Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-16 / 141. szám

TI < f(TTLÁÜ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f AZ MDP GSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A MAI SZAMUNKBÓL: A minisztertanács határozata az erdőgazdasági termelés fejlesztéséről Képeslap a szovjet üdülőkből Határozat Szegedi Irodalmi Múzeum létesítésére Június 15-étől július 15-ig • „Papírgyűjtő hónap'' > j * * * Minden felé napokon belfil : le kell kaszálni az értékes • fűtermést : • « Teremtsenek rendet a Gyufa- : gyár üzemi konyháján X. ÉVFOLYAM. 141. SZÁM i SZERDA. 1954. JÚNIUS 16, ARA: 50 FILLÉR Megnyílt az országgyűlés ű| ülésszaka X^edden délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az —•——•••««... 11. országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Cerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Acs Lajos, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyec Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter, Szijártó Lajos építési miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. ' — '& Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésében kifejezésre jut a párt és a kormány politikájának fő irányvonala: A szocializmus alapjainak épitése és ezzel párhuzamosan népünk anyagi és kulturális színvonalának következetes emelése — kezdte beszédét. Az 1954. évi költségvetés végrehajtása hozzá fog járulni a III. kongresszus határozatainak megvalósításához és jelentős lépést jelent előre dolgozó népünk további felemelkedése, hazánk felvirágozta, tása útján. Az 1953 évi költségvetés végrehajtásánál bs II. félévi gazdálkodás eredményei jelentősen eltérnek az I. félévitől — folytatta — amíg az 1953. első félévi költségvetési gazdálkodást a felemelt ötéves népgazdasági terv feszített feladatai jellemezték, addig az elmúlt év második félévében a költségvetés végrehajtása során már kifejezésre jutottak azok az intézkedések, amelyek 1953. júniusa után gazdaságpolitikánk új irányvonalát, a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását szolgálták. Az elmúlt év költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés már jelzi azokat az első eredményeket, amelyeket a népi demokrácia állama a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményének fokozottabb érvényesítése érdekében a dolgozó nép anyagi életfeltételeinek, szociális és kulturális életviszonyainak megjavítása terén az év második felében elért. — A dolgozó nép életszínvonalának emelésére irányuló intézkedések szükségessé tették az 1353 év második felében a pénz és anyagi eszközök megfelelő átcsoportosítását. A pénzeszközök átcsoportosítása űi arányokat eredményezett a költségvetési kiadásoknál. Legjelentősebb az eltérés a beruházásoknál, így a beruházások finanszírozására fordított költségvetési kiadások az előirányzott 37 százalék helyett a költségvetés összkiadásainak csak 32 százalékát tették ki. A nehézipar részesedése a beruházások teljes összegéből 43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor az év második felében jelentősen növeltük azokat a beiuházásokat. amelyek a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztését szolgálták. Az 1953 évben megvalósított mintegy 16 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott a nemzeti vagyon. Az ipari termelés erőteljes fejlqA diplomata páholyokban helyet foglalt J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, Bogdán Hamera, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, Piro Koci, az Albán Népköztársaság nagykövete, Daliber Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, Renato Giardini, az Olasz Köztársaság követe, Fernand Justice, a Belga Királyság követe, Lauri M. Hjelt, a Finn Köztársaság ügyvivője, Olivér Rességuier rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Osztrák Köztársaság ügyvivője, Abdel Raafat, az Egyiptomi Köztársaság ügyvivője, Katriel Katz, Izrael állam ügyvivője, Sztrasimir Iliev, a Bolgár Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Csan Si-ce, a Kinai Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Hansjörg Hess Svájc ideiglenes ügyvivője. Vladimír Huska, a Csehszlovák Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Róbert M. Saner Nagybritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság ideiglenes ügyvivője és a budapesti diplomáciai testület számos tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Olt Károly beszéde dése, a jó termés, a termelésnek és a külkereskedelemnek a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére való átállítása lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi áruforgalom az év második felében mintegy 2300 millió forinttal magasabb legyen, mint az első félévben. Az áruforgalomnak ez a kedvező alakulása szoros összefüggésben van azzal, hogy a kormány intézkedései nyomán a munkások, parasztok és alkalmazottak jövedelme 1953. évben mintegy négy milliárd forinttal emelkedett. 1953. második felében a lakosság vásárlása fokozatosan eltolódott az élelmiszerekről az iparcikkek felé. Ezután ismertette a szocializmus építésének új szakaszában elért nagy sikerekeit. 1953-ban népgazdaságunk jelentősein fejlődött. Az ipari termelés 11.8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 18.4 száza, lékkai haladta meg az előző évit. Ezután azokról a hibákról szólt, amelyek főleg a termelés átszervezése terén nyilvánultak meg abban, hogy egyes vezető szervek nem tartottak lépést a kormányprogramm megjelenése után dolgozó népünk tettrekészségével. 1953 második felében az átcsoportosítás, a termelés átállítása terén sokhelyütt megmutatkozott határozatlanság károsan éreztette hatását egyrészt az áruellátásban, másrészt a vállalati gazdálkodásban, az önköltségi tervek végrehajtásában. Az 1953. év gazdálkodásának főtanulsága — folytatta Olt Károly Bemutatta a Népköztársaság Elnö. ki Tanácsa titkárának jelentését az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta végzett működéséről. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Olt Károly pénzügyminiszter beterjesztette az 1954. évi állami költségvetést, a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, Erdei Ferenc igazságügyminiszter pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény módosításáról és végül a belkereskedelmi minisztérium és külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatokat. Pesta László jegyző ismertette Nagy Imrének, a minisztertanács elnökének az országgyűlés elnökéhez intézett levelét. A levélben a minisztertanács elnöke közli a minisztertanács határozatát, amellyel javasolja az országgyűlés ügyrendjének olyan értelmű módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a népköztársaság legfőbb ügyésze az országgyűlés ülésein tanácskozási joggal résztvehessen. Az országgyűlés az ügyrend kiegészítésére vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Olt Károly pénzügyminiszter szólalt fel. —, hogy nemcsak a földművelésügyi, a kohó- és gépipari, a nehézipari, de valamennyi gazdasági minisztériumnak meg kell javítania irányító munkáját, az eddiginél sokkal többet kell törődniök a gazdaságosság kérdéseivel, az anyag- és bérnormák betartásával, a termelékenység szüntelen emelésével, a tervben előírt önköltség biztosításával. Az eredmények azt mutatják — hangsúlyozta a továbbiakban Olt Károly, hogy a nehézipar túl gyorsütemű fejlesztése következtében beállott bizonyos aránytalanságok ellenére népgazdaságunk alapjai szilárdak. iparunk, mezőgazdaságunk és általában egész gazdaságunk erejére támaszkodva biztosan haladhatunk előre most már azon az úton, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja III. kongreszszusa kijelölt. Népgazdaságunk szilárd erejét bizonyítja az 1953. évi költségvetés sikeres végrehajtása is. Az országgyűlés elé jóváhagyásra előterjesztett évi jelentés szerint az 1953. évi költségvetést 49 milliárd ós 890 millió forint bevétellel, 49 milliárd és 28 millió forint kiadással teljesítettük. A 862 millió forint költségvetési felesleg népi demokratikus államunk pénzügyi helyzetének szilárdságáról ós arról tanúskodik, hogy kormányunk a széles néptömegekre támaszkodva biztos kézzel vezeti előre népünket a szocializmus építésének útján. Az 1954. évi költségvetési javaslat Tisztelt Országgyűlés! Rátérek ezután az 1954 évi költségvetési javaslat ismertetésére. Az 1954 évi állami költségvetés bevételei 49 milliárd és 684 millió forintot, kiadásai 47 milliárd és 891 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege egymilliárd 793 millió forint felesleget mutat. A költségvetés bevételei és kiadásai nagyjában az előző év szintjén alakulnak. Abban, hogy a költségvetés volumene az előző évhez képest nem emelkedik, kifejezésre jut kormányunk gazdaságpolitikájának az a törekvése, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál a lakosság fogyasztását fokozza. A beruházásokat 3.2 milliárddal, a .védelmi kiadásokat 854 millió forinttal alacsonyabb összegben irányoztuk elő a mult évi teljesítéshez képest, ugyanakkor a kiadások egyéb tételeinél jelentős belső átcsoportosítást hajtottunk végre, hogy a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséhez, a mezőgazdaság fejlesztéséhez és a kormányprogramm egyéb célkitűzéseihez szükséges anyagi eszközöket a költségvetés szilárd egyensúlya mellett biztosíthassuk. Az 1954 évi költségvetésben népgazdaságunk fejlesztésére a költségvetés összes kiadásainak 60 százalékát, szociális és kulturális célokra az összkiadások 21 százalékát, honvédelmi célokra, népünk békés alkotómunkájának biztosítására az összkiadások 11 százalékát, rend- és jogbiztonságra, valamint az államapparátus igazgatási kiadásaira az összkiadások 4r— 4 százalékát irányoztuk elő. A kormány nagy figyelmet fordít dolgozó népünk és gyermekei sokoldalú műveltségének és képzettségének emelésére nagy áldozatokat hoz az egészségügy és szociális viszonyok továbbfejlesztése érdekében. Ezért az életszínvonal emelkedésének fontos részét képezik azok a közvetett juttatások, amelyeket államunk költségvetéséből fenntartott szociális és kultúrális intézmények fejlesztése, a lakosság részére •végzett szolgáltatások minőségűek emelése révén nyújt a dolgozó népnek. Az emberről való gondoskodást tartja szem előtt kormányunk akkor, amikor ebben az évben 1.3 milíiárd forinttal fordít többet a kulturális és szociális célokra, mint 1953-ban. Az állami költségvetés tervezete a népművelési intézmények, tudományos kutatóintézetek továbbfejlesztésére, a színházak, valamint a sport- és testnevelési intézmények fenntartására, egyéb kulturális célok megvalósítására 850 millió forintot irányoz elő. Az 1954. elvi költségvetés oktatásügyre fordított kiadásainak előirányzata az általános iskolák fejlesztését helyezi előtérbe és ezáltal részben kiküszöböli az elmúlt évek iskolapolitikájának azt a fogyatékosságát, amely az oktatásügy egyéb területén elért jelentékeny eredmények mellett az általános iskolai oktatást viszonylag háttérbe szorította. A felsőfokú oktatásra előirányzott költségvetési kiadások 568 millió forintot tesznek ki, amelynek keretében különösen számottevő a főiskolai hallgatók megemelt és kiterjesztett összegű ösztöndíjjuttatása. Oktatási intézményeink színvonalának és anyagi ellátottságának növelése mellett jelentős összegeket juttat a költségvetés a tudományos kutatómunka további fejlesztésére is. Nagy összegeket fordítunk a költségvetésből a kulturális és művészeti céltámogatásokra. Az 1954. évi állami költségvetésben kereken 135 millió forintot irányoztunk elő sport- és testnevelési célokra. Az emberről való szüntelen gondoskodás elve hatja át az egészségügyi és szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét. A kórházi ágyak száma mintegy 8 százalékkal. a bölcsődei férőhelyek száma húsz százalékkal nő. A kormányprogrammnak az egészségvédelemre, az üzemegészségügyi viszonyok és munkavédelmi berendezések gyökeres megjavítására vonatkozó célkitűzéseinek megfelelően 662 millió forintot irányoztunk elő az egészségügyi és munkavédelmi beruházások finanszírozására. Olt Károly a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére szolgáló kiadásai között jelentősen emelkedtek a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági beruházások előirányzatát az előző évhez képest megkétszereztük. Ezután elmondotta, hogy idén több mint hetven százalékkal növekszik az öntözött területek nagysága és a költségvetési kiadások között kereken 1.300 millió forintot fordítanak a gépállomások fejlesztésére és megszilárdítására, s ez 62 százalékkal több az előző évi kiadásoknál. A mezőgazdaság állami szektora beruházásainak finanszírozását szolgáló kiadásokon kívül a szövetkezeti szektor beruházásainak megvalósításához hosz-. szú- és középlejáratú hitelek címén jelentős összeget irányoztak elő, elsősorban a termelőszövetkezetek beruházásaira. A kormány minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek, — folytatta. — A gépállomások, a tanácsok fokozottabb segítség nyújtásával, a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásával, a legjobb káderek átcsoportosításán nak meggyorsításával el kell érnünk azt, hogy meglévő termelőszövetkezeteink megerősödjenek, gazdaságilag és politikailag megszilárduljanak, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme növekedjék; A növénytermelés fokozása érdekében jelentősen fejlődik ebben az évben az állami ' növényvédelem. 17 növényvédelmi állomást állítunk fel; Megindul ebben az évben a vegyszeres gyomirtás. A kolorádóbogár elleni védekezés során nagy területeken sávporzást végeznek; Ezek az intézkedések közel 100 millió forinttal emelik a mult évhez képest a növényvédelemre fordított kiadásokat; Amikor a kormány maximális segítséget nyújt a mezőgazdaság szocialista szektorának, ugyanakkor hathatós támogatásban részesíti az egyénileg dolgozó parasztságot is. Számos intézkedéssel növelte az egyénileg dolgozó parasztok érdekeltségét a termelés fokozásában, a szerződéses, valamint a beadásra kerülő egyéb termékek átvételi árának felemelésével, a gépállomások díjtételeinek leszállításával, az ingyenes állatorvosi szolgálattal,' a kedvezményes áron történő tenyészállat- és vetőmagjuttatással. Állami szerveink és intézményeink feladata, hogy az egyénileg dolgozó parasztság számára biztosítsák a kormány által nyújtott támogatás igénybevételét; Olt Károly a továbbiakban rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások elősegítik a népgazdaság alapvető két ága: az ipar és a mezőgazdaság tervszerű, arányos fejlődését. A' költségvetésben kifejezésre jut a szocializmus építése új szakaszának az a jellemvonása — mondotta ezután —, hogy viszonylag gyorsul a fogyasztási javak termelésének fejlődése, ennek következtében jelentősen növekedik a könynyű- és élelmiszeripar beruházásainak összege. Ezzel megteremtjük a szükséges feltételeit annak, hogy a fogyasztási cikkeset gyártó iparágak termelése 1954-ben jelentősen növekedjék. A dolgozó nép fogyasztási cikkekkel történő ellátása terén — hangsúlyozta — fontos szerepe van az állami begyűjtés szerveinek. Rajtuk múlik, hogy a lakosság élelmicikkel, az ipar mezőgazdasági nyersanyaggal zavartalanul el legyen láva. A lakosság reáljövedelmének jelentős emelkedése, a fogyasztási cikkek termelésének erőteljes fokozása biztosítja, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem forgalma nagymértékben emelkedjék. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 1954-ben mintegy 22 százalékkal lesz magasabb mint 1953-ban. A kereskedelem munkájának megszervezésénél messzemenően figyelembe kell venni a lakosság igényeit, gondot kell fordítani a helyes áruelosztásra. Népgazdaságunkban jelentősen megnőtt a külkereskedelem szerepe. Elmélyültek külkereskedelmi kapcsolataink a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Bővül külkereskedelmi kapcsolatunk, árucsere- és fizetési forgalmunk a tőkés országokkal is. A termelés emelkedésével és az áruforgalom növekedésével szoros összhangban kell állnia közlekedésünk fejlesztésének. A költségvetés erre a célra mintegy másfélmilliárd forintot irányoz elő. A mult évinél kisebb összeggol szerepelnek a költségvetésben az állami vállalatok forgóalapjának növelését szolgáló kiadások. A vállalatok forgóeszköz-gazdálkodása terén ugyanis igen jelentősek a népgazdaságunkban meglévő tarta. lékok. Éppen ezéirt 1954-ben tovább kell fejleszteni a forgóeszköz csökkentési mozgalmat. A Magyar Nemzeti Banknak a hitelezésen keresztül fokozottabban elő kell segítenie a készletek feltárását és megmozgatását és egyJXL (Folytatás a második, gidaion}