Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

HLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A MAI SZAMUNKBÓL: : Szeged felszabadulása 10. év: fordulójának megünnepléséről • tanácskoztak városunk kulturális életének vezetői Nemzetközi szemle Felhívás a megye gépállomásai- i hoz. termelőszövetkezeteihez i és dolgozó parasztjaihoz. • Válaszolunk olvasóinknak Ma gazdagyűléseket tartanak Húsz évvel ezelőtt halt meg; Szegeden Maria Curie-Sklodowska • A mezőgazdaság nagyarányú fellendítésének programmja csak a párttagság egészének lelkes munkájával valósulhat meg Értekezletet tartott a megyei pártaktíva Július 3-án, szombaton délelőtt megyei pártaktíva értekezletet hívott üsszo az MDP Csongrádmegyei Végrehajtó Bizottsága, hogy a politikai, az állami és a gazdasági élet vezetőivel megvitassa a III. pártkongresszus által meghatározott legfőbb irányelveket, és az ebből adódó feladatokat. A pártaktíva értekezleten Németh Károly elvtárs, a megyei pártvégrehajtóbizottság első titkára mondotta el a vb. beszámolóját Németh Károly elvtárs előadását az alábbiakban ismertetjük: Az aratással késni egyet jelent a gabonatermés hozamának csökkentésével Aktívaértekezletünk célja, hogy megyénk kommunista vezetőivel ismertessük a kongresszus jelentőségét; továbbá, hogy megtárgyaljuk, hogyan, kezdjünk hozzá a kongresszus határozatainak végrehajtásához. — mondotta Németh Károly elvtárs, majd így folytatta.: A Központi Vezetőség a kongresszus anyagainak feldolgozásáról szóló határozata megállapíts ja: „A kongresszus a népjólét további emelésének, a mezőgazdaság fellendítésének, a szocializmus építésének kongresszusa volt", amelyik jóváhagyta a párt Központi Vezotőségének júniusban elhatározott politikáját és megerősítette pártunknak ós kormán r.yunknak azt a szilárd elhatározását, hogy egyre fokozottabban gondoskodik a dolgozó emberről, a munkásról, a dolgozó parasztról, az értelmiségről, a kisiparosról egyaránt. A kongresszus határozataiba foglalta, hogy az életszínvonal emelésének egyik fő eszköze a mezőgazdaság nagyarányú fellendítése. Ennek megvalósításában jelentős feladatok hárulnak Csongrád megye kommunistáira, a megye népére. Minden adottságunk megvan ehhez. Földjeink alkalmasak arra, hogy több gabonát adjanak az országnak, benne megyénk városainak és falusi munkásainak is. A gabonafélék — mindenekelőtt a búza hozamának — növelésével egyidőben nagyobb hozzáértéssel és körültekintéssel kell fejlesztenünk a makó-vidéki hagyma, a szegedi paprika, a szentes-környéki zöldségtermelést. Kézzelfogható eredmények tanúskodnak arról, hogy a kongreszszus határozatai tovább erősítették dolgozó parasztságunk termelési kedvét és biztonságérzetét, pártunk és kormányunkba vetett bizalmát. Azonban a kongresszus megállapítása, hogy még csak a kezdeti lépéseket tettük meg a decemberi határozat megvalósításához, a mi megyénk helyzetére Is jellemző. Még igen nagy, sokoldalú, szívós, kemény munkát kell kifejteni a határozat végrehajtása érdekében. Most a mezőgazdasági munka legszebb, de egyben legkeményebb feladatát kell sikeresen megvalósítani: az aratás, a behordás, a cséplés nagy munkáját. Minden ideg szálunkkal, a párt teljes mozgósításával kell harcolni népünk kenyerének biztosításáért, Ebben a munkában szükség van minden szorgos kézre, a munkaidő jó kihasználására tsz-ben, gépállomáson, állami gazdaságban és az egyénileg dolgozó parasztság gazdaságaiban. Szükség van agremómusaink szakértelmére, a termelési bizottságok hozzáértő támogatására, a párt felvilágosító szavára, tanácsaink odaadó munkájára, tömegszervezeteink, különösen a DISZ fiatalos lendületére, munkásaink aktív támogatására Az aratásban késni, elmulasztani a kedvező időt, amikor számolni kell azzal, hogy a július is esős lehet, egyet jelent a gabonatermés hozamának csökkentésével, az ország és az egyes termelők megkárosításéval. Minden százalék megtakarítás a szemveszteségben, ami egy gazdánál, egy tsz-nél is jelentős, megyéink várható terméseredményét figyelembevéve 15.350 mázsa gabonát jelent. Ez több mint 9000 felnőtt ember évi gabonaszükségletét fedezi. Szabadpiaci áron számolva négy és fél millió forint megtakarítást jelent megyénk dolgozó parasztsága részére. Miközben beérett termésünk betakarításán dolgozunk, gondolnunk kell a jövő évi magasabb termés előfeltételeinek megteremtésére is. Nem békélhetünk meg az olyan hangulattal, hogy Csongrád megyében nem elterjedt szokás aratás után a tarló azonnal f®'.3zántása. Pór héttel ezelőtt csaknem ellepett bennünket a különböző gyomnövény. Meg kell értetni dolgozó parasztságunkkal, hogy a gyomirtás egyik legjobb módszere a tarlóhántás aratással egyidőben való-elvégzése. Ma ezt szemléltetően tudjuk megmagyarázni azokon a búzatáblákon, ahol féltermés sem lesz, mert a vadrepce felverte. A tanácsok, a szakemberek, az élenjáró dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek pártunk vezetésével, . a példák meggyőző erejével el tudják érni, hogy legyőzzük az e téren megnyilvánuló maradi szokásokat. Gépállomásainkra különösen nagy feladatok hárulnak. A kapacitás teljes kihasználásával, ahol mód van rá, éjjeli és nappali műszakokban folyjon a munka. Állami gazdaságaink drágán termelnek A kongresszus határozatainak alapján, nem kisebbek a feladataink megyénk állatállományának számszerű fejlesztésében, hozamának növelésében sem. Van néini javulás, de ezzel korántsem lehetünk megelégedve. Kisüzemi módszerre vall, hogy a tsz-ek istálióátlaga 3.5, fejési átlaga 4 kiló. A kocák fialási átlaga javult: 6 darabról 6.8 darabra; ugyanakkor a juhok gyapjúhozama csökkent: 3.6 1:'lóról 3.3 kilóra. A megyében 4.2 százalékkal csökkent a szarvasmarha-, 3.8 százalékkal sertésállományunk. Nem javult lényegében t:hén- és kocaállományunk helyzete sem. Az állami gazdaságokban lm megnyugíatók a viszonyok, rom kielégítő a hozamok növekedése és nagyon drágán termelünk. Jellemző, amíg a gorzsai állami gazdaságban 66 forintért állítottak ('ő egy mázsa tavaszi kalászost, addig Ásotthalmán 281 forint .90 fillérért. Az igási-úti állami gazdaságban egy mázsa kukorica termelési ára a tervezett 65 forint helyett 359 forintba került. Nagyon kevts még az olyan gazdaság, mint a gorzsai, amelyik az elmúlt évben már egymillió forintnál többet jövedelmezett. Alapvető oka ennek, hogy párt- és tanácsszerveink nem tesznek meg mindent megyénk hároméves mezőgazdasági fejlesztési tervének sikeres megvalósítása érdekében. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség beszámolójában megállapította, hogy az állami gazdaságokban »a legsürgősebb, a központi feladat a gazdálkodás megjavítása, a vezetés színvonalának emelése., a fegyelem megszilárdítása, a munkaerő állandósítása, az állami tulajdon hathatós védelme, a tékozlással és herdálással szemben a szigorú rend megteremtése-". Csak ezen az úton lehet elérni a termelékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, a hozamok gyors növelését. Nem szabad elnéznünk, hogy állami gazdaságaink — különösen a kapások gondozásában — sokszor az egyéniek mögött maradnak, mint most a tavaszon. Nagy gondot kell fordítani a takarmanyalap biztosítására szemes és szálástakarmányokban egyaránt. Mezőgazdaságunk minden szektorában segítséget tudnak ehhez adni a mezőgazdaságban dolgoz^ agronómusok, akiknek száma a megyében az átszervezés folyamán 145 fővel szaporodott. Az ő segítségükkel pártszervezeteink és tanácsaink indítsanak széleskörű szakmai propagandát, politikai felvilágosítást. Ezirányú munkájuk biztosan termékeny talajra hull. Hisz a dolgozó parasztság találóan fogalmazta meg, hogy jó takarmányozás nélkül nincs jövedelmező állattartás. Takarmányalapunk növeléséhez az idén kedvező lehetőség ígérkezik. Az arra alkalmas területeken, különösen a feketeföldű területeken, szorgalmazni kell a másodvetéseket, ami után nincs beadás, megnöveli dolgozó parasztságunk jövedelmét, csökkenti a takarmányhiányt, A szabadpiac a legteljesebb összhangban van a munkásosztály érdekeivel A kongresszus határozataiból az is kiviláglik, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének 2—3 éves programmja nem paraszti ügy csupán. Ma még sok a meg nem értés a sokszor jóhiszemű munkások körében is. A dolgozó parasztságnak nyújtott valóban tekintélyes támogatás láttán olyan megállapításokat tesznek különösen Szegeden, hogy „munkásoké a hatalom, a parasztoké a jólét". Ez nem szélesen elterjedt jelenség, de foglalkozi kell vele, mert az ellenség ezt zavartkeltésre használja fel és akadályozza, hogy megyénk munkásai még aktívabban, egységesebben segítsék a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét. Fáradhatatlanul kell dolgozni azon, hogy megértessük megyénk munkásaival és értelmiségeivel is helyüket, szerepüket a mezőgazdaság fejlesztésében; megértessük azt, hogy mindenekelőtt a munkások azok, akik több húst. zsírt, tejet és más mezőgazdasági terményt akarnak. Éppen ezért, mert a kogresszus határozatai is ezt szolgálják; a párt és a kormány is ezt akarja, mert a dolgozó parasztság is egyetért ezzel — itt esik egybe a két szövetséges osztály érdeke. Napnál világosabb, hogy a párt politikája nem a munkásosztály ellen irányuló „parasztvédő" politika, hanem a munkásosztály legsajátosabb érdekeit kifejező politika. A mezőgazdaság fejlesztésének feladatait, célját jól kell ismerniök a munkásoknak, tisztázni kell az olyan téves nézeteket, mely szerint a „szabadpiac a munkásosztály érdekeivel ellentétes, nem erősíti a munkás-paraszt szövetséget". Ez a megyében néhol még a pártapparátusban dolgozó elvtársaknál is kétségeket ébresztett és többen hajlottak a szabadpiac megszorítása felé. El kell ismerni, hogy a szabadpiac a dolgozó parasztság számára előnyösebb, másrészt a spekuláció igyekszik azt felhasználni. De a, szabadpiac a legteljesebb összhangban van a munkásosztály érdekeivel. A termelési kedvet I ugyanis nagymértékben éppen a ! szabadpiac váltja ki. A dolgozó parasztság látja, hogy érdemes többet termelni, mert az több haszonnal jár. Dé ha nagyobb a mezőgazdaság termelése, akkor több áru kerül a piacra, csökkennek az árak, és nő a reálbér. Szemléltető példája ennek a tavalyi és az idei piaci árak alakulása. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva (június) az új burgonya 4 forintról 2.80 forintra, a zöldborsó öt forintról 1.40-re, a káposzta 3 forintról egy forintra, a zöldbab ára 4 forintról szintén egy forintra csökkent. A szabadpiac így mind a munkás, mind a dolgozó paraszt részére jó. A két testvéri osztály összefogásából az életszínvonal emelésének politikája, a kogresszus határozata valósul meg. A szabadpiac tehát nem a munkás-paraszt szövetség gyengítésének, hanem erősítésének irányában hat. Közvetve vagy közvetlenül minden munkás, értelmiségi hozzá tud járulni a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A Makói Gépgyár, a vásárhelyi gépjavító munkásai közvetlenül a mezőgazdaságnak dolgoznak. A KTSZ-ek, amelyek határidő előtt teljesítették féléves tervüket és az első öt hónapban több mint hatmillió forint értékű felszerelést adtak a mezőgazdaságnak, szintén hozzájárultak a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Ahogy nő üzemeink termelése, javul az áruellátás, ez növeli a termelési kedvet, erősíti a két osztály szövetségét. A munkásosztály nem fukarkodott eddig sem a tettekkel. Gépállomásainkat patronáló üzemek 70 szakmunkást adtak a gépek nagyjavításához. A megyében kijavítottak 15 erőgépet, öt cséplőt, segítették a génállomást esztergapaddal. villanyhegesztővel. Az aratáscsépléshez két mozgó hegesztőapparátot bocsátottak a gépállomások rendelkezésére. Javítóbrigádot szerveztek. amely segít az aratás-cséplés ideién. Tanító, orvos, mind megtalálja helyét közös nemzeti ügyünk, a mezőgazdaság nagyarányú fellendítésének lelkesítő feladataiban. Jobb egészségügyi és kulturális viszonyok mind segítői a mezőgazdaság fejlesztésének. Az állam iránti kötelezettség teljesítése nem lehet alku tárgya A mezőgazdasági kisgépek, ezerszámok, növényvédő szerekkel való ellátásunk lényegesen megjavult. Megyénk dolgozó parasztsága évek óta nem vásárolt ennyi mezőgazdasági felszerelést, mint tavaly június óta. A számok tanúskodnak erről. Megvásároltak 416 ekét, 293 boronát, 275 lókapát, 280 permetezőt, több mint 60.000 ásót, villát és lapátot. Kormányunk nem volt szűkmarkú az engedményekkel sem. Megyénkben csak a begyűjtési rendelettel 2411 búza vagon engedményhez, szabadpiaci áron számolva 76 millió forint megtakarításhoz jutott dolgozó parasztságunk. Mégis azt kell megállapítani, hogy megyénk adósa az országnak, fékezi népünk életszínvonalának emelését. Adósságunk jelenleg több mint hatezer mázsa sertés, közel háromezer mázsa szarvasmarha, 1200 mázsa tojás, 1083 mázsa baromfi, csaknem 20.000 hektóliter tej. Ez államunknak hozzávetőlegesen 30 millió forint károsodást jelent és akadálya annak, hogy több élelem, kerékpár, ruha, és más közszükségleti cikk bővebb választékban álljon megyénk lakosságának rendelkezésére is. Ezzel az állapottal nem békülhetünk meg. mert ez nemcsak az állampolgári fegyelmet sérti, de felháborítja a kötelességtudó dolgozó parasztságunkat is. Pártszervezeteink a megyei pártbizottságtól kezdve, de a tanács is belenyugodott hosszú Ideig a meglévő állapotokba. Elítélendő könynvelműséget követtünk el, amikor eltűrtük, hogv félremagyarázzák a párt június óta követett politikáját. Nem követeltük meg' a törvények szigorú betartását, együtt si- ] ránkoztunk azokkal, akik azt állí-1 tották, — nem kevesen —, hogy megyénkben nincsenek meg a feltételei a beadás teljesítésének. Az utóbbi két hónap rácáfolt ezekre a nézetekre, javult a begyűjtésünk, mert több hozzáértéssel és körültekintéssel dolgoztunk. A szabadpiac forgalmának alakulása, ahol bőven van kukorica, árpa stb. is arról tanúskodik, hogy van miből teljesíteni beadási terveinket, mert van mivel meghizlalni a beadásra kerülő sertést. A kommunista vezetők értsék meg és értessék meg környezetükkel. hogy az állam iránti kötelezettségek teljesítését nem lehet alku tárgyává tenni. A beadási kötelezettség törvény mindenki számára. Ne félts© a kommunista vezető, a tanácselnök, a begyűjtési dolgozó, a párt és a kormány tekintélyét azért, mert megköveteli a rendet, a fegyelmet. Adja meg, amit megadhat a dolgozó parasztságnak, de a felvilágosító szó előzze meg n törvényes eljárást, adja meg a jó munka megbecsülését, de legyen emberséges, tartson rendet, fegyelmet, A mi pártunkra nem jellemző, hogy a maradi nézetek hatása alá kerül. Nem a maradi nézetek előtt való meghajlás. hanem a nemzet egyetemes érdekeinek védelme erősiti a párt kapcsolatát a tömegekkel. Számunkra a népjólét emelése a fő cél és ennek érdekében, ahol a szép szó nem használ, olt alkalmazni kell a transzferálás eszközét is. Alkalmazni kell elsősorban a kulákokkal szemben, akik közül az utóbbi időben többen éppen azért kezdenek tollasodni és egyre szemtelenebbé válni mert nem követelik meg tőlük még mindig elég eréllyel a mi tanácsaink, begyűjtési szervcink a törvények betartását. Agitációnk feladata Agitációnk világítsa meg necsak a kedvezményekot, de a kötelezettségeket is. Fáradhatatlanul magyarázzuk, hogy ahhoz a sokmilliárdos beruházáshoz, amelyet a mezőgazdaság a következő évek során az államtól kap, a dolgozó parasztságnak is hozzá kell járulnia. Ez a hozzájárulás a begyűjtés és az adófizetés pontos időben való teljesítése, sajátmaga érdekében is. Alapgondolattá kell tenni agitációnkban, hogy az állam segíti a doLgozó parasztot, a dolgozó paraszt segítse az államot. Olyan érvekre van soükség, amely a tények bizonyító erejével meggyőzi dolgozó parasztságunkat, s egyben növeli kötelességtudatát. Kistelek község június l-ig esedékes tervét nem egészen 40 százalékra teljesítette, pedig az állam nem fukarkodott a segítséggel. Ebben a községben, ahol 600 a begyűjtési hátrnlékosok, 255 az 1000 forinton felüli adóhátralékosok száma, a íöldművesszövetkezet az év első négy hónapjában soha nem tapasztalt forgalmat bonyolított le. Eladott száznál több mezőgazdasági kisgépet, 50 pár lószerszámot, 70 rádiót, öt moforke(Folytatás á 2. oldalon.)