Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-16 / 141. szám

SZERDA. 1954. JÚNIUS 16. DELM&GYIIRORSZflG OCéjfiejlafL a smojdt iidiiL&kb&l S BOCSIBAN A szubtrópikus növények gazdagsága, a nagyszerű éghajlat és a tenger igen sok üdülőt vonz Szocsiba. A szocsi üdülők és szanatóriumok megteltek vendégekkel. .Eleven az élet a strandokon is. Az;ember«k a homokban bevernek, napoznak, vagy a tengerben fürödnek. A víz sima tükrét motorcsónakok szántják fel. Megkezdődött a .turista-idénjy is. A turisták legkedvesebb kirándulóhelyei: Garga, Ahali-Afonyi, Szuhumi. A „Medikus" és az „Üj Riviéra" szanatóriumok lakói pompás kirándulást tettek a Krim félszi-« geten. Szocsiban most 12.000 emtoer üdül. REGGEL KISZLOVODSZKBAN Az üdülővárosban már kora (reggel megindul az élet. A szanatóriumokba ós üdülőkbe reggel 6 órakor érkeznek a leningrádi vonattal a vendégek. Egy órával később a szanatóriumok sportterein megkezdődik a reggeli torna.. Nyolc óra felé autóbuszokon személyautókon vagy gyalog ezrével jönnek az emberek a narzános fürdőbe. Ekkorra már megnyílnak a paliklinika orvosi rendelői is. Az „Ordzsonikidze", „Kirov" szanatórium, a legrégibb üdülő, az „Erőd" és a „Lunacsarszkij" megtelt pihenést és gyógyulást - keresői szovjet emberekkel. Május elején több mint 9.000.ember üdült Kiszlovodszkban, j j AZ OGYESSZAI STRANDOKON Ogyesszában már májusban nyári hőség uralkodik. Nappal csaknem 30 fokig emelkedik a hőmérséklet. A tengermelléki üdülőkben pihenő emberek már reggel kihevernek a strandok aranyló homokjára. A tengerparton vidáman fürödnek. Az ogyesszai strandok jól felkészültek a nyári igénybe. Legtöbbjüket átrendezték, vagy újjáépítették. Rendbehozták a „Csernomorka" strandot és a „Nagy szökőkút" 16. állomását is. A 10-es állomásnál parkot ültettek. Luzanovkában csaknem egy'kilaméterrel hosszabbították meg a strandot. A GRÚZIÁI GYÓGYFORRÁSOKNÁL Grúzia nevezetességei közé tartoznak ásványvizei. A chaltubi rádióaktív hatású víz, a borzsomi, nabeglavi és szairmai ásványvizek a köztársaság határain túl is híresek. Grúzia különböző vidékein kutató-csoportok dolgoznak, új ásványvíz-forrásokat keresnek. Néhány kilométerre Zuggyigyitöl, Caisi faluban, a gyógyforrás mellett új üdülőtelep épül. Két kétemeletes lakóházat már átadtak rendeltetésének és lerakták a szanatórium, ,poiiklinika és a fürdőépület alapjait. A Caisi gyógyvíz hőmérséklete 80 fok felett van. A gruziai gyógyforrások mellett több mint 20 nagy gyógyintézmény épült. Apró Antal elvtárs üdvözlőbeszéde a Csehszlovák Kommunista Párt X. kongresszusán Prága (MTI) Apró Antal ekvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt X, kongresszusán üdvözlőbeszéd ében többek között a következőket mondotta; , Pártunk azt a megtisztelő ímegbfzást adta küldöttségünknek,, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a magyar munkásosztály és egész dolgozó népünk nevében forró testvéri üdvözletét tolmácsolja a Csehszlovák Kommunista Pártnak és Csehszlovákia egész hős munkásosztályának, valamint a X. pártkongresszuson •résztvevő küldötteknek, A Szovjetunió felszabadító harca és győzelme a csehszlovák népnek is lehetővé tette, hogy kezébe vegye sorsának intézését. A Csehszlovák Kommunista Párt X. kongresszusának beszámolójában felsorolt nagyszerű eredmények a legjobban hizonyítják, hogy Csehszlovákia dolgozó népe az elmúlt években jó] gazdálkodott. Csehszlovákiából néhány rövid év alatt olyan önálló, független, szabad állam lett, amelyben minden hatalom a dolgozó népéAz új szocialista gazdasági rend a világ igen fejlett ipari államai közé emelte a népi demokratikus Csehszlovákiát. Ezeknek a nagyszerű győzelmeknek és annak a nép ügyéért vívott önfeláldozó harcnak, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt a dolgozók élén évtizedeken át folytatott, az lett az eredménye, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt sikeresen teljesítette történelmi küldetését és lerakta a szocializmus további építésének szilárd alapját. A Csehszlovák Kommunista Párt elismert és megbecsült vezető tényezővé lett a csehszlovák népnek ai békéért, a szocializmusért és a dolgozók életszínvonalának emeléséért vívott harcában. A magyar nép tiszta szívből kíván új sikereket a Csehszlovák Kommunista Pártnak a szocializmus építésében, a népgazdaság továbbfejlesztésében, az anyagi és kulturális életszínvonal emelésében, ai népek közti barátságért folyó harcban. SZEGEDI JEGYZETEK Vizsga a móravárosi iskolában „Első/a. osztály" —> olvasható a felirat a barnára festett ajtón. Bent a tanteremben sok-sok virág. A rózsák illata betölti a levegőt. Az öreg padokban fehér inges, kék nyakkendős fiúk ülnek. Izgatottan izegnek-mozognak, figyelik szüleiket, akik talán még náluk is izgatottabban ülnek a tanterem két oldalán. Vizsga van. Az első vizsga életükben. Két kisfiú a padok elé áll, jelentést tesznek. ,.Az osztály létszáma 33, hiányzik egy". „Az osztály munkára készen áll" r— mondja a másik. Ezzel kezdetét vette a vizsga. „Na gyerekek" — mondja a tanító néni — eljutottunk az év végéig. Most számot adunk: arról, hogy mit tanultunk az elmúlt 10 hónap alatt, de először mindegyikőtök mondja el, mi volt a tanulásban a legnehezebb". írni, olvasni, számolni — sorolják sorba a gyerekek. Legtöbben a számtant tartják a legnehezebbnek, s valóban a vizsgán is egészen „nehéz" példákat fejtenek meg. A táblánál lévő kisfiú bátran hangosan felelt és jól megoldotta feladatát. A többiek közben a padok alatt nem egy esetben ujjaikat segítségül hiva számolgatták a tanító néni által elmondott számtani feladványokat. A komoly munkát a csengő hangja szakította meg. Vége a fegyelemnek, mint szilaj csikók futkosnak az udvaron. Még a vizsgáról, a mamákról is megfeledkeznek erre az időre a gyerekek. De az új csengetésre ismét fegyelmezetten állnak sorba, hogy az osztályba érve megmutassák mennyire ismerték meg a betűket. Előkerülnek az olvasókönyvek. Bizony legtöbbjén meglátszik a mindennapos használat és az, hogy fiúk tanultak belőle. De nemcsatc a könyvek, a gyereken olvasása is megmutatja, hogy sokat olvasgattak, tanultak. Szépen, értelmesen olvasnak a hóvirágról, a két huncut kis medvebocsról. A vizsgát énekek és szavalat tette még színesebbé, élénkebbé. Bizony sok mamának könnybelábadt a szeme a rövid búcsúztató szavak alatt, amelyekkel a kicsinyeket búcsúztatta a tanító néni az első osztálytól. A fiúk azonban nem búsultak, a vizsga végeztével boldogan szorították magukhoz az új másodikos tankönyvet, kíváncsian lapozgatták színes képekkel díszített lapjait, melyek majd a betűország új birodalmába vezetik őket. Megtanítja őket az írott betűkre. Sz. G. Országos értekezlet Szegeden a negyven mázsás rostkender termés eléréséért A Kiíhnyűipari Minisztérium mezőgazdasági iparigazgatósága, a dátmagyarországi, — dunántúli — as tiszántúli rostkikészítő vállalatok és a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kedden országos tapasztalatcsere értekezletet rendezett a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet újszegedi telepén. Az ogésznapoe megbeszélésen a párt ós tanács, a Földművelési Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium képviselői, az ország mezőgazdasági kísérleti intézeteinek, a kendertermesztóssel foglalkozó kutatói, a kendertermesztésben élenjáró állami gazdaságok, termelőszövetkezetek legjobb dolgozói és számos egyénileg dolgozó paraszt vett részt. A megjelenteket Somorjai Ferenc, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa., a szegedi mezőgazdasági kísérleti intézet igazgatója üdvözölte, majd Kerezsi István, a Könnyűipari Minisztérium mezőgazdasági iparigazgatója nyitotta meg az ankétot. Ezután több előadás hangzott el, amelyen a s«egedi mezőgazdasági kísérleti intézet kutatói a kendertermesztés helyes agrotechnikáját ismertették. — Hangsúlyozták, hogy a mezőgazdasági dolgozók csak akkor adhatnak elegendő, megfelelő minőségű kendert a feldolgozó iparnak, ha az aratást a hímkender virágporjának szórásakor haladéktalanul megkezdik és lehetőleg tizennégy nap alatt befejezik. Az aratással való késlekedés mennyiségileg csökkenti a hozamot és a későn betakarított nyersanyag feldolgozása után szálkender helyett, csak kócot ad. Az előadásokat tartó kutatók a megjelent termelőknek javasolták, hogy a jövőévi nagy kendertermésért szeptember közepéig holdanként, kétszáz mázsa istállótrágyával vagy megfelelő mennyiségű műtrágyával javítsák meg a kenderföldek talaját, majd november közepéig legalább húsz centiméter mélyen végezzék-el az őszi szántást. Mivel a kender vetésterülete minden évben nő, gondoskodni kell a betakarítás gépesítéséről. Az idei kenderaratásnál minél többen alkalmazzák a különböző aratógépeket, fűkaszákat, amelyek kis alakításokkal megfelelnek erre a célra — mondották a kendertermesztés szakemberei. A résztvevők az előadások után megtekintették a kísérleti parcellákat, ahol a szegedi kutatók bemutatták a kendertermesztés terén végzett eddigi kutatásaik eredményeit. A közös ebeid utáni vitában több tsz-elnök és egyénileg dolgozó paraszt elmondta, hogy a helyes talajerőpótlással és a talajműveléssel értek el magas, helyenként holdankinti ötven-hatvan mázsás termést is. Az értekezlet résztvevői végül határozati javaslatot fogadtak el. Vállalták, hogy az értekezleten elhangzott módszerekkel jövőre a holdanként! átlagtermést negyven, sőt a jobb talajokon ötven mázsára emelik. Határozat Szegedi Irodalmi Múzeum létesítésére Az írószövetség szegedi csoportjának és a városi tanács népművelési osztályának meghívására hétfőn este a város kulturális életének képviselőiből álló értekezlet foglalkozott a szegedi irodalom múzeális jellegű értékei megőrzésének és állandó kiállításon való bemutatásának kérdéseivel. A nagyjelentőségű értekezlet valamennyi résztvevője hangsúlyozta, hogy régi mulasztást kell pótolni, amikor hozzálátunk a szinte páratlanul gazdag szegedi irodalmi múlt írásos és tárgyi emlékeinek tervszerű összegyűjtéséhez, rendezéséhez és a dolgozók számára való kiállításához. Az értekezlet a következő nagyfontosságú határozatot hozta: 4 Szükséges, hogy mindazoknak a nagy szegcdieknek, akik a magyar irodalom egységes színképében sajátos színt képviseltek és jellegzetes hivatást teljesítettek, emlékük ápolására, életművük ébrentartására. valamint az egész szegedi irodalom múltjának összefüggő, szemléltető bemutatására Szegedi Irodalmi Mú/eiim létesüljön. A múzeum a szegedi irodalom kezdeteitől Dugonics András, Kálmány Lajos, Tömörkény István, Móra Ferenc és Juhász Gyula életművét, valamint a kisebb szegcdi írók munkásságát kéziratok, könyvek, festmények, fényképek, képek, szobrok és egyéb dokumentumok segítségével mutassa be, egészen a mai szegedi irodalmi élet nevesebb képviselői működésének szemléltetéséig. Tárja föl a nagy magyar íróknak, Jókai Mórnak, Vajda Jánosnak, Ady Endrének, Móricz Zsigmondnak. Babits Mihálynak, József Attilának, Radnóti Miklósnak és másoknak szegedi kapcsolatait, szegedi tartózkodásaik emlékeit. Ne feledkezzék el a Szegedről elszármazott oly kiemelkedő írói egyéniségek bemutatásáról sem, mint például Balázs Béla. 2

Az értekezlet a helyi adottságok • gondos mérlegelése után úgy 1 látja, hogy a Szegedi Irodalmi Múzeum nem új intézmény létrehozása, hanem csakis a kultúrpalota közös épületében működő két testvérintézmény, a Somogyi-könyvtár és a Móra Ferenc-múzeum közös munkájaként valósítható meg. 3

Az értekezlet kéri a Somogyi• könyvtár és a Móra Ferencmúzeum felügyeleti hatóságait, a népművelési minisztérium illetékes főosztályait, hogy a múzeum létesítéséhez mindkét intézmény számára még ez évben megfelelő célhitelt bocsássanak rendelkezésére, hogy a kézirati, könyvészett és tárgyi anyag gyűjtése haladéktalanul megkezdődhessék, s az állandó irodalmi kiállítás megrendezéséhez a szükséges előkészületeket meg lehessen tenni. 4

Az irodalmi múzeum céljaira • a kultúrpalota most folyó bővítése során úgy kell szükséges méretű termet vagy termeket biztosítani, hogy az ott elhelyezett kiállítás mind a Somogyi-könyvtár, mind a Móra Ferenc-múzeum közös ellenőrzése alatt álihassék. 5

Az anyaggyűjtésben, a kiállítási • terem ellenőrzésében, a kiállítás megrendezésében szükséges munkamegosztás folyamatos megtárgyalására és az irodalmi múzeum ügyeinek intézésére az értekezlet kéttagú bizottságot javasol a két intézmény részéről. Ennek tagjai dr. Ertsey Péter könyvtáros és dr. Csongor Győző muzeológus. 6

Az irodalmi anyag összegyiij• tésében és a kiállítás megrendezésében való támogatásra, valamint a munka során felmerülő problémák megtárgyalására az értekezlettel azonos összetételő tanácsadó bizottság létesül, amely a szükségnek megfelelően, alkalom szerint összeülve meghallgatja és megvitatja a könyvtár és a múzeum emiitett két dolgozójának beszámolóját az irodalmi múzeum problémáiról, és időrőlidőre javaslatot tesz a két intézmény vezetőjének a szükséges teendőkre. Az értekezlet egyhangúan elfogadott határozata értelmében a Somogyi-könyvtár és a Móra Ferencmúzeum saját hatáskörében már a közeli napokban megteszi a szükséges lépéseket az irodalmi múzeum megvalósításéra. Az értekez- j let ezen áz úton kéri a város dolgozóit és intézményeit, hogy felvilágosításaikkal. a birtokukban lévő irodalmi dokumentumok letétként vagy megvételre való fölajánlásával, és minden más lehető módon támogassák a két intézményt e nagyszabású terv megvalósításában. A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésének második együttes ütése Kedden, délelőtt 10 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az akadémiai nagygyűlés második együttes ülése. Az elnöklő Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus felolvasta Hon Men Hi, a Koreai Tudományos Akadémia elnökének üdvözlő táviratát, amelyet a nagygyűlés résztvevőihez intézett. Ezután Rázsó Imre, az akadémia levelező tagja tartott előadást: „A mezőgazdasági gépesítés időszerű kérdései" címmel. „i «»» i ce.ii aepi „m/W • NAGYPAL ER ZSÉBET jóformái az iskolapadból k: rült a Szegedi Fa lemezgyár egyii igen fontos üzem részébe: az előkészítőbe. Hamai megszerette ; munkáját, környezetét, a zajos fűrészgépeket. Négy ifjúmunkásnő dolgozik az előkészítőben. — versenyeznek egymás között. Nagypál Erzsébet — amellett, hogy jó dolgos, tagja az üzemi DISZ-szervezct vezetőségének — átlagteljesítménye 130—148 százalék. A kongresszusi versenyben végzett munkájáért könyvjutalmat kapott és ezekben a napokban készülődik a szakszervezet balatonfüredi üdülőjébe, ahova beutalták. Két hetet tölt a gyönyörű magyar tenger partján — s ahogy ő mondja — életének ez lesz az első hoszszabb utazása és távolléte a szülői háztól, az üzemtől. A szavaival szólva: „Az üdülés után nemcsak megtartani, növelni akarom a százalékomat". Akik ismerik Nagypál Erzsébet ifjúmunkást, tudják, hogy meg is tartja a szavát. A mosolygószemű Nagypál Erfzsébet tudja; még sokszor kell. hogy neve ott ékeskedjen a legjobb dolgozók között. C8ÁNYI JÓZSEFNEK, a Szegedi Falemezárugyár asztalosának a nevét igen gyakran lehet olvasni az üzem bejáratával szemben elhelyezett táblán, mely felett állandó feliratként ez áll: „BÜSZKESÉGEINK". Csányi elvtárs egészen fiatalon: tizenhat éves korában tanulta ki az ácsmesterséget. S ha végig megy Szeged utcáin, igen sok szép, vagy azóta már megviselt házra mondhatja, hogy abban benne van az ő kezemunkája is. Szegedi ember, itt élt apja, nagyapja is felesége a Julaárugyárban dolgozik •núr huszonhat ive. Pár száz méterre egymástól .gyekeznek mindketten a munkával, hogy kilenc esztendős kislányukat boldog, örömtelibb életben neveljék. Az asztalosmühelyben dolgozik, bútorlapokat készít naphosszat. Átlagteljesítménye 170 —200 százalék, ez bizony igen szép eredmény. A kongresszusi versenyben elért 198 százalékos eredményéérfc a napokban tartott ünnepélyes gyűlésen emléklapot kapott Csányi József — munkája megbecsüléseként. Egykor csak a barázdák tornyosultak arcára, hiába volt szakértelme, szívóssága, nem becsülték semmibe. Arca ma is gondtól barázdált arc, haja, mely itt-ott kilátszik a svájcisapka alól fehér. De a szemében fiatalos tűz csillan. Harminckilenc éves, most van az emberi élet delén és lelkesedésével túl tesz sok fiatalon, ha arról van szó: fogjuk meg a dolog végét! A kongresszusi verseny után most az az elhatározás fűti, — megtartani, növelni a munkateljesítményt.