Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-15 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 140. SZAM I KEDD. 1954. JÜNIUS 15. ARA: 50 FILLÉR Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlése r Hétfőn 'délelőtt 10 órakor az Akadémia dísz­termében megkezdődött a Magyar Tudományos Aka­démia 1954. évi nagygyűlése. Az ülés elnökségében foglalt helyet Nagy Imre aka­démikus, a minisztertanács elnöke, Erdey-Grúz Tibor akadémikus, oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, M. M. Dubinyin, Sztálin-díjas akadémikus, a Szov jel unió Tudományos Akadémiája elnökségének tagja, a Szov­jetunió Tudományos akadémiája küldöttségének rezetője, Waltcr Friedrich Nemzeti-díjas, a Német Tudományos Akadémia elnöke, Bohuslav Havrenek akadémikus, az orosz nyelv főiskolájának rektora, a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttségének rezelője, Ljubomir Csalcalov, a Bolgár Tudományos Akadémia elnökségének tagja, Stcfan Milku akadé­mikus, a Román Népköztársaság Tudományos Aka­démiája küldöttségének vezetője. A megnyitó együttes ülésén megjelent Dobi Nagy Imre elvtárs beszéde István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja, a politikai és tudományos élet kiváló kép­viselői. Jelen volt a budapesti diplomáciai testület több vezető tagja, valamint a nagygyűlésre érke­zett külföldi tudományos küldöttségek tagjai, Az 1954. évi nagygyűlést Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Fel­olvasta a Magyar Tudományos Akadémia három tiszteleti tagja: A. V. Palladin, az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának elnöke, Kuo Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke és Zdenek Nejedly, a Csehszlovák Tudományos Akadémia el­nöke üdvözlő táviratát, majd elmondotta megnyitó beszédét. 'Az elnöki megnyitó után Nagy Imre elvtárs akadémikus, a minisztertanács elnöke tartotta meg bevezető előadását, Nagy Imre elvtárs a többi között e következőket mondotta: — Alig két hete annak, hogy be­fejezte munkáját a Magyar Dolgo­zók Pártjának harmadik kongresz­szusa. Irányelvei, határozatai esz­tendőkre előre kijelölik a célokat, amiket el kell érnünk, a feladato­kat, amiket meg kell oldanunk gaz­dasági, politikai és kulturális éle­tűnk minden területén, összegezve azokat a nagy és értékes tapaszta­totokat, amelyeket a felszabadulás óta, tíz esztendő munkája és küzdel­mei során magunk szereztünk, azo­kat is, amelyekkel a Szovjetunió és a baráti népi demokratikus or­szágok gazdagították a szocializmus építőinek táborát, pártunk elvi és gyakorlati útmutatást, világos per­spektívát adott a magyar népi de­mokrácia jövő fejlődése számára. Pártunk harmadik kongresszusa a marxizmus-leninizmus tudományos módszerével tisztázta az átmenet fontos elméleti kérdéseit, a szocia­lizmus gazdasági törvényei műkö­désének feltéleleit, melynek alap­ján kitűzte a párt és a kormány föfeladatát: a lakosság anyagi jó­létének és kulturális színvonalá­nak állandó és következetes emelé­sét. Ezek a főszempontok érvénye­sülnek a második ötéves terv i á nyelveiben is, melyek megvaló­sításának eredményeként, mint a Központi Vezetőség beszámolója is megállapítja, — a jelenleg elma­radt mezőgazdaság felzárkózik a szocialista iparhoz, a népgazdaság egészében uralkodóvá válik a ter­melés szocialista rendje, általáno­san érvényre jut népgazdaságunk­ban a szocializmus gazdasági alap­törvénye. Mindezzel lerakjuk a szo­cializmus alapjait országunkban. — Nem kétséges, hogy a párt­kongresszus célkitűzései és irányelvei a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, egész tudomá­nyos életünk, valamennyi tudo­mányág számára is perspektí­vát adtai;, meghatározva azokat a közelebbi és távolabbi feladatokat, amelyekre a tudományos tevékenységet összpon­tosítani kell. A pártkongresszus a tudományos tevékenységnek ilyen módon értékes eszmei tartalmat adott', melyet minél teljesebben ki­aknázni és felhasználni, a határo­zatokat és irányelveket a tudomá­nyok területén alkalmazni, a tudo­mányos akadémia feladata* Ugyanakkor, amikor a pártkon­gresszus hatalmas lépést jelent a tudományos tevékenység esztnei tartalmának meghatározása és irá­nyítása terén, a tudományos mun­ka anyagi feltételeinek biztosítása terén is további lépéseket teszünk. Holnap kezdi tárgyalni az ország­gyűlés az 1954. évi állami költség­vetést, melynek keretében a tudo­mányos munka nagyobb súllyal szerepel, mint a megelőző években. — Az első ötéves terv időszaká­ban a kormány 1700 millió forintot fordított tudományos kutatómunka céljaira* A Magyar Tudományos évi 26 millióról 1954-ben 138 mil­lió forintra emelkedett. — Az akadémia előtt álló lő fel­adatnak megfelelően a mezőgazda­sági tudományos kutatómunka cél­jaira az 1953. évi 3.4 millió foiint­tal szemben az idén 8 millió forin­tot nyújt a költségvetés. Közel négymillió forintos keret biztosítja a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tudományos kutatómunkát. — Az egyetemi tanszékeknél, kli­nikáknál és egyéb intézményeknél folyó kutatásokra az akadémia költségvetésében elsöízben az idén folyósítunk igen jelentős összeget, amely kereken 10 millió forint. Aspiránsképzés céljára 16.4 mil­lió forint van előirányozva, 11 és fél millió forintot az akadémiku­sok, valamint a doktori és kandi­dátusi fokozatok tiszteletdíjára, to­vábbi.3.3 millió forintot jutalmakra és ösztöndíjakra fordít a kormány. Tények ezek, kézzelfogható bizonyí­tékai annak az áldozatkészségnek, amellyel dolgozó népünk a tudo­mány fejlesztésének anyagi alap­jait megteremti. Nem kisebb figyel­met fordít a kormány tudósaink anyagi körülményeinek biztosítá­sára, aminek legutóbb a tudósok cs hozzátartozóik nyugellátásának ren­dezésével adta újabb tanújelét. A tudományos alkotómunka nagy tár­sadalmi megbecsülését és támoga­tását juttatja kifejezésre a Kossuth­díj, a legmagasabb elismerés, ame­lyet Népköztársaságunk eddig 79 tudósnak adományozott. Az elis­merés kifejezéséül, a kormány ja­vaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa különböző állami kitünte­tésben részesíti a tudomány szá­mos, érdemes képviselőjét, a Ma­gyar Tudományos Akadémia nagy­gyűlése alkalmából. — A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő folyamán tudomá­nyos életünk és annak szive, a Tudományos Akadémia, va­lósággal megújhodott. A népi demokrácia fejlődése meg­teremtette a lehetőségét annak, hogy felszámoljuk a tudománytalan dilettantizmus szellemét, amely a régi rendszer súlyos örökségeként nehezedett tudományos életünkre. Az újjászületett akadémia, amely Népköztársaságunk legfelsőbb tu­dományos intézménye és legki­válóbb tudósainkat öleli fel, tudo­mányos tevékenységét új és nagy­szerű célok szolgálatába állította, amikor alapszabályában lerögzítet­te. hogy a magyar tudósoknak leg­főbb kötelességük, hogv a nép javára dolgozzanak. Ezt szol­gálja az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztése, valamint az a célkitűzés, hogy a tudomány minden eszközével hozzájáruljon a szocializmus építóséhe^ nz embe­riség tudományos eredményeinek gyarapításához, a természettudomá­nyi és műszaki tudományos kuta­tás, a társadalmi tudományok, va­lamint az elméleti tudományos te­vékenység minden területén. — A magyar tudomány fejlődé­sében döntő fordulat akkor követ­kezett be, amikor a tudomány egyesült a demokráciával, s a szo­cializmussal. A kibontakozó szocia­lista társadalom és a marxizmus­leninizmus a társadalmi és szellemi alapja a magyar tudomány fel­virágzásának. F„nnek felismerése határozza meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia egyik legfontosabb feladatát, azt, hogy a tudományos kutatómunkát a tudomány minden ágazatában a marxizmus-leniniz­mus, a dialektikus és történelmi materializmus alapjaira helyezze. Ez a biztosítéka annak, hogy a tudomány fejlődése nem áll meg, élenjár és kezdeményez. A tudo­mány és szocializmus egyesülése a záloga annak, hogy a tudomány a nép kezében van, a nép ügyét szolgálja s ne fordulhasson többé elő, az hogy a tudomány a világ elpusztításának eszköze legyen, amivé a német fasizmus kezében lett a tudomány és ahogyan nap­jainkban az imperialista monopó­liumok az atomenergiát az embe­riség leigázásának eszközévé akar­ják változtatni. A tudomány az emberiség és a haladás ügyét csak akkor szolgálja, ha összeforr a szo­cializmus ügyével. Tudományos életünkben az elmúlt 10 esztendő legnagyobb eredménye az, hogy uralkodóvá lett a marxista szem­lelet és a tudomány egyesülve a szocializmussal, a nép kezébe ke­rült. — Azok a fő irányelvek, ame­lyeket pártunk III. kongresszu­sa elfogadott, azt a követel­ményt támasztják a tudományos kutatómunkával szemben, hogy a, lehető leggyorsabban álljon át azokra a feladatokra, ame­lyek az új szakaszból folynak. A pártkongresszus az elért tudo­mányos eredmények méltatása mel­lett komoly hiányosságokat is fel­tárt, melyeknek kiküszöbölése nagy feladat elé állítja a tudományos akadémiát. » — Az elmúlt esztendők folyamán a tudományos kutató munka fej­lődése elmaradt az ipar, főképpen a nehézipar fejlődésének gyorsuló üteme mögött. Iparosításunk he­lyes méreteinek, ütemének és irá­nyának meghatározását tudomá­nyos alapokra kell helyezni, ami megköveteli, hogy a tudományos akadémia nagyobb súlyt helyezzen a tudományos kutató munka azon területeire, amelyek — mint hazai természeti kincseink, nyersanyag­forrásaink tudományos felmérése — dörrtően meghatározzák népgaz­daságunk egyes ágai feljesztésének ütemét és irányát. — Az utóbbi évek során azon­ban nemcsak a termelés és a tu­domány fejlődése között keletke­zelt aránytalanság, hanem a tudo­mányon belül, az egyes tudomány­ágak között is. A politikai gazda­ságtan az utóbbi években alig fog­lalkozott a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet problé­máival. sem általában, sem a mi konkrét viszonyaink között, még kevésbbá foglalkozott a szocializ­mus objektív gazdasági törvényei működésének kérdéseivel. Márpedig csak a szocializmus gazdasági tör­vényeinek ismerete nyújt lehetősé­get tudományosan előrelátni a gaz­A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének hatá­rozata az MDP III. kongresz­szusa határozatainak tanulmá­ynyozásáról az 1954—1955-ös pártoktatási évben Traktorosnap Röszkén cs Deszken Végetért a Szegeden rendezett Országos húsipari ankét Több évi rendszeres munka eredménye a sikeres érettségi Látogatás a Radnóti-gimná­ziumban Békehetek, békctalálkozók Szegeden a Béke Világtanács budapesti ülésének első év­fordulóján Ma összeül az országgyűlés dasági fejlődés menetét, csak a po­litikai gazdaságtan tárja fel, hogy a szocializmus gazdasági építése törvényszerű folyamat, melyet ob­jektív tényezők határoznak meg. A közgazdaságtudomány elmaradott­sága miatt gazdaságpolitikánkban a szocialista építés törvényszerűségeit és objektív tényezőit nem vettük kellően figyelembe. A marxizmus mindennemű dogmaiizmus ellensége — A Tudományos Akadémiának a közgazdaságtudomány fejleszté­se terén komoly figyelmet kell for­dítani az olyan káros jelenségekre, mint a dogmatizrnus, az absztrakt sematizmus, amely a közgazdaság­tudományban elég mély gyökeret vert, ami az elméletnek a gyakor­lattól való elszakadásából fakad. A dogmatizrnus ellen a legeredmé­nyesebb harc a tudomány és az élet kapcsolatainak mindenirányú fejlesztése. A marxizmus minden­nemű dogmatizrnus ellensége. Sztá­lin „A marxizmus és a nyelvtudo­mány" c. munkájában különös éles­séggel szál szembe a dogmatizrnus minden megnyilvánulásával. — A marxizmus — mert tudo­mány — nem állhat egyhelyben, a marxizmus fejlődik és tökéletese­dik. Lehetetlen, hogy a marxizmus a maga fejlődésében ne gazdagod­jék újabb tapasztalatokkal, újabb ismeretekkel. Egyes tételeinek és következtetéseinek tehát az idők folyamán feltétlenül meg kell vál­tozniok, azokat feltétlenül fel kell cserélni újabb tételekkel és követ­keztetésekkel, amelyek megfelelnek az új történelmi feladatoknak* A marxizmus nem ismer el megvál­toztathatatlan következtetéseket és tételeket, amelyek minden korra és időszakra kötelezőek. Bár az utóbbi időben a közgaz­daságtudomány terén felélénkült a munka és közgazdászaink hozzá­fogtak a tudományos elmaradás fel­számolásához és viták kezdemé­nyezéséhez, ezek csupán első kí­sérletek, amelyeket fel kell ka­rolni és tovább kell fejleszteni, ami elsősorban a Tudományos Akadé­mia feladata. A kormány a köz­gazdaságtudomány elmaradottságá­nak felszámolása érdekében a kö­zeljövőben közgazdaságtudományi intézetet létesít, tudományos folyó­iratot indít, népgazdaságunk kér­déseinek széleskörű marxista el­méleti feldolgozására. A Magyar Tudományos Aka­démiának a közgazdaságtudo­mány felkarolását és minden irányú fejlesztését központi fel­adatának kell tekinteni. A közgazdaságtudomány terén mutatkozó elmaradás a népgazda­sági tervezés terén is komoly kö­vetkezményeket vont maga után — folytatta Nagy Imre. — Ezzel magyarázható, hogy gazdaságpoliti­kánk leggyengébb területe a nép­gazdasági tervezés. A gazdaságpo­litikánk terén elkövetet hibák gyö­kereit itt kell keresni. A népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődésének törvénye, műkö­dése során a szocializmus gazdasá­gi alaptörvényére támaszkodik, en­nek követelményei határozzák meg az egyes népgazdasági 'ágak ará­nyos fejlődését, annak ütemét és összhangját. A népgazdasági terv­nek vissza kell tükrözni a népgaz­daság tervszerű, arányos fejlődése törvényének követelményeit és minden tekintetben összhangban kell lennie a szocializmus alaptör­vényével. A legközelebbi években fő erő­feszítéseinket arra kell irányíta­nunk, hogy népgazdaságunk fejlő­désében mutatkozó aránytalansá­gokat kiküszöböljük. Ennek azon­ban elengedhetetlen feltétele az objektív gazdasági törvények mű­ködésén nyugvó tudományos nép­gazdasági tervezés* A marxista közgazdaságtudomány előtt nagy és jelentős feladat áll a társadalmi munka termelékenysége kérdésének tudományos feldolgozá­sa és a szocialista építés mindenna­pi gyakorlatában való alkalmazás* terén is. A társadalmi munka termelé­kenysége kérdésének a marxizmus klasszikusai rendkívüli jelentősé­get tulajdonítottak* A tudományos kutaiás és mezőgazdaságunk Jejlcsztése — Á szocialista társadalom felépíté-1 schcz elengedhetetlenül szükséges a munka termelékenységének növelé­se. Csakis ezzel biztosítható mind a lakosság jólétének emelése, mind a gazdasági fejlődés üteme. Fel kell számolni az olyan né­zeteket, amelyek a munka terme­lékenység problémáját csupán az iparra korlátozzák. A tudományos kutatásnak e tekintetben fel kell ölelnie népgazdaságunk minden fontos ágát, nem utolsósorban a mezőgazdaságot. Hazánkban a szocializmus to­vábbi építésének kulcskérdése és egész fejlődésünk döntő láncsze­me a mezőgazdasági termelés fej­lesztése. A nagygyűlés programmja is arról tanúskodik, hogy az agrár­tudományok terén komoly munka folyik a tudományos akadémia ke­retében. Mezőgazdasági termelésünk fel­lendítéséhez , azonban eddig tulaj­donképpen esak a kezdeti feltétele­ket teremtettük meg és ezeket sem teljes mértékben. Még nagy, sok­oldalú, szívós és kemény munkát kell kifejteni annak érdekében, hogy a párt és a minisztertanács decemberi határozata a mezőgazda­sági ' termelés fellendítéséről meg­valósuljon ós hogy mezőgazdasá­gunk termelése évről-évre valóban gyors ütemben emelkedjék, — ál­lapítja meg a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolója. Világos tehát, hogy nincs megállás, hogy a mezőgazdasági fejlesztés programmjának számos célkitű­zését és elvi megállapítását to­vább kell fejleszteni, jobban ki lccli dolgozni, az eddigi tapasz­talatok figyelembevételével. Tovább kell fejleszteni a tudomány alkalmazásán főképpen a talaj ter­inőereje fokozásának, a vegyi anya. gok nagyobbmérvü felhasználásá­nak, a legmunka igényesebb mun­kafolyamatok, főképpen a kapások müvelése gépesítésének, a gyom­mentes gazdálkodás biztosításának kérdésébon, ami a hozam emelé­sének nélkülözhetetlen feltétele. — Komoly feladatok hárulnak a Tudományos Akadémiára műszaki tudományos életünk fellendítése te­rén is. Az egyik legfontosabb fel­adat, hogy segítsen felszámolni azt a nagy lemaradást, ami a Szovjet­uniótól cs a népi demokratikus or­szágoktól szerzett tapasztalatok ha­zai alkalmazása terén fennáll. Köz­re kell működnie a műszaki értel­miség tudományos színvonala eme­lésében, a szocializmus építésének mű­szaki tudományos feladataira való fel­készítésében, hogy lépést tartson a műszaki tudományok fejlődésé­vel, n korszerű, fejlett eljárások alkalmazásával. Az eddigi formá­lis kapcsolat helyett szorosabb tu­dományos együttműködést kell ki­alakítani a tudományos akadémia, annak illetékes osztályai és a mű­szaki értelmiség egyesületei kö­zött, széleskörű tapasztalatcsere és tudományos segítségnyújtás cél­jából. A Magyar Tudományos Akadé­miának második ötéves tudomá­nyos terve összeállításánál feltétle­nül figyelembe kell vennie és fel keíl használnia az első tervkészítés tapasztalatait. A második ötéves tudományos terv konkrét tartalmát a népgazdasági terv feladatai hatá­rozzák meg. A tudományos terv kidolgozásához felbecsülhetetlen se­gítséget nyújtott a tudományos akadémiának pártunk III. kon­gresszusa, amely több mint más­fél évvel a második ötéves népgaz­dasági terv megkezdése előtt ki­dől gozta és jóváhagyta azokat az irányelveket, amelyek minden té­ren meghatározzák tevékenységün­ket. Melyek ezek a fő irányelvek lá. (Folytatás, a második oldalon\

Next

/
Thumbnails
Contents