Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-06 / 158. szám

BÉLMBGYBRORSZBG KEDD, 1954 JŰLIÜS «. Vita a megyei pártaktíva értekezletén elhangzott beszámoló felett A „DéJmagyarország" vasárnapi számában ismertettük a megyei pártaktíva értekezleten elhangzott beszámolót, amelyet Németh Ká roly elvtárs, a megyei pártvégrehajtóbizottság elsőtitkára mondott el. A beszámolót vita követte. Több felszólalás után Biczó György elvtárs, a szegedi városi pártbizottság másodtitkárának felszólalása következett Beszámolt arról, hogy a pártkongresszus határozatának végrehajtásáért mit tettek. A DISZ munkájának megjavítása érdekében 25 elvtársat hívtak össze, de ugyanúgy megbeszélték a pártvezetőkkel, a mezőgazdasági szakemberekkel is, hogy milyen formában segítsék a kongresz6zus határozatainak a végrehajtását. A tapasztalat azt mutatja; Igen helyes volt, hogy a pártbizottság a szakemberek bevonásával nyújtott segítséget a tsz-ek megszilárdításához. Hangsúlyozta Biczó elvtárs azt is, hogy ügyelni kell a kulákok mesterkedéseire, mert olyan hangokat ütnek meg, hogy ráérünk az aratással, ráérünk a beadással. A gépállomásokról szólva elmondotta Biczó elvtárs: olvasták az újságban, hogy a deszki gépállomás milyen jól felkészült az aratásra. Az ellenőrzés során azonban nem ezt tapasztalták. Beszélgettek az igazgatóval és akkor derült ki, hogy éppen azért nem tudnak munkába állítani egy aratógépet, mert szegecs hiányában nem tudják azt ponyvával felszerelni. Ebben az volt a döbbenetes, hogy egy egyszerű munkás majdnem sírva jött be oda, ahol erről beszélgetek és elmondotta: ő már egy évvel ezelőtt mondta, hogy hozzanak szegecset és mégsem történt intézkedés; Elmondotta ezután Biczó elvtárs, hogy az iparban előforduló hibák — amit a beszámoló főleg a szegedi üzemekkel kapcsolatban hangsúlyozott — elsősorban a szegedi pártbizottság munkájára vezethetők vissza, amely elmaradt az üzemek kezdeményezése mögött. A pártbizottság az augusztus 20-ra szervezett munka versenyt július 3-án akarta nyilvánosságra hozni, de az üzemek ebben megelőzték, mert még a mult héten foglalkoztak ezzel. Nagyon sok hibát kell kijavítani, ezért a legfontosabb feladat, hogy a pártszervezetek munkáját segítsék. Eredmény, hogy megszervezték az ipari üzemek tervteljesítésének pártellenőrzését. Ebbe bevonják a műszaki vezetőket is. Hozzászólása végén Biczó elvtárs is elítélte azokat az igazgatókat, akik minősíthetetlen hangon beszélnek a dolgozókkal és nem biztosítják számukra a Munka Törvénykönyvében lefektetett jogokat. Ahhoz, hogy ezek a hibák megszűnjenek, a pártvégrehajtóbizottság tagjainak sokkal többet kell kint lenniök a dolgozók között ott, ahol a kongresszus határozatát végre kell hajtani. Nóvák Károly elvtárs megyei főagronómus felszólalásét azzal, kezdte hogy a pártkongreszszus a megye mezőgazdasági fejlesztési tervének megvalósításában nagy segítséget nyújt. Ezután ismertette az elért eredményeket és a legfontosabb szakmai feladatokat. A tsz-ek és az egyéni dolgozó Darasztok igen sok istállótrágyát felhasználtak, de arra rendszeresen oktatni kellett őket, hogy hogyan használják fel helyesen. Van a megyének sok 6zikes talaja. Ezeket jól ki lehet használni, ha a.gronómusaink állandóan tanulmányozzák ezt a kérdést és tanulmányútra mennek tapasztalatokat gyűjteni; A . , takarmánytermesztésben és a homoki lucerna termesztésében igen szép eredmény mutatkozik. A kedvező időjárás következtében most a 200 mázsás cukorrépa termésért folyik a harc, de jó termés ígérkezik a burgonyánál és a zöldségféléknél is. A MEZÖKER igazgatósága hibát követett el azonban, mert csak a szerződéskötéskor látogatta meg a termelőket, de a termelés közben nem nyújt segítséget. Nóvák elvtárs ezután ismertette, hogy eddig 180 vagon burgonyát vettek át és 90 vagonnal exportáltak. A burgonya ára a piacon egyre esik. Hiba az is, hogy a mezőgazdasági szerszámok között nagyon sok van még olyan, amit nem tudnak beszerezni. Nem megfelelő a cukorrépa csokrosításához való kapa minősége, ezért jó volna, ha megkérdeznék azt a dolgozót, aki a szerszámokat használja, hogy mi a hiba és ezentúl csak jó szerszámokat gyártanának. Végül arról beszélt Nóvák elvtárs, hogy egyes tsz-ekben még mindig bizalmatlanság tapasztalható a kombájnokkal szemben, amit csak szívós meggyőzéssel tudtak eloszlatni. Elmondotta, hogy a burgonyabogár elpusztításához kellő mennyiségű rovarirtó áll rendelkezésre és a dolgozó parasztságnak is szakelőadásokat tartanak, hogyan védekezzenek a burgonyabogár ellen; Rózsa István elvtárs, a szegedi járási pártbizottság elsőtitkára is a termelőszövetkezetek problémáival foglalkozott hozzászólása bevezetőjében, majd a párt és a tömegek kapcsolatáról a következőket mondotta: — Altalános tapasztalat a szegedi járásban, hogy a dolgozók bizalma egyre növekszik a párt iránt. Különböző kérdésekkel a pártonkívüliek közül is egyre többen keresnek fel bennünket, örvendetes, hogy a községi párttitkárok is mind jobban megismerik a dolgozók problémáit. Hiba azonban, hogy még mindig lassú az intézkedés és ez vonatkozik a tanácsok munkájára is. Ezen sürgősen változtatni kell, mert rontja a tömegek és a párt közötti kapcsolatot. Elsősorban az alapszervezetben dolgozó elvtársakat kell megtanítani arra, hogy önállóan intézzék el a nép különböző problémáit. Hozzászólása végén arról szólt Rózsa elvtárs, hogy a járásban két-három hónap óta leállt a begyűjtés és mivel a szegedi járás legnagyobb a megyében, ez húzza visszafelé a megyo egész tervteljesítését. Ez a helyzet nem tartható fent sokáig. Kosik Imréné elvtársnő, a makói járási pártbizottság tagja felszólalásában szervezési kérdésekkel foglalkozott, majd Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke szólt hozzá a beszámolóhoz. Megállapította. hogy a beszámoló hűen tükrözte, hogyan állunk a munkákkal a megyében, majd a többi között a következőket mondotta: — Előttünk a betakarítás és a begyűjtés. Erre részleteiben nem akarok kitérni, de a mezőgazdaság fejlosztését és a tsz-ek megerősítését illetően miég sok a hiányosság. Mi sem adjuk meg azt a segítséget, amit megkíván a helyzet. Tanácsainknál bár van javulás, de még nem adnak mindenütt olyan segítséget a tsz-nek, hogy a szervezésben és a nyilvántartásban se legyen hiba. Az agronómusok, de a megyei főagronómus sem tett meg mindent azért, hogy a szakemberek több szaktanácsot adjanak a tsz-tagoknak. Pedig a mezőgazdaság fejlesztését el sem lehet képzelni enélkül Ha mi a terméshozamot a jövő évben is fokozni akarjuk, akkor a talajelőkészítésnél kell kezdeni a munkát és legkésőbb novemberig az utolsó barázdát is fel kell szántani. Ha ezt nem tesszük meg, hanem tavasszal szántunk, akkor ugyancsak papíron marad a mezőgazdaság fejlesztése. Az aktívaértekezlet vitájában felszólalt Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Vezetőség agit. prop. osztályának vezetője. Komócsin Zoltán elvtárs felszólalását legközelebbi számunkban ismertetjük; A BÁTRAK NAPTA Változatos műsorú ejtőernyős- és repülőbemutatót rendezett vasárnap a Magyar Repülőszövetség szegedi szervezete A REPÜLŐKRE „Adenauer revolvert szorított Franciaország homlokára" " " " rA sajtó a Franciaországra gyakorolt nyomásról Párizs '(TASZSZ). A .Combot" közölte Mioihol Dobrének, a köztársasági tanács tagjának cikkét. A oikkiró tiltakozik a párizsi szerződés ratifikálásának kélrdésével kapcsolatban Franciaországra nehezedő külföldi nyomás ellen. Mint Debré rámutat, a» utóbbi időben nagy mértékben fokozódott az amerikai, angol és nyugatnémet diplomáciai támadás Franciaország elten. !>. a külső támadás összefonódik az „európai hadsereg" híved r -zéről indított belső támadással. Churchill ée Eisenhower nemrégiben megtartott washingtoni tárgyalásait érintve Debré a következőket írja: „Az angolok és i.-. amerikaiak egy ponton megi győztek: eltávolítani Franciaországén a nemzetközi vitákban való részvételtől és ilyen módon magukhoz ragadni azt a stratégiai ós politikai pozíciót, amellyel Franciaország rendelkezik". Az -Obscrver" című lap kommentálvta Adenauor július 2-i rádióbeszédét, úgy nevezi azt, mint „Adenauer ultimátumát az. európai védelmi közösséggel kapcsolatban". A lap közli Haffnernak, bonni tudósítójának cikkét. A tudósi tó a kővetkezőket írja: „'Adenauer ténylegesen revolvert szorított Franciaország homlokához: vagy ratifikáljátok az európai védelmi közösségi szerződést a jelenlegi formájában, vagy hozzájárultok Németország korlátlan tIjrafclfegyverzéséhez.. A' „Reynolds News" diplomáciai szemleírója a következőket írja: „Az az ultimátum, amelyet Adenauer július 2-án Franciaországnak szögezett, annak a határozatnak volt az eredménye, amelyeit az Egyestilt Államok a mult héten adott át a nyugatnémet kancellárnak és amely ezerint abban az esetben, ha Franciaország a legközelebbi hetekben nem ratifikálná az európai védelmi közösség szerződését, új szerződést írnak alá Németországgal. Az új saorződés lehetővé tenné Németország számára, hogy önálló I hadsereget alakítson". I I francia szocialisták kongresszusának állásfoglalása Párizs (MTI) A Francia Szocialista Párt kongresszusa új vezetőséget választott, amelynek tagjai Edouard Depreux kivételével az -európai védelmi közösség" szószólói. A kongresszuson Lacoste határozati javaslatot terjesztett elő, amely az EVK ellen foglalt állást, azonban a küldöttek elvetették határozati javaslatát. Egyhangúlag elfogadta azonban a kongresszus Lacoste határozati javaslatának az ázsiai politikára vonatkozó pontját. Az elfogadott határozat az erőszak útján megteremtendő béke ellen és a kelet-nyugati gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítése mellett, továbbá a békés együttélés biztosítására irányuló tárgyalások mellett foglal állást. A kongresszus az EVK ügyében Christian Pineau határozati javaslatát fogadta el, amely a háborús szerződések ratifikálása mellett foglal állást. az Megjelent „Anyák könyve" -Anyák könyve" címmel régóta várt tanácsadót adott ki a kisgyermekes anyák számára az Egészségügyi Könyvkiadó. A könyv tartalmazza mindazt. amit az anyáknak tudniok kell a terhességről, a szülésről, a gyermek láplásáról, gondozásáról t és az ejtőernyősökre méltán mondják: bátor emberek; s a repülésre, ejtőernyősugrásra, hogy a bátor emberek sportja. Akik életüket a földön élik le, azok között mindig különös varázsa van a repülőnek, valami afféle varázs, mint amilyen a távoli vizek vándorait, a tengerjáró hajósokat övezi ós az emberek többsége még mindig úgy néz a repülőkre, mint különleges, a levegőeget meghódító bátor, merész emberekre. Repülős, ejtőernyős körökben sok vita folyik erről a különlegességről, s a viták eredményeként azt állapították meg: A repülősporthoz, az ejtőernyős sporthoz nem kell különleges bátorság. Minden egészséges ember megtanulhatja, gyakorolhatja, edződhet benne. A mércével persze óvatosan kell bánni: ne mutasson többet, de aztán kevesebbet se! I A VASÁRNAPI I ejtőernyős 1 I nap szereplőinek nagyrésze szegedi fiatal volt, de velük együtt pestiek, hódmezővásárhelyiek, makóiak . is résztvettek a vasárnapi tornán. Bár a műsor csak vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődött, az izjalom (legalábbis a szereplök számára) már szombat délután megkezdődött. A rókusi tornacsarnokban csaknem egész nap folyt az előkészület. A sikeres ugrás legfontosabb kellékét, az ernyőt hajtogatták az ugrók — mindenki a sajátját. Már itt kiderül, hogy ' az ejtőernyős ugrás igen hasznos jellemvonásokat fejleszt művelőiben. Az ugrásból készült fényképek rendszerint ereszkedő ejtőernyősöket, vagy a. gép törzse alatt gombaként kinyíló fehér ernyőkupolákat ábrázolnák: ez az ejtőernyős ugrás. Pedig itt kellene lefényképezni az ugrót, miközben átvizsgálja az ernyőkupolát, a zsinórokat, hevedereket, csatokat. Mennyi alaposság, figyelem van egy-egy jircon! A város fölött pirostestű kis gép végez látványos loopingokat, orsókat és fordulókat — hangulatot és propagandát csinál a vasárnapi bemutatóra. A készülődő ejtőernyősök ki-kimennek a teremből nézni a gépet, s rágyújtani egy cigarettára. Az izgalom már belopózott közéjük, Vasárnap reggel az ég tündöklően tiszta — szép nap, igazi ejtőernyős nap ígérkezik. Az autóbuszok, villamosok nem győzik hordani a repülőtérre a számtalan érdeklődőt, akik ellepik a repülőtér melletti vasúti töltést és környékét, s végig a bajai műút szakaszát is. Negyven vagy ötvenezren Vannak? Az ugrók türelmesen várnak, míg az első csoport parancsot kap és a LI 2-es, a „teve" elrepül 13 ugróval. Tizenegy óna. I A NYAKAK I háttaszegezve, ! I mindenki az eget kémleli, s közben az egyik motoros kisgép felvontatja a „Lunak" nevű vitorlázót Pálinkás Györggyel. Délkelet felől egyenletes morgással közeledik a „teve" 200 méter magasan. Aztán látszik, hogy valaki mellel kidől a gépből, utána könnyű porfelhő, s egy villanással kibomlik a fehér kupola. Aztán a másik, harmadik, negyedik villanás, s tizenhároman ereszkednek lefelé. Van, aki állva marad az esés után — az nagyobb tapsot kap a közönségtől. Ilyenkor a gépbe szerelt acélsodrony segítségével automatikusan nyílik az ernyő. A zuhanóugrés és a kézinyitás már izgalmasabb. Apró emberalakok válnak el a géptől és forogva kalimpálva jönnek lefelé egyre gyorsuló, szédítő sebességgel. Hangosan számol az egész repülőtér: huszonhárom, huszonnégy, huszonöt... Ilyen az ugrás alulról. Izgalmas, lélegzetállító, hátborzongató, de azért a néző közben érzi lába alatt a szilárd talajt, tudja, hogy őt baj nem érheti. De milyen az ugrás felülről, az ugrók szemével nézve? Sokan ismerik már Szegedet felülről is a MASZOVLET járat utasai; a forduló, billenő épületeket, a gyufaszál-talpfákat, a csillogó vasúti-sínfonalak alatt, sokszor látták mint kisebbedik a távolság a Tisza szalagja és a Fehértó tükre között, hogyan zsugorodnak a házak. az autók és villamosok. A város képe most is ilyen — ebben nincs különösé?. De a repülőgép utasára rácsukják az ajtót, nem süvít mellette a szél, biztonságban érezheti magát. Az ejtőernyős pedig azzal a tudattal ül a mély gépülésbe, hogy néhány perc múlva ki kell lépnie a halványan kéklő semmibe. A gép alatt mélyen, másfél kilométer mélyen simul a repülőtér tompa zöldje, ott a pirostetejű épületek, a feketéllő tömeg az emberek — az ott lent a Föld; De mindez olyan hihetetlen meszsze, mintha a Holdból nézné az ember. Mert közben, a gép és a föfld közörtt nincs semmd szilárd pont, amiben meg lehetne támaszkodnia a támaszt annyira megszokott embernek. Csak az a zöld csomag a háton és a hason, amelyben szabályosan összehajtva, némán és mindig titokzatosan lapul az ernyő hűvös selyme, az egyetlen reménybeli támasz az alulról ásító másfélkilométeres mélységben. Aztán vezényszó és ki kell lépni, vagy fejest ugrani a támasz nélküli űrbe. Ki kell! Nem kötelező: mindenki önként megy ejtőernyősnek; Itt csupán a saját akarata kötelez mindenkit, s ez teszi valóban nemes sporttá az ejtőernyőugrást. Felülről hát lényegesen izgalmasabb az ugrás! | A KÉT SZEGEDI jgft és Kónyával startol két motoros iskolagép, a két „Galamb". Ok egyéni, tizedmásodperces zuhanóugrást végeznek majd. Közben a vitorlázó „Lunak" leoldja magát a vontatókötélről és Pálinkás elkezdi a műrepülést. Looping, zuhanóspirál, harcforduló, hátonrepülés, emelkedő orsó .:: Egyre lejebb jön a gép és a merész íveknél a földig hallatszik a műszercsövek torkolatának süvítése. Egy-egy újabb fordulónál elismerés morajlik végig a tömegen. Aztán mégegyszer Pálinkás következik, mostmár motoros géppel, a pirostestű „Fecskével" műrepül; Már félegy és ragyogóan tűz a nap. A repülőtér keleti sarkáról hatalmas piros léggömbök, "luftballonok" emelkednek a magasba, A "Fecske" és a két "Galambezekre csap rá. A pilótákat s a közönséget elkapja a harci láz. Hgngos helyesléssel vagy hurrogással fogadják, ha a vércseként lecsapó gép légcsavarja elkapja a ballont, vagy sikertelenül elsuhan mellette. Ilyenkor a gép után húzó légörvényben apró köröket táncol . a ballon — szinte kárörvendően. . S aztán új forduló és újra rá! A "NAGY SZAMOK" a bemutató végére maradtak. Zuhanóugrás e?er méterről. A szokott moraj lent. s aztán kinyílt az első ernyő. Alól —• ahogy a levegőben a legelsőket mondják — három pesti ugró . a -nagy menők" közül, utánuk negyediknek a szegedi Székely Tibor, akit szombaton úgylátszik nem egészen alap nélkül ugrattak a fiúk, hogy "Guriga, te vagy Szeged leghíresebb esernyőse". Aztán ezerötszáz méterről ugranak, köztük . a húszéves Nádaslaki Margit, az ejtőernyősugrás- érdemes sportolója, Majd a 19 éves Neu József érdemes sportoló és Davidovics László ugrik három-három ernyővel, Pócsföldi Ferenc néggyel, végül Hollosi Lajos érdemes sportoló öt ernyővel. ök budapesti ugrók. Délután háromnegyed négykor a Tisza fölött a híd felől húz a "teve- 120 méter magasan, benne 14 ugró, főleg szegediek. Az öltözék most csupán fürdőnadrág, tornacipő és az úgynevezett "vízi kabát", ami a vattakabáthoz hasonlít. Csak ujja nincs és olyan hoszszú, hogy combtőben át lehet gombolni az alját. A gép pontosan tartja az irányt a folyó fölött, s hullnak belőle ugrók. Nyílik az ernyő, egy-két lengés a levegőben és máris a vízben vannak. Ilyen alacsonyról még nem ugrottak vízbe Magyarországon, s a Tiszába való ugrásra is ez az első próbálkozás. A próbálkozás azonban sikerrel jár és az Indiai fűvel tömött vizikabátban lubickoló ugrókat motorcsónakkal szedik össze a Tiszából. A kabát remek dolog, mert minél jobban átázik, annál jobban fenntartja őket a vízen. ^^ IVASARNAP I ?? ugrók a.naP ' I hősei — a varosban mindenfelé róluk folyik a szó. Mégiscsak a bátrak sportja az ejtőernyős ugrás! A Magyar Repülőszövetség minél több szegedi fiatalt vár sorai közé, akik résztvevői vagy bajnokai akarnak lenni ennek a nemes sportágnak. Bátor embernek lenni: büszke dolog. S aki bátor emberré akar vélni: itt a lehetőség. Fejér Dénes