Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-07 / 159. szám

OÍLMÜGYGRORSZAG 2 SZERDA, 1954 JÜLIUS 1. PARTELET Ha nem kevesebb lelkesedésre van szükség, mint a fordulat éve előtt, a pártharcok idején — mondotta Komócsin Zoltán elvtárs a megyei pártaktíva értekezleten Hogyan csökken elemi kár esetén a beadási kötelezettség és mit kell tudni Július 3-án a megyei pártaktíva értekezlet vitájában felszólalt Ko­mócsin Zoltán elvtárs, a Központi Vezetőség osztályvezetője. Komó­csin elvtárs felszólalása elején fél­hívta a figyelmet a pártellenőrzés fontosságára, a pártszervezetek és a tanácsszervek kapcsolatának he­lyes kialakítására és a tömegszer­vezetek munkájának jelentőségére. Hangsúlyozta: elő kell venni a munkamegosz­tásnak olyan módszerét, hogy egyldőbcn több fontos felada­tot is képesek legyünk végre­hajtani. Ezután a következőket mondotta: — Az üzemekben fontos kezde­ményezések vannak. Megfelelő mű­szaki vezetők bevonásával szaksze­rűen fognak a problémák megoldá­sához: a termelékenység emelésé­hez, az önköltség csökkentéséhez. Ezek dicséretreméltó kezdeménye­zések. A pártszervek arra fordít­sák erejüket, hogy megértessék ezeknek a munkáknak a nagy po­litikai jelentőségét. Azok a műsza­kiak, akik készítik a terveket, azok a technikusok, akik résztvesznek a tervek teljesítésében értessék meg a munkásokkal, hogy nem egyszerű termelési feladatok megoldásáról van szó, hanem a párt célkitűzései­nek megvalósításáról, az életszín­vonal emeléséről; — A szakembereknél van olyan tapasztalat — folytatta Komócsin Zoltán elvtárs —, hogy munkájuk politikai jelentőségét figyelmen ki­vül hagyják. Nagy tudósok tudnak országos, világjelentőségű munkát végezni sokszor anélkül, hogy tu­datában lennének annak nagy tár­sadalmi jelentőségével. Ez elvtár­sak, ha nem is ilyen mértékben, de fenn áll a mérnököknél, a techni­kusoknál, s a művezetőknél is. So­kakat izgalomba hoz, ha egy-egy felfedezés megvalósul a gyakorlat­ban. de hogy milyen céllal valósul meg és milyen eredménnyel jár, ez már kevésbbé érdekli őket. Ide ve­zethető vissza Sztálin elvtársnak az a nagyon fontos figyelmeztetése, hogy minden szakmának van saját tudománya, azonban valamennyi szakma számára van egy közös tu­domány és ez: a marxizmus-le­ninizmus. A politika tudománya ez és azért szükséges, hogy még vi­lágosabban lássuk a célunkat, amiért harcolunk. Komócsin elvtárs ezután a ter­melőszövetkezetek problémáihoz szólt hozzá. .Nyilvánvaló — mon­dotta —, hogy a munkásosztály, se­gítsége nélkül nem tudtunk volna ekkora termelési segítséget nyújta­ni a termelőszövetkezeteknek, mint amekkorát eddig is nyujtottunk. Az itt jelenlévő elvtársak: járási titkárok, tsz elnökök, állami gaz­dasági igazgatók egyetértenek ab­ban, hogy végérvényesen fel kell számolni azt a helyzetet, hogy mi folytonosan rendkívüli segítséget adjunk a termelőszövetkezeteknek, hogy ajándékokkal árasszuk el őket, mert ez a végleges megerő­södésre úgy sem vezet A termelő­szövetkezet nem azt jelenti, hogy 10 vagy 100 egyéni gazdaság egye­sült, hanem azt, hogy az életkö­rülmények, a társadalmi helyzet megváltozik a tsz-ben. A tsz-ek megerősítésének döntő módja a termelési segítségnyújtás — ebben benne van a párt politikájának megvalósítása. A terméshozam nö­velése elválaszthatatlan kapcsolat­ban van a párt politikájával, cél­kitűzéseivel. A versenyben, amely a tsz-ek és az egyéni dolgozó pa­rasztok között folyik, nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezeteknek kell győzni; A tsz-ek fölényét azon­ban addig nem lehet bebizonyítani, míg a kukoricában, az árpában, a burgonyában nem lesz jobb a ter­més, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztságé. Ezért fő feladat, hogy a családtagok is dolgozzanak a közös munkában; Ezután levonta Komócsin elvtárs azt a következtetést, hogy a gazdasági munkát mindenütt ellenőrizniük kell a pártezer­veknek. A pártnak arra kell fordítani fő erejét, hogy a legfontosabb ember­től kezdve a legegyszerűbb dolgo­zóig megértessük a termelés nagy politikai jelentőségét. Meg kell ér­tetni a pártnak elsősorban saját funkcionáriusaival, de az egész néppel, hogy a termelés a fő fel­adat, ez a párt fő célkitűzése azért, hogy az egész nép életszínvonalát emelni tudjuk; A továbbiakban aláhúzta Komó­csin elvtárs a kommunista példa­mutatás, a kommunista lelkesedés jelentőségét. 1947-ben a pártfunk­cionárius, a pártmunkás és az ál­lami funkcionárius is személyes összeköttetésben volt a tömegekkel, tudott a tömegek között dolgozni úgy, hogy azután ő utána mentek a dolgozók a párt politikájának megvalósításáért. Sajnos, erről sok helyütt leszoktak, a fordulat éve után előtérbe került az utasítgatás, a tanácselnökök, a DISZ-titkárok rángatása és háttérbe szorultak a régi jól bevált módszerek. A III. pártkongresszus felada­tul tűzte ki a Magyar Függet­lenségi Népfront újjászervezé­sét új alapokon. A Magyar Függetlenségi Népfron­ton keresztül kiterjesztjük a párt politikai befolyását, hogy ezáltal még több erőt szabadítsunk fel a nép, az ország, a párt szolgálatára. A népfrontba tömörülő pártonkí­vülieiknek nem lehet parancsolni, azokat nem lehet utasítani. Azokat szükséges lesz minden esetben sze­mély szerint meggyőzni, hogy mit akar a párt. Szükség van a kom­munista szívre is. Az utóbbi idő­ben tapasztalni lehet a pártfunk­cionáriusoknál is bizonyos bágyadt­ságot. Ugyanazt a sablont olvassák fel most is, amelyet két évvel ez­előtt felolvastak. Ugy tűnik, mint­ha kevés volna bennük az életkedv. Az elmúlt években nehéz volt a hely­zet az igaz, a párt politikája hibás volt és ennek folytán megfeszített feladataink voltak. Az elmúlt év­ben azonban az volt a baj, hogy valahogy kiment a divatból az a jó kommunista szokás, hogy a pártfunkcionáriusokat is lel­kesíteni kell. Lelkesíteni kell azonban a tömegeket is, mert az előttünk álló nagy munká­kat lelkesedés nélkül nem lehet elvégezni. Ma nem kevesebb lelkesedésre van szükség, mint a fordulat éve előtt, a pártharcok idején, hanem a párt­kongresszus határozatának végre­hajtásához — ha lehet — még sok­kal többre. Kommunista légkör ki­alakítására van szükség és ilyen légkörben jobban megy a munka. Csongrád megyében minden lehe­tőség meg van arra, hogy a kon­gresszus határozatát végrehajtsuk és ehhez kívánok az elvtársaknak sok sikert* a jégkár biztosításról ? Monzon ezredes a guatemalai kormányjunta vezetője sajtóértekezleten ismertette a junta politikájának főbb irányvonalait (MTI). Monzon ezredes hétfői sajtóértekezletén ismertette az ame­rikai segítséggel kormányra ju­tott katonai junta politikájának főbb irányvonalait. Mint az „AFP" jelenti, Monzon mindonekolőtf azt állította, hogy a junta „gyarniatosílósellenee" po­litikát kíván folytatni, ugyan­akkor 6Íetett hozzáfűzni, hogy „garanciát nyújt azonban mind a hazai, mind a külföldi tő­kének ebből a célból, hogy fo­kozhassál; guatemalai beru­házásaikat". Az ezredes bej ólon tette a továb­biakban, hogy több mint 1000 kom­munistát letartóztattak. A londoni rádió értesülése sze­rint Monzon a továbbiakban kö­aölte az új guatemalai kormány­juntának azt a döntését, hogy „megszakítja a diplomáciai kap­osolatokat a Szovjetunióval ós más kommunista országokkal" ós hogy a junta aláírja azt a kom­munistaellenes határozatot, amolyet az Egyesült Államok terjesztett a legutóbbi earacasi amerikaközi ér­tekezlet elő. Monzon a továbbiakban leszö­gezte, hogy „Guatemala egybehangolja ál­talános külpolitikáját a nyu­gatival; folytatja együttmű­ködését mind ax ENSZ-szel, mind az amerikai államok szervezetével". Monzon aa alkotmányos sza­badságjogok felfüggesztésével kap­csolatban kijelentette: „Nem tud­juk, mikor fogjuk ezeket vissza állítani." Különös figyelmet érdemel Mon­aonnak az a bejelentése, hogy — mint a londoni rádió jelenti, „— a kormányjunta felülvizs­gálja azt a törvényt, amely szerint a földekei, a többi között a XJnited Fruit Co. föld­tulajdonát kisajátították és szétosztották a földnélküli pa­rasztok között". Monzon végül bejelentette, hogy módosítják az ország alkotmá­nyát, hogy „valóban demokrati­kus" (értsd: az amerikai érdekek­nek legmegfelelőbb) kormány jö­hessen létre. A tűzrendészeti hatóság közlemény© a mezőgazdasági termények és a falu tűzvédel mérői A tűzrendészeti hatóság közle­ményt adott ki, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy a lábon álló, learatott és a betakarított terményt sok veszély fenyegeti. Sok esetben hatalmas károkat okoznak a tüzek is. Éppen ezért minden falusi dol­gozónak érdeke, de egyben haza­fias kötelessége is, hogy résztve­gyen a falu megelőző és mentő tűzrendészetének munkájában. A tanácsok a tűzoltóság segítsé­gével az ország majdnem vala­mennyi községében megszervezték a figyelő és készültségi szolgálatot a mezőgazdasági termények és a falu tűzvédelmére. A figyelő feladata, hogy a ren­delkezésre álló eszközökkel a leg­rövidebb időn, bejül i^eatse, vagy^ jelezze a keletkezett tűz irányát és helyét. A készültségi szolgálat tagjai is­merjék felszereléseiket és tartsák azokat rendben. Szerezzék meg a szükséges helyismeretet. Ez no­csak a község utcáira és a határá­ra terjedjen ki, hanem a Vízszer­zési helyekre is. A mezőgazdaság területén a tűz­esetek megakadályozása, megelő­zése elsősorban a dolgozó paraszt­ságra hárul, de nem kisebb a fel­adatuk az állami gazdaságok, gép­állomások és szövetkezetek vezetői­nek a tűzrendészeti előírások be­tartása terén. Fáradságos mun­kánk gyümölcsét meg kell véde­nünk a tűz és az ellenséges elemek , Kártevő guszütásátój, _ v Angol-amerikai tárgyalások London (MTI). Az angol külügy­minisztériumban angol-amerikai tárgyalások kezdődtek arról, hogy az „európai védelmi közösség" szerződés kudarca esetén életbe le­het-e léptetni a bonni szerződést, amely módot adna önálló nyugat­német hadsereg szervezésére. Franciaországban bizalmatlanság­gal és elégedetlenséggel fogadták a tárgyalások megkezdéséről érke­zett hireket. A párizsi rádió mér­tékadó francia köröket idézve fi­gyelmeztet arra, hogy Franciaor­szág szövetségeseinek helytelen lenne döntenie ebben a kérdésben, mielőtt a francia kormány határo­zott volna. Több lap utal arra, hogy a má­sodik világháború befejezése óta „ezen az angol-emerikai értekezle­ten történik meg elsőízben, hogy Franciaország nélkül vitatják meg a német kérdést". Ady, Boccaccio, Csehov művek jelenlek meg A Szépirodalmi Könyvkiadónál több, nagy érdeklődéssel várt klasszikus mű jelent meg. „A vi­lágirodalom klasszikusai" x sorozat első kötete Boccacciónak, a renais­sance nagy írójának „Dekameron"­ja. A kötet a világhírű novellák felét tartalmazza. Csehov halálának 50. évforduló­ja alkalmábói megjelent válogatott elbeszéléseinek első két kötete. Ady Endre íróművészetének ed­dig kevéssé ismert oldalát mutat­ják be „válogatott cikkei és tanul­mányai" Földessy Gyula összeállí­tásában; Cbnóleti színvonalunk emeléséi segíti elő az MAG­'AMTSMGÁLTATÍS Az utóbbi hetekben jelentős te­rületén keletkezett a megyéljen jégkár, éppen ezért kivonatosan is^. meitetjük a Begyűjtési Értesítő június 20-i számában megjelent be­gyűjtési miniszteri és pénzügymi­niszteri együttes utasítást, amely rendelkezik az elemi károkkal kapcsolatos termény és borbeadási kötelezettség csökkentéséről. A terménybeadási kötelezettsé­get jég-, tűz- és vízkár esetén a borbeadási kötelezettséget jég- és vízkár esetén lehet mérsékelni, abban az esetben, amennyiben a kár mértéke a 25 százalékot eléri, vagy megha­ladja. A jég-, illetve vízkárt a termelők 5 napon belül jelenteni tartoznak a tanács végrehajtó bizottságához, aki az Állami Biztosító megbí­zottjával együtt felbecsüli a kárt. A kárbecslésnél a károsultnak is je­len kell lennie, amelyről a tanács­nak kell értesítenie a termelőt.. A kárbecslésről jegyzőkönyvet vesz­nek fel. A termelőknek joguk van a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 15 napon belül a megál­lapított kárszázalék ellen felszó­lalni, a helyi tanácsnál. A tűzkárt a károsult közvetle­nül az Állami Biztosító járási (városi) felügyelőségénél jelenti be. A vízkárok becslése nem tartozik az Állami Biztosító hatáskörébe, ezért a vízkárok helyszíni becslé­sére minden városban, községben esetenként 3 tagú bizottságot kell létesíteni. A kárbecslésnél itt is je­len kell lennie a termelőnek, de távolléte nem akadályozza a kár­becslést A beadási kötelezettséget a bú­za, rozs, árpa, zab, kukorica, bab, borsó, lencse, napraforgó és bur­gonya vetésterületet, illetve szőlő­területet ért elemi kár esetében lehet mérsékelni, ha a kártszenve­dett termelőnek a károsodott ter­ményből beadási kötelezettsége áll fenn. Mint említettük, elemi kár cí­mén a termény- és borbeadási kö­telezettség annál a termelőnél mér­sékelhető, akinél a kár mértéke a 25 százalékot eléri, vagy megha­ladja. Ezekben az esetekben a kárt szenvedett terület arányában és a kár tényleges százaléká­nak megfelelően adják meg a mérséklést. Ezek szerint meg kell állapítani, hogy a kárt szenvedett terület há­nyadrészét teszi ki a károsodott termés teljes vetésterületének. Ezt követően a károsodott terményfélé­ből előírt terület utáni beadási kö­telezettség előbbi hányadának meg­felelő részét kell a kár százaléká­nak arányában mérsékelni. Például egy termelőnek 4 kat. hold búzave­téséből egy kat. holdat 50 százalé­kos jégkár ért. A termelő búzabe­adási kötelezettsége 840 kiló. Ez esetben — mivel a károsodott te­rület a teljes vetésterület negyed­része — a búzabeadási kötelezett­ség negyedrészét (210 kilót) kell 50 százalékkal, azaz 105 kilóval mér­sékelni. Amennyiben a jégkár becslésé­nek esetleges elhúzódása következ­tében egyes kárt szenvedett termelők ter­ménybeadási kötelezettségüket az eredeti előírás szerint már teljesítették, az elemi kár cí­mén részükre járó mérséklés mennyiségét kérelmükre vissza kell utalni. A visszautalás iránti kérelmet. a községi, városi begyűjtési hivatal* nál kell beadni, a visszautalt ter­mény beadáskor kapott ellenérté* két a termelő köteles visszafizetni, egyéb költséget az állami termény­átvevő nem számít fel. A jégkártérítés területi beosztás szerint történik. A termelők az egyes jégverte növényféleségek után kat. holdanként a következő kártérítési összeget kapják az Ál* lami Biztosítótól: II. területi csoport (Csongrád és szegedi járás.) 1. Növény csoport: baltacim, csa* lámádé, csillagfürt, lucerna, vörös* here, zabosbükköny, zab, napra­forgó, rozs, árpa 500 forint hol­danként. 2. Növénycsoport: búza, kukori­ca, takarmányrépa, bab, borsó, len­cse, szója, csillagfürtmag, bükkóny­mag, bíborheremag, lenmag, ken* derkóró, lenkóró 800 forint holdan* ként. 3. Növénycsoport: cukorrépa, repce, ricinus, burgonya 1400 fo* rint holdanként. 4. Növénycsoport: rizs, hagyma, káposzta, paradicsom, mák 2000 fo* rint holdanként. III. területi csoport (szentesi já-i rás.) 1. Növénycsoport: 500 forint, 2. növénycsoport: 900 forint, 3. nö* vénycsoport: 1600 forint, 4. nö* vény csoport: 2000 forint holdan­ként, IV. területi csoport (Hódmezővá* sórhely, Szeged város, makói já* rás.) 1. Növénycsoport: 500 forint, 2. növénycsoport: 1000 forint, 3 nö­vénycsoport: 1800 forint, 4. növény­csoport: 2000 forint holdanként. A szőlőnél a kártérítés összege az A. területi csoportba (Hódme­zővásárhely, szentesi és makói já­rás) holdanként 1650 forint, a C, területi csoportban (csongrádi já­rás) 2250 forint, a D. területi cso­portban (Szeged város és a szegedi járás) 2550 forint kat. holdanként, A gyümölcsösöknél a kártérí­tés összege kat. holdanként 1500 forint. A feltüntetett kár­térítési összegek 100 százalé­kos jégkár esetére vonatkoznak, kisebb jégkárnál a kártérítési összeg arányos része jár. Dohány, fűszerpaprika és gyapot esetében a kártérítést nem előre meghatározott biztosítási összeg, ha­nem a tényleges terméshozam alapján állapítják meg. Az Állami Biztosító minden 5 százalékot elérő, vagy azon felüli jégkárt megtérít. Jégverés okozta kárát a ter­melő a tanácsnak az 1953. évi beadási könyv felmutatása mel­lett 5 napon belől jelentse. A jégkárok után a kártérítést az Állami Biztosító a károsodott nö­vény beérésétől számított 60 napon belől fizeti ki. A kiszántásos zöld­károkat az Állami Biztosító a leg­rövidebb időn belül, de legkésőbb a kárfelvételt kővető 30 nap alatt ki­fizeti. Egyes növényeknél, mint például szőlőnél, dohánynál, tengerinél a jégverés okozta kár mérté­két szakszerűen felbecsülni csak közvetlenül a kifejlődés, illetve beérés időpontjában lehet. Ezért ezeknek a károknak a vég­leges becslése csak későbbi idő­pontban, augusztusban, szeptember elején történik. A károsultaknak a kármegállapítás ellen jogukban áll a jégkárrendezés befejezésétől szá­mított 15 napon belől a tanácsnál felszólamlással élni, amennyiben azzal nem értenek egyet. Kinevezések — felmentések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Gerő Ernő elvtársat, a mi­nisztertanács első elnökhelyettesét — egyéb fontos megbízatása miatt — belügyminiszteri tiszte alól felmentette ós Piros László elv­társat belügyminiszterré választot­ta meg; Tisza József elvtársat. — más­irányú megbízatása miatt — be­gyűjtési miniszteri tiszte alól fel­mentette, s egyben Szobek András elvtársat — rendkívüli és megha­talmazott nagyköveti tiszte alól felmentve — begyűjtési minisz­terré választotta meg; Bognár József elvtársat, bel­óe külkereskedelmi miniszteri tisz­te alól felmentette és belkereske­delmi miniszterré. Háy László elv­társat pedig külkereskedelmi mi­niszterré választotta mog. Az Elnöki Tanács Egri Gyula elvtársat a belügyminiszter első helyettesévé, Ineze Jenő elvtífcsat a külkereskedelmi miniszter első helyettesévé és Tausz János elv­társat a belkereskedelmi minisz­ter első helyettesévé nevezte ki. A francia kormány ujabb erősítéseket küldött Tuniszba az ellenállási mozgalom letörésére Párizs (MTI). A francia kor- ] sítések már meg is érkeztek ée mány kitt zászlóalj ejtőernyőst és | azonnal „működésbe léptek" a tu­egy marokkói lövész-zászlóaljat , niszi hazuíiak" ellenállási rnoz­jkfoldött _ Tuniszba. _ Ezek az. erő- I galmáuai. letörésére.

Next

/
Thumbnails
Contents