Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-17 / 142. szám

riLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I r A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A szegedi kommunisták nagy­aktíva értekezlete Végetért a Csehszlovák Kom­munista Párt X, kongresszusa A Magyar Tudományos Aka? démia osztályainak ülései Megkezdődött a labdarugó világbajnokság A Bánk bán felújítás Csehszlovák konyhabútorok érkeztek Szegedre X. ÉVFOLYAM. 142 SZAM CSÜTÖRTÖK. 1954. JÚNIUS 17. I ARA: 50 FILLÉR A költségvetés as országgyűlés előtt rAz országgyűlés szerdai ülését 10 óra után néhány perccel nyi­totta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megje­lent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mi­hály, Hegedűs András, Hidas István, Acs Lajos és Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Köz­ponti Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczki János külügyminisz­ter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsöfinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáre Iván élel­miszeripari miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter. Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomata páholyokban a budapesti diplomáciai testület több ftgja foglalt helyet, i i . * N ... Nezvál Ferenc előadói beszéde Az 1954. évi állami költségvetést, a költségvetési törvényjavaslatot és az 1953. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentést Nezvál Ferenc előadó ismertette. Bevezetőben kijelentette, hogy a kormány által előterjesztett 1954. évi költségvetést, valamint az 1953. évről szóló zárszámadást az országgyűlés gazdasági és pénz­ügyi bizottsága megvizsgálta és ja­vasolja annak elfogadását. Ezután a költségvetés bevételi részéről szólt. — A költségvetés bevételi elő­irányzatában a szövetkezetektől származó bevételek összege 1100 millió forintot tesz ki. Ez az ösz­szeg természetesen távolról sem fejezi ki termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink súlyát népgazdaságunkban. Államunk je­lentős adókedvezményekkel segíti fejlődésüket és növekedésüket. Több mint 30 ezer új iparengedélyt adtak kl helyi tanácsaink, a terme­lőmunkájukat újból folytató kis­iparosok részére. Ezzel is növelni akarjuk a lakosság szükségletel­nek kielégítését. A lakosságtól szár­mazó adóbevétel a költségvetés tel­jes bevételének csak mintegy 8 százaléka. A kormányprogramra alapján az elmúlt évben kereken 15 százalékkal csökkentettük a me­zőgazdasági termelök jövedelem­adóját. módosítottuk a gyermek­telenség! adót, eltöröltük a kato­nai 6zolgálatmentességi adót és az adóhátralékok túlnyomó részét is. A továbbiakban a költségvetés­ben előirányzott kiadásokat ismer­tette és a többi közt elmondotta: A népgazdaság fejlesztésére elő­irányzott kiadásokból hatalmas ösz­szegeket fordítunk mindenekelőtt a mezőgazdaság, valamint az alap­anyagtenmelő iparágak és az élel­miszeripari, valamint könnyűipari beruházásokra. Jelentős összegeket fordítanak az ipari és energiai bá­zisaink kiszélesítésére, hogy meg­felelő új gépekkel és eszközökkel szerelhessük fel iparvállalatainkat. A beruházások mellett a népgaz­daság fejlesztésére előirányzott költségvetési kiadások nagy részét a mezőgazdaság fejlesztésére, a ta­lajerő utánpótlás fokozására, a műtrágyaellátás megjavítására, az öntözéses gazdálkodás és gépesítés kiterjesztésére, valamint az állat­tenyésztés fejlesztésére fordítjuk. Ezért a földművelésügyi miniszté­rium gazdaságainál 2538 millió fo­rintot irányoz elő költségvetésünk beruházásokra. Költségvetésünkben tovább nö­vekednek a közoktatásra, az egészségvédelemre és társada­lombiztosítási célokra fordított kiadások i— folytatta. —• Ezekre a feladatokra 10.057 millió forintot irányzunk elő. Népköztársaságunk szeretettel gondoskodik munkásosztályunk fiatal nemzedékéről, az ipari ta­nulókról — folytatta. — Költségve­tésünk ebben az évben 399 millió forintot fordít oktatásukra; Nagy összegeket fordítunk költségveté­sünkben a tudományos kutatásra, több mint 50 millió ft-ot fordítunk a tudományos munka továbbfejleszt1 költségvetés a kultúra és. művé­szet támogatására, különösen nép­művészetünk és ríagy sikereket fel­mutatott filmgyártásunk fejleszté­sére. Költségvetésünkben 123.5 mil­lió forintban irányoztuk elő a ma­gyar sport fejlesztését szolgáló ki­adásokat. 68 millió forintot — for­dítunk a sportcélok támogatására; — Az egészségügyi és szociális intézmények fenntartására és bő­vítésére közel félmilliárddal na­gyobb összeget fordítunk, mint az előző esztendőben. Egészségügyi beruházásaink nyomán a kórházi ágyait számát közel ötezerrel nö­veljük. — A társadalombiztosításra elő­irányzott költségvetési kiadások meghaladják a 3859 millió forintot. A lakosságnak több mint 60 száza­léka részesül társadalombiztosítás­ban* — Ugyancsak népünk jólétének közvetlen emeléséhez járul hozzá kormányunk azzal is, — folytatta —, hogy széleskörű lakásépítési prograimm keretében több mint 1500 millió forintot irányzott elő új lakások építésére. — A szocializmus építésében el­ért sikereinket, szociális és kultu­rális vívmányainkat csak úgy tud­juk fenntartani, és továbbfejleszte­ni, ha gondoskodunk azok megvé­déséről. A költségvetésben ezért 5400 millió forintot biztosítunk néphadseregünk számára, hazánk biztonságának, békéjének védelmé­re, — mondotta, majd államappa­rátusunk munkájáról szólt. Hangsúlyozta: a minisztériumok, a felső vezetés még mindig erősen centralizált, sok a felesleges, ki nem használt munkaerő, számta­lan a bürokratikus, az élettől el­szakadt, íróasztalízű rendelkezés. Ezután a helyi tanácsok munká­ját értékelte. A helyi tanácsok szerepe nő, gazdasági és politikai jelentőségük fokozódik, feladatai­kat egyre jobban és önállóbban látják el. Ez jut kifejezésre a helyi tanácsaink 1954. évi költségvetésé­ben is, amelynek előirányzata az 1953. évi 5331 millió forinttal szem­ben 6316 millió forint. — Költségvetésünk erősíti nép­gazdaságunkat, elősegíti a termelés fokozását, biztosítja a mezőgazdaság fellendülését, 1— mondotta befejezésül. Dolgozó népünk tudatában van ennek, ezért dolgozik áldozat­készen, öntudatosan a népgazda­sági tervben kitűzött feladatok végrehajtásán. Végül kérte, hogy az országgyű­lés, a gazdasági és pénzügyi bi­zottság által megvizsgált és jóvá­hagyott költségvetést fogadja el. Nezvál Ferenc beszéde után Far­kas Mihály elvtárs, az MDP Poli­tikai Bizottságának tagja emelke­dett szólásra* Farhas Mihály elvtárs beszéde — Népköztársaságunk miniszter­tanácsa által az országgyűlés elé terjesztett 1954 évi állami költség­vetés hűen tükrözi a Magyar Dol­gozók Pártjának új politikája és ennek szellemében kidolgozott kor­mányprogramon célkitűzéseinek valóra váltását. Az ezévi költség­vetés számadatai szemléltetően bi­zonyítják, hogy népi kormányunk a párt útmutatása alapján eredmé­nyesen viszi előre hazánkat a fel­emelkedés, a növekvő jólét útján — kezdte beszédét Farkas Mihály elvtárs. Mik voltak a kormány célkitűzé­sei? Mindenekelőtt pártunk politiká­jának megfelelően az új kormány­programon legfőbb feladatának te­kintette a munkásosztály, s egész népünk életszínvonalának követke­zetes emelését. Dolgozó népünk életét szebbé, kulturáltabbá, öröm­teljesebbé alakítani, ez a nemes törekvés hatja át a párt új poli­tikáját és ennek megfelelően az űj kormányprograonmot. A kormányprogramm alapvelő feladatának tekinti a jelenben és a jövőben a munkás-paraszt szövetség és ezen túl a népi­nemzeti egység további meg­szilárdítását. Végül a külpolitika területén fő célkitűzésének tekintette a hazán­kat felszabadító szocialista Szov­jetunióhoz fűződő őszinte és meg­ingathatatlan örök barátság és szö­vetség elmélyítését, a nagy Kínai Népköztársasággal, a Német De­mokratikus Köztársasággal és a né­pi demokratikus országokkal test­véri kapcsolataink további erősítését, lankadatlan erővel folytatvp a har­cot a tartós béke biztosításáért. A kormányprogramm, a nagy­szerű céljai osztatlan megelége­dést és lelkesedést váltottak ki dol­gozó népünkben. Pártunk politikája és a kormány­programm végrehajtása terén né­pünk komoly eredményeket ért el. Ezeket az eredményeket azért si­került rövid idő alatt elérnünk, mert népünk igaznak és helyesnek tekinti a párt politikáját. Ezzel magyarázható, hogy népünk oly nagy munkakedvvel, fokozódó szor­galommal és kezdeményezéssel lá­tott hozzá a kormányprogramm végrehajtásához. Népünk lelkesedésének minde­nekelőtt azzal adott kifejezést, hogy mind szorosabban tömörült pártunk és kormányunk köré, mind nagyobb támogatást adott a párt­nak és a kormánynak, mert tudta, hogy ezzel csak meggyorsítja saját előrehaladását a szebb, boldogabb jövő felé. Olyan egység alakult ki pártunk, kormányunk és népünk között, amire eddig még nem volt példa a magyar történelemben. (Nagy taps.) Ennek az egységnek a létrejötte a párt és a kormány politikájának legragyogóbb sikereihez tartozik. Népünk erősödő politikai egysége és az a tény, hogy munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk és az értelmiség mind lelkesebben támo­gatja a párt és a kormány politi­káját, kifejezésre jutott abban is. ahogyan népünk a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára ké­szült. Milyen változások történtek né­pünk életében pártunk politikája és az új kormányprogramm eredmé­nyeként az elmúlt egy esztendő alatt! Népünh életszínvonalának állandó emelkedése Mindenekelőtt emelkedett mun­kásságunk, népünk életszínvonala 1 Az 1953. júliusi, majd a szeptem szállítás eredményeként a bérből és fizetésből élő egy család átlagos megtakarítása 1953-ban mintegy 425 június óta számos béremelést haj­tott végro. A kormányprogramm óta végre­hajtott bériigyi intézkedések kö­zel egy millió dolgozót érintettek, s költségkihatásuk 1953-ban 800 millió, 1954-ben pedig mintegy 1.5 milliárd forint. 1953-ban a munka, védelmi beruházásokat hatvan mil­lió forinttal, a dolgozó anyák munkakörülményeinek megjavítá­sára, bölcsődék és óvodák céljaira fordítandó beruházási keretet száz­millió forinttal emeltük meg. Előzetes számítások szerint 1953 első félévéhez képest 1951 első felében a munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó reálbére mintegy 20 százalékkal emelkelett. Jelentősen növekedett a városi és falusi dolgozók vásárlóereje, emel­kedett az áruforgalom. Népünk vá­sárlóerejét növeli a piaci árak csökkenése is. Dolgozó parasztságunk növek­vő munkakedve kifejezésre jutott abban is, hogy a termelési célokat szolgáló áruk iránt- nagyon ko­molyan megnőtt a kereslet. E nö­vekvő igények kielégítésére 1954­ben 14.000 ekét, 2000 vetőgépet, 13.000 boronát, 11.000 lókapát, fiOOO répavágót és számos más kisgépet, szerszámot, háromszor annyi mű­trágyát, kétszer annyi rézgálicot hozott és hoz a belkereskedelem forgalomba, mint a mult évben. Nagymértékbon megnőtt az épít­kezési kedv is. Ezév első négy hó­napjában már két ós félszer annyi téglát vásárolt a lakosság, mint az elmúlt egész év alatt. Pártunk ríj politikája és a kormánypro­gramm végrehajtása lényegesen megjavította a dolgozó paraszt­ság gazdasági helyzetét. Csökken­tek a mezőgazdasági termelésre ne. hezedő terhek. Pártunknak és kormányunknak a dolgozó parasztságot támogató politikája nagymértékben nö­velte a parasztság munka­kedvét és megszilárdította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, népi demokratikus államunk alapját. Megnőtt a termelőszövetkezeti ta­gok, az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok termelési érdekeltsége és ennek eredményeként ezévben úgyszólván minden talpalatnyi föl­det megműveltek. A tavaszi szántás-vetési munkákat nehezebb körülmények között gyor­sabban és jobb minőségben végez­ték el, mint az elmúlt évben. Na­gyon nagy az érdeklődés a tenyész­állatok iránt. Jelentősen fejlődött zöldségtermelésünk. A zöldségter­melés fejlődésének következmé­nye, hogy nagyobb a felhozatal és a városi dolgozók jobbminőségü zöldséghez juthatnak. Pártunk és kormányunk az el­múlt esztendőben nagyobb gondot fordított népünk kulturális igényei­nek kielégítésére is. Gazdagabbá, otthonosabbá válnak a falusi kul­túrotthonok. Rohamosan emelkedik az állami könyvtárhálózatban az ol­vasók száma és különösen növeke­dett a könyvforgalom. A színházak és opera látogatói­nak száma a fővárosban épp úgy, mint vidéken a kormányprogramm óta erőteljesen növekszik. A filmszínházak látogatottsága terén is erőteljes fejlődés tapasz­talható. Budapesten 46 százalékkal, falvakban pedig 58 százalékkal emelkedett a mozilátogatók száma. A törvényesség megszilárdítása terén szintén komoly eredmények­ről számolhatunk be. Megszűnt a rendőrbíráskodás. A vádemelések száma 1953 második felében, 1953 első feléhez viszonyít­va közel 40 százalékkal csökkent. Ugyancsak csökkent az előzetesen letartóztatottak száma. 1953 máso­dik felében 1953 első feléhez vi­szonyítva, a csökkenés ezen a té­ren közel 45 százalék. Általában megjavult az állami szervek magatartása az állampol­gárokkal szemben. A szocialista törvényesség megerősödése A kormányprogramomban kifej­tett elvnek megfelelően szigorú in­tézkedésekkel — és ha ez nem használ — súlyos büntetésekkel is ki .kell küszöbölni minden terüle­ten a törvényesség megsértését. beri árleszállítások következtében i forint. 1954-ben pedig a hús- és 7,sir a dolgozók több mint 809 millió fo-1 árleszállítást figyelcmbevéve, kö­bére. Nag^ pssMgetto^áííj^^ielá. a líiatöt ÍAJjariíattíijs, mg, „M érje® gel 1100. forint. . JK.orináh£iuik 19& Ennek megfelelően több eset­ben indult már büntető eljárás olyan állami funkcionáriusok­kal szemben, akik súlyosan megsértették a törvényességet, az állampolgárok jogait. Fontos eredményként kell meg­említeni az amnesztia rendelet végrehajtását, valamint az inter­nálótáborok megszüntetését és a kitelepítettek helyzetének rendezé­sét. A törvényesség megszilárdítá­sa terén jelentős lépésnek kell te­kinteni az ügyészség megszervezé­sét. Mindezek az intézkedések azt eredményezték, hogy a szocialista törvényesség megerősödött. Az ál­lampolgárok zaklatása megszünte­tésére a kormány által tett erélyes intézkedések komolyan éreztetik hatásukat — sok jogos sérelem or­voslást nyert és növekedett az ál­lampolgárok bizalma az állami szervek iránt. Minden kétséget kizáróan meg­állapíthatjuk tehát, hogy népünk a párt és a kormány vezetésével az elmúlt esztendő alatt komoly ered­ményeket ért el. Az elért eredmé­nyek mutatják, hogy mit jelent hazánk és népünk számára az új szakasz politikája. Az új szakasz e célkitűzéseinek megvalósítását tartja az 1954 évi állami költségvetés is legfőbb fel­adatnak. Ezért amíg 1953-ban az összes beruházások több mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, ad­dig ebben a költségvetési é'vben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csök­kentett összegű beruházáson be­lül jelentősen növekszik ebben az évben a mezőgazdaság, a könnyű­ipar, az élelmiszeripar, valamint a szociális és kulturális ágazatok ré­szesedése, A lakosság közvetlen részesedé­se a nemzeti jövedelemből az 1953 évi mintegy 60 százalékról közel hetven százalékra emelkedik. Ezen­kívül a nemzeti jövedelem 12 szá­zalékát fordítjuk a lakosság jólété­nek emelését szolgáló kulturális és egészségügyi intézmények fenn­tartására. így az összes fogyasztási alap a nemzeti jövedelem 82 szá­zalékát teszi ki. A dolgozó nép ilyen nagyarányú részesedése a nemzeti jövede­lemből először fordul elő a ma­gyar történelemben. A nemzeti jövedelemnek ilyen felhasználása mutatja, hogy népi demokratikus társadalmunkban mindinkább érvényesül a szocializ­mus gazdasági alaptörvényé, hogy a dolgozók által termelt javak a dolgozók életét teszik gazdagabbá, szebbé, s örömteljesebbé. A mi né­pünk már többé nem egy marok­nyi kizsákmányoló csoport gazda­godásáért dolgozik, hanem a maga javára, a haza javára épít és ter­mel. (Taps.) Az 1954. évi költségvetésünk kö­zel 900 millió forinttal csökkenti honvédelmi kiadásainkat is, ami ugyancsak hozzájárul népünk élet­színvonalának emeléséhez. Mi a békét építjük és nem há­borúra készülünk! De miután szá­mottevő erők — különösen az Egyesült Államokban — továbbra is a háború előkészítésének poli­tikáját viszik, ezért, pártunk és kormányunk helyesen cselekszi, amikor a honvédelmi kiadások csökkentése mellett továbbra is nagy gondot fordít fiatal, de erő­södő néphadseregünk és egész hon­védelmünk további fejlesztésére és megerősítésére. Népünk szabad és békés élete, hazánk függetlensége legdrágább kincsünk. Gondoskodni kell és gondos­kodni fogunk arról, hogy ha valaki mégis kísérletet tenne • — Lf-ólutalás a második Oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents