z előírásnak megfelelő formát. Dobó István újításával — amelyet saját maga állított elő — olyan szerkezetet készített, amely egy lábnyomással a sablonra helyezett hüvely formáját azonnal kifogástalanra alakit ja. Munkabérben az évi megtakarítás 6471 forint 40 fillért jelent. Dobó István csoportvezető szívesen adja át munkamódszereit a többi dolgozóknak. Szeretik is munkatársai. Dobó István barna hajában már itt-ott ezüstösen csillog néhány szál. Két kislánya is van ... Hiába, az idő eljár. 'A kiváló dolgozót az iizlem kommunistái legutóbbi gyűlésükön tagjelöltnek javasolták. Dobó István örömmel fogadta a hírt. Tudta, érezte, hogy a jó munka, a becsületes helytállás jutalma nem marad el. Tagja lesz nemsokára annak az élcsapatnak, amelynek segítségével, vezetésével jutott el a kazánfűtéstöl idáig. fk. m.) Aratnak a kübekházi Sarló, Kalapács tsz-ben A kübekházi Sarló Kalapács termelőszövetkezet 1670 holdon gazdálkodik. A jókora darab terület megmunkálásához a viszonylag kevés tag ereje nem elégséges. Kell, elengedhetetlenül kell az aratáshoz is a gépek segítsége. A Sarló Kalapács tsz-nek 530 > hold búzát, 70 hold árpát és 70 bold zabot kell learatni. Szerdán kezdték az aratást a tszben. Tegnap 8 kézi kaszás vágta ex érett árpát. A búza aratása napok múlva kezdődik, mert még neaaí^'érett, Nagy erőfeszítéseket tesznek a tagok azért, hogy a sáros, ^elgeg&nt yízborítetta földön elvé-. gezzék a növényápolást, rendben tartsák földjüket. Egy aratógép a deszki gépállomásról tegnap kiment a földre aratni. Az aratógéppel sok baj volt. Még másik két aratógép is érkezik majd a tsz-be — amint azt a növénytermelő brigád vezetője is mondta. A deszki gépállomás kísérje különösen figyelemmel, hogyan adhatják a legtöbb segítséget gépeikkel azért, hogy a Sarló Kalapács sikerre) végezze a nyári nagy munkákat. A deszki gépállomás dolgozói már nem egyszer megmutatták, hegy helyt tudnak állni. Segítsék most is elegendő gépi erővel a Sarló Kalapács termelőszövetkezetet. A munka nem könnyű, de becsületes jó szándékkal, akarattal — és bizonyára így is lesz ez —, a deszki gépállomás hű segítőjévé válik a kübekházi szövetkezetnek. Kétségtelen, ha a gépek végzik — a lehetőségekhez mérten — az aratás zömét, akkor a kézi erők, a tsz tagsága végezheti a növényápolást. A tagság szeretné igénybe venni a kombájn segítségét is. Helyénvaló ez és azokon a gabonatáblákon, ahol lehetséges, arasson is a kombájn. A helyi, de a járási tanács is adjon meg minden támogatást a Sarló Kalapács tsz-nek, * i Ezután Urbán Ernő Kossuth-díjas író szólalt fel, szintén országjárása élményeiről beszélt. Hangsúlyozta, sem ő, de véleménye szerint írótársainak többsége sem tudta még felmérni, hogy a kormányprogramul nyomán milyen rohamos fejlődés bontakozott ki hazánkban, s erről a fejlődésről számot kell adni az íróknak. — Eléggé tájékozottak vagyunk-e arról — folytatta — ami ma az országban történik, s amikor az élet igazibb, teljesebb ábrázolásáról beszélünk, hallomásokra, hiedelmekre, vagy tényekre támaszkodunk-e, amelyek az írói ábrázolás számára nemcsak a mit-et. de véleményem szerint a hogyan-t is megszabja? A falu népének hangulata, termelői tevékenysége nemhogy napról-napra, de szinte órárólórára növekszik. A körülbelül 800 km-es utam során egyetlen hold, de még egyetlen barázda parlagon heverő földet sem láttam. Eltűnt az a csaknem egymillió hold tartalékföld, illetve parlagföld, amelyen tavaly semmi, vagy csak a hullott szemből való gabona termett: Urbán Ernő felszólalása után Sarkadi Imre szólalt fel. Többi között a prózairodalomról szólt s ezzel kapcsolatban feltette a kérdést: megvan a veszélye annak, hogy a kormányprogramm adta nagyobb szabadságot egyes írók úgy értelmezik, hogy ezentúl csak a hibák között kutatgassanak, mentől több hibát kutassanak fel? Ez a veszély feltétlenül megvan — mondotta a többi között —. csak eddig nem jelentkezett még prózairodalmunk gyakorlatában. Ezután Király István hangsúlyozta az irodalomban a naturalista és öncélú hatások veszélyét. Király István szavai után Somlyó György szólalt fel. Somlyó György hangsúlyozta, hogy az íróknak sokkal többet kell tanulniok. érdeklődniök a . nemzetközi kérdések iránt, irodalmi folyóiratainknak több szeretettel kell foglalkozniok a külföldi írók műveinek ismertetésével és erre a kérdésre nagyobb gondot kell fordítania az írószövetségnek is. Ezután Méray Tibor Kossuthdíja emlékeztetett arra, hogy nincs nagy irodalom világszélességű látókör nemzetközi távlatok nélkül. Nekünk volt már ilyen nemzetközi, ilyen békeharcos, erős, őszinte és mozgósító irodalmunk. Egy esztendő óta — ahogy mondani szokták — mintha elvágták volna! Mintha költőink egyszerűen megfeledkeznének a , világról, Sok a feladatunk, — fejezte be szavait — a magyar valóság megismerésében, a nemzetközi távlatok, a világpolitikai helyzet megismerésében. Egymás nélkül egyik sem megy, A nagy tapssal fogadott felszólalás után Erdei Sándor beszélt az irodalomkritika feladatairól. Hangsúlyozta: irodalomkritikánk legsürgetőbb feladata most az. hogy az eddiginél nagyobb eszmei igényességgel az új irodalmi művek társadalmi szerepét kutassa, tárja fel az irodalom és a társadalom életének kapcsolatát, az eddiginél sokkal részletesebben ós konkrétabban. Erdei Sándor hozzászólásával véget ért a vita, s Darvas József népművelési miniszter emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a hozzászólásokra. Darvas József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a felszólalók jelentős része egyetértett a referál tummal és azt, mint mondotta >—• helyesen kiegészítette. Ismételten leszögezte, hogy mind drámairodalmunk, mind költészetünk komoly mértékben fejlődött. Ugyanígy prózairodalmunkban is jran fejlődés. — Azt hiszem — mondotta végül — ezt a mostani tanácskozásunkat úgy kell számbavennünk, mint amely elindulást jelent ahhoz, hogy az irodalmunk fejlődésében az elmúlt hónapokban felmerült eseményeket most már konkrétan és nemcsak elméletileg tudjuk figye-i lembevenni, számításba venni és feladatunk számbavétel melletti az ebből adódó konzekvenciák nagyon bátor és határozott levonása. A zárszó után Kuczka Péter felofivasta a közgyűlésre érkezett üdvözlőtáviratokat, majd ezünet következett. A közgyűlés 3 óra ntán folytatódott. Az ülésen Kónya Lajos Kossuth-díjas, a Magyar írók Szövetségének titkára megtartotta szervezeti beszámolóját a szövetség munkájáról. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy! a júniusi határozat után az írószövetség élete is megélénkült, majd az írószövetség egyes szerveinek működését ismertette. Az írószövetségnek egy hetilapja, két budapesti havi folyóirata és immár 4 vidéki, többnyire negyedévenként megjelenő kiadványa van. A Csillag, az írószövetség központi folyóirata az utóbbi időben fejlődött. Jelentős eredményeket ért el az irodalmi egységfront kialakítása terén, de ezt a munkát sok esetben formálisan végezte, hiányzott belőle a szilárd elvi állásfoglalás. Az Uj Hang színvonala is emelkedett. Sajátos arculatát nem alakította még ki, így nincs meg a megfelelő súlya, tekintélye, szerepe sem. Sokat keil fejlődnie, hogy méltó versenytársa legyen a Csillagnak: Az Irodalmi Újság hetilappá alakulása örvendetes eseménye Irodalmi életünknek. A lap szinvona-i la javult, de még most nincs határozott arca. t Vidéki folyóirataink — a debreceni Építünk, a szegedi Tiszatáj, a Pécsett megjelenő Dunántúl és a miskolci Koho fontos feladatot töltenek be egy-egy táj irodalmi és kulturális életében. __ ' Ezekben a folyóiratokban a versanyag viszonylag jó, míg a novellák és tanulmányok terén elmaradnak a fővárosi folyóiratok mögötti Hasonló a helyzet a kritikák elviségében. Bizonyos provinciális önteltség is jelentkezik némelyikbenEl lehetne érni, hogy havonta jelenjenek meg és megerősödé- 1 sük folytán valóban gócai le- ! hetnének egy-egy tájegység; kulturális életének. Ezután áttért az írószövetség alapszabályainak módosításával kapcsolatos kérdésekre. -. LfyMt&jk a mo&gdik sM/hni J