Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-24 / 148. szám

OElMBGYQRORSZAG CSÜTÖRTÖK. 1954. JÚNIUS 24. Pá r telei A pártszervezetek feladatai a szakszervezetek munkájának meg ja vitásában A Szegődi Városi Párt-vég­rehajtobizotuág az elmúlt hetek­ben megvizsgálta több szegedi üzem szakszervezeti bizottságának munkáját ós megállapította, hogy a szakszervezetek munkája az utóbbi időben jelentős fejlődésen n.ent keresztül. Mindinkább betöl­tik feladatukat a párt júniusi poli­tikájának megvalósításában, s a dolgozók között végzett politikai jowjnkával egyre jobban segítik a párt és a tömegek közötti kapcso­lat megszilárdítását. Az üzemi szakszervezetek több­sége a párt politikájának megfele­lően a helyi pártszervezetek irányí­tása mellett végzi munkáját. A pártszervezetek segítsége azonban még ma sem kielégítő, mint aho­gyan ezt Rákosi elvtárs a SZOT 1954. február 6-i kibővített ülésén elmondott hozzászólásában is meg­állapítja. „Eredményes munkájukat sok helyen gátolja, hogy pártszer­vezeteink, pártfunkcionáriusaink nincsenek tisztában a szakszerveze­tek jelentőségével — mondotta Rá­kosi elvtárs. — Nem becsülik meg a szakszervezeti munkát, nem von­ják be a szakszervezetek helyi ve­zetőit és funkcionáriusait a mun­kába. A szakszervezetek gyakran nem kapnak elég segítséget a párt­szervezetektől, vagy nem vonják be őket olyan kérdések megvitatá­sába, amelyeknél közreműködésük komoly segítséget jelentene". A szegedi üzemek jelentős részében niányos a pártszervezetek segítsége. A pártszervezetek nem ismerik eléggé a Minisztertanács és a SZOT, valamint az egyes szak­mák elnökségeinek határozatait, nem ellenőrzik ezek végrehajtását és nem adnak segítséget a végre­hajtáshoz. A segítés módszereként fel kell használni a szakszervezetek hanvonkénti beszámoltatását. Ez a szegedi üzemek többségében az utóbbi időben rendszeressé vált. Azonban ezek a beszámoltatások sem adnak még elég segítséget a szakszervezeti munka megjavításá­hoz. A pártszervezet vezetői sok­szor felkészületlenül, az anyag is­meretének hiányában csak formá­lis szempontok alapján végzik a beszámoltatást, s a megfelelő se­gítségnyújtás helyett legfeljebb 3 —4 határozatot gyártanak a szak­szervezeti munka megjavításához. Ezek a határozatok Bokszor csak papíron maradnak, s nem is a leg­fontosabb feladatok megoldására irányítják a szakszervezetek fi­gyelmét. A szakszervezeti munká­ban a Központi Vezetőség 1953 Jú­niusi határozata óta a kollektív ve­zetés területén vannak kezdeti eredmények, azonban az üzemek többségében a megválasztott veze­tőségi tagok kisebb része végez csak szakszervezeti munkát. A pártszervezetek segítsége hiányzik ezen a téren Ls. Nem segítik a szakszervezeteket a kollektív veze­tés kiszélesítésén felül sajátos módszereik kialakítására, ehelyett a pártszervezetek munkamódszerét egyes szakszervezetek meehniku­san másolják. Ahhoz, hogy az üze­mi szakszervezetek munkáját ered­ményesebbé tegyük, el kell érni a pártszervezetek segítségével, hogy megvalósuljon a szakszervezeteken belül is a kollektív vezetés. Biztosítsák a párthatározatok maradéktalan megvalósításét . a szakszervezetekben, A pártszerve­zetek tanulmányozzák a Miniszter­tanács és a SZOT, valamint a te­rületi bizottságok szakszervezeti munka megjavítására vonatkozó határozatait és segítsék ezek meg­valósítását. Rendszeresen ellen­őrizzék, hogy minden területen a szakszervezet előre kidolgozott munkaterv alapján dolgozzon. Biz­tosítani kell, hogy a párt-végre­hajtóbizottságok és a pártszerve­zetek vezetőségi ülésein vegyen részt a szakszervezeti bizottság el­nöke. mint meghívott, ugyanakkor havonta számoltassák be a szak­szervezeti bizottságot a végzett munkáról, a határozatok végrehaj­tásáról. A pártszervezetek adjanak segítséget a szakszervezetek aktí­vabálózatának kiépítéséhez, tegyék szorosabbá a pártcsoport és szak­szervezeti bizalmiak kapcsolatát. Széleskörű politikai munkával biz­tosítsák, hogy az üzemek dolgozói szakszervezeti tagok legyenek és ellenőrizzék rendszeresen a tagdíj­fizetés munkáját. A dolgozókról való fokozot­tabb gondoskodás terén nagy fel­adat hárul az üzemek szakszerve­zeti bizottságaira. A pártszerveze­tek irányítása mellett harcba kell vinni a dolgozó tömegeket a Köz­ponti Vezetőség 1953. juniusi hatá­rozatának, a kormány programm­jának, a III. kongresszus határo­zatainak megvalósításáért. E téren az üzemi szakszervezeti bizottsá­goknak vannak komoly eredmé­nyei. A dolgozókról való fokozot­tabb gondoskodás szellemében több gondot fordítanak a dolgozók mun­kavédelmi és szociális ellátottságá­ra, biztosítják a kollektív szerző­désben előírt védőöltözéket, védő­ételeket. Korszerű fürdők, öltözők, egészségügyi felszerelések javítják a dolgozók körülményeit. Sok üzemben a dolgozó anyák gyerme­keinek korszerű bölcsődéket, nap­közi otthonokat létesítenek, vagy bővítenek. Például a Szegedi Ken­derfonógyárban, a Jutaárugyárban, az újszegedi Kender-Lenszövő Vál­lalatnál. Az üzemi szakszervezeti bizottságok mind többet foglal­koznak a szociális és munkavédel­mi beruházások végrehajtáséval, azoknak ellenőrzésével. Ezek az eredmények a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozatá­nak megvalósításában, a dolgozók­ról való fokozottabb gondoskodás egyik oldalát mutatják. A határosat nem kellő meg­értésének következményeként póri-, szakszervezeti- és gazdasági funk­cionáriusaink egy része egyolda­lúan végezte politikai munkáját. Inkább a dolgozók jogait magya­rázták, ami helyes, de emellett ke­vesebb gondot fordítottak a köte­lességek teljesítésére. Nem vették figyelembe a júniusi határozatnak azt a részét, hogy a tervek telje­sítése, a termelékenység emelése, az önköltségcsökkentés és takaré­kosság nélkül lehetetlen huzamo­sabb ideig az életszínvonalat emel­ni. Ehelyett a párt-, a szakszerve­zeti és a gazdasági funkcionáriu­sok közül többen akadtak, akik a dolgozókról való gondoskodás hely­telen értelmezésének következté­ben engedtek egyes dolgozók ré­széről történő jogtalan követelések­nek. A szegedi Vasöntődeben pél­dául jogtalan pótidőket adtak, a normákat lazították. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat stoppoló d2emrészének műhelytitkára fellé­pett a normarendezéssel szemben, s ezt támogatta a Textilszakszer­vezet Területi Bizottságának elnö­ke is. azzal az érvvel, hogy a nor­marendezés megtöri a kongresszusi verseny lendületét. Hasonló je­lenség mutatkozott a béralap túl­lépéseknél, selejtgyártásnál, a mi­nőség. a munkafegyelem területén. Ez a nagyfokú megalkuvás idézte elő — az „objektív" nehézségekre való hivatkozás mellett — amely nem egy funkcionárius részéről el­hangzott. hogy az első negyedévben Szeged ipara csak 87 4 százalékos tervteljesítést ért el, 17 százalékkal csökkent a termelékenység, az üze­mek egész sora maradt le az ön­költségi tervek teljesítésében, rom­lott a gyártmányok minősége, több mint 3 millió forintot fizettek kl béralaptúllépésként. Ha csak a tervteljesítésnél mutatkozó lemara­dást és a béralaptűllépés összegét vesszük alapul, 13 ezer méter 240.— forintos szövettel jutott volna több a lakosságnak, ha teljesítjük a ter­vet és nem lépjük túl a béralapot. Az elkövetett hibákért súlyos fele­lősség terheli a Városi Pártbizott­ságot is, annál is inkább, mert részben látva, vagy az ellenőrzés hiányosságából nem látva a hibá­kat — az események után kullo­gott s a felelősségrevonást liberá­lisan. vagy csak részben alkalmaz­ta egy-egy gazdasági vezetővel szemben. Követhesóshépen a. legfőbb feladat, hogy minden párt-, tömeg­szervezeti és gazdasági funkcioná­rius következetesen harcoljon a Központi Vezetőség júniusi határo­zatának megvalósításáért. A párt­bizottságok és pártszervezetek ne tűrjék meg a megalkuvást, vonják felelősségre, ha szükséges részesít­sék pártbüntetésben azokat a párt­funkcionáriusokat, akik jogtalan bérek kifizetését engedélyezik s nem lépnek fel a selejtgyártókkal, anyagpazarlókkal 6zemben, akik megtűrik a nép államának megká­rosítását és ezzel együtt maguknak a dolgozóknak a megkárosítását is. Még ma sincs eléggé tisztázva, hogy a termelési értekezleteknek milyen szerepük van a hiányosságok meg­szüntetésében. az üzemi terv telje­sítésében. Az üzemek többségében, a pártszervezetek nem látták en­nek fontosságát, sok helyen lebe­csülték a termelési értekezlete­ket, így nem is adtak megfelelő se­gítséget az előkészítéshez, a beszá­molók elkészítéséhez. A Városi Pártbizottságtól kezdve a pártszervezetek többsége a ter­melési értekezletek megtartását ki­zárólag a szakszervezetek feladatá­nak tekintette. Nem volt eléggé világos, hogy a folyamatos, zökke­nőnélküli termelés biztosításához a tömegek aktív részvételére van szükség, és arra, hogy nap mint nap ezer, meg ezer szem kísérje figyelemmel, ellenőrizze a gépek mellett a termelés folyamatossá­gát és időben felhívja a figyelmet a gátló körülmények elhárítására. E téren lényeges fejlődés van az üzemek dolgozóinál, különösen a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata óta. Megnövekedett a dolgozók bírálókészsége. Mind bát­rabban mondják el panaszaikat, ja­vaslataikat és vesznek részt a ter­melés ellenőrzésében. A termelés ellenőrzésének ezt a módját, a he­lyes javaslatokat a szakszervezetek nem hasznosították eléggé munká­jukban. A Seprőgyár, a Ruhagyár, a Vass-téglagyár, a Szegedi Cipő­gyár vezetői sem adtak segítséget a helyes javaslatok megvalósításá­hoz. Az elkövetkezendő időben a párt-, a tömegszervezeti és a gaz­daságvezetés közös feladata kell, hogy legyen a termelési értekezle­tek politikai és szervezeti előkészí­tése, hogy a dolgozók aktívan részt­vegyenek a termelési kérdések megvitatásában, hogy a termelési értekezletek a dolgozók kommu­nista nevelésének iskolájává válja­nak. Biztosítani kell, hogy a ter­melési értekezletek beszámolói fog­lalkozzanak a kollektív szerződés esedékes pontjainak végrehajtásá­val. A pártszervezeteknek és a szakszervezeteknek ellenőrizniök kell, hogy a dolgozók részéről tör­ténő helyes javaslatokat a Minisz­tertanács határozatának megfele­lően végrehajtsák és ismertessék a javaslattevővel az elintézés mód­ját. Ez elősegíti az újabb javasla­tok felszínrehózását. A Városi Párt-végrehajtóbizott­ság megállapítja, hogy — különö­sen az utóbbi időben — a tömegek aktivizálásánál, a verseny szerve­zésénél a szakszervezetek munkája lényegesen javult. A szakszerveze­ti bizalmiak többet foglalkoznak a dolgozók versenybe való bevonásá­val, egyéni problémáik megoldásá­val. A szakszervezet vezetői vi­szont többet tartózkodnak a dolgo­zók között, reagálnak a dolgozók javaslataira. Ez bizalmat, megbe­csülést eredményez, szilárdítja a dolgozók és a vezetők közötti kap­csolatot. A III. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny­ben igen sok volt az olyan üze­mek száma, mint a XI. Autójavító Vállalat, a Hűtőipari Vállalat, a Szegedi Gőzfűrész stb. ahol a dol­gozók 90—95 százaléka vett részt a kongresszusi versenyben. 1954. el­ső felében a dolgozóknak mint­egy 82—84 százaléka vett részt a kongresszusi versenyben, az elmúlt év utolsó negyedének 75.3 százalé­kával szemben. A párt harcának, eddigi eredményeinek a tudatosí­tása, a versenymozgalcrn rendsze­res értékelése állandóvá tette a versenymozgalmat. S habár tör­téntek visszaesések, a kongresszusi verseny meghozta a várt ered­ményt. Több lemaradó üzem a kongresszus napjáig törlesztette az állam iránti adósságát.. Az Ujszege­di Ládagvár, a Szegedi Cipőgyár, a Gyufagyár, a kongresszusnak meg­fogadták, hogy határidő előtt telje­sítik a félévi tervet. Mindez azt mutatja, hogy lehet bátran tá* maszkod ni a dolgozókra, csak köz­tük kell lenni, magyarázni kell a párt politikáját, fel kell karolni a kezdeményezéseket. A kezdeménye­zések felkarolásában azonban van még hiba a szakszervezetek mun­kájában A munkaverseriyben nem foglalkoznak az élenjáró mozgal­mak elterjesztésével, nem állítják ezeket a mozgalmakat a termelés, a minőség, a takarékosság célkitű­zéseinek megoldása szolgálatába. A szakszervezeti bizalmiak sem jár­nak elől jó példával, hogy ered­ményeikkel is mozgósítsanak a dol­gozók között. Az üzemek vezetőinek párt­és tömegszervozeti funkcionáriu­sainak arra kell törekedniük, hogy a munkaverseny állandósuljon, a dolgozóknak minél szélesebb tö­megét. fogja át. s ezen keresztül biztosítsák a tervek részleteiben való teljesítését, fő figyelmet for­dítva az MDP III. kongresszus határozatainak megvalósításába, a minőség megjavítására, a termelé­kenység emelésére és az önköltség csökkentésre. El koll terjeszteni a Minisztertanács és a SZOT határo­zata alapján szélesebb körben uz élenjáró módszereket, meg kell is­merni a párt-, a tömegszervezeti és a gazdasági funkcionáriusok­nak ezeket a határozatokut, külö­nös tekintettel az élüzem szint és u sztahánovista szint megállapítá­sára és ismertetésére vonatkozóan Minden funkcionárius fö feladatá­nak tekintse, hogy saját példa­mutatásán keresztül mozgósítsa a dolgozókat, fáradhatatlanul ismer­tesse a Központi Vezetőség júni­usi határozatát az MDP III. kon­gresszusának határozatait, ame lyeknek megvalósítása a dolgozó nép életszínvonalának emelését segíti elő. Komoly tennivalója van még szakszervezeteinknek az üzemek többségében a fegyelem megszilár­dítása területén. Igen magasra emelkedett a késések és az igazo­latlan távolmaradások száma az utóbbi időben. Üzemi párt- és szakszervezetek politikai munkája hiányog ezen a területen, nincse­nek megfelelően ismertetve a dol­gozók között a Munka Törvény­könyvének rendelkezései. Sokan csak azt látják, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata alap­ján a pénzbüntetést eltörölték. Nem ismerik kötelességeiket és jogaikat, a fegyelmezetlenség kö­vetkezményeit. Megyei vonato­zásban például a minisztériumi iparon belül a le nem dolgozott munkanapok, a teljesíthető mun­kanapok százalékában január, feb­ruár hónapban 5.9, márciusban 9.9, áprilisban 11.5 százalékra emelke­dett. Ezen boliil is igen magas az ignzolatlan távolmaradás száza­léka. A Vasöntödében 6.7 száza­léka, téglagyári egyesülésnél 6.2 százaléka, a Kéziszerszúmgyárban 1.7 százaléka. Mindez abból adó­dik, hogy a vezető funkcionáriu­sok sem ismerik a Munka Tör­vénykönyvének rendelkezéseit, nem magyarázzák n dolgozók között, ők maguk is csak esetenként, egy-egy előforduló probléma megoldása előtt tanulmányozzák. Sokszor nem lépnek fel kellő szigorral a fegyel­mezetlen kedőkk el szemben. Elő­fordult több esetben, hogy felmon­dás esetén nem hivatkoznak a fel­mondás indokaira, nom kötnek szerződést az új dolgozókkal pró­baidőre, nem ismertetik az új dol­gozók bérezését, stb. Ha ilyen ese­tekben az Egyeztető Bizottság megmásítja a vállalat határozatát, hivatkozva az idevonatkozó ren­delkezésekre egyos vállalatveze­tők jogtalannak és méltatlannak tartják. Persze van hiba nz Egyez­tető" Bizottság munkájában is. Nem minden esetben segíti elő munkájuk a fegyelem megszllérdu lását. Előfordul, egy-egy fellebbe­zés megvizsgálásánál, hogy az Egyeztető Bizottságok nem eléggé körültekintőek, egy-egy fellebbe­zési ügyet hónapokig vizsgálnak és a hozof; határozatokat nem minden esetben közlik az illetéke­sekkel. A szakszervezetek nevelő munkája sem kielégítő egyes üze­mekben, néni foglalkoznak rendszer resen az újjonnan belépő dolgozók­kal, (például a Ruhagyárban), hogy megismertetnék velük az üzemft, a gépeket, hogy otthonossá tegyek a dolgozóknak az üzemet, a tény* log jókedvvel dolgozzanak benne, a magukénak érezzék az üzem minden problémáját. Ennek a hia* nya mutatkozik meg abban is, hogy sok az egészségtelen fluktuáció, cserélődés egyes üzemeken boliil. Még inkább emelkedik az üzemi balesetek száma, nem ismerik a gépeket, a nevelés hiányában fe­gyelmezetlenek. Sokszor ennek következményeként súlyos károk származnak az emberre és aa üzemre is. Vannak ugyan baleseti kioktatások, figyelmeztető fel­iratok, de a rendszeres kioktatás elmarad, így az Ujszegedi Kender­Lenszövő Vállalatnál, a Textilmű­vek ben, a Szegedi Cipőgyárbuu emelkedett a balesetek szám/u Szakszervezetcink nom látják vi­lágosan, hogy o dolgozó emberről való gondoskodás azt is jelenti, hogy vigyázzunk a dolgozók egész-' ségére, megvédjük a baleseti ve­szélyektől. Tegyék szakszervezete­ink rendszeressé a dolgozók bal* eseti kioktatását, biztosítsák a vé­dőberendezések használutát, for* dítsanak nagyobb gondot a szoci* ál is és kulturális körülményék ja­vítására, a helyi lehetőségek fel­használására. Tegyék rendszeres­sé a beteglátogatást, ellenőrizzék a társadalom biztosítást, a segé­lyek kifizetését. Ellenőrizzék a rendelkezések pontos megtartását, a vállnlnt ezirányú munkáját. Is­merjék meg a Munka Törvény­könyvét, a Párt-végrehajtóbizoti­s ágának funkcionáriusaitól kezd­ve a párt-, a szakszervezett és a gazdasági vezetők. Tanulmányoz­zák a Mnnkn Törvénykönyv ál­tal előírt rendszabályokat, tartsák meg és ellenőrizzék a rendelkezé­sek megtartását. A munkafegye­lem iazitókkal szemben járjanak el a törvény által biztosított j°S°k alapján, mert a fegyelmezetlenség fékje a szocializmus építésének. TULKÁN ISTVÁN, a Szegedi Városi Párt-végrehajtó­bizottság ipari osztályának vezetője ; * A Szeged! Városi Párt-végrehaj­tóbizottság felhívja a pártszerveze­tek, valamint a szakszervezetek fi­gyelmét, hogy tanulmányozzák é« vitassák meg ezt a cikket, s igye­kezzenek alkalmazni tanulságait a III. pártkongresszus határozatai­nak megvalósításáért folytatott munkájukban. Ugyanakkor párt­ós szakszervezett vezetők, az alap­szervezetek és szakszervezetek tag­jai szóljanak hozzá a cikkben fel­vetett kérdésekhez, tegyenek újabb javaslatokát a szakszervezeti mun­ka megjavítására, a hiányosságok megszüntetésére. Hozzászólásaikat, javaslataikat Írják le, s juttassák el a Szegedi Párt-vógrehajtóbizott­ságához vagy a „Délmagyarország* szerkesztőségéhez közlés yegett. Rövid külpolitikai hírek Washington (MTI) Eisenhower amerikai elnök — mint az „AP" je­lenti — kedden újabb üzenetet in­tézett Li Szin Man, délkoreai báb­elnökhöz. Az amerikai elnök levelé­ben további amerikai támogatásról biztosítja Li Szín Mant szándékai­nak végrehajtásában. Eisenhower biztosította Li Szin Mant, hogy az Egyesült Államok támogatja „Ko­rea egyesítésének végrehajtásában". * Szófia (BTA). A Bolgár Népköz­társaság külügyminisztériuma köz­li: A Bulgária és Görögország kö­zötti diplomáciai kapcsolatok hely­reállításáról szóló nyilatkozat ér­telmében alakult bolgár-görög szakértő bizottság június 21-én megkezdte munkáját Párizsban. A görög kormány beleegyezéséi adta Kirill Dramalievnek görögor­szági bolgár követté való kinevezé­séhez. Koszta Lambrev Dinev, Bulgária ideiglenes ügyvivője Athénbe uta­zott, hogy elfoglalja állását. • Bées (TASZSZ). A Szakszerveze­ti Világszövetség titkársága júni­us 21-én Guatemaláról szóló nyilat­kozatot adrtf át a sajtónak köz­zététel céljából. , A nyilatkozat hangsúlyozza: A Szakszervezeti Világszövetség kifejezésre juttatva az egész vi­lág dolgozó tömegeinek érzéseit, mélységes rokonzenvét tolmácsol­ja és forró testvéri üdvözletéi kül­di a függetlenségéért harcoló gua­temalai dolgozó népnek, valamint a szakszervezeti és parasztszervezetci­nek, ,, "A Szakszervezeti Világszövetség meggyőződése, hogy Guatemala dol­gozói a fegyveres agresszióval kap­csolatban még szorosabbra tömö­rítik soraikat és megszilárdítják szövetségüket a parasztokkal és az egész néppel. A Szakszervezeti Vi­lágszövetség felszólítja a szakszer­vezeteket és az egész világ dolgo­zóit, különösen a latinamerikai szakszervezeteket, támogassák Gua­temala dolgozó népét az imperia­lista agresszió ellen és nemzeti füg­getlenségéért vívott igazságos har­cában. Az „AFP" jelentése szerint Pan­dit asszony, az ENSZ közgyűlésének elnöke hétfőn Belgrádba érkezett. Csou En-!ai szerdán délelőtt Bernben megbeszélést folytatott MendesFiance-szal Genf. Csou En-laj, a Kínai Nép­köztársaság miniszterelnöke éa külügyminisztere szerdán délelőtt Bernben találkozott ói megbeszé­lé?t folytatott Mcndes-Frace fran­cia miniszterelnökkel 03 külügy­miniszterrel, Csou En-laj minisz­terelnök és kísérete egyébként a tegnapi napon az „AIR India" kü­lönrepiilőgépón Genfből Uj-Delhibe. India fővárosába utazott. Csou En­laj Nehru indiai miniszterelnök meghívására utazott Uj Delhibe, hogy háromnapos Indiai tartózko­dása során megbeszélést folytasson Nehru miniszterelnökkel a nemzet­közi helyzetről, j a

Next

/
Thumbnails
Contents