Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-22 / 146. szám

KEDD, 1954. JÚNIUS 22. 3 DELMAGYARORSZAG Egyetemi tanárok baráti béketalálkozója Szegeden A szegedi egyetemi diákklubban baráti béketalálkozóra gyűltek ösz­sze hétfőn este a szegedi tudo­mány- és orvosegyetem professzo­rai. A találkozón — amelyen részt­vett Fodor Gábor, az akadémia le­velező tagja, a Szegedi Tudomány­egyetem kétszeres Kossuth-díjas rektora is — megbeszélték azokat az eredményeket, amelyeket a Bé­ke-Vifcgtanács elmúlt évi budapes­ti ülése óta a békemozgalom elért. Az egyetemi tanárok beszámoltak kutatómunkájukról, amelyek az imperialista országok kutatásaival ellentétben a béke, a fejlődés ügyét szolgálják: A találkozó részvevői táviratot küldtek Sir Sahib Szing Sokhi ve­zérőrnagynak, aki mint az indiai nép küldötte a Béke-Világtanács elmúlt évi ülésén javasolta, hogy tárgyalásokkal oldják meg a vitás kérdéseket, 6 aki a Béke-Világta­nács ülései után egy évvel ezelőtt több külföldi békeharcossal együtt meglátogatta Szeged dolgozóit, köz­tük az egyetemek professzorait is „Élénk emlékezetünkben él az ön egy évvel ezelőtti látogatása, amellyel bennünket, a tudomány dolgozóit is a békeharcban való fo­kozott részvételre buzdított. Hisz­szük, hogy a béke megvédéséért folytatott közös harcunk további győzelmeket hoz majd — írják a többi között táviratukban a talál­kozó résztvevői. o4 dM^edi 'hem&eti \fzin&á& míüéd&ei {úliudlól (vl cífdt&qzdi dta&adtéxi <m*ifiadm <vuNiakMlat(ák a uátM doí^MUy it A szegedi nemzeti színházban a színiévad befejezésének utolsó he­teiben több operát és operettet — például Lehár Vándordiák, Puccini Pillangókisasszony és Erkel Bánk bán című művét felújították: A jövő színiévadban néhány nagy sikerrel játszott opera felújításán kívül két újat is bemutatnak. A jö­vöévi műsorban három operett és öt prózai darab szerepeL Közben júliusban és augusztus­ban az újszegedi szabadtéri szín­padon szórakoztatják a város kö­zönségét a színház művészei. He­tenkint háromrinégy előadás lesz közöttük a Cigánybáró, a Bánk bán és más zenés mű, Meghívták vendégszereplésre több vidéki színház művészeit is. Legközelebb a kecskeméti Katona József színház jön Szegedre s a sza­badtéri színpadon a Leányvásár-t adja elő* Egy üzem és egy iskola közös ünnepe ímh/Ié netrt n ClA-r- éeMiAy Te/pt M/ldflcytfWídn Szombat este a Gáz gyár kultúrtermében kedves kis ünnepség zajlott le. A Vegyipa­ri Technikum tanulói patronáló üzemükben műsoros estet rendez­tek:„ Az üzem dolgozói lassan gyülekeztek, munkájuk elvégzése után jöttek el, hogy megnézzék mit tudnak az Jő fiaik, lányaik": Az öltözőben nagy volt az izgalom. Ez az első bemutatkozás, ettől sok függ. Már több, mint két hó­napja készültek erre a találkozásra. A jel­mezbe öltözött fiata­lok izgatottan várták a műsor kezdését. A színpadot is rendez­ték. Pasitka Bálint Uh osztályos tanuló tervezte a színpadi díszleteket. A díszle­tekhez szükséges anyagot és festéket a Gázgyár adta. Kö­zös volt ez az ünnep. A függöny mögül gongütés hallatszott és egy fiatal fiú, a „főrendező" Tepliczki János jelent meg. Be­vezetőjében beszélt a-z üzem és az iskola kapcsolatáról, majd Molier Scapln fur­fangjai című darab­ját ismertette röviden és már kezdődött is a játék. A közönség nagyon jól mulatott Scapin (Dobó István játszot­ta) furfangos szolga ötletein, s a két zsu­gort apán (Szabó La­jos és Lugosi Ferenc játéka), Molier víg­játékát a Vegyipari Technikum növendé­ket nagyszerűen tol­mácsolták. Meglát­szott az előadásukon, hogy alaposan felké­szültek. A dolgozók sok-sok tapsát méltó elismerésként kapták a szereplők. Ezután a Gázgyár és Erő­mű súlyemelői következtek. Bozóki Mihály, Katzmayer János, Tóth Ferenc megmutatták az üzem dolgozóinak, hogy nemcsak a munkában, hanem a súlyemelésben is megállják a helyüket. A műsor végetért. Az ifjúság táncrake­rekedett, vidáman roppták a táncot az üzem és az iskola fia­taljai. Ez a kis ün­nepség is közelebb hozta őket egymás­. .űki^i Üli1 Ahol a fogók, lámpák, duplikáló üstök is készülnek Látogatás a Szegedi Vas- és Fémipari KSz-bert öf éve alakult 24 taggal a Sze­gedi Vas- és Fémipari Kisipari Szö­vetkezet. S az 5 év leforgása alatt városunk egyik legjelentősebb szö­vetkezetévé növekedett. A központi üzemrészleg a Vadász-ntoában ta­lált otthont, ugyanezen a kör­nyéken egész közel a központhoz a lámpaosztály ós a rézművesek. Nap­jainkig a szövetkezet tagságának létszáma 160-ra emelkedett. Soka­sodnak az üzemrészek is. Hogyan jutott el a fejlődésben idáig a Vas- és Fémipari KSZ! A többi között azért, mórt felismerték a termelési értekezletek és a köz­gyűlések jelentőségét, igazi hivatá­sát. Havonta rendszeresen megtar­tották a közgyűléseket, ahol a ve­zetőség beszámolója mellett igen nagy szerepet játszottak hónap­ról-hónapra a dolgozók javaslatai alkotó kezdeményezései a munka jobb megszervezéséért. Nem telt még el egy egész hó­nap a május 27-i közgyűlés óta és a központi üzemrószlegnél máris életbeléptek azok a javaslatok, ame­lyek annak idején elhangzottak az egyes részlegek, így a fogóosztály és a gépterem különválasztásáról, a szerszámgépek jebb kihasználásáról, a jobb munkavégzésről. Amíg a két részleg dolgozói egy helyiség­ben dolgoztak, ahol fúró-, marógé­pek és munkapadok egyébként is nagy helyet foglaltak el, alig tud­tak mozdulni és akarva nem akar­va hátráltatták egymást. A fogó­osztály felköltözött az emeletre, így a gépteremben is mindjárt jobban fértek. Horváth Ferenc elvtárs, a szövet­kezet; fiatal elnöke büszkén mutat­ja meg a szövetkezet két új, rend­kívüli teljesítőképességű gépét, amelyeket az elmúlt napokban kap­tak az Esztergomi Szerszámgép­gyárbóL Az új prés a kovácsmű­hely b«n, az új marógép pedig a gépteremben nyert elhelyezést. Alig háromszáz méterre a köz­ponti üzemrészlegtől, a Leehner­téren helyezkedik el a lámpa-osz­tály. A gépi-munkát benn végzik al most újjáépített fedett üzem­részben. a lámpák festésére, ösz­szeszerolésére és kipróbálására kint kerülj sor az udvaron, ahol tíze­sével ' állnak a kész, meg a félig­kósz lámpák. A lámpaosztály dol­gozói között sok olyan jó szak munkás dolgozik, mint Hodács Já­nos, akinek a vezetésével a napok­ban egy hattagú brigád sterilizá­torok gyártásába kezdett. Ez a munka a szakértelmet, a pontossá­got és figyelmet egyformán meg­követeli. Ki is tesznek magukért a brigád tagjai: minőségi munkát végeznek. Budapesten meg lehetnek elégedve a készülékkel, hiszen itt i® azt tükrözik az arcok, ami­kor az első kész munkadarabra néz­nek: — sikerült! Szép munkát végeznek a Vas­és Fémipari KSZ rézművesei mű­helyükben. A részlegben Szeged legjobb rézművesei dolgoznak. Szűcs Béla elvtárs irá­nyításával. Klinikáknak, kórhá­zaknak, laboratóriumoknak dupli­káló üstöket, desztilláló készülé­keket, pálinkafőző kazápokat gyár­tanak. Átlagteljesítményük még olyan mostoha körülmények kö­zött is, mint amilyenek között dolgoznak, — 150—170 százalék. Megnövelhetnék ezt a százalékot, ha átköltözhetnének egy egészsé­gesebb, világosabb, levegősebb mű­helybe. Horváth Ferenc elvtárs, a szövetkezet elnöke, már sokféle­képpen próbálta a helyiségcserét megoldani, de sikertelenül. A központi részlegnél, a kovács­műhellyel szomszédos a géposz­tály. Itt dolgozik már három esz­tendeje Szalontai András elvtárs — körülötte 4—5 tanulóval. — „Szigorúan" fogom őket — mondja és hamiskásan hunyorít, amikor észreveszi, hogy a fiúk most is figyelik minden szavát — kell, hogy az öregek tanítsák a fiatalokat, mert az utánpótlás ná­lunk csak jobb lehet, gyengébb nem. Szalontai bácsi Is megszerette a szövetkezetet. Szorgalmáért nagyon megbecsülik az üzemben és meg­felelően keres. — Nincs panasza a szövetkezet ellen itt, senkinek — állapítja meg Vendei Béla elvtárs, aki ugyancsak nem fiatal ember már. — Együtt dolgozunk, aztán együtt szórako­zunk. Szombaton avattuk fel a partfürdőn a szövetkezet kabinját Ott is voltunk az egésznapos ki­ránduláson majdnem teljes lét­számmal. Igaz-e Bandi?­— Igaz bizony — bóiint rá Sza­lontai András. | ül tbríuuariji —• De azért egy panaszunk csak van. És a gépek csattogó, időnként elhalkuló, majd erősödő zajában felváltva beszélni kezd Szalontai ós Vended elvtárs. El­mondják, hogy tavaly kaptak egy megrendelést a Szegedi Konzervé gyártól aimaszelögép elkészítésére: — Egy ideig csak vártunk, hátha jön a műszaki rajz utasítás, mert nem tudtuk, milyen is az ilyen ma­sina. Hasztalan vártunk. Egy na­pon másodmagával beállított hoz­zánk Biczók László, a Konzervgyár főgépészének helyettese, de már úgy jött, hogy „vinnénk is már, ha vol­na mit". Akkor még hozzá sem kezdtünk a munkához. Amikor el­mentek, Murka elvtárs, a műveze­tőnk jött hozzánk, hogy törjük a fejünket, miként lehetne a legegy­szerűbben és észerűbben megkon­struálni ezt a kis gépet. Aztán ket­ten neki is álltunk, Sokszor még .este is vitatkoztunk egy pohár sör mellett, hogy lehetne jobb, egysze­rűbb a kisgép. Addig kísérletez­tünk, addig vitatkoztunk, hogy egy­szerre aztán elkészült a gép. Ki­fogástalanul működött, s szelte az almát, csak éppen üzembe kellett állítani. Nagy örömmel adtuk át a kész munkadarabot. Dicsérték is nagyon a konzervgyáriak. Nem voltak a dicsérgetésben fukarok: Egy ideig csendesen vártunk, mi lesz az újításunkkal. Hallgattunk volna tán a mai napig is. ha hírét nem vesszük annak, hogy a kon­zervgyárban egyesek lerajzoltatták a gépet és beadták, mint saját újí­tásukat. A könnyűipari miniszté­rium el is fogadta és olyan jónak találta, hogy erre az idényre már meg is rendelt harminc darabot egy hozzá tartozó üzemben." Biczók László akkoriban így vi­gasztalta elbúsult öreg mesterét. »>Sose búsuljon Bandi bátyám, maguké a babér, de több semmi", — Azóta — mondja Szalontai András — nem kardoskodunk. Csak az fáj, hogy a gyártásból kizárták a szövetkezetet. — Lehet itt valamit csinálni? — dől előre kérdőn Vendei bácsi... Hát hogyne lehetne. Nem volt még olyan bonyolult kérdés, amelv­re akarattal né találtak volna vá­laszt és megoldást az emberek. A kérdést sürgősen beszélje meg a szövetkezeit a Konzervgyárral. Évzáró ünnepség a Gutenberg-utcai leányiskolában A Nemzeti Színház Bánk bán előadásával megkezdődött a Magyar Dráma Hete Vasárnap este a Nemzeti Szín­házban Katona József: Bánk bán eimfi színművével ünnepélyesen megkezdődött! a Magyar Dráma Hete. A megnyitón ott volt Dar­vas József népművelési miniszter és kulturális életünk számos ki­váló képviselője, s eljöttek a Ma* gyar Dráma Hete alkalmából Bu­dapestre érkezett vidéki színházak művészei. Megnyitó beszédet Non György elvtárs népművelési mi­niszterhelyettes mondott: — A magyar színházak művészei a népművelési minisztériummal egyetértésben úgy határoztak, hogy az idei, eredményekben gazdag színházi évadot méltóképpen fejezik be, megrendezik a Magyar Dráma Betét. — mondotta többek között Non György. A következő héteri bndapestl ée vidéki színházaink előadásain színházlátogató közönségünk meg­tekintheti az új magyar dráma­irodalom és színművészet legújabb alkotásait, régi drámairodalmunk felújított müveit. A Magyar Dráma Hetén népidemokráciánk, irodal­munk, színmüvészetünk eredmé­nyei® kivánjuk bemutatni. — A budapesti és vidéki szinhá* zaink a magyar dráma alkotműhe­lyeivó váltak. — A már elért és várható ered­ményeink legjobb biztositéka az az örvendetes jelenség, hogy a magyar irók egyre nagyobb számmal gaz­dagítják új drámairodalmunkat — folytatta Non György. — Dolgozó népünk, pártunk, író­inktól, művészeinktől több és jobb mai témájú színdarabot vár. Olyan darabokat, amelyek még élesebben vetik fel életünk, társadalmunk konfliktusait és az életet hűen ábrázolva nevelnek, mozgósítanak. Azt várjuk, hogy a Magyar Drá­ma Hete során megrendezendő vi­tákban íróink, színművészeink, kri­tikusaink egymást bírálva, egymást segítve új erőt merítsenek a jövő évi nagy feladatokra. A' szegedi Nemzeti Színház együt­tese vasárnap délután mutatta be a Madách színházban — a Magyar Dráma Hete első szakmai bemuta­tójaként a Csiky Gergely: Mákvi­rágok című színművét. Az elő­adást a megjelentek nagy érdeklő­déssel kisérték. Tépéi hírele Ebben a hónapban nyolc ingye­nes csecsemő kelengye utalványt adtunk ki a községben. A szülő­anyák boldogan jönnek az utalvá­nyokért a tanácsházához. • Kedvvel végzik munkájukat a dolgozó parasztok, — jó a hangulat. Az üzletekben a petróleumtól kezd­ve, a csokoládéig minden kapható, — jelentősen javult az áruellátás. * Szorgalmasan végzik a növény­ápolást Tápé dolgozó parasztjai. A kukoricát is másodszorra kapálják, de nem hanyagolják el a cukor­répa, burgonya kapálását sem. A fűkaszálás ls befejeződött Tápé te­rületén. Az őszi kalászosok szépen fej­lődnek. Az árpa aratására e hónap végén körülbelül sor kerül. • A hét esztendős Tóth Mária, aki első osztályos éltanuló, július hó elsején 2 heti üdülésre utazik a Balaton partjára* Jó tanulását ez­zel is jutalmazzák. Édesapja: Tóth Antal géplakatos, a Balatoni Hajó­zási Vállalat tápéi telepén. A kis­lány és szülei is nagyon örülnek annak, hogy így is gondoskodnak róluk. Csendes Pálné levelező T/'asdmap délután benépesült ' újra a Szeged, Gutenberg-ut­cai öreg iskola árnyas udvara. Hangos nevetés, kacagás verte fel a folyosók, tantermek csendjét. El­jöttek a szülök és persze a peda­gógusok is, hogy résztvegyenek a fiatalok vidám évzáró ünnepségén. 'A kicsi elsőosztályosok padokon ülve, kíváncsian várakoztak, hogyan is zajlik le egy ilyen ünnepség. A nyolcadikosok felnőtt, nagy lányok­hoz illően, komolyan viselkedtek. Kis csoportokba gyűltek az ud­var különböző pontjain, s beszél­gettek. Bizonyára a jövőről tervez­tek. De azért itt i« a jókedv volt az uralkodó . -­Csend lett. A szabadon hagyott térség közepén fiatal, sudárnövésü, szőke kislány állt. Bejelentette az ünnepség megkezdését. A műsor az iskola énekkarának szereplésével kezdődött. Az iskola évi munkájá­ról az igazgatónő számolt be. Töb­bek között elmondta, az iskolának ezévben több mint 600 tanulója volt, akiknek többsége eredménye­sen befejezte az 1953—5i-es okta­tási évet. Beszélt a tanári kar és a szülői munkaközösség közötti szo­ros kapcsolatról, mely nagymér­tékben elősegítette az év során felmerülő problémák megoldását. A z évzáró ünnepséget vidám jelenetek, táncszámok és tor­nabemutató tette színessé, ele­venné. A szülők hosszantartó taps­sal jutalmazták az Urbán testvé­rek tápéi táncát. Bájosak voltak az IfB. osztályos kislányok; színes szoknyácskájukban, sokszínű se­lyemkendőjükkel, mint tarka kis virágok forogtak, táncoltak a zene ütemére. A tornabemutató számai közt leg­szebb a bot- és a buzogánygyakor­lat volt, mely ügyességet és nagy figyelmet követelt meg a felső osz­tályosoktól. Az ünnepség sikerében nagyrésze volt a szülői munkaközösségnek is. és ízlésesen elkészített szendvicse­ket árusítottak, ohsó árért. A tanulók azonban nemcsak az • ünnepségen számoltak be évi munkájukról, hanem az iskola emeletén elhelyezett kiállítás is meg mutatta, jól kihasználták az elmúlt iskolaévet. 'A kiállításon látni lehetett egy-egy osztály munkáját. Gondosan elkészített nö­vénygyűjtemények, rajzok, ötletes faliújságok sorakoztak a falak mentén húzódó asztalokon. Igen szép volt a napközisek munkája. Az agyagból elkészített tárgyak jó kézügyességről tanúskodtak. Értékes munkáról számoltak be a különböző szakkörök kiállított tárgyai. Az orosz szakkör tagjai boritékokaf raktak az asztalra. A borítékokat színes rajz díszíti és benne, mint kis névkártyák, lapok sorakoznak. A lapokon rajzok: ab­lalt, szék, kabát, toll, könyv stb., s alatta a lerajzolt tárgy neve oro­szul. A borítékok azt bizonyítják, a szakkör tagjai jdtsszva, szóra­kozva sajátítják el az orosz vet. Válaszolnak az illetékesek A' „Délmagyarország* nemrégen el. Minőségi kis cikket közölt a Gyufagyár ter­mékeinek rossz (minőségéről. Erre a cikkre kaptuk az alábbi választ: „Tudjuk, hogy a tárgyilagos kri­tika a minőség javításának egyik fontos eszköze, mert nemcsak fi­gyelmeztetést, hanem tényleges se­gítséget jelent. Igy értékeljük az emiitett cikket is. Nem lehet tehát szándékunkban a megállapítottakat megcáfolni; csupán csak arról van szó, hogy a cikket bizonyos vonat­kozásban kiegészítsük. Üzemünkben az utolsó évben a minőségi termelés kérdése mind jobban előtérbe került. Ez nem­csak az egész gyártási folyamatra kiterjedő rendszeres komoly ellen­őrzésből állapítható meg, hanem méginkább abból, hogy a dolgozók — versenyben egymással — a mi­nőség állandó emeléséért harcolnak. Az eredmények nem is maradtak pontrendszerünkkel még egy évvel ezelőtt alig 73—74 pontot tudtunk kimutatni, ma már 80—81 pontnál tartunk. Ez annyit jeleint, hogy gyufánk minősége már nem lehet rossz és készek vagyunk állításunkat bármikor igazolni. Ha mégis panaszok merülnek fel a gyufával kapcsolatban, akkor a hibát nemcsak a gyártási folya­matban kell koresni. Utalnunk kell arra, hogy a gyufa nedves­seggcl szemben igen érzékeny. Ned­ves helyen tárolt gyufa gyorsan romlik és utólagos szárítás már nem sokat segít. Tekintettel arra, hogy üzemünk, ugyanúgy, mint a kereskedelem és a fogyasztás maga is érdekelve van a gyura minőségi megóvásában, egy kérésünk van: a gyufát fel­tétlenül száraz helyen kell tárolni. 1 A Gyufagyár dolgozói" V. M. Molotov megérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere jú­Szünetben frissítőt; sört, fagylaltot nius 20-án a genfi külügyminiss, teri értekezletről jövet Moszkvába érkezett. A

Next

/
Thumbnails
Contents