Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-28 / 177. szám

SZERDA, 1954 JÜLIUS 38. A városgazdálkodásban is felhasználják a tudomány eredményeit Irta: I. Ivanov, a Városgazdálkodási Akadémia igazgatója, Sz. Kopjev professzor és A. JNyikityin professzor 3 DELMAGYARORSZÁG Víeellátáa, ríxti**titán Egyre több szovjet tudós vesz részt a városgazdálkodás munkájában, a városok fejlesztésében, a városgazdálkodási technika színvonalának emelésében. A városgazdálkodás egyik legfontosabb ága a vízellátás és a csatornázás. Csupán Moszkva vízvezetékein háromszor annyi víz áramlik keresztül, mint amennyi az egész cári Oroszország városainak vízvezetékeiben folyt. Az OSZSZSZK Városgazdálkodást Akadémiájának tudósai a városgazdálkodási dolgozókkal együttműködve, új vízvezeték-szűrőket szerkesztettek. Az automatikusan működő szűrők lehetővé tették, hogy a már meglévő vízvezetékberendezések termelékenységét megkétszerezzék; A tudósok új eljárásokat dolgoztak ki az ivóvíz tisztítására is. Az új módszer szerint az ivóvizet ultraviola sugarakkal tisztítják. Ez úgy történik, hogy a vizet baktériumölő ultraviola sugarakon vezetik keresztül, s ez teljesen fertőtleníti a folyadékot. Ez a víztisztítási módszer sokkal olcsóbb és jobb, mint az eddigi klórozás. s nem rontja az ivóvíz ízét sem. Ujabb lehetőségek a gáxel látásban Tudósaink felfigyeltek arra, hogy a háztartási berendezésekben nem gazdaságosan ég el a gáz. A városban használt gáz legnagyobb részét takarék gázégőkben égetik el. Ugyanakkor azonban a takarék gázégők hatásfoka nem haladja meg a 45—55 százalékot. Főfeladatunk tehát, hogy megjavítsuk a háztartási gáztűzhelyekben használt gáz égését. Ezt csak úgy érhetjük el, ha bevezetjük a gázhalmaz állapotú futóanyagok lángnélküli égetését, amelynek módszerét szovjet tudósok dolgozták ki. Jelenleg olyan hösugárzó takarék gáztűzhelyek elkészítésén dolgoznak. amelyek lehetővé teszik, hogy a háztartási tűzhelyeken láng nélkül égessék el a gázt. Az ilyen gázégetésnél nem keletkezik kellemetlen szag és a gázégők hatásfoka 70 százalékra emelkedik. Az újfajta gáztűzhelyekben mind magas, mind pedig alacsony kalóriájú gázt égethetnek. Azáltal, hogy a háztartási készülékekben lehetővé vált a kiskalóriájú gáz égetése, hatalmas távlatok nyíltak meg az ország gázhálózatának fejlesztése előtt. A gázellátásban most már az alacsony kalóriájú gázt (generátor és kohógázt. stb.) is felhasználhatják. Távirányítás, automatizálás A szovjet városokban sok közüzem működik, s mindegyik kiterjedt hálózattal rendelkezik. Ezért szükségessé vált, hogy a városgazdálkodásban is bevezessék a távirányítást és az automatizálást. Jelenleg a vízellátóberendezések komplex automatizálása, az utcai világítás távirányítása került előtérbe. Az egyik moszkvai vízvezeték állomáson hosszú időn át kipróbálták a távellenőrző és szabályzókészüléket. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a készülék igen megbízhatóan működik, csökkenti az üzemzavarok számát, emeli az egész vízvezetékrendszer termelékenységét, javítja a gépek munkáját és a víz minőségét. Az automatizálásra fordított összeg 2—3 éven belül visszatérül. „Bossaúéletű" házak A leningrádi városgazdálkodási intézetben újfajta, úgynevezett perklórvinil festékanyagot állítottak elő. A festékanyaggal bevonják a házak tetőzetét és homlokzatát, ezáltal tartósabbá, szilárdabbá teszik azokat. Igy jelentősen növelik az épületek élettartamát. A rosztovi Városgazdálkodási Akadémia munkatársai kidolgozták a gipszrostos vakolás technológiáját. Az új vakolóanyag sokkal olcsóbb és jobb, mint az eddig vakolásra használt száraz gipszlemez. Fejlődik a trolibuszhálózat, csökken az energiafogyasztás Akadémiánk érdekes kísérleteket végzett a közlekedés területén is. A kísérletek komoly sikereket eredményeztek. A városi trolibusz hálózatát 600 voltos feszültségről 1200 voltra állítottuk át. Ezáltal csökkent az energiafogyasztás. A trolibuszvezetők feszültségének emelkedése nagy távlatokat nyit a városkörnyéki és a városok közötti trolibuszforgalom előtt. A városgazdálkodási tudomány eredményei még távolról sem elégítik ki a gyorsan fejlődő városok igényeit. Ezért célunk, hogy a városgazdálkodásban széleskörű tudományos kutatómunkát kezdjünk. /SZEGEDI JEGYZETEK Meleg, júliusi éjszaka van. A házak ablakszemei még sokhelyen világosak, de már lassan nyugovóra térnek az emberek. A rókusi (emplom órája rég elkongatta a tizet. Já' ró-kelő ilyenkor már 1 alig akad az utcán. Ezer és ezer villanyégő áraszt világosságot a városra. Messziről olyanok > ezek a kis lámpák, mint számtalan sziporkázó csillag. Gyö; nyörü dolog éjszaka végigsétálni a Kos, suth Lajos-sugárúton, s szemlélődve nézni az alvó városrészt. A hatalmas fákkal és zöld bokrokkal szegélyezett út elvezeti az éjszakai sétálót a város szivéhez. Itt már nem alszik az élet. A város szive egyenletes lüktetéssel ver. Nem, nem a Belvárosban vagyunk, hanem Rókuson, a Szegedi Erőműnél. A környék csendes. A gyár gépei dübörögve dolgoznak. Ez a zúgó, dohogó muzsika ringatja álomba minden este a A város szivében rókusiakat. 'A gyár környékét pazar fény világítja meg. Látni lehet az energiát továbbító villanydrótok sokaságát, amelylyel magához kap csolja az üzem a legtávolabb eső városrészt is. A sötétségbe vesző, szerteágazó vékonyabb, vastagabb drótszálakon ilyenkor is árami fut keresztül. Viszi az életet a kórházakba, klinikákba, világosságot a lakóházakba, erőt az üzemekben dolgozó motoroknak. A város szivében, benn a gyárban, mint a láncszemek, úgy kapcsolódik egymáshoz a szénhordótól a salakhordóig mindenki. Ingujjban, az izzadtságtól nedvesen őrködnek az árammérő műszerek legparányibb mozdulatára, Az áramelosztónál egy hatalmas márványtábla előtt Kocsis Ferenc áll. A táblán műszerek, kapcsolók sokasága. Ezek a városrészek, a közvilágítás és a solc-sok motor áramfogyaszJelentések a nyári munkákról Búgnak a cscplők — a szövetkezeti tagoknak és az egyéni gazdáknak zsákokba ömlik a gabona. Az öntudatos dolgozó parasztok teljesítik beadási kötelezettségüket. Asszonyok, férfiak egyaránt a soros teendők elvégzéséért munkálkodnak. Hibák is vannak a cséplésnél, amelyeknek megszüntetése nem várhat halasztást. Fontos elérni azt is, hogy minden gazda úgy, ahogyan kell, a géptől tegyen eleget beadási -kötelezettségének. Xettfiziftt ercvel do'eoznak az asszonyok a Komsi omol tsz-ben A gyálaréti Komszomol termelőszövetkezet az MNDSZ országos központjának felhívására még azok az asszonyok is bekapcsolódtak a munkába, akik nem tsz-tagok. Naponként 25—30 asszony dolgozik a szövetkezeti földön; Az asszonyok Molnár Dezsűné párttitkárral és Terhes Edéné, a község Munkaérdemrenddel kitüntetett MNDSZ titkárával az élükön nem egyszer végeztek hősies munkát. Mélyfekvésű földjeiken gyakran víz áll. Ezt a területet sem hagyták azonban parlagon. Az aszszonyok vállalták megmunkálását. Megtörtént, hogy bokáig érő vízben kapálták a kukoricát. Amikor már kapálni sem tudtak, kézzel szedték ki a gyomokat. Munkájuk nem volt hiábavaló: a vízjárta területen is közepes termést várnak. A munkából a sokgyermekes édesanyák is részt vállaltak: Dékánv Józsefné nyolcgyermekes anya ugyanolyan derekasan dolgozik, mint Bálint Lajosné, akinek csak a férje tsz-tag, de most ő is segít. Idős Nacsa Istvánné már 86 éves. Ö még emlékszik a 75 évvel ezelőtti szegedi nagy árvízre, amely Gyálaréten is sok kárt okozott. Nacsa néni már dédnagymama, mégis fiatalos lendülettel áll helyt, a munkában. A tsz baromfiállományának gondozását vállalta. Egy hit alatt 25 vagon beadóit gabona Szegeden Az elmúlt héten a szegedi termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gabonájuk elcséplése után 25 vagon terményt adtak be. A szövetkezeteken kívül a beadás teljesítésével különösen példát mutatnak a mihályteléki részen lakó gazdák. Az elmúlt hét során több mint 10 vagon gabonát adtak be — s számosan teljesítették állam iránti kötelezettségüket. Miért ad'a részes aratásra nyolc hold búzáját a deszki Táncsics tsz A deszki Táncsics termelőszövetkezetnek 11 tagja van. Az aratást 8 hold búza kivételével mindenütt a gépállomás gépei végezték. A nyolc hold búzát nem tudták géppel vágni, mert nagyon kúszált és összefonták a szederindák A Táncsics most ezt a nyolc hold búzát részében akarja vágatni, mert nem győzik a munkát, ahogy mondják. Savanya Imre, a helyi tanács elnöke elnézi ezt. s nem tesz semmit azért: megtalálják a megoldást, hogy ne részesek arassák á tsz nyolc holdnyi búzáját. Kétségtelen, hogy a tanács segítségével egy nap alatt megoldható a gabona reszesek nélküli való learatása. Rüszkén is meifelelA a termés Búgnak a cséplőgépek a röszkei 1 határban és gyűlik a gabona a zsákokba. Megelégedetten látjuk, hogy gabonatermésünk megfelelő, jó közepesen fizet a föld, sőt mondhatjuk. várakozáson felül. Az öntudatos dolgozó parasztok egyenesen a géptől teljesítik a beadást. Jó járt Elek és Nagy JózscE dolgozó parasztok is a géptől közvetlenül teljesítették állam iránti kötelezettségüket. Példájukat soKan követték. Az árvízkárosultakra is landolunk. Kiss József, Szántó Kővár* János-utcai lakos 50 kiló, Papp Istvánné 10 kiló, Börcsök Károly 9 kiló búzát adott az árvízkárosultak megsegítésére. Tapodi Gyula levelező M!érl állnak a csépldk Újszegeden A deszki gépállomás két gépje | Újszegeden csépel — azaz csak csépelne. A két gép igen gyakran áll, nem halad a munka, különböző hibák miatt. Hétfőn az egyik gép mindössze 24 mázsát, a másik pedig 48 mázsát csépelt. A deszki gépállomás vezetői tegyék meg az intézkedést azért, hogy Újszegeden is megfelelő ütemben haladjon a cséplés, ne legyen géphiba. Hírek az árvízsujtotta teriiletek lakóinak megsegítésére indult mozgalomról tását jelzik. 'A műszerek azt mutatják, nitrns baj sehol. Bőségesen kapnak áramot az utcai lámpák, a lakóházak és az az üzemek is, ahol éjszakai műszak van. Egyszercsak megbillen az egyik műszeren a terhelést jelző mulató. Kevés az energia. „Több gőzt" — figyelmezteti Boldizsár József turbinagépészt Kocsis Férenc. Rögtön szaporábbá válik a fűtök munkája. a szénrakodók is iparkodnak, a salakozók is többször fordulnak a csillékkel. A munkásokról a kövér izzadságcseppek sűrűbben peregnek, de azért éberen vigyáznak az áram termelésre. Az óra mutatója mind előbbre kúszik. Az elcsendesedett városban az Erőmű gépeinek ütemes zaja messzire hallik. Az alvó városban dolgozik a sziv, rézdróthuzalok erein száguld az energia, szerte a városban, ahol erre szükség van. RIKK JÚLIA ÁRVÍZVÉDELMI MŰSZAK Az elmúlt héten pénteken a Paprikafeldolgozó Vállalat csomagoló üzemrészének dolgozói javaslatot tettek, hogy vasárnap tartsanak az üzemben árvízvédelmi műszakot. Ezt a kezdeményezést az üzemben örömmel fogadták s az elhatározást tett követte. Vasárnap reggel hat óra előtt ünnepi röpgyülésre gyűltek össze a dolgozók. A röpgyülésen Báló MShályné elvtársnő, az üzem párttitkára üdvözölte a dolgozókat. I Az ünnepi műszakban több mint 44 mázsa paprikát csomagollak be munkásaink. Ezzel az eredménynyel meggyorsították a paprikaellátást. Ez főleg azokon a vidékeken jelentős, ahol az árvíz miatt fokozott ellátásról kell gondoskodni. Az üzem havi tervének teljesítésében ezzel az eredménnyel kétnapos tervelőnyt biztosítottunk. A vállalat dolgozói nemcsak ezzel segítettek az árvízkárosultaknak, hanem pénzbeli gyűjtéssel is. A gyűjtés eredménye eddig 3731 forint. Munkásaink a továbbiakban is mindent megtesznek, hogy segítséget adjanak az árvíz által keletkezett károk helyreállításához is. Sz. A. A NEHÉZ HELYZET ENYHÍTÉSÉRE A Szegedi Tejüzemben a dolgozók röpgyűlést tartottak az árvízkárosultak megsegítésére. A röpgyűlés után 675 forint gyűlt essze, amelyet eljuttatnak rendeltetési helyére. A gyűjtés még nem fejeződött be és a körzetben dolgozó tejkezelők ezután juttatják el forintjaikat, hogy ezzel is enyhítsék az árvízsujtotta lakosság nehéz helyzetét. Szetlresi Károly ÁRVÍZVÉDELMI HÉT A VILLAMOSVASÚTNÁL A Szegedi Villamosvasút dolgozói július 27-től augusztus 3-ig árvízvédelmi hetet tartanak. A dolgozók ezenkivül 4840 forintot gyűjtöttek hétfőig. Terhes Vince raktári munkás 100, Fazekas Endre 50, Török Ernő 50 és Fogas Imre ugyancsak 50 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. A gyűjtést tovább folytatjuk. A Villamosvasút dolgozói elhatározták, hogy július 31-én műsoros estet rendeznek, amelynek bevételét teljes egészében az árvízkárosultaknak ajánlják fel. Vida György A ROMBADÖLT HAZAK ÚJJÁÉPÍTÉSÉÉRT A Szegedi Belsped dolgozói elhatározták, hogy hozzájárulnak az árvíz által rombadöntött házak újjáépítéséhez. 3135 forintot gyűjtöttek össze. A vállalat legjobb dolgozói: Bárkányi István, Aradi Vince, Lajkó István, Csányi János a bajbajutottak megsegítésére , is elsők között jelentkeztek és fizetésükhöz mérten a legtöbbet adták. Rácz József A GYŰJTÉS EGYIK NAPJÁN 451 FORINT GYÚLT ÖSSZE Az árvízkárosultak megsegítésére folyó gyűjtésben a Szegedi Erőmű Vállalat dolgozói a gyűjtés egyik napján 451 forintot adományoztak. Az Erőmű minden dolgozója hozzájárult forintjaival a hpjbaiutottak megsegítéséhez, s a vállalatnál 2911 forintot gyűjtöttek össze. Filák Ignác A VILLANY- ÉS ÉPÜLETSZERELŐ VÁLLALAT SEGÍTSÉGE A Csongrádmegyei Villany- és Épületszerelő Vállalat dolgozói .az árvízsujtotta lakosság megsegítésére ezideig 3500 forintot gyűjtöttek össze. A vállalat második negyedévi tervét 119.5 százalékra teljesítette, s a dolgozók most még jobb munkával készülnek alkotmányunk ünnepére, munkájukkal is hozzá akarnak járulni a nemzetgazdaságunkat ért károk csökkentéséhez. Kovács István EGY SZÖVETKEZET SEGÍT A Szegedi Orvosi Műszerfelszerelés- és Gyermekkocsi Készítő Kisipari Szövetkezet is kivette részét az árvízsujtotta terület lakosainak megsegítéséből. Az üzem dolgozói 1760 forintot gyűjtöttek. Szöllősi Sándorné, Somogyi István, Gasparics Péter 100—100 forintot adományoztak. A 68 éves Becsei Mihály is 50 forinttal járult hozzá a lakosság megsegítéséhez. Nyári Zoltán A CSORVAI KISS IMRE TSZ AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT A csorvai Kiss Imre tsz elismerésre méltóan nyújt segítséget az árvízkárosultaknak. A szövetkezet az árvízsujtotta vidék egy tszének 15 mázsa rozsot, egy üszőt, egy pár süldőt és ezer forintot adott — segítségképpen. A tsz tagjai egyénileg is, még külön segítik az árvízkárosultakat. A RÖPGYÜLÉS UTAN A Szegedi MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat dolgozói röpgyülésen egyemberként ajánlották fel havi fizetésük öt százalékát azok megsegítésére, akiketa Duna áradása kiűzött otthonukból. Dolgozóink pénzbeli felajánlásaikkal járulnak hozzá az ár pusztításainak helyreállításához. Vannak dolgozóink között többen, kik nem öt, hanem fizetésük 7—10 százalékát ajánlották fel, például Vajai Rezső, Horváth Imre, Dobó István, Szőke Béla, Hegedűs Mihály és inép sokan mésok, kik 100—100 forintos felajánlásaikkal igyekeztek segítségükre az árvízkáros(iltaknak, a vízütötte sebek ;>egyógyításához. Katona Lajos Ma délután ülést tart a Városi Tanács Ma, július 38-án délután 4 órai kezdettel tartja a Városi Tanács ezévi IV. rendes ülését a Tanácsháza nagytermében. A Végrehajtóbizottság a tanácsülésre két napirendi pontot tűzött ki. 1. Javaslat a városnak közvetlen a minisztertanács alá rendcléséröL Előterjeszti Tombácz Imre VB-elnökhelyettes. 2. A város sportjáról beszámol Kun Lajos, a Városi TSB elnöke. A lakosság részéről igen nagy érdeklődés nyilvánul meg mindkét napirendi pont iránt. Az érdeklődőkkel tudatjuk, hogy a tanácsülések nyilvánosak és igy szivesen lát mindenkit a Végrehajtóbizottság. A német kérdés békés megoldásáért küzdő francia bizottság felhívása Franciaország közvéleményéhez Párizs (MTI). A „l'Humanité" közli a német kérdés békés megoldásáért küzdő francia bizottság felhívását, amely emlékeztet arra, hogy igazi megoldás: a német békeszerződés megtárgyalása, Németország egyesítése a nemzetközi feszültség enyhülésének és az európai biztonságnak keretében. Felhívjuk Franciaország közvéleményét — hangzik a felhívásban — követelje a kormánytól. hogy ilyen értelemben cselekedjék, mielőtt még az újra felállított német hadosztályok súlyos nyomást gyakorolnának Európára és új konfliktussal fenyegetnének. A felhívást 134 különböző pártállású közéleti személyiség, politikus, tudós, író, művész, lelkész stb. írta alá.